MIT GYŰJTSEK?
 Vagyis mit ne dobjak az otthoni szemetesbe?

Tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan azért nem vesznek részt a szelektív hulladékgyűjtésben, mert nem tudják, hogy mit és hogyan kell és lehet külön gyűjteni, illetve ennek milyen haszna van személyes életében.

A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás, a recycling első lépése. Ennek során a lakosság aktív közreműködésével, anyag szerint szétválogatva gyűjtik a hulladékokat. A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából komoly környezeti előnyök származnak: jelentősen csökken a gyártás energiaigénye, környezeti terhelése. Mivel hazánkban az elkövetkező években a szelektív hulladékgyűjtést egyre több helyen vezetik majd be, melynek legelterjedtebb formája a gyűjtősziget. Az alábbiakban ismerkedjünk meg a leggyakrabban gyűjthető hulladékfajtákkal.


Van néhány alapelv is, amely segítséget nyújthat az elkülönítésénél:

PAPÍR

Ez a konténer újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz gyűjtésére való. Tejes és gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Majd a papír vagy a műanyag konténerbe helyezzük el, attól függően, hogy hogyan jelzik.

Kérjük higiéniás okokból ne dobjuk bele az élelmiszer- maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) papírokat, használt papír zsebkendőt, szalvétákat stb.

A feldolgozás legfontosabb feltétele, hogy a papír ne legyen szennyezett, zsíros! Fordítsunk figyelmet arra is, hogy nem kerülhet a papírgyűjtő konténerbe pl. műanyag, vagyis:

  • füzetborító, műanyag mappa, nejlon fólia (vigyázzunk, a hentesáru csomagolásához sokhelyütt használnak papír-műanyag összetételű fóliát);
  • műanyag kötözőzsinór;
  • ragasztószalag (pl. dobozok lezárásához használt). Éppen ezért az összegyűjtött újságpapírt ne műanyagzacskóban tároljuk, és ne műanyagzsineggel kötözzük össze. A legjobb, ha összekötözés nélkül egy papírzacskóba rakjuk.

^ Vissza a lap tetejére

ÜVEG

Fehér üveg
A tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált színezetlen üvegeket - konzerves, parfümös stb. - dobhatjuk ide.

Ne dobjunk bele színes üveget (pl. zöld, barna üveget), tükröt, ablaküveget, villanykörtét, szemüveget, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámiát, porcelánt, neoncsövet!

Színes üveg
Dobhatunk bele színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveget.

Ne dobjunk bele színezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üveget, katedrálüveget, kerámiát, porcelánt.


Az üvegekről távolítsuk el a fém kupakokat!

^ Vissza a lap tetejére

MŰANYAG

Üdítős, ásványvizes PET-palackokat, kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait (samponos, habfürdős stb.) háztartásban előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.) dobhatunk bele. Tejes és gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Majd a papír vagy a műanyag konténerbe helyezzük el, attól függően, hogy hogyan jelzik.

Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont. Tejes, joghurtos poharat, margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot, hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (pl. nejlonharisnya), mert hasznosításuk jelenleg nem megoldott!

Véletlenül sem kerülhet a műanyag közé:

  • üvegpalack (sajnos sokan összekeverik a kétféle palackot);
  • papírcímke;
  • ételmaradék.

^ Vissza a lap tetejére

FÉMEK

A fémek talán a legkevésbé érzékenyek a különféle szennyeződésekre. Nagyon fontos volna ezek szelektív gyűjtésének elterjedése, mert a gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős energiamegtakarítást eredményez.

Ez az edény a fém csomagolódobozok (üdítős, sörös, konzerves stb.) és a háztartási kis fémhulladékok (pl. evőeszközök stb.) gyűjtésére szolgál.

A konzerves, kutya- illetve macska-eledeles dobozokat csak kimosva szabad beledobni!

^ Vissza a lap tetejére

SZERVES HULLADÉK

Mi a komposzt?

Földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti hatások mellett.

Miért fontos a komposztálás?

A komposztálás jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó hulladék mennyiségét, így az igen nagy költséggel épülő, de környezetünkre nézve biztonságos hulladéklerakók élettartama megnő.
A komposztálással javíthatjuk kertünk talajminőségét és a növényi eredetű hulladékokat hasznosan juttathatjuk vissza a természet körforgásába.

Komposztálás esetén nem kell műtrágyát venni a kertbe, és nem kell megfizetni a nagyobb tömegű zöldhulladék elszállítását. A komposztálás elősegíti a folyamatban részt vevő családtag(ok) környezettudatos magatartásának fejlődését.

Miből készíthetünk komposztot?

  • kaszálék, lomb, avar
  • ágnyesedék (max.: 5 cm vastag és 5 cm hosszú lehet)
  • gyümölcs és zöldség maradék (pl. almacsutka, burgonyahéj)
  • virágok, évelőnövények
  • kávézacc, teafű
  • tojáshéj (apróra törve)
  • növényevő kisállatok ürüléke, természetes alapú alom
  • kis mennyiségben: apró csont, fahamu, fűrészpor, gyaluforgács, haj

Mi nem kerülhet a komposztba?

  • Építési törmelék
  • Vegyszerrel kezelt faáru
  • Húsmaradék, olaj
  • Üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék

Mi kell a komposztkészítéshez?

  • Komposztláda
    Vásárolhatunk, vagy magunk készíthetünk komposztládát deszkából, illetve téglából. Nagyobb kert esetén (200-300 m2) célszerűbb komposztprizmát készíteni. Minimum 80 cm-es legyen egy-egy oldala!
  • Metszőolló, esetleg aprítógép
  • Rosta szitáláshoz
  • Kerti föld a rétegezéshez, takaráshoz
  • "Zeolit" ásványi anyag, amely nedvszívó és szagtalanító (ajánlott)
  • "Alginit" ásványi anyag, amelynek sok tápeleme hasznos a növények számára (ajánlott)

(Kész komposztládák néhány lelőhelyét a Hasznos linkek részben gyűjtöttük össze.)

Hogyan készül a jó komposzt?

  • Félárnyékos, sík területet válasszunk a komposztáláshoz!
  • Friss hulladék hozzáadásakor előzetesen jól keverjük össze az előkészített zöldhulladékot!
  • 20 cm-ként alkalmazzunk földréteget! Ezzel elkerülhetjük a komposzttest kiszáradását.
  • Nedvesítsük be a komposzthalmot, hogy a mikroorganizmusoknak megfelelő életkörülményeket tudjunk biztosítani.
  • Nem szárad ki a komposzt, ha folyamatosan esővízzel öntözzük, vagy kilyuggatott műanyag fóliával takarjuk le aszályosabb időszakban.
  • Maximum 1 méter magasságig rétegezzük a komposztot!
  • A lehullott falombot fűnyíróval is apríthatjuk.
  • Nem rothad meg a komposztunk, ha átnedvesedés esetén átrakjuk, levegőztetjük és száraz levelet, fűrészport vagy homokot keverünk hozzá.
  • Akkor a leggyorsabb a komposztálódás folyamata, ha minden egyes rétegben tápanyagban gazdag (pl. friss fűkaszálék, konyhai hulladék) és cellulózban bővelkedő (pl. fanyesedék, száraz lomb) hulladékot tudunk egymással összekeverni.

Mire használhatjuk a komposztot?

  • Kertben kitűnő anyaga talajjavításhoz.
  • Ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni a komposztot.
  • Lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatunk komposztot.
  • Zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő, ha azok talaját 2-5 l/m3 mennyiségben beterítjük komposzttal, majd azt beforgatjuk az alatta lévő földbe.

^ Vissza a lap tetejére

VESZÉLYES HULLADÉK

A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni. A veszélyes hulladék leadható a hulladékudvarokban vagy az önkormányzat által szervezett veszélyes hulladék gyűjtőakciók keretében, melynek helyéről, idejéről az adott önkormányzat ad tájékoztatást.

A leggyakoribb, háztartásokban is fellelhető veszélyes hulladékok, melyeknek már speciális gyűjtése sok helyen megoldott: elem és lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszer, a festék, sütőzsiradék, akkumulátor.

Ezek közül kiemeljük a:

GYÓGYSZER

A lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszereket semmiképpen ne dobjuk ki az otthoni szeméttárolóba, vagy lefolyóba mivel a gyógyszerek veszélyes hulladékok és a hulladéklerakókba kerülve károsíthatják a természetet és a talajvízbe, illetve földbe jutva egészségünket is.

2006. január 1-től minden gyógyszertárban átveszik tőlünk a szakemberek a hulladékot a megfelelő tároló edényekbe helyezik, ahonnan a koordináló szervezet a hulladékégetőbe viszi ártalmatlanításra.

^ Vissza a lap tetejére

ELEKTRONIKAI HULLADÉK

Az elektronikai berendezések és hulladékok szeméttárolóba illetve lomtalanításkor utcára helyezése szintén nem helyes magatartás. A hulladékok gyártóhoz történő visszajuttatása hasznosításra illetve ártalmatlanításra nagyon fontos.

2005. augusztus 13-tól amennyiben új készüléket vásárolunk, a vásárlás helyén visszaveszik régi, már feleslegessé vált készülékünket. Több üzletben vásárlás nélkül is átveszik tőlünk az elektronikai hulladékot, melynek pontos feltételeiről az egyes üzletekben adnak felvilágosítást. Folyamatosan bővül azon önkormányzatok száma is, melyek elektronikai hulladék begyűjtésére speciális lomtalanítást szerveznek. A helyi lehetőségekről az adott önkormányzat ad bővebb információt.

A Hasznos linkek menüpontban további információkat találhat.

ELEM

Az elemeket semmiképpen ne dobjuk ki
a szemetesünkbe. Már sok helyen visszaveszik a már lemerült, használt elemeket.

A gyűjtőpontokról további információt a www.relem.hu vagy a www.rebat.hu weboldalon találhat!

 

^ Vissza a lap tetejére


HULLADÉK LERAKÓHELY KERESŐ

Papír
Fehér üveg
Színes üveg
PET
Fém


PAPÍR

MŰANYAG

ÜVEG

FÉM

ELEKTRONIKAI

ELEM

GYÓGYSZER

SZERVES