219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
a felszín alatti vizek védelméről


1. §  2. §  3. §  4. §  5. §  6. §  7. §  8. §  9. §  10. §  11. §  12. §  13. §  14. §  15. §  16. §  17. §  18. §  19. §  20. §  21. §  22. §  23. §  24. §  25. §  26. §  27. §  28. §  29. §  30. §  31. §  32. §  33. §  34. §  35. §  36. §  37. §  38. §  39. §  40. §  41. §  42. §  43. §  44. §  45. §  46. §  47. §  48. § 

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
a felszín alatti vizek védelméről


A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. §-ában, 36. §-ában és 110. §-a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénnyel összhangban - a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a következőket rendeli el:

I.



ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



A rendelet célja és hatálya



1. § A rendelet célja a felszín alatti vizek:
a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával,
b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével,
c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal,
d) a földtani közeg kármentesítésével

összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása.



2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed
a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyező anyagra;
b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló külön jogszabály 1 hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.

Értelmező rendelkezések



3. § E rendelet alkalmazásában:
1. (A) háttér-koncentráció reprezentatív érték; egyes anyagoknak a természetes vagy ahhoz közeli állapotban általában előforduló koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban;
2. (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: meghatározott anyagnak adott térségre jellemző, az (A) háttér-koncentráció helyett, vizsgálatokkal megállapított tényleges koncentrációja a felszín alatti vízben, a földtani közegben, ami természeti adottságok, illetve a vizsgált terheléstől független diffúz terhelés, szennyezés, vagy felszíni vízen keresztül történő terhelés hatására alakult ki;
3. (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban, illetve ezek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezőanyag-koncentráció, illetve egyéb minőségi állapotjellemzők olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét;
4. (D) kármentesítési célállapot határérték: hatósági határozatban előírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelőzése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyező anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével;
5. (E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a Kvt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél;
6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető víz(nyomás)szint süllyedéshez tartozó igénybe vehető összes vízmennyiség m 3 /évben kifejezve;
7. nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrás: olyan szennyezőforrás, amelyet térben nagy kiterjedésű területhasználat (így például a településeken belüli egyedi szennyvízelhelyezés együttes hatása, közlekedés, növényvédőszer- és műtrágyahasználat, állattartás kivéve az állattartó telepeket) 2 alkot, illetve, ha az egyes tevékenységekhez kötődő terhelés nem határolható le;
8. elhelyezés: olyan tevékenység, amelynek célja anyag (így például: hulladék) lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén vagy a közegben, beleértve a műszaki védelemmel történő lerakást és tárolást is;
9. felszín alatti víz: a terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képződmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezkedő víz;
10. felszín alatti víz mennyiségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, a víz utánpótlódási és áramlási viszonyai, valamint a környezethasználatok (így például a közvetlen és közvetett vízkivételek) hatására alakul ki;
11. felszín alatti víz minőségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, valamint a terhelések és igénybevételek hatására alakul ki, és ami fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok eredményeivel jellemezhető;
12. felszín alatti víz állapotának veszélyeztetése: tevékenység vagy mulasztás, ami a felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való közvetlen bevezetés révén szennyezést okozhat, illetve az állapot romlásához vezethet;
13. felszín alatti víztest: a felszín alatti víz térben lehatárolt része a víztartó képződményeken belül;
14. felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztéma: a felszín alól származó állandó vagy időszakos felszíni vízborítást, vagy a talajvízből származó vízfelvételt igénylő növényfajokat magukba foglaló társulások és termőhelyek;
15. földtani közeg: a föld felszíne és az alatta elhelyezkedő természetes eredetű képződmények (a talaj, a mederüledék, a kőzetek, beleértve az ásványokat, ezek természetes és átmeneti formáit);
16. hasznosítható felszín alatti vízkészlet: a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos, m 3 /évben kifejezett értékéből a vele kapcsolatban levő felszíni vizek külön jogszabályban 3 meghatározott ökológiai állapotához szükséges, hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizektől is függő szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték;
17. időszakos vízfolyás: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkező vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely időszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül;
18. kármentesítés: műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében;
19. 4 kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: a 2. számú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek;
20. kockázat: szennyező anyag hatásának kitett ökoszisztéma állapota, illetve az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínűsége;
21. kockázatos helyzetű víztest: az a víztest, amelyet az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzéséről szóló jelentés ilyennek minősít adathiány miatt vagy azért, mert annak állapota 2015. december 22-ig valószínűen nem éri el a jó állapotot;
22. környezetvédelmi megelőző intézkedés: a tevékenység során, annak részeként megvalósított műszaki, gazdasági, szervezési tevékenység, továbbá - a kármentesítés kivételével - intézkedés, amelynek célja a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések teljesülésének elősegítése, a veszélyeztetés csökkentése úgy, hogy
a) minél kevesebb és kevésbé veszélyes szennyező anyag keletkezzen, valamint
b) megelőzze, minimalizálja a keletkező szennyező anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülését;
23. közvetett bevezetés felszín alatti vízbe: szennyező anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe a földtani közegből, azon átszivárogva;
24. közvetett vízkivétel felszín alatti vízből: az a tevékenység, amelynek hatására fokozódik a felszín alatti víz párolgása, vagy létrejön a kapcsolódó felszíni-, illetve felszín alatti vizek útján történő megcsapolása (így például szomszédos felszín alatti víztest közvetítésével történő megcsapolás, felszíni víztest vízszintjének süllyesztése, mélyebb gyökérzetű növényzet telepítése, külszíni bányászati tevékenység vagy tavak létesítése, amelyek következtében felszínre kerül a felszín alatti víz);
25. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a felszín alatti vízbe: szennyező anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe anélkül, hogy az a földtani közegen átszivárogna;
26. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a földtani közegbe: szennyező anyag bejutása tevékenység következtében a földtani közegbe, illetve közvetlen érintkezésbe kerülése a földtani közeggel, kivéve a levegőből történő kiülepedést;
27. közvetlen vízkivétel felszín alatti vízből: az a tevékenység, melynek során nyomás- vagy vízszintcsökkentést okozva vesznek ki vizet a felszín alatti vízből (így például: termelőkút, galéria, drén, forrásküszöb-süllyesztés);
28. magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha
a) a külön jogszabály 5 szerint a települési önkormányzat jegyzőjének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozóan:
aa) a természetes személyek által elhelyezett - kizárólag házi, kommunális - szennyvíz mértéke nem haladja meg az 500 m 3 /év mennyiséget,
ab) a felszín alóli vízkitermelés nem haladja meg az 500 m 3 /év értéket és az kizárólag talajvizet vesz igénybe, partiszűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet nem;
b) a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg nem haladja meg;
29. megfordítási pont: felszín alatti víztest vagy annak jól lehatárolható részeinek minőségi, illetőleg mennyiségi állapotromlási folyamatának az a számszerű értéke, amelynek elérésekor intézkedni kell a tendencia megállítása és megfordítása érdekében;
30. mennyiségi kockázatfelmérés: egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, ami a környezet elemeinek tényleges szennyezettségéből, illetőleg a környezetre, (különösen a felszín alatti vízre) az ökoszisztémára és az emberre elviselhető szintek arányából nyerhető;
31. monitoring (monitorozás): a monitoring rendszer működtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétlődő gyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását;
32. monitoring rendszer: a környezeti elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyeződésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő- (együtt észlelő-), ellenőrző hálózat;
33. műszaki védelem: a környezetvédelmi megelőző intézkedések közé tartozó olyan műszaki megoldások összessége, amelyek megakadályozzák vagy minimalizálják a tevékenységekből származó szennyező anyagok bejutását a felszín alatti vízbe, vagy a földtani közegbe;
34. pontszerű szennyezőforrás: kisebb kiterjedésű, adott tevékenységből származó, lehatárolható helyen található szennyezőforrás;
35. számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport;
36. szennyezés: szennyező anyag, illetve energia közvetlen vagy közvetett bevezetése a környezetbe, amely káros lehet a földtani közeg, felszín alatti víz állapotára, az emberi egészségre, az ökoszisztémákra, a környezethasználatokra vagy az anyagi tulajdonra, illetve rontja, vagy zavarja a környezet élvezetét;
37. szennyezettség: szennyező anyagnak a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben terhelés, illetve szennyezés hatására kialakuló, szennyezettségi határértékeket meghaladó koncentrációja;
38. szennyező anyag: minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminőségromlást okozhat, ilyenek különösen az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő anyagok;
39. szennyezőforrás: körülhatárolható helyen folyó tevékenység, amiből egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri (tényleges) vagy érheti (potenciális) a felszín alatti vizet, illetőleg a földtani közeget, amely lehet: pontszerű vagy nem pontszerű (diffúz), illetőleg tényleges, illetőleg potenciális;
40. talaj: a földtani közeg legfelső rétege, melynek alapvető tulajdonsága a termékenység, és ami ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élő szervezetekből áll;
41. tevékenység: létesítmények telepítése, használata, illetve művelet megkezdése, végzése, bővítése, valamint meglévő létesítmények vagy műveletek felhagyása, felszámolása, továbbá technika- és termékváltás, valamint mindezek módosítása, amelyek hatást gyakorolhatnak a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz állapotára;
42. utánpótlódás: a felszín alatti víztestbe egy évben vagy annál hosszabb időszak alatt a csapadékból és a felszíni vizekből, illetve a szomszédos felszín alatti víztestekből, továbbá mesterséges beszivárogtatásból belépő vízmennyiség;
43. vízkivétel: felszín alatti víz mennyiségének csökkenését eredményező közvetlen vagy közvetett beavatkozással járó tevékenység.

Környezeti célkitűzések



4. § (1) Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében:
a) azok állapota ne romoljon;
b) a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon;
c) a felszín alatti víztestek jó mennyiségi és minőségi állapotára vonatkozó követelmények a kockázatos helyzetű víztestek kivételével teljesüljenek;
d) a kockázatos helyzetű víztestek állapota fokozatosan javuljon;
e) a tartósan károsodott felszín alatti víz és a földtani közeg nyilvántartásba és ellenőrzés alá kerüljön, és állapota kármentesítéssel javuljon.
(3) A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víz, illetve a felszín alatti víztest mennyiségi és minőségi állapota közül a kevésbé jó állapot határozza meg.
(4) Felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotú, ha abban:
a) a hosszabb időszakra, legalább 10 évre számított átlagos éves vízkivétel nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet, és
b) a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest egyetlen pontján sem következik be vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés, és
c) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban 6 megállapított környezeti célkitűzések teljesülnek, és a víz hiányából adódóan jelentős romlás nem következik be azok ökológiai vagy kémiai állapotában, és
d) nem következik be a vízmozgás irányának olyan megváltozása, ami tartós állapotromláshoz vezet, és
e) a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémát nem éri károsodás, és
f) a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések akadálytalanul teljesülhetnek.
(5) Felszín alatti víztest jó minőségi állapotú, ha annak minőségi állapotjellemzőiben bekövetkező változások nem eredményezik:
a) a minőségi állapot jelentős és tartós romlását, és
b) a természetes kémiai és fizikai állapot lényeges változását, és
c) jogszabályban, illetve vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott minőségi határértékektől való eltérést, és
d) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban 7 megállapított környezeti célkitűzések megsértését, sem azok ökológiai vagy kémiai állapotának bármilyen jelentős romlását, és
e) a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémában, a víz minőségéből adódó károsodást,

és nem rontják a felhasználás lehetőségét.


(6) A kockázatos helyzetű víztestek esetében a külön jogszabályban 8 foglaltak szerint lehet eltérni az (1) bekezdésben foglalt célkitűzéstől.

Környezeti célkitűzések megvalósítása



5. § (1) A 4. §-ban megfogalmazott környezeti célkitűzéseket az e rendeletben és a külön jogszabályokban foglaltak szerint környezetvédelmi és vízkészlet-gazdálkodási eszközökkel kell elérni.
(2) A felszín alatti víztestek kijelölése a víztartó képződmény határait, a víz hőmérsékletét, a közel természetes állapothoz tartozó felszín alatti vízgyűjtő határait, a víz hidrodinamikai és minőségi tulajdonságait figyelembe véve történik a külön jogszabályban részletezett módon.
(3) A felszín alatti víztestek kijelöléséről, felülvizsgálatáról és állapotának figyelemmel kíséréséről a Magyar Geológiai Szolgálat bevonásával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.
(4) A felszín alatti víztestek nyilvántartásáról a miniszter gondoskodik.
(5) A felszín alatti víztesteket monitorozni, azok állapotát és az arra gyakorolt hatásokat a külön jogszabályokban meghatározott módon rendszeresen értékelni kell a szükséges intézkedések megalapozás érdekében.
(6) A víztestek állapotértékelésénél figyelembe kell venni a pontszerű és a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokból adódó terheléséket.
(7) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztest egyes részeire, a Kvt. 19. §-ával összhangban az (Mi) igénybevételi határértéket úgy kell meghatározni, hogy a vízkivétel:
a) ne veszélyeztesse a felszín alatti vizek természetes minőségét;
b) ne okozza a felszín alatti víz minőségi állapotromlását, beleértve a felszíni vizekből történő beszivárgással összefüggő változásokat is;
c) ne veszélyeztesse a felszíni vizekre megállapított környezeti célok teljesülését, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémát.
(8) A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály 9 szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály 10 szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot.

6. § (1) 11 A 2005. évben az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzéséről szóló jelentés, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek szerinti állapotjellemzés alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) intézkedéseket tesz:
a) a jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megfordítására, ha az érintett felszín alatti víztest állapotjellemzői elérték a megfordítási pontot,
b) a kockázatos helyzetű víztestek állapotának javítására,
c) a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken az esetleges romlás megakadályozására, illetve romlás esetén az állapot javítására.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megfordítási pont:
a) a felszín alatti víztestek felső 50 méterére vonatkozóan átlagolt koncentráció értéke nitrát és a növényvédő szerek esetén (B) szennyezettségi határérték 75%-a;
b) a felszín alatti víz hőmérséklete olyan mértékben változik, hogy az veszélyezteti a felszín alatti víztest jó állapotát.
(3) Amennyiben a (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határérték 50 százalékát a felügyelőség egyedileg határozza meg a szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a külön jogszabály 12 szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltakat is.
(4) 13 A kockázatos helyzetű víztestek esetében a felügyelőségnek a vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján:
a) át kell tekintenie, mi veszélyezteti a jó állapot elérését, illetve megőrzését;
b) felül kell vizsgálnia a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket, és ha indokolt, intézkednie kell az engedélyek módosításáról, visszavonásáról, amennyiben szükséges a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálattal;
c) intézkednie kell a környezethasználók felelősségébe tartozó monitoring kiegészítéséről, módosításáról, illetve kezdeményeznie kell az 5. § (5) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a települési monitoring, valamint az országos monitoring érintett elemeinek felülvizsgálatát;
d) ha szükséges, módosítania kell az általa megállapított környezeti követelményeket, illetve kezdeményeznie kell a környezeti követelményekre, határértékekre vonatkozó előírások módosítását;
e) felül kell vizsgálnia a vízkivételekre vonatkozó engedélyeket.

7. § (1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezető-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem 14 alatt álló területek figyelembevétele alapján.
(2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület.
(3) A (2) bekezdés szerinti osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) Egy adott lehatárolt terület érzékenysége a felügyelőség határozatában, a felügyelőségnél és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaságnál (a továbbiakban: VITUKI), illetve jogutódjánál levő, a miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül meghatározásra.
(5) A felügyelőség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által - a 2. számú melléklet szempontjai szerint - végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan.
(6) A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történő besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenységű kategóriába kerül, amelyik részaránya a (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja.
(7) A települések közigazgatási területének (3) bekezdés szempontjai szerinti besorolását a Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben teszi közzé.
(8) A területek (4) bekezdés szerinti országos feldolgozását, továbbá erre támaszkodóan a (7) bekezdés szerinti besorolást a miniszter a külön jogszabály 15 szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésével egyidejűleg felülvizsgálja.

II.



A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÁT ÉRINTŐ TEVÉKENYSÉGEK



A felszín alatti vizek jó állapota



8. § A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak
a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti 16 legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával;
b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást;
c) úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A mennyiségi védelem



9. § (1) A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység
a) nem okozhatja (Mi) igénybevételi határérték túllépését,
b) nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint (a továbbiakban: vízszint) emelkedését.
(2) A felszíni vizek mederanyagának kitermelése, illetve a mederviszonyok megváltoztatása a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti és külön jogszabály 17 szerinti vízbázisvédelmi célkitűzések figyelembevételével végezhető.
(3) A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a 41. § (8) bekezdésének c) pontjában foglaltak kivételével tilos
a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízből;
b) olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedőrétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz;
c) olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti.
(4) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken:
a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízből a külön jogszabály 18 szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak szerint történhet;
b) akkor végezhető olyan tevékenység, amelynek következtében a fedőréteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz, ha biztosított az (1) bekezdés és a 10. § (1) bekezdés szerinti előírások teljesülése.
(5) A 13. §-ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető:
a) a felszín alatti vízdúsítás, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a kitermelhető felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése érdekében;
b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történő visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztől eltérő anyagot és nem okoz kedvezőtlen minőségváltozást
ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszerű technológiával,
bb) a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kitermelésétől elkülönülő rendszerben,
bc) a mélyépítési, illetve fenntartási munkák során.

A minőségi védelem



10. § (1) A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység
a) végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható;
b) csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető;
c) nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet;
d) részeként végzett bevezetést, elhelyezést csak engedéllyel lehet folytatni.
(2) Tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak
a) felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése;
b) bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba;
c) szennyező anyagnak mélyművelésű bányában történő elhelyezése, kivéve az ideiglenes jelleggel, a műszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot;
d) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése (beleértve az időszakos vízfolyásba történő bevezetést is).
(3) A feltétlenül szükséges legkisebb mennyiségű szennyező anyag bevezetése felszín alatti vízbe, földtani közegbe a 13. § szerint engedélyezhető:
a) tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárására, valamint
b) a földtani közeg, illetve felszín alatti vizek megismerését, védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében,

ha olyan kis mennyiségben tartalmaz szennyező anyagot, hogy a bevezetés nyilvánvalóan nem vezet semmiféle károsodáshoz.


(4) Időszakos vízfolyásba történő tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén a tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátok alól a felügyelőség felmentést adhat a külön jogszabályban 19 az időszakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelelő kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok tekintetében.
(5) Az időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén e rendeletben és a külön jogszabályban 20 foglaltakat egyidejűleg kell alkalmazni.
(6) Az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet.
(7) A tevékenység engedélyezése során a felügyelőség előírhatja a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást.
(8) Az adott telephelyre hatósági határozattal megállapított (E) egyedi szennyezettségi határérték az új ipari tevékenységre addig vonatkozik, míg a földtani közeg és a felszín alatti víz állapota tovább nem romlik.

11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése, vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, és amelyből a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték:
a) az olyan az 1. számú melléklet szerinti K1 szennyező anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,
b) természetes összetételű vizek besajtolása szénhidrogén kitermelés elősegítésére,
c) a természetes gáz vagy a cseppfolyósított földgáz besajtolása tárolási céllal,

a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető.


(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás:
a) az adott tevékenységből származik és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és
b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és
c) nem veszélyezteti a környezeti elemek - különösen a felszín alatti vizek - mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá
d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött.

III.



TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE



Vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok



12. § (1) Közvetlen vízkivételre vízjogi engedély, illetve külön jogszabály szerint engedélyköteles, közvetett vízkivétellel járó tevékenységre vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a m 3 /napban és m 3 /évben meghatározott vízkivétel - a többi meglévő vízkivétellel együtt vizsgálva - átmenetileg sem veszélyezteti
a) a környezeti célkitűzések elérését;
b) az érintett víztestre jogszabályban, illetve a külön jogszabály 21 szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megállapított intézkedések megvalósítását.
(2) Nem ivóvízminőségű vízigény kielégítésére jó minőségű felszín alatti víz vízkivétele csak akkor engedhető meg, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése a költség-haszon elemzés eredménye szerinti aránytalanul magas költség, illetve a természeti viszonyok miatt nem valósítható meg.
(3) A vízkivétel engedélyezett mennyisége, figyelembe véve a többi közvetlen és közvetett vízkivételt nem haladhatja meg az (Mi) igénybevételi határértéket.
(4) Nem végezhető olyan vízimunka, amely károsan befolyásolhatja a felszín alatti vízminőséget, illetve a víztartó képződmények fedőrétegeinek természetes védőképességét.
(5) A vízkivételt folytató feladata az igénybevétel felszín alatti vízre gyakorolt hatásának monitorozása az engedélyben előírt módon. Az engedélyben meg kell határozni a mérési eredmények szolgáltatásának rendjét is.

Szennyező anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése



13. § (1) Szennyező anyag
a) elhelyezése,
b) a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése,
c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is,
d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése

engedélyköteles tevékenység.


(2) A hatósági engedélyhez kötött tevékenység vizsgálata, illetve a kérelem elbírálása során a más jogszabályban meghatározott eljárásban és az e rendelet szerinti követelményekre figyelemmel kell eljárni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján végezhető. A felügyelőség az eljárásban engedélyező hatóságként vagy - ha az engedélyköteles tevékenység engedélyezése külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárás keretében történik - szakhatóságként vesz részt.
(4) Külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a bevezetések és elhelyezések engedélyezésére
a) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésre, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés,
b) a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek

esetében.


(5) Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szereplő engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is.
(6) A hatóság az elővizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása felől.
(7) A 4. számú mellékletben meghatározott feladatokat a külön jogszabály 22 szerinti jogosultsággal rendelkezők végezhetnek.
(8) Amennyiben az engedélyköteles tevékenységhez egységes környezethasználati engedély megszerzése kötelező, úgy a felügyelőség az (1) bekezdés szerinti engedélyt a külön jogszabály 23 szerinti eljárásban adja meg.
(9) A 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti tényállás esetében a felügyelőség a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelhet el az engedélyezett környezethasználatok működési feltételeinek meghatározására.
(10) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyt, illetve a felügyelőség a szakhatósági állásfoglalását meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét évre adja ki, és azt legalább négyévenként felülvizsgálja.
(11) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vízfolyás szakaszokat az (5) bekezdés szerinti elővizsgálatra támaszkodva a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság véleményének kikérésével a felügyelőség állapítja meg.
(12) A közvetlen bevezetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra az esetekre is, ha a szennyező anyag a felszín alatti vízszint emelkedése miatt kerül közvetlenül a telített zónába.

Az engedélyek kiadásának feltételei



14. § (1) Az engedélyező hatóság a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyben, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának az 5. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen:
a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelőző intézkedésekre, a műszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenőrzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó előírásokat;
b) a kibocsátási határértékeket, egyéb kibocsátási paramétereket, (D) kármentesítési célállapot határértéket, adott telephelyre vonatkozóan az (E) egyedi szennyezettségi határértéket, továbbá jogszabályi rendelkezés hiányában a felszín alatti vízre, a földtani közegre a (B) szennyezettségi határértékeket.
(2) 24 Amennyiben a felügyelőség az engedélyező hatóság, akkor a határértékek megállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyi hatóság, továbbá az ügy tárgyától függően a talajvédelmi hatóság, illetve illetékesség esetén a bányafelügyelet.
(3) Az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása esetén monitoring rendszert kell működtetni az állapot jellemzés és a kockázatok változásának nyomon követésére.
(4) A 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól - a változást követő 15 napon belül - a felügyelőséget. A 16. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érintő változásokat az alap-adatlapon kell közölni.

15. § (1) A felügyelőség a Kvt. 72. § szerinti környezetvédelmi engedélyt, valamint a Kvt. 72/A. § szerinti egységes környezethasználati engedélyt, illetve az engedélyező hatóság a 12. § (1) és a 13. § (1) bekezdésben foglalt engedélyt (a továbbiakban: engedély), illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását, továbbá a Kvt. 79. §-a szerinti működési engedélyt akkor adja meg, ha a környezeti adottságok, tevékenység ellenőrzöttsége, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított.
(2) Az engedélyt hivatalból módosítani kell, ha az engedély alapjául szolgáló, illetve az engedélyben rögzített feltételek, vagy a tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásai megváltoznak, továbbá ha természeti vagy egyéb elháríthatatlan ok azt szükségessé teszi.
(3) Az engedély az engedélyes kérelmére módosítható és visszavonható.
(4) Az engedélyezés során figyelembe kell venni a külön jogszabály 25 szerinti intézkedések, illetve intézkedési programok követelményeit.
(5) Az engedélyt hivatalból vissza kell vonni, ha
a) körülmények úgy változtak meg, hogy az engedély feltételeinek már nem felelnek meg különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben támasztott követelményeknek;
b) a (7) bekezdésben foglaltak azt szükségessé teszik.
(6) Az engedély módosításánál, visszavonásánál az engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.
(7) A felszín alatti vizet veszélyeztető, felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyező, károsító környezethasználat gyakorlását a hatóság korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi, ha
a) a szennyezés, károsítás az emberi egészséget súlyosan veszélyezteti, vagy
b) a veszélyeztetés, a szennyezés vagy a károsítás, továbbá a felszín alatti víz igénybevettsége az ismétlődő intézkedés ellenére is folytatódik, illetve
c) a környezethasználó nem teljesíti a kármegelőzés érdekében hatósági határozattal előírt kötelezettségét vagy kármentesítési, illetve a vízminőségi kárelhárítási kötelezettségét, és a veszélyeztetés, szennyezés vagy károsítás folytatódik, továbbá
d) a környezethasználó nem az elvárható gondossággal jár el a kármegelőzés, illetve a kármentesítés végrehajtása érdekében, és emiatt fennáll a szennyezés fennmaradásának, illetve ismétlődésének, továbbá a szennyezettség növekedésének veszélye.
(8) Az engedélyben foglalt előírások, követelmények betartásának ellenőrzésére az engedélyező hatóság és a szakhatóságok jogosultak. Amennyiben az ellenőrzés során a hatóság, illetve a szakhatóság hiányosságot, illetve az engedélytől való eltérést tapasztal, a hatóságnak az ellenőrzést, illetve a szakhatóság ellenőrzésről készített jegyzőkönyvének kézbevételét követő 30 napon belül intézkednie kell.

IV.



AZ ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSA



16. § (1) A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit az „Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű bejelentőlapon (a továbbiakban: alap-adatlap), illetve „Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű adatlapon (a továbbiakban: részletes-adatlap), valamint „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű jelentésben (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelőséghez (a továbbiakban: bejelentés).
(2) Alap-adatlap benyújtására kötelezett
a) az engedélyköteles tevékenységet e rendelet hatálybalépését követően megkezdeni szándékozó, a 13. § (1) bekezdés szerinti engedély vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet benyújtó;
b) akit a felügyelőség a 19. § (4) bekezdés szerint kötelez;
c) aki a 13. § (1) bekezdés szerint engedélyköteles tevékenységet végez.
(3) Részletes-adatlap benyújtására kötelezett
a) a (2) bekezdés a) pont szerinti kérelmet benyújtó;
b) akit a felügyelőség az alap-adatlapban foglaltak alapján arra kötelez;
c) e rendelet 3. számú melléklet szerinti tevékenységet folytatók közül az, aki a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízbe közvetlen bevezetést végez vagy tevékenysége során szennyező anyagot helyez el
ca) évi 100 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l vagy azon felüli,
cb) évi 1 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l alatti.
(4) Éves jelentést a (2) és (3) bekezdés szerinti azon kötelezettnek kell benyújtani, akit erre a felügyelőség - az alap-adatlap, illetőleg a részletes-adatlap adatainak értékelése alapján - határozattal kötelez.
(5) Az alap-adatlapot, illetőleg a részletes-adatlapot a benyújtás időpontjában érvényes adatok közlésével:
a) a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezett az engedély iránti kérelem benyújtásakor, annak részeként,
b) a (2) bekezdés b) és c) pontjai, illetve a (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti kötelezett a határozatban megjelölt határidőre

köteles benyújtani.


(6) Az éves jelentést a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-éig kell benyújtani.
(7) A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes felügyelőségnél a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon.

17. § (1) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vagy kijelölt szerve által kiadott nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthető. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáról.
(2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett a felelős.

18. § (1) A felügyelőség az adatlapokat ellenőrzi, és szükség szerint az adatszolgáltatóval egyeztetve módosítja.
(2) A felügyelőség az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén kötelezi az adatszolgáltatót az előírás betartására.
(3) A hatósági kötelezésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti kötelezett a 36. § (1) bekezdés c) pontja szerint bírságot köteles fizetni.

V.



A KIVIZSGÁLÁS



19. § (1) A tevékenységet folytató az általa okozott, vagy az üzemszerű működésén kívülálló okokból bekövetkező szennyezést, károsodást haladéktalanul köteles bejelenteni a felügyelőségnek. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező, károsító tevékenységet és köteles gondoskodni a kárenyhítést szolgáló intézkedések megkezdéséről, illetve azonnal meg kell kezdenie a külön jogszabályban 26 foglaltaknak megfelelően a vízminőségi kárelhárítást.
(2) A felügyelőség a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minőségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.
(3) A kivizsgálást, az adat, információ beérkezésétől számítva 30 napon belül meg kell kezdeni, határidejét - az e rendeletben szabályozott esetek kivételével - a felügyelőség a kockázat mérlegelése alapján legfeljebb 90 napban állapítja meg.
(4) A felügyelőség a kivizsgálás keretében elrendelheti a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentés, adatszolgáltatás 30 napon belül történő benyújtását, amennyiben a hatóság tudomására jutott adatok a tevékenység folytatójával kapcsolatosak, annak azonosítását lehetővé teszik és a tevékenység folytatójának adatszolgáltatási kötelezettségére előírt határidő még nem járt le, vagy a tevékenység folytatója nem tartozik a bejelentésre kötelezettek közé.
(5) A felügyelőség a tudomására jutott adatok alapján, a kivizsgálás keretében, ha szükséges tárgyalást, helyszíni szemlét tart, szennyezettség valószínűsíthetősége esetén az érintett hatóság bevonásával a 6. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet készít.
(6) A szennyezettség valószínűsíthető:
a) a szennyezőforrások, a potenciális szennyezőforrások kibocsátásai, jellemzői, a tevékenység nagyságrendje alapján, vagy
b) a terület szennyezettségére vonatkozó információk alapján:
ba) 27 ha a szennyezettség mértéke talaj esetén - a bb) pontban foglalt eltéréssel - 0,2 méter alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minősülő földtani közeg esetén legalább egy ponton egy mintában, vagy
bb) termőföld talajában legalább öt mintában

a szennyező anyag koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket.


(7) A felügyelőség a tevékenységre vonatkozó követelmények, továbbá annak a földtani közegre, felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellenőrzése céljából mérést, vizsgálatot végezhet, vagy az engedélyessel végeztethet.
(8) A felügyelőség a kivizsgálás és a felszín alatti víz és a talaj védelmével összefüggésben jogszabályok által közreműködésre feljogosított szakhatóságok véleménye és a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. A (6) bekezdés ba) és bb) pontja esetében a felügyelőség köteles intézkedni.
(9) A kivizsgálás alapján a felügyelőség dönt
a) az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelelőségéről;
b) az ügynek az engedélyező hatósághoz történő áttételéről;
c) rendkívüli, előre nem látható környezeti események vagy rendkívüli mértékű, azonnali beavatkozást igénylő szennyezés esetén a szükséges kárelhárítással (különösen a vízminőségi kárelhárítással) összefüggő, külön jogszabályok 28 szerinti intézkedésről;
d) a szükséges felügyelőségi intézkedés, eljárás megindításáról, így különösen az e rendelet 13. §-a szerinti tartalommal történő engedélyezés alá vonásról a felügyelőség által saját hatáskörben kiadott határozattal, a kármentesítés bármely szakaszának elrendeléséről, valamint a Kvt. 73. § alapján a környezetvédelmi felülvizsgálatról vagy arról, hogy a tudomására jutott adatok további intézkedést nem igényelnek.
(10) A felügyelőség a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása érdekében, határidő megállapításával műszaki intézkedésre vagy intézkedési terv készítésére és annak betartására kötelezheti a tevékenység folytatóját.
(11) A vízvédelmi követelmények megszegése, a kötelező határozatban elrendelt műszaki intézkedések határidőre történő végrehajtásának elmulasztása vagy az intézkedési tervben foglaltak be nem tartása esetén a felügyelőség a 36. § (1) bekezdés d) pontja szerinti bírságot szabhat ki.
(12) A felügyelőség a 21. § (9) bekezdés alapján elrendelheti a külön jogszabály szerinti adatlap kitöltését és benyújtását.
(13) A felügyelőség a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása kivizsgálását követően a kötelezettséget megállapító határozatának
a) meghozatala előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkeresésével tisztázza az érintett terület régészeti jelentőségét, illetőleg műemléki védelmét;
b) 29 az érintett részére történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot, valamint az eljárásban résztvevő más érdekelt hatóságot, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát.

VI.



AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM



20. § (1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja:
a) a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele;
b) a szennyezettség kockázatának csökkentése;
c) a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik.
(3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttműködve - a miniszter gondoskodik.
(4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni.
(5) A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi.
(6) Ha a 21. § (3) bekezdés alapján az állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a felügyelőség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a (4) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is.
(7) A települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a Kvt. 46. §-a szerinti környezetvédelmi program keretében:
a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít elő;
b) belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglévő rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti.

VII.



A KÁRMENTESÍTÉS



21. § (1) A már bekövetkezett pontszerű szennyezőforráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség esetén a 19. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni.
(2) A kármentesítésre az köteles, aki
a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja;
b) a környezeti kárért fennálló felelősséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint
c) a Kvt. 101-102. §-a szerint felelősségre vonható.
(3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. § (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával.
(4) A kármentesítés szakaszai:
a) tényfeltárás, amely felderítő és részletes vizsgálatból állhat;
b) műszaki beavatkozás;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követően folytatott monitoring.
(5) A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető.
(6) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást.
(7) A felügyelőség az e rendelet 22-30. §-aiban szabályozott eljárásról vagy azok egy részéről a környezeti kockázatot mérlegelve összevont határozatot is hozhat indokolt esetben.
(8) A felügyelőség a kármentesítés valamennyi szakaszában kármentesítési monitoring kialakítását és működtetését írhatja elő.
(9) A (2) bekezdés szerinti felelős köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyelőségnek megküldeni.
(10) A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozat határideje csak kivételes esetben módosítható.

Tényfeltárás



22. § (1) A tényfeltárás során:
a) vizsgálni kell minden olyan szennyező anyag térbeli előfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető;
b) 30 külön jogszabály szerinti szűrővizsgálatot és ennek eredményeitől függő részletes kémiai vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen.
(2) Az (1) bekezdés b) pontban említett vizsgálattól a hatóság eltekinthet, ha megalapozottan bizonyítható, hogy a vizsgált területen az (1) bekezdés a) pontja szerint vizsgált komponenseken kívül más - (B) szennyezettségi határértéket meghaladó - szennyező anyag a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben nem található.
(3) A hatóság a 21. § (4) bekezdés a) pontja szerinti felderítő és részletes tényfeltárást - a 19. § (9) bekezdés d) pontja alapján - elrendelő határozatának tartalmaznia kell:
a) a tényfeltárásra kötelezett megnevezését;
b) a valószínű szennyezettség által feltételezhetően érintett terület megjelölését;
c) a felszín alatti víz, a földtani közeg szennyezettsége valószínűségének megállapításakor figyelembe vett tényezőket, jellemzőiket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölésével, a kémiai vizsgálatok esetében, amennyiben azt külön jogszabály nem tartalmazza megadva a kívánatos kimutatási határértéket is;
d) tényfeltárási terv készítésének előírását, benyújtási határidejét, ha a szennyezettség kiterjedése, illetve a földtani felépítés és a vízföldtani viszonyok bonyolultsága azt szükségessé teszi;
e) a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét;
f) a 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap benyújtásának előírását.
(4) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét.
(5) A tényfeltárási tervet a (3) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidőre engedélyezésre be kell nyújtani a felügyelőséghez. A hatóság a tényfeltárási terv engedélyezésre történő benyújtásától eltekinthet, ha a kármentesítés sürgőssége, a várható költség alacsony szintje, a szennyező anyagok kis száma, illetve csak a kötelezett tulajdonában álló területek érintettsége valószínűsíthető.
(6) 31 Az (5) bekezdés szerinti tényfeltárási tervet a felügyelőség minden esetben a közegészségügyi hatóság, valamint szennyezett termőtalaj esetén a talajvédelmi hatóság bevonásával határozattal fogadja el.

23. § (1) A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek.
(2) A tényfeltárás során a kötelezett kezdeményezheti a részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszerének egyeztetését a felügyelőséggel és a 22. § (6) bekezdés szerinti szakhatóságokkal.
(3) A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelőség, a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok utólagos értesítésével, 8 napon belül dönt a tényfeltárási tervtől való eltérés, illetve a terv módosításának elfogadásáról, vagy elutasításáról.
(4) A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A záródokumentációt a 7. számú melléklet szerint kell összeállítani, és be kell nyújtani a felügyelőséghez.

24. § (1) A (D) kármentesítési célállapot határérték - szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérő - kockázati alapon történő meghatározásánál figyelembe kell venni:
a) a terület földtani, vízföldtani viszonyait és érzékenységét;
b) a szennyező anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket;
c) a szennyezettséget, károsodást megelőző korábbi, feltételezhető állapotot, továbbá az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció értékeit;
d) a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat, továbbá a környezeti állapot további romlásának tilalmát;
e) a szennyezett területen és a teljes hatásterületen folyó, illetve tervezett területhasználatokat a településrendezési tervek alapján, és ennek megfelelően a kockázat mértékét;
f) az alkalmazásra javasolt, bizonyítottan legjobb elérhető, kármentesítési műszaki beavatkozási technológiát;
g) amennyiben a szennyezettség, illetve a veszélyeztetettség mértéke szükségessé teszi
ga) a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményét, illetve
gb) a kármentesítés műszaki beavatkozás pénzügyi- műszaki megvalósíthatóságát, költséghasznosságát.
(2) A (D) kármentesítési célállapot határérték:
a) nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított (Ab) háttér-koncentráció, vagy az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a 23. § (2) bekezdése szerint egyeztetett részletes mennyiségi kockázatfelmérés alapján számított (D) kármentesítési célállapot határérték (mint alsó határ);
b) nem lehet magasabb, mint a felszín alatti vizek környezetvédelmi célkitűzéseinek és a területhasználatok, illetve a műszaki beavatkozás pénzügyi- műszaki megvalósíthatósága, költséghasznossága figyelembevételével, az a ténylegesen mért átlag koncentráció egy adott területen (térrészben), amely nem veszélyezteti a még nem szennyeződött környezeti elemeket, az emberi egészséget, az élővilágot, a vízkivételeket, továbbá a területhasználatot (mint felső határ).
(3) Az (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása során az (1) bekezdés ga) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.

25. § (1) A felügyelőség a tényfeltárási záródokumentáció, valamint a 22. § (6) bekezdés szerinti szakhatóságok állásfoglalása - illetőleg a területhasználat tekintetében szükség esetén az érintett önkormányzat bevonásával, az érvényben lévő, illetve a tervezett településrendezési terv - figyelembevételével határozattal dönt a záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, így:
a) a tényfeltárás folytatásáról;
b) az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetőleg a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapításáról;
c) a műszaki beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a műszaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítéséről és benyújtásáról, amennyiben a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket;
d) a tényfeltárást követő kármentesítési monitoring elrendeléséről;
e) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a további kármentesítési munkára nincs szükség.
(2) A műszaki beavatkozás szükségességének megítélésére, a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló eljárásban a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok vesznek részt.

Műszaki beavatkozás



26. § (1) A 21. § (4) bekezdés b) pontja szerinti műszaki beavatkozás a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységekre vonatkozó hatósági határozat alapján kezdődik.
(2) A műszaki beavatkozási terv tartalmi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza.
(3) A hatóság a műszaki beavatkozási terv alapján dönt a műszaki beavatkozás elrendeléséről.
(4) A műszaki beavatkozást elrendelő határozatnak - az Áe.-ben előírt tartalmi követelményeken túlmenően - tartalmaznia kell, az okozó (felelős) által benyújtott műszaki beavatkozási tervre alapozottan:
a) a szennyezett, károsodott terület megnevezését, azonosítóit, a (D) kármentesítési célállapot határértéket a műszaki beavatkozási terv készítését elrendelő határozatnak megfelelően, továbbá a terület érzékenységi besorolását;
b) indokolt esetben kötelezést a szennyezett, károsodott területtel összefüggésben a műszaki beavatkozási terv benyújtásáig végzett munkálatok dokumentálására, és annak a hatósághoz való benyújtására, kivéve, ha az ügyfél ezt már megtette;
c) kötelezést a szennyezett, károsodott, illetve a kármentesítési munkálatokkal érintett területnek a kármentesítés céljából történő szabaddá tételére;
d) a szennyező anyag mennyiségének, minőségének meghatározására vonatkozó előírásokat;
e) a műszaki beavatkozás kiviteli tervére, a munkák ütemezésére vonatkozó előírásokat;
f) a kitermelt szennyező anyag tárolási, ártalmatlanítási tervére vonatkozó előírásokat;
g) a kárenyhítés, illetve kárfelszámolás megkezdésének és végrehajtásának határidejét;
h) a tényfeltárást követően üzemeltetett kármentesítési monitoring elfogadását;
i) a műszaki beavatkozás időtartama alatt üzemelő kármentesítési monitoring kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat;
j) az ügy szempontjából fontos egyéb feladatok elrendelését (így például: a szennyezett terület megjelölését figyelmeztető táblákkal);
k) a 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok benyújtásának előírását.
(5) A műszaki beavatkozási munkák megkezdését az azt megelőző 10 munkanappal be kell jelenteni a felügyelőségnek, illetve a 22. § (6) bekezdés szerint érintett hatóságnak, amely a munkálatokat köteles ellenőrizni. Az ellenőrzés előzetes bejelentés nélkül is végrehajtható. A műszaki beavatkozási munkákat dokumentálni kell, különösen építési, üzemi napló.
(6) A műszaki beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben a hatóság engedélyezi a műszaki beavatkozási tervtől való eltérést, a terv módosítását.

27. § (1) A műszaki beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek, és biztosítani kell az ellenőrző mintavétel lehetőségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az elrendelő határozat számát, tárgyát, a munka építési napló szerinti befejezésének időpontját, valamint a hatósági ellenőrző mintavétel biztosításának módját.
(3) Ellenőrző mintavételre a műszaki beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor.

28. § (1) A 9. számú melléklet szerinti tartalmú műszaki beavatkozási záródokumentációt a műszaki beavatkozási munkák befejezését követő 30 napon belül kell benyújtani a felügyelőséghez.
(2) A felügyelőség a műszaki beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon belül, a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok bevonásával határoz:
a) a műszaki beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról,
b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy
c) a műszaki beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá
d) a kármentesítési monitoringról, illetve
e) a kármentesítés befejezéséről.

Kármentesítési monitoring



29. § (1) A kármentesítés a 21. § (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a károsodás csökkenését, illetve megszűnését folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszokat követő időszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett kármentesítési monitoring keretében ellenőrzi.
(2) A kármentesítési monitoring a 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyelőségi határozat részeként, vagy attól független önálló határozat alapján folyik.
(3) A kármentesítési monitoring magában foglalja annak
a) tervezését;
b) megvalósítását;
c) működtetését;
d) felülvizsgálatát;
e) megszüntetését.
(4) A kármentesítési monitoringra vonatkozó adatszolgáltatás a 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap felhasználásával történik.

30. § (1) A monitoring magában foglalja:
a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését, megfigyelését;
b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését;
c) a monitorozást elrendelő felügyelőségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást;
d) értékelő tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal;
e) a monitorozás módosítására vonatkozó felülvizsgálati terv készítését;
f) a monitoring, illetve annak részét képező létesítmények felszámolására, megszüntetésére vonatkozó terv készítését.
(2) A monitoring kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó tervet környezeti elemenként a 7. és 9. számú mellékletek szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(3) A monitoring üzemeltetése során jelentkező, a tervezettől eltérő körülmények esetén a monitorozás módosítására vonatkozó (1) bekezdés e) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni, és az üzemeltetést a módosított üzemeltetési terv szerint kell végezni.
(4) A kármentesítési monitoringot
a) a (D) kármentesítés célállapot határértékének elérését követően legalább 4 évig,
b) a tartós környezetkárosodás teljes időtartama alatt

folytatni kell.


(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól a felügyelőség indokolt esetben eltérhet, különösen, ha a műszaki beavatkozás befejezése után az állapot megfigyeléséről más tevékenységhez kapcsolódó monitorozási kötelezettség keretében gondoskodnak.
(6) A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalmi követelményeit 10. számú melléklet határozza meg.
(7) A kármentesítési monitoring záródokumentáció alapján a felügyelőség határozatot hoz:
a) szükség esetén a 21. § (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti kármentesítés végzéséről, esetleges kiegészítéséről;
b) a monitorozás folytatásáról;
c) a monitorozás befejezéséről;
d) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy további kármentesítési munkára nincs szükség.

A kármentesítéssel összefüggő egyes rendelkezések



31. § (1) A kármentesítés során az eredeti környezetéből (helyéről) kitermelt és a szennyezett területen a kívánt mértékig a legjobb elérhető technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított szennyező anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) A vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló külön jogszabály 32 szerinti kárelhárítási feladatok ellátása után hátra maradt szennyezettség vizsgálatára, kármentesítési feladataira e rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) A kármentesítés során tervezési feladatokat a kármentesítés típusától függő külön jogszabályok 33 szerinti felülvizsgálati, szakértői jogosultsággal rendelkezők végezhetnek. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük.
(4) 34
(5) A kötelezett a hatóság jóváhagyását követő 30 napon belül megküldi adatgyűjtés, további adatszolgáltatás céljából a tényfeltárási, műszaki beavatkozási, kármentesítési monitoring záródokumentáció egy példányát a VITUKI-nak.
(6) Többfajta tevékenységhez vagy mulasztáshoz kapcsolódó, egymással összefüggő hatású pontszerű szennyezőforrások összessége esetében az (1) - (4) bekezdésekben foglaltak mellett a kármentesítést összehangoltan, több felelős esetében az egyetemleges felelősség érvényesítésével kell végezni, a Kvt. 102. §-a szerint.
(7) A kármentesítés egyes szakaszainak befejeztével a kármentesítés során létesített, feleslegessé vált építményeket, létesítményeket meg kell szüntetni úgy, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az épített és a természeti környezetre.
(8) 35 A kármentesítési eljárás egyes szakaszaihoz kapcsolódó vízilétesítmények külön jogszabály szerinti vízjogi engedélye akkor kérhető meg, ha a külön jogszabálynak megfelelő tartalmú tervdokumentációt is elkészítették és benyújtották.

32. § (1) Ha egy pontszerű szennyezőforrásból származó szennyezés tényfeltárása, monitorozása, illetve a műszaki beavatkozás elvégzése más tulajdonában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett tűrni köteles az államigazgatási határozat alapján végzett kármentesítési tevékenység végzését az ingatlanán.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan rendeltetésszerű használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhető el, és ha az csak időlegesen korlátozza a rendeltetésszerű használatot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti érintett ingatlan területén végzett kármentesítési tevékenység során okozott károkért az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kártalanítani kell. A kártalanítás mértékét és módját a kártérítés szabályai szerint kell meghatározni.
(4) A kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezelőjével, használójával) a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal közölni köteles.

VIII.



A TARTÓS KÖRNYEZETI KÁROSODÁS



33. § (1) Tartós környezetkárosodásnak minősül, ha a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység olyan szennyezettséget okozott a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben, amely a természeti folyamatok vagy műszaki beavatkozás révén a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásától számított öt éven belül sem csökken a (D) kármentesítési célállapot határérték alá.
(2) A pontszerű szennyezőforráshoz tartozó tartós környezeti károsodás tényfeltárását követően a Kvt. 52. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. A felügyelőség a tényfeltárás eredménye alapján határozatot hoz, és azt a vázrajzzal együtt megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak a tartós környezetkárosodás tényének feljegyzése végett. Az ingatlan-nyilvántartási feljegyzésben a tartós környezetkárosodás tényének feltüntetése mellett utalni kell a tény jellegét és mértékét megállapító jogerős határozatra, illetve az annak mellékletét képező vázrajzra.
(3) A (2) 36 bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a károsodás jellegét és mértékét az alábbiak szerint:
a) talaj, illetve földtani közeg szennyező anyag által okozott károsodását, vagy
b) felszín alatti víz szennyező anyag által okozott károsodását, illetve
c) az a) és b) pont szerinti károsodást együtt, és
d) a károsodást okozó szennyező anyag vagy anyagcsoport megnevezését és mértékét (minimális és maximális koncentráció) tételesen, valamint
e) a tartós környezetkárosodás miatt a határozatban, vagy jogszabály alapján tartós környezetkárosodással összefüggésben megállapított kötelezettségeket (így például: területhasználati korlátozásokat, meghatározott (D) kármentesítési célállapotot, illetve annak elérését, vagy egy adott telephelyre megállapított (E) egyedi szennyezettségi határértéket), továbbá a monitoringot, illetve
f) a tartósan károsodott földterület nagyságát, vagy a b) pont szerinti esetben a károsodott térrész felszíni vetületének nagyságát, a (6) bekezdés alapján annak változását. 37
(4) Ha a károsodott területen több, különböző jellegű, illetve eltérő szennyező anyag által okozott tartós károsodás fordul elő, a (2) 38 bekezdés szerinti határozatban valamennyit meg kell jelölni.
(5) A földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben a tartós környezetkárosodás fennállását a felügyelőség ellenőrzi:
a) ötévente rendszeresen;
b) a (3) bekezdés e) pontjában említett esetekben a jogerős kötelezettség megállapítását követő 30 napon belül;
c) hivatalból az ügyfél kérésére az általa szolgáltatott adatok (akkreditált mintavételezésre és vizsgálatokra) alapján;
d) ha a kármentesítési monitoring felszámolásra kerül.
(6) Az ellenőrzés eredménye alapján a felügyelőség intézkedik:
a) a tartós környezetkárosodás tényének ingatlan-nyilvántartásból való törléséről, ha a szennyezettség a (B) szennyezettségi határérték vagy ennél magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció esetén a (D) kármentesítési célállapot határérték alá csökkent;
b) a bejegyzett adatok nagyságrendet meghaladó változása esetén a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.
(7) A tartós károsodással érintett területek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének kezdeményezésével egyidejűleg a hatóság megküldi határozatát a kármentesítés kötelezettjének, a terület tulajdonosának, használójának, továbbá az érintett önkormányzatnak és hatóságoknak. E szerint jár el a (6) bekezdés szerinti módosulások esetében is.

IX.



A NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER



A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI)



34. § (1) E rendelet tárgyával összefüggő irányítási, hatósági, szabályozási, nyilvántartási, tervezési, végrehajtási, ellenőrzési, statisztikai, tájékoztatási, adatszolgáltatási feladatok ellátása érdekében az érintett miniszterek gondoskodnak a nyilvántartási rendszerekhez való hozzáférésről és azok összehangolt működéséről.
(2) A felszín alatti vizek és víztestek állapotával és a földtani közeg minőségével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatásokért - az érintett miniszterek bevonásával - a miniszter a felelős.
(3) A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. § szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. § (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI).
(4) A FAVI központja a minisztérium, regionális központjai a felügyelőségek.
(5) A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegű adatokon túlmenően a felszín alatti víz, a földtani közeg:
a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre (így például: az elhelyezésre, bevezetésre),
b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére,
c) állapotára,
d) állapotával kapcsolatos követelményekre,
e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre

vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer.


(6) A FAVI adatai
a) a felügyelőség által működtetett, valamint az adatszolgáltatások révén részére megküldött monitoring adatokból,
b) az e rendeletben szabályozott adatszolgáltatásokból,
c) a hatósági intézkedésekből, valamint más jogszabályok előírásainak megfelelően a minisztérium és szervei tevékenysége során keletkező adatokból,
d) más szervektől átvett adatokból

származnak.


(7) A FAVI feladatainak ellátásához szükséges, a már működő országos adatszolgáltatások, illetve információs rendszerek keretében gyűjtött adatokat más állami szervektől történő adatátvétellel, szükség esetén erről szóló megállapodás keretében kell biztosítani.

35. § (1) A FAVI részére történő adatszolgáltatás körébe tartozik:
a) a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentése;
b) a szennyezőforrások, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele;
c) a 34. § (3) bekezdéshez kapcsolódó környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása;
d) a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás.
(2) A 21. § (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatás szerinti adatok a FAVI-ba, ezen belül a FAVI-KÁRINFO alrendszerbe tartoznak.
(3) Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumok archiválásáról, illetve az adatokat előállító és továbbító eljárások dokumentálásáról.
(4) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, az adatszolgáltató érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltató a felelős.
(5) A felügyelőség az (1) bekezdés szerinti adatokat a FAVI nyilvántartási rendszer keretében rögzíti, értékeli és szolgáltatja.
(6) Az adatszolgáltatás módjának e rendeletben nem szabályozott részletes szabályai (különösen az adatszolgáltatáshoz szükséges űrlapok, kitöltési útmutató) a Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletében kerülnek közzétételre.
(7) A FAVI adatai nyilvánosak és közérdekűek vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján minősítettek. Az egyedi azonosítókkal nem rendelkező adatai statisztikai célra felhasználhatók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (3) bekezdésére is tekintettel.
(8) A minősített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a minősített adatok kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(9) A Központi Statisztikai Hivatal jogosult külön jogszabály alapján a FAVI adatbázis adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett - elektronikus módon is - átvenni.

X.



A JOGKÖVETKEZMÉNYEK



A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos bírság



36. § (1) A tevékenységet folytató
a) a 10. § és a 11. § szerinti tilalmak megszegése,
b) jogerős kármentesítési műszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása,
c) az e rendeletben, illetve hatósági kötelezésben előírt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása,
d) a 10. § és a 11. § szerinti előírások megszegése

miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni.


(2) A bírság egyenlő:
a) az (1) bekezdés a) pont szerinti tényállás esetén a tilalom megszegési tényezővel (FABa);
b) az (1) bekezdés b) pont szerinti tényállás esetén a szennyezettségi, károsodási tényezővel (FABb).
(3) A tilalommegszegési tényező (FABa) számítását a 11. számú melléklet A) pontja tartalmazza.
(4) A szennyezettségi, károsodási tényező (FABb) a 11. számú melléklet B) pontjában szereplő képlet szerinti számítás eredménye.
(5) A 11. számú melléklet I. pontjában és B) pontjában meghatározott képletet külön-külön kell alkalmazni
a) az egyes szennyező anyagokra,
b) felszín alatti víz szennyezésére, illetve károsodására, valamint a földtani közeg szennyezésére,

amelyek eredményeinek összege adja meg a fizetendő bírságot.



A bírság megállapításának szabályai



37. § (1) A tevékenység folytatóját a 36. § (1) bekezdés c) és d) pontjaival összhangban bírság megfizetésére kell kötelezni, ha a tevékenység folytatására vonatkozó előírásokat, illetve bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, és a hatóság e rendelet [18. § (3) bekezdése, 19. § (9) bekezdés d) pontja, 22. § (3) bekezdése és 26. § (4) bekezdése] alapján az előírás betartását rendelte el.
(2) A bírság mértéke az (1) bekezdés szerinti tényállás esetén, a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően 50 000-300 000 Ft közötti összeg.
(3) A felügyelőség az (1) bekezdés szerinti bírságot határozatban állapítja meg.
(4) A (3) bekezdés alapján kiadott határozatban megállapított határidő letelte után - a kötelezettség teljesítéséig - ismételhető.

38. § (1) A felügyelőség a 36. § (1) bekezdés szerinti bírságot az e rendelet 11. számú melléklete szerinti számításokhoz szükséges, hivatalból rendelkezésére álló, továbbá számára a tevékenységet folytató által szolgáltatott alapadatok ismeretében állapítja meg.
(2) Tilalom megszegése esetén a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot a felügyelőség a tényfeltárás vagy a szűkített tényfeltárás elfogadását követően hatósági határozatban állapítja meg.
(3) Ha a felügyelőség kármentesítési műszaki beavatkozást rendel el, és a kármentesítési kötelezettség teljesítésének időpontja vagy módja a határozatnak nem felel meg, akkor a hatóság e tény megállapítását követően a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot határozatban állapítja meg.

39. § (1) A felügyelőség a bírságot elrendelő hatósági határozatban a bírság megfizetésére legfeljebb 90 napos határidőt állapít meg.
(2) Korábban elszennyeződött területen, a korábbival azonos szennyező anyag szennyezés esetében, a korábbi szennyezésért nem felelős szennyezőre vonatkozó, a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság megállapításakor a szennyező anyag koncentrációjának, illetve az érintett terület nagyságának növekményét kell figyelembe venni.
(3) A felelőssel szemben ugyanazon a területen a korábban bekövetkezett és az új szennyezésért a 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bírság ismételten is kivethető.
(4) A 31. § (6) bekezdés szerinti, több felelőshöz tartozó, egymással összefüggő hatású pontszerű szennyezőforrás esetében, a Kvt. 102. §-a szerint az egyetemleges felelősség érvényesítésével kell a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot megállapítani.
(5) A bírságot a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat számlájára kell befizetni a felügyelőség által kivetett környezetvédelmi bírságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

A bírság elrendelése szűkített tényfeltárás alapján



40. § (1) A felszín alatti vizekbe történő bevezetésre vonatkozó 10. § szerinti tilalom megszegése esetén, a felügyelőség a tevékenység folytatóját szűkített tényfeltárás elvégzésére kötelezheti.
(2) A szűkített tényfeltárás a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett, illetőleg a felszín alatti vizet veszélyeztető anyagok minőségének, mennyiségének megállapítására, a felszín alatti vízbe jutó szennyező anyag lehatolási mélységének meghatározására terjed ki.
(3) A bírságot a felügyelőség a szűkített tényfeltárás elfogadását követően annak eredményei, illetve hatósági mérések alapján határozatban állapítja meg, függetlenül a kármentesítési műszaki beavatkozás elrendelésétől.
(4) Ha kármentesítési műszaki beavatkozás elrendelésére is sor kerül, a szennyezettségi, károsodási tényező (FABb) szerinti bírság elrendelése a 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

XI.



VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK



41. § (1) E rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - hatályát veszti.
(2) E rendelet
a) 2. számú melléklete 2005. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az R. 2. számú melléklete hatályát veszti;
b) 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak 2005. május 1-jén lépnek hatályba.
c) 39
(3) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken a már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége esetén, a 21. § (2) bekezdés szerinti kötelezettnek, legkésőbb 2015. december 22-ig biztosítania kell a szennyezettség megszüntetését, illetve a felügyelőség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését.
(4) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő 13. § (1) bekezdés szerinti tevékenységeknek 2007. október 31-ig meg kell felelni e rendelet előírásainak.
(5) A (4) bekezdésben rögzített határidő nem vonatkozik a külön jogszabályban 40 meghatározott, az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására.
(6) A 33. § szerinti tartósan károsodott - e rendelet hatálybalépéséig be nem jegyezetett - területek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a felügyelőségnek legkésőbb 2005. december 31-ig intézkednie kell.
(7) Azon tevékenységeknek, melyekre a területérzékenységi besorolás e rendelet szerinti változása miatt szigorúbb követelmények vonatkoznak, legkésőbb 2007. október 31-ig meg kell felelni e rendelet előírásainak.
(8) E rendelet hatálybalépésekor:
a) már folyamatban levő a 13. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetében e rendelet előírásait a tevékenység felülvizsgálatát követően, illetve a kármenetesítések engedélyezése során a kármentesítés új szakaszától kell alkalmazni;
b) már folyamatban lévő a földtani közegbe, vagy a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetéssel, továbbá a 2. számú melléklet szerinti fokozottan 41 érzékeny és érzékeny területeken levő időszakos vízfolyásba történő bevezetéssel járó tevékenységekre a felügyelőség a Kvt. 74. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatot rendel el 2005. december 31-ig, ha arra már korábban nem került sor;
c) működő felszín alatti vízből történő felszíni víz pótlása természetvédelmi érdekből 2009. december 22-e után csak akkor folytatható, ha a vízgyűjtő-gazdálkodási terv azt tartalmazza.
(9) Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezet megnevezésének közzététele az R. alapján korábban már megtörtént és abban változás nem következett be, e rendelet hatálybalépésével a kijelölés jogfolytonosnak tekintendő.
(10) Európai Közösségi szabályozás hiányában legkésőbb 2005. december 22-ig meg kell határozni:
a) a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának megállapítására szolgáló követelményeket;
b) a jelentős és a tartósan romló tendenciák azonosítására és a tendenciák megfordítási pontjának meghatározására szolgáló kritériumokat.

42. § A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. §-a az alábbi új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAV Kr.) hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat a környezetvédelmi hatóság a FAV Kr. alapján kiadott engedélyeiben, szakhatósági állásfoglalásaiban (határozataiban) is elrendelheti.”

43. § (1) A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cstv. vhr.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilatkozatot, illetőleg a környezeti állapotvizsgálatot elbíráló hatósági határozatban a felügyelőség az adós gazdálkodó szervezetet a bizonyított környezeti károsodások, terhek rendezésére külön jogszabályok figyelembevételével kötelezi. Talaj és felszín alatti vizek veszélyeztetése, szennyezettsége esetében a felügyelőségnek a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabályban 42 foglaltak szerint intézkednie kell. A kötelezés végrehajtásáról a felszámoló gondoskodik [Cstv. 48. § (3) bekezdés].”

(2) A Cstv. vhr. 2. számú melléklete I. fejezetének Vizek igénybevétele és terhelése című 2.2. pontja, illetve a Talajvédelem című 2.6. pontja a végén kiegészül egy új mondattal:
„A környezeti állapotvizsgálatnak meg kell felelnie a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály 43 tényfeltárási záródokumentációra vonatkozó tartalmi követelményeinek.”

44. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében a 4.4. Víz- és Talajvédelem megnevezésű pontban a 2. francia bekezdés szerinti szövegrész helyébe a következő három francia bekezdés lép:



kék
– felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület határa (beleértve a hidrogeológiai védőterületet is)
¨¨¨ V ¨¨¨
¨¨¨ V ¨¨¨
– kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület határa
· · · V · · ·
· · · V · · ·
– felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület határa.
° ° ° V ° ° °
° ° ° V ° ° °



45. § (1) A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHM együttes rendelet mindazon előírása hatályát veszti, mely a (Ci) intézkedési szennyezettségi határérték alkalmazására vonatkozik.
(2) Az (1) bekezdésben említett külön jogszabályban szabályozott határértékeket legkésőbb 2005. XII. 22-ig felül kell vizsgálni, figyelembe véve a tárgykörben az Európai Közösségek által elfogadott értékeket.

46. § Felszín alatti vizekbe történő - határon túlnyúló hatású - bevezetések esetében, a bevezetést engedélyezni szándékozó hatóság a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló külön jogszabály 44 szabályai szerint jár el.

47. § (1) E rendelet alkalmazása során a mintavételezéseket, valamint a felszín alatti víz és földtani közeg vizsgálata esetén az érvényes szabványban elfogadott eljárások szerint kell eljárni.
(2) Az e rendelet alkalmazása során végzett vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott vizsgálati szabvány megnevezését és számát, szabvány hiányában meg kell adni az alkalmazott eljárás leírását.
(3) A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is - csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti.

48. § Ez a rendelet az Európai Közösség alábbi jogszabályainak való megfelelést szolgálja:
a) a felszín alatti vizeknek egyes kockázatos anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelméről szóló 80/68/EGK tanácsi irányelvvel,
b) a környezettel kapcsolatos egyes irányelvekben kért beszámolók egységesítésének és ésszerűsítésének megvalósításáról szóló 91/692/EGK tanácsi irányelvvel,
c) a vizeket érintő irányelvek kérdőíveiről szóló 95/337/EK bizottsági határozat,
d) a vízzel kapcsolatos európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel.





1. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez



A SZENNYEZŐ ANYAGOK JEGYZÉKEI



A Tanács 80/68/EGK irányelvének melléklete, továbbá az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelv VIII. melléklete szerint 45



Az I. Jegyzék a következőkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó meghatározott anyagokat tartalmazza azok kivételével, amelyek toxicitás, lebomlás és az emberi szervezetben való felhalmozódás szempontjából kis kockázatot jelentenek és nem sorolandók az I. Jegyzékbe.
Azok az anyagok, amelyek a toxicitás, a lebomlás és élő szervezetbe való felhalmozódás szempontjából a II. Jegyzéknek felelnek meg, a II. Jegyzékbe sorolandók.

I. Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű anyagokra
1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek.
2. Szerves foszforvegyületek.
3. Szerves ónvegyületek.
4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül.
5. Higany és vegyületei.
6. Kadmium és vegyületei.
7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzistens szénhidrogének.
8. Cianidok.

II. Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagokra
A II. Jegyzék a következőkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó egyes anyagokat és anyagkategóriákat tartalmazza, amelyek a felszín alatti vízre káros hatást fejthetnek ki.
1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következő fémek és félfémek:
1.Cink
2.Réz
3.Nikkel
4.Króm
5.Ólom
6.Szelén
7.Arzén
8.Antimon
9.Molibdén
10.Titán
11.Ón
12.Bárium
13.Berillium
14.Bór
15.Urán
16.Vanádium
17.Kobalt
18.Tallium
19.Tellúr
20.Ezüst
2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek és származékaik.
3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik.
4. Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká.
5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor.
6. Fluoridok.
7. Ammónia és nitritek.
8. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok)
9. Szuszpenzióban lévő anyagok
10. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI).




2. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez 46



Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása



A vizsgálatok során az adott érzékenységi kategóriába tartozás szempontjai a következők:

1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület
a) Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei.
b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.
c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint 47 regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete is.
d) A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei.

2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület
a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet.
b) Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.
c) Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található.
d) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete.
e) Az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek.

3. Felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület
Egyéb, az 1-2. pontokba nem tartozó területek.




3. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez



Részletes bejelentési kötelezettség megállapításához
a 16. § (3) bekezdés szerinti tevékenységek köre



TEÁOR

Megnevezés

01.1

Növénytermelés, kertészet

01.2

Állattenyésztés

01.4

Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás

02.1

Erdőgazdálkodás

05.1

Halgazdálkodás

C

BÁNYÁSZAT

15.1

Húsfeldolgozás

15.2

Halfeldolgozás

15.3

Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás

15.4

Növényi, állati olaj gyártása

15.51

Tejtermék gyártása

15.62

Keményítő gyártása

15.83

Cukorgyártás

15.84

Édesség gyártása

15.89

Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása

15.9

Italgyártás (kivéve a 15.98 Üdítőital gyártása)

17.1

Textilszálak fonása

17.2

Textilszövés

17.3

Textilkikészítés

18.30

Szőrmekikészítés, kivéve: szőrmecikk gyártása

19.10

Bőrkikészítés

21.11

Papíripari rostanyag gyártása

21.12

Papírgyártás

DF

KOKSZGYÁRTÁS, KŐOLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS FŰTŐANYAG GYÁRTÁSA

24

VEGYI ANYAG, TERMÉK GYÁRTÁSA

26

NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA (Kivéve: 26.7 Építőkő, díszkő megmunkálása és 26.8 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása)

27

FÉM ALAPANYAG GYÁRTÁSA

28.51

Fémfelület-kezelés

28.52

Fémmegmunkálás

31.40

Akkumulátor, szárazelem gyártása

32

HÍRADÁSTECHNIKAI TERMÉK, KÉSZÜLÉK GYÁRTÁSA

34.1

Közúti gépjármű gyártása

35.20

Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása

40

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS

41

VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS

50.20

Gépjárműjavítás

50.40

Motorkerékpár kereskedelme, javítása

50.50

Üzemanyag-kiskereskedelem

51.1

Ügynöki nagykereskedelem (-ből az üzemanyagé)

51.55

Vegyi áru nagykereskedelme

51.57

Hulladék-nagykereskedelem

52.46

Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem

52.50

Használtcikk-kiskereskedelem

60

SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS

61

VÍZI SZÁLLÍTÁS

62

LÉGI SZÁLLÍTÁS

62.20

Nem menetrendszerű légi szállításból a honvédelem, a rendőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem, határőrségre)

75.22

Honvédelem

75.24

Közbiztonság, közrend

75.25

Tűzvédelem

90.00

Szennyvíz-, hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás





4. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez



Az engedély és az állásfoglalás iránti kérelem tartalma



A 13. § szerinti engedélyköteles tevékenységet megkezdő, illetve a rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő engedélyköteles tevékenységet folytató által benyújtott kérelem következőkben részletezett tartalmi követelményei közül az I. részbe tartozó törzsadatokat bármely engedélyköteles tevékenység engedély, állásfoglalás iránti kérelmének tartalmaznia kell, a II. részben szereplő kiegészítő adatokat a 13. § (1) bekezdés b), c), d) pontjaiban foglaltak esetén kell közölni.

I. Törzsadatok



1. A kérelmező neve, székhelye, tevékenységi köre ezen belül kiemelve azt, amelyhez az engedélyköteles tevékenység kapcsolódik.

2. Az engedélyköteles tevékenység folytatásának módja, helye (település név, hrsz. szám), feltüntetve a hely területi kiterjedését is. Az engedélyköteles tevékenység folytatása helyének (a továbbiakban: érintett terület) tulajdonosa, az érintett terület használata, valamint az érintett területtel közvetlenül szomszédos, annak 500 m-es környezetében lévő területek használata.

3. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülő anyagfajtája, jellemző mennyisége, a szennyező anyag, s azon belül e rendelet 1. számú melléklete, továbbá külön jogszabály 48 szerinti szennyező anyag tartalma (a koncentrációérték megadásával), és ezek időbeli változása.

4. Az érintett terület érzékenységi besorolása, illetve annak nem kielégítő volta, esetleges hiánya esetén az érzékenységre vonatkozó, egyedi lokális érzékenységi vizsgálat eredményei.

5. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülő anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkező anyag(ok) felszín alatti vízben, földtani közegben való viselkedésére (átalakulására, megkötődésére, terjedésére) vonatkozó előrejelzések.

6. A kérelem benyújtását megelőzően az engedélyköteles tevékenységre, annak felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatok eredményeinek ismertetése, a vizsgálati módszerek megjelölésével, amennyiben vizsgálatok elvégzésére sor került.

7. A környezetvédelmi megelőző intézkedések terve, ezen belül különösen
a) a műszaki védelem engedélyezési terve,
b) a monitoring kialakítási és üzemeltetési terve,
c) időszakos vízfolyásba történő tisztított, közműves települési szennyvíz bevezetése esetén, ha a mérési lehetőség eddig nem volt biztosított és szükséges, a vízfolyásban a vízszint és vízhozam mérésének terve beleértve a vízszint és vízhozam méréséhez szükséges műtárgy tervét is.

II. Kiegészítő adatok



1. Az érintett terület és a hatásterület természeti adottságainak, földtani, hidrogeológiai és talajtani viszonyainak, érzékenységének bemutatása, továbbá a talaj és altalaj esetleges tisztító hatásának jellemzése.

2. A felszín alatti víz és a földtani közeg állapotának vizsgálata, az engedélyköteles tevékenység következtében fellépő hatásokkal szembeni érzékenység jellemzése.

3. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülő anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkező anyag(ok) által okozott várható terhelés becsült hatásterületének (a továbbiakban: hatásterület) meghatározása. A hatásterület meghatározása során a külön jogszabály 49 felszín alatti vízre, földtani közegre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

4. Az engedélyköteles tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásának előrejelzése a hatásterületre kiterjedően.

5. Az engedélyköteles tevékenység következtében fellépő kockázat meghatározása, értékelése.

6. Bevezetés esetén más megoldás lehetőségének műszaki- és gazdasági vizsgálata, illetve a tervezett bevezetésnél hatékonyabb megoldás hiányának indokolása. Időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie legalább az állandó vízfolyásba történő bevezetés, illetve a teljes vagy részleges mezőgazdasági felhasználás lehetőségeire.

7. A környezetvédelmi felügyelőség egyéb kiegészítő adatot kér a kérelem elbírálása során.




5. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez



Az engedély és az állásfoglalás tartalma



Az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó, a felügyelőség által kiadott engedély, illetve állásfoglalás - a hatósági határozatok az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerinti kötelező tartalmi elemein túlmenő - tartalmi követelményei a következők:

1. Az engedélyköteles tevékenység folytatásának helye, az érintett terület (település név, hrsz. szám feltüntetve a hely területi kiterjedését is) és a tevékenység folytatásának módja.

2. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülő egyes anyag(ok) engedélyezett legnagyobb mennyisége egy vagy több meghatározott időszak során, az anyagfajták, s azon belül e rendelet 1. számú melléklete, továbbá az e rendelethez kapcsolódó továbbá külön jogszabály 50 szerinti szennyező anyag tartalma [kibocsátási paraméterek, illetve ezen anyagok koncentrációjára vonatkozó követelmények (B) szennyezettségi határérték vagy (E) egyedi szennyezettségi határérték].

3. A tevékenység folytatásának feltételeként meghatározott környezetvédelmi megelőző intézkedések, amelyekkel megakadályozható a felszín alatti víz veszélyeztetése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezettségének bekövetkezése, e rendelet 11. §-a szerinti tilalmak megsértése, különös tekintettel az engedélyköteles tevékenység során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülő anyagok jellegére és koncentrációjára, a befogadó környezet adottságaira, és elsősorban az ivó-, ásvány- és gyógyvizek, termálvizek beszivárgási területeinek közelségére:
a) a műszaki védelem fajtája, jellemzői,
b) az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülő, valamint a térszínen elfolyó vizek rendszeres észlelését, továbbá a felszín alatti víz és a földtani közeg állapotának megfigyelését lehetővé tevő monitoring létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos követelmények.

4. A tevékenység mennyiségi jellemzőire, a tevékenység folytatására vonatkozó követelmények.

5. Az ellenőrzés és dokumentálás, valamint a hatóság részére történő adatszolgáltatás szabályai.

6. Az engedély, állásfoglalás érvényességi ideje.

7. Változások, amelyeket - az engedélyben meghatározott adatszolgáltatáson túlmenően, annak bekövetkezését követő 15 napon belül - az engedélyes e rendelet 16. § (1) bekezdése szerint köteles bejelenteni a felügyelőségnek:
a) a tevékenység folytatójának változása;
b) a tevékenység helyének változása;
c) a tevékenység folytatásának módjában bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás;
d) a tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás;
e) az engedélyben meghatározott kibocsátási paramétereket meghaladó kibocsátás, a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó felszín alatti víz, földtani közeg állapot;
f) a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható
fa) trendszerű, egyirányú változás,
fb) ugrásszerű változás,
fc) új szennyező anyag által okozott szennyezettség észlelése,
fd) más - az ismerten kívüli - környezeti elem szennyezettségének észlelése;
g) a környezetvédelmi megelőző intézkedések engedélyben foglalt feltételektől való lényeges eltérése, a változás hatása az engedély szerinti egyéb feltételekre.




6. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez



A felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzőkönyvének tartalmi követelményei



A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószínűségének megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzőkönyvének - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben előírtakon túlmenő - tartalmi követelményei:

1. Az okozó (felelős) neve, címe, ha ezek egyértelműen megállapíthatóak, illetve az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok, az okozó (felelős) ismertségének hiányában tényfeltárásra kötelezhető neve, címe.

2. A helyszín leírása, beleértve a természetes és a művi környezet jellemzését, valamint a terület használatát. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes megkeresésével tisztázandó az érintett terület régészeti jelentősége, illetőleg műemléki védelme.

3. A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószínűségének megállapítását alátámasztó tényezők, azaz
a) a szennyezőforrások, a potenciális szennyezőforrások kibocsátásai, tevékenységük volumene, jellemzői, illetve
b) az elszennyeződött terület szennyezettségére vonatkozó információk, ezen belül különösen
ba) a szennyezettség mértékére vonatkozó, mérési eredményeken alapuló információk,
bb) szennyezettség, károsodás látható jeleire és becsült mértékére vonatkozó információk figyelemmel az élővilág esetleges károsodására is.

4. A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószínűségének megállapításakor feltételezhető okokat, külön rögzítve, ha rendkívüli esemény történt.

5. Az ellenőrzés megállapításai, kitérve a szennyezettség mértékére vonatkozó, mérési eredményeken alapuló információk és a (B) szennyezettségi határérték és a mért értékek összevetésére.

6. A szennyező anyag lehetséges mennyiségére vonatkozó információk, adatok és becslések, megjelölve ezek forrását.

7. A kárenyhítést szolgáló intézkedések az okozó (felelős), illetve a tényfeltárásra kötelezhető, illetve a hatóság részéről.

8. Az okozó (felelős), illetve a tényfeltárásra kötelezhető nyilatkozata a kármentesítés, illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás végrehajtását illetően.

9. A hatósággal az okozó (felelős), illetve a tényfeltárásra kötelezhető részéről kapcsolatot tartó személy neve és elérhetőségének adatai.

10. A mintavételezés helyét, módját és egyéb körülményeit jellemző adatok.

11. A kontrollmintákra vonatkozó igény és ennek részletezése azzal, hogy csak akkreditált laboratórium elemzései fogadhatóak el.

12. A felelősségi kör meghatározása, a kármentesítés kötelezettjére is kiterjedően, illetve a tényfeltárás során ennek meghatározásakor figyelmet igénylő körülmények.

13. A 19. § (12) bekezdése szerinti adatlapok benyújtására vonatkozó információkat.




7. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez



A tényfeltárási záródokumentáció tartalma



1. Alapadatok
a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi szám(ok) és az ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat megadásával.
b) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelentős a területről fellelhető legrégebbi, illetve a vizsgált területről két évnél nem régebben készített légifotó (lehetőleg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1: 4 000 m.a térkép.
c) Az érintett terület tulajdonosainak, használóinak adatai.
d) A szennyeződésterjedés miatt veszélyeztetett terület (a továbbiakban: veszélyeztetett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi számok, tulajdoni lap másolat, ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép megadásával.
e) A tényfeltárásra kötelezett adatai.
f) A tényfeltárás végzőjének, dokumentációt készítőjének adatai, működési, szakértői engedélyek, mintavételi és mintavizsgálati akkreditáció száma, érvényessége.
g) A szennyezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséhez szükséges adatok, amennyiben a 33. § (2) bekezdése azt szükségessé teszi.

2. Előzmények
a) A már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás, kárenyhítés bemutatása.
b) A tényfeltárást elrendelő határozat ismertetése, illetve korábbi tényfeltárási határozat nélkül induló feltárásoknál a munka elvégzésére vonatkozó körülmények bemutatása.
c) A szennyezés ismertté válásának bemutatása, a szennyezettség, károsodás eredete, a szennyezőforrás jellemzői.
d) A szennyeződésről, károsodásról a feltárás megkezdésekor rendelkezésre álló információk, megfigyelési, mérési adatok, tanulmányok.

3. Az érintett terület bemutatása
a) A területhasználat története, különös tekintettel az azokból feltételezhetően a környezetbe került anyagok előfordulására.
b) A terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságai, az élővilág, a védendő természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és műemléki értékek bemutatása.
c) A szennyezett terület, szennyezett környezeti elemek térbeli lehatárolásához igénybevett eszközök, létesítmények műszaki adatai. (Létesítmények esetén: EOV koordináta, helyrajzi szám a terület tulajdonos megnevezésével és áttekintő térkép megadásával).
d) A szennyezett területen lévő vízhasználatok átfogó bemutatása, továbbá a szennyezett területen lévő, veszélyeztetett vízhasználatok bemutatása (a vízjogi engedély tartalmi előírásainak megfelelő részletességgel).
e) A terület érzékenységi besorolása.
f) A hatályos területrendezési terv szerinti területhasználati besorolás.

4. A tényfeltárás módszertana
A tényfeltárás módszertanának ismertetése terjedjen ki az egyes feladatok pontos meghatározására, a feladat indoklására, a feladat végzőjére, feladat ütemezésére, módszerek ismertetésére (így például: alkalmazott szoftverek, szabványok).
a) A tényfeltárási vizsgálatok módszertana
aa) geodéziai, geofizikai és egyéb vizsgálatok,
ab) a tényfeltárás létesítményei,
ac) mintavételezés,
ad) analitika,
ae) helyszíni mérések, vizsgálatok.
b) Az egyszerűsített, illetve részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszertana.
c) A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés módszertana, amennyiben az e rendelet 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke annak elvégzését szükségessé tette.

5. Vizsgálati eredmények
a) Földtani, vízföldtani felépítés.
b) Hidrogeológiai, vízföldtani helyzet.
c) Szennyező anyagok minőségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez [az (A) háttér-koncentráció, illetve az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B) szennyezettségi, illetőleg az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határértékhez, továbbá a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez] való viszonyának bemutatása.
d) A szennyezettség térbeli lehatárolása (B) szennyezettségi határértékig, illetve (Ab) bizonyított háttér-koncentrációig, illetve diffúz szennyezőforrás esetén a diffúz szennyezőforrásra jellemző szennyező anyagok esetében addig a mértékig, amíg kimutatható a vizsgált pontszerű szennyezőforrás jelentős hozzájárulása a szennyezettséghez.
e) A szennyező anyagok térbeli és időbeli mozgásának előrejelzése.
f) A veszélyeztetett terület térbeli lehatárolása az e) pont szerinti előrejelzés alapján.
g) A szennyezés, illetve szennyezettség környezetre gyakorolt hatása.
h) A szennyezettség, károsodás okának, eredetének, körülményeinek bemutatása.

6. Az egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés, illetve - amennyiben készült - a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményei, továbbá a részletes mennyiségi kockázatfelmérés elmaradásának indokolása.

7. Lehetséges műszaki beavatkozási változatok bemutatása, jellemzése
a) A műszaki beavatkozási változatok technológiáinak és azok költségeinek rövid bemutatása.
b) A javasolt technológiai elemek megfelelősség igazolása.
c) A változatok által elérhető célállapotok.
d) A célállapotoknak megfelelő területhasználatok.
e) A célállapotok elérésével elkerült mennyiségi kockázat.
A lehetséges változatok között mindig vizsgálni kell azt az esetet is, amikor nincs műszaki beavatkozás.

8. A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredménye (amennyiben készült)
a) A lehetséges műszaki beavatkozási változatok hasznainak becslése.
b) A lehetséges műszaki beavatkozási változatok költségeinek becslése.
c) A költség-haszon elemzés eredménye.
d) A költség-hatékonyság elemzés eredménye.

9. A javasolt változat bemutatása és indoklása
a) A javasolt változat bemutatása:
aa) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határérték szennyező anyagonként,
ab) a javasolt műszaki beavatkozás rövid leírása, a költségek feltüntetésével,
ac) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértéknek megfelelő területhasználatok,
ad) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez tartozó kockázat, a szennyezettség mértékének megfelelő szintű mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan.
b) A javasolt változat indoklása a szennyezettség mértékének megfelelő szintű mennyiségi kockázatfelmérés, valamint a költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján.

10. A tényfeltárás keretében üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása
a) A monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása.
b) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként.
c) A vizsgálati gyakoriság.
d) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana.
e) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje.
f) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következőkre:
fa) a létesítmények állapota,
fb) a mintavételek rendszeressége,
fc) a mintavételek megbízhatósága,
fd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága,
fe) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága,
ff) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez,
fg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetősége,
fh) javaslat az esetleges módosításokra.
g) Külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációk, engedélyek (pl. a területen korábban, illetve a tényfeltárás keretében létesült megfigyelő kút vízjogi engedélye).
h) A szennyezettséget térben lehatároló monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása.

11. Monitoring terv a tényfeltárást követő szakaszra
A monitoringra vonatkozó javaslat tartalmazza a műszaki beavatkozásig üzemeltetett kármentesítési monitoringot, valamint - amennyiben műszaki beavatkozás nem javasolt - a kármentesítési monitoringot az alábbi szerkezetben.
a) A javasolt monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása
aa) a területen korábban, illetve a tényfeltárás során létesített további megfigyelésekre alkalmas, és a javasolt új létesítmények műszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám, a terület tulajdonos megnevezésével áttekintő térkép megadásával (a meglévő engedélyek másolatainak csatolásával),
ab) a megszüntetésre javasolt objektumok felszámolási tervét, az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációt,
ac) a javasolt új létesítmények műszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintő térkép megadásával, és az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti engedélyezési eljárások dokumentációi.
b) A monitoring rendszert bemutató, a 10. b)-h) pontoknak megfelelő tartalmú tervdokumentáció.

12. A tartós környezeti kár ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó dokumentumok a 33. § figyelembevételével.

13. Egyebek
a) A tényfeltárás alatt kitermelt anyagok megfelelő kezelésének dokumentálása.
b) A már elvégzett kármentesítési szakasz(ok), illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás költségeinek részletes felsorolása, és az esetlegesen még fennmaradt, várhatóan jelentkező (részletes) tényfeltárási munkák becsült költségei.
c) A rendelet 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlap.

Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók.




8. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez



Műszaki beavatkozási terv tartalma



1. Alapadatok
a) A műszaki beavatkozás helyszíne (szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat megadásával.
b) A szennyezett terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai.
c) A műszaki beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási és 1:10 000 méretarányú áttekintő térképek megadásával.
d) A c) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai.
e) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelentős a területről fellelhető legrégebbi, illetve a vizsgált területről két évnél nem régebben készített légifotó (lehetőleg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1: 4 000 m.a térkép.
f) A műszaki beavatkozásra kötelezett adatai.
g) A műszaki beavatkozás tervezőjének neve, a dokumentáció készítőjének adatai, működési, szakértői engedélyek száma, érvényessége, jogosultsága.
h) A műszaki beavatkozás végzőjének neve, (amennyiben ismert).

2. Előzmények
a) A már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás bemutatása.
b) A kármentesítési eljárás során kiadott korábbi határozatok [különösen: tényfeltárás elrendelése, tényfeltárási terv elfogadása, tényfeltárási záródokumentáció elfogadása, (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, műszaki beavatkozás elrendelése] ismertetése.
c) A szennyezettség bemutatása:
ca) a szennyezés ismertté válásának bemutatása, a szennyezettség, károsodás eredete, a szennyezőforrás jellemzői,
cb) a szennyezettség szennyező anyagonként történő térbeli lehatárolása,
cc) a veszélyeztetett terület lehatárolása a szennyező anyagok térbeli és időbeli mozgásának előrejelzése alapján.
d) A szennyezett terület jellemzői:
da) a területhasználat története, különös tekintettel az azokból feltételezhetően a környezetbe került anyagok előfordulására,
db) a terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságai, az élővilág, a védendő természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és műemléki értékek bemutatása,
dc) a terület érzékenységi besorolása.
e) A mennyiségi kockázatfelmérés eredményei (ha készült).
f) A megvizsgált műszaki beavatkozási javaslatok rövid bemutatása.
g) A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredménye [amennyiben a 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke annak elvégzését szükségessé tette].

3. A műszaki beavatkozás koncepciója
a) A szennyezett terület adottságainak és a szennyező anyag tulajdonságainak elemzése során vizsgált kármentesítési technológiák rövid ismertetése.
b) A műszaki beavatkozás során alkalmazásra javasolt technológia/technológiák rövid bemutatása, referenciák megadása, ahol a tervezett technológiát hasonló adottságok esetén alkalmazták.
c) A technológia/technológiák alkalmazásától várt eredmények.

4. A tervezett műszaki beavatkozás részletes leírása (méretezett engedélyezési terv)
a) A műszaki beavatkozás lépései.
b) Az egyes lépéseknél alkalmazott technológiák és azok költségeinek részletes bemutatása.
c) Alkalmazott berendezések, létesítmények és azok költségeinek bemutatása.
d) A kármentesítési műszaki beavatkozási technológiák környezetre gyakorolt hatása, esetleges kockázata. A hatások ismertsége. A javasolt technológiák környezetre gyakorolt hatásának ellenőrzéséhez szükséges ellenőrzési pontok, az azokon végzendő mérések, megfigyelések, értékelések időtartamával.
e) A technológiai elemek megfelelősség igazolása a 31. § (4) bekezdése szerint.
f) Munkafolyamatok leírása.
g) A beavatkozás dokumentálásának módja.
h) Betartandó környezetvédelmi és egyéb jogszabályi előírások.
i) A kármentesítéshez szükséges infrastruktúra bemutatása (különösen: energiaigény becslése, az energiaellátás módja, vízfelhasználás stb.).
j) Próbaüzemi terv.
k) A technológiák megvalósításának hossza, időütemezés.
l) A kármentesítési műszaki beavatkozás befejezésével elbontandó létesítmények terve, beleértve a tényfeltárás során létesített objektumokat is.
m) A kármentesítési műszaki beavatkozás végrehajtásához szükséges egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó tervek másolatait.

5. A tényfeltárás alatt és azt követően üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása
a) A monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása.
b) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként, térben lehatárolva.
c) A vizsgálati gyakoriság.
d) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana.
e) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje.
f) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következőkre:
fa) a létesítmények állapota,
fb) a mintavételek rendszeressége,
fc) a mintavételek megbízhatósága,
fd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága,
fe) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága,
ff) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez,
fg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetősége.
g) Külön jogszabály szerinti dokumentációk (különösen az engedélyezési, szolgalmi jogi dokumentumokra).
h) A szennyezett földtani közeget, felszín alatti vizet térben lehatároló monitoring eredmények rövid, összefoglaló bemutatása.

6. A műszaki beavatkozáshoz kapcsolódó kármentesítési monitoring bemutatása
A monitoringra vonatkozó javaslat tartalmazza a műszaki beavatkozást és annak hatékonyságát ellenőrző kármentesítési monitoringot is az alábbi szerkezetben.
a) A javasolt monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása:
aa) a tényfeltárás során, illetve azt követően létesített, a további megfigyelésekre alkalmas és javasolt létesítmények műszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintő térkép megadásával,
ab) a javasolt új létesítmények műszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintő térkép megadásával, továbbá a tervdokumentáció,
ac) a megszüntetésre javasolt objektumok felszámolási tervét, az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációt,
ad) a javasolt új létesítmények műszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintő térkép megadásával.
b) A monitoring rendszert bemutató, az 5. b)-h) pontoknak megfelelő tartalmú tervdokumentáció.

7. A műszaki beavatkozás várható eredménye
a) Az elérni kívánt környezeti állapot a földtani közegben és a felszín alatti vízben, szennyező anyagonként, a (D) kármentesítési célállapot határérték(ek) bemutatása.
b) A várhatóan hátrahagyott szennyezettség jellemzése:
ba) a hátrahagyott szennyező anyagok minőségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez [az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B) szennyezettségi, illetőleg az (E) egyedi szennyezettségi, továbbá a (D) kármentesítési célállapot határértékhez való viszonyának bemutatása],
bb) a szennyezett terület lehatárolása,
bc) a fennmaradó mennyiségi kockázat leírása,
bd) a szennyezettség miatt a jelenlegi és jövőbeni területhasználatokat érintő korlátok bemutatása.

8. Egyebek

Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók.




9. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez



Műszaki beavatkozás záródokumentációjának tartalma



1. Alapadatok
a) A műszaki beavatkozás helyszíne (szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), ingatlan-nyilvántartási, továbbá az áttekintő a 1:10 000 méretarányú térkép, tulajdoni lap másolat megadásával.
b) A szennyezett terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai.
c) A műszaki beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási és az 1:10 000 méretarányú áttekintő térkép megadásával.
d) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelentős, a területről a műszaki beavatkozás befejezését követően készített légifotó (lehetőleg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1: 4 000 m.a térkép.
e) A c) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai.
f) A műszaki beavatkozásra kötelezett adatai.
g) A műszaki beavatkozás tervezőjének, a dokumentáció készítőjének neve, jogosultsága.
h) A műszaki beavatkozás kivitelezőjének, adatai, működési, szakértői engedélyek száma, érvényessége.
i) A szennyezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó dokumentumok.

2. Előzmények
a) Már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás, kárenyhítés, tényfeltárás, a kiindulási szennyezettségi állapot rövid bemutatása.
b) A kármentesítési eljárás során kiadott korábbi határozatok [különösen: tényfeltárás elrendelése, tényfeltárási terv elfogadása, tényfeltárási záródokumentáció elfogadása, (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, szennyezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése, műszaki beavatkozás elrendelése, műszaki beavatkozási terv elfogadása] ismertetése.

3. Az elvégzett műszaki beavatkozás, továbbá a műszaki beavatkozás során alkalmazott technológia/technológiák rövid bemutatása.

4. Az elvégzett műszaki beavatkozás részletes leírása
a) Az elvégzett műszaki beavatkozás lépései.
b) Az egyes lépéseknél alkalmazott technológiák és azok költségeinek bemutatása.
c) Alkalmazott berendezések, létesítmények és azok költségeinek bemutatása.
d) A beavatkozás dokumentálásának bemutatása, pl. építési és/vagy üzemi napló.
e) Az elvégzett műszaki beavatkozás során, az alkalmazott technológia alkalmasságának mérésekkel igazolt bemutatása (így például: kimenő, bemenő talaj, talajvíz, levegő analitika), jogszabályi (így például: levegős, felszíni vizes, felszín alatti vizes) megfelelőség igazolása.
f) Az alkalmazott technológiák megfelelősség igazolása a 31. §. (4) bekezdése szerint.
g) A műszaki beavatkozás alatt folytatott monitoring vizsgálatok eredményeinek összefoglalása és értékelése, külön kitérve az alkalmazott kármentesítési technológia környezetre gyakorolt, mérésekkel igazolt hatásvizsgálatára.
h) Az elvégzett műszaki beavatkozás időtartama, az esetleges határidő módosulások igazolása, indokolása.
i) Műszaki beavatkozás során a munka- és egészségvédelmi feltételrendszerek ismertetése, jogszabályi megfelelőségének igazolása.
j) A műszaki beavatkozáshoz kapcsolódó külön engedélyezési eljárás keretébe tartozó tevékenységek bemutatása.

5. A műszaki beavatkozás eredménye
a) Az elért környezeti állapot térben lehatárolva, szennyező anyagonként a (D) kármentesítési célállapot határértékhez viszonyítva.
b) A hátrahagyott szennyezettség jellemzése:
ba) a hátrahagyott, térben lehatárolt szennyező anyagok minőségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez [az (A) háttér-koncentráció, illetve az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B), illetőleg az (E) egyedi szennyezettségi határértékekhez, (D) kármentesítési célállapot határértékhez] való viszonyának bemutatása,
bb) a fennmaradó szennyezett terület térbeli lehatárolása,
bc) a fennmaradó mennyiségi kockázat leírása,
bd) a fennmaradó - (B) szennyezettségi határértéket meghaladó - szennyezettség miatt a jelenlegi és jövőbeni területhasználatokat érintő korlátok bemutatása.

6. A műszaki beavatkozás során üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása
a) A monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása.
b) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként, térben lehatárolva.
c) A vizsgálati gyakoriság.
d) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana.
e) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje.
f) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következőkre:
fa) a létesítmények állapota,
fb) a mintavételek rendszeressége,
fc) a mintavételek megbízhatósága,
fd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága,
fe) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága,
ff) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez,
fg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetősége.
g) Külön jogszabály szerinti dokumentációk.
h) A monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása, külön kitérve az alkalmazott kármentesítési technológia környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára.

7. Kármentesítési monitoringra vonatkozó tervjavaslat
A tervjavaslat tartalmazza a műszaki beavatkozás hatékonyságát ellenőrző kármentesítési monitoringot az alábbi szerkezetben.
a) A javasolt monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása:
aa) a kármentesítés során létesített, a további megfigyelésekre alkalmas és javasolt létesítmények műszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintő térkép megadásával,
ab) a megszüntetésre javasolt objektumok felszámolási terve, az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációk,
ac) a javasolt új létesítmények műszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintő térkép megadásával.
b) A monitoring rendszert bemutató, a 6. b)-h) pontoknak megfelelő tartalmú tervdokumentáció.

8. A tartós környezetkárosodás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetés módosítására vonatkozó dokumentációk a 33. § figyelembevételével.

9. Egyebek
a) A kármentesítés keretében kitermelt szennyező és egyéb szennyező anyagok mennyiségének, üzemközi tárolásának, elhelyezésének, ártalmatlanításának bemutatása, valamint a jogszabályoknak való megfelelőség dokumentálása.
b) A már elvégzett kármentesítési szakasz(ok), illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás költségeinek részletes felsorolása, és az esetlegesen még fennmaradt, várhatóan jelentkező kármentesítési munkák becsült költségei.
c) A kármentesítési műszaki beavatkozás befejezésével elbontott létesítmények bemutatása, a hozzájuk tartozó dokumentációkkal.

Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók, továbbá e rendelet a 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlap.




10. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez



A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalma



1. Alapadatok
A szennyezett terület, szennyezett környezeti elemek pontos térbeli lehatárolása, a szennyezettség felszíni metszetének sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok) és ingatlan-nyilvántartási, továbbá az áttekintő az 1:10 000 méretarányú térkép, tulajdoni lap másolat megadásával.
a) A monitoring keretében vizsgált környezeti elemek pontos és részletes felsorolása (különösen: talaj, mederüledék, egyéb földtani közeg, illetve felszín alatti víz és azok típusai, továbbá szükség esetén talajlevegő, levegő, felszíni víz, valamint épített környezet, azon kívül esetenként az ökológiai monitoring).
b) Az a) pont szerinti szennyezett terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai.
c) A kármentesítési monitoring során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása EOV koordináta, helyrajzi szám(ok) és az 1:10 000 méretarányú áttekintő térkép megadásával, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi).
d) A d) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai.
e) A d) pont szerinti területek esetében a szolgalmi jogok igazolása.
f) A kármentesítési monitoringra kötelezett adatai.
g) A kármentesítési monitoring tervezőjének neve, jogosultsága.
h) A kármentesítési monitoring kivitelezőjének, a dokumentáció készítőjének adatai, működési, szakértői engedélyek száma, érvényessége.
i) A vízjogi engedélyezés alá tartozó monitoring elemek engedélyezettségének bemutatása.

2. Előzmények
a) A már elvégzett kármentesítési szakaszok.
b) A kiindulási szennyezettségi állapot rövid bemutatása.
c) A kármentesítési eljárás során kiadott határozatok [különösen: tényfeltárás elrendelése, tényfeltárási terv elfogadása, tényfeltárási záródokumentáció elfogadása, (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, műszaki beavatkozás elrendelése, műszaki beavatkozási terv elfogadása, műszaki beavatkozási záródokumentáció elfogadása] ismertetése.

3. A kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított kármentesítési monitoring bemutatása (amennyiben készült)
a) Az 1. b) pontban felsoroltakra kiterjedő monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása.
b) A kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított majd megszüntetett monitoring bemutatása, illetve a megszüntetés indokolása.
c) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként.
d) A vizsgálati gyakoriság.
e) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana.
f) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje.
g) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következőkre:
ga) a monitoring létesítmények állapota,
gb) a mintavételek rendszeressége,
gc) a mintavételek megbízhatósága,
gd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága,
ge) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága,
gf) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez,
gg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetősége,
gh) javaslat az esetleges módosításokra.
h) Külön jogszabály szerinti dokumentációk.
i) Monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása, külön részletezve, hogy azok térben milyen mértékben határolták le a szennyezettséget.

4. A monitoring esetleges hiányosságainak bemutatása, rövid indokolással (csak jelentés esetében).

5. A 4. pont szerinti hiányosságok pótlására vonatkozó tervek a 9. számú melléklet 7. pontja szerinti részletezéssel (csak jelentés esetében).

6. A monitoring eredményeinek részletes bemutatása

7. Egyebek

8. A 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok

Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók.




11. számú melléklet
a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez 51



A felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) tilalom megszegési tényezője (FABa), valamint vízvédelmi bírság (FAB) szennyezettségi, károsodási tényezője (FABb)



A) A 36. § (1) a) szerinti felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) tilalom megszegési tényezője (FABa)

I.  Felszín alatti vizekbe történő közvetlen bevezetésre vonatkozó tilalom megszegése
[9. § (5) bekezdés, 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjai, 10. § (3) bekezdés és a 11. §] esetén

FABa = Y × Ta × Tv × Ma × Va

Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft.
Ta: területi szorzó: a szennyezett terület sérülékenységétől függ
  Ta=3,  fokozottan érzékeny terület esetében,
  Ta=2,  érzékeny terület esetében,
  Ta=1,  kevésbé érzékeny terület esetében.
Tv: területi vertikális szorzó: nagysága attól függ, hogy a felszíntől milyen mélységben történik a közvetlen bevezetés.
  Ha, az a mélység < 10 m, akkor Tv=10.
  Ha, az a mélység > 10 m, akkor Tv=100.
Ma: mennyiségi szorzó: a felszín alatti vizekbe közvetlenül bejuttatott szennyező anyag mennyisége, kg.
Va: veszélyességi szorzó: a szennyező anyag minőségétől függő érték.
  V=5,  ha a szennyező anyag K2 csoportba tartozik,
  V=10,  ha a szennyező anyag K1 csoportba tartozik.

II. Felszín alatti vizekbe történő közvetett bevezetésre, elhelyezésre vonatkozó tilalom megszegése
[9. § (5) bekezdés a) pontja, 10. § (2) bekezdés c) és d) pontjai és 10. § (4) bekezdés] esetén

FABa = Y × Ta × Ma × Va

Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft.
Ta: területi szorzó: a szennyezett terület sérülékenységétől függ
  Ta=3,  fokozottan érzékeny terület esetében,
  Ta=2,  érzékeny terület esetében,
  Ta=1,  kevésbé érzékeny terület esetében.
Ma: mennyiségi szorzó: a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztető összes anyag mennyisége (tonna).
Va: veszélyességi szorzó: a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztető összes anyag legveszélyesebb szennyező anyagától függő érték.
  V=5,  ha a szennyező anyag K2 csoportba tartozik,
  V=10,  ha a szennyező anyag K1 csoportba tartozik.


B) A 36. § (1) b) szerinti felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) szennyezettségi, károsodási tényezője (FABb)

FABb = Y × (M × T + Th × SZh)

Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft.
M: mulasztási szorzó: a műszaki beavatkozási határozat teljesítésének szintjét mutatja, értéke 0–1 közötti; a határozat tökéletes teljesítése esetén értéke 0, a határozat egyáltalán nem teljesítése esetén értéke 1.
  M = 1 × Fh, ha van kármentesítési műszaki beavatkozás.
T: területi szorzó: a műszaki beavatkozás előtti feltárás során megállapított szennyezett terület kiterjedésétől és sérülékenységétől függ, értéke 0 és 15 000 között változhat.

T = 5000 × [1–5000/(5000+V)] × Si

ahol

V: az adott szennyező anyaggal elszennyezett földtani közeg, illetve felszín alatti víz mennyisége, m 3 .
Si: a terület sérülékenysége.
  S1=3,  ha a szennyezett terület fokozottan érzékeny,
  S2=2,  ha a szennyezett terület érzékeny,
  S3=1,  ha a szennyezett terület kevésbé érzékeny.
Th: hátrahagyott területi szorzó: a szennyezett terület – műszaki beavatkozást követően megállapított – kiterjedésétől és sérülékenységétől függ, értéke 0 és 15 000 között változhat.

Th = 5000 × [1–5000/(5000+Vh)] × Si

ahol

Vh: az adott szennyező anyaggal elszennyezett földtani közeg, illetve felszín alatti víz mennyisége, amelyben a kármentesítési, illetve kármentesítési monitoring szerint, a szennyező anyag mérhető, maradó koncentrációja meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket, m 3 .
SZh: hátrahagyott szennyezettségi szorzó: a kármentesítési műszaki beavatkozást követően megállapított – a szennyező anyagok veszélyességét és mennyiségét tükröző – szennyező anyag faktortól függ, értéke 0 és 20 között változhat.

SZh = 20 × [1–20/(20+Fh)]

ahol

Fh: hátrahagyott szennyező anyag faktor
Fh = (Kh-D)/(K-D),
  ha a szennyező anyag a K1 csoportba tartozik, fele, ha a szennyező anyag a K2 csoportba tartozik.
Kh: a kármentesítési, illetve kármentesítési monitoring szerinti hátrahagyott szennyezőanyag-koncentráció, az adott szennyező anyagnak, a kármentesítési határozatban előírt kármentesítés elvégzését (esetleg annak el nem végzését) követően, a földtani közegben, illetve felszín alatti vízben mérhető, maradó koncentrációja, ha az meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket.
  A Kh-t abban a mértékegységben kell megadni, amely az adott anyagra vonatkozó
(B) szennyezettségi határérték mértékegysége.
K: az adott szennyező anyagnak az elszennyezett földtani közegben, illetve felszín alatti vízben a tényfeltárás során megállapított koncentrációja, az adott anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték mértékegységében.





1 Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény. *

2 A Magyar Közlöny 2004. évi 116. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg. *

3 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. *

4 A 3. § 19. pontja a 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg. *

5 A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet. *

6 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. *

7 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. *

8 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól. *

9 A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LVIII. törvény 46. § (1) bek. b) pontja. *

10 A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi XXXIX. törvény. *

11 A 6. § (1) bekezdésének bevezető mondata a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. *

12 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól. *

13 A 6. § (4) bekezdésének bevezető mondata a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. *

14 A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 18. § (1) bek. *

15 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól. *

16 A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. §. *

17 A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. *

18 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól. *

19 A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet. *

20 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól. *

21 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól. *

22 A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet. *

23 Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet. *

24 A 14. § (2) bekezdése a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 28. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. *

25 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól. *

26 A vízminőségi kárelhárításról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet. *

27 A 19. § (6) bekezdésének ba) pontja a 110/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. *

28 A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény; a vízminőségi kárelhárításról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet. *

29 A 19. § (13) bekezdésének b) pontja a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 28. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. *

30 A 22. § (1) bekezdésének b) pontja e rendelet 41. § (2) bekezdésének b) pontja alapján 2005. május 1. napján lép hatályba. *

31 A 22. § (6) bekezdése a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 28. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. *

32 A vízminőségi kárelhárításról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet. *

33 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet; 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés; 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet; 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet; 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet; 38/1997. (XII. 18.) KTM-IKIM együttes rendelet; 132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet. *

34 A 31. § (4) bekezdését a 110/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte. *

35 A 31. § (8) bekezdése a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 28. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. *

36 A Magyar Közlöny 2004. évi 116. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg. *

37 A Magyar Közlöny 2004. évi 116. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg. *

38 A Magyar Közlöny 2004. évi 116. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg. *

39 A 41. § (2) bekezdésének c) pontját a 110/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte. *

40 A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.). Korm. rendelet 1. számú melléklet 6. pont. *

41 A Magyar Közlöny 2004. évi 116. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg. *

42 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. *

43 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. *

44 A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. *

45 Az 1. számú mellékletének címét követő alcím a 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. *

46 A 2. számú melléklet e rendelet 41. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. január 1. napján lép hatályba. *

47 A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet. *

48 A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet. *

49 A környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklete. *

50 A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet. *

51 A 11. számú melléklet a Magyar Közlöny 2004. évi 116. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg. *