KÁRMENTESÍTÉSI FÜZETEK 5
1. A vízkörforgalom

A Föld és a víz kapcsolatával, a víz körforgalmával a hidrológia tudománya foglalkozik. Vizsgálja a víz földi előfordulását, minőségi jellemzőit, valamint a környezettel való kölcsönhatásait. A hidrológiai ciklusban a víz állandó és folyamatos körforgásban van (cirkuláció) a légkör (atmoszféra), a kőzetöv (litoszféra) és a vízöv (hidroszféra) között. A víz mozgása során változik állapota és jellemzői, de a körforgalomban résztvevő víz mennyisége nagyjából állandó. A hidrológia ciklus legfontosabb elemeit az 1. ábra mutatja.

1. ábra Hidrológiai ciklus elemei
(forrás: Fetter, C.W. 1988)

Az atmoszférából a világtengerekbe és a szárazföldre csapadék - eső, hó, jég - formájában kerül a víz. A világtengerekből párolgás útján a víz ismét a légkörbe kerül és kezdődik a ciklus elölről. A szárazföldre hullott csapadék többféle módon folytathatja útját. Egyik lehetséges útja a földfelszínről és a vizek felszínéről történő közvetlen elpárolgás, valamint a növényzet párologtatása. Másrészt a lehullott csapadék a nehézségi erő hatására a lejtőkön lefolyik, majd a víz a felszíni vizekbe, végül a világtengerekbe kerül. A felszínre hulló csapadék a felszíni lefolyás és a párolgás mellett a felszín alá, a talajba, kőzetekbe szivároghat és táplálja a felszín alatti vizeket. A felszín alatti víz közvetlenül felszíni vizekbe kerülhet, vagy források formájában juthat ismét a felszínre, illetve sík területeken párolgás útján közvetlenül az atmoszférába kerül. A földi víz körfogását biztosító legfontosabb természetes folyamatokat a 2. ábra foglalja össze.

Csapadék óceánokba, tengerekbe (világtengerek) hullása
Csapadék szárazföldre hullása
Csapadék felszíni lefolyása, felszíni vizekhez történő hozzáfolyás
Csapadék beszivárgása a talajba, felszín alatti vizekbe
Felszíni vizekből beszivárgás a talajba és felszín alatti vizekbe
Felszín alatti vizek megcsapolódása felszíni vizekben, források formájában, ill. párolgása révén
Felszín alatti vízmegkötés, vízraktározás, vízmozgás
Párolgás a világtengerekből, párolgás a szárazföld felszíni vizeiből
Párolgás a földfelszínről, illetve talajpárolgás, növényzet párologtatása
Az elpárolgott víz kondenzációja és kicsapódása a légkörben

2. ábra Hidrológiai ciklus természetes elemeinek összefoglaló táblázata

A hidrológiai ciklusba kerülő, illetve abban résztvevő víz eredete szerint lehet juvenilis víz, amikor a víz a felszíni körforgásában még soha nem vett részt és amely a vulkáni kigázosodás során kerül felszínre, vagy vadózus víz, amikor már legalább egyszer részt vett a felszíni víz körforgásában.

A földi vízkészlet egyes elemeire vonatkozóan számítások, illetve becslések állnak rendelkezésre. A Föld vízkészletének csupán 2,5 %-a édesvíz (3. ábra). Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98 %-a felszín alatti víz. A vízkészlet megoszlásának ismeretében így jobban megérthetjük, hogy miért különösen fontos a felszín alatti vizeink védelme. A felszín alatti vizek jelentőségét Magyarország esetében jól érzékelteti, hogy ivóvízellátásunk több mint 95 %-ban felszín alatti vizeken alapszik.

3. ábra A Föld vízkészletének megoszlása
(forrás: Fetter, C.W. 1988., Nace, R.L. 1967., 1971.)

 
tartalomjegyzék következő előző