14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet

14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet




1. §  2. §  3. §  4. §  5. §  6. §  7. §  8. § 

14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet
a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról


A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya



1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a felszín alatti vízre, földtani közegre és az azokban található, az e rendelet 1. és 2. számú mellékletében meghatározott szennyező anyagokra, tulajdonságokra, valamint módszerekre;
b) a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos tevékenységekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.

Értelmező rendelkezések



2. § E rendelet alkalmazásban:
a) szűrővizsgálat: a kármentesítési tényfeltárás során a szennyezett területen található szennyező anyagok meghatározása mintavételi és kémiai-analitikai vizsgálati eljárással;
b) történeti kutatás: a vélelmezett szennyezettség kialakulására, a területen folytatott, feltehetően szennyezettséget okozó tevékenységre, alkalmazott technológiákra, a terület használatára, továbbá a vizsgált területen előfordult eseményre vonatkozó információk összegyűjtése.

Általános rendelkezések



3. § (1) A szűrővizsgálat során olyan kémiai-analitikai vizsgálati módszer alkalmazható, mellyel az adott módszerre jellemző mérési hiba figyelembevételével is, legalább a külön jogszabályban 1 meghatározott (B) szennyezettségi határérték [a továbbiakban: (B) szennyezettségi határérték] biztonságosan kimutatható.
(2) A felszín alatti vízből és a földtani közegből származó minták előkészítését az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell végezni.

4. § (1) Tényfeltáráskor térben le kell határolni a szűrővizsgálat során a (B) szennyezettségi határérték felett kimutatott szennyező anyagokat.
(2) A történeti kutatások alapján valószínűsíthető, de a szűrővizsgálati körbe nem tartozó, ott nem azonosított szennyező anyagokat a tényfeltárás során külön kell vizsgálni.
(3) A szűrővizsgálat során vizsgálandó szennyező anyagokat és tulajdonságokat
a) felszín alatti víz esetében az 1. számú melléklet,
b) földtani közeg esetében a 2. számú melléklet

tartalmazza.



A mintavétellel kapcsolatos rendelkezések



5. § (1) A szűrővizsgálathoz a felszín alatti vízből és a földtani közegből a mintát a történeti kutatások és egyéb információk, illetve laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján valószínűsíthetően szennyezett helyen kell venni.
(2) Amennyiben a korábbi környezethasználatok a vizsgált területen több, egymástól elkülöníthető szennyezettséget okoztak, valamennyi szennyezett területre külön-külön el kell végezni a mintavételt és a kémiai-analitikai vizsgálatokat.
(3) Mintavételi pontonként egy felszín alatti víz és egy földtani közeg mintát kell vizsgálni. Felszín alatti vízre irányuló vizsgálat esetében mintavételi pontonként, az ellenőrizhetőség biztosítására egyidejűleg két mintát kell venni.
(4) A felszín alatti víz szűrővizsgálatától el lehet tekinteni, ha a szennyezettség ténye megalapozottan kizárható és a mintavétel aránytalanul nagy költséggel jár. E körülmények fennállását a mintavételek és a kémiai-analitikai vizsgálatok tervezésekor kell vizsgálni, megtörténtét pedig a tényfeltárási záró-dokumentációban kell rögzíteni, az erre vonatkozó dokumentumok csatolásával.

A szűrővizsgálat eredményének dokumentálása



6. § (1) A szűrővizsgálat eredményeihez a kiértékelést és rendszerezést követően - a Kr. 47. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - csatolni kell az alábbiakat:
a) a mintavételről és a laboratórium vizsgálatok eredményeiről készült jegyzőkönyveket,
b) az azonosított szennyező anyagok listáját, és
c) a szerves szennyezők vizsgálati felvételei hitelesített fénymásolatát.
(2) A Kr. 47. §-ának (3) bekezdése szerint szűrővizsgálatot végzőnek dokumentálnia kell azokat a vizsgálati módszerből adódó zavaró hatásokat, melyek következtében az egyes szennyező anyagok e rendelet szerinti vizsgálata - a (B) szennyezettségi határértéknél - nem végezhető el.
(3) Az (1) - (2) bekezdés szerinti dokumentumokat a tényfeltárási záró-dokumentációhoz csatolni kell.

7. § Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a 6. § (2) bekezdése szerinti zavaró hatások miatt nem kimutatható szennyező anyagok további vizsgálata alól felmentést adhat, ha bizonyítható, hogy a vizsgált területen lévő szennyező anyagok nem fordulhatnak elő (B) szennyezettségi határértéket meghaladó mértékben, ellenkező esetben célzott kémiai-analitikai vizsgálatokat kell végezni.

Záró rendelkezés



8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.




1. számú melléklet
a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez



Szűrővizsgálat során a felszín alatti vízmintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok



Szervetlen szennyezők

Szennyező anyagok
és tulajdonságok
Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer
pH potenciometria MSZ 448–22:1985, MSZ ISO 10523:2003
elektromos vezetőképesség konduktometria MSZ EN 27888:1998, MSZ 448–32:1977
fluorid potenciometria, vagy ionkromatográfia, vagy spektrofotometria MSZ EN ISO 10304–1:1998,
MSZ 448–17:1986
klorid ionkromatográfia, vagy titrimetria MSZ EN ISO 10304–1:1998,
MSZ 448–15:1982, MSZ ISO 9297:2003
nitrit fotometria, vagy ionkromatográfia MSZ EN ISO 10304–1:1998,
MSZ EN 26777:1998, MSZ 448–12:1982,
MSZ EN ISO 13395:1999
nitrát fotometria, vagy ionkromatográfia MSZ EN ISO 10304–1:1998,
MSZ 448–12:1982, MSZ EN ISO 13395:1999
szulfát fotometria, vagy ionkromatográfia MSZ EN ISO 10304–1:1998,
MSZ 448–13:1983
foszfát fotometria, vagy ionkromatográfia MSZ EN ISO 10304–1:1998,
MSZ 448–18:1977, MSZ EN ISO 6878:2004
ammónium-ion fotometria MSZ EN ISO 11732:1999,
MSZ ISO 7150–1:1992
króm, kobalt, nikkel, réz, cink, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, ólom, ezüst (kivéve: krómVI) ICP-MS 1 , vagy ICP-OES 2 , vagy AAS 3 , vagy AAS-ETA 4 , vagy GF-AAS 5 MSZ 1484–3:1998, ISO 17294–1:2004,
MSZ EN ISO 17294–2:2005, EPA–6010,
EPA–6020, MSZ EN ISO 11885:2000
arzén ICP-MS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES MSZ 1484–3:1998, MSZ EN ISO 11969:1998, ISO 17294–1:2004,
MSZ EN ISO 17294–2:2005,
EPA–6010 EPA–6020
higany ICP-MS, vagy hideggőzös AAS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES ISO 17294–1:2004,
MSZ EN ISO 17294–2:2005, EPA–6010,
EPA–6020, MSZ 1484–3:1998

1  ICP-MS: induktív csatlakozású plazma-tömegspektrometria
2  ICP-OES: induktív csatolású plazma-optikai emissziós spektrometria
3  AAS: atomabszorpciós spektrometria
4  AAS-ETA: atomabszorpciós spektrofotometria – elektrotermikus atomizációval
5  GF-AAS: grafit-küvettás atomabszorpciós spektrometria


Szerves szennyezők

Szennyező anyagok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati
szabvány,
mérési módszer
Illékony szerves vegyületek alifás szénhidrogének C5–C9 GC-FID 6 , vagy
GC-ECD 7 , vagy
GC-MS-SCAN 8 , vagy GC-MS-SIR 9
MSZ 1484–4:1998 MSZ 1484–5:1998 EPA 8260
benzol és alkil benzolok
aromás halogénezett szénhidrogének (klórbenol, diklórbenzol, triklórbenzol, brómbenzol, klórnaftalinok)
halogénezett alifás szénhidrogének (kivéve: vinil-klorid)
egyéb vegyületek körében: izopropil-alkohol, glikolok, piridin, tetrahidro-furán és tetrahidro-tiofén
Nem illékony szerves vegyületek alifás szénhidrogének C10–C40 GC-FID, vagy
GC-ECD, vagy
GC-NDP 10 , vagy
GC-MS-SCAN, vagy GC-MS-SIR
MSZ 1484–6:2003 EPA 8270 (A minta lúgos/semleges/savas, egymást követő extrakciója diklór-metánnal. A vizsgálat lehet extraktumonként vagy az egyesített extraktumból.)
fenolok
policiklikus aromás szénhidrogének (kivéve: benz-a-pirén)
klórozott aromás szénhidrogének (tetra, penta, hexa)
klórfenolok
GC-vel mérhető növényvédő szerek

6  GC-FID: gázkromatográfia-lángionizációs detektor
7  GC-ECD: gázkromatográfia-elektronbefogásos detektor
8  GC-MS-SCAN: gázkromatográfia-tömegspektrométer
9  GC-MS-SIR: gázkromatográfia-tömegspektrométer-ionkövetéses üzemmód
10  GC-NDP: gázkromatográfia-nitrogén-foszfor detektor





2. számú melléklet
a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez



Szűrővizsgálat során a földtani közeg mintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok



Szervetlen szennyezők

Tulajdonságok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer
pH potenciometria MSZ 448–22:1985, MSZ 21470–2:1981
elektromos vezetőképesség konduktometria MSZ EN 27888:1998,
MSZ 21470–2:1981
króm, kobalt, nikkel, réz, cink, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, ólom, ezüst (kivéve: króm VI) ICP-MS, vagy ICP-OES, vagy AAS, vagy AAS-ETA MSZ 21470–50:1998, EPA–6010,
EPA–6020
arzén ICP-MS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES MSZ 21470–50:1998,
MSZ EN ISO 11969:1998,
EPA–6010, EPA–6020
higany ICP-MS, vagy hideggőzös AAS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES MSZ 21470–50:1998, EPA–6010,
EPA–6020


Szerves szennyezők

Szennyező anyagok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati
szabvány, mérési módszer
Illékony szerves vegyületek alifás szénhidrogének C5–C9 GC-FID, vagy
GC-ECD, vagy
GC-MS-SCAN, vagy GC-MS-SIR
MSZ 21470–92:1998 MSZ 21470–93:1998 EPA 8260
benzol és alkil benzolok
aromás halogénezett szénhidrogének (klórbenol, diklórbenzol, triklórbenzol, brómbenzol, klórnaftalinok)
halogénezett alifás szénhidrogének (kivéve: vinil-klorid)
egyéb vegyületek körében: piridin, tetrahidro-furán, tetrahidro-tiofén
Nem illékony szerves vegyületek alifás szénhidrogének C10–C40 GC-FID, vagy
GC-ECD, vagy
GC-NDP, vagy
GC-MS-SCAN, vagy GC-MS-SIR
MSZ 21470–94:2001 MSZ 21470–93:2002 EPA 8270 (A minta előkészítése Aceton: diklórmetán = 1:1 arányú oldószeres eleggyel történő extrakcióval)
fenolok
policiklikus aromás szénhidrogének (kivéve: benz-a-pirén)
klórozott aromás szénhidrogének (tetra, penta, hexa)
klórfenolok
GC-vel mérhető növényvédő szerek



1 A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet. *