11/2004. (K. Ért. 6.) KvVM utasítás


11/2004. (K. Ért. 6.) KvVM utasítás
a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat működtetésének szabályairól



1. §  2. §  3. §  4. §  5. §  6. §  7. §  8. §  9. §  10. §  11. §  12. §  13. §  14. §  15. §  16. §  17. §  18. §  19. §  20. §  21. §  22. §  23. §  24. §  25. §  26. §  27. §  28. §  29. § 

11/2004. (K. Ért. 6.) KvVM utasítás
a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat működtetésének szabályairól


Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. § o) pontja, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) előírásai, valamint a Környezetvédelmi és vízügyicélelőirányzat (a továbbiakban: Kövice)felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a Kövice működtetési szabályait az alábbiak szerint határozom meg.

Általános rendelkezések

Feladatok és felelősök a Kövice működtetésében

1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium) és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságra (a továbbiakban: Főigazgatóság), az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőségre (a továbbiakban: Főfelügyelőség), a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokra, a környezetvédelmi felügyelőségekre, valamint a nemzeti park igazgatóságokra.
(2) A Minisztérium közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkára (a továbbiakban: közgazdasági helyettes államtitkár)
a) biztosítja az R.-ben és ezen utasításban foglaltaknak megfelelően a Kövice jogszabályoknak megfelelő, célszerű és hatékony felhasználását,
b) koordinálja a Kövice felhasználásával kapcsolatos feladatokat, valamint a bevételekkel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységet,
c) irányítja a Kövice tervezési munkáját.
(3) Az Főigazgatóság feladata a Kövice jogszabályoknak megfelelő operatív, nyilvántartási, adatszolgáltatási, valamint a költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok előkészítése, a pályázatok értékelése és értékelésének összegzése, továbbá az általános pályázati rendszerben a szerződések előkészítése.

A Kövice fejezeti kezelésű előirányzat működtetésének szabályai

Programok kidolgozása

2. § (1) A Kövice működtetése szakmai programok alapján történik, amelyek kidolgozásáról az érintett helyettes államtitkár vagy keretfelelős gondoskodik.
(2) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi programok, valamint a Kövice több jogcímét átfogó szakmai programoknak tartalmaznia kell az elérni kívánt célokat, a célok eléréséhez vezető megoldásokat, a szakmai program keretében finanszírozható feladatokat, valamint a szakmai program éves ütemezését, költségét és finanszírozási forrásait, továbbá a támogatásban részesíthető projektek kiválasztásának szempontjait.
(3) A szakmai programokat a közigazgatási államtitkár javaslata alapján a miniszter hagyja jóvá.

A Kövice tervezésének általános szabályai

3. § (1) A költségvetési törvényjavaslat készítésekor a Fejezeti Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: Költségvetési Főosztály) vezetője a Pénzügyminisztériummal együttműködve megállapítja a tervezésnél figyelembe vehető központosított bevételeket, valamint a költségvetési támogatást.
(2) A Költségvetési Főosztály a Kövice kötelezettségállományának, valamint a felhasználási céloknak megfelelően javaslatot tesz a közigazgatási államtitkár részére a bevételi és kiadási főösszegekre, az előző években a tárgyévre vállalt kötelezettségeken felüli felhasználási célokra.
(3) A Kövice kiadási és bevételi főösszegét, a felhasználási célokat a költségvetési törvényjavaslatba való beépítés után – a fejezet valamennyi előirányzatával együtt – a közigazgatási államtitkár javaslata alapján a miniszter hagyja jóvá.

4. § (1) A költségvetési törvény kihirdetését követően a külön jogszabály által meghatározott határidőn belül a Kövice-re
a) elemi költségvetést
b) felhasználási tervet
kell készíteni. Az elemi költségvetést és a felhasználási tervet a miniszter hagyja jóvá.
(2) A felhasználási terv Kövice keretenként tartalmazza a tárgyévi kötelezettségvállalások terhére történő tárgyévi kiadásokat, az előző évek kötelezettségvállalásai terhére történő tárgyévi kiadásokat, valamint a keretfelelősöket. A2004. évre vonatkozó felhasználási tervet az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az elemi költségvetést a Költségvetési Főosztály készíti elő. A felhasználási terv javaslatát – az érintett helyettes államtitkárok, a főcsoportfőnökök, illetve a keretfelelősök által megadott szakmai programok tárgyévi ütemének összesítésével, a velük történő egyeztetést követően – a Fejlesztéspolitikai Főosztály készíti el.
(4) A felhasználási terv alapján a keretfelelős részletes feladattervet készít, amely tartalmazza a megvalósításban résztvevőket és a megvalósítás pénzügyi ütemezését.
(5) A felhasználási terv évközi módosításainál az (1) - (4) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A Kövice nyilvántartására vonatkozó
általános szabályok

5. § (1) A Kövice számviteli nyilvántartását a Költségvetési Főosztály vezeti, amelynek alkalmasnak kell lennie a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi eredmények nyomon követésére, a hatékonysági elemzések elvégzésére, a tájékoztatás igényeinek kielégítésére.
(2) A Kövice-vel kapcsolatos analitikus nyilvántartások vezetését a Főigazgatóság és a Fejlesztéspolitikai Főosztály végzi.
(3) A nyilvántartásra vonatkozó szabályzatokat, így különösen a pályázatok nyilvántartására vonatkozó eljárásrendet a közgazdasági helyettes államtitkár a Főigazgatóság bevonásával készíti elő.
(4) A szabályzatokat a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

A végrehajtásra vonatkozó általános szabályok

6. § (1) Az éven túli kötelezettségvállalásokról az érintett helyettes államtitkárokkal, a keretfelelősökkel és a Költségvetési Főosztállyal történő egyeztetést követően a közgazdasági helyettes államtitkár előterjesztésében, a közigazgatási államtitkár javaslata alapján a miniszter dönt.
(2) A szerződések ellenjegyzését a Költségvetési Főosztály végzi. A szerződés aláírója a keretfelelős. Az általános pályázati rendszer esetében a Kövice felhasználás sajátos szabályairól szóló fejezetben meghatározottak szerint kell eljárni. A 26. §, valamint a 27–28. §-ban foglalt szakmai programok végrehajtásáról a keretfelelős – szükség szerint a Főigazgatóság bevonásával – gondoskodik.
(3) A Kövice-ből történő kifizetés feltétele
a) a szakmai teljesítés igazolás,
b) a Költségvetési Főosztály által történő érvényesítés, ellenjegyzés,
(4) A Kövice-vel kapcsolatos utalványozási feladatokat a keretfelelős látja el.

A beszámolásra vonatkozó általános szabályok

7. § (1) Az államháztartásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, az ott megadott határidőkhöz igazodva, a Költségvetési Főosztály elemi költségvetési beszámolót készít az érintett helyettes államtitkárok, a keretfelelősök, a Fejlesztéspolitikai Főosztály és a Főigazgatóság bevonásával.
(2) Az elemi költségvetési beszámolót a közigazgatási államtitkár javaslata alapján a miniszter hagyja jóvá.

8. § A felhasználási terv teljesítésének állásáról a közgazdasági helyettes államtitkár, a környezetvédelmi helyettes államtitkár, a természetvédelmi helyettes államtitkár, vízügyi helyettes államtitkár, a keretfelelősök, a közigazgatási államtitkár és a miniszter számára a Főigazgatóság – a feladatkörét érintően – következő jelentéseket adja:
a) havonta, a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig a felhasználási terv szerkezetében a havi, az év tárgyhónapig tartó időszakának tényadatai, a várható éves teljesítés adatai, valamint a felhasználási terv eredeti és módosított előirányzatai,
b) vezetői tájékoztató,
c) a jelentést kérő igényei szerinti tájékoztatás.

A tájékoztatásra vonatkozó általános szabályok

9. § (1) A Kövice működtetésében a nyilvánosság biztosítása a Fejlesztéspolitikai Főosztály feladata.
(2) A nyilvánosság biztosítása a következő formában történik:
a) közzé kell tenni az éves tájékoztató jelentést, amelyben a felhasználást a felhasználási terv szerkezetében összevontan kell megadni,
b) tájékoztatót kell közzétenni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi programba tartozó, valamint a társadalmi célú programok pályázati támogatásáról pályázatonként, a többi felhasználási jogcím esetében a 10 millió Ft feletti támogatásokról támogatásonként,
c) betekintést kell biztosítani a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi programba tartozó pályázatok miniszteri döntésről szóló emlékeztetőjébe.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti éves tájékoztató jelentést a Fejlesztéspolitikai Főosztály iránymutatásai alapján a Főigazgatóság állítja össze. A Fejlesztéspolitikai Főosztály felterjesztésére az éves tájékoztató jelentést a miniszter hagyja jóvá a tárgyévet követő év március 31-ig. A tájékoztató jelentést a miniszteri jóváhagyást követő 30 napon belül a Minisztérium honlapján kell közzétenni. Aközzétételről hirdetményt kell megjelentetni a Minisztérium hivatalos lapjában és egy országos napilapban.
(4) A nyilvánosság tájékoztatása során biztosítani kell a vonatkozó adatvédelmi előírások betartását.

A Kövice ellenőrzésére vonatkozó általános szabályok

10. § (1) A Kövice ellenőrzését a külön jogszabályoknak és a Minisztérium Ellenőrzési Szabályzatának kiadásáról szóló 9/1999. (K. Ért. 7.) KöM utasítás, valamint a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2003. (K.Ért. 2004. 1.) KvVM utasítás szerint kell végezni.
(2) A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés részletes szabályait a Kövice működtetésében érintett szervezeti egységek ügyrendje, munkaköri leírásai határozzák meg.

11. § (1) A Kövice vezetői ellenőrzését – az általa irányított szervezeti egység tekintetében – a keretfelelősök, a Kövice általános pályázati rendszerében a közgazdasági helyettes államtitkár, az érintett helyettes államtitkárok, valamint az ellenjegyzésért felelős Költségvetési Főosztály vezetője végzi.
(2) A vezetői ellenőrzés keretében az (1) bekezdésben meghatározott személyek az irányításuk alá tartozó feladatok végrehajtását ellenőrzik a végrehajtásban részt vevő szervezetek, szervezeti egységek vezetőinek, illetve felelős munkatársak rendszeres és eseti beszámoltatása, szükség szerinti helyszíni ellenőrzés, a belső ellenőrzés megállapításának felhasználása, valamint kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési jog gyakorlása során.

12. § (1) A Kövice munkafolyamatba épített ellenőrzésének feladata biztosítani, hogy minden művelet egyben a megelőző művelet elvégzésének ellenőrzését is magába foglalja.
(2) A szakmai teljesítés igazolás során vizsgálni kell, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek minőségben, mennyiségben megfelelően, határidőben teljesültek-e.
(3) A szakmai teljesítés igazolása – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a keretfelelős által írásban megbízott, illetve a Kövice felhasználására vonatkozó szerződésben meghatározott személy vagy szervezet feladata.
(4) A 26. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakmai programok szakmai teljesítésének igazolásáról az érintett helyettes államtitkár gondoskodik.

13. § (1) A Kövice utólagos ellenőrzése során, a szerződések teljesítését követően – a szerződés teljesülésének ellenőrzése mellett – vizsgálni kell, hogy a források felhasználásával a kívánt környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vízügyi eredmény megvalósult-e, az eredmény megvalósulása hatékonyan történt-e.
(2) Az utólagos ellenőrzést a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár koordinálja a szakmailag érintett helyettes államtitkár, a keretfelelős, valamint a számviteli nyilvántartás tekintetében a Költségvetési Főosztály, míg az egyéb Kövice-vel kapcsolatos analitikus nyilvántartások tekintetében a Főigazgatóság bevonásával.

A Kövice egységes információs rendszere

14. § (1) A Kövice tervezési, nyilvántartási, végrehajtási, beszámolási, tájékoztatási, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében – az Informatikai Önálló Osztály, a Költségvetési Főosztály, valamint a Fejlesztéspolitikai Főosztály és a Főigazgatóság egymással együttműködve – információs rendszert működtet.
(2) A Kövice információs rendszer működtetésével, fejlesztésével, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtását a közgazdasági helyettes államtitkár és az Informatikai Önálló Osztály vezetője az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek útján, a szakmai rendszergazdai feladatokat ellátó egységek, illetve az informatikai rendszergazdai feladatokat ellátó szervezeti egység tevékenységére támaszkodóan szükség esetén külső szakértők segítségével végzi.

15. § (1) A bevételeket a tervezés és előirányzat módosítás valamennyi szakaszában részletes háttérszámítások alapján,
a) a környezetvédelmi és vízügyi támogatások visszatérülését, megtéríttetését a támogatási szerződésekből következő követelések naprakész, analitikus nyilvántartásának,
b) a környezetvédelmi és természetvédelmi bírságokat a jogerős bírság határozatok és az azokból befolyt bevételek,
c) a környezetvédelmi termékdíjakat a termékdíjköteles termékek termékdíj-tételenkénti tényleges és várható belföldi forgalma, a termékdíjkedvezmény, a termékdíj alóli mentesség tényleges és várható nagyságának,
d) a saját bevételeket az előző időszaki tényadatok és a már ismert várható folyamatok figyelembevételével kell megtervezni.
(2) A vízkészletjárulék beszedése, nyilvántartása és nemzetgazdasági számlára történő átutalása a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok feladata.
(3) A mezőgazdasági célú vízhasználatok után teljesített befizetéseket – a vízkészletjárulék bevételeken belül – külön kell nyilvántartani.
(4) A bevételek miniszteri feladatkörbe tartozó beszedése és a bevételek nyomon követése a Költségvetési Főosztály feladata.

A Kövice-keretek felhasználására vonatkozó sajátos rendelkezések

Pályáztatási eljárás pályázati felhívás alapján

16. § (1) Az érintett helyettes államtitkárok és főcsoportfőnökök javaslatot tesznek az általános pályázati felhívás egyes részeire január 15-ig, amelyből a Fejlesztéspolitikai Főosztály – a Főigazgatóság és a Költségvetési Főosztály bevonásával – összeállítja a pályázati felhívást. A pályázati felhívást a miniszter hagyja jóvá.
(2) A pályázati felhívás megjelentetéséről az R.-ben foglaltak szerint a Fejlesztéspolitikai Főosztály gondoskodik jogszabályban meghatározott határidőig.
(3) A pályázati felhívás alapján a pályázati adatlapok és útmutató összeállításáról az érintett szakterületek bevonásával a Főigazgatóság gondoskodik és az érintett helyettes államtitkárok hagyják jóvá. A jóváhagyott adatlapok és útmutató közzétételéről – beleértve az Interneten történő megjelentetést – és a pályázati felhívásban megjelölt befogadó szervezetekhez történő eljuttatásról a Főigazgatóság gondoskodik.
(4) A pályázók informálása és segítése a pályázat összeállításában a R.-ben meghatározott közreműködő szervezetek és a Főigazgatóság feladata.

17. § A pályázati felhívás és útmutató programonként tartalmazza:
a) a program célját,
b) a program keretében támogatható fejlesztéseket, intézkedéseket,
c) a támogatást igénybe vehetők körét,
d) az elbírálás értékelési szempontjait és prioritásait,
e) a pályázat elbírálásának szabályait,
f) a pályázattal kapcsolatos egyedi feltételeket,
g) a pályázat benyújtásának helyét és módját,
h) a pályázat benyújtásának határidejét,
i) a pályázat mellékleteinek felsorolását,
j) a támogatási szerződés általános feltételeinek meghatározását,
k) a támogatás mértékét és formáját,
l) a támogatás folyósításának feltételeit.

18. § (1) A pályázati felhívásban megjelölt befogadó szervezethez benyújtott pályázatokat, a pályázat befogadója iktatja és rögzíti a benyújtás időpontját.
(2) A befogadott pályázatokat az R. szerinti határidő figyelembevételével a pályázat befogadója bontja fel, és ellenőrzi az előírt feltételeknek való megfelelését.
(3) Az előírt feltételeknek megfelelő pályázatokat a pályázat befogadója nyilvántartási számmal látja el és a pályázat befogadásáról tájékoztatja a pályázót.
(4) A szakértői értékelést a pályázatokkal együtt a befogadó szervezet megküldi a Főigazgatóság részére.

19. § (1) Az értékelés szempontjait, formáját az érintett helyettes államtitkárok tárgyév március 14-ig megadják a befogadó szervezetek részére.
(2) A Főigazgatóság gondoskodik a szakmai (környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, műszaki, közgazdasági, pénzügyi) értékelések összegzéséről, szükség esetén külső szakértő bevonásával.
(3) A műszaki értékelés részét képezi annak a megállapítása, hogy a benyújtott költségvetésben szereplő mennyiségek és fajlagos költségek reálisak-e.
(4) A közgazdasági értékelés feladata, hogy a pályázat környezetvédelmi, illetve természetvédelmi eredményét számszerűsítse, lehetőség szerint értékben kifejezze (hasznok számítása) a költség-haszon elemzési módszerek szerint, továbbá a pályázat költség-hatékonyságát értékelje.
(5) A pénzügyi értékelés kiszűri a pénzügyi, hitelképességi szempontok szerint nem támogatható pályázatokat, illetve meghatározza a támogatható pályázatokra a támogatás pénzügyi feltételeit.
(6) A szakmai értékelések összegzésekor a Főigazgatóság meghatározza a nem támogatható pályázatokat és indokolja azt, illetve megállapítja – közgazdasági helyettes államtitkár a Minisztérium szakfőosztályai közötti koordinálása alapján – a támogatható pályázatok rangsorát.

20. § (1) A minisztert a pályázatokról szóló döntésének meghozatalában a következő szakmai Munkabizottságok (a továbbiakban: bizottságok) segítik:
a) Vásárhelyi-terv,
b) Ezerarcú Balaton,
c) Zöld Lánc és határtalan környezetvédelem,
d) Pátria program,
e) Tiszta jövő,
f) Partnerség.
(2) A Munkabizottságok létszámára és tagjaira az érintett helyettes államtitkárok ajánlásának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár útján a közgazdasági helyettes államtitkár tesz javaslatot.

21. § (1) A Főigazgatóság a Bizottság üléséről a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően emlékeztetőt készít és azt a bizottsági ülést követő 10 munkanapon belül megküldi a Fejlesztéspolitikai Főosztálynak, amely azt a miniszter elé terjeszti.
(2) A miniszteri döntés eredményéről a Főigazgatóság értesíti a pályázókat és a miniszteri döntést tájékoztatásul megküldi az érintett helyettes államtitkároknak, valamint a befogadó szervezeteknek.

22. § (1) Fejlesztési pályázatok esetén a kiértesítő levélben a szerződést kötő szervezet a támogatást elnyerő pályázókat felhívja, hogy a kiértesítéstől számított 30 napon belül nyilatkozzanak a támogatási feltételek elfogadásáról, illetve elutasításáról.
(2) A Főigazgatóság a Fejlesztéspolitikai Főosztály bevonásával kidolgozza a támogatási szerződés mintáját. Atámogatási szerződésben meg kell határozni a támogatásban részesülő beruházásokkal kapcsolatos korlátozások, tilalmak körét (így például: elidegenítési tilalom időtartamát, a felhasználási cél megváltoztatásának tilalma).
(3) Amennyiben a pályázó elfogadja a támogatási ajánlatot, illetve teljesíti az abban foglalt szerződési előfeltételeket, a szerződést kötő szervezet elkészíti a szerződés-tervezetet, amelyet a szerződéskötési előfeltételek teljesítésének elfogadásától, illetve ahol ez nem szükséges, a támogatási ajánlat elfogadásától számított 15 napon belül aláírásra megküldi a pályázónak.
(4) A szerződést kötő szervezet a pályázó által aláírt szerződést a miniszter vagy az aláírással megbízott elé terjeszti, aki a szerződést 20 napon belül aláírja, vagy indokolt esetben elutasítja a szerződés aláírását.
(5) Amennyiben a támogatási döntés érvényét veszti, ezt – a miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – a Főigazgatóság rögzíti a nyilvántartásba.
(6) A támogatási szerződés akkor tekinthető lezárhatónak, illetve megvalósultnak, ha a szerződésben megjelölt támogatott feladat és cél a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, valamint a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült.
(7) A megvalósulás tényéről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva a szerződést kötő szervezetnek számol be a támogatott. A támogatási szerződés lezárása 50 millió Ft feletti támogatás esetén kötelezően, egyéb esetben szükség szerint helyszíni ellenőrzés alapján, záró-jegyzőkönyv készítésével történik. A helyszíni ellenőrzés tényéről az ellenőrzést végző a Főigazgatóságot, 50 millió Ft feletti támogatás esetén az érintett helyettes államtitkárokat is értesíti.

23. § (1) Nem fejlesztési célú pályázatok esetén a Főigazgatóság tájékoztatja a támogatást elnyerő pályázót a döntésről és a támogatás átutalásának feltételeiről a döntést követő 15 munkanapon belül. A kiértesítő levélben A Főigazgatóság a támogatást elnyerő pályázókat felhívja, hogy a kiértesítéstől számított 20 napon belül nyilatkozzanak a támogatási feltételek elfogadásáról, illetve elutasításáról.
(2) A Főigazgatóság a Fejlesztéspolitikai Főosztály bevonásával kidolgozza a támogatási szerződés mintáját.
(3) A Főigazgatóság elkészíti a szerződés-tervezetet, amelyet a szerződéskötési előfeltételek elfogadásától számított 15 napon belül aláírásra megküldi a pályázónak.
(4) A Főigazgatóság a pályázó által aláírt szerződést a miniszter vagy az aláírással megbízott elé terjeszti, aki a szerződést 15 napon belül aláírja, vagy indokolt esetben elutasítja a szerződés aláírását.
(5) A támogatási szerződés akkor tekinthető lezárhatónak, illetve megvalósultnak, ha a szerződésben megjelölt támogatott feladat és cél a támogatási szerződésben meghatározottak szerint megfelelően teljesült.
(6) A megvalósulás tényéről szakmai beszámolóval és bizonylatokkal alátámasztva a szerződéskötő szervezetnek számol be a támogatott. A támogatási szerződés lezárása - szükség szerint helyszíni - utóellenőrzés alapján, záró-jegyzőkönyv készítésével történik, amelyről az ellenőrzést végző értesíti a Főigazgatóságot.

Pályáztatási eljárás a beszerzési eljárás szabályai
szerint

24. § (1) A beszerzés alatt a közbeszerzési eljárásról szóló törvény, valamint a szabadkézi vétellel történő beszerzések szabályairól szóló külön jogszabály szerinti beszerzést kell érteni.
(2) A beszerzésekre a közigazgatási államtitkár külön intézkedésében foglaltakat ezen utasításban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A beszerzéseket a közigazgatási államtitkár, az érintett helyettes államtitkárok, valamint a kabinetfőnök kezdeményezheti a jóváhagyott szakmai program alapján az alábbiak szerint:
a) 50 millió forint és az alatt a közigazgatási államtitkár,
b) 50 millió Ft felett a közigazgatási államtitkár javaslata alapján a miniszter dönt.
(4) A beszerzési eljárás esetén a Bíráló Bizottság minimum öttagú, melynek állandó tagjai: a beszerzést kezdeményező főosztály által kijelölt köztisztviselők, továbbá a Beruházási és Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője, a Költségvetési Főosztály vezetője, valamint a Fejlesztéspolitikai Főosztály vezetője, vagy az általuk kijelölt köztisztviselők.
(5) A Bíráló Bizottság javaslata alapján az eljárás nyerteséről a beszerzést kezdeményező dönt.
(6) Az eljárás nyertesével a szerződést a beszerzést kezdeményező köti meg.
(7) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) esetében a beszerzési eljárásra vonatkozó külön szabályokat jelen utasítás 2. számú melléklete tartalmazza.

Az egyedi döntésen alapuló rendszer szabályai

25. § (1) A R. 7. § (1) b) pontjában a szakmai programokra, valamint a c)d) pontjában megjelölt célokra rendelkezésre álló Kövice források – szakmai programok alapján történő–- felhasználásáról a miniszter pályázati felhívás kiírása nélkül dönt.
(2) A Kövice felhasználásához a minisztérium stratégiájába illeszkedő szakmai programot a keretfelelős – az érintett szervezeti egység bevonásával – a 4. § szerinti tervezés keretében készíti elő.
(3) A keretfelelős március 31-ig éven belül ütemezi a projektek megvalósítását. Nem szükséges az ütemezésbe beilleszteni a szakmai programban eseti felmerüléssel is befogadható projekteket.
(4) Az érintett helyettes államtitkárok, illetve a keretfelelősök a szakmai programban megadott szempontok alapján javaslatot tesznek a támogatható projektek körére.

26. § Az OKKP
a) végrehajtásával összefüggő szabályokat a jelen utasítás 2. számú melléklete,
b) megelőzési és egyedi projektjeinek végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályokat jelen utasítás 3. számú melléklete,
c) rendelkezésére álló forrásokat jelen utasítás 4. számú melléklete
tartalmazza.

27. § (1) A környezet- és természetvédelmi kárelhárításra, valamint a vízkárelhárításra – ideértve a veszélyhelyzetet, az árvíz és belvízvédekezést, a vízminőségi kárelhárítást, illetve az aszálykár elhárítást – rendelkezésre álló források felhasználásáról a szakterületileg érintett helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt.
(2) A közgazdasági helyettes államtitkár – szükség szerint – kezdeményezi a fel nem használt keret más célokra való átcsoportosítását.
(3) Nem szükséges a közbeszerzési eljárásnak a külön jogszabályban, a közigazgatási államtitkári intézkedésben foglaltak szerinti lebonyolítása, amennyiben ezt kivételes sürgősség indokolja és a külön jogszabály ezt megengedi.

28. § (1) A környezet- és természetvédelmi, illetve vízügyi alapfeladatok teljesítésére, valamint a Kövice működtetésére rendelkezésre álló források felhasználására az illetékes helyettes államtitkár tesz javaslatot a közgazdasági helyettes államtitkár részére. A felhasználásra vonatkozó előterjesztés elkészítése a Fejlesztéspolitikai Főosztály feladata.
(2) A környezet- és természetvédelmi, illetve vízügyi alapfeladatok teljesítésére és a működtetésre rendelkezésre álló források felhasználásáról a közigazgatási államtitkár egyetértése alapján a miniszter dönt.
Záró rendelkezések

29. § (1) Ez az utasítás a kiadmányozását* követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat kezelésének és működtetésének szabályairól szóló 8/2003. (K. Ért. 4.) és vízügyi célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló 9/2003. (K. Ért. 4.) KvVM utasítás hatályát veszti.
(3) Az utasítás hatálybalépését megelőzően odaítélt támogatásokra és benyújtott pályázatokra a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályairól szóló 8/2003. (K. Ért. 4.) KvVM utasítás, valamint a vízügyi célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló 9/2003. (K. Ért. 4.) KvVM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter


1. számú melléklet a 11/2004. (K. Ért.6.) KvVM utasításhoz

A Kövice 2004. felhasználási terve

Költségvetési törvény szerinti tárgyévi kiadási előirányzat:
35 796 200 000
Termékdíj visszaigénylés (1995. Évi LVI. törvény)
3 000 000 000
Felhasználható tárgyévi kiadási előirányzat:
32 796 200 000

A 3/2004. (II. 24. ) KvVM rendelet szerinti felhasználási jogcímek
Összeg
Felelős
7. § a)
a környezet- és természetvédelmi, vízügyi fejlesztések, programok, tevékenységek, intézkedések és ezek megalapozása
(beleértve az újrahasznosítási rendszerek működtetéséhez nyújtott támogatást is.)
19 677 720 000


Korábbi évek kötelezettségvállalása
11 517 000 000


Hasznosítási rendszerek
2 000 000 000
KKHÁT

Vásárhelyi Terv
400 000 000
VHÁT

Ezerarcú Balaton
400 000 000
TvHÁT

Zöld Lánc, Határtalan környezetvédelem
600 000 000
TvHÁT

A tiszta, szép, egészséges települések programja (Pátria)
3 260 720 000
KvHÁT

Tiszta jövő, tiszta haszon program
1 500 000 000
KKHÁT
7. § b)
Társadalmi célú programok, tevékenységek, szakmai programok
1 311 848 000


Korábbi évek kötelezettségvállalása
150 000 000
Kabinetfőnök

Partnerség pályázatok
550 000 000
Kabinetfőnök

Szakmai program, kommunikáció, szemléletformálás I.
200 000 000
Miniszter

Szakmai program, kommunikáció, szemléletformálás II.
411 848 000
KÁT
7. § c)
Környezet- és természetvédelmi kárelhárítás, vízkárelhárítás, valamint kármentesítés, illetve külön jogszabályban megjelölt egyéb kiadások, kötelezettségek
3 607 582 000
KÁT

Korábbi évek kötelezettségvállalása
300 000 000


Országos Környezeti Kármentesítési Program
1 000 000 000


Kárelhárítás, kötelezettségek
2 307 582 000

7. § d)
Környezet- és természetvédelmi, illetve vízügyi alapfeladatok, működtetés
8 199 050 000
KKHÁT


32 796 200 000



2. számú melléklet a 11 /2004. (K. Ért.6.) KvVM utasításhoz

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtásának szabályairól

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program feladatai

I. 1. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott OKKP Minisztériumot érintő feladatai:
a) Általános feladatok
aa) Irányítás
ab) Szakmai koordináció
ac) Ellenőrzés
ad) OKKP- működtetés, hatósági kivizsgálás
ae) K + F feladatok
af) PR
ag) Hazai és nemzetközi kapcsolatok
ah) Szabályozás
ai) EU és egyéb nemzetközi támogatások előkészítése, lebonyolítása
b) Országos feladatok
ba) a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: FAVI) és annak részét képező a felszín alatti vizet, illetve földtani közeget veszélyeztető, szennyező, károsító szennyező források, továbbá a szennyezett területek térinformatikai rendszere (a továbbiakban: KÁRINFO) és működtetése, fejlesztése
bb) Szennyezőforrások, szennyezett területek, kármentesítések számbavétele
bc) a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (a továbbiakban: NKPL) készítése
bd) a Minisztérium- Vízügyi-, Természetvédelmi- és Környezetvédelmi Alprogramjainak előkészítése, koordinálása
be) a kormányzati munkamegosztás szerinti Tárca-Alprogramok koordinálása, előkészítésének támogatása
bf) Önkormányzati Alprogramok koordinálása
c) Egyedi kármentesítési feladatok
ca) Minisztérium:
caa) kötelezettségébe tartozó egyedi projektek végrehajtása,
cab) vagyonkezelésébe tartozó kármentesítési területek kezelése, monitoringozás, barnamezős projektek, területvásárlás, kisajátítás
cb) nem a minisztérium felelősségi körbe tartozó, de a minisztérium szervezeteinek beruházásában végzett kármentesítések:
cba) megelőlegezési projektek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 82. § (1) bekezdése szerint,
cbb) megbízásos projektek, illetve kármentesítési beruházások lebonyolítása vállalkozás keretében,
cc) Ismert fedezethiányos kármentesítések, barnamezős beruházások támogatása:
cca) a Kövice pályázati kiírások, illetve EU-támogatási rendszerek szerint
cd) kormányhatározatban rögzített minisztériumot érintő kármentesítési feladatok
2. Az 1. pont szerinti feladatokat a Kövice működtetési feladatok keretében és annak szabályai szerint kell finanszírozni és működtetni, ezen utasítás mellékleteinek figyelembevételével.
Általános feladatok

II. 1. Az OKKP általános irányítása magában foglalja az OKKP működtetésének irányítási feladatait, koordináló szervezetek létrehozását és működtetését, az OKKP szakmai fejlődése és az ellenőrzés eredményei alapján az OKKP működésének fejlesztését. Az OKKP irányítása keretében kell gondoskodni a Kr. 4. §-ában foglaltak szerint a minisztériumra háruló kormányzati feladatok ellátásáról, a tárcaközi kapcsolattartásról is.
2. Az OKKP irányításáért a közigazgatási államtitkár a felelős. A közigazgatási államtitkár egyes irányítási feladatokat ezen utasítás szerint a környezetvédelmi helyettes államtitkárnak átad, illetve szükség szerint átadhat.
3. Az általános irányítási feladatokat a közigazgatási államtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján, illetve szükség szerint külső szakértők segítségével látja el.

III. 1. A szakmai koordináció, irányítás részét képezi az OKKP valamennyi részében
a) a szakmai követelmények, különösen a felszín alatti vizek és földtani közeg védelmével, kapcsolatos követelmények meghatározása;
b) a szakmai követelményeknek való megfelelés elősegítésének (így például: a szabályozások, K + F feladatok) szakmai megalapozása, koordinációja;
c) szakmai koordináció részét képező javaslat kidolgozása
ca) az OKKP szakmai koncepciójának felülvizsgálatára és korrekciójára, a szakmai stratégiai irányok megfogalmazására, továbbá
cb) a Kövice kármentesítési feladatokat szolgáló előirányzatának felosztását és a felhasználás szabályait tartalmazó szabályozások előkészítésére;
d) valamennyi döntéselőkészítő és ellenőrzési folyamat szakmai véleményezése, összehangolása;
e) az OKKP-vel kapcsolatosan az Országgyűlés, illetve a Kormány részére készítendő előterjesztések, jelentések előkészítésének irányítása, különös tekintettel az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kártérítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja, illetve az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárosodások elhárítását szolgáló kármentesítési program középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat. 2. és 4. pontjai szerinti kötelezettségekre.
2. A szakmai irányításért, koordinációért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős.
3. A szakmai koordináció, szakmai irányítás feladatainak végrehajtását a környezetvédelmi helyettes államtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján, a Költségvetési Főosztály, a Beruházási- és Vagyongazdálkodási Főosztály, az Informatikai Önálló Osztály, az EU és Nemzetközi Főcsoport, a Közigazgatási-, Jogi és Hatósági Főosztály, és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKTVF) Kármentesítési Területkezelési Egységének (a továbbiakban: területkezelési egység), illetve a VITUKI Kármentesítési Koordinációs Központ (a továbbiakban: koordinációs egység) és a VITUKI Beruházási és Vállalkozási Iroda (a továbbiakban: lebonyolítási egység) bevonásával, továbbá külső szakértők segítségével végzi.
4. A Minisztérium valamennyi OKKP-val foglalkozó szervezeti egységénél az OKKP valamely részéért felelős köteles egyeztetni a szakmai irányításért és koordinációért felelős környezetvédelmi helyettes államtitkárral, és számára folyamatos tájékoztatást adni.
5. A szakmai irányítás végrehajtását állandó munkacsoportok, a Kármentesítési Programcsoport és az Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segíti.
6. A munkacsoportok szervezési, előkészítési, lebonyolítási feladatait a koordinációs egység látja el.
7. A Kármentesítési Programcsoport figyelemmel kíséri az OKKP Minisztériumot érintő feladatainak, továbbá az érintett tárcák felelősségi körébe tartozó kármentesítések előrehaladását, összehangolja az OKKP-ban részt vevő minisztériumi szervezetek tevékenységét, illetőleg folyamatosan informálja a résztvevőket.
8. A Kármentesítési Programcsoport elnöke a környezetvédelmi helyettes államtitkár vagy az általa megbízott személy.
9. A Kármentesítési Programcsoport tagjai az OKKP végrehajtásában érintett minisztériumi egységek és szervezetek, a Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, illetve a Fejlesztési Igazgatóság kijelölt képviselői, a környezetvédelmi felügyelőségek és a Vízügyi- és Természetvédelmi Alprogramokkal érintett területi szervek delegált koordinátorai, továbbá a területkezelési egységet, valamint a koordinációs- és a lebonyolítási egységet közvetlenül irányító vezetői. Az ülésre meghívást kapnak a napirend szerint érintett más, a Minisztérium szervezeti egységeinek vezetői, illetve külső szakértők is.
10. A Programcsoport alkalomszerűen, de minimum félévente ülésezik.
11. A környezetvédelmi miniszter Kr. 4. § (7) bekezdése szerinti feladatának ellátását, az alprogramok koordinálását Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segíti.
12. Az Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportjának elnöke a környezetvédelmi helyettes államtitkár vagy az általa megbízott személy.
13. Az Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportjának
a) titkára: a koordinációs egység vezetője,
b) külső tagjai: a Pénzügyminisztériumon és ezen belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Állami Privatizációs Rt., az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, továbbá a Tárca-Alprogramok irányítóinak kijelölt képviselői;
c) belső tagjai: a minisztérium témában érintett főosztályainak és a koordinációs egységnek a meghívott képviselői,
d) tanácskozási jogú tagok: a lebonyolítási egység és az érintett szakértői szervezetek képviselői.

IV. 1. Az ellenőrzési feladat kiterjed az OKKP keretében folyó, a minisztérium felelősségi körébe tartozó tevékenységek átfogó, illetőleg részletes pénzügyi és szakmai ellenőrzésére.
2. Az ellenőrzésért a közigazgatási államtitkár a felelős.
3. Az ellenőrzést – külső szakértők bevonásával – az Ellenőrzési Önálló Osztály, a környezetvédelmi helyettes államtitkár és a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár, az ellenőrzési szabályzat szerint végzik.
4. A szakmai ellenőrzést a környezetvédelmi helyettes államtitkár koordinálja, külső szakértők, illetve a koordinációs egység bevonásával.

V. 1. Az OKKP működtetési, hatósági kivizsgálási feladata magában foglalja az OKKP részeinek és egészének működtetését a Kövice szabályozásának és a szakmai követelményeknek megfelelően. A működtetési feladatok jellegük szerint lehetnek:
a) szakmai és hatósági kivizsgálási feladat: a környezetvédelmi helyettes államtitkár felelősségébe tartozó feladatok szakmai előkészítésében való részvétel jelen utasítás szerint, a hatósági kivizsgálási feladatokat a környezetvédelmi felügyelőségek végzik külön jogszabály [1] előírásai szerint;
b) pénzügyi jellegű feladat: a Költségvetési Főosztály OKKP-t érintő pénzügyi feladatai (így például: pénzügyi értékelés, számviteli nyilvántartás, pénzügyi kifizetések ellenjegyzése);
c) beruházói jellegű feladat: a területkezelési egység által megvalósítandó beruházások lebonyolítása a beruházás előkészítésétől – beleértve a területvásárlást, kisajátítást, területkezelést – az utóellenőrzésig, továbbá a lebonyolítási egység által vállalkozás, illetve kijelölés alapján végzett kármentesítési beruházások lebonyolítása.
2. A működtetési feladatok közé tartoznak a nyilvántartási feladatok, a beszámolók előkészítésének feladatai:
a) szakmai nyilvántartási feladatok: az OKKP működtetése során keletkezett dokumentumok, tanulmányok, szakirodalmi gyűjtemény, kézi könyvtár rendszerezése, rendezett tárolása,
b) a pénzügyi nyilvántartási feladatok a Kövice szabályozás és az Áht. szabályozás szerint;
c) a beruházói feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartás a folyamat egészére, adatszolgáltatás, információátadás, a kijelölt dokumentációk folyamatos digitális archiválása a szakmai és pénzügyi nyilvántartási követelményekkel összehangoltan.
3. A 2. pontban meghatározott nyilvántartási rendszerek összehangolását, egységességét biztosítani kell.
4. Az OKKP működtetés feladatai közé tartozik a kormányhatározatok szerint a minisztériumot érintő kármentesítési beruházásokkal kapcsolatos, minisztériumra háruló feladatok ellátása.
5. A nyilvántartások alapján az OKKP feladatainak végrehajtásban résztvevő szervezeti egységek igény szerint szolgáltatnak adatot, készítenek jelentést a közigazgatási államtitkár és a környezetvédelmi helyettes államtitkár felé.
6. A működtetés szakmai és azt segítő hatósági kivizsgálási feladatokért felelős a környezetvédelmi helyettes államtitkár a környezetvédelmi felügyelőségek vezetőinek és a koordinációs egység vezetőjének bevonásával, a pénzügyi jellegű feladataiért a Költségvetési Főosztály vezetője, a beruházói jellegű feladatokért OKTVF vezetője, a területkezelési egység irányítója és a VITUKI vezetője a lebonyolítási egység irányítója.
7. A működtetés szakmai jellegű feladatait a környezetvédelmi felügyelőségek, illetve a koordinációs egység, a pénzügyi jellegű feladatait a Költségvetési Főosztály, a beruházói jellegű feladatokat a területkezelési egység, illetve a lebonyolítási egység végzi, indokolt esetben külső szakértők bevonásával.

VI. 1. A K + F feladatok az OKKP szakmai megalapozásával kapcsolatos kutatási és műszaki fejlesztési feladatok ellátását jelentik.
2. A K + F feladatokért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős.
3. A K + F feladatok végrehajtását a környezetvédelmi helyettes államtitkár – a minisztérium kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységével összhangban – az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján a Kutatási és Oktatási Önálló Osztály bevonásával, illetve a minisztérium érintett szervezeteinek bevonásával, a külső szakértők segítségével végzi.

VII. 1. A PR-feladatok jelentik – a minisztérium kommunikációs tevékenységével összehangoltan – az OKKP-t érintő, a minisztérium által folytatott kommunikációs tevékenység ellátását, az OKKP jelentősebb eredményeinek közreadását (így például: kiadványok készítése szerkesztőbizottság működtetésével, Interneten, intraneten, CD-lemezen történő megjelenés).
2. A PR-feladatokért felelős a környezetvédelmi helyettes államtitkár a minisztérium PR feladataiért felelős egység vezetőjének bevonásával.
3. A PR-feladatok végrehajtását a környezetvédelmi helyettes államtitkár, a koordinációs egység, az OKTVF, illetve külső szakértők segítségével végzi.
VIII. 1. A hazai és nemzetközi kapcsolatok feladat magában foglalja a nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos tárcaszintű feladatok ellátását, illetve a programhoz kapcsolódó továbbképzési, oktatási, feladatok szakmai irányítását, továbbá hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvételt előadások tartásával.
2. A hazai és nemzetközi kapcsolatokért az EU és Nemzetközi Főcsoport vezetője a felelős, a környezetvédelmi helyettes államtitkár bevonásával.
3. A hazai és nemzetközi kapcsolatok feladatainak végrehajtását az EU és Nemzetközi Főcsoport vezetője az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján. A környezetvédelmi helyettes államtitkár a feladatokat a koordinációs egység és az OKTVF bevonásával, illetve külső szakértők segítségével végzi.

IX. 1. A szabályozási feladat magában foglalja az OKKP megalapozott működtetéséhez szükséges jogi, műszaki, gazdasági szabályozás koncepcionális előkészítését, kidolgozását, előterjesztését, továbbá a témakört érintő hatályos jogszabályok hatékony és eredményes működtetési feltételeinek elősegítését.
2. A szabályozási feladatokért a környezetvédelmi helyettes államtitkár, a jogi és közigazgatási helyettes államtitkárral egyetemlegesen felelős.
3. A szabályozási feladatok végrehajtását a 2. pont szerinti felelősök az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek útján, a koordinációs egység és az OKTVF bevonásával, továbbá külső szakértők segítségével végzik.

X. 1. Az EU és egyéb nemzetközi támogatások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok:
a) a Strukturális- és Kohéziós Alapok pályázati felhívásainak előkészítése, véleményezése;
b) a formai ellenőrzés részletes szempontrendszerének kidolgozása;
c) a tartalmi értékelés szempontrendszerének kidolgozása;
d) a tartalmi értékelés elvégzése:
da) a pályázó szakmai és pénzügyi értékelése,
db) a pályázat szakmai és pénzügyi értékelése,
e) részvétel az előzetes helyszíni szemlén,
f) a projektek szakmai értékelésének jóváhagyása
g) a projekt értékelés összegzésének véleményezése,
h) a támogatási javaslat véleményezése, egyetértés megadása,
i) a projekt előrehaladási jelentések jóváhagyása,
j) a záró megvalósítási jelentés jóváhagyása.
2. Az EU és egyéb nemzetközi támogatások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokért a Fejlesztési Igazgatóság vezetője a környezetvédelmi helyettes államtitkár bevonásával a felelős.
3. Az 1. pont a), b), c), f), g) és h) pontjaiban meghatározott feladatokat a Víz- és Talajvédelmi Főosztály a koordinációs egység, illetve az érintett környezetvédelmi felügyelőségek, valamint külső szakértők bevonásával látjael.
4. Az 1. pont d) és e) pontjaiban meghatározott feladatokat a koordinációs egység látja el.
5. Az 1. pont i) és j) pontjaiban meghatározott feladatokat a Víz- és Talajvédelmi Főosztály javaslata alapján a környezetvédelmi helyettes államtitkár hagyja jóvá.

Országos feladatok

XI. 1. A FAVI és ennek részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetése, fejlesztése feladat kiterjed a kapcsolódó eszközbeszerzések és informatikai oktatási programok végrehajtására is.
2. A FAVI és ennek részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetéséért, fejlesztéséért a környezetvédelmi helyettes államtitkár az Informatikai Önálló Osztály bevonásával a felelős.
3. A FAVI és ennek részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetésével, fejlesztésével, hazai és nemzetközi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtását a környezetvédelmi helyettes államtitkár és az Informatikai Önálló Osztály vezetője az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek útján, a szakmai rendszergazda feladatokat ellátó koordinációs egység, illetve az informatikai rendszergazda feladatokat ellátó szervezeti egység tevékenységére támaszkodóan, továbbá külső szakértők segítségével végzi.

XII. 1. A szennyező források, szennyezett területek országos számbavétele felelősségi körtől függetlenül kiterjed, a környezeti elemekre vonatkozó egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási követelményekre figyelemmel, a 11. fejezet szerinti információs rendszerekre támaszkodóan a felszín alatti vizet, illetve földtani közeget veszélyeztető szennyező források teljes körű országos számbavételére az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kártérítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 6. pontja szerint.
2. A számbavétel során a különböző helyekről (adatszolgáltatók, a Tárca-Alprogramok koordinátorai, továbbá külső szakértők által átadott) beérkező adatok szakmai és informatikai felülvizsgálatával kell biztosítani, az átfedések kizárására, lehetőség szerint teljes körű és homogén kitöltöttségre.
3. Az országos számbavételért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős.
4. Az országos számbavétel végrehajtása a Tárca-Alprogramok koordinátorainak bevonásával, külső szakértők segítségével a koordinációs egység feladata.

XIII. 1. A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista felelősségi körtől függetlenül, az ország egész területére kiterjedően, a földtani közeg, a felszín alatti víz minőségét veszélyeztető szennyező források, szennyezett területek szennyezettségének ismertségi állapotától függően, különböző szintű adatokra támaszkodva, a kármentesítés különböző szakaszaira (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, utóellenőrzés) előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslésre támaszkodó prioritási számok alapján összeállított különböző (I. II. és III.) prioritási listákat jelenti. A prioritási szám kifejezi a szennyezett, károsodott terület környezeti kockázatát, a kármentesítés sürgősségét. Az NKPL módszertanát a környezetvédelmi helyettes államtitkár hagyja jóvá.
2. Az NKPL készítés feladatai közé tartozik
a) az NKPL módszertani fejlesztése;
b) az NKPL összeállítása, bővítése, karbantartása, aktualizálása
ba) a szennyező források, szennyezett területek prioritási számmal történő ellátása,
bb) a Tárca-Alprogramok végrehajtói által, a PRIOLIST programra támaszkodóan meghatározott prioritási számok felülvizsgálata, jóváhagyása;
bc) az NKPL listák összeállítása, aktualizálása legkésőbb tárgyév március 31-ig, kivéve a 2004. évet, amikor az új módszertan bevezetése miatt, július 30-áig.
c) a kármentesítések költségvetési és nemzetközi támogatásához, finanszírozásához szükséges adatszolgáltatás az NKPL-ből.
3. Az NKPL készítéséért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős.
4. Az NKPL-készítés feladatainak végrehajtása a Tárca-Alprogramok koordinátorainak bevonásával, külső szakértők segítségével a koordinációs egység feladata.

Alprogramok

XIV. 1. A környezet védelméért felelős miniszter vagyonkezelésében lévő szennyezett területek kármenetesítésének a Kr. 4. § (8) bekezdése szerinti kötelezettje az OKTVF.
a) a Vízügyi-,
b) a Természetvédelmi-, és
c) a Környezetvédelmi
Alprogram keretében látja el.
2. Az 1. pont szerinti feladata magába foglalja:
a) az 1. pont szerinti KvVM-Alprogramok előkészítését, az érintett központi és területi szervek vagyonkezelésében lévő szennyezett területek és azokon lévő vélelmezhetően szennyezettséget okozó potenciális szennyezőforrások számbavételét az “ASZF” és “B” adatlapok kitöltésével;
b) a “B” adatlapokra támaszkodóan a koordinációs egység meghatározott prioritási számok, továbbá az adott kármentesítési szakasz költségbecslése alapján éves, illetve öt éves végrehajtási és pénzügyi ütemterv készítése az 1. pont a), b) és c) pontjai szerinti Alprogramokra;
c) a b) pont szerinti évente aktualizált végrehajtási és pénzügyi ütemterveket figyelembe kell venni az éves költségvetési tervezés során;
d) tárgyév év március 15-éig javaslat összeállítása a KvVM-Alprogramok tárgyévi beruházásaira.
3. A koordinációs egység:
a) végzi a 2. pont a) pontja szerinti adatok szakmai felülvizsgálatát, ellenőrzését;
b) meghatározza az a) pont szerinti adatokra támaszkodóan a prioritási számokat;
c) figyelembe veszi a 2. pont d) pontja szerinti javaslatot az NKPL alapján – a fontossági sorrend és a források figyelembevételével összeállított –, a környezetvédelemi és vízügyi miniszter felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtások évenként aktualizált ütemtervének előkészítése során.

XV. 1. A kormányzati munkamegosztás szerinti Tárca-Alprogramok előkészítésének feladata a Kr. 4. § (3) bekezdés b) pontja szerint állami felelősségi körű, különböző tárcákhoz tartozó kármentesítésekkel kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása a Kr. 4. § (6) és (7) bekezdései alapján, az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kártérítéséről szóló 2205/1996. (VII.24.) Korm. határozat 3. pontja, illetve az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárosodások elhárítását szolgáló kármentesítési program középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat 2. és 3. pontjaira is figyelemmel:
a) a Tárca-Alprogramok készítéséhez módszertani segítség nyújtása,
b) az alprogramok koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátása.
2. A Tárca-Alprogramok koordinációjáért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős a koordinációs egység, továbbá az Alprogramok tárcaközi munkacsoportjának delegált tagjainak bevonásával.

XVI. 1. Az önkormányzati alprogramok előkészítése az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárosodások elhárítását szolgáló kármentesítési program középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat mellékletének b) pontja szerinti önkormányzati alprogramok kialakításának érdekében nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatokat foglalja magába.
2. Az önkormányzati alprogramok előkészítési feladatait a Kövice pályázati rendszer szabályai szerint kell finanszírozni és működtetni.

Egyedi feladatok

XVII. 1. Egyedi feladatok körébe tartoznak azok az egy adott területhez kötődő kármentesítési beruházások, amelyek:
a) minisztérium kötelezettségébe tartozó egyedi projektek;
b) nem minisztérium kötelezettségébe, de minisztérium, illetve szervezetei beruházásába végrehajtott projektek;
c) ismert, fedezethiányos kötelezettségű kármenetesítések, barnamezős beruházások támogatása.
2. Az 1. pont a) pontja szerinti minisztérium egyedi projektnek minősülnek, ha:
a) a 14. fejezetben foglaltak szerint a minisztérium a felelős a KvVM-Alprogramokba tartozó feladatok ellátásáért;
b) a kármentesítés állami felelősségi körbe tartozó és a kormányzati munkamegosztás szerint nincs más felelős;
c) az a) és b) pontokhoz tartozó kármentesítési-, illetve utóellenőrzési monitoring kialakítása, üzemeltetése, területkezelés, területvásárlás, barnamezős beruházás.
3. Az 1. pont b) pontja szerinti egyedi feladatok:
a) a megelőlegezési projektek, az Áe. 82. § (1) bekezdése szerint a kötelezett terhére és veszélyére végrehajtott kármentesítések;
b) a megbízásos projektek, kármentesítési beruházások lebonyolítása vállalkozás keretében
4. Az 1. pont c) pontja szerinti egyedi feladatok támogatása a Kövice pályázati kiírások, illetve EU támogatási rendszerek szerint;
5. Korm. határozatban rögzítettek szerinti kármentesítési feladatok.

XVIII. 1. A 17. fejezet a) pontja szerinti, minisztérium felelősségébe tartozó egyedi projektekkel kapcsolatos feladatok:
a) finanszírozási döntés előkészítése
b) finanszírozási döntés,
c) kötelezettségvállalás előkészítése,
d) kötelezettségvállalás,
e) az egyedi projektek végrehajtása.
2. A finanszírozási döntés előkészítése során
a) tárgyév március 15-ig az egyedi projektekre, a 14. fejezet 2. pontjának d) pontjában foglaltakra is figyelemmel a területkezelési egység, továbbá a környezetvédelmi felügyelőségek javaslatot tesznek a koordinációs egység felé a tárgyévben finanszírozható minisztérium egyedi feladatokra;
b) a koordinációs egység ellenőrzi, illetve szükség esetén aktualizálja a korábbi prioritási számot, illetve azokat prioritási számmal látja el;
c) a koordinációs egység – szükség esetében külső szakértő segítségével – felülvizsgálja a minisztérium egyedi projektjei körébe tartozást és összesíti a területkezelési egység és a felügyelőségi javaslatokat, majd tárgyév április 15-ig a környezetvédelmi helyettes államtitkár elé terjeszti a minisztérium egyedi projektjei közé tartozó kármentesítési feladatokat.
3. A környezetvédelmi helyettes államtitkár a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár bevonásával május 1-jéig jóváhagyja a tárgyévben finanszírozásra kerülő minisztérium egyedi feladatai közé tartozó kármentesítési projektek előzetes tervét.
4. A 17. fejezet 1. pontjának a) és b) pontjai szerinti, Minisztérium beruházásában indított kötelezettségvállalás előkészítése során:
a) a környezetvédelmi helyettes államtitkár jóváhagyását követően a területkezelési egység a tárgyév május 31-ig megbecsüli a kármentesítési feladatok várható költségét,
b) a koordinációs egység területkezelési egységnek a minisztérium felelősségi körébe tartozó egyedi projektekre és a lebonyolítási egységnek a megelőlegezési projektekre vonatkozó költségbecsléseire támaszkodva, a tárgyévi rendelkezésre álló források alapján összeállítja a tárgyévben finanszírozható egyedi és megelőlegezési projektek ütemtervét indokolással, szükség esetén több változatban,
c) a b) pont szerinti ütemtervet a környezetvédelmi helyettes államtitkár a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár bevonásával készített javaslata alapján a közigazgatási államtitkár június 15-ig hagyja jóvá,
d) a döntésről a környezetvédelmi helyettes államtitkár tájékoztatja a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkárt, a felügyelőségeket, koordinációs egységet, a területkezelési egységet és a lebonyolítási egységet,
e) az illetékes környezetvédelmi felügyelőség a c) pont szerinti ütemterv figyelembevételével hozott határozatának kiadása előtt a Kr. 18. § (3) bekezdése szerint egyeztet a Kr. 4. § (8) bekezdése szerinti, a minisztérium felelősségi körébe tartozó kármentesítések végrehajtásával megbízott OKTVF-fel.
5. A 4. pont b) pontjában jóváhagyott ütemterv szerinti egyedi projektek kötelezettje OKTVF vezetője lebonyolítja kármentesítési feladat végrehajtására vonatkozó közbeszerzési eljárást szakmai értékelő bizottság működtetésével, döntőbizottság összehívásával, továbbá jogosult a vonatkozó együttes keretösszeg mértékéig kötelezettségvállalásra, utalványozásra a 6. pontban foglaltak kivételével.
6. Az 5. pont szerinti kötelezettségvállalás esetén, a 100millió Ft-ot meghaladó projekt esetében a közigazgatási államtitkár jogosult a kötelezettségvállalásra.
7. A 6. pont szerinti kármenetesítések esetében is a kármentesítés kötelezettje az OKTVF, a területkezelési egység feladata a közbeszerzési eljárást lefolytatása, szakmai értékelő bizottság működtetése, a döntőbizottság összehívásának megszervezése, a szerződéskötés előkészítése, műszaki ellenőri tevékenység ellátása, az utalványozás előkészítése úgy, hogy:
a) a Bíráló Bizottság (a továbbiakban: BB) elnökét és tagjait, továbbá a BB titkárát, aki egyben a Szakértői Bíráló Bizottság (a továbbiakban: SzÉB) elnöke, a közigazgatási államtitkár nevezi ki;
b) a Kbt. szerint bármilyen tárgyalásos eljárás esetében Tárgyaló Bizottságot (a továbbiakban: TB) kell működtetni, amelynek elnökét a BB elnöke, tagjait a BB elnökének egyetértésével a TB elnöke kéri fel;
c) a SzÉB tagjait, a BB elnökének egyetértésével SzÉB elnöke kéri fel,
d) a közbeszerzés nyertesével kötendő szerződést az OKTVF készíti elő, közigazgatási államtitkári aláírásra,
e) a területkezelési egység gondoskodik a műszaki ellenőrzéséről és végzi a szakmai teljesítés igazolását;
f) a Költségvetési Főosztály végzi az érvényesítést és ellenjegyzést,
g) a közigazgatási államtitkár utalványoz.
8. A területkezelési egység irányító szervének vezetője évente, illetve a környezetvédelmi helyettes államtitkár eseti kérésére elszámol a 4. pont c) pontja szerinti egyedi projektekre vonatkozó együttes keretösszeggel.
9. A keretösszeg fel nem használt része az OKKP egyéb feladataira csoportosítható át a környezetvédelmi helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkári döntés szerint.

XIX. 1. A minisztérium vagyonkezelésébe tartozó kármentesítési területek kezelése, monitoringozás barnamezős projektek, területvásárlás, kisajátítás területkezelés, területvásárlás, barnamezős projektek feladat ellátása áll:
a) a kedvező területek megvétele, kisajátítása, illetve a terület kezelői jogai átvételének lebonyolítása,
b) adott területeken a jövőbeni területhasználat megtervezése, az adott térség területrendezési, területfejlesztési terveivel összhangban, szükség esetén a tervek módosításának kezdeményezése, az érintett hatóságokkal, szervezetekkel és jövőbeni hasznosítókkal folyamatos, iterációs egyeztetések lebonyolítása, az ehhez kapcsolódó tervezési, szervezési, koordinációs feladatok ellátása,
c) őrzés – védés, kármegelőzést szolgáló intézkedések,
d) monitoringozás,
e) a területeken a kármentesítés végrehajtása,
f) a területek hasznosítása, értékesítése.
2. Az 1. pont szerinti feladatok felelőse a OKTVF vezetője a környezetvédelmi helyettes államtitkár folyamatos tájékoztatásával.
3. Az OKTVF vezetője 2. pont szerinti feladatát az irányítása alá tartozó szervezet, továbbá külső szakértők, illetve az 1. d) pont esetében a kármentesítési- utóellenőrzési monitoringhoz tartozó megfigyelő-kutak mérését, észlelését, értékelését a VITUKI bevonásával látja el.
4. Az OKTVF vezetője 2. pont szerinti feladat-végrehajtásához éves, illetve öt éves tervet készít a költségvetési tervezéshez kapcsolódóan. A tárgyévet megelőző év június 30-áig részletes feladat- és pénzügyi tervet készít, indokolással és azt szakmai jóváhagyásra felterjeszti a környezetvédelmi helyettes államtitkárhoz.
5. A területkezelés, területvásárlás, barnamezős projekteket a 3. pont szerinti kivétellel, a minisztérium egyedi projektekhez kapcsolódóan, annak részeként és szabályai szerint kell finanszírozni és működtetni.

XX. 1. Nem a felelősségi körbe tartozó, 17. fejezet 3.pontjának a) pontja szerinti megelőlegezési projektekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását ezen utasítás 3. számú mellékletének szabályai szerint kell végezni.
2. A minisztérium szervezeteinek beruházásában, lebonyolításában végzett megbízásos kármentesítési projektek esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni.

XXI. Az ismert, fedezethiányos kármentesítések támogatásával kapcsolatos feladatokat a Kövice pályázati, illetve az EU támogatási rendszerek szabályai szerint kell finanszírozni és működtetni a 10. fejezet szerinti szabályok figyelembevételével.

XXII. Amennyiben Korm. határozat kármenetesítéshez kapcsolódó KvVM felelősséget állapít meg, az adott Korm. határozatban rögzítettek szerint kell eljárni.


3. számú melléklet a 11/2004. (K. Ért.6.) KvVM utasításhoz

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program
megelőlegezési projektjeinek végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályokról

I. Megelőlegezési projekteknek minősülnek az Áe. 82. § (1) bekezdése szerint a kötelezett terhére és veszélyére végrehajtott kármentesítések, ha
a) a kármentesítésért felelős személyt a hatóság kármentesítési határozatban kármentesítésre kötelezte és
b) a kármentesítés környezetvédelmi indokból nem halasztható, illetve
c) a kármentesítésért felelős személy pénzügyi helyzete a kármentesítést nem teszi lehetővé.

II. 1. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség tárgyév március 15-ig javaslatot tesz a tárgyévben finanszírozható megelőlegezési feladatokra.
2. A felügyelőségi javaslatban szereplő projektek bemutatása tartalmazza:
a) összefoglalót a megelőlegezési projekt keretében elvégzendő kármentesítési feladatokról, várható költségeiről, a megelőlegezés indokairól, a megelőlegezés visszafizetésének feltételeiről,
b) kármentesítés érintett szakaszaira vonatkozó jogerős kármentesítési határozatot,
c) az aktualizált, az adott kármentesítési szakaszban szükséges KÁRINFO adatlapokat (tényfeltárás előtt az ASZF és B1 adatlap, műszaki beavatkozás előtt B2 adatlap, utóellenőrzés előtt B3 adatlap),
d) az érintett kármentesítési szakasztól függően a kivizsgálás külön jogszabály2 szerint szükséges dokumentumait, a tényfeltárási, illetve műszaki beavatkozási záródokumentációt,
e) az elvégzendő kármentesítési feladatok becsült költség- és ütemtervét,
f) megelőlegezett összeg visszafizetésének előirányzott ütemezését, kamatfeltételeit, biztosítékait,
g) az 1. § c) pont esetén a kötelezett finanszírozási hiányának és a megelőlegezett összeg visszafizetésének alátámasztására a kötelezett mérlegét, eredmény-kimutatását, valamint a projektben szereplő kármentesítési feladatok időtartamára, továbbá a véghatáridőt követő két évre vonatkozó üzleti tervet,
h) a végrehajtás tervezett elemeit, különös tekintettel
ha) a végrehajtás elrendelésére
hb) a végrehajtás módjaként a kármentesítés elvégzésének kötelezett költségére és veszélyére történő elrendelésére,
hc) az előreláthatólag felmerülő költség ütemezett, a kötelezett pénzügyi lehetőségeit figyelembe vevő előlegezésére, illetve a megelőlegezett összeg visszafizetésére történő kötelezésre.

III. 1. A VITUKI Kármentesítési Koordinációs Központ (a továbbiakban: koordinációs egység) szükség szerint –külső szakértők, illetve a c) és d) pontok esetében a VITUKI Beruházási és Vállalkozási Irodájának (a továbbiakban: lebonyolítási egység) bevonásával – értékeli a felügyelőségi javaslatokban szereplő projekteket. Az értékelés során
a) ellenőrzi, hogy a kármentesítési határozat végrehajtható-e, illetve a végrehajthatóság nem évült-e el,
b) a felügyelőségi javaslatokban szereplő kármentesítési projektek esetében aktualizálja a prioritási számot, illetve azokat prioritási számmal látja el,
c) felülvizsgálja a költség- és ütemtervet,
d) felülvizsgálja a végrehajtási tervet,
e) az 1. fejezet c) pont esetén felülvizsgálja a kötelezett finanszírozási hiányának tényét és a megelőlegezett összeg visszafizetésére vonatkozó tervet.
2. A koordinációs egység az értékelést követően összesíti a felügyelőségek megelőlegezési javaslatait, majd tárgyév április 15-ig a környezetvédelmi helyettes államtitkár elé terjeszti.
3. A környezetvédelmi helyettes államtitkár a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár bevonásával május 1-jéig jóváhagyja a tárgyévben finanszírozásra kerülő megelőlegezési feladatok előzetes tervét.
4. A környezetvédelmi helyettes államtitkár jóváhagyását követően, a lebonyolítási egység a tárgyév május 31-ig megbecsüli a megelőlegezési feladatok várható költségét.
5. A koordinációs egység az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Kármentesítési Területkezelési Egységének a Minisztérium felelősségi körébe tartozó egyedi projektekre és a lebonyolítási egységnek a megelőlegezési projektekre vonatkozó költségbecsléseire támaszkodva, a tárgyévi rendelkezésre álló források alapján összeállítja a tárgyévben finanszírozható egyedi és megelőlegezési projektek ütemtervét indokolással, szükség esetén több változatban.
6. Az 5. pont szerinti ütemtervet a környezetvédelmi helyettes államtitkár a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár bevonásával készített javaslata alapján a közigazgatási államtitkár június 15-ig hagyja jóvá.
7. A döntésről a környezetvédelmi helyettes államtitkár tájékoztatja a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkárt, a felügyelőségeket, koordinációs egységet, a lebonyolítási egységet, a területkezelési egységet.
8. A 7. pont szerinti tájékoztatást követően a felügyelőség külön jogszabályok3 szerint intézkedik, hogy a kötelezett terhére és veszélyére a lebonyolítási egység végezze el a kármentesítést.

IV. 1. 100 millió Ft-ot meg nem haladó projekt esetében kötelezettségvállalásra, utalványozásra a VITUKI vezetője jogosult.
2. A kötelezettségvállalás és utalványozás előkészítésével kapcsolatos feladatokat a lebonyolítási egység végzi, beleértve a közbeszerzésről szóló törvény szerinti eljárás bonyolítását is.
3. A VITUKI vezetője évente, illetve a környezetvédelmi helyettes államtitkár eseti kérésére elszámol 3. fejezet 6. pontja szerinti döntés szerinti megelőlegezési projektekre vonatkozó együttes keretösszeggel.
4. A keretösszeg fel nem használt része az OKKP egyéb feladataira csoportosítható át a környezetvédelmi helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkári döntés szerint.
V. 1. A lebonyolítási egység gondoskodik a megelőlegezési feladatok műszaki ellenőrzéséről.
2. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség a megelőlegezési feladatok végrehajtása során hatósági ellenőrzést végez, továbbá szükség esetén szakértők bevonásával gondoskodik a megelőlegezési projektek végrehajtásának szakmai és pénzügyi ellenőrzéséről.
3. Az Ellenőrzési Önálló Osztály szükség esetén külső szakértők bevonásával gondoskodik a megelőlegezési projektek végrehajtásának ellenőrzéséről.

VI. 1. A környezetvédelmi felügyelőség gondoskodik
a) a Kövice által megelőlegezett összeg visszaköveteléséről,
b) az Áe. 82. § (1) bekezdés a) pont alkalmazása esetén, az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére történő kötelezés esetén az előlegezett összeg kötelezettől történő beszedéséről.
2. A környezetvédelmi felügyelőség az 1. pont szerinti összegek beszedése során a kötelezettet a Kövice 10032000-01220263-53000004 számú számlájára történő befizetésre kötelezi. Ezeket a határozatokat másolatban a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár által, ezen utasítás hatályba lépését követő 60 napon belül kijelölt szervezeti egység számára 8 napon belül megküldi.
3. A közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár gondoskodik arról, hogy
a) az 1–2. pont szerint beérkezett összegeket elkülönítetten tartsák nyilván oly módon, hogy abból megállapítható legyen a kötelezett neve, címe, a határozat száma, az illetékes felügyelőség, az összeg beérkezésének időpontja,
b) a megelőlegezéssel kapcsolatban beérkező összegekről az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget 8 napon belül tájékoztassa.
4. A környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzi, hogy az 1. pont szerinti összegek határidőben teljesítésre kerültek-e. Amennyiben határidőben nem került sor az előírt összeg befizetésére, a felügyelőség az államigazgatásról, valamint a végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint haladéktalanul intézkedik a befizetések teljesítése érdekében.

VII. 1. A megelőlegezési projektek lezárása a lebonyolítási egység felterjesztése alapján a környezetvédelmi helyettes államtitkár feladata.
2. A megelőlegezési projekt lezárható, ha
a) a határozatban előírt kármentesítési feladatok befejezését jogerős határozat elfogadja,
b) a megelőlegezett összeg visszafizetésre került,
c) a megelőlegezett összeg nem került részben vagy egészben visszafizetésre, de a felügyelőség már valamennyi jogi lehetőséget felhasználta a visszafizetés kikényszerítése érdekében,
d) a projekt 5. fejezet 2. pont szerinti szakmai, illetve pénzügyi ellenőrzése lezárult.


4. számú melléklet a 11/2004. (K. Ért. 6.) KvVM utasításhoz
Azono-
sító
Feladatok
Korábbi évekről 2004. évet terhelő köt. vállalás
2004. évi 2004. évet terhelő köt. vállalás
Összes 2004. évet terhelő köt. vállalás
2005. évet terhelő 2003. évi köt. vállalás
2005. évet terhelő 2004. évi köt. vállalás
Össz 2005. évet terhelő köt. vállalás
2006. évet terhelő köt. vállalás
millió Ft
1
2
3
4
5=(3+4)
6
7
8=(6+7)
9
a)
Általános feladatok [aa)–ai)] összes

150
150
0
0
0
0
aa)
Irányítás

12
12


0

ab)
Szakmai koordináció

12
12


0

ac)
Ellenőrzés

10
10


0

ad)
OKKP működtetés, hatósági kivizsgálás

58
58

0
0

ae)
K+F feladatok

12
12


0

af)
PR

12
12


0

ag)
Hazai és nemzetközi kapcsolatok

10
10

0
0

ah)
Szabályozás

12
12

0
0

ai)
EU és egyéb nemzetközi támogatások előkészítése, lebonyolítása

12
12

0
0

b)
Országos feladatok [ba)–be)] összes

150
150

18
18
0
ba)
KÁRINFO, FAVI fejlesztés, működtetés

60
60

12
12

bb)
Szennyezőforrások, szennyezett területek kármentesítések számbavétele

25
25


0

bc)
Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista készítése

45
45

6
6

bd)
Vízügy-, Természetvédelmi és Környezetvédelmi Alprogramok előkészítése

12
12


0

be)
Tárca-Alprogramok koordinálása

8
8


0

bf)
Önkormányzati Alprogramok
KÖVICE pályázati rendszer szabályai szerint
c)
Egyedi feladatok [ca)–cd)] összes
300
400
700
400
1292
1692
1525
ca)
KvVM kötelezettségébe tartozó







caa)
Egyedi projektek
300
80
380
400
667
1067
900
cab)
Területkezelés, területvásárlás, Barnamező, kisajátítás, monitoring

80
80


0

cb)
Nem KvVM kötelezettségébe, de KvVM beruházásába tartozó
Megelőlegezési projektek Áe. 82. § (1) bek. alapján


0


0

cc)
Támogatások
Ismert fedezethiányos kármentesítések, barnamezős beruházások támogatása
KÖVICE pályázati, illetve EU támogatási rendszer szabályai szerint
cd)
Korm. határozat szerint

240
240

625
625
625
Összesen
300
700
1000
400
1310
1710
1525

* A 2003. évi költségvetésről szóló 2002. évi LXII. tv. 44. § (4) bekezdése szerint.




[1] A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet.