Mellékletek

Bevezetés

A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) fogja össze a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek feladata, mely beruházásokat a tárcák saját költségvetési keretükből, OKKP tárca-alprogramok címen valósítanak meg.

A 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja szerint a környezet védelméért felelős miniszter az érdekelt tárcák bevonásával, a tárgyévet követő év első félév végéig jelentést készít a Kormány részére a kármentesítési feladatok állásáról és a költségvetési források felhasználásáról.

A jelentéstételi kötelezettség az egyes jelentéstételi, tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek módosításáról és megszüntetéséről szóló 1042/2008. (VI. 30.) Korm. határozat 1.39 pontja értelmében megszűnt.

Tekintettel az OKKP keretében tíz év alatt elvégzett, valamint a környezeti kármentesítés vonatkozásában a jövőben végzendő feladatokra és arra, hogy a program végrehajtása már korábban is számos minisztérium és intézmény együttműködésével vált lehetővé, a KvVM továbbra is szükségesnek tartja a tárcaközi egyeztetés fenntartását és évente összefoglaló jelentés összeállítását az OKKP keretében elvégzett tárgyévi feladatok teljesítéséről.

A környezetvédelem ezen speciális szakterületén elvégzendő feladatok fontosságának, az elért eredmények bemutatásának és a program létjogosultságának alátámasztása céljából továbbra is minden évben összefoglaló jelentés készül és kerül publikálásra az érdeklődők számára a KvVM OKKP honlapján.

Az országnak az EU felé többek között a Víz Keretirányelv tekintetében is kötelezettsége van, a vizek jó állapotát 2015-ig kell elérni az ehhez szükséges intézkedési programok végrehajtásával. Ennek része a kármentesítési feladatok ütemezett végrehajtása azokon a területeken, ahol a vizek jó állapotának veszélyeztetettsége fennáll.

A 2009-2014. időszakra tervezett Nemzeti Környezetvédelmi Program másfél évtizedes tervezési folyamat harmadik szakaszát képviseli. Az eltelt időszakban mind a hazai és nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági környezetben, mind a természeti környezetben jelentős változások mentek végbe, s ennek megfelelően a környezetügyi tervezés módszerei, tartalmi elemei, céljai és prioritásai is módosultak. A környezet sajátosságaira és a környezetügy jellegére való tekintettel azonban komoly szerepet kell kapnia a folytonosság biztosításának is. A harmadik Program tervezési elvek között még inkább kiemelt szerepet kap az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, ehhez a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítése, a szükséges – a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt – intézkedések meghatározása, minden korábbinál nagyobb súlyt fektetve a végrehajtásban is az együttműködésre.

A kármentesítési feladatokat szabályozó 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről jogszabály módosítása, a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések mértékéről szóló jogszabály megalapozása és a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról széleskörű alkalmazása, hosszú távú és megfelelő hátteret teremt a kármentesítést érintő feladatok végrehajtásához.

Az OKKP KvVM-re háruló 2008. évi feladatait az Országos Környezeti Kármentesítési Program előirányzat működtetésének és végrehajtásának szabályairól szóló 10/2008. (HÉ 39.) KvVM utasítás szabályozta.

A FAVI adatszolgáltatásról szóló jogszabály alapján a mindenki által elérhető KVADATSZOLG szoftver további segítséget nyújt a FAVI alrendszerhez tartozó információk gyűjtéséhez és a hatóság számára történő továbbításhoz. Az adatlapok gyűjtését (KVADATSZOLG), hatósági feldolgozását (FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO, FAVI-MIR), majd leválogatását (KAR-tér) biztosító szoftverfejlesztés az adattartalom felfutását, az információk gyors továbbítását, a feldolgozás munkáját támogatja a megfelelő színvonalú hazai és EU-s adatszolgáltatások biztosítása érdekében. A tapasztalatok alapján azonban a jogszabályon felül továbbra is szükséges az adatgyűjtés központi támogatása és kontrollja, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatos tájékoztatás bővítése.

Az OKKP biztosította információs bázis segítségével a projektgenerálásban és a potenciális pályázók szakmai támogatásában megnyilvánuló hatékony háttérmunka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a KEOP 2.4.0 szennyezett területek kármentesítése intézkedés pénzügyi kerete 2008. év végéig 60 %-ban lekötésre kerüljön, megteremtve a szakmai alapjait a következő EU-s költségvetési időszakban a kármentesítési feladatok végrehajtásának.

Stratégiai szakanyagok kidolgozására került sor barnamezős területek rehabilitációjára vonatkozóan annak érdekében, hogy körvonalazódjon a feladatok EU-s pályázati konstrukció keretében történő végrehajtásához szükséges jogi, szakmai és pénzügyi feltételrendszer.

Az OKKP 2008. évi feladatteljesítéséről szóló összefoglaló bemutatja a költségvetési források 2008. évi OKKP keretében történt felhasználását, valamint az állami beruházások indításának előkészítését, továbbá tartalmazza a kormányzati munkamegosztás szerinti OKKP tárca alprogramok keretében végzett munkák részletes bemutatását is.

Az összefoglaló bemutatja, hogy 2008-ban a kormányzati munkamegosztás szerint 9 tárca 13 alprogramja keretében költségvetési forrásokból több mint 90 db projektre 18,623 Mrd Ft került kármentesítés címén felhasználásra.

A KvVM OKKP feladatainak 1996-2008. évi megvalósult költségvetési sarokszámait az alábbi, 1. sz. táblázat tartalmazza.

1. sz. táblázat

* ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 3,505 Mrd Ft előirányzatból: 4,5825 Mrd Ft
** ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 3,2375 Mrd Ft előirányzatból: 2,1583 Mrd Ft
*** ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 2,8097 Mrd Ft előirányzatból: 2,8097 Mrd Ft
**** ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 0,53 Mrd Ft előirányzatból: 0,48 Mrd Ft

A 2008. évi OKKP-ra elkülönített költségvetési források, alprogramok

Az OKKP középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozatban, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint, az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat a tárcák a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően hajtják végre tárca alprogramok keretében. Több tárcánál folytatódott, egyes tárcáknál megkezdődött az egyedi kármentesítési beruházások végrehajtása. Tekintettel arra, hogy a feladatokat valamennyi tárcának a saját költségvetési forrásából kell kigazdálkodnia, elsősorban finanszírozási okokból néhány tárca egyelőre csak a feladatok megfogalmazásáig a feladat-leltárig, az alprogramba bevonandó területek számbavételéig jutott el.

Az egyes Alprogramok 2008-ban állami forrásokból indított jelentősebb kármentesítési beruházásainak költségeit a 2. sz. táblázat tartalmazza. Az előirányzat „0,0” értéke azt jelzi, hogy nem indult be az adott alprogram, előkészítése jelenleg még az országos feladatok keretében folyik, illetve az alprogramra az adott évben nem került forrás elkülönítésre.

2. sz. táblázat

*az előirányzat felhasználás a Szentlőrinci kármentesítés teljes szerződött összegét tartalmazza 2007-2008-ra

** az adat a 2008 évi terv előirányzat, „lekötött előirányzat” adat nem áll rendelkezésre

A 2008. évben a KvVM által végrehajtandó OKKP feladatok költségvetési tervének eredeti előirányzata 4340,7 millió Ft volt, amelyből kötelezettségvállalással terhelt 4262 millió Ft.

Az OKKP 2008. évi tényleges kifizetéseket a 3. sz. táblázat mutatja be. 3. sz. táblázat

A KvVM 2008. évi OKKP feladatai részletesen

1 Általános feladatok

Az OKKP általános feladatcsoportja magában foglalja az OKKP működtetésének irányítási feladatait, koordináló szervezetek létrehozását és működtetését, az OKKP szakmai fejlődése és az ellenőrzés eredményei alapján az OKKP működésének fejlesztését. Az OKKP általános feladatai keretében gondoskodni kell a minisztériumra háruló kormányzati feladatok ellátásáról, a tárcaközi kapcsolattartásról, továbbá a hazai és nemzetközi kapcsolatépítés fejlesztéséről is.

1.1 Irányítás, szakmai koordináció, ellenőrzés

A 10/2008. (HÉ 39.) KvVM utasítás értelmében az OKKP szakmai irányításának végrehajtását, állandó munkacsoportok, a Kármentesítési Programcsoport és az Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segíti. A Programcsoport figyelemmel kíséri és összehangolja az OKKP Minisztériumot érintő feladatainak végrehajtását, valamint folyamatosan informálja a résztvevőket.

A Kármentesítési Programcsoport (KPCS) tagjai:

• az OKKP Vízügyi és Természetvédelmi Alprogramjának végrehajtásában érintett minisztériumi egységek és szervezetek,

• az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, továbbá,

• a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (KTVF), a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG), és a nemzeti park igazgatóságok (NPI) programkoordinátorai, valamint

• a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) képviselői.

OKKP Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoport (ATKM) 1997-től folyamatosan segíti az OKKP célkitűzéseinek megvalósítását, melynek tagjai az alprogramokat irányító tárcák, illetve a feladat végrehajtásával megbízott intézmény kijelölt képviselői.

1.2 OKKP működtetés

Az OKKP működtetése feladatot a VKKI a VITUKI bevonásával látta el, amely magában foglalja a KvVM kármentesítési feladataival összefüggő közbeszerzési eljárások előkészítését, felügyeletét, koordinálását. A szakmai és műszaki megfelelőség megalapozásaként általános érvényű háttéranyag kidolgozása a kármentesítési munkák előkészítéséhez, lebonyolításához.

Az opponálási feladatatok célja a projekt kivitelezése során a független szakértői feladatok ellátása és a projektvezető munkájának segítése, 2008. évben 2 ilyen faladat volt:

1. A Tiszavasvári részletes tényfeltárás kármentesítési projektek záródokumentációjának opponálása a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. számú mellékletében előírtak figyelembe vételével, különös tekintettel a szennyező anyagok „D” kármentesítési célállapot meghatározására, a szennyező anyagok térbeli és időbeli mozgásának előrejelzésére (modellezésére), a szennyező anyagok mennyiségi kockázatok vizsgálatára, a költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzésére, a javasolt további kármentesítési feladatok értékelésére.

2. Részvétel a volt Csepel Művek közbeszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok szakmai értékelő bizottság munkájában, illetve a záródokumentáció elfogadására összehívott szakmai értékelő bizottság munkájában. A stratégiai tervdokumentáció véleményezése a Dokumentációban meghatározott feladatok figyelembe vételével. Továbbá folyamatos részvétel a kármentesítési munkák ütemezés szerint és megfelelő minőségben történő kivitelezésének felügyeletében.

1.3 K+F feladatok

Szekszárd, Lőtéri vízbázis területén a kialakult klórozott szénhidrogén szennyeződés kármentesítésének optimalizálására, költséghatékonyságának növelésére a KvVM K+F feladatot indított. 2008. évi I. fázisként megtörtént a jelenlegi monitoring program felülvizsgálata, az előzetes elméleti kockázati modell megalkotása, a csóvadinamika értékelése, mikrobiológiai vizsgálatok végzése a természetes bomlási folyamatokat illetően. A szennyezőanyag felszín alatti kiterjedésének megismeréséhez szükség volt a vertikális eloszlás vizsgálatára. A vizsgálatok eredményeire támaszkodva a 2009. évi II. fázisban további feladatot jelent a zárt terekben esetlegesen kialakuló humán egészségkockázatok meghatározása, a már meglévő numerikus vízáramlási modell felülvizsgálata, valamint az elvégzett vizsgálatok alapján a kármentesítő rendszerbe, illetve a terepi monitoring tevékenységbe bevonásra javasolt kutak állapotának felülvizsgálata. A kapott eredmények alapján kezdeményezhető lesz egy hatékonyabb műszaki beavatkozás megvalósítása.

A Hortobágy bombatérnek nevezett, több mint 7 km² kiterjedésű része öt település közigazgatási területét érinti. Az 1942-től 2004-ig tartó katonai célú hasznosítás eredményeként a bombatér területén nagyszámú tájseb található, melyek jelentősen rontják a Világörökség és a Hortobágyi Nemzeti Park részét képező terület tájképi értékét és akadályozzák korábbi élővilágának maradéktalan regenerációját. Az eredeti, XX. század első harmadára jellemző természetközeli tájképének helyreállítása, valamint az eredeti szikes felszínformákkal jellemezhető mikrodomborzati viszonyokhoz kötődő élővilág lehető legnagyobb mértékű regenerációjának biztosítása érdekében mindenképpen szükséges egy bombatér-rehabilitációs projekt tervezése és kivitelezése. A K+F feladat keretében néhány, vegetáció nélküli bombatölcsér környezetének komplex vizsgálatára kerül sor.

A Budapesti Vegyiművek Rt. Garé község térségében létesített veszélyes hulladék tárolójában található, a szállításkor már sérült, illetve időközben korrodált fémhordókban tárolt hulladék a talajvizet is elszennyezte. A hulladék elszállításával a kármentesítés I. üteme befejeződött, s jelenleg még 100 ezer tonna nagyságrendű talaj, salak és felszíni víz kármentesítése várat magára. A K+F feladat célja, hogy a finanszírozási problémák miatt félbeszakadt kármentesítés lehetséges műszaki megoldásait vizsgálja, s javaslatot tesz a deponált, erősen szennyezett talaj helyben történő biztonságba helyezésére.

1.4 PR feladatok

PR feladat keretében kézikönyv készült a klórozott szénhidrogének tényfeltárási diagnosztikájának módszertanáról. Ez a szennyezőanyag-csoport sajátos fizikai és kémiai tulajdonságaiból adódóan speciális kezelést igényel annak érdekében, hogy a nem megfelelő mintavétel során a szennyezés továbbterjedésének okozása elkerülhető legyen. A kiadvány célja a szakmai ismeret szélesítése és a tapasztalathiány pótlása, a hazai kármentesítési feladatok műszaki színvonalának fejlesztése.

A kézikönyv tartalmazza:

• a hazai és nemzetközi gyakorlat átfogó ismertetését,

• az in situ diagnosztikai eljárások bemutatását (pl. CPT, MIP, ROST vizsgálatok),

• a mintavételi folyamat sajátosságait,

• a korszerű vízminőségi monitoring műtárgyak leírását,

• az adatgyűjtés, adattárolás, adatfeldolgozás, az eredmények megjelenítésének folyamatát (előnyök, hátrányok),

• a tényfeltárás alapvető elveit és sajátosságait víznél nehezebb szennyezőanyagok esetén,

• javaslatot műszaki szabályozás elkészítésére.

1.5 Szabályozás

Az OKKP jövőbeli stratégiai feladatai kidolgozásának keretében elkészült a rövid és középtávú szakasz eredményeinek, a feladatok előrehaladásának szakmai és közgazdasági elemzése, értékelése; valamint a nemzetközi gyakorlat (pl. holland, dán, német, cseh stb.) áttekintő elemzése. Az átfogó vizsgálat eredménye alapján javaslat került megfogalmazásra az továbbfejlesztésének koncepciójáról, a szükséges strukturális és jogszabályi fejlesztésekről, a hosszú távú stratégiai feladatok meghatározásáról, időbeli ütemezéséről és annak finanszírozási megoldási lehetőségeiről.

A főleg nehézipari nagyvállalatok átalakulásakor – különösen a kezdeti időkben - a környezetvédelmi kérdések nem képezték a privatizációs, később az adás-vételi szerződések tárgyát. A tartós környezeti kár rendezése nem történt meg. A kármentesítési felelősség kérdését pedig 10-15 év távlatában nem egyszerű tisztázni. Ugyanakkor a korábbi tevékenységből származó szennyezettség terjedésével ma már másodlagos hatások is fellépnek. Egyes esetekben vétlen tulajdonosok területén, kritikus esetben vízbázis védőidomán is kimutatható a környezeti kár.

Jelenleg a tartós környezeti kár szempontjából legnagyobb környezeti kockázatot az egykori észak-magyarországi nehézipari vállalatok után visszamaradt szennyezettség okozza. Az adott feladat keretében két korábbi üzem (Borsodnádasi Lemezgyár és az Ózdi Kohászati Üzemek) 4 szennyezett területének stratégia vizsgálatára került sor. A stratégia kidolgozóinak feladata volt, hogy az egykori nehézipari örökségként rendezetlen környezetszennyezés történeti hátterét feltárva és ezzel együtt a kötelezhetőség kérdést részletesen elemezve segítse elő a tartós környezeti kár felszámolását. A szennyező fizet elv és a felelősségi kérdések vizsgálata alapján tegyen javaslatot a jogi rendezésre. A területi zöldhatóság és - lehetőség szerint - a jelenlegi területtulajdonosok bevonásával készítsen elő konszenzuson alapuló javaslatot a környezeti kár gazdasági – műszaki felszámolására.

A jelenleg is felszámolás alatt álló Berva Rt. megalakulásakor katonai üzem, később széles termék-spektrummal rendelkező gépipari vállalt volt. A vállalat egyes részeinek több magánjogi szerződéskötésen keresztül történő privatizációja, a részben osztott, részben osztatlan tulajdonviszonyok ellehetetlenítik az eredményes hatósági munkát. A kármentesítés előkészítése érdekében történtek bizonyos intézkedések, de a szükséges komplex műszaki beavatkozás a jogi és a finanszírozási problémák miatt szinte elképzelhetetlen.

A stratégia kidolgozóinak feladata hasonló az előzőhöz: a környezetszennyezés történeti hátterét feltárva és ezzel együtt a kötelezhetőség kérdést részletesen elemezve segítse elő a tartós környezeti kár felszámolását. A szennyező fizet elv és a felelősségi kérdések vizsgálata alapján tegyen javaslatot a jogi rendezésre. A területi zöldhatóság és - lehetőség szerint - a jelenlegi területtulajdonosok bevonásával készítsen elő konszenzuson alapuló javaslatot a környezeti kár gazdasági – műszaki felszámolására.

A volt Csepel Művek Gyártelep kármentesítési feladatainak megoldására vonatkozó stratégiai szakanyag kidolgozása projekt célja a speciális tulajdonjogi, gazdaságpolitikai és környezetvédelmi helyzet kezelésére, a múltban keletkezett szennyezések felszámolására vonatkozó javaslat kidolgozása. A stratégiai szakanyag feladata, a gyakorlatban is működőképes olyan szcenáriók bemutatása, ami a környezetvédelmi és gazdasági szempontból leghatékonyabb és a helyi városfejlesztési elképzelésekhez is illeszkedő megoldás kiválasztását teszi lehetővé.

A feladat megoldása során fel kell tárni a területen 1892-től működő technológiai folyamatokból, a háború okozta környezeti károkból származó, illetve a terület feltöltésére használt és lerakott anyagok (hulladékok) környezetre gyakorolt hatását (állapot-felmérés, értékelés elvégzése).

Megjelent a felszín alatti vizek szennyezéssel és állapotromlással szembeni védelméről szóló 2006/118/EK irányelvhez történő jogközelítés érdekében a 219/2004. (VII.21.) Korm. Rendeletet módosító 302/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet, valamint az ehhez kapcsolódó, a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról szóló 33/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet.

A felszín alatti vízbe történő „közvetlen és közvetett bevezetések” megakadályozásáról és korlátozásáról szóló útmutató magyarországi változata kidolgozásra került.

Elkészült a mezőgazdasági pontszerű szennyezőforrások ellenőrzését segítő útmutató, mely a tervek szerint 2009. január 1-től a kölcsönös megfeleltetési rendszer magyarországi bevezetésére való felkészülést szolgálta.

Megjelent a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, amely a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KTM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendeletet hatályon kívül helyezte.

Elkészült a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben szereplő szennyező anyagok, illetve anyagcsoportok analitikai vizsgálata során alkalmazni ajánlott szabványokról szóló közlemény tervezete.

A Minisztérium megbízásából a Magyar Szabványügyi Testület elvégezte 14 db MSZ szabvány korszerűsítését, valamint 3 db ISO szabvány honosítását. Az ivóvíz-vizsgálati szabványok közül módosításra került a nitrát- és nitrition meghatározására, a kloridion, a foszfát, valamint a pH meghatározásokra vonatkozó szabványok. Környezetvédelmi talajvizsgálatok közül módosult az illékony halogénezett szénhidrogének, az extrahálható szénhidrogén-tartalom, a mono- és a dihidroxi-benzol, valamint a krezoltartalom (fenolok), a klór-fenol-tartalom, a triazin, illetve a fenoxi-karbonsav típusú herbicidek és a szénhidrogén-tartalom meghatározására vonatkozó szabványok. Vízvizsgálatok közül korszerűsödött a fenolindex, az extrahálható szénhidrogén-tartalom és a fenolok meghatározásának szabványai.

Az ISO szabványok honosítása keretében elkészült „A felszín alatti vizek mintavételi útmutatója” és „A talajminták hosszú és rövid távú tárolásának útmutatója”.

1.6 Hazai és nemzetközi kapcsolattartás

A ConSoil konferencia 10. ülése az idén Milánóban került megrendezésre, 2008. június 2-6. között, amelyen a KKO munkatársa is részt vett. Az előadások a szennyezett területek témáján belül a következőképpen kerültek csoportosításra:

• Stratégia, törvényhozás, szabályozás, irányelvek

• Funkciók és értékek: a folyamatok megértése

• Helyszíni vizsgálat: monitoring és screening

• Kockázatok és hatások

• Kármentesítés: koncepciók és technológiák

• Fenntartható és kockázat alapú területkezelés

• Esettanulmányok

• Tengerparti területek

Az International Conference Contaminated Sites Bratislava 2008 konferencia a Szlovák, ill. a Cseh Környezetvédelmi Minisztériumok védnöksége alatt került megrendezésre 2008. június 16-18. között, Pozsonyban. A főbb témakörök: Szabályozás, stratégiák; Kutatás, fejlesztés; PCB szennyezések, tisztítási technológiák. Szabályozás témakörben a KKO munkatársa előadást tartott The National Environmental Remediation Program in Hungary címmel.

A víznél nehezebb és meglehetősen mozgékony szennyező anyagok, a hagyományos technológiákkal nehezen, vagy gyakorlatilag nem tisztítható klórozott szénhidrogének terjedésének modellezéséről, monitorozásáról, valamint új, innovatív tisztítási eljárásárairól szóló európai konferencia sorozatot tartottak 2008. október 21-23-a között Amszterdamban. Az in situ oxidációs-redukciós technológiákról az 5; a kármentesítés jellemzői (monitoring és modellezés) a 3; a talaj, a kőzet és a felszín alatti víz biológiai, kémiai és fizikai tisztítási eljárásainak új módszereiről szóló 1. konferencia előadói, kiállítói és egyéb résztvevői a világ számos országából érkeztek. Az előadók Európa mellett: Észak- és Dél Amerika, Ausztrália és Ázsia országaiban végzett kísérletekről és beruházásokról számoltak be. A technológiai újdonságok alkalmazásában az USA és Európa játszik vezető szerepet.

A hazai kapcsolattartás érdekében 2009. március 11-12. között, Siófokon hívta össze a KvVM a Vízügyi Alprogram munkacsoport ülést, amelyen megtárgyalásra kerültek a KÖVIZIG-ek és a KTVF-ek 2008. évi OKKP forrásból kapott feladatainak addigi állása, illetve a KEOP 2.4.0 konstrukció aktuális módosulásai.

2007-ig a Természetvédelmi Alprogram jobbára csak a feladatok felmérését jelentette. 2008-ban a fejezeti soron rendelkezésre álló pénzügyi forrás több, jelentős intézkedés, beruházás megkezdését tette lehetővé. A 2009. február 19-én tartott koordinációs értekezlet célja a 2008/2009. év befejezett, vagy folyamatban lévő Nemzeti Park Igazgatóságokhoz tartozó kármentesítési feladatok áttekintése, a (pozitív és negatív) tapasztalatok közreadása, egymás gondjainak, gondolatainak, ötleteinek, illetve a KEOP pályázati lehetőségek megismerése volt.

A Földév és a Föld Napja szakmai ünnepeként 2009. április 22-23. között a Margitszigeten került megrendezésre „A kármentesítés aktuális kérdései” című konferencia a KSzGySz szervezésében. A konferencia témái között szerepeltek az aktuális jogszabályi módosulások, a finanszírozási lehetőségek, valamint a kármentesítési tevékenységgel (tényfeltárás, beavatkozás, monitoring) összefüggő tapasztalatok, technológiai fejlesztések.

1.7 Hazai és EU támogatások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok

Az OKKP korlátozott financiális lehetőségei, valamint az időközben megjelenő Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP) kapcsán a KvVM igényeihez igazodva új feladatelemek jelentek meg az OKKP feladatai között. A kármentesítési témakör előmozdítása, a KEOP pályázati forrás lehetőségek kihasználása és a már folyamatban lévő kármentesítési munkák támogatásának biztosítása érdekében a nem a KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítési projektek pályázati jogosultságának KEOP relevanciájának vizsgálata, Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok kidolgozása, a KEOP 2008. évet követő időszakának előkészítése, valamint új KEOP művelet, a „hulladéklerakók kármentesítése” előkészítésének tárgyában került sor a korábbi feladatok bővítésére.

A Vizeink jó kezelése prioritás, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása intézkedés (KEOP 2.4.0), Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése műveletben a 2007- 2013. időszakban 37 Mrd Ft pénzügyi keret felhasználása vált lehetővé.

A KEOP első éveiben az EU-s előírások figyelembevétele, valamint a jogosultsági feltételrendszer mentén állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe és alapvetően állami és/vagy önkormányzati tulajdonú területen kerülhet sor nevesített, kármentesítési műszaki beavatkozási projektek végrehajtására.

Az első kétéves akcióterv 2008-ban lezárult, ezzel párhuzamosan, a pályázati rendszer tapasztalatait feldolgozva és értékelve, a 2008. év során ki kellett dolgozni a 2009/2010-es évekre vonatkozó akciótervet. Figyelembe véve a KEOP 2.4.0 műveletben meghatározott feltételrendszert, a rendelkezésre álló pénzügyi keret további felhasználásához szükségessé vált a pályázati követelményrendszer áttekintése, felülvizsgálata, értékelése és a magyarországi kármentesítési feladatok jellegéhez, jogi, közgazdasági környezetéhez való igazítása.

A 2008. évben a VITUKI közreműködésével folytatódott a projektgenerálás és a beruházási tartalék képzése, a pályázati rendszer szempontjából releváns kármentesítendő területek felkutatása, a pályázati kiírásban megjelent kedvezményezeti körbe tartozó területekre vonatkozóan.

A korábbi évek adatgyűjtésének eredményeként, az alábbi (4. sz. táblázat) 13 db kármentesítendő terület kedvezményezettjeinek meghívására került sor a KEOP 2.4.0 konstrukció első körében:

4. sz. táblázat

A benyújtott és értékelt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT) alapján a KEOP 2.4.0 intézkedés keretében előkészítés alatt lévő projekteket az 5. sz. táblázat mutatja be.

5. sz. táblázat

A 2008. év végéig beérkezett projektjavaslatok a beruházási keret 60 %-át, közel 22 Mrd forint lekötését teszik lehetővé.

A hulladékgazdálkodási és kármentesítési feladatok együttes végrehajtását igénylő speciális problémakör a műszaki védelem nélküli kommunális hulladéklerakók környezetében kialakuló, komoly környezeti kockázatot jelentő kármentesítési feladatok kezelése, melyek megoldására vonatkozóan a 2.4.0 intézkedési tengelyben rendelkezésre álló pénzügyi keretből került sor közel 4 Mrd forint átcsoportosítására úgynevezett „hulladéklerakók kármentesítése” tárgyú feladatok végrehajtására. A 2008. év folyamán megtörtént a releváns objektumkör meghatározása, melynek alapján az új intézkedési tengely a 2009. év első felében kerül kidolgozásra.

1.8 A KEOP 2.4.0 intézkedés vizsgálata

A korábbi KIOP projektgenerálási munkára építve az EU-KEOP projektek döntés előkészítésének megalapozása tárgyban a VITUKI KKK projekt előkészítést végzett 2006. – 2007 folyamán a KvVM környezeti kármentesítési osztály - mint a KEOP 2.4.0 szakmai felelőse - támogatására. NFÜ és a KvVM Fejlesztési Igazgatóság által adott útmutatások és peremfeltételek mentén alapvető feladat volt az állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe tartozó területekre a projektgenerálás, további beruházási tartalék képzése.

Az OKKP-ra alapozott projektgenerálási munka alkalmas volt arra, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok, korábbi tanulmányok és egyéb információk alapján, valamint a hatósági munkatársak segítségével egy átfogó helyzetjelentés készüljön a hazai kármentesítési feladatok szakmai, jogi és pénzügyi hátteréről.

A közel egy éves adatgyűjtési munka eredményeként még 2006-ban, 8 db kategóriában került sor a potenciális projektjavaslatok csoportosítására és átadására a NFÜ és annak saját szakértői háttere számára.

A projektgenerálási munka többek között az alábbi meghatározó eredményeket hozta:

• A legjelentősebb, a KEOP kiírás céljaként megfogalmazott, magas prioritású, azaz magas humánökológiai kockázattal járó projektek döntő többsége nem állami és/vagy önkormányzati, hanem gazdasági társaságok felelősségi körébe tartoznak.

• A NFÜ által definiált kedvezményezetti körnél jelentkező projektjavaslatok többsége forráshiány miatt előkészítetlen, tényfeltárással nem megalapozott.

• Számos, kármentesítendő terület felelősségi köre jogilag rendezetlen, tulajdoni viták, a kötelezett megjelölésének hiánya, egyetemleges kötelezések, vagy felszámolás alatti jogállapot miatt.

Fentiek elővetítették azt, hogy a leendő pályázóknak komoly szakmai és anyagi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy az alapvetően forráshiányos pályázói kör képes legyen előkészíteni - tényfeltárások elvégzésével, az alap adatok összegyűjtésével - támogatni a pályázati folyamatot, különösen az EU által nem finanszírozott Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT) kidolgozását.

Az OKKP által támogatott projektgenerálási munkára alapozva a KEOP pályázati kiírás előkészítése során többek között az alábbi meghatározó javaslatok fogalmazódtak meg:

• A pályázati kiírásban alapvető célokhoz igazodva javasolt a kedvezményezetti kört bővíteni;

• A KEOP pályázati folyamatnak támogatnia kell a tényfeltárás elvégzését is nem csak az aktualizáló tényfeltárást,

• Az EMT információigényét minimalizálni kell annak érdekében, hogy a forráshiányos pályázóknak legyen esélyük az EU által nem finanszírozott EMT-k kidolgozására,

A KEOP kiírás több mint egy éves 2006-2007. előkészítése során, a folyamatosan változó feltételrendszerhez igazítva a projektgenerálási munka során felállított projektlista a véglegesített pályázati kiírás feltételrendszere mentén jelentős mértékben szűkült. A VITUKI a jogi, gazdasági és szakmai peremfeltételek alapján még releváns projektjavaslatok tekintetében minden javaslatról rövid jogi, gazdasági és szakmai fejezeteket tartalmazó dokumentációt állított elő. Ezek a dokumentációk alapozták meg a pályázati meghívásra kerülő kedvezményezettek konkrét körét.

A rendelkezésre álló, még szabad kb. 40 %-nyi pénzügyi keret lekötésének biztosítására a KEOP 2.4.0 intézkedés jelentős módosítására került sor 2008. decemberében, amelynek legfőbb elemei:

• tényfeltárás nem követelményként, hanem az első fordulós pályázatok esetében támogatható tevékenységként jelenik meg az új konstrukcióban;

• a korábbi meghívásos rendszer átalakítása nyílt pályázati rendszerré;

• továbbá bővült a pályázói kör.

Országos feladatok

Az OKKP országos feladatcsoportja magába foglalja:

• A felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavételét a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése céljából

  • a felszín alatti vízre vonatkozó adatokat tartalmazó információs rendszerek (a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer és alrendszerei, FAVI-KÁRINFO, FAVI-ENG, FAVI-MIR) működtetését, fejlesztését;

  • a szennyezettség ismertségi állapotától függő különböző szintű adatokra támaszkodó Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (NKPL) módszertani fejlesztését.

• A kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó tárca alprogramok, valamint a kormányhatározattal kiemelt projektek koordinálását.

2.1 A FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO és a FAVI-MIR informatikai rendszerfejlesztési feladatok

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése elrendeli: „A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. § szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. § (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI).”

A FAVI egy adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer, mely a felszín alatti víz és a földtani közeg:

• állapotára,

• állapotával kapcsolatos követelményekre,

• védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre,

• veszélyeztetésére,

• veszélyeztetésével járó tevékenységekre (elhelyezés, bevezetés) vonatkozóan tárol adatokat.

A FAVI alrendszerei közül a FAVI-ENG alrendszer az engedélyköteles helyeket, engedélyköteles tevékenységet tartja nyilván, a FAVI-KÁRINFO a szennyezett területeket, illetve a kármentesítés különböző fázisait követi nyomon, a FAVI-MIR mindkét alrendszerhez kapcsolódó monitoring eredményeket gyűjti.

A FAVI valamennyi alrendszerének működését a KvVM koordinálja, az alrendszerek folyamatos rendszergazdai feladatait a 2008. évben a VITUKI látta el.

2.1.1 A FAVI-ENG térinformatikai szakrendszer működtetése és fejlesztése

A FAVI-ENG adatbázis 2001. évtől működik. A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet hatálybalépéséig, 2007. július 1-ig lehetett adatot szolgáltatni a régi adatlapokon. A rendszerben a 2007. szeptember elejei állapotnak megfelelően 9233 db ügyfél és 22046 db objektum adatai szerepeltek, ezzel az adattartalommal a rendszer lezárásra került. Ezt követően kezdte meg működését az új FAVI-ENG szakrendszer, az új adatlapokkal. Az éles, elfogadott adatbázisban, a 2008. végéig 3000 db adatlap adatai szerepeltek.

Az adatlapok típusok szerinti megoszlását, az 1. sz. diagram ábrázolja.

1. sz. diagram

Az adatbázisban szereplő 409 db telephely, felügyelőségenkénti megoszlását a 6. sz. táblázat mutatja be.

6. sz. táblázat

A 2008. év során megtörtént a FAVI-ENG szakrendszer ellenőrzési szempontrendszerének felülvizsgálata, átalakítása, aktualizálása. Az adatgyűjtést támogató KVADATSZOLG és az adatbázisból történő leválogatást segítő KAR-tér programok tesztelését követően javaslatok készültek a két program változtatására, a lekérdezések módosítására. Az alrendszerben rögzített adatlapok szakmai helyességének vizsgálata keretében szakmai elemzés készült a rendszerben található összes felszín alatti vízbe és földtani közegbe történő közvetlen bevezetésről. Elemzés készült a FAVI-ENG adatbázisból történő Európai Uniós adatszolgáltatásokhoz, illetve a hatósági eljárásokhoz szükséges adatigény pontos definiálására, amelynek célja egy alapozó szakanyag összeállítása volt a FAVI-ENG adatlap fejlesztéséhez.

Folytatódott a FAVI-ENG szakrendszer adatainak összevetése, összehangolása más szakterületek, tárcák hasonló jellegű adataival, különös tekintettel az állattartó telepekre vonatkozóan.

Módszertani útmutató, eljárásrend került összeállításra a szakrendszer használatához a környezetvédelmi hatóságok munkatársai számára, a hatósági munkatársak adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatainak támogatására, a jogszabályok és a kitöltési útmutatók által nem taglalt eljárásbeli kérdések megválaszolására.

2.1.2 A FAVI-KÁRINFO térinformatikai szakrendszer működtetése és fejlesztése

A FAVI-KÁRINFO rendszerben történik a hátrahagyott, tartós környezetkárosodást okozó szennyezőforrások, szennyezett területek nyilvántartása.

A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet hatálybalépéséig, 2007. július 1-ig lehetett adatot szolgáltatni a FAVI-KÁRINFO rendszer régi adatlapjain. A felügyelőségeknek 2007. augusztus 20-ig volt lehetőségük a korábban beérkezett, de még nem rögzített adatlapok rendszerbe történő felvitelére. A FAVI-KÁRINFO rendszerben 2007 végén 15 000 db objektum alapadatai szerepeltek, a rendszer ezzel az adattartalommal lezárásra került.

A 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet magával vonta a FAVI-KÁRINFO adatlapok adattartalmának változását is. A jogszabály az adatgyűjtés és adatellenőrzés folyamatát az adatszolgáltató és a hatóság közötti kölcsönös adatforgalomra és információcserére alapozza. A szakmai rendszergazda adatgyűjtést kizárólag a B1 jelű adatlapok segítségével a történeti kutatás keretében végezhet, míg a hibás, vagy irracionális adattartalom jelenlétére csak felhívhatja az illetékes hatóság munkatársának a figyelmét, az adattartalomban változtatást nem eszközölhet.

Az eljárás alapvető oka az, hogy az adattartalom hosszútávon publikálhatóvá tételének megalapozására olyan jogi helyzetet kell teremteni, hogy az adattartalom jóságáért kizárólag az adatszolgáltató a felelős, azaz a publikálást követően az adatszolgáltató részéről reklamációnak helye nincs.

A FAVI-KÁRINFO fejlesztése keretében 2008. év során megtörtént a FAVI-KÁRINFO program által kezelt adatok adatszolgáltatók által történő elektronikus feltöltését lehetővé tevő KVADATSZOLG program tesztelése, pontosítása, a KAR-tér rendszer fejlesztése.

Módszertani útmutató, eljárásrend került véglegesítésre a hatósági munkatársak számára, a hatósági munkatársak adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatainak támogatására, a jogszabályok és a kitöltési útmutatók által nem taglalt eljárásbeli kérdések megválaszolására.

2.1.2.1 Az Országos Számbavételi Lekérdező Rendszer (OSZLR)

A több mint 10 éves múlttal rendelkező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) számos részfeladata mellett egyre fontosabbá válik a Program keretében mindeddig elért eredmények bemutatása. Az ország egyik legsikeresebb környezetvédelmi programjáról lévén szó, mely valamennyi érintett tárca munkáját is magába foglalja egyre nagyobb igény jelentkezik arra vonatkozóan, hogy a KvVM honlapján megtekinthető OKKP-t érintő információk mellett a szakemberek és a laikusok számára is közérthető módon osszunk meg információkat a hazánk kármentesítéssel érintett területein zajló feladatokról. Mindezek mellett a EU által is szorgalmazott környezetvédelmi adatok nyilvánossága tekintetében fel kell készülni a szakspecifikus adatbázisok adattartalmának részleges publikációjára is.

Tekintettel arra, hogy a FAVI-KÁRINFO rendszer, mely felelősségi körtől függetlenül minden olyan kármentesítés szempontjából releváns problémát igyekszik összegyűjteni, ahol a földtani közeg és/vagy felszín alatti víz szennyezett vagy szennyezettsége vélelmezhető, önmagában nem elég rugalmas ahhoz, hogy egy-egy problémát mélységében láttasson. Ezért hangsúlyozottan fontos cél egy olyan, hosszútávon a nagyközönség számára is elérhető internetes felület kialakítása, ahol a szakember és a laikus, szöveges és képi információt kaphat a Program munkájáról.

A FAVI-KÁRINFO alrendszerben adatlapokon kerül sor az adatok összegyűjtésére és az adatlapok űrlap jellegéből és a leválogathatóság feltételeinek való megfeleltetésből adódóan csak korlátozott, alapvetően statisztikai és bemutató jelegű információk átadására alkalmas a rendszer. Tekintettel a kármentesítési beavatkozások sokszínűségére, minden probléma és megoldás egyediségére, az űrlap formátum mellett egy sokkal szemléletesebb tartalmi és megjelenítési forma kialakítása vált szükségessé.

Az Országos Számbavételi Lekérdező Rendszer (OSZLR) hivatott azt a feladatot felvállalni, hogy, képes legyen bemutatni egy-egy konkrét kármentesítési problémát és az azzal kapcsolatos jogi, szakmai hátteret. A jelenleg még csak intranetes felületen elérhető OSZLR az általános statisztikai jellegű információk átadása mellett alkalmas a Kiemelt Kármentesítési Területek (KKT) vonatkozásában összefüggő szöveges, valamint térképi és fotó-információk megjelenítésére is. A tényfeltárási záródokumentáció és a műszaki beavatkozási terv kivonatolásával előállított szöveges információk alkalmasak döntéshozatali folyamatok támogatására, tervezésre, Magyarország legmeghatározóbb kármentesítési problémáinak és az elvégzett feladatoknak a széleskörű publikációjára egyaránt.

A VITUKI Kármentesítési Koordinációs Központ szakmai rendszergazdai feladatának része a jelenleg a Rendszerben meglévő kiemelt fontosságú területek információtartalmának frissítése és további bővítése. A rendszer jelenleg 188 db Kiemelt Kármentesítési Területre (KKT) vonatkozóan tartalmaz részletes adatokat.

2.1.3 FAVI-MIR információs rendszer

A 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet hatálybalépését követően a monitoring adatszolgáltatást a FAVI-MIR adatlapokon kell teljesíteni. A rendeletben előírtak alapján a rendelet hatályba lépését követően környezethasználathoz kötődő monitoring jelentés adatokat (mérőpont műszaki kialakítása, mintavételi, mérési eredmények) tartalmazó részét kizárólag adatlapon lehet teljesíteni.

A FAVI rendszer monitoring alrendszere a legfiatalabb alrendszer a FAVI adatszolgáltatási csoportban. Az alrendszer jogszabályi bevezetését követően kevés tesztelési idő állt rendelkezésre, hogy a törvényszerűen fellépő hibák kiszűrésére elég lehetőség lett volna.

A 2008. év folyamán az informatikai oldal és a környezethasználók, valamint a területi szervek jelzésére ezek az észrevételek értékelésre és javításra kerültek.

2.2 Szakértői támogatás

Folyamatosan végzett feladat volt 2008-ban is a FAVI mindhárom alrendszerének (ENG, MIR, KÁRINFO) működtetésével kapcsolatos support tevékenység, a VITUKI Kármentesítési Koordinációs Központ valamint a KÁRINFO és FAVI felhasználók informatikai feladatainak szakértői támogatása. A FAVI rendszer használatának segítése, a felmerült újabb feladatok ellátása, munkanapokban meghatározott időintervallumban folyamatos rendelkezésre állás, a Kármentesítési Koordinációs Központ szakmai rendszergazdai feladatainak szakértői támogatása. Ennek keretében telefonügyelet és helyszíni segítség biztosítása.

2.2.1 A volt bajai és gyulai felügyelőségek illetékességi területének 2008 elején történt áthelyezése következtében elvégzett informatikai feladatok

A felügyelőségek átszervezése érintette az információs rendszereket, így a FAVI-t is. Ennek kapcsán az alábbi feladatok elvégzése volt szükséges:

• FAVI-ENG objektumokra az illetékesség ellenőrzés átalakítása az új KVTSZ illetékességnek megfelelően, kivétel kezelés az átállás előtt rögzített borítókon rögzített objektumokra.

• A FAVI-MIR adatbázis kiegészítése az adatgazda KVTSZ kezelésével annak érdekében, hogy minden felügyelőség csak azoknak a monitoring rendszereknek az adatait kezelhesse, amelyeknél adatgazdaként van regisztrálva.

• Országos hatáskörű szervekhez rendelt felhasználó jogosulttá vált egy teljes monitoring rendszer összes adatát áthelyezni egyik felügyelőségről a másikra.

• A FAVI-MIR tesztelése és a felhasználói dokumentáció aktualizálása.

2.2.2 Telephely kezelés alapelveinek érvényesítése a FAVI-ban

Az elmúlt években, több szakrendszerben is megfogalmazódott az az igény, hogy az ugyanazon helyszínre eső telephely és nem telephely objektumok külön KTJ számot kapjanak még abban az esetben is, ha teljesen átfedik egymást. Ebből kifolyólag bevezetésre került a telephely KTJ és a nem telephely KTJ fogalma, valamint rögzítésre kerültek azok az alapelvek, melyek meghatározzák, hogy az egyes szakrendszerek mely objektumai minősülnek telephelyeknek és melyek nem, és azokra mely más rendszerek hivatkozhatnak. Döntés született, hogy a szakrendszereknek – így a FAVI-nak is – ki kell kényszeríteniük ezeket az objektum nyilvántartási szabályokat. A FAVI-ban tehát, ahol telephely KTJ számot kell megadni, csak olyan KTJ szám vihető fel, amelyet a többi szakrendszerekben is telephelyként használnak. Elkészült a FAVI ez irányú módosítása, és a jelenleg működő verzió tartalmazza a telephely – nem telephely besorolásra vonatkozó ellenőrzéseket.

A FAVI-ENG-ben kétféle besorolású KTJ-re történik hivatkozás. Egyrészt meg kell adni egy telephely KTJ-t (TH KTJ-t) valamint fel kell tüntetni az adott telephelyhez tartozó engedélyköteles tevékenységi helyek KTJ számát (EH KTJ). TH KTJ-ként telephelyet azonosító KTJ számot vagy be nem sorolt KTJ számot lehet csak használni, EH KTJ-ként ugyanakkor telephely KTJ számot nem, csak be nem sorolt, vagy nem telephelyei objektumot azonosító KTJ számot.

Mindezeket a feltételeket a rendszer az adatlap rögzítésekor és elfogadáskor egyaránt ellenőrzi. Egyrészt nem engedi meg olyan adatlap felvitelét, amelynek azonosítója nem felel meg a feltételeknek, másrészt a rögzítés után az elfogadáskor is lezajlik a vizsgálat. Ez utóbbi azért szükséges, mert egy be nem sorolt KTJ időközben telephely vagy nem telephely besorolást kaphat azáltal, hogy más szakrendszerbe adatokat vittek fel.

A megfelelő KTJ használatot a FAVI-ENG csak az újonnan elfogadott új bejelentő adatszolgáltatások esetén kényszeríti ki. A korábban elfogadott illetve a változás és javító jelentő adatszolgáltatásokra az objektum nyilvántartási szabályok nem léptek életbe. Az adatbázisban lévő adatok visszamenőleges rendbetétele, ezzel együtt a nem megfelelően használt KTJ azonosítók cseréje későbbi feladat lesz.

A FAVI-KÁRINFO-ban potenciális, pontszerű szennyezőforrásokat vagy szennyezett területeket tartanak nyilván, amelyeket KTJ számokkal azonosítanak. A rendszerbe a B1, B2 vagy B3 jelű adatlapokat viszik fel, amelyeket az ellenőrzés funkcióval ellenőriznek, majd elfogadnak.

Szennyezőforrás vagy szennyezett terület azonosítására használt KTJ szám egyaránt lehet nem telephelyet azonosító KTJ szám vagy besorolással még nem rendelkező KTJ szám. Telephely KTJ szám ebben az esetben nem használható.

A KTJ szám besorolását a rendszer az adatlapok rögzítésekor és az adatok elfogadásakor ellenőrzi. A rögzítést nem lehet elvégezni, ha az adatlap telephely KTJ-re hivatkozik, az elfogadás pedig nem hajtható végre, ha a KTJ be nem soroltból, a rögzítés után időközben telephely KTJ-vé változott meg.

Mindezek kapcsán az alábbi feladatok elvégzése volt szükséges:

• FAVI-ENG: FAVI TH KTJ-ként csak telephelynek minősülő vagy be nem sorolt KTJ adható meg. FAVI EH KTJ-ként telephelynek nem minősülő vagy be nem sorolt KTJ adható meg. Program ellenőrzés módosítása a felvitel pillanatában, adatbázis módosítás: elfogadáskor végzendő ellenőrzés és a triggerek átírása az új feladás szerint.

• FAVI-KÁRINFO: KÁRINFO objektumként telephelynek nem minősülő vagy be nem sorolt KTJ adható meg. Program ellenőrzés módosítása a felvitel pillanatában. Adatbázis módosítás: elfogadáskori ellenőrzés, triggerek átírása az új feladás szerint mind a 3 adatlaptípus esetén.

• FAVI-KÁRINFO: Egy komplett felvitt (rögzítési stádiumban lévő) adatszolgáltatásban lehetővé kellett tenni egy adott KTJ lecserélését a B1,B2,B3 lapoknál, amiről az ügyfelet ki kell tudni értesíteni. Program módosítás.

• FAVI-ENG: egy komplett felvitt (rögzítési stádiumban lévő) adatszolgáltatásban lehetővé kellett tenni egy adott KTJ lecserélését a TH és az EH lapoknál, amiről az ügyfelet ki kell tudni értesíteni. Program módosítás.

• A FAVI-ENG és a FAVI-KÁRINFO tesztelése, a felhasználói dokumentáció aktualizálása.

2.2.3 A FAVI-MIR adatlap változások és kitöltési szabály módosítások következtében szükséges informatikai fejlesztések 1. fázisa.

2007-ben újonnan vált jogszabályi kötelezettséggé a FAVI-MIR adatszolgáltatás teljesítése. Az előzmények nélküli adatlap rendszer bevezetését követően új szakmai és informatikai szempontok tették szükségessé az adatlapok, a kitöltési útmutató és a rendszer továbbfejlesztését. Ennek keretében 2008-ban az alábbi feladatok végrehajtására került sor:

• Ellenőrzések felülvizsgálata, új ellenőrzések megfogalmazása.

• Adatbázis módosítások: Adatszerkezet módosítás (rögzítési és elfogadott adatok). Elfogadás package átalakítása a megváltozott adatszolgáltatás típus kódok és változás kódok alapján.

• Rögzítői karbantartó package továbbfejlesztése, a tárolt eljárások bővítése.

• XML specifikáció bővítése, XML feldolgozás programozása (adatbázis feladatok).

2.3 Hazai és nemzetközi adatszolgáltatások

Hazai adatszolgáltatásra került sor, a FAVI-KÁRINFO, valamint a FAVI-ENG szakrendszerekből, a Magyarország teljes területén található dögkutakra, dögterekre vonatkozóan. Az adatszolgáltatás a KvVM FI által, a KEOP „Egészséges tiszta települések” prioritásán belül, az „Önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék kezelése” konstrukció kiírása kapcsán készített előzetes felmérés, és tanulmány összeállításához került felhasználásra. A KÁRINFO-ból leválogatott lista 26 db, az ENG-ből leválogatott lista 92 db önkormányzati, valamint állami tulajdonban lévő objektumot tartalmazott.

Adatszolgáltatásra került sor továbbá, az M86-os autóút Csornát elkerülő szakaszának építése tekintetében. Az autóút nyomvonalát érintő 16 db település teljes közigazgatási területére vonatkozóan leválogatásra kerültek a FAVI-ENG és a FAVI-KÁRINFO szakrendszerekben található engedélyköteles tevékenységek, szennyező források, szennyezett területek adatai. Az adatok, hatástanulmány elkészítéséhez kerülnek felhasználásra.

Leválogatás készült továbbá a FAVI-KÁRINFO rendszerből a következő adatigényekhez igazodva:

• Jelentős területi kiterjedésű szénhidrogénnel szennyezett területek keresése, lebontó enzim tesztelése céljából

• Közép-Magyarország területén, nehézfémmel, szénhidrogénnel szennyezett, 1 ha felületet meghaladó szennyezett területek listájának összeállítása speciális biofinomításra alkalmas növényi alapanyagok előállítása céljából

• Nagy alapterületű, jelentős költségigényű tényleges vagy potenciális kármentesítendő területek (elsősorban barnamezők) keresése, kármentesítések elvégzését követően területek értékesítése céljából.

Az Európai Uniós tagságból fakadó adatszolgáltatási kötelezettségek gyors, naprakész és hatékony teljesítést követelnek meg. A FAVI rendszerre vonatkozó EU-s adatszolgáltatási kötelességek kiterjednek a Víz Keretirányelv (2000/60/EC), a felszín alatti víz védelméről szóló 80/68/EEC irányelv, a felszín alatti víz védelméről szóló leányirányelv, az EEA-EIONET, az E-PRTR adatszolgáltatás kielégítésére, a Nitrát Országjelentés és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) elkészítésének támogatására, valamint az adhoc jelegű adatszolgáltatásra egyaránt. A 2008. év során a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, a Nitrát jelentés, az E-PRTR jelentés, valamint az EEA-EIONET jelentés elkészítésének elősegítéséhez történt adatszolgáltatás a szakrendszerekből, amelyeket a VITUKI készített el.

2.4 Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL I, II, III) készítése

A KEOP 2.4.0 intézkedés szakmai feltételrendszerének (minimum 350, az új kiírás értelmében minimum 500) egyik meghatározó eleme a projektjavaslat számszerűsített fontosságának, a terület prioritási számának meghatározása. A prioritási számot a 2.4.0 intézkedés pályázati útmutatójának értelmében a VITUKI adja.

A prioritási szám a B2 jelű, tényfeltárás utáni adatok adatlapjának információin alapul. A módszertan egy előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés, mely az adatokat megfelelően súlyozva a beavatkozás szükségességével egyenesen arányos értékkel, prioritási számmal jellemzi a területet.

A prioritási szám egyrészt segíti a döntéshozó munkáját a területek egymással való esetleges összehasonlítása alkalmával, valamint támogatja a projektjavaslat Kockázatcsökkenési mutató: (VK) és a Kockázatcsökkenés/Költség arány: (A) mutatók meghatározását, mely értékek jelentős súllyal bírnak a pályázat értékelése során.

A prioritási számítás módszertana figyelembe veszi a területen detektált szennyezőanyag komponensek maximális értékének és a (D) célállapot határértékek arányát, a (D) célállapot határérték felett szennyezett környezeti elemek felszíni vetületének, az elszennyezett környezeti elemek térfogatát, valamint a szennyezettség által érintett és/vagy veszélyeztetett, élő illetve élettelen receptorok jellegét és érzékenységét.

A prioritási számok generálását a VITUKI a pályázók részéről postai úton, illetve e-mail-en beérkező, a KvVM honlapjáról letölthető B2 jelű tényfeltárás utáni adatok adatlapjának illetve a KVADATSZOLG szoftverrel az adatszolgáltatók számára kidolgozott segédszoftverrel kitöltött B2 jelű adatlap adattartalma alapján végezte el. Az adatlapon tapasztalt problémák illetve hiányosságok esetén közvetlen kapcsolatfelvételen keresztül került sor a pályázóval és/vagy az adatszolgáltatóval közösen a problémák és hiányosságok orvoslására.

A prioritási szám generálását követően a pályázó hivatalos levél formában kapott értesítést a konkrét terület prioritási számára vonatkozóan. A KEOP 2.4.0 intézkedés pályázati útmutatója értelmében ezen hivatalos értesítés került csatolásra a pályázati dokumentáció szakspecifikus mellékletének részeként.

3 Egyedi projektek

A 2008. évben a Vízügyi Alprogram keretében20 területen történt tényfeltárás, 9 területen műszaki beavatkozás, valamint 35 területen gyorsintézkedés – olajtartályok és egyéb hulladékok okozta környezeti kár felszámolása.

A KvVM felelősségi körébe tartozó, a Vízügyi Igazgatóságok által összeállított, végrehajtott egyedi feladatok pénzügyi és műszaki bemutatását, terjedelmére való tekintettel a 2/a. és a 2/b. sz. melléklet tartalmazza.

A KvVM Természetvédelmi Alprogramjának keretében a VITUKI közreműködésével megtörtént a Nemzeti Park Igazgatóságok 2003-ban végzett számbavételi munkájának aktualizálása, majd egy szűkítetett lista összeállítása a potenciális projekt lehetőségek felsorolásával, melyek vélelmezetten alkalmasak lehetnek KEOP pályázati forrás felhasználására. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Parkok működésének és feladatainak eddig nem képezte részét a kármentesítési problémák megoldása, a munkatársak szakmai támogatást kaptak a problémák felismerése és a feladatok bonyolítása során.

A helyszíni bejárások tapasztalatai alapján a Bugacpusztaháza, felhagyott szovjet laktanya és lőtér; Csornapuszta felhagyott magyar laktanya és lőtér; Esztergom, Strázsa hegy felhagyott szovjet laktanya és lőtér helyszíneken részletesebb vizsgálatra került sor.

Csornapuszta, felhagyott magyar laktanya és lőtér, valamint Esztergom, Strázsa hegy környezetében a VITUKI felderítő tényfeltárást hajtott végre, amely alapján megállapítást nyert, hogy a csornapusztai területen a felszín alatti víz (talajvíz) és földtani közegből vett minták alapján a környezeti elemekben nem volt jelentős számban detektálható „B” szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezőanyag komponens. Az esztergomi területen a korlátozott számú mintavételi helyeken vett minták nyomokban toxikus nehézfém és az üzemanyag raktár környezetében jelentős alifás szénhidrogén szennyezettséget mutatnak a földtani közegben, ezért több részterületen további mintavétel, az üzemanyag raktár környezetében részletes tényfeltárás elvégzése volt indokolt.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Bugacpusztaháza és Orgovány község között, fekvő szennyezett területen, a volt páncélos lőtér (volt szovjet) a 70-es évektől „üzemelt”. A Nemzeti Park munkatársainak és a helyi lakosok elmondása alapján a szovjet katonai egységek kivonulásuk előtt több helyen azonosítatlan anyagokat ástak el. A ma is fellelhető bolygatott részterületen a flóra összetétele nem a szomszédos területekre jellemző gyeptársulás.

Tekintettel arra, hogy a területen ismeretlen összetételű, komoly humánökológiai kockázatú anyagok feltárása is valószínűsíthető, az OKKP 2008. évi tervezése során a bugacpusztaházi területen a tényfeltárás elvégzése kiemelt figyelmet kapott.

A korábbi felmérések és adat aktualizálási munka eredményeinek feldolgozását követően tervezett beavatkozási munkákat az 1. sz. melléklet tartalmazza:

3.1 Kiemelt beruházások – Kormány határozattal kiemelt kármentesítési feladatok

3.1.1 Metallochemia telephely és környéke

A korábbi évekhez hasonlóan a 1024/2004. (III. 31.) Kormányhatározat alapján történtek a 2008. évre tervezett feladatok is.

A kiemelt beruházás lebonyolítójának szerződésben vállalt feladatai a következők voltak:

• a megvalósításhoz szükséges jogerős hatósági engedélyek beszerzése,

• a tender és kiviteli tervdokumentáció elkészíttetése,

• a kármentesítést végző kivitelező közbeszerzési eljárás során való kiválasztásának szakmai előkészítése, az eljárás lefolytatása,

• a kivitelezés folyamatos műszaki ellenőrzése,

• együttműködés a XXII. kerületi önkormányzattal, civil szervezetekkel, a lakosság folyamatos informálása lakossági fórumokon, és a helyi média segítségével,

• a kivitelezés teljes időszaka alatt, különös tekintettel a mintegy 1300 db családi házas ingatlan talajcseréje alatt naprakész adatbázissal információs iroda működtetése az éppen érintett lakosok tájékoztatására.

A 2008. évben az alábbi feladatok kerültek elvégzésre:

- 10 db kiskert + 13 db közterület kármentesítése (10.000 m³ földcsere), rekultiváció;

- szarkofág lezárása, szigetelése

- telephely rekultiválása (parkosítás)

- záródokumentáció határidőre történő benyújtása (2008. május 31.), hatósággal történő elfogadtatása.

A záródokumentációt elfogadó határozatot a Felügyelőség 2008. december 31-én adta ki. A műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett hiánypótlási (rekultivációs munkák) és garanciális javítások műszaki átadási ideje: 2009. május 31.

1. sz. ábra: Metallochemia telephely kármentesítése – a szarkofág

3.1.2 Üröm-Csókavár

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott KF-21370-2/2004. számú határozat alapján az „Üröm-Csókavár bányaüregében lerakott gáztisztító massza műszaki beavatkozása” tárgyú projekt megvalósítására a környezetvédelmi tárca EU forrás igénybevétele mellet döntött. A projekt célja, Üröm 034. hrsz. alatti területén, Csókavár műveletlen mészkőbányában lerakott 60. 000 tonna veszélyes hulladéknak minősülő gáztisztító massza elszállíttatása a karsztvíz bázis fölül. Az elszivárgó arzénes, cianidos stb. szennyezés veszélyezteti 1,1 millió ember ivóvízbázisát, valamint a Csillaghegyi strandfürdő és a Római fürdő forrásainak vízminőségét. Projekt száma: CCI2006/HU/16/C/PE/001 (EU - Kohéziós Alap)

Kármentesítés költsége: 24.000.000 € (85% EU támogatásból + 15% Központi költségvetésből)

OKKP keretből a KvVM 2008. évben I. félévre bruttó 20 millió Ft-ot, II. félévre 3 millió Ft-ot biztosított a KDV–KÖVIZIG-nek kármentesítésre és járulékos költségekre. A KvVM OKKP keretéből azon ürömi kármentesítéshez kapcsolódó munkák finanszírozása történt, amelyeket az EU támogatásból nem lehetett fedezni.

A pályázat elkészítésével párhuzamosan, a terület megközelíthetősége érdekében megtörténtek az odavezető- és tartalékútvonalak kiépítése, ingatlanok megvásárlása és bérletbe vétele.

A gáztisztító massza elszállítására és hasznosítására a Vállalkozói Szerződést a Vállalkozóval 2008. június 24-én írták alá 2010. december 31-i határidővel. A munkát a Kivitelező 2008. július 01-én kezdte el a kitermelés és szállítás előkészítő munkák elvégzésével. A gáztisztító massza tényleges elszállításának kezdete 2008. decembere. A masszát a Borsodi Ércelőkészítő Műben hasznosítják, termikus úton zsugorítványt állítanak elő, majd kohászati felhasználásra szállítják tovább a nagy vastartalmú anyagot.

OKKP keretén belül elvégzett feladatok:

• Közbeszerzési eljárások lefolytatása a gáztisztító massza elszállíttatására és hasznosítására.

• A bányaterület folyamatos őrzése, csapadékvíz kiszivattyúzása, a gáztisztító masszából szivárgó csurgalékvíz elszállítása.

• Informatikai jellegű fejlesztés.

• A Mészégető utca útépítési tervének módosítása, korszerűségi felülvizsgálata.

• A Mészégető utcát megépítése.

• Hatósági költségek (vízjogi és közlekedési engedélyek beszerzése)

• Könyvvizsgáló alkalmazása.

• Monitoringozás, műszerek javíttatása.

EU-s (Kohéziós Alap) keretből elvégzett feladat:

• 2008. decemberétől elkezdett kitermelés és elszállítás

• A Borsodi Ércelőkészítő Műben pörköléssel történő ártalmatlanítás, majd kohászati felhasználásra szállítás.

2. sz. ábra Üröm-Csókavár kármentesítés – szennyező anyag kitermelése

3.2 Monitoring

A KvVM az OKKP költségvetési sorának terhére három részfeladatra osztható monitoring vizsgálatok elvégzésével bízta meg a VITUKI-t.

A monitoring feladat részfeladatai az alábbiak voltak:

• Területi monitoring kutak szerves mikroszennyező komponenseinek mérése észlelése, értékelése (I. részfeladat);

• Egyedi projektek keretében létesült monitoring kutak mérése, észlelése, értékelése (II. részfeladat);

• Expedíciós feltárás (III. részfeladat)

• Vízügyi Alprogramhoz kapcsolódóan

• KEOP forráslekötéséhez kapcsolódóan

3.2.1 I. részfeladat

Az I. részfeladat keretében a vizsgálati program alapján összesen 1347 db analitikai elemzést terveztünk (3. sz. ábra) a kiválasztott területi monitoring pontokban. A kiválasztott pontok a Víz-Keretirányelv (VKI) monitoring pontjai. A kiválasztás során olyan pontok kerültek kijelölésre, ahol a korábbi időszakban az adott komponens vizsgálatára még nem került sor, vagy az adott mérőpontban korábban (B) szennyezettségi határérték, vagy küszöbérték feletti koncentráció volt tapasztalható.

3. sz. ábra Mérési pontok

A mintavételi pontokat az 3. sz. ábra mutatja.

A vizsgálat során az alábbi komponensek mérésére került sor.

• 153. mérőpont TPH vizsgálata (gázkromatográfiás módszerrel)

• 153. db mérőpont BTEX vizsgálata

• 13. db mérőpont összes fenol vizsgálata (gázkromatográfiás módszerrel)

• 2 db mérőpont összes naftalin vizsgálata

• 131 db mérőhely PAH tartalmának vizsgálata

• 203 mérőhely illékony klórozott szénhidrogén tartalmának vizsgálata

• 15 db mérőhely klórpeszticid tartalmának vizsgálata

• 627 db mérőhely triazinok vizsgálata

• 50 db mérőhely egyéb csoportba nem sorolható peszticid tartalom vizsgálata.

4. sz. ábra VKI monitoring vizsgált komponenseinek megoszlása

A mintavételek százalékos arányát a 4. sz. ábra, a vizsgálati eredmények részletes értékelését a 3/a. melléklet tartalmazza.

3.2.2 II. részfeladat

A részfeladat során számbavételre kerültek az OKKP keretében 1996-tól indított kármentesítések, illetve a kialakított monitoringok és kiadott határozatok és engedélyek.

1996–tól folyó beruházások kármentesítési beavatkozás elvégzését takarja, mely – a veszélyeztetettség, valamint a rendelkezésre álló források függvényében – minden egyes területen más-más beavatkozást (kármentesítési szakaszt) jelentett, illetve jelent, mivel a kármentesítés jellegéből adódóan egyes területeken jelenleg is folyik aktív munka (tényfeltárás, beavatkozás).

A mentesítés során tényfeltárás, beavatkozás, ezen belül az un. gyorsintézkedés, valamint utóellenőrzés történt. Minden kármentesítési szakaszban készültek talaj és felszín alatti vizet feltáró fúrások.

A feladat során elsősorban a vízjogi engedélyben előírt komponensek vizsgálatát végeztettük el, de emellett az eddigi munkák záródokumentációjának áttekintését követően, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. számú mellékletében meghatározott szempontok alapján kerültek értékelésre a projektek. A talaj és a felszín alatti víz minőségi változásánál az értékelést a hatósági határozatokban előírt (D) kármentesítési célállapot érték, illetve a (B) szennyezettségi határérték figyelembe vételével végezték.

Minden egyes projekt esetében egységes szerkezetben kerülnek bemutatásra a vízjogi engedélyben meghatározott kutak, valamint a vízminőség változások. Ezen kívül feldolgozásra került az összes mérési eredmény, mely a kármentesítés során készültek, amely a felhasználható lesz az egységes környezeti monitoring nyilvántartási rendszer talaj és felszín alatti víz moduljának feltöltéséhez.

A 3/b. mellékletben foglaljuk össze a 2008-2009. évi monitoring során mért és értékelt eredményeket szöveges és adatlapos formában. Ismertetésre kerülnek azok a területek is, amelyeken a 2008. évi monitoring jelentés alapján a további vizsgálatok nem indokoltak, de a felügyelőségi határozat hiányában nem mondható ki, hogy a kármentesítés sikeresen befejeződött, illetve a kutak nem kerülhettek eltömedékelésre. Összesen 41 projekt áttekintésére került sor és 34. értékelő/zárójelentés készült.

5. sz. ábra OKKP monitoringozott projektek

A monitoringozott területek térképét a 5. sz. ábra mutatja.

3.2.3 III. részfeladat

A III. részfeladat két egymástól független feladatból állt:

Az első feladat három helyszínen (Budapest, III. Budapesti Műszaki Főiskola, Nagybajcs, Győrújfalu) történő állapotfelmérés. Az állapotfelmérés célja, hogy információt nyújtson annak eldöntéséhez, hogy a területeken KEOP pályázathoz előzetes/részletes tényfeltárás szükséges e, illetve indokolt e a terület kármentesítése.

A második feladat az OKTVF 2005. november-2006. június közötti időszakban a KÖVIZIGEK területén végzett történeti kutatás indikatív fúrásokkal történő folytatása volt.

A feladat helyszínei a 6. sz. ábrán láthatók, a Vízügyi Alprogramhoz kapcsolódó expedíciós vizsgálatok részletes bemutatását a 3/c melléklet tartalmazza.

6. sz. ábra Expedíciós mérések

3.2.3.1 Expedíciós felmérés KEOP pályázat előkészítéséhez

Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítéseket a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek nyilvántartják. Az elmúlt évek során az Észak-dunántúli KTVF és a Közép-Duna-völgyi KTVF jelezte, hogy a területükön olyan szennyezett területek találhatók, melyek nagy valószínűséggel KEOP pályázatra jogosultak lehetnek. A három területet indikatív fúrásokkal feltárattuk a szennyezettség valószínűsítése érdekében.

Budapesti Műszaki Főiskola (KDV-KTVF)

A Budapesti Műszaki Főiskola (Budapest, III. Bécsi út 96/b) bővítési munkái során, 2004-ben szénhidrogénnel (gázolaj) szennyezett talajvizet tártak fel. A szennyezettség vizsgálatát a Főiskola bővítésének kivitelezője a KÉSZ Kft. a VITUKI Kht-tól rendelte meg. A tényfeltárás kismértékű talajszennyezést és egy pontban nagymértékű talajvízszennyezést detektált. A Főiskola bővítése befejeződött, melynek során nagymértékű talajcserét hajtottak végre, valamint mélygarázs építésére került sor.

Az ellenőrző fúrások a korábbi szennyezés környezetében kerültek lemélyítésre. A vizsgálatok a térségben jelenleg már nem mutatnak szennyezést. A rendelkezésre álló dokumentációk azt mutatják, hogy a bővítés során elvégzett kárenyhítés megszüntette a talaj és a felszín alatti víz szennyezettségét.

Nagybajcs (ÉDU-KTVF)

A település Önkormányzatának tulajdonában lévő 011/13 hrsz ingatlanon az elmúlt 40 évben illegális hulladék lerakása történt. A lerakott hulladék kb. 7000m² kiterjedésű, a lerakott hulladék mennyisége 10000m³. A Felügyelőség előzetes vizsgálata alapján a talajvíz toxikus nehézfém, TPH, ammónia koncentrációja meghaladta a (B) szennyezettségi határértéket.

A VITUKI felmérése nehézfémek közül a talajban egy fúrási pontban nikkelt, két fúrási pontban ónt talált (B) szennyezettségi határérték felett. A talajvíz nehézfémtartalma egy esetben sem haladta meg a határértéket.

A talajvíz TPH tartalma mutatott kismértékű szennyezettséget. Egy pontban a szulfát, két pontban az ammónia érték volt magasabb, mint a megengedett.

Az állapotfelmérés alapján a hulladék engedélyezett lerakóra történő elszállítása és a terület rekultivációja indokolt.

Győrújfalu (ÉDU-KTVF)

2007. június 20. közérdekű panaszbejelentésre érkezett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre, hogy Győrújfalu, VOLÁN HE. horgásztó parti rézsűjén észlelhető nagyfelületen feketés, olajszerű folyás nyomokat észlelnek. A bejárás során a felügyelőség a tó ÉK-i részén a partoldalban kb. 30 m hosszban, 4 m szélességben észlelte a bitumenfolyást. A szennyezés mélységi kiterjedésének meghatározására nem volt mód. A Felügyelőség a kifolyt anyagból mintát vett, a laboratóriumi vizsgálati eredménye szerint a szennyezőanyag bitumen jellegű, C10-C40 szénhidrogén tartalmú.

A vizsgálati eredmények alapján a felügyelőség kezdeményezésére az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízkárelhárítási készültséget rendelt el, mely során a rézsű rendezését elvégezték.

Az elvégzett munkák ellenére meleg időben a rézsűből a szennyező anyag folyamatosan szivárog.

A szennyezőanyag talajban/földtani közegben való jelenlétét a VITUKI felmérése igazolta. A talaj PAH tartalma kimutatási határérték alatt volt. A talajvíz nyomokban, (B) szennyezettségi határérték alatt tartalmaz szénhidrogén származékot, PAH tartalma ugyanúgy, mint a talajnak kimutatási érték alatti.

A vizsgálati eredmények alapján a rézsűlábat olyan védelemmel kell ellátni, mely biztosítja, hogy a szénhidrogén sem a felszín alatti vizet, sem pedig a kavicsbányató (horgásztó) vizét nem szennyezi el.

4 Az Alprogramok keretében végzett kármentesítések

(A fejezet, az egyes tárcák által készített jelentések alapján került megfogalmazásra, ezért a tárcák által leírtakat követve, nem azonos tematikai sorrend alapján történt a tényadatok felsorolása, kiértékelése.)