30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet

30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet




1. §  2. §  3. §  4. §  5. §  6. §  7. §  8. §  9. §  10. §  11. §  12. §  13. §  14. §  15. §  16. §  17. §  18. §  19. § 

30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet
a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól


A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya



1. § A rendelet hatálya
a) a felszín alatti víztestek (a továbbiakban: víztest)
aa) kijelölésével,
ab) állapotának jellemzésével, értékelésével,
ac) monitorozásával,
ad) az aa)–ac) pontban meghatározottak felülvizsgálatával,
b) a felszín alatti vizek vizsgálatával és monitorozásával,
c) az a)–b) pontok szerinti feladatok végrehajtásához szükséges adatok gyűjtésével, feldolgozásával, szolgáltatásával

összefüggő jogokra és kötelezettségekre terjed ki.



A víztest kijelölése



2. § (1) A víztest kijelölése magában foglalja annak térbeli lehatárolását, elhelyezkedésének térképi rögzítését, továbbá azonosítását.
(2) Az országhatárral osztott víztest kijelölését egyeztetni kell az érintett országgal, amelyről a Magyar Geológiai Szolgálat keretében működő Magyar Állami Földtani Intézet bevonásával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezetek révén, a külön jogszabályban 1 meghatározottakra tekintettel.
(3) A víztestet a földrajzi elhelyezkedésre utaló névvel és azonosító kóddal kell ellátni.
(4) A víztest síkbeli határait, valamint – ahol ismert – a vertikális elhatárolást jelentő felületeket térinformatikai rendszerben, legalább M = 1:500 000 méretaránynak megfelelő felbontású és tartalmú digitális térképi adatbázisban kell megadni.
(5) A víztest határait és azonosítását tartalmazó dokumentum a nyilvánosság, a (4) bekezdés szerinti digitális térképi adatbázis az adatforgalomban részt vevő költségvetési szerv, továbbá a miniszter, valamint más érintett miniszter irányítása alá tartozó szerv számára hozzáférhető.

3. § (1) A víztest kijelölését
a) a víztartó képződmény típusa és előfordulása alapján
aa) a karsztos,
ab) a medence területek porózus és nem karsztos,
ac) az aa)–ab) pontok szerinti vizek kivételével a hegyvidéki területek kőzeteiben lévő vizek,
b) a víztartó képződményből felszínre kerülő víz hőmérséklete alapján
ba) a 30 °C-ot meg nem haladó hőmérsékletű, hideg
bb) a 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű, termál

vizek,


c) az a) és b) víztartó képződményeken belül a felszín alatti vízgyűjtők, az áramlási viszonyok, a földtani felépítés és a természetes vízkémiai összetétel együttese alapján

kell elvégezni.


(2) Az (1) bekezdés szerinti víztartó képződmény olyan felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek együttese, amely porozitása és áteresztőképessége lehetővé teszi a 10 m 3 /napot meghaladó vízkitermelést vagy több mint 50 személy ivóvízellátását.
(3) A kijelölés folyamán figyelembe kell venni, hogy
a) a (2) bekezdésben meghatározott víztartó képződménynek, és
b) minden, napi 100 m 3 -nél több víz kivételére alkalmas víztartó képződménynek

valamely kijelölt víztesthez kell tartoznia.


(4) A kijelölést felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell az alábbiak szerint:
a) a külön jogszabály 2 szerinti kockázatos helyzetűnek azonosított víztestek 7. § szerinti értékelése során, amennyiben a víztest egyes, azonos tulajdonságú részei jól elkülöníthetők egymástól, vagy
b) az országhatárokkal osztott víztestek esetében a 2. § (2) bekezdése szerinti egyeztetés keretében, vagy
c) amennyiben a víztest egyes részein a 9. § szerinti értékelés olyan mértékű különbségeket mutat, amely miatt a 11. § szerinti minősítés már nem végezhető el a víztestre összegzett formában, vagy
d) a kijelölés során felhasznált mennyiségi vagy minőségi alapinformációk változása miatt, vagy
e) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítéséhez kapcsolódóan a részletesebb tartalmú további jellemzés, illetve az állapotértékelés alkalmával.

A víztest állapotának jellemzése



4. § A kijelölést követően a víztestek állapotát jellemezni kell, kiemelt figyelemmel:
a) a külön jogszabályban 3 kijelölt és nyilvántartott védelem alatt álló területekre,
b) a kockázatos helyzetű víztestekre,
c) az országhatárral osztott víztest azon részére, amelyre a tevékenységből származó hatások az országhatáron átterjedhetnek,
d) a víztest azon részére, amelytől felszíni víztest utánpótlódása vagy szárazföldi élővilág fennmaradása közvetlenül függ.

5. § (1) Az első jellemzést valamennyi víztestre vonatkozóan el kell végezni, melynek során a rendelkezésre álló, egyéb céllal gyűjtött hidrológiai, hidrogeológiai, földtani, talajtani, területhasználati információkra, a felszín alatti vizek terhelésére és igénybevételére vonatkozó ismeretekre, az ökoszisztémák megfigyelésére, a meglévő monitoring adatokra, továbbá a nagyobb térségeket felölelő, különböző szempontok szerint készített országos szintű feldolgozások felhasználhatóak. Az első jellemzés során a kockázatos helyzetű víztesteket azonosítani kell.
(2) Az első jellemzés tartalmi és formai követelményeit e rendelet 1. mellékletének 1. pontja tartalmazza.
(3) Az első jellemzés során a kockázatos helyzetű víztestet a következő szempontok szerint kell azonosítani:
a) víz(nyomás)szint kedvezőtlen változása;
b) a vízkivételek és a külön jogszabály 4 szerinti hasznosítható felszín alatti vízkészlet összehasonlítása;
c) vízkivételeknek és a bizonyított és a valószínűsíthető terheléseknek, ezen belül a diffúz és a pontszerű szennyező forrásoknak
ca) a felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére,
cb) a felszíni víz állapotára,
cc) a felszín alatti vizektől függő vízi vagy szárazföldi ökoszisztémákra

gyakorolt hatása;


d) a fedőréteg jellege, az áramlási viszonyok és a hidrogeológiai védettség;
e) a víztest minőségi állapota, illetve a szennyezettség bekövetkeztének veszélye különösen a tartós környezet- károsodások, szennyezett területek következtében;
f) az a)e) pontokban foglalt bármely szempont szerinti értékeléshez szükséges rendelkezésre álló adat elégtelensége.

6. § (1) Az első jellemzésre alapozva további jellemzést kell készíteni valamennyi kockázatos helyzetű víztest, valamint az országhatárral osztott víztest esetében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott víztestek közé nem tartozó víztestre kiterjedően a további jellemzést a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésekor kell elvégezni.
(3) A további jellemzés célja, hogy
a) pontosabban lehessen mérlegelni azt, hogy a külön jogszabály 5 szerinti jó állapotot a víztest az ott meghatározott határidőre eléri-e,
b) meg lehessen határozni a környezeti célkitűzések elérése érdekében teendő intézkedéseket,
c) a kockázatos helyzetű víztestek azonosítása a 5. § (3) bekezdésében foglalt szempontok szerint megtörténjen, amennyiben az az első jellemzés során nem valósult meg,
d) az 4. § (1), a 5. § (1) és (3) bekezdésben meghatározottak elemzése, a víztest természetes állapottól való eltérésének mértéke, valamint ezek okainak vizsgálata megvalósuljon.
(4) A további jellemzést a külön jogszabályban 6 foglaltak, valamint az 1. melléklet 2. pontja szerinti tartalmi követelmények alapján kell elvégezni. A további jellemzés során felhasználhatók a talajok minőségével összefüggő adatok, nyilvántartások és a monitoring rendszer, az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő adatok, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások és információs rendszerek, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó adatok és monitoring rendszerek, a vízgazdálkodással, a felszín alatti vizekkel, valamint a földtani közeggel kapcsolatos adatok, nyilvántartások, a természetes gyógytényezőkre vonatkozó nyilvántartások, a Magyar Geológiai Szolgálat által gyűjtött adatok. A további jellemzés során szükség szerint kiegészítő feltárást és adatgyűjtést lehet végezni.

7. § A kockázatos helyzetűnek azonosított víztestek esetében a további jellemzés keretében részletesen kell elemezni a természetes állapottól való eltérés mértékét, a kockázatos helyzetet előidéző okokat és hatásokat a víztesten belül azokra a területekre összpontosítva, ahol
a) a kedvezőtlen víz(nyomás)szint-változás tartósan tapasztalható,
b) a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák sérültek,
c) a felszín alatti víz elszennyeződött vagy tartós minőségromlás, tartós környezeti károsodás alakult ki.

Kockázatos helyzetű víztest



8. § (1) Kockázatos helyzetű a víztest, amennyiben
a) adathiány miatt, vagy
b) az első jellemzés alapján, vagy
c) a további jellemzés alapján,

és a vízgyűjtőgazdálkodási terv szerinti intézkedési programok ellenére nem valószínűsíthető a jó állapot elérése 2015. december 22-ig.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak felülvizsgálata, a környezeti célkitűzések teljesülésének ellenőrzése a miniszter által, a külön jogszabály 7 szerint közzétételre kerülő
a) a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának megállapítására szolgáló követelmények, és
b) a jelentős és tartósan romló tendenciák azonosítására és a tendenciák megfordítási pontjának meghatározására szolgáló kritériumok, továbbá
c) a 16. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti módszertan

alapján történik.


(3) A (2) bekezdés alapján meg kell határozni a kockázatos helyzetű
a) víztesteken belül azokat a területeket, ahol tevékenység következményeként a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz tartósan károsodott, így a jó minőségi állapot egyáltalán nem vagy a tervidőszak végéig nem érhető el, illetőleg elérése aránytalanul költséges;
b) víztestek közül azokat a víztesteket, illetve víztestrészeket, ahol a jó mennyiségi állapot megvalósítása a felszíni víz és a felszín alatti vizektől függő vízi- vagy szárazföldi ökoszisztémák állapota kedvezőtlen következményekkel járna
ba) a vízrendezés, az árvízvédelem és a lecsapolás eredményessége, vagy
bb) a jogos vízkivételek

szempontjából.



A víztest állapotának értékelése és minősítése



9. § (1) A tevékenység felszín alatti vizekre vonatkozó hatását víztestenként értékelni és minősíteni kell e rendelet 2. mellékletben foglaltak alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést és minősítést első alkalommal, az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv megalapozása keretében kell elkészíteni, amelynek során a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályai szerint üzembe állított víztest-monitoring rendszer adatait kell használni.

10. § A felszín alatti víz állapotát befolyásoló folyamatok és a tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának értékelését évente el kell végezni, a felszín alatti vizek monitorozására, illetve ellenőrzés, önellenőrzés révén a tevékenységet végzők külön jogszabály 8 szerinti adatszolgáltatására támaszkodva.

11. § (1) Az értékelés során a víztest állapotát a környezeti célkitűzések követelményeihez viszonyítva a 14. § szerinti víztest-monitoring alapján kell minősíteni. A víztest minősítését e rendelet 2. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint kell elvégezni. A víztest minősítésének adatait térinformatikai rendszerben, legalább M=1:500 000 méretaránynak megfelelő felbontású és tartalmú digitális térképi adatbázisban kell megadni és ez alapján ábrázolni.
(2) A víztest állapotának minősítését indokolással, továbbá térképes bemutatását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben közzé kell tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti minősítés keretében:
a) a víztest jó állapotára vonatkozó előírások teljesülését ellenőrizni kell, a 8. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével,
b) amennyiben a jó állapot kritériumai nem teljesülnek, az okokat részletesen indokolni kell és meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a jó állapot 2015-ig elérhető,
c) amennyiben a jó állapot nem érhető el 2015. december 22-ig, a külön jogszabály 9 alapján módosított követelmények teljesülését ellenőrizni kell,
d) a c) pontban foglaltak fennállása esetében a 8. § (3) bekezdés szerinti meghatározást el kell végezni.

Felszín alatti vizek állapotának monitorozása



12. § (1) A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotának változását monitorozással kell nyomon követni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti monitoring rendszer magában foglalja a mennyiségi és minőségi állapot észlelő-, mérő-, megfigyelő- és ellenőrző rendszerét, továbbá az állapotot befolyásoló természeti hatások, valamint a tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ismeretét megalapozó adatokat.

13. § (1) A természeti hatásokra vonatkozó meteorológiai, hidro-meteorológiai adatokat (így például a csapadék mennyisége és minősége, párolgási adatok) a miniszter irányítása alá tartozó szervezetek, így különösen az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja.
(2) A tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ismeretét megalapozó adatok megállapítása a területi és a környezethasználati monitoring alapján történik.
(3) A területi monitoring rendszer magában foglalja:
a) a miniszter irányítása alá tartozó szervezetek által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszereket
aa) a mennyiségi állapotot ellenőrző rendszereket, így különösen környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok által végzett talaj-, réteg-, karszt- és termálvíz(nyomás)szint észleléseket, továbbá a forrásmegfigyeléseket,
ab) a felszín alatti vizekkel összefüggő felszíni vizek mennyiségére vonatkozó, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok által végzett vízrajzi tevékenységet,
ac) a minőségi állapotra vonatkozóan azokat az objektumokat, ahol rendszeres mérést végeznek a környezetvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség), így különösen a környezetvédelmi talajvízminőség megfigyelő hálózatot, a külön jogszabály 10 szerinti nitrát monitoringot és a nagy vízfolyások mentén kialakított havária monitoringot,
ad) speciális, egy adott térség megfigyelésére kialakított monitoring rendszereket, így különösen a távlati vízbázisok területén végzett megfigyeléseket;
b) más állami szervezet által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszereket, azaz
ba) a Magyar Állami Földtani Intézet által folytatott felszín alatti víz(nyomás)szint észleléseket,
bb) a növény és talajvédelmi szolgálatok által működtetett Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert;
c) a külön jogszabály 11 szerint a települési önkormányzatok által, a település közigazgatási területén lévő felszín alatti víz mennyiségi és minőségi állapotára kiterjedő monitorozást;
d) állami szervek, tudományos intézmények, szervezetek által időszakosan végzett, illetve expedíciós felméréseket.
(4) A környezethasználati monitoring rendszer magában foglalja:
a) a felszín alatti víz mennyiségi, illetve minőségi állapotát érintő tevékenységet folytató által, a külön jogszabály 12 szerint végzett megfigyelések, így különösen a víziközművek – a hulladéklerakók üzemeltetéséhez, a bányatavak hasznosításához –, az ivó-, ásvány- és gyógyvízhasználatok vízbázisvédelmi tevékenységéhez kapcsolódó monitorozást;
b) a szennyezett, tartósan károsodott területeken külön jogszabály 13 szerinti kármentesítési monitoring rendszereket.
(5) Az (1) bekezdés és a (3) bekezdés b)–d) pont, valamint a (4) bekezdés szerinti mérések, megfigyelések eredményeit a külön jogszabályban 14 meghatározottak alapján kell biztosítani.

Monitoring program



14. § (1) A külön jogszabály 15 szerinti monitoring program a 12. § szerinti monitoring rendszerből kiválasztott objektumokon végzett monitorozásból áll, amelyek észlelő és mérőhelyeit a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzíteni kell. A monitoring program részeit képezi:
a) a 4. § a) pont szerinti védett területeken a felszín alatti vizek állapotát mérő és észlelő rendszerekből kiválasztott objektumok, és
b) a minden víztestre kiterjedő víztest-monitoring rendszer.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti víztest-monitoring a 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti monitoring rendszerekből kiválasztott észlelő és mérőhelyekből áll.
(3) A víztest-monitoring részei:
a) a mennyiségi monitoring,
b) a minőségi monitoring, ezen belül
ba) a kémiai felügyeleti,
bb) a kémiai operatív

monitoring.


(4) A víztest-monitoring eseti jellegű feltárásokkal kiegészíthető; kialakításának szempontjait e rendelet 3. melléklete határozza meg.
(5) A mennyiségi monitoring a víztestek víznyomásszintjében, nyomásállapotában bekövetkezett hosszú idejű változások megfigyelésére szolgál, figyelembe véve az utánpótlódás rövid és hosszú idejű változásait.
(6) A minőségi monitoring összefüggő és átfogó képet ad a felszín alatti vizek minőségi állapotáról minden víztestre kiterjedően, továbbá bemutatja a külön jogszabály 16 szerinti szennyező anyagok koncentrációjának változását.

15. § (1) A monitoring program alap- és észlelési adatainak nyilvántartását a VITUKI Kht. végzi. A nyilvántartáshoz a VITUKI Kht. a kutak és források alapadatait egyezteti az Országos Kútkataszterrel, illetve az Országos Forráskataszterrel.
(2) A monitoring programba tartozó objektumok alapadataiban történő változásokat és a tárgyévi észlelési adatokat a tárgyévet követő március 31-ig kell a VITUKI Kht. részére megküldeni.

Adatszolgáltatás és koordináció



16. § (1) A víztestek jellemzését, illetve a felszín alatti vizek állapotvizsgálatát a monitoring rendszerekre, a víztestek értékelését és minősítését a 14. § szerinti monitoring program észlelő és mérőhelyeinek adataira támaszkodva a VITUKI Kht. végzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásához szükséges, feladatkörükhöz tartozó adatokat a miniszter irányítása alá tartozó szervezetek nyilvántartják és azokat a VITUKI Kht. részére a tárgyévet követő március 31-ig szolgáltatják.
(3) Más érintett miniszter irányítása alá tartozó szervek (így különösen a Magyar Állami Földtani Intézet, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság, a „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézet) az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátásához szükséges adataikat a külön jogszabályban foglaltak szerint biztosítják.
(4) A 13. § (3) bekezdés c) pontja szerinti monitorozás eredményeit a települési önkormányzat az illetékes felügyelőség részére a tárgyévet követő március 1-jéig megküldi.
(5) A VITUKI Kht. az (1) bekezdéshez kapcsolódóan:
a) ellátja a 13. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti országos adatbázisok rendszergazda feladatait; továbbá a 13. § (5) bekezdése szerinti információk, adatszolgáltatások összehangolt központi nyilvántartását;
b) javaslatot dolgoz ki a 14. § szerinti monitoring program meghatározásához, valamint az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokhoz
ba) a módszertani útmutatókra, üzemeltetési szabályzatra, tervezési segédletekre, adatlapokra, adatszolgáltatási rendre,
bb) az érintett monitoring rendszerek fejlesztésére, így különösen a 13. § (2) bekezdés szerinti monitoring szükséges módosítására,
bc) a különböző szervezetek által működtetett monitoring rendszerek adatforgalmának eljárási rendjére,
bd) az információs rendszerek fejlesztésére,
be) a kiegészítő mérésekre,
bf) a bevonandó szervezetek körére;
c) elkészíti a 14. § (1) bekezdés szerinti monitoring program javaslati tervét a 13. § (3) bekezdés b) pontja szerinti intézményekkel együttműködésben;
d) részt vesz a külön jogszabály 17 szerinti intézkedési programok kidolgozásában;
e) kidolgozza a víztestek minősítésére, a monitoring program üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírásokat és a szabványosított módszereket, továbbá javaslatot tesz a 2. melléklet 2.4. pontja szerinti évre, időszakra.

Vegyes, záró és átmeneti intézkedések



17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A 14. § (1) bekezdésében meghatározott víztest-monitoring észlelő és mérőhelyeinek kiválasztását a 16. § (1) bekezdése szerinti koordináló intézmény 2005. december 31-ig végzi el.
(3) A 16. § (5) bekezdés e) pontban foglaltaknak 2006. június 30-ig kell eleget tenni.
(4) Azon felszín alatti vizet érintő, a víztestek vizsgálata szempontjából kiemelt jelentőségű külön jogszabály 18 szerinti vízkivételek, illetve terhelések esetében, ahol a tevékenység nem ellenőrzött módon történik, a vízügyi felügyelet, illetve a felügyelőség a külön jogszabály 19 figyelembevételével 2006. december 22-ig intézkedik a monitoring kialakításáról, működtetéséről, és az adatszolgáltatás elrendeléséről.
(5) A 6. § (2) bekezdéséhez tartozó jellemzést, továbbá a 9. § (1) bekezdés szerinti értékelést első alkalommal 2008. június 30-ig, ezt követően hatévente kell elkészíteni.

18. § (1) A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az üzemeltető köteles a (3) bekezdésben megjelölt vízkivételi műnél legalább 6 évenként – a (6) bekezdés figyelembevételével – alapállapot-vizsgálatot, továbbá évente rendszeres alapvizsgálatot, a (7) bekezdés szerinti gyakorisággal ellenőrző vizsgálatot, a (8) bekezdés szerinti gyakorisággal sűrítő bakteriológiai vizsgálatot végezni, és a vizsgálati eredményeket minden tárgyévet követő március 31-ig az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósághoz eljuttatni.”

(2) Az R. 6. §-a a következő (16)–(18) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az (5) bekezdés szerint elvégzett vizsgálatok dokumentálása és adatszolgáltatása az eredeti laboratóriumi vizsgálati eredménylapok fénymásolatának beküldésével történik. Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthető.
(17) A felszín alatti vizet termelő vízmű üzemeltetője köteles a kitermelt víz mennyiségét, kutankénti üzemi vízhozamát és üzemi víz(nyomás)szintjét, nyugalmi víz(nyomás)szintjét és a termelt víz hőmérsékletét legalább havi gyakorisággal mérni, és az adatokat a tárgyévet követő március 31-ig az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósághoz eljuttatni. Az első adatszolgáltatás ideje 2006. március 31.
(18) A figyelő-, tartalék és üzemen kívüli kutak esetében a hatóság által előírt gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal a nyugalmi víz(nyomás)szint mérést is el kell végezni.”

19. § E rendelet az Európai Parlament és Tanács 2000. október 23-i keltezésű, 2000/60/EK számú, „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén” című irányelv 3., 5., 7. és 8. cikkében, valamint II. és V. mellékletében foglaltaknak való megfelelést szolgálja.



1. melléklet
a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez



Az első és a további jellemzés



1. Az első jellemzés

A jellemzést bemutató dokumentáció általános formája az M=1:500 000 méretaránynak megfelelő felbontású és tartalmú digitális térképi adatbázis alapján készített térképsorozat, illetve az ehhez tartozó szöveges leírás és táblázat, amelyek együttesen bemutatják:
a) a víztest természetes állapotát meghatározó földtani tényezőket:
aa) a víztartó és a vízrekesztő képződmények földtani és vízföldtani jellemzőit, így különösen a hidraulikai vezetőképességet, a porozitást és az áramlási rendszereket,
ab) a fedőképződmények, illetve a talaj jellemzőit, különös tekintettel a csapadékból történő utánpótlódás lehetőségére és a szennyező anyagok bejutását befolyásoló vízföldtani adottságokra, a talajvízforgalomra, így különösen a fedőképződmények típusára, vastagságára, porozitására, hidraulikai vezetőképességére, abszorpciós tulajdonságára; (hidrogeológiai védettségre);
b) a víztest természetes mennyiségi állapotát:
ba) a természetes utánpótlódási- és megcsapolási területeket, a vízforgalmat jellemző sokéves átlagértékekkel,
bb) az utánpótlódás és megcsapolás átlagos jellemzőinek területi és időbeli változását, a hasznosítható felszín alatti vízkészlet számításához szükséges adatot is,
bc) a felszín alatti víz(nyomás)szintek sokévi átlagos értékeinek térbeli változását és ingadozását;
c) a víztest természetes minőségi állapotát,
ca) a kémiai összetételt az összes oldott sótartalom és a hidrogeokémiai típus megadásával és a gáztartalom térbeli változását,
cb) a sokévi átlagos hőmérséklet,
cc) természetes eredetű elemdúsulások, vízminőségi anomáliák, ismert (Ab) bizonyított háttér-koncentrációk ismertetésével,

medenceterületeken térben elkülönítve, a rétegzettség bemutatásával;


d) a felszíni vízi-, illetve szárazföldi ökoszisztémáknak a felszín alatti víz mennyiségi és kémiai állapotától való függését:
da) azoknak a víztesteknek a megjelölésével, ahol az ökoszisztéma jó állapota függ a felszín alatti táplálástól,
db) azoknak az ökoszisztémáknak a meghatározásával, amelyek jelentősen károsodhatnak a felszín alatti víz állapotában bekövetkező változások miatt, különös tekintettel a védett természeti területekre és az erdőkre;
e) a víztest mennyiségi, minőségi állapotát befolyásoló tevékenységeket:
ea) a vízkivételek összegzett értékeit,
eb) a vízkivételek által okozott tartós vízszintsüllyedésekre és vízminőség-változásokra vonatkozó feldolgozás eredményeit,
ec) a felszín alatti vízdúsítás összegzett értékét,
ed) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetések víztest szintű mennyiségi és minőségi összegzett értékét,
ee) a pontszerű és nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokat,
ef) tartósan károsodott szennyezett területeket,
eg) a víztest mennyiségi és minőségi állapotában olyan mértékű változást okozó egyéb tevékenységeket, illetve területhasználatokban bekövetkező változásokat, amelyek akadályozzák a jó mennyiségi-, illetve minőségi állapot elérését.

2. Az 1. pontot kiegészítő, a további jellemzés

A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata keretében a következő adatokat kell folyamatosan összegyűjteni és értékelni:
a) a felszín alatti víztest földtani jellemzői, beleértve a földtani egységek kiterjedését és típusát, továbbá az 1. pont a), b), c) és d) pontok szerinti információk;
b) 10 m 3 /napot elérő vagy annál nagyobb vagy 50 embernél többet ellátó ivóvízkivétel, továbbá a felszín alatti víztől függő vízi- és szárazföldi ökoszisztémák állapotát jelentősen befolyásoló közvetlen vízkivétel esetében:
ba) a vízkivétel helye és a vízhasználat célja,
bb) az éves átlagos vízkivétel mértéke (partiszűrésű vízkivételek esetén külön feltüntetve a háttér felőli utánpótlódás becsült értékét),
bc) a kitermelt víz kémiai összetétele és hőmérséklete,
bd) a vízkivételek által okozott – több évet meghaladó – tartós víz(nyomás)szintsüllyedés hatásterülete és mértéke;
c) felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetések esetében:
ca) a bevezetés éves átlagos mennyisége,
cb) bevezetett, visszasajtolt víz minősége,
cc) a bevezetések által okozott tartós víz(nyomás)szint térbeli kiterjedése és változása,
cd) a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett szennyezőanyagok mennyisége és minősége;
d) az utánpótlódási területeken lévő környezethasználatok esetében:
da) a potenciális, illetve a tényleges pontszerű, vonalmenti és diffúz szennyezőforrások helye, jellege, a tényleges szennyezőforrásoknál a földtani közegbe közvetlenül bevezetett legnagyobb mennyiségű, továbbá legnagyobb kockázatú szennyező anyagok éves mennyisége,
db) a tartósan károsodott szennyezett területek helye, a szennyezettség mértéke, a legnagyobb mennyiségű, továbbá a legnagyobb kockázatú szennyező anyag feltüntetésével,
dc) a felszíni vizeket érintő jelentős kotrások és duzzasztások, továbbá a gátakkal történő 100 000 m 3 -nél nagyobb vízvisszatartás, illetve a 300 ha-nál nagyobb lecsapolás adatait,
dd) a felszín alatti víz természetes védettségét csökkentő tevékenységek (külszíni bányászat, jóléti tavak, továbbá a nem megfelelően kiképzett vagy felhagyott kutak stb.) helye, szennyezés-közvetítő hatása,
de) a víztest utánpótlódási területeinek területhasználatai, tekintettel a lokális hatásokra,
df) a da)–de) pontok szerinti tevékenységeknek a felszín alatti víz mennyiségi és minőségi állapotára gyakorolt hatása;
e) a hasznosítható felszín alatti vízkészlet és a vízkivételek területi eloszlása, viszonya, megkülönböztetve az engedélyezett közvetlen- és a becsült közvetett vízkivételeket és a felszín alatti vízdúsítást.




2. melléklet
a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez



A víztest állapotának értékelése és minősítése



1. A víztest állapotértékelésének célja, valamint annak során elvégezendő feladatok

1.1. A jellemzések eredményeinek egybevetése a környezeti célkitűzésekkel;

1.2. a környezeti célkitűzések megvalósítását szolgáló vizsgálatok elvégzése (így különösen a külön jogszabály 20 szerinti (Mi) igénybevételi határérték-, megfordítási pontok-, az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció és a (B) szennyezettségi határérték összehasonlítása a víztest állapotával);

1.3. a víztest mennyiségi vagy minőségi állapotában észlelt tartós állapotváltozás statisztikai módszerekkel történő meghatározása, különös tekintettel a szennyező anyagok tevékenység hatására kialakult, növekvő tendenciájára, illetve a tendencia irányának változására;

1.4. a víztest állapotának minősítése;

1.5. az értékelés, elemzés megbízhatóságának számszerűsítése.
Az 1.1–1.5. alapján elvégzett értékelés alkalmas azon víztestek kimutatására, amelyek a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatok szerint nem érik el a jó állapotot, ezért a mennyiségi vagy a minőségi állapotuk gyenge minősítésű, valamint a jó állapotúnak minősített víztest esetén a kedvezőtlen folyamatok kimutatására, figyelemmel a környezeti célkitűzésekre.

2. A víztest állapotának minősítése

2.1. A víztest minősítése lehet:
a) mennyiségi állapota alapján
aa) jó, amelynek jelölése: zöld szín,
ab) gyenge, amelynek jelölése: piros szín;
b) minőségi állapota, ezen belül a kémiai állapot alapján
ba) jó, amelynek jelölése: zöld szín,
bb) gyenge, amelynek jelölése: piros szín.

2.2. A 2.1. a) és b) pontjai szerinti kategórián belül meg kell különböztetni és jelölni kell az állapot változását. Ha az 1.3. pont szerinti vizsgálat szerint:
a) a mennyiségi állapot tekintetében
aa) a víz(nyomás)szint romló, a jelölés: fekete vonalkázás,
ab) a víz(nyomás)szint javuló, a jelölés: kék vonalkázás;
b) a kémiai komponensek tekintetében az állapot tendenciája:
ba) romló, a jelölés: fekete pontozás;
bb) javuló, illetve a romló tendencia megfordult, a jelölés: kék pontozás;
c) állandó állapot esetén nincs jelölés.

2.3. A kémiai állapotának értékelése és minősítése során a víztest-monitoring megfigyelési pontjainak eredményét a teljes víztestre kell összegezni.
A kémiai komponensekre vonatkozóan
a) ki kell számítani a megfigyelési eredmények középértékét a felszín alatti víztest vagy víztest-csoport minden egyes megfigyelési pontjára, majd
b) ezeknek a középértékeknek az alapján a külön jogszabály 21 , továbbá a 11. § (3) bekezdés a) pontja szerinti számításokra támaszkodva állapítható meg, hogy a felszín alatti víztest kielégíti-e a jó kémiai állapot feltételeit.

2.4. A víztest jó állapotára vonatkozó előírások teljesülését ellenőrizni kell. Ehhez szükséges annak az évnek és időszaknak a meghatározása, amelytől a tendencia jellemzőit számítani kell.




3. melléklet
a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez



A víztest-monitoring kialakításának szempontjai



1. A mennyiségi monitoring kialakításának szempontjai

1.1. Biztosítja minden felszín alatti víztest, víztest-csoport mennyiségi állapotának értékelését, beleértve az (Mi) igénybevételi határérték, illetve a hasznosítható felszín alatti vízkészlet meghatározását, ellenőrzését.

1.2. A mennyiségi állapot szempontjából kockázatos, illetve országhatárral osztott víztestek esetében a megfigyelési pontok térbeli sűrűségét és az észlelés gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy az biztonsággal alkalmas legyen
a) a vízkivételek és a vízbevezetések felszín alatti víz(nyomás)szintekre gyakorolt hatásának számbavételére, ellenőrzésére,
b) az országhatárt keresztező áramlás irányának és hozamának meghatározására.

2. A minőségi monitoring kialakításának szempontjai

2.1. A kémiai felügyeleti monitoringra vonatkozó követelmények
A kémiai felügyeleti monitoring
a) kielégíti és igazolja a tevékenység hatásának becslésére szolgáló ismereteket,
b) információt ad minden egyes olyan időszakra, amelyre a vízgyűjtő-gazdálkodási terv vonatkozik, és alkalmasnak kell lennie a kémiai operatív monitoring tervezésére,
c) az alábbi alapkomponensek mérésére terjed ki:
ca) oxigéntartalom, pH-érték, vezetőképesség, nitrát, ammónium,
cb) a víz ionösszetételét meghatározó komponensekre, így különösen: nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát;
d) rendelkezik térben elegendő megfigyelési ponttal a kockázatos helyzetű, valamint az országhatárokkal osztott víztesteken ahhoz, hogy
da) a kockázatos helyzetű víztestek esetében kellő számú adat álljon rendelkezésre mindazon szennyező anyagra vonatkozóan, amelyek a felszín alatti vizek vizsgálata, a víztestek jellemzése alapján veszélyeztetik a felszín alatti víz jó kémiai állapotát,
db) az országhatárral osztott víztestek esetében kellő számú adat álljon rendelkezésre mindazon komponensre, amelyek fontosak lehetnek az országhatáron átáramló felszín alatti vizet igénybevevő közvetlen vízkivétel szempontjából.

2.2. A kémiai operatív monitoringra vonatkozó követelmények
A kémiai operatív monitoringot két felügyeleti monitoring közötti időszakban kell üzemeltetni a víztest jellemzése, valamint a felügyeleti monitoring által kimutatott eredmények alapján kockázatos helyzetű víztestben, illetve víztest részekben úgy, hogy
a) területi sűrűsége alkalmas legyen a víztest vagy víztest-csoport kémiai állapotának meghatározására,
b) gyakorisága elegendő legyen a szennyező anyag koncentráció növekvő tendenciájának pontosítására, de évente legalább egyszeri mintavételt és elemzést kell végrehajtani,
c) az a) és b) pontok szerinti adatok reprezentálják a víztest, vagy víztest-csoportok minőségét.

3. Az 1. és 2. pont alapján kialakított víztest-monitoring objektumainak EOV koordinátáit a digitális térképi adatbázisban ± m-es pontossággal kell megadni.





1 74/2000. (V. 31.) Korm. r. a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott Egyezmény kihirdetéséről. *

2 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 2. § 21. pont. *

3 Kvt. 18. § (1) és (3) bek., Kvt. 49. § (1) bek., 1996. évi LIII. tv., 1996. évi LIV. tv., 123/1997. (VII. 18.) Korm. r., 240/2000. (XII. 23.) Korm. r. 49/2001. (IV. 3.) Korm. r., 273/2001. (XII. 21.) Korm. r. *

4 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 3. § 16. pont. *

5 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 4. § (4) bek. *

6 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 13. § (3) bek. *

7 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 41. § (10) bek. *

8 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 8. § b) pont, 14. § (1) bek. a) pont. *

9 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 6. § (4) bek. d) pont. *

10 49/2001. (IV. 3.) Korm. r. *

11 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bek. b) és e) pontja; 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 5. § (8) bek. *

12 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 8. § b) pont; 21/2002. (IV. 25.) KöViM r. 123/1997. (VII. 18.) Korm. r., 239/2000. (XII. 23.) Korm. r. *

13 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 29–33. §, 10. melléklet. *

14 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 34. § (1) bek. *

15 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 15. §, 21. § (5) bek. *

16 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 3. § 38. pont. *

17 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 18. §. *

18 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 3. § 43. pont. *

19 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 8. § b) pont. *

20 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 3. § 2., 3., 6. és 29. pontok, illetve 6. § (2) bek. *

21 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 4. § (5) bek. és a 6. § (2) és (3) bek. *