Összefoglaló az Országos Környezeti Kármentesítési Program 2008. évi feladat teljesítéséről

Összefoglaló az Országos Környezeti Kármentesítési Program

2008. évi feladat teljesítéséről

Budapest, 2009.

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

A 2008. évi OKKP-ra elkülönített költségvetési források, alprogramok

1 Általános feladatok

1.1 Irányítás, szakmai koordináció, ellenőrzés

1.2 OKKP működtetés

1.3 K+F feladatok

1.4 PR feladatok

1.5 Szabályozás

1.6 Hazai és nemzetközi kapcsolattartás

1.7 Hazai és EU támogatások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok

1.8 A KEOP 2.4.0 intézkedés vizsgálata

2 Országos feladatok

2.1 A FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO és a FAVI-MIR informatikai rendszerfejlesztési feladatok

2.1.1 A FAVI-ENG térinformatikai szakrendszer működtetése és fejlesztése

2.1.2 A FAVI-KÁRINFO térinformatikai szakrendszer működtetése és fejlesztése

2.1.2.1 Az Országos Számbavételi Lekérdező Rendszer (OSZLR)

2.1.3 FAVI-MIR információs rendszer

2.2 Szakértői támogatás

2.2.1 A volt bajai és gyulai felügyelőségek illetékességi területének 2008 elején történt áthelyezése következtében elvégzett informatikai feladatok

2.2.2 Telephely kezelés alapelveinek érvényesítése a FAVI-ban

2.2.3 A FAVI-MIR adatlap változások és kitöltési szabály módosítások következtében szükséges informatikai fejlesztések 1. fázisa.

2.3 Hazai és nemzetközi adatszolgáltatások

2.4 Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL I, II, III) készítése

3 Egyedi projektek

3.1 Kiemelt beruházások – Kormány határozattal kiemelt kármentesítési feladatok

3.1.1 Metallochemia telephely és környéke

3.1.2 Üröm-Csókavár

3.2 Monitoring

3.2.1 I. részfeladat

3.2.2 II. részfeladat

3.2.3 III. részfeladat

3.2.3.1 Expedíciós felmérés KEOP pályázat előkészítéséhez

4 Az Alprogramok keretében végzett kármentesítések

4.1 Egészségügyi Minisztérium – Egészségügyi Intézményi Alprogram

4.2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – Intézményi Alprogram

4.3 Honvédelmi Minisztérium – Honvédelmi Alprogram

4.4 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – Büntetés-végrehajtási Alprogram

4.5Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (volt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

4.5.1 Szilárdásvány-bányászati Alprogram

4.5.2 MÁV Vasúti Alprogram

4.5.3 Közúti Alprogram

4.6 Oktatási és Kulturális Minisztérium – Alprogramjai

4.7 Önkormányzati Minisztérium - Önkormányzati Alprogram

4.8 Pénzügyminisztérium

4.8.1 Volt Szovjet Ingatlan Alprogram

4.8.2 Társasági Privatizációs Alprogram

4.8.3 Az MNV Zrt. és jogelődei, a Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogramja

Mellékletek


Bevezetés


A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) fogja össze a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek feladata, mely beruházásokat a tárcák saját költségvetési keretükből, OKKP tárca-alprogramok címen valósítanak meg.


A 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja szerint a környezet védelméért felelős miniszter az érdekelt tárcák bevonásával, a tárgyévet követő év első félév végéig jelentést készít a Kormány részére a kármentesítési feladatok állásáról és a költségvetési források felhasználásáról.


A jelentéstételi kötelezettség az egyes jelentéstételi, tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek módosításáról és megszüntetéséről szóló 1042/2008. (VI. 30.) Korm. határozat 1.39 pontja értelmében megszűnt.


Tekintettel az OKKP keretében tíz év alatt elvégzett, valamint a környezeti kármentesítés vonatkozásában a jövőben végzendő feladatokra és arra, hogy a program végrehajtása már korábban is számos minisztérium és intézmény együttműködésével vált lehetővé, a KvVM továbbra is szükségesnek tartja a tárcaközi egyeztetés fenntartását és évente összefoglaló jelentés összeállítását az OKKP keretében elvégzett tárgyévi feladatok teljesítéséről.


A környezetvédelem ezen speciális szakterületén elvégzendő feladatok fontosságának, az elért eredmények bemutatásának és a program létjogosultságának alátámasztása céljából továbbra is minden évben összefoglaló jelentés készül és kerül publikálásra az érdeklődők számára a KvVM OKKP honlapján.


Az országnak az EU felé többek között a Víz Keretirányelv tekintetében is kötelezettsége van, a vizek jó állapotát 2015-ig kell elérni az ehhez szükséges intézkedési programok végrehajtásával. Ennek része a kármentesítési feladatok ütemezett végrehajtása azokon a területeken, ahol a vizek jó állapotának veszélyeztetettsége fennáll.

A 2009-2014. időszakra tervezett Nemzeti Környezetvédelmi Program másfél évtizedes tervezési folyamat harmadik szakaszát képviseli. Az eltelt időszakban mind a hazai és nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági környezetben, mind a természeti környezetben jelentős változások mentek végbe, s ennek megfelelően a környezetügyi tervezés módszerei, tartalmi elemei, céljai és prioritásai is módosultak. A környezet sajátosságaira és a környezetügy jellegére való tekintettel azonban komoly szerepet kell kapnia a folytonosság biztosításának is. A harmadik Program tervezési elvek között még inkább kiemelt szerepet kap az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, ehhez a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítése, a szükséges – a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt – intézkedések meghatározása, minden korábbinál nagyobb súlyt fektetve a végrehajtásban is az együttműködésre.


A kármentesítési feladatokat szabályozó 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről jogszabály módosítása, a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések mértékéről szóló jogszabály megalapozása és a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról széleskörű alkalmazása, hosszú távú és megfelelő hátteret teremt a kármentesítést érintő feladatok végrehajtásához.


Az OKKP KvVM-re háruló 2008. évi feladatait az Országos Környezeti Kármentesítési Program előirányzat működtetésének és végrehajtásának szabályairól szóló 10/2008. (HÉ 39.) KvVM utasítás szabályozta.


A FAVI adatszolgáltatásról szóló jogszabály alapján a mindenki által elérhető KVADATSZOLG szoftver további segítséget nyújt a FAVI alrendszerhez tartozó információk gyűjtéséhez és a hatóság számára történő továbbításhoz. Az adatlapok gyűjtését (KVADATSZOLG), hatósági feldolgozását (FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO, FAVI-MIR), majd leválogatását (KAR-tér) biztosító szoftverfejlesztés az adattartalom felfutását, az információk gyors továbbítását, a feldolgozás munkáját támogatja a megfelelő színvonalú hazai és EU-s adatszolgáltatások biztosítása érdekében. A tapasztalatok alapján azonban a jogszabályon felül továbbra is szükséges az adatgyűjtés központi támogatása és kontrollja, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatos tájékoztatás bővítése.


Az OKKP biztosította információs bázis segítségével a projektgenerálásban és a potenciális pályázók szakmai támogatásában megnyilvánuló hatékony háttérmunka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a KEOP 2.4.0 szennyezett területek kármentesítése intézkedés pénzügyi kerete 2008. év végéig 60 %-ban lekötésre kerüljön, megteremtve a szakmai alapjait a következő EU-s költségvetési időszakban a kármentesítési feladatok végrehajtásának.

Stratégiai szakanyagok kidolgozására került sor barnamezős területek rehabilitációjára vonatkozóan annak érdekében, hogy körvonalazódjon a feladatok EU-s pályázati konstrukció keretében történő végrehajtásához szükséges jogi, szakmai és pénzügyi feltételrendszer.


Az OKKP 2008. évi feladatteljesítéséről szóló összefoglaló bemutatja a költségvetési források 2008. évi OKKP keretében történt felhasználását, valamint az állami beruházások indításának előkészítését, továbbá tartalmazza a kormányzati munkamegosztás szerinti OKKP tárca alprogramok keretében végzett munkák részletes bemutatását is.


Az összefoglaló bemutatja, hogy 2008-ban a kormányzati munkamegosztás szerint 9 tárca 13 alprogramja keretében költségvetési forrásokból több mint 90 db projektre 18,623 Mrd Ft került kármentesítés címén felhasználásra.




A KvVM OKKP feladatainak 1996-2008. évi megvalósult költségvetési sarokszámait az alábbi, 1. sz. táblázat tartalmazza.


1. sz. táblázat


Év



Feladat

1996


1997


1998


1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

1996-2008

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Általános és

Országos

feladatok

0,19

23

0,19

23

0,27

35

0,45

35

0,54

36

0,57

39

0,37

16

0,30

30

0,22

22

0,22

4,3

0,14

5,2

0


0

0,4

9,4

3,86

13,9

Egyedi be-

ruházási projektek

0,64

77

0,65

77

0,51

65

0,95

65

0,96

64

0,88

61

1,98

84

0,7

70

0,78

78

4,85*

96,7

2,58

**

94,8

5,01 ***


100

3,86****

90,6

23,92

86,1


Összesen


0,83



0,84


0,78


1,4


1,5


1,45


2,35


1,0


1,0



5,07 *



2,72

**


5,01


4,26


27,78


* ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 3,505 Mrd Ft előirányzatból: 4,5825 Mrd Ft
** ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 3,2375 Mrd Ft előirányzatból: 2,1583 Mrd Ft
*** ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 2,8097 Mrd Ft előirányzatból: 2,8097 Mrd Ft
**** ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 0,53 Mrd Ft előirányzatból: 0,48 Mrd Ft

A 2008. évi OKKP-ra elkülönített költségvetési források, alprogramok

Az OKKP középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozatban, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint, az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat a tárcák a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően hajtják végre tárca alprogramok keretében. Több tárcánál folytatódott, egyes tárcáknál megkezdődött az egyedi kármentesítési beruházások végrehajtása. Tekintettel arra, hogy a feladatokat valamennyi tárcának a saját költségvetési forrásából kell kigazdálkodnia, elsősorban finanszírozási okokból néhány tárca egyelőre csak a feladatok megfogalmazásáig a feladat-leltárig, az alprogramba bevonandó területek számbavételéig jutott el.


Az egyes Alprogramok 2008-ban állami forrásokból indított jelentősebb kármentesítési beruházásainak költségeit a 2. sz. táblázat tartalmazza. Az előirányzat „0,0” értéke azt jelzi, hogy nem indult be az adott alprogram, előkészítése jelenleg még az országos feladatok keretében folyik, illetve az alprogramra az adott évben nem került forrás elkülönítésre.

2. sz. táblázat

Minisztérium / Alprogram

2008. évi lekötött előirányzat

(millió Ft)

2008. évi előirányzat felhasználás

(millió Ft)

EÜM – Egészségügyi intézményi alprogram

az alprogramra 2008-ban nem került forrás elkülönítésre)

0,000

0,000

FVM – Intézményi alprogram

(az alprogramra 2008-ban nem került forrás elkülönítésre)

0,000

0,000

HM – Honvédelmi alprogram

608,711

550,211

IRM – Büntetés-végrehajtási alprogram

5,801

2,729

KHEM- Szilárdásványbányászati Alprogram:

- Mecseki uránbányászat környezeti kárai

- Volt állami szénbányák és meddő CH kutak megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok


2 091,221

453,271



2 057,706

451,735


KHEM - MÁV alprogram

753,963

740,298

KHEM – Közúti alprogram*

18,415

41,820

OKM – Oktatási intézményi alprogram

20,000

14,437

OKM – Kulturális intézményi alprogram

0,000

0,000

ÖM – Önkormányzati alprogram

0,000

0,000

MeH/PM – MNV Zrt. - társasági alprogram**

9 965,000

9 758,094

MeH/PM – MNV Zrt. - volt szovjet ingatlan alprogram

840,500

993,517

MeH/PM – MNV Zrt. -Kincstári Vagyon Igazgatóság alprogramja

1,950

1,950

KvVM beruházásába tartozó egyedi feladatok

3384,4

3234,8

Metallochemia gyáregység és környezete kármentesítése


480,4

480,4

Összesen

18623,632

18327,697


*az előirányzat felhasználás a Szentlőrinci kármentesítés teljes szerződött összegét tartalmazza 2007-2008-ra

** az adat a 2008 évi terv előirányzat, „lekötött előirányzat” adat nem áll rendelkezésre


A 2008. évben a KvVM által végrehajtandó OKKP feladatok költségvetési tervének eredeti előirányzata 4340,7 millió Ft volt, amelyből kötelezettségvállalással terhelt 4262 millió Ft.

Az OKKP 2008. évi tényleges kifizetéseket a 3. sz. táblázat mutatja be. 3. sz. táblázat

Az OKKP 2008. évi kötelezettség vállalásai és a tényleges kifizetések 2008. 12. 31-ig

Azonosító

Feladatok

Korábbi évekről 2008. évet terhelő köt. vállalás

2008. évi 2008. évet terhelő köt.vállalás

Összes 2008. évet terhelő köt. vállalás

Lekötött, de 2008 folyamán még nem kifizetett

2008. december 31-ig kifizetett összegek

 

 


 

millió Ft

1

2

3

4

5=(3+4)

6

7

a)

Általános feladatok [aa) - ai)] összes

0,0

300,2

300,2

97,8

202,4

aa)

Irányítás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

ab)

Szakmai koordináció

0,0

53,0

53,0

2,0

51,0

ac)

Ellenőrzés

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

ad)

OKKP működtetés, hatósági kivizsgálás

0,0

42,3

42,3

7,8

34,5

ae)

K+F feladatok

0,0

24,4

24,4

0,0

24,4

af)

PR feladatok

0,0

2,8

2,8

2,8

0,0

ag)

Hazai és nemzetközi kapcsolattartás

0,0

5,0

5,0

2,7

2,3

ah)

Szabályozás

0,0

98,4

98,4

82,5

15,9

ai)

Hazai és EU támogatásokkal kapcsolatos feladatok

0,0

74,3

74,3

0,0

74,3

b)

Országos feladatok [ba) - bd)] összes

0,0

97,0

97,0

0,0

97,0

ba)

FAVI (FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO, FAVI-MIR) fejlesztés, működtetés

0,0

62,0

62,0

0,0

62,0

bb)

Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele, szennyeződéscsökkentési program folytatása

0,0

15,0

15,0

0,0

15,0

bc)

Hazai és nemzetközi adatszolgáltatás

0,0

6,0

6,0

0,0

6,0

bd)

Alprogramok koordinálása

0,0

14,0

14,0

0,0

14,0

c)

Beruházás = Egyedi feladatok

800,0

2584,4

3384,4

149,6

3234,8

ca)

KvVM kötelezettségébe tartozó beruházások előkészítése, tényfeltárás

0,0

461,7

461,7

7,0

454,7

cb)

KvVM kötelezettségébe tartozó beruházások műszaki beavatkozás

0,0

1708,2

1708,2

58,6

1649,6

cc)

Egyedi nagyprojektek: Budafoki barlanglakások kármentesítése

800,0

0,0

800,0

0,0

800,0

cd)

KvVM kötelezettségébe tartozó beruházások monitoring feladatai

0,0

150,0

150,0

84,0

66,0

ce)

Egyedi projektekkel kapcsolatos feladatok (műszaki ellenőrzés, őrzés, eljárási díjak)

0,0

67,8

67,8

0,0

67,8

cf)

Azbesztmentesítési mintaprojekt - Tatabánya

0,0

196,7

196,7

0,0

196,7

d)

Korm. határozat szerinti kármentesítés: Metallochemia és környezete

480,4

0,0

480,4

0,0

480,4

2008. évi kötelezettség vállalás

1280,4

2981,6

4262



Tartalék



0,0



MINDÖSSZESEN



4262

247,4

4014,6

A KvVM 2008. évi OKKP feladatai részletesen


1 Általános feladatok


Az OKKP általános feladatcsoportja magában foglalja az OKKP működtetésének irányítási feladatait, koordináló szervezetek létrehozását és működtetését, az OKKP szakmai fejlődése és az ellenőrzés eredményei alapján az OKKP működésének fejlesztését. Az OKKP általános feladatai keretében gondoskodni kell a minisztériumra háruló kormányzati feladatok ellátásáról, a tárcaközi kapcsolattartásról, továbbá a hazai és nemzetközi kapcsolatépítés fejlesztéséről is.


1.1 Irányítás, szakmai koordináció, ellenőrzés


A 10/2008. (HÉ 39.) KvVM utasítás értelmében az OKKP szakmai irányításának végrehajtását, állandó munkacsoportok, a Kármentesítési Programcsoport és az Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segíti. A Programcsoport figyelemmel kíséri és összehangolja az OKKP Minisztériumot érintő feladatainak végrehajtását, valamint folyamatosan informálja a résztvevőket.


A Kármentesítési Programcsoport (KPCS) tagjai:

  • az OKKP Vízügyi és Természetvédelmi Alprogramjának végrehajtásában érintett minisztériumi egységek és szervezetek,

  • az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, továbbá,

  • a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (KTVF), a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG), és a nemzeti park igazgatóságok (NPI) programkoordinátorai, valamint

  • a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) képviselői.


OKKP Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoport (ATKM) 1997-től folyamatosan segíti az OKKP célkitűzéseinek megvalósítását, melynek tagjai az alprogramokat irányító tárcák, illetve a feladat végrehajtásával megbízott intézmény kijelölt képviselői.


1.2 OKKP működtetés

Az OKKP működtetése feladatot a VKKI a VITUKI bevonásával látta el, amely magában foglalja a KvVM kármentesítési feladataival összefüggő közbeszerzési eljárások előkészítését, felügyeletét, koordinálását. A szakmai és műszaki megfelelőség megalapozásaként általános érvényű háttéranyag kidolgozása a kármentesítési munkák előkészítéséhez, lebonyolításához.


Az opponálási feladatatok célja a projekt kivitelezése során a független szakértői feladatok ellátása és a projektvezető munkájának segítése, 2008. évben 2 ilyen faladat volt:

1. A Tiszavasvári részletes tényfeltárás kármentesítési projektek záródokumentációjának opponálása a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. számú mellékletében előírtak figyelembe vételével, különös tekintettel a szennyező anyagok „D” kármentesítési célállapot meghatározására, a szennyező anyagok térbeli és időbeli mozgásának előrejelzésére (modellezésére), a szennyező anyagok mennyiségi kockázatok vizsgálatára, a költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzésére, a javasolt további kármentesítési feladatok értékelésére.

2. Részvétel a volt Csepel Művek közbeszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok szakmai értékelő bizottság munkájában, illetve a záródokumentáció elfogadására összehívott szakmai értékelő bizottság munkájában. A stratégiai tervdokumentáció véleményezése a Dokumentációban meghatározott feladatok figyelembe vételével. Továbbá folyamatos részvétel a kármentesítési munkák ütemezés szerint és megfelelő minőségben történő kivitelezésének felügyeletében.

1.3 K+F feladatok


Szekszárd, Lőtéri vízbázis területén a kialakult klórozott szénhidrogén szennyeződés kármentesítésének optimalizálására, költséghatékonyságának növelésére a KvVM K+F feladatot indított. 2008. évi I. fázisként megtörtént a jelenlegi monitoring program felülvizsgálata, az előzetes elméleti kockázati modell megalkotása, a csóvadinamika értékelése, mikrobiológiai vizsgálatok végzése a természetes bomlási folyamatokat illetően. A szennyezőanyag felszín alatti kiterjedésének megismeréséhez szükség volt a vertikális eloszlás vizsgálatára. A vizsgálatok eredményeire támaszkodva a 2009. évi II. fázisban további feladatot jelent a zárt terekben esetlegesen kialakuló humán egészségkockázatok meghatározása, a már meglévő numerikus vízáramlási modell felülvizsgálata, valamint az elvégzett vizsgálatok alapján a kármentesítő rendszerbe, illetve a terepi monitoring tevékenységbe bevonásra javasolt kutak állapotának felülvizsgálata. A kapott eredmények alapján kezdeményezhető lesz egy hatékonyabb műszaki beavatkozás megvalósítása.


A Hortobágy bombatérnek nevezett, több mint 7 km2 kiterjedésű része öt település közigazgatási területét érinti. Az 1942-től 2004-ig tartó katonai célú hasznosítás eredményeként a bombatér területén nagyszámú tájseb található, melyek jelentősen rontják a Világörökség és a Hortobágyi Nemzeti Park részét képező terület tájképi értékét és akadályozzák korábbi élővilágának maradéktalan regenerációját. Az eredeti, XX. század első harmadára jellemző természetközeli tájképének helyreállítása, valamint az eredeti szikes felszínformákkal jellemezhető mikrodomborzati viszonyokhoz kötődő élővilág lehető legnagyobb mértékű regenerációjának biztosítása érdekében mindenképpen szükséges egy bombatér-rehabilitációs projekt tervezése és kivitelezése. A K+F feladat keretében néhány, vegetáció nélküli bombatölcsér környezetének komplex vizsgálatára kerül sor.


A Budapesti Vegyiművek Rt. Garé község térségében létesített veszélyes hulladék tárolójában található, a szállításkor már sérült, illetve időközben korrodált fémhordókban tárolt hulladék a talajvizet is elszennyezte. A hulladék elszállításával a kármentesítés I. üteme befejeződött, s jelenleg még 100 ezer tonna nagyságrendű talaj, salak és felszíni víz kármentesítése várat magára. A K+F feladat célja, hogy a finanszírozási problémák miatt félbeszakadt kármentesítés lehetséges műszaki megoldásait vizsgálja, s javaslatot tesz a deponált, erősen szennyezett talaj helyben történő biztonságba helyezésére.


1.4 PR feladatok


PR feladat keretében kézikönyv készült a klórozott szénhidrogének tényfeltárási diagnosztikájának módszertanáról. Ez a szennyezőanyag-csoport sajátos fizikai és kémiai tulajdonságaiból adódóan speciális kezelést igényel annak érdekében, hogy a nem megfelelő mintavétel során a szennyezés továbbterjedésének okozása elkerülhető legyen. A kiadvány célja a szakmai ismeret szélesítése és a tapasztalathiány pótlása, a hazai kármentesítési feladatok műszaki színvonalának fejlesztése.


A kézikönyv tartalmazza:

  • a hazai és nemzetközi gyakorlat átfogó ismertetését,

  • az in situ diagnosztikai eljárások bemutatását (pl. CPT, MIP, ROST vizsgálatok),

  • a mintavételi folyamat sajátosságait,

  • a korszerű vízminőségi monitoring műtárgyak leírását,

  • az adatgyűjtés, adattárolás, adatfeldolgozás, az eredmények megjelenítésének folyamatát (előnyök, hátrányok),

  • a tényfeltárás alapvető elveit és sajátosságait víznél nehezebb szennyezőanyagok esetén,

  • javaslatot műszaki szabályozás elkészítésére.


1.5 Szabályozás


Az OKKP jövőbeli stratégiai feladatai kidolgozásának keretében elkészült a rövid és középtávú szakasz eredményeinek, a feladatok előrehaladásának szakmai és közgazdasági elemzése, értékelése; valamint a nemzetközi gyakorlat (pl. holland, dán, német, cseh stb.) áttekintő elemzése. Az átfogó vizsgálat eredménye alapján javaslat került megfogalmazásra az továbbfejlesztésének koncepciójáról, a szükséges strukturális és jogszabályi fejlesztésekről, a hosszú távú stratégiai feladatok meghatározásáról, időbeli ütemezéséről és annak finanszírozási megoldási lehetőségeiről.


A főleg nehézipari nagyvállalatok átalakulásakor – különösen a kezdeti időkben - a környezetvédelmi kérdések nem képezték a privatizációs, később az adás-vételi szerződések tárgyát. A tartós környezeti kár rendezése nem történt meg. A kármentesítési felelősség kérdését pedig 10-15 év távlatában nem egyszerű tisztázni. Ugyanakkor a korábbi tevékenységből származó szennyezettség terjedésével ma már másodlagos hatások is fellépnek. Egyes esetekben vétlen tulajdonosok területén, kritikus esetben vízbázis védőidomán is kimutatható a környezeti kár.


Jelenleg a tartós környezeti kár szempontjából legnagyobb környezeti kockázatot az egykori észak-magyarországi nehézipari vállalatok után visszamaradt szennyezettség okozza. Az adott feladat keretében két korábbi üzem (Borsodnádasi Lemezgyár és az Ózdi Kohászati Üzemek) 4 szennyezett területének stratégia vizsgálatára került sor. A stratégia kidolgozóinak feladata volt, hogy az egykori nehézipari örökségként rendezetlen környezetszennyezés történeti hátterét feltárva és ezzel együtt a kötelezhetőség kérdést részletesen elemezve segítse elő a tartós környezeti kár felszámolását. A szennyező fizet elv és a felelősségi kérdések vizsgálata alapján tegyen javaslatot a jogi rendezésre. A területi zöldhatóság és - lehetőség szerint - a jelenlegi területtulajdonosok bevonásával készítsen elő konszenzuson alapuló javaslatot a környezeti kár gazdasági – műszaki felszámolására.


A jelenleg is felszámolás alatt álló Berva Rt. megalakulásakor katonai üzem, később széles termék-spektrummal rendelkező gépipari vállalt volt. A vállalat egyes részeinek több magánjogi szerződéskötésen keresztül történő privatizációja, a részben osztott, részben osztatlan tulajdonviszonyok ellehetetlenítik az eredményes hatósági munkát. A kármentesítés előkészítése érdekében történtek bizonyos intézkedések, de a szükséges komplex műszaki beavatkozás a jogi és a finanszírozási problémák miatt szinte elképzelhetetlen.


A stratégia kidolgozóinak feladata hasonló az előzőhöz: a környezetszennyezés történeti hátterét feltárva és ezzel együtt a kötelezhetőség kérdést részletesen elemezve segítse elő a tartós környezeti kár felszámolását. A szennyező fizet elv és a felelősségi kérdések vizsgálata alapján tegyen javaslatot a jogi rendezésre. A területi zöldhatóság és - lehetőség szerint - a jelenlegi területtulajdonosok bevonásával készítsen elő konszenzuson alapuló javaslatot a környezeti kár gazdasági – műszaki felszámolására.


A volt Csepel Művek Gyártelep kármentesítési feladatainak megoldására vonatkozó stratégiai szakanyag kidolgozása projekt célja a speciális tulajdonjogi, gazdaságpolitikai és környezetvédelmi helyzet kezelésére, a múltban keletkezett szennyezések felszámolására vonatkozó javaslat kidolgozása. A stratégiai szakanyag feladata, a gyakorlatban is működőképes olyan szcenáriók bemutatása, ami a környezetvédelmi és gazdasági szempontból leghatékonyabb és a helyi városfejlesztési elképzelésekhez is illeszkedő megoldás kiválasztását teszi lehetővé.

A feladat megoldása során fel kell tárni a területen 1892-től működő technológiai folyamatokból, a háború okozta környezeti károkból származó, illetve a terület feltöltésére használt és lerakott anyagok (hulladékok) környezetre gyakorolt hatását (állapot-felmérés, értékelés elvégzése).


Megjelent a felszín alatti vizek szennyezéssel és állapotromlással szembeni védelméről szóló 2006/118/EK irányelvhez történő jogközelítés érdekében a 219/2004. (VII.21.) Korm. Rendeletet módosító 302/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet, valamint az ehhez kapcsolódó, a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról szóló 33/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet.

A felszín alatti vízbe történő „közvetlen és közvetett bevezetések” megakadályozásáról és korlátozásáról szóló útmutató magyarországi változata kidolgozásra került.

Elkészült a mezőgazdasági pontszerű szennyezőforrások ellenőrzését segítő útmutató, mely a tervek szerint 2009. január 1-től a kölcsönös megfeleltetési rendszer magyarországi bevezetésére való felkészülést szolgálta.


Megjelent a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, amely a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KTM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendeletet hatályon kívül helyezte.

Elkészült a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben szereplő szennyező anyagok, illetve anyagcsoportok analitikai vizsgálata során alkalmazni ajánlott szabványokról szóló közlemény tervezete.


A Minisztérium megbízásából a Magyar Szabványügyi Testület elvégezte 14 db MSZ szabvány korszerűsítését, valamint 3 db ISO szabvány honosítását. Az ivóvíz-vizsgálati szabványok közül módosításra került a nitrát- és nitrition meghatározására, a kloridion, a foszfát, valamint a pH meghatározásokra vonatkozó szabványok. Környezetvédelmi talajvizsgálatok közül módosult az illékony halogénezett szénhidrogének, az extrahálható szénhidrogén-tartalom, a mono- és a dihidroxi-benzol, valamint a krezoltartalom (fenolok), a klór-fenol-tartalom, a triazin, illetve a fenoxi-karbonsav típusú herbicidek és a szénhidrogén-tartalom meghatározására vonatkozó szabványok. Vízvizsgálatok közül korszerűsödött a fenolindex, az extrahálható szénhidrogén-tartalom és a fenolok meghatározásának szabványai.


Az ISO szabványok honosítása keretében elkészült „A felszín alatti vizek mintavételi útmutatója” és „A talajminták hosszú és rövid távú tárolásának útmutatója”.

1.6 Hazai és nemzetközi kapcsolattartás


A ConSoil konferencia 10. ülése az idén Milánóban került megrendezésre, 2008. június 2-6. között, amelyen a KKO munkatársa is részt vett. Az előadások a szennyezett területek témáján belül a következőképpen kerültek csoportosításra:

  • Stratégia, törvényhozás, szabályozás, irányelvek

  • Funkciók és értékek: a folyamatok megértése

  • Helyszíni vizsgálat: monitoring és screening

  • Kockázatok és hatások

  • Kármentesítés: koncepciók és technológiák

  • Fenntartható és kockázat alapú területkezelés

  • Esettanulmányok

  • Tengerparti területek


Az International Conference Contaminated Sites Bratislava 2008 konferencia a Szlovák, ill. a Cseh Környezetvédelmi Minisztériumok védnöksége alatt került megrendezésre 2008. június 16-18. között, Pozsonyban. A főbb témakörök: Szabályozás, stratégiák; Kutatás, fejlesztés; PCB szennyezések, tisztítási technológiák. Szabályozás témakörben a KKO munkatársa előadást tartott The National Environmental Remediation Program in Hungary címmel.


A víznél nehezebb és meglehetősen mozgékony szennyező anyagok, a hagyományos technológiákkal nehezen, vagy gyakorlatilag nem tisztítható klórozott szénhidrogének terjedésének modellezéséről, monitorozásáról, valamint új, innovatív tisztítási eljárásárairól szóló európai konferencia sorozatot tartottak 2008. október 21-23-a között Amszterdamban. Az in situ oxidációs-redukciós technológiákról az 5; a kármentesítés jellemzői (monitoring és modellezés) a 3; a talaj, a kőzet és a felszín alatti víz biológiai, kémiai és fizikai tisztítási eljárásainak új módszereiről szóló 1. konferencia előadói, kiállítói és egyéb résztvevői a világ számos országából érkeztek. Az előadók Európa mellett: Észak- és Dél Amerika, Ausztrália és Ázsia országaiban végzett kísérletekről és beruházásokról számoltak be. A technológiai újdonságok alkalmazásában az USA és Európa játszik vezető szerepet.


A hazai kapcsolattartás érdekében 2009. március 11-12. között, Siófokon hívta össze a KvVM a Vízügyi Alprogram munkacsoport ülést, amelyen megtárgyalásra kerültek a KÖVIZIG-ek és a KTVF-ek 2008. évi OKKP forrásból kapott feladatainak addigi állása, illetve a KEOP 2.4.0 konstrukció aktuális módosulásai.


2007-ig a Természetvédelmi Alprogram jobbára csak a feladatok felmérését jelentette. 2008-ban a fejezeti soron rendelkezésre álló pénzügyi forrás több, jelentős intézkedés, beruházás megkezdését tette lehetővé. A 2009. február 19-én tartott koordinációs értekezlet célja a 2008/2009. év befejezett, vagy folyamatban lévő Nemzeti Park Igazgatóságokhoz tartozó kármentesítési feladatok áttekintése, a (pozitív és negatív) tapasztalatok közreadása, egymás gondjainak, gondolatainak, ötleteinek, illetve a KEOP pályázati lehetőségek megismerése volt.


A Földév és a Föld Napja szakmai ünnepeként 2009. április 22-23. között a Margitszigeten került megrendezésre „A kármentesítés aktuális kérdései” című konferencia a KSzGySz szervezésében. A konferencia témái között szerepeltek az aktuális jogszabályi módosulások, a finanszírozási lehetőségek, valamint a kármentesítési tevékenységgel (tényfeltárás, beavatkozás, monitoring) összefüggő tapasztalatok, technológiai fejlesztések.


1.7 Hazai és EU támogatások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok


Az OKKP korlátozott financiális lehetőségei, valamint az időközben megjelenő Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP) kapcsán a KvVM igényeihez igazodva új feladatelemek jelentek meg az OKKP feladatai között. A kármentesítési témakör előmozdítása, a KEOP pályázati forrás lehetőségek kihasználása és a már folyamatban lévő kármentesítési munkák támogatásának biztosítása érdekében a nem a KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítési projektek pályázati jogosultságának KEOP relevanciájának vizsgálata, Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok kidolgozása, a KEOP 2008. évet követő időszakának előkészítése, valamint új KEOP művelet, a „hulladéklerakók kármentesítése” előkészítésének tárgyában került sor a korábbi feladatok bővítésére.


A Vizeink jó kezelése prioritás, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása intézkedés (KEOP 2.4.0), Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése műveletben a 2007- 2013. időszakban 37 Mrd Ft pénzügyi keret felhasználása vált lehetővé.

A KEOP első éveiben az EU-s előírások figyelembevétele, valamint a jogosultsági feltételrendszer mentén állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe és alapvetően állami és/vagy önkormányzati tulajdonú területen kerülhet sor nevesített, kármentesítési műszaki beavatkozási projektek végrehajtására.


Az első kétéves akcióterv 2008-ban lezárult, ezzel párhuzamosan, a pályázati rendszer tapasztalatait feldolgozva és értékelve, a 2008. év során ki kellett dolgozni a 2009/2010-es évekre vonatkozó akciótervet. Figyelembe véve a KEOP 2.4.0 műveletben meghatározott feltételrendszert, a rendelkezésre álló pénzügyi keret további felhasználásához szükségessé vált a pályázati követelményrendszer áttekintése, felülvizsgálata, értékelése és a magyarországi kármentesítési feladatok jellegéhez, jogi, közgazdasági környezetéhez való igazítása.


A 2008. évben a VITUKI közreműködésével folytatódott a projektgenerálás és a beruházási tartalék képzése, a pályázati rendszer szempontjából releváns kármentesítendő területek felkutatása, a pályázati kiírásban megjelent kedvezményezeti körbe tartozó területekre vonatkozóan.


A korábbi évek adatgyűjtésének eredményeként, az alábbi (4. sz. táblázat) 13 db kármentesítendő terület kedvezményezettjeinek meghívására került sor a KEOP 2.4.0 konstrukció első körében:

4. sz. táblázat

Sorszám

Projekt

1.

Sarród

2.

Berettyóújfalu

3.

Szolnok

4.

Felcsút

5.

Algyő

6.

Sármellék

7.

Székesfehérvár (Alba Regia)

8.

Ócsa

9.

Tarnaszentmária

10.

BP Irinyi laktanya

11.

Simontornya

12.

Szeged-Öthalom

13.

Berhida


A benyújtott és értékelt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT) alapján a KEOP 2.4.0 intézkedés keretében előkészítés alatt lévő projekteket az 5. sz. táblázat mutatja be.

5. sz. táblázat

Pályázó neve

Az 1. fordulóban előkészítésre megítélt összeg

Projekt megnevezése

Berettyóújfalu Város Önkormányzata

38 748 265 Ft

Berettyóújfalu, 0490/4 hrsz. alatti volt szovjet katonai objektum területén levő föld alatti tartályok által okozott szén-hidrogén-szennyezés kármentesítése

Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség

39 322 000 Ft

Tarnaszentmária, üzemen kívüli üzemanyagbázis környezeti kármentesítése

Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség

14 000 000 Ft

Székesfehérvár, Alba Regia Laktanya, környezeti kármentesítés

Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség

168 000 000 Ft

MH Ócsai üzemanyagraktár területén feltárt szénhidrogén szennyezettség kármentesítése

Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség

62 480 000 Ft

Felcsút 2.sz. üzemanyagbázis, környezeti kármentesítés

Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség

168 300 000 Ft

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése

Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

91 905 000 Ft

Peremartongyártelep, Északi Bányaterület kármentesítése

Sármellék Község Önkormányzata

226 026 000 Ft

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése


A 2008. év végéig beérkezett projektjavaslatok a beruházási keret 60 %-át, közel 22 Mrd forint lekötését teszik lehetővé.


A hulladékgazdálkodási és kármentesítési feladatok együttes végrehajtását igénylő speciális problémakör a műszaki védelem nélküli kommunális hulladéklerakók környezetében kialakuló, komoly környezeti kockázatot jelentő kármentesítési feladatok kezelése, melyek megoldására vonatkozóan a 2.4.0 intézkedési tengelyben rendelkezésre álló pénzügyi keretből került sor közel 4 Mrd forint átcsoportosítására úgynevezett „hulladéklerakók kármentesítése” tárgyú feladatok végrehajtására. A 2008. év folyamán megtörtént a releváns objektumkör meghatározása, melynek alapján az új intézkedési tengely a 2009. év első felében kerül kidolgozásra.


1.8 A KEOP 2.4.0 intézkedés vizsgálata


A korábbi KIOP projektgenerálási munkára építve az EU-KEOP projektek döntés előkészítésének megalapozása tárgyban a VITUKI KKK projekt előkészítést végzett 2006. – 2007 folyamán a KvVM környezeti kármentesítési osztály - mint a KEOP 2.4.0 szakmai felelőse - támogatására. NFÜ és a KvVM Fejlesztési Igazgatóság által adott útmutatások és peremfeltételek mentén alapvető feladat volt az állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe tartozó területekre a projektgenerálás, további beruházási tartalék képzése.


Az OKKP-ra alapozott projektgenerálási munka alkalmas volt arra, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok, korábbi tanulmányok és egyéb információk alapján, valamint a hatósági munkatársak segítségével egy átfogó helyzetjelentés készüljön a hazai kármentesítési feladatok szakmai, jogi és pénzügyi hátteréről.


A közel egy éves adatgyűjtési munka eredményeként még 2006-ban, 8 db kategóriában került sor a potenciális projektjavaslatok csoportosítására és átadására a NFÜ és annak saját szakértői háttere számára.


A projektgenerálási munka többek között az alábbi meghatározó eredményeket hozta:

  • A legjelentősebb, a KEOP kiírás céljaként megfogalmazott, magas prioritású, azaz magas humánökológiai kockázattal járó projektek döntő többsége nem állami és/vagy önkormányzati, hanem gazdasági társaságok felelősségi körébe tartoznak.

  • A NFÜ által definiált kedvezményezetti körnél jelentkező projektjavaslatok többsége forráshiány miatt előkészítetlen, tényfeltárással nem megalapozott.

  • Számos, kármentesítendő terület felelősségi köre jogilag rendezetlen, tulajdoni viták, a kötelezett megjelölésének hiánya, egyetemleges kötelezések, vagy felszámolás alatti jogállapot miatt.


Fentiek elővetítették azt, hogy a leendő pályázóknak komoly szakmai és anyagi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy az alapvetően forráshiányos pályázói kör képes legyen előkészíteni - tényfeltárások elvégzésével, az alap adatok összegyűjtésével - támogatni a pályázati folyamatot, különösen az EU által nem finanszírozott Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT) kidolgozását.


Az OKKP által támogatott projektgenerálási munkára alapozva a KEOP pályázati kiírás előkészítése során többek között az alábbi meghatározó javaslatok fogalmazódtak meg:


  • A pályázati kiírásban alapvető célokhoz igazodva javasolt a kedvezményezetti kört bővíteni;

  • A KEOP pályázati folyamatnak támogatnia kell a tényfeltárás elvégzését is nem csak az aktualizáló tényfeltárást,

  • Az EMT információigényét minimalizálni kell annak érdekében, hogy a forráshiányos pályázóknak legyen esélyük az EU által nem finanszírozott EMT-k kidolgozására,



A KEOP kiírás több mint egy éves 2006-2007. előkészítése során, a folyamatosan változó feltételrendszerhez igazítva a projektgenerálási munka során felállított projektlista a véglegesített pályázati kiírás feltételrendszere mentén jelentős mértékben szűkült. A VITUKI a jogi, gazdasági és szakmai peremfeltételek alapján még releváns projektjavaslatok tekintetében minden javaslatról rövid jogi, gazdasági és szakmai fejezeteket tartalmazó dokumentációt állított elő. Ezek a dokumentációk alapozták meg a pályázati meghívásra kerülő kedvezményezettek konkrét körét.


A rendelkezésre álló, még szabad kb. 40 %-nyi pénzügyi keret lekötésének biztosítására a KEOP 2.4.0 intézkedés jelentős módosítására került sor 2008. decemberében, amelynek legfőbb elemei:

  • tényfeltárás nem követelményként, hanem az első fordulós pályázatok esetében támogatható tevékenységként jelenik meg az új konstrukcióban;

  • a korábbi meghívásos rendszer átalakítása nyílt pályázati rendszerré;

  • továbbá bővült a pályázói kör.



Országos feladatok



Az OKKP országos feladatcsoportja magába foglalja:

  • A felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavételét a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése céljából

    • a felszín alatti vízre vonatkozó adatokat tartalmazó információs rendszerek (a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer és alrendszerei, FAVI-KÁRINFO, FAVI-ENG, FAVI-MIR) működtetését, fejlesztését;

    • a szennyezettség ismertségi állapotától függő különböző szintű adatokra támaszkodó Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (NKPL) módszertani fejlesztését.

  • A kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó tárca alprogramok, valamint a kormányhatározattal kiemelt projektek koordinálását.


2.1 A FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO és a FAVI-MIR informatikai rendszerfejlesztési feladatok


A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése elrendeli: „A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. § szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. § (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI).”


A FAVI egy adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer, mely a felszín alatti víz és a földtani közeg:

  • állapotára,

  • állapotával kapcsolatos követelményekre,

  • védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre,

  • veszélyeztetésére,

  • veszélyeztetésével járó tevékenységekre (elhelyezés, bevezetés) vonatkozóan tárol adatokat.


A FAVI alrendszerei közül a FAVI-ENG alrendszer az engedélyköteles helyeket, engedélyköteles tevékenységet tartja nyilván, a FAVI-KÁRINFO a szennyezett területeket, illetve a kármentesítés különböző fázisait követi nyomon, a FAVI-MIR mindkét alrendszerhez kapcsolódó monitoring eredményeket gyűjti.


A FAVI valamennyi alrendszerének működését a KvVM koordinálja, az alrendszerek folyamatos rendszergazdai feladatait a 2008. évben a VITUKI látta el.

2.1.1 A FAVI-ENG térinformatikai szakrendszer működtetése és fejlesztése



A FAVI-ENG adatbázis 2001. évtől működik. A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet hatálybalépéséig, 2007. július 1-ig lehetett adatot szolgáltatni a régi adatlapokon. A rendszerben a 2007. szeptember elejei állapotnak megfelelően 9233 db ügyfél és 22046 db objektum adatai szerepeltek, ezzel az adattartalommal a rendszer lezárásra került. Ezt követően kezdte meg működését az új FAVI-ENG szakrendszer, az új adatlapokkal. Az éles, elfogadott adatbázisban, a 2008. végéig 3000 db adatlap adatai szerepeltek.


Az adatlapok típusok szerinti megoszlását, az 1. sz. diagram ábrázolja.

1. sz. diagram





Az adatbázisban szereplő 409 db telephely, felügyelőségenkénti megoszlását a 6. sz. táblázat mutatja be.

6. sz. táblázat

Felügyelőség neve

Telephely száma (db)

Észak-dunántúli KÖTEVIFE

185

Nyugat-dunántúli KÖTEVIFE

2

Közép-dunántúli KÖTEVIFE

87

Dél-dunántúli KÖTEVIFE

49

Közép-Duna-völgyi KÖTEVIFE

0

Felső-Tisza-vidéki KÖTEVIFE

25

Közép-Tisza-vidéki KÖTEVIFE

16

Alsó-Tisza-vidéki KÖTEVIFE

24

Észak-magyarországi KÖTEVIFE

21

Tiszántúli KÖTEVIFE

0

Összesen

409

A 2008. év során megtörtént a FAVI-ENG szakrendszer ellenőrzési szempontrendszerének felülvizsgálata, átalakítása, aktualizálása. Az adatgyűjtést támogató KVADATSZOLG és az adatbázisból történő leválogatást segítő KAR-tér programok tesztelését követően javaslatok készültek a két program változtatására, a lekérdezések módosítására. Az alrendszerben rögzített adatlapok szakmai helyességének vizsgálata keretében szakmai elemzés készült a rendszerben található összes felszín alatti vízbe és földtani közegbe történő közvetlen bevezetésről. Elemzés készült a FAVI-ENG adatbázisból történő Európai Uniós adatszolgáltatásokhoz, illetve a hatósági eljárásokhoz szükséges adatigény pontos definiálására, amelynek célja egy alapozó szakanyag összeállítása volt a FAVI-ENG adatlap fejlesztéséhez.

Folytatódott a FAVI-ENG szakrendszer adatainak összevetése, összehangolása más szakterületek, tárcák hasonló jellegű adataival, különös tekintettel az állattartó telepekre vonatkozóan.

Módszertani útmutató, eljárásrend került összeállításra a szakrendszer használatához a környezetvédelmi hatóságok munkatársai számára, a hatósági munkatársak adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatainak támogatására, a jogszabályok és a kitöltési útmutatók által nem taglalt eljárásbeli kérdések megválaszolására.



2.1.2 A FAVI-KÁRINFO térinformatikai szakrendszer működtetése és fejlesztése


A FAVI-KÁRINFO rendszerben történik a hátrahagyott, tartós környezetkárosodást okozó szennyezőforrások, szennyezett területek nyilvántartása.

A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet hatálybalépéséig, 2007. július 1-ig lehetett adatot szolgáltatni a FAVI-KÁRINFO rendszer régi adatlapjain. A felügyelőségeknek 2007. augusztus 20-ig volt lehetőségük a korábban beérkezett, de még nem rögzített adatlapok rendszerbe történő felvitelére. A FAVI-KÁRINFO rendszerben 2007 végén 15 000 db objektum alapadatai szerepeltek, a rendszer ezzel az adattartalommal lezárásra került.


A 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet magával vonta a FAVI-KÁRINFO adatlapok adattartalmának változását is. A jogszabály az adatgyűjtés és adatellenőrzés folyamatát az adatszolgáltató és a hatóság közötti kölcsönös adatforgalomra és információcserére alapozza. A szakmai rendszergazda adatgyűjtést kizárólag a B1 jelű adatlapok segítségével a történeti kutatás keretében végezhet, míg a hibás, vagy irracionális adattartalom jelenlétére csak felhívhatja az illetékes hatóság munkatársának a figyelmét, az adattartalomban változtatást nem eszközölhet.

Az eljárás alapvető oka az, hogy az adattartalom hosszútávon publikálhatóvá tételének megalapozására olyan jogi helyzetet kell teremteni, hogy az adattartalom jóságáért kizárólag az adatszolgáltató a felelős, azaz a publikálást követően az adatszolgáltató részéről reklamációnak helye nincs.







A FAVI-KÁRINFO fejlesztése keretében 2008. év során megtörtént a FAVI-KÁRINFO program által kezelt adatok adatszolgáltatók által történő elektronikus feltöltését lehetővé tevő KVADATSZOLG program tesztelése, pontosítása, a KAR-tér rendszer fejlesztése.


Módszertani útmutató, eljárásrend került véglegesítésre a hatósági munkatársak számára, a hatósági munkatársak adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatainak támogatására, a jogszabályok és a kitöltési útmutatók által nem taglalt eljárásbeli kérdések megválaszolására.


2.1.2.1 Az Országos Számbavételi Lekérdező Rendszer (OSZLR)


A több mint 10 éves múlttal rendelkező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) számos részfeladata mellett egyre fontosabbá válik a Program keretében mindeddig elért eredmények bemutatása. Az ország egyik legsikeresebb környezetvédelmi programjáról lévén szó, mely valamennyi érintett tárca munkáját is magába foglalja egyre nagyobb igény jelentkezik arra vonatkozóan, hogy a KvVM honlapján megtekinthető OKKP-t érintő információk mellett a szakemberek és a laikusok számára is közérthető módon osszunk meg információkat a hazánk kármentesítéssel érintett területein zajló feladatokról. Mindezek mellett a EU által is szorgalmazott környezetvédelmi adatok nyilvánossága tekintetében fel kell készülni a szakspecifikus adatbázisok adattartalmának részleges publikációjára is.


Tekintettel arra, hogy a FAVI-KÁRINFO rendszer, mely felelősségi körtől függetlenül minden olyan kármentesítés szempontjából releváns problémát igyekszik összegyűjteni, ahol a földtani közeg és/vagy felszín alatti víz szennyezett vagy szennyezettsége vélelmezhető, önmagában nem elég rugalmas ahhoz, hogy egy-egy problémát mélységében láttasson. Ezért hangsúlyozottan fontos cél egy olyan, hosszútávon a nagyközönség számára is elérhető internetes felület kialakítása, ahol a szakember és a laikus, szöveges és képi információt kaphat a Program munkájáról.

A FAVI-KÁRINFO alrendszerben adatlapokon kerül sor az adatok összegyűjtésére és az adatlapok űrlap jellegéből és a leválogathatóság feltételeinek való megfeleltetésből adódóan csak korlátozott, alapvetően statisztikai és bemutató jelegű információk átadására alkalmas a rendszer. Tekintettel a kármentesítési beavatkozások sokszínűségére, minden probléma és megoldás egyediségére, az űrlap formátum mellett egy sokkal szemléletesebb tartalmi és megjelenítési forma kialakítása vált szükségessé.

Az Országos Számbavételi Lekérdező Rendszer (OSZLR) hivatott azt a feladatot felvállalni, hogy, képes legyen bemutatni egy-egy konkrét kármentesítési problémát és az azzal kapcsolatos jogi, szakmai hátteret. A jelenleg még csak intranetes felületen elérhető OSZLR az általános statisztikai jellegű információk átadása mellett alkalmas a Kiemelt Kármentesítési Területek (KKT) vonatkozásában összefüggő szöveges, valamint térképi és fotó-információk megjelenítésére is. A tényfeltárási záródokumentáció és a műszaki beavatkozási terv kivonatolásával előállított szöveges információk alkalmasak döntéshozatali folyamatok támogatására, tervezésre, Magyarország legmeghatározóbb kármentesítési problémáinak és az elvégzett feladatoknak a széleskörű publikációjára egyaránt.

A VITUKI Kármentesítési Koordinációs Központ szakmai rendszergazdai feladatának része a jelenleg a Rendszerben meglévő kiemelt fontosságú területek információtartalmának frissítése és további bővítése. A rendszer jelenleg 188 db Kiemelt Kármentesítési Területre (KKT) vonatkozóan tartalmaz részletes adatokat.




2.1.3 FAVI-MIR információs rendszer


A 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet hatálybalépését követően a monitoring adatszolgáltatást a FAVI-MIR adatlapokon kell teljesíteni. A rendeletben előírtak alapján a rendelet hatályba lépését követően környezethasználathoz kötődő monitoring jelentés adatokat (mérőpont műszaki kialakítása, mintavételi, mérési eredmények) tartalmazó részét kizárólag adatlapon lehet teljesíteni.

A FAVI rendszer monitoring alrendszere a legfiatalabb alrendszer a FAVI adatszolgáltatási csoportban. Az alrendszer jogszabályi bevezetését követően kevés tesztelési idő állt rendelkezésre, hogy a törvényszerűen fellépő hibák kiszűrésére elég lehetőség lett volna.

A 2008. év folyamán az informatikai oldal és a környezethasználók, valamint a területi szervek jelzésére ezek az észrevételek értékelésre és javításra kerültek.


2.2 Szakértői támogatás


Folyamatosan végzett feladat volt 2008-ban is a FAVI mindhárom alrendszerének (ENG, MIR, KÁRINFO) működtetésével kapcsolatos support tevékenység, a VITUKI Kármentesítési Koordinációs Központ valamint a KÁRINFO és FAVI felhasználók informatikai feladatainak szakértői támogatása. A FAVI rendszer használatának segítése, a felmerült újabb feladatok ellátása, munkanapokban meghatározott időintervallumban folyamatos rendelkezésre állás, a Kármentesítési Koordinációs Központ szakmai rendszergazdai feladatainak szakértői támogatása. Ennek keretében telefonügyelet és helyszíni segítség biztosítása.


2.2.1 A volt bajai és gyulai felügyelőségek illetékességi területének 2008 elején történt áthelyezése következtében elvégzett informatikai feladatok


A felügyelőségek átszervezése érintette az információs rendszereket, így a FAVI-t is. Ennek kapcsán az alábbi feladatok elvégzése volt szükséges:


  • FAVI-ENG objektumokra az illetékesség ellenőrzés átalakítása az új KVTSZ illetékességnek megfelelően, kivétel kezelés az átállás előtt rögzített borítókon rögzített objektumokra.

  • A FAVI-MIR adatbázis kiegészítése az adatgazda KVTSZ kezelésével annak érdekében, hogy minden felügyelőség csak azoknak a monitoring rendszereknek az adatait kezelhesse, amelyeknél adatgazdaként van regisztrálva.

  • Országos hatáskörű szervekhez rendelt felhasználó jogosulttá vált egy teljes monitoring rendszer összes adatát áthelyezni egyik felügyelőségről a másikra.

  • A FAVI-MIR tesztelése és a felhasználói dokumentáció aktualizálása.


2.2.2 Telephely kezelés alapelveinek érvényesítése a FAVI-ban


Az elmúlt években, több szakrendszerben is megfogalmazódott az az igény, hogy az ugyanazon helyszínre eső telephely és nem telephely objektumok külön KTJ számot kapjanak még abban az esetben is, ha teljesen átfedik egymást. Ebből kifolyólag bevezetésre került a telephely KTJ és a nem telephely KTJ fogalma, valamint rögzítésre kerültek azok az alapelvek, melyek meghatározzák, hogy az egyes szakrendszerek mely objektumai minősülnek telephelyeknek és melyek nem, és azokra mely más rendszerek hivatkozhatnak. Döntés született, hogy a szakrendszereknek – így a FAVI-nak is – ki kell kényszeríteniük ezeket az objektum nyilvántartási szabályokat. A FAVI-ban tehát, ahol telephely KTJ számot kell megadni, csak olyan KTJ szám vihető fel, amelyet a többi szakrendszerekben is telephelyként használnak. Elkészült a FAVI ez irányú módosítása, és a jelenleg működő verzió tartalmazza a telephely – nem telephely besorolásra vonatkozó ellenőrzéseket.


A FAVI-ENG-ben kétféle besorolású KTJ-re történik hivatkozás. Egyrészt meg kell adni egy telephely KTJ-t (TH KTJ-t) valamint fel kell tüntetni az adott telephelyhez tartozó engedélyköteles tevékenységi helyek KTJ számát (EH KTJ). TH KTJ-ként telephelyet azonosító KTJ számot vagy be nem sorolt KTJ számot lehet csak használni, EH KTJ-ként ugyanakkor telephely KTJ számot nem, csak be nem sorolt, vagy nem telephelyei objektumot azonosító KTJ számot.


Mindezeket a feltételeket a rendszer az adatlap rögzítésekor és elfogadáskor egyaránt ellenőrzi. Egyrészt nem engedi meg olyan adatlap felvitelét, amelynek azonosítója nem felel meg a feltételeknek, másrészt a rögzítés után az elfogadáskor is lezajlik a vizsgálat. Ez utóbbi azért szükséges, mert egy be nem sorolt KTJ időközben telephely vagy nem telephely besorolást kaphat azáltal, hogy más szakrendszerbe adatokat vittek fel.


A megfelelő KTJ használatot a FAVI-ENG csak az újonnan elfogadott új bejelentő adatszolgáltatások esetén kényszeríti ki. A korábban elfogadott illetve a változás és javító jelentő adatszolgáltatásokra az objektum nyilvántartási szabályok nem léptek életbe. Az adatbázisban lévő adatok visszamenőleges rendbetétele, ezzel együtt a nem megfelelően használt KTJ azonosítók cseréje későbbi feladat lesz.


A FAVI-KÁRINFO-ban potenciális, pontszerű szennyezőforrásokat vagy szennyezett területeket tartanak nyilván, amelyeket KTJ számokkal azonosítanak. A rendszerbe a B1, B2 vagy B3 jelű adatlapokat viszik fel, amelyeket az ellenőrzés funkcióval ellenőriznek, majd elfogadnak.


Szennyezőforrás vagy szennyezett terület azonosítására használt KTJ szám egyaránt lehet nem telephelyet azonosító KTJ szám vagy besorolással még nem rendelkező KTJ szám. Telephely KTJ szám ebben az esetben nem használható.


A KTJ szám besorolását a rendszer az adatlapok rögzítésekor és az adatok elfogadásakor ellenőrzi. A rögzítést nem lehet elvégezni, ha az adatlap telephely KTJ-re hivatkozik, az elfogadás pedig nem hajtható végre, ha a KTJ be nem soroltból, a rögzítés után időközben telephely KTJ-vé változott meg.


Mindezek kapcsán az alábbi feladatok elvégzése volt szükséges:


  • FAVI-ENG: FAVI TH KTJ-ként csak telephelynek minősülő vagy be nem sorolt KTJ adható meg. FAVI EH KTJ-ként telephelynek nem minősülő vagy be nem sorolt KTJ adható meg. Program ellenőrzés módosítása a felvitel pillanatában, adatbázis módosítás: elfogadáskor végzendő ellenőrzés és a triggerek átírása az új feladás szerint.

  • FAVI-KÁRINFO: KÁRINFO objektumként telephelynek nem minősülő vagy be nem sorolt KTJ adható meg. Program ellenőrzés módosítása a felvitel pillanatában. Adatbázis módosítás: elfogadáskori ellenőrzés, triggerek átírása az új feladás szerint mind a 3 adatlaptípus esetén.

  • FAVI-KÁRINFO: Egy komplett felvitt (rögzítési stádiumban lévő) adatszolgáltatásban lehetővé kellett tenni egy adott KTJ lecserélését a B1,B2,B3 lapoknál, amiről az ügyfelet ki kell tudni értesíteni. Program módosítás.

  • FAVI-ENG: egy komplett felvitt (rögzítési stádiumban lévő) adatszolgáltatásban lehetővé kellett tenni egy adott KTJ lecserélését a TH és az EH lapoknál, amiről az ügyfelet ki kell tudni értesíteni. Program módosítás.

  • A FAVI-ENG és a FAVI-KÁRINFO tesztelése, a felhasználói dokumentáció aktualizálása.


2.2.3 A FAVI-MIR adatlap változások és kitöltési szabály módosítások következtében szükséges informatikai fejlesztések 1. fázisa.


2007-ben újonnan vált jogszabályi kötelezettséggé a FAVI-MIR adatszolgáltatás teljesítése. Az előzmények nélküli adatlap rendszer bevezetését követően új szakmai és informatikai szempontok tették szükségessé az adatlapok, a kitöltési útmutató és a rendszer továbbfejlesztését. Ennek keretében 2008-ban az alábbi feladatok végrehajtására került sor:


  • Ellenőrzések felülvizsgálata, új ellenőrzések megfogalmazása.

  • Adatbázis módosítások: Adatszerkezet módosítás (rögzítési és elfogadott adatok). Elfogadás package átalakítása a megváltozott adatszolgáltatás típus kódok és változás kódok alapján.

  • Rögzítői karbantartó package továbbfejlesztése, a tárolt eljárások bővítése.

  • XML specifikáció bővítése, XML feldolgozás programozása (adatbázis feladatok).


2.3 Hazai és nemzetközi adatszolgáltatások


Hazai adatszolgáltatásra került sor, a FAVI-KÁRINFO, valamint a FAVI-ENG szakrendszerekből, a Magyarország teljes területén található dögkutakra, dögterekre vonatkozóan. Az adatszolgáltatás a KvVM FI által, a KEOP „Egészséges tiszta települések” prioritásán belül, az „Önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék kezelése” konstrukció kiírása kapcsán készített előzetes felmérés, és tanulmány összeállításához került felhasználásra. A KÁRINFO-ból leválogatott lista 26 db, az ENG-ből leválogatott lista 92 db önkormányzati, valamint állami tulajdonban lévő objektumot tartalmazott.

Adatszolgáltatásra került sor továbbá, az M86-os autóút Csornát elkerülő szakaszának építése tekintetében. Az autóút nyomvonalát érintő 16 db település teljes közigazgatási területére vonatkozóan leválogatásra kerültek a FAVI-ENG és a FAVI-KÁRINFO szakrendszerekben található engedélyköteles tevékenységek, szennyező források, szennyezett területek adatai. Az adatok, hatástanulmány elkészítéséhez kerülnek felhasználásra.


Leválogatás készült továbbá a FAVI-KÁRINFO rendszerből a következő adatigényekhez igazodva:

  • Jelentős területi kiterjedésű szénhidrogénnel szennyezett területek keresése, lebontó enzim tesztelése céljából

  • Közép-Magyarország területén, nehézfémmel, szénhidrogénnel szennyezett, 1 ha felületet meghaladó szennyezett területek listájának összeállítása speciális biofinomításra alkalmas növényi alapanyagok előállítása céljából

  • Nagy alapterületű, jelentős költségigényű tényleges vagy potenciális kármentesítendő területek (elsősorban barnamezők) keresése, kármentesítések elvégzését követően területek értékesítése céljából.


Az Európai Uniós tagságból fakadó adatszolgáltatási kötelezettségek gyors, naprakész és hatékony teljesítést követelnek meg. A FAVI rendszerre vonatkozó EU-s adatszolgáltatási kötelességek kiterjednek a Víz Keretirányelv (2000/60/EC), a felszín alatti víz védelméről szóló 80/68/EEC irányelv, a felszín alatti víz védelméről szóló leányirányelv, az EEA-EIONET, az E-PRTR adatszolgáltatás kielégítésére, a Nitrát Országjelentés és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) elkészítésének támogatására, valamint az adhoc jelegű adatszolgáltatásra egyaránt. A 2008. év során a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, a Nitrát jelentés, az E-PRTR jelentés, valamint az EEA-EIONET jelentés elkészítésének elősegítéséhez történt adatszolgáltatás a szakrendszerekből, amelyeket a VITUKI készített el.


2.4 Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL I, II, III) készítése


A KEOP 2.4.0 intézkedés szakmai feltételrendszerének (minimum 350, az új kiírás értelmében minimum 500) egyik meghatározó eleme a projektjavaslat számszerűsített fontosságának, a terület prioritási számának meghatározása. A prioritási számot a 2.4.0 intézkedés pályázati útmutatójának értelmében a VITUKI adja.


A prioritási szám a B2 jelű, tényfeltárás utáni adatok adatlapjának információin alapul. A módszertan egy előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés, mely az adatokat megfelelően súlyozva a beavatkozás szükségességével egyenesen arányos értékkel, prioritási számmal jellemzi a területet.

A prioritási szám egyrészt segíti a döntéshozó munkáját a területek egymással való esetleges összehasonlítása alkalmával, valamint támogatja a projektjavaslat Kockázatcsökkenési mutató: (VK) és a Kockázatcsökkenés/Költség arány: (A) mutatók meghatározását, mely értékek jelentős súllyal bírnak a pályázat értékelése során.


A prioritási számítás módszertana figyelembe veszi a területen detektált szennyezőanyag komponensek maximális értékének és a (D) célállapot határértékek arányát, a (D) célállapot határérték felett szennyezett környezeti elemek felszíni vetületének, az elszennyezett környezeti elemek térfogatát, valamint a szennyezettség által érintett és/vagy veszélyeztetett, élő illetve élettelen receptorok jellegét és érzékenységét.


A prioritási számok generálását a VITUKI a pályázók részéről postai úton, illetve e-mail-en beérkező, a KvVM honlapjáról letölthető B2 jelű tényfeltárás utáni adatok adatlapjának illetve a KVADATSZOLG szoftverrel az adatszolgáltatók számára kidolgozott segédszoftverrel kitöltött B2 jelű adatlap adattartalma alapján végezte el. Az adatlapon tapasztalt problémák illetve hiányosságok esetén közvetlen kapcsolatfelvételen keresztül került sor a pályázóval és/vagy az adatszolgáltatóval közösen a problémák és hiányosságok orvoslására.


A prioritási szám generálását követően a pályázó hivatalos levél formában kapott értesítést a konkrét terület prioritási számára vonatkozóan. A KEOP 2.4.0 intézkedés pályázati útmutatója értelmében ezen hivatalos értesítés került csatolásra a pályázati dokumentáció szakspecifikus mellékletének részeként.


3 Egyedi projektek

A 2008. évben a Vízügyi Alprogram keretében20 területen történt tényfeltárás, 9 területen műszaki beavatkozás, valamint 35 területen gyorsintézkedés – olajtartályok és egyéb hulladékok okozta környezeti kár felszámolása.

A KvVM felelősségi körébe tartozó, a Vízügyi Igazgatóságok által összeállított, végrehajtott egyedi feladatok pénzügyi és műszaki bemutatását, terjedelmére való tekintettel a 2/a. és a 2/b. sz. melléklet tartalmazza.


A KvVM Természetvédelmi Alprogramjának keretében a VITUKI közreműködésével megtörtént a Nemzeti Park Igazgatóságok 2003-ban végzett számbavételi munkájának aktualizálása, majd egy szűkítetett lista összeállítása a potenciális projekt lehetőségek felsorolásával, melyek vélelmezetten alkalmasak lehetnek KEOP pályázati forrás felhasználására. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Parkok működésének és feladatainak eddig nem képezte részét a kármentesítési problémák megoldása, a munkatársak szakmai támogatást kaptak a problémák felismerése és a feladatok bonyolítása során.


A helyszíni bejárások tapasztalatai alapján a Bugacpusztaháza, felhagyott szovjet laktanya és lőtér; Csornapuszta felhagyott magyar laktanya és lőtér; Esztergom, Strázsa hegy felhagyott szovjet laktanya és lőtér helyszíneken részletesebb vizsgálatra került sor.


Csornapuszta, felhagyott magyar laktanya és lőtér, valamint Esztergom, Strázsa hegy környezetében a VITUKI felderítő tényfeltárást hajtott végre, amely alapján megállapítást nyert, hogy a csornapusztai területen a felszín alatti víz (talajvíz) és földtani közegből vett minták alapján a környezeti elemekben nem volt jelentős számban detektálható „B” szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezőanyag komponens. Az esztergomi területen a korlátozott számú mintavételi helyeken vett minták nyomokban toxikus nehézfém és az üzemanyag raktár környezetében jelentős alifás szénhidrogén szennyezettséget mutatnak a földtani közegben, ezért több részterületen további mintavétel, az üzemanyag raktár környezetében részletes tényfeltárás elvégzése volt indokolt.


A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Bugacpusztaháza és Orgovány község között, fekvő szennyezett területen, a volt páncélos lőtér (volt szovjet) a 70-es évektől „üzemelt”. A Nemzeti Park munkatársainak és a helyi lakosok elmondása alapján a szovjet katonai egységek kivonulásuk előtt több helyen azonosítatlan anyagokat ástak el. A ma is fellelhető bolygatott részterületen a flóra összetétele nem a szomszédos területekre jellemző gyeptársulás.


Tekintettel arra, hogy a területen ismeretlen összetételű, komoly humánökológiai kockázatú anyagok feltárása is valószínűsíthető, az OKKP 2008. évi tervezése során a bugacpusztaházi területen a tényfeltárás elvégzése kiemelt figyelmet kapott.


A korábbi felmérések és adat aktualizálási munka eredményeinek feldolgozását követően tervezett beavatkozási munkákat az 1. sz. melléklet tartalmazza:


3.1 Kiemelt beruházások – Kormány határozattal kiemelt kármentesítési feladatok

3.1.1 Metallochemia telephely és környéke


A korábbi évekhez hasonlóan a 1024/2004. (III. 31.) Kormányhatározat alapján történtek a 2008. évre tervezett feladatok is.


A kiemelt beruházás lebonyolítójának szerződésben vállalt feladatai a következők voltak:

  • a megvalósításhoz szükséges jogerős hatósági engedélyek beszerzése,

  • a tender és kiviteli tervdokumentáció elkészíttetése,

  • a kármentesítést végző kivitelező közbeszerzési eljárás során való kiválasztásának szakmai előkészítése, az eljárás lefolytatása,

  • a kivitelezés folyamatos műszaki ellenőrzése,

  • együttműködés a XXII. kerületi önkormányzattal, civil szervezetekkel, a lakosság folyamatos informálása lakossági fórumokon, és a helyi média segítségével,

  • a kivitelezés teljes időszaka alatt, különös tekintettel a mintegy 1300 db családi házas ingatlan talajcseréje alatt naprakész adatbázissal információs iroda működtetése az éppen érintett lakosok tájékoztatására.


A 2008. évben az alábbi feladatok kerültek elvégzésre:

- 10 db kiskert + 13 db közterület kármentesítése (10.000 m3 földcsere), rekultiváció;

- szarkofág lezárása, szigetelése

- telephely rekultiválása (parkosítás)

- záródokumentáció határidőre történő benyújtása (2008. május 31.), hatósággal történő elfogadtatása.


A záródokumentációt elfogadó határozatot a Felügyelőség 2008. december 31-én adta ki. A műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett hiánypótlási (rekultivációs munkák) és garanciális javítások műszaki átadási ideje: 2009. május 31.




1. sz. ábra: Metallochemia telephely kármentesítése – a szarkofág


3.1.2 Üröm-Csókavár


A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott KF-21370-2/2004. számú határozat alapján az „Üröm-Csókavár bányaüregében lerakott gáztisztító massza műszaki beavatkozása” tárgyú projekt megvalósítására a környezetvédelmi tárca EU forrás igénybevétele mellet döntött. A projekt célja, Üröm 034. hrsz. alatti területén, Csókavár műveletlen mészkőbányában lerakott 60. 000 tonna veszélyes hulladéknak minősülő gáztisztító massza elszállíttatása a karsztvíz bázis fölül. Az elszivárgó arzénes, cianidos stb. szennyezés veszélyezteti 1,1 millió ember ivóvízbázisát, valamint a Csillaghegyi strandfürdő és a Római fürdő forrásainak vízminőségét. Projekt száma: CCI2006/HU/16/C/PE/001 (EU - Kohéziós Alap)


Kármentesítés költsége: 24.000.000 € (85% EU támogatásból + 15% Központi költségvetésből)


OKKP keretből a KvVM 2008. évben I. félévre bruttó 20 millió Ft-ot, II. félévre 3 millió Ft-ot biztosított a KDV–KÖVIZIG-nek kármentesítésre és járulékos költségekre. A KvVM OKKP keretéből azon ürömi kármentesítéshez kapcsolódó munkák finanszírozása történt, amelyeket az EU támogatásból nem lehetett fedezni.

A pályázat elkészítésével párhuzamosan, a terület megközelíthetősége érdekében megtörténtek az odavezető- és tartalékútvonalak kiépítése, ingatlanok megvásárlása és bérletbe vétele.


A gáztisztító massza elszállítására és hasznosítására a Vállalkozói Szerződést a Vállalkozóval 2008. június 24-én írták alá 2010. december 31-i határidővel. A munkát a Kivitelező 2008. július 01-én kezdte el a kitermelés és szállítás előkészítő munkák elvégzésével. A gáztisztító massza tényleges elszállításának kezdete 2008. decembere. A masszát a Borsodi Ércelőkészítő Műben hasznosítják, termikus úton zsugorítványt állítanak elő, majd kohászati felhasználásra szállítják tovább a nagy vastartalmú anyagot.


OKKP keretén belül elvégzett feladatok:

  • Közbeszerzési eljárások lefolytatása a gáztisztító massza elszállíttatására és hasznosítására.

  • A bányaterület folyamatos őrzése, csapadékvíz kiszivattyúzása, a gáztisztító masszából szivárgó csurgalékvíz elszállítása.

  • Informatikai jellegű fejlesztés.

  • A Mészégető utca útépítési tervének módosítása, korszerűségi felülvizsgálata.

  • A Mészégető utcát megépítése.

  • Hatósági költségek (vízjogi és közlekedési engedélyek beszerzése)

  • Könyvvizsgáló alkalmazása.

  • Monitoringozás, műszerek javíttatása.


EU-s (Kohéziós Alap) keretből elvégzett feladat:

  • 2008. decemberétől elkezdett kitermelés és elszállítás

  • A Borsodi Ércelőkészítő Műben pörköléssel történő ártalmatlanítás, majd kohászati felhasználásra szállítás.



2. sz. ábra Üröm-Csókavár kármentesítés – szennyező anyag kitermelése

3.2 Monitoring


A KvVM az OKKP költségvetési sorának terhére három részfeladatra osztható monitoring vizsgálatok elvégzésével bízta meg a VITUKI-t.

A monitoring feladat részfeladatai az alábbiak voltak:

  • Területi monitoring kutak szerves mikroszennyező komponenseinek mérése észlelése, értékelése (I. részfeladat);

  • Egyedi projektek keretében létesült monitoring kutak mérése, észlelése, értékelése (II. részfeladat);

  • Expedíciós feltárás (III. részfeladat)

    • Vízügyi Alprogramhoz kapcsolódóan

    • KEOP forráslekötéséhez kapcsolódóan


3.2.1 I. részfeladat


Az I. részfeladat keretében a vizsgálati program alapján összesen 1347 db analitikai elemzést terveztünk (3. sz. ábra) a kiválasztott területi monitoring pontokban. A kiválasztott pontok a Víz-Keretirányelv (VKI) monitoring pontjai. A kiválasztás során olyan pontok kerültek kijelölésre, ahol a korábbi időszakban az adott komponens vizsgálatára még nem került sor, vagy az adott mérőpontban korábban (B) szennyezettségi határérték, vagy küszöbérték feletti koncentráció volt tapasztalható.



3. sz. ábra Mérési pontok

A mintavételi pontokat az 3. sz. ábra mutatja.


A vizsgálat során az alábbi komponensek mérésére került sor.

  • 153. mérőpont TPH vizsgálata (gázkromatográfiás módszerrel)

  • 153. db mérőpont BTEX vizsgálata

  • 13. db mérőpont összes fenol vizsgálata (gázkromatográfiás módszerrel)

  • 2 db mérőpont összes naftalin vizsgálata

  • 131 db mérőhely PAH tartalmának vizsgálata

  • 203 mérőhely illékony klórozott szénhidrogén tartalmának vizsgálata

  • 15 db mérőhely klórpeszticid tartalmának vizsgálata

  • 627 db mérőhely triazinok vizsgálata

  • 50 db mérőhely egyéb csoportba nem sorolható peszticid tartalom vizsgálata.




4. sz. ábra VKI monitoring vizsgált komponenseinek megoszlása


A mintavételek százalékos arányát a 4. sz. ábra, a vizsgálati eredmények részletes értékelését a 3/a. melléklet tartalmazza.


3.2.2 II. részfeladat


A részfeladat során számbavételre kerültek az OKKP keretében 1996-tól indított kármentesítések, illetve a kialakított monitoringok és kiadott határozatok és engedélyek.

1996–tól folyó beruházások kármentesítési beavatkozás elvégzését takarja, mely – a veszélyeztetettség, valamint a rendelkezésre álló források függvényében – minden egyes területen más-más beavatkozást (kármentesítési szakaszt) jelentett, illetve jelent, mivel a kármentesítés jellegéből adódóan egyes területeken jelenleg is folyik aktív munka (tényfeltárás, beavatkozás).

A mentesítés során tényfeltárás, beavatkozás, ezen belül az un. gyorsintézkedés, valamint utóellenőrzés történt. Minden kármentesítési szakaszban készültek talaj és felszín alatti vizet feltáró fúrások.

A feladat során elsősorban a vízjogi engedélyben előírt komponensek vizsgálatát végeztettük el, de emellett az eddigi munkák záródokumentációjának áttekintését követően, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. számú mellékletében meghatározott szempontok alapján kerültek értékelésre a projektek. A talaj és a felszín alatti víz minőségi változásánál az értékelést a hatósági határozatokban előírt (D) kármentesítési célállapot érték, illetve a (B) szennyezettségi határérték figyelembe vételével végezték.

Minden egyes projekt esetében egységes szerkezetben kerülnek bemutatásra a vízjogi engedélyben meghatározott kutak, valamint a vízminőség változások. Ezen kívül feldolgozásra került az összes mérési eredmény, mely a kármentesítés során készültek, amely a felhasználható lesz az egységes környezeti monitoring nyilvántartási rendszer talaj és felszín alatti víz moduljának feltöltéséhez.

A 3/b. mellékletben foglaljuk össze a 2008-2009. évi monitoring során mért és értékelt eredményeket szöveges és adatlapos formában. Ismertetésre kerülnek azok a területek is, amelyeken a 2008. évi monitoring jelentés alapján a további vizsgálatok nem indokoltak, de a felügyelőségi határozat hiányában nem mondható ki, hogy a kármentesítés sikeresen befejeződött, illetve a kutak nem kerülhettek eltömedékelésre. Összesen 41 projekt áttekintésére került sor és 34. értékelő/zárójelentés készült.



5. sz. ábra OKKP monitoringozott projektek


A monitoringozott területek térképét a 5. sz. ábra mutatja.


3.2.3 III. részfeladat


A III. részfeladat két egymástól független feladatból állt:


Az első feladat három helyszínen (Budapest, III. Budapesti Műszaki Főiskola, Nagybajcs, Győrújfalu) történő állapotfelmérés. Az állapotfelmérés célja, hogy információt nyújtson annak eldöntéséhez, hogy a területeken KEOP pályázathoz előzetes/részletes tényfeltárás szükséges e, illetve indokolt e a terület kármentesítése.


A második feladat az OKTVF 2005. november-2006. június közötti időszakban a KÖVIZIGEK területén végzett történeti kutatás indikatív fúrásokkal történő folytatása volt.

A feladat helyszínei a 6. sz. ábrán láthatók, a Vízügyi Alprogramhoz kapcsolódó expedíciós vizsgálatok részletes bemutatását a 3/c melléklet tartalmazza.


6. sz. ábra Expedíciós mérések



3.2.3.1 Expedíciós felmérés KEOP pályázat előkészítéséhez


Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítéseket a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek nyilvántartják. Az elmúlt évek során az Észak-dunántúli KTVF és a Közép-Duna-völgyi KTVF jelezte, hogy a területükön olyan szennyezett területek találhatók, melyek nagy valószínűséggel KEOP pályázatra jogosultak lehetnek. A három területet indikatív fúrásokkal feltárattuk a szennyezettség valószínűsítése érdekében.

Budapesti Műszaki Főiskola (KDV-KTVF)


A Budapesti Műszaki Főiskola (Budapest, III. Bécsi út 96/b) bővítési munkái során, 2004-ben szénhidrogénnel (gázolaj) szennyezett talajvizet tártak fel. A szennyezettség vizsgálatát a Főiskola bővítésének kivitelezője a KÉSZ Kft. a VITUKI Kht-tól rendelte meg. A tényfeltárás kismértékű talajszennyezést és egy pontban nagymértékű talajvízszennyezést detektált. A Főiskola bővítése befejeződött, melynek során nagymértékű talajcserét hajtottak végre, valamint mélygarázs építésére került sor.

Az ellenőrző fúrások a korábbi szennyezés környezetében kerültek lemélyítésre. A vizsgálatok a térségben jelenleg már nem mutatnak szennyezést. A rendelkezésre álló dokumentációk azt mutatják, hogy a bővítés során elvégzett kárenyhítés megszüntette a talaj és a felszín alatti víz szennyezettségét.


Nagybajcs (ÉDU-KTVF)


A település Önkormányzatának tulajdonában lévő 011/13 hrsz ingatlanon az elmúlt 40 évben illegális hulladék lerakása történt. A lerakott hulladék kb. 7000m2 kiterjedésű, a lerakott hulladék mennyisége 10000m3. A Felügyelőség előzetes vizsgálata alapján a talajvíz toxikus nehézfém, TPH, ammónia koncentrációja meghaladta a (B) szennyezettségi határértéket.

A VITUKI felmérése nehézfémek közül a talajban egy fúrási pontban nikkelt, két fúrási pontban ónt talált (B) szennyezettségi határérték felett. A talajvíz nehézfémtartalma egy esetben sem haladta meg a határértéket.

A talajvíz TPH tartalma mutatott kismértékű szennyezettséget. Egy pontban a szulfát, két pontban az ammónia érték volt magasabb, mint a megengedett.

Az állapotfelmérés alapján a hulladék engedélyezett lerakóra történő elszállítása és a terület rekultivációja indokolt.

Győrújfalu (ÉDU-KTVF)


2007. június 20. közérdekű panaszbejelentésre érkezett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre, hogy Győrújfalu, VOLÁN HE. horgásztó parti rézsűjén észlelhető nagyfelületen feketés, olajszerű folyás nyomokat észlelnek. A bejárás során a felügyelőség a tó ÉK-i részén a partoldalban kb. 30 m hosszban, 4 m szélességben észlelte a bitumenfolyást. A szennyezés mélységi kiterjedésének meghatározására nem volt mód. A Felügyelőség a kifolyt anyagból mintát vett, a laboratóriumi vizsgálati eredménye szerint a szennyezőanyag bitumen jellegű, C10-C40 szénhidrogén tartalmú.

A vizsgálati eredmények alapján a felügyelőség kezdeményezésére az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízkárelhárítási készültséget rendelt el, mely során a rézsű rendezését elvégezték.


Az elvégzett munkák ellenére meleg időben a rézsűből a szennyező anyag folyamatosan szivárog.


A szennyezőanyag talajban/földtani közegben való jelenlétét a VITUKI felmérése igazolta. A talaj PAH tartalma kimutatási határérték alatt volt. A talajvíz nyomokban, (B) szennyezettségi határérték alatt tartalmaz szénhidrogén származékot, PAH tartalma ugyanúgy, mint a talajnak kimutatási érték alatti.


A vizsgálati eredmények alapján a rézsűlábat olyan védelemmel kell ellátni, mely biztosítja, hogy a szénhidrogén sem a felszín alatti vizet, sem pedig a kavicsbányató (horgásztó) vizét nem szennyezi el.




4 Az Alprogramok keretében végzett kármentesítések

(A fejezet, az egyes tárcák által készített jelentések alapján került megfogalmazásra, ezért a tárcák által leírtakat követve, nem azonos tematikai sorrend alapján történt a tényadatok felsorolása, kiértékelése.)


A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint, az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat, a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően kell végrehajtaniuk a tárcáknak alprogramjaik keretében. A jogszabály értelmében az érintett miniszterek költségvetési tervezési kötelezettsége évente, a tárcájuk felelősségi körébe tartozó OKKP-Alprogramok végrehajtásához szükséges pénzeszközök tervezése.


A 2008. év végéig, indított jelentősebb alprogramok, illetve ezek kármentesítési beruházásainak költségei a következők:


Jelentősebb OKKP-Alprogramok:


PM-MNV-Zrt. – Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram

Kármentesítési területek száma

Kármentesítés költsége

1998-2008. között (millió Ft)

9 terület (közel 40 projekt)

6 096



PM-MNV-Zrt. – Társasági Privatizációs Alprogram

Kármentesítési területek száma

Kármentesítés költsége

1994-2008. között (millió Ft)

88 terület

51 212



KHEM – MÁV Alprogram

Kármentesítési területek száma

Kármentesítés költsége

1994-2008. között (millió Ft)

Közel 100 terület

13 303



KHEM – Szilárdásvány-bányászati Alprogram

Mecseki Uránbánya rekultiváció

1 terület

Költsége 1998-2008. között

(millió Ft)

23 882

Volt állami szénbányák

Közel 30 terület

Költsége 1994-2008. között

(millió Ft)

18 853



HM – Honvédelmi Alprogram

Kármentesítési területek száma

Kármentesítés költsége

1998-2008. között (millió Ft)

Közel 60 terület

8 618


A 8. sz. táblázatban az 1994. és 2008. közötti környezeti kármentesítések költségráfordításait tüntettük fel alprogramonként, millió Ft-ban


Minisztérium, Alprogram / Év

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

1994-2008

(millió Ft-ban)

KvVM (általános, országos, egyedi)

0,0

0,0

830,0

840,0

780,0

1400,0

1500,0

1450,0

2350,0

1000,0

1000,0 *

480,6

388,5

2 277,9

4312

18 609

ÖM – Önkormányzati Alprogram volt Rendvédelmi Alprogram

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

7,9

3,7

0,0

5,7

3,0

6,2

0,0

0,0

0,0

26,5

KHEM - Szilárdásványbányászati Alprogram –Uránércbányászat

0,0

0,0

0,0

0,0

2295,3

3471,3

3419,5

3122,6

2954,3

1745,4

760,1

1 709,4


1 069,5

1 244,0

2091.2

23882,6

KHEM - Szilárdásványbányászati Alprogram – Szénbányászat és meddő

CH kutak

1013,0

0,0

1502,0

0,0

2169,0

0,0

1212,0

0,0

1579,0

0,0

2103,0

0,0

2935,0

0,0

1835,0

0,0

1582,0

0,0

1394,0

0,0

921,0

0,0

463,4

31,8

81,02

73,8


24,2

283,2

40,2

413,02

18 853,8

801,8

KHEM - MÁV Alprogram

1,1

218,2

518,0

682,1

888,9

1030,0

1280,8

734,3

1041,9

1092,3

1096,3

1 103,2

1 526,1

1 336,5

753,96

13 303,66

KHEM – Közúti Alprogram **













4,4

30,2

18,4

53

PM - MNV Zrt. Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram

0,0

0,0

0,0

0,0

397,0

320,0

307,6

308,5

319,0

768,0

912,7

402,4

595,6

925,0

840,5

6096,3

PM - MNV Zrt. Társasági Alprogram

10175,2

7042,8

10 148,2

6 733,0

7 355,0

9758,1


51 212,3

PM – MNV Zrt. Kincstári Vagyoni Igazgatóság Alprogram

0,0

0,0

0,0

47,3

0,0

0,0

0,0

39,56

7,7

35,9

49,586

17,5

1,95


199,5

HM – Honvédelmi Alprogram

0,0

0,0

0,0

0,0

164,0

255,0

881,0

1600,0

850,0

1753,0

1624,4

354,2

165,1

362,7

608,7

8 618,1

FVM - Intézményi Alprogram

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

80,0

0,0

5,0

10,0

1,0

0,0

0.0

0,0

0,0

96,0

OKM - Kulturális Intézményi Alprogram

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

5,0

4,0

0,0

OM-el összevonásra került

0,0

0,0

9,0

OKM – Oktatási Intézményi Alprogram

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

1,0

0,0

0,0

0,0

3,1

1,6

5,7

0,0

0,0

20,0

31,4

IRM Büntetés-végrehajtasi Alprogram

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

2,8

47,5

5,5

0,0

4,118

5,8

65,7

EÜM – Intézményi Alprogram

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

31,4

84,3

0,0

0,0

115,7

Metallochemia gyárterület és környezete kármentesítése











1866,0

4582,5

2158,3


2809,7

480,4

11896,9

(2004-ben:GKM: 1500,0 KvVM:240,0 központi költsévetés:125,0)

ÖSSZESEN
















153 341,56

8. sz. táblázat

Az alábbiakban rövid tartalmi ismertetést adunk az egyes alprogramokról, a 2008-ban elvégzett feladatokról. Az alprogramok pénzügyi adatait, a mellékletekben táblázatos formában foglaltuk össze.

4.1 Egészségügyi Minisztérium – Egészségügyi Intézményi Alprogram


Az Egészségügyi Intézményi Alprogram keretében 2008-ig megtörtént az EüM felügyeleti jogkörébe tartozó intézmények tekintetében:


  • a szennyező forrásainak és szennyezett területeinek felmérése,

  • az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába,

  • a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása,

  • a kármentesítési alprogram feladatainak költség- és időütemezése,

  • az Országos Mentőszolgálat telephelyein lévő használaton kívüli, különböző térfogatú benzin és tüzelőolaj tartályainak felszámolása, nyolc mentőállomás területén lezajlott a műszaki beavatkozás, a talajvíz szennyezettségi állapotának, a kármentesítés előrehaladásának vizsgálatára és az utóellenőrzés végrehajtására figyelőkutak létesültek.


A Minisztérium költségvetésében 2008-ban nem került elkülönítésre forrás az Alprogram egyedi kármentesítési feladatainak végrehajtására.


4.2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – Intézményi Alprogram


Az FVM 2001. évben indította el a tárca tulajdonosi, kezelői felelősségi körébe tartozó intézmények, gazdálkodó szervezetek környezeti kárfelmérésének előkészítését. A feladatot az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet látja el.


Az Intézményi Alprogram keretében első ütemben megtörtént az FVM felelősségi körébe tartozó szennyezett területek, szennyező források felmérése 31 területen, majd az alprogram keretébe tartozó kármentesítések feladat- költség- és időütemezése készült el.


Az Alprogram második ütemében az első ütemben felmért területek közül kerültek kiválasztásra azok a területek, ahol B1 adatlap valamint B2 adatlap felvétele indokolt személyes megbeszélések, telefonos egyeztetések, továbbá helyszíni szemlék lebonyolításával. A munka során 12 db szennyezett területen 11 db B1, illetve 1 db B2 adatlap került kitöltésre.


A Minisztérium költségvetésében 2008-ban nem került elkülönítésre forrás az Alprogram egyedi kármentesítési feladatainak végrehajtására.


Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatokat és legfontosabb pénzügyi adatait a 4. sz. melléklet tartalmazza.




4.3 Honvédelmi Minisztérium – Honvédelmi Alprogram


A Honvédelmi Minisztérium Honvédelmi Alprogramja illeszkedve az OKKP-ban megfogalmazott célokhoz, potenciális és tényleges szennyezőforrások, szennyezett területek felmérését, a szennyezett területek kármentesítésének különböző szakaszait és a szennyezések megelőzését, illetve a műszaki intézkedések körébe sorolt azonnali beavatkozásokat, továbbá a kiegészítő műszaki megoldások feladatsort foglalja magába.


A HM prioritása szerint a kármentesítési munkába elsődlegesen bevont működő objektumok kiválasztása egyben szavatolja, hogy a működő létesítmények kármentesítési feladatait végrehajtva egy olyan környezetbarát katonai tevékenység bontakozhat ki, amely a működés során már a környezeti kármegelőzés elvét is kielégíti és a nemzetközi normákkal összevethető eredményt ad.


A HM Alprogram megőrizte és megerősítette sajátosságát, azaz a HM vagyonkezelésű területeken a szakminisztérium iránymutatásával kidolgozott metodika szerint kerülnek felvételezésre az adatok saját hatáskörben, a feldolgozás és az adatkezelés a jelenleg megújításra kerülő HM Környezetvédelmi Információs Rendszerben folyamatos. A NATO tagságból eredő szigorodó és megkövetelt nemzetbiztonsági előírások betartása és betartatása külön figyelmet igénylő feladat mind az adatok átadása és kezelése, mind a szakmai munkavégzés során, amely nagyon fegyelmezett együttműködést igényel a katonai és a civil szféra részéről egyaránt.


A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő szennyezett területeken 2008-ban a kármentesítési feladat, 8 db terülten tényfeltárás, 6 db területen műszaki beavatkozás,

20 db területen monitoring volt. (Egyes területeken több kármentesítési szakasz is folyt, egymást követően, vagy területrészeken párhuzamosan.)


A kármentesítési költségráfordítás 2008-ban összesen mintegy 608,7 millió Ft volt.


A Honvédelmi Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatokat és legfontosabb pénzügyi adatait az 5. sz. melléklet tartalmazza.


4.4 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – Büntetés-végrehajtási Alprogram


A korábbi években kidolgozott alprogram végrehajtása, 2008-ban tovább folytatódott. Az elvégzett munkák az alábbiak szerint alakultak:

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben lévő 2 db 25 m3-es fáradt olajtárolóból megtörtént a benne lévő veszélyes hulladék elszállítása, megsemmisítése, valamint a tartály tisztítása. Valamennyi földben lévő szerelvény (pl. kútfej, csővezeték) elbontásra került, elvégeztettük a tartály nyomáspróbáját és a talajmintavétel is megtörtént. Az illetékes környezetvédelmi hatóság határozatában használaton kívül helyezte a két olajtartályt. Földből történő kiemelésük későbbi forrásaink függvényében lehetséges.

A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben lévő 2 db 25 m3-es fáradt olajtárolóból az I. ütem során megtörtént a benne lévő veszélyes hulladék elszállítása, megsemmisítése, valamint a tartály tisztítása. Valamennyi földben lévő szerelvény (pl. kútfej, csővezeték) elbontásra került, elvégeztettük a tartály nyomáspróbáját és a talajmintavétel is megtörtént.

A II. ütemben az olajtartályok földből történő kiemelése, újabb talajmintavétellel történő vizsgálat, valamint a föld pótlásának elvégzése tervezett, megszüntetésük érdekében.


Az IRM Alprogram 2008. évi kármentesítési projektjeinek listáját és fő adatait a 6. sz. melléklet mutatja be. 


4.5 Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (volt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)


4.5.1 Szilárdásvány-bányászati Alprogram


Az alprogram két területet ölel fel. Tartalmazza a magyarországi uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő feladatokat (bányabezárás és hosszú távú környezeti kárelhárítás), valamint a bezárt szénbányák és a meddő szén-hidrogén kutak kármentesítési feladatait. Előbbi feladatot a Mecsek-Öko Zrt., utóbbit a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft végzi.


Mecseki uránércbánya bezárása


A mecseki uránérc-bányászat megszüntetését követő tájrendezési tevékenység, mint kiemelt állami nagyberuházás 1998. január 1-el kezdődött és többszöri módosítást követően a 2122/2006. (VII. 11.) Kormányhatározat szerint folyt. A tájrendezési tevékenység elvégzésének a fenti Kormányhatározatban rögzített határideje 2008. december 31. volt, mely időpontra a tevékenység sikeresen befejeződött.


A Magyar Köztársaság 2008. évre vonatkozó Költségvetési Törvényében biztosított keretösszeggel összhangban a 2008. évi Intézkedési Terv 1.321.900 eFt költségfelhasználással számolt.


A meddőhányók és környezetük rekultivációja során 2008. évben megvalósult a korábban rekultivált I. és II. sz. meddőhányó takarórétegének a jelenlegi előírásoknak megfelelő módon történő megvastagítása és a meddőhányók újra növényesítése.


A zagytározók és környezetük rekultivációja során az I. sz. zagytározó területén 22,97 ha felületen valósult meg a réteges fedés építése (a szükséges belső áthalmozási munkákkal – 51 684 m3 – együtt), mellyel a zagytározók tájrendezése befejeződött. Szintén elkészültek a tervezett vízépítési műtárgyak és a zagytározók teljes területén (I. sz. zagytározó: 101 ha, II. sz. zagytározó: 59,3 ha) megvalósult a terület füvesítése, illetve fásítása.


Fentieken túl 2008. évben 41 db, összesen 27.088 fm, az uránérc-bányászat időszakában mélyített és korábban nem a mai előírásoknak megfelelően felhagyott érc- és szerkezetkutató fúrás előírásoknak megfelelő módon történő felhagyása történt meg.


A teljes Beruházási Programra vonatkoztatva általános értékelésként megállapítható, hogy a munka a tárgyévre készített és elfogadott Intézkedési Tervben foglaltaknak megfelelően folyt 2008. évben.


A teljesítés során az Intézkedési Tervben tervezetthez képest 19.389 eFt megtakarítást sikerült elérni, az elvégzett munkák műszaki tartalma azonban megfelel az Intézkedési Tervekben foglaltaknak.

Összegezve a Beruházási Program tizenegy év alatt történő teljesítését, megállapítható, hogy a munkák a Beruházási Program első éveiben ütemesen, a terveknek megfelelően, a szakmai előírásokat, a hatósági és a környező települések lakossági elvárásait kielégítő módon folytak. A 2006/2001. (I.17.) Kormányhatározat a program teljesítési határidejét – a költségterv változatlanul hagyása mellett – 2002-ről 2004. évre módosította, melyet követően a tervezett pénzügyi ütemezés esetén biztosított lett volna a Beruházási Program befejezési határidejének és költségének megtartásához szükséges minden feltétel.


A 2003. évi, a tervezetthez képest jelentős forráscsökkentés már önmagában lehetetlenné tette a 2004. év végi befejezést, a 2006. évi további csökkentés pedig már csak a 2008. év végi befejezést tette lehetővé. A sorozatos határidő módosítások már a Beruházási Program keretösszegének módosítását is szükségessé tették.


2008. év végére a mecseki uránérc-bányászat és ércfeldolgozás megszüntetését követő rekultivációs tevékenység sikeresen befejeződött. A 2122/2006. (VII.11.) sz. Kormányhatározatban leírt keretösszeghez (20.673.500 EFt) képest a tényleges költségfelhasználás 20.056.615 EFt* volt (*ez az összeg nem tartalmazza a hosszú távú tevékenység 2003. évi mintegy 600.000 eFt-os költségét).


A rekultivációs tevékenység fizikai megvalósítását követően a MECSEK-ÖKO Zrt. további feladata a tevékenység hatóságok által történő elfogadásához szükséges záró-, megvalósulási- és egyéb dokumentációk elkészítése.


A Beruházási Program befejezését követően is folytatni kell az ún. „hosszú távú” tevékenységeket (vízkezelés, környezetellenőrzési monitoring, utógondozás, karbantartás), melynek finanszírozását a 2006/2001. (I.17.) sz. Kormányhatározatban leírtaknak megfelelően – a beruházási időszakban szerzett üzemeltetési és finanszírozási tapasztalatok alapján – a KvVM-el egyeztetve a beruházás forrását biztosító GM (ma Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) fejezetben kell megtervezni.


A hosszú távú feladatok


A 2385/1997. (XI.26.) számú Kormányhatározatban jóváhagyott „Beruházási Program a magyarországi uránipar megszüntetésének rekultivációs feladatairól” 2002. december 31-ig tartalmazta az ún. hosszú távú feladatok (víztisztítás, karbantartás, monitoring tevékenység) költségeit. A 2003. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a Kormány 2006/2001. (I.17.) számú határozatában döntött ezen feladatok finanszírozásáról és úgy rendelkezett, hogy azt a KvVM-el egyeztetett formában a beruházás forrását biztosító GKM fejezetben kell megtervezni.

A Magyar Köztársaság 2008. évre vonatkozó Költségvetési Törvényében biztosított keretösszeg 767.400 eFt felhasználását tette lehetővé.


A Környezetellenőrzési Monitoring üzemeltetése során a hatósági előírásoknak megfelelő számú (Környezetellenőrzési Terv szerinti) mintavételezés és különféle laboratóriumi vizsgálat történt. A környezetellenőrzési monitoring által feltárt folyamatok, értelmezett mérési eredmények segítségével folyamatosan történik a vízkormányzás optimalizálása, a kialakított szennyezett vízgyűjtő helyek felülvizsgálata, a szükséges beavatkozások elrendelése, a mérési programok folytatása.


A radiometriai, hidrogeológiai, környezetföldtani, geotechnikai monitoring tevékenység keretében vett minták akkreditált módon történő laboratóriumi vizsgálatát a NAT által NAT-1-1370/2005 számon akkreditált MECSEKÉRC Zrt. Kémiai Vizsgáló Laboratóriumban végezték.


Az uránbányászat által érintett hatásterületen a vízkormányzás zavartalanul folyt, melynek során 1.121.665 m3 víz került ellenőrzött körülmények között kibocsátásra a Pécsi vízbe a hatósági előírásoknál jobb paraméterekkel.


Az uránmentesítés üzemeltetési adatai:


Megnevezés

2008.


m3

U mg/dm3

U kg

Kiemelt bányavíz 0/6 akna

4 030

4,23

17,04

Kiemelt bányavíz 6/11 akna

248 321

4,18

1 038,14

Tisztított bányavíz

252 351

0,32

80,02


A lokális, uránnal szennyezett felszín alatti vizek kezelése során 2008. évben három területen végeztek helyi vízkezelést, melynek üzemelési adatai az alábbiak voltak:


Frici-táró meddőhányó alól kifolyó víz kezelése:



Keletkezett mennyiség

Tisztítandó m3

Tisztítandó U g/dm3

Tisztított U g/dm3

Kivont urán g

óránként

2,07

6,04

1,53

4,51

naponta

49,68

145,07

36,76

108,31

2008. év

18 182,88

53 094,01

13 455,33

39 638,68


Volt Ércdúsító Üzem kármentesítő rendszer:



Keletkezett mennyiség

Tisztítandó m3

Tisztítandó U g/dm3

Tisztított U g/dm3

Kivont urán g

óránként

2,08

5,40

1,41

3,99

naponta

49,92

129,60

33,84

95,76

2008. év

18 272

47 433,60

12 385,44

35 048,16






Volt Perkoláció II. terület:



Keletkezett mennyiség

Tisztítandó m3

Tisztítandó U g

óránként

3,46

4,22

naponta

83,14

101,37

2008. év

30 430

37 100


Az utógondozási és karbantartási tevékenység a vízkezelő üzemek és az egységes vízkormányzó rendszer karbantartásán és a monitoring elemek megközelítésének biztosításán, állagmegóvásán, valamint a mintegy 32 km-nyi vízelvezető árok rendszer folyamatos tisztításán (iszapkotrás, bozótirtás stb.) túl mintegy 300 ha-nyi terület kaszálását, növénypótlási munkáit és eróziós javítását végezte el.


Volt állami szénbányák bányabezárása és meddő CH kutak kármentesítési munkái


A Kormány a 3329/1990. Korm. határozatában hagyta jóvá a szénbányavállalatok szerkezeti- és szervezeti átalakításának központilag irányított és koordinált programján belül a volt állami szénbánya vállalatok kötelezettségi körében maradt kármentesítési munkák elvégzését.

A bezárt bányák környezetében hátramaradt környezeti károk felszámolása a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ (SZÉSZEK) irányítása mellett már 1991-ben megkezdődött az e célra évente elkülönített költségvetési forrásból finanszírozva. A korábban felmért feladatok zöme napjainkra már megvalósult. A jövőben – jelentősen lecsökkent feladatkörrel – a tartós kötelezettségek (monitoringok, bányakárok), valamint a még nem ismert, de várhatóan felmerülő kötelezettségek végrehajtásával kell számolni.


A 2330/2004. (XII. 21.) Korm. határozat alapján a szénbányászat terén még megmaradt állami kötelezettségeket a végelszámolás alá került Bányavagyon-hasznosító Rt-ktől a továbbiakban (2005-től) a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. vette át. A kormányhatározat alapján a Kft feladatköre – új alprogramként – kiegészült az állami tulajdonú meddő szénhidrogén kutak kezelése során felmerülő kútfelszámolási, kármentesítési, rekultivációs tevékenységek elvégzésével.


A szénbányászat következményeként a harkányi egykori bányászüdülő területén lévő, valamint az egykori Nógrádi Szénbányák bátonyterenyei vasúti rakodóján lévő olajszennyezés kárelhárítási-műszaki beavatkozási munkái, továbbá a több éve folyamatosan végzett pécsi, mecseki, borsodi, ózdvidéki, salgótarjáni felszíni és felszín alatti vizek monitoring-rendszerének üzemeltetése, továbbá új monitoring kutak kiképzése, illetve helyreállítása zajlott 2008-ben.


A meddő CH kutak vonatkozásában a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól vagyonkezelési szerződéssel átvett 2250 db kút rendszeres ellenőrzése alapján havária megelőző biztonsági intézkedések történtek több tucat kúton. Befejeződött a vagyonkezelésbe vett teljes kútállomány műszaki, geológiai állapotértékelése. Befejeződött 14 db meddő CH kút körzetének kármentesítéssel együtt történő tájrendezése.




Az Alprogram keretében a Mecseki uránbánya bezárása és hosszú távú feladataira vonatkozó teljesített kármentesítési feladatokat és legfontosabb pénzügyi adatait a 7. sz. melléklet, a volt állami szénbányák és meddő CH kutak bezárására vonatkozó teljesített kármentesítési feladatokat és legfontosabb pénzügyi adatait a 8. sz. melléklet mutatja be.



4.5.2 MÁV Vasúti Alprogram


A MÁV Zrt. megalakulását megelőző időszakban keletkezett környezeti károk felszámolása 1994. évben kezdődtek meg. A munkák finanszírozását kezdetben a tőketartalék terhére elkülönített keret, majd céltartalék biztosította.


Az 1994-2008. közötti időszak alatt 196 részterületen végeztek környezeti mentesítési beavatkozást (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, utómonitoring), melyből 2008. évet megelőzően 92 helyszínen már eredményesen lezárult és 2008-ban további 4 munka eredményes lezárására került sor. Ez, figyelembe véve az ilyen jellegű munkák időigényességét (hosszú talajvíztisztítás, majd ezt követően a rendeletileg előírt minimum 4 éves utómonitoring) eredményes tevékenységet jelez. Ennek ellenére több olyan terület is van, ahol az egyszer már befejezett munkát folytatni kellett, részint a monitoring eredmények miatt, részben a terület újraszennyezése (havária, hibás munkavégzés, stb.), vagy a jelen kor követelményeinek már nem megfelelő hatósági határozat felülvizsgálata miatt. A feladatok megoldása az ütemtervben rögzített módon, és költségkeretek között folyik, a teljesítésekről szóló évente készülnek beszámolók, melyek elfogadásra kerültek.


A 2008. évi munkák során néhány, az üzemanyag–ellátó rendszerek korszerűsítéséhez kapcsolódó kármentesítési feladatok is folytatódtak, ezek közül a többség már befejeződött illetve megkezdődött az utómonitoring tevékenység. Elkezdődtek a MÁV-csoport szervezeti- valamint fűtés-korszerűsítése következtében felhagyott területek rekultivációja, valamint a megalakult új, önálló vasútvállalatok (MÁV-GÉPÉSZET, MÁV-START, stb.) területein a MÁV Zrt. felelősségi körébe tartozó környezeti terhelések rendszeres felszámolása. Több esetben az ingatlangazdálkodási igényekhez igazodva (Istvántelek, Dombóvár FAVÉD, Tahy út, stb.) soron kívüli feladatokat is el kellett látni. A MÁV Zrt. kármentesítési feladatai ellátására 2008. évben 740.298 eFt-ot fordított.


A jelenleg folyó kármentesítési munkák továbbra is szorosan kapcsolódnak vasúti technológiák üzemeltetéséhez, ingatlangazdálkodási feladatokhoz és egyre csökkenő hányadban az üzemanyag-ellátó rendszerek rekonstrukciós munkáihoz, valamint a felhagyott tevékenységekből hátramaradó környezeti terhelések felszámolásához. A jelentkező nehézségek (időigényes közbeszerzési és szerződéskötési eljárások, hatósági engedélyek kiadásának elhúzódása, közigazgatási eljárások időigényessége, a munkák fedezetét képező céltartalék képzése, váratlan munkavégzési körülmények jelentkezése, stb.) és más, a tervszerűséget többé-kevésbé zavaró hatások kivédése érdekében – élve a prioritások meghatározásának a lehetőségével – rugalmas tervezéssel és munkavégzéssel lehetővé válik a tervadatokhoz közeli teljesítmények biztosítása.


Az Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatok legfontosabb pénzügyi adatait a

9. sz. melléklet tartalmazza.




4.5.3 Közúti Alprogram


A 2005-ben indított Közúti Alprogram irányítására a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 21. §-ának (3) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról szóló 8005/2005. (IX. 30.) GKM tájékoztatóban a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. (Magyar Közút Kht.), valamint az Állami Autópálya Kezelő Rt. került kijelölésre.


A Közúti Alprogram keretében sor kerül a talajba jutott szénhidrogén-szennyezések felszámolására és utóellenőrzésére, azonban a közúti felelősségi körbe tartozó szennyezések kármentesítésének jelentős része még az Alprogram megindítása előtt lezajlott.


A Közúti Alprogram keretében 2008-ban a Magyar Közút Kht. következő üzemmérnökségein került sor kármentesítésre:

  • Harkány: az üzemanyag-tároló felszámolása a 2006. évben kezdődött meg, a műszaki beavatkozások 2007-ben fejeződtek be. 2008-ban a hatáscsökkentő intézkedések utóellenőrzése valósult meg.

  • Szentlőrinc: az üzemanyag-tároló területén a 2006. évi előkészítési munkákat követően 2007-ben kezdődtek meg a műszaki beavatkozások, amelyek várhatóan 2009-ben kerülnek befejezésre.

  • Veszprém megye üzemmérnökségein (Pápa, Tapolca és Veszprém) a műszaki beavatkozások monitorozására került sor.


A felsorolt beavatkozásokon kívül a Társaság végrehajtotta további, használaton kívüli üzemanyag-tartályai környezetvédelmi központú felmérését, illetve a szükséges műszaki beavatkozások tervezését szolgáló ütemterv kidolgozását is. Sor került továbbá egy, Kaposvár-Baté területén található korábbi bitumenátfejtő állomás állapotfelvételére is. A terület kármentesítésére 2009-ben kerül sor.


Az Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatok legfontosabb pénzügyi adatait a 10. sz. melléklet mutatja be.


4.6 Oktatási és Kulturális Minisztérium – Alprogramjai


Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Alprogramjai keretében elvégzett munkák az alábbiak szerint alakultak:


A Szeged, „Öthalmi Laktanya” részletes felmérését, szakvéleményezését központi forrásból 1999-ben végezték el. A terület kármentesítését megalapozó tényfeltáró dokumentáció és a kármentesítési, műszaki beavatkozási terv az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségre 2003. év végén benyújtásra kerül. A tervek elkészíttetését 3,125 millió Ft-tal támogatta az OM. A terveket a Felügyelőség elfogadta, ezt követően a Szegedi Egyetem a műszaki beavatkozási tervet határidőre, 2007. 06. 30-ra elkészíttette. Az Egyetem – saját és pályázaton nyert forrásból megkezdte a kármentesítést.



A beavatkozás eddigi eredményei:   A monitoring rendszer előírt üzemeltetése 1.620.000.- Ft-ba került 2004. évben. KÖVICE pályázaton állami támogatást nyert az Egyetem, a Támogatási szerződés 2006. 01. 5-én jött létre a KvVM-el 19.571.145.- Ft összeggel. A beavatkozásra - közbeszerzési eljárása alapján - az Egyetem 2005. szeptemberben kötött szerződést, 42.637.500.- Ft összeggel. A beavatkozásokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008-ban 20,0 millió Ft-tal támogatta.


A beavatkozás 2006-ban kettéágazott, mert a mentesítendő terület egy részén, a Hordós tároló területén nagy koncentrációjú 1,2 diklóretán és klórbenzol szennyezettséget találtak.


a) Benzinkút és Üzemanyag raktár kármentesítése: A kármentesítés befejezési határideje 2008. 02. 28. volt, a Záródokumentációt 2007. decemberben a Felügyelőségre benyújtásra került. A hatóság 2008. februárban ellenőrző mintavételezést végzett. Az ATI-KÖTEVIFE a kármentesítés műszaki beavatkozásának elégtelensége miatt a műszaki beavatkozás folytatása keretében kiegészítő dokumentáció benyújtására kötelezte az Egyetemet. A határozat ellen az OKTVF fellebbezés került benyújtásra. Az OKTVF másodfokú határozatával megsemmisítette az első fokú határozatot és új eljárás lefolytatására utasította az ATI-KÖTEVIFE-t. Az új eljárás során a helyszíni mintavételezésre 2008. 12. 9-én került sor. Ezt követően az ATI-KÖTEVIFE az Üzemanyagraktár területén a műszaki beavatkozás folytatását írta elő, a talajvíz TPH-val való szennyezettségének mentesítésére. A mentesítés befejezését követően a műszaki beavatkozási záródokumentáció benyújtásának határidejét 2009. 08. 30-val határozták meg. Az Üzemanyagkút és az Üzemanyagraktár területére a felmentő határozatot az Egyetem várhatóan 2009. 11. 13-ig kapja kézhez. A fenti okok miatt szükséges kezdeményezni a KÖVICE támogatási szerződés és az OKM 20 millió Ft-os támogatási szerződés újbóli módosítását.

b) Hordós tároló kármentesítése:  Az ATI-KÖTEVIFE a területre kiegészítő tényfeltárást rendelt el. A kiegészítő tényfeltárási dokumentáció 2007. 01. 31-én elkészült és határidőre benyújtásra került, a felügyelőség elfogadta, és műszaki beavatkozási terv benyújtását rendelte el. A Hordós tároló területére elkészült műszaki beavatkozási terv 2007. 12. 19-én benyújtásra került az ATI- KÖTEVIFE felé. A terv szerint a kármentesítés becsült összege 208 millió Ft + ÁFA, valamint a megvalósítás járulékos költségei. A Felügyelőség 2008. 03. 10-i határozatában a Hordós tároló terület mentesítésére beadott műszaki beavatkozási tervet elfogadta és 2008. 08. 31-i kezdéssel és 2011. 08. 31-i befejezéssel műszaki beavatkozást rendelt el. Válaszlevélben az Egyetem kérte a határidők módosítását, hogy a kétfordulós KEOP-2.4.0 pályázaton részt vehessen, biztosítva ezzel a kármentesítés finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezetet. Az ezt követően 2008. 04. 14-én kiadott új határozat már a műszaki beavatkozás 2010. 02. 28-i kezdését és 2013. 02. 28-i befejezését írta elő, ami akkor a terv szerinti kármentesítés reális teljesítését lehetővé tette. Időközben 2008 évben elkészült a Hordós tároló kiegészítő tényfeltárásának, valamint a műszaki beavatkozási terv aktualizálása.

A Szegedi Tudományegyetem – a KvVM meghívására 2008. január 9-én – részt vett a KEOP 2.4.0 Szennyezett területek kármentesítése pályázati rendszerébe pályázat benyújtásával kapcsolatos konzultáción. Az Egyetem „A Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő Szeged-Öthalom volt szovjet laktanya hordós tároló kármentesítése” tárgyában elkészítette és 2008. december 1-én beadta a KEOP-7.2.2.0-2008-0014 azonosító számon befogadott pályázatát. A pályázat elutasításra került. Az Egyetem az elutasítás indokainak figyelembevételével a pályázat átdolgoztatását és újbóli benyújtását tervezi, mivel más lehetőség nincs a kármentesítés végrehajtásának finanszírozására.


2004. őszén a Debreceni Egyetem Kassai úti területén a diákotthon-építése során talaj-szennyezésre bukkantak. A TITU-KÖTEVIFE felhívására 2005. végéig elkészült és jóváhagyásra került a tényfeltárási záródokumentáció. Ennek alapján az Egyetem 2006. januárban benyújtotta a Felügyelőségre a műszaki beavatkozási tervdokumentációt. A tényfeltárásra, illetve a Diákotthon építkezésének (részleges) kármentesítésére 2005. évben 3,7+6,6 MFt-ot fordított az Egyetem, saját költségvetéséből. A kármentesítés megvalósítására 2006-ban közbeszerzési eljárás kiírására került sor, a teljes mentesítés 4 év alatt történik meg, az utómonitoring további 4 évet vesz igénybe.


Az I. ütemben a talajvíztisztító berendezések (25 db termelőkút, 4 db monitoring kút, vízkezelő és vízkiemelő berendezések stb.) telepítése és beüzemelése valósult meg. Az üzemelési engedélyt a környezetvédelmi hatóságtól az Egyetem megkapta. A vállalkozási szerződés szerint a talajvíztisztítás 2007-2010. között, az utómonitoring 2011-2015. között történik, illetve fog megtörténni. A teljes kármentesítés összege a szerződés szerint bruttó 39.480.000,- Ft, melyből az Egyetem saját költségvetéséből eddig bruttó 14.160.000,- Ft-ot biztosított.

A szerződésnek megfelelően a talajvízszint tisztítását 2008-ban is a Kristály-99 Kft. végezte. A TITU-KÖTEVIFE részére a monitoring adatok 2008. 12. 9-én megküldésre kerültek.


A jogelőd NKÖM 2003-ban előzetes adatfelvételt készíttetett kulturális intézményeknél végzendő kármentesítésekről. Összesen 28 helyszínről gyűjtött adatokat, végzett méréseket. Az előzetes adatok alapján közel 180 fúrást és kapcsolódó mintavételeket, értékeléseket kellene a 28 helyszínen elkészíteni a Tényfeltáró Záródokumentációk összeállításához. A tényfeltárásra nem került sor, mert arra 2006-ban 25,0 MFt állt az NKÖM rendelkezésére, illetve a helyszínek egy részénél tisztázatlan a kármentesítési feladat és költségeinek megosztása a tulajdonos és a vagyonkezelők, használók között. Ez a forrás nem volt átcsoportosítható a felsőoktatási intézmények kármentesítési programjainak támogatására. Ezekben előrelépés 2008-ban sem történt, források hiányában.


 Az Alprogram kármentesítési projektjeinek listáját és fő adatait a 11. sz. melléklet foglalja össze.


4.7 Önkormányzati Minisztérium - Önkormányzati Alprogram,


A 2008 májusában ismételten végrehajtott közigazgatási átalakítás szükségessé tette, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján kiadásra került az országos Környezeti Kármentesítési Program Önkormányzati és Területfejlesztési Alprogram végrehatásáról szóló 12/2007. (BK 17.) ÖTM utasítás hatályon kívül helyezését és új ÖM utasítás kiadását. Az új utasítás kidolgozása folyamatban van, mely megjelöli a környezetet szennyező anyagokat, tevékenységeket és szabályozza az önkormányzati Alprogramban érintett szervek feladatait.

Az Önkormányzati Minisztérium és szervei tulajdonában lévő objektumok területén fellelhető szennyező források, szennyezett területek áttekintése 2008-ban is megtörtént. Megállapítást nyert, hogy az országos adatbázisban, az Önkormányzati Alprogramot érintően továbbra is 3 db objektum szerepeltetése indokolt.

A Minisztérium költségvetésében 2008-ban nem került elkülönítésre az Alprogram egyedi kármentesítési feladatainak végrehajtására forrás.


4.8 Pénzügyminisztérium


PM-MNV Zrt. Alprogramjai


4.8.1 Volt Szovjet Ingatlan Alprogram


Az Alprogram keretében zajlik a volt szovjet használatú ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésével kapcsolatos feladatok ellátása és finanszírozása. Ide tartoznak a kármentesítési feladatokat (tényfeltárás, műszaki beavatkozási tervkészítés, műszaki beavatkozás kivitelezése, monitoring tevékenység) ellátó vállalkozók, és műszaki ellenőrök közbeszerzési, ill. – a szükséges feltételek fennállása esetén – egyéb pályázati keretek között történő kiválasztása, a szerződéskötés előkészítése, és a teljesítés kontrollálása.


Az Alprogram keretében elvégzett feladatok területrészenként:


  • Tököl „H” jelű területen folytatódott a 2006-ban megkezdett utóellenőrzés.
    „A”, „B” területen 2008-ban megkezdődött a környezetvédelmi hatóság által előírt utóellenőrzés.

  • Kiskunlacházán az egykori 12 szennyezett terület közül a 6., 12. sz. részterületeken folytatódott a 2006-ban megkezdett utóellenőrzés.
    Az 1., 2., 3., 4., 5., 11. számú területeken 2008-ban megkezdődött a környezetvédelmi hatóság által előírt utóellenőrzés.
  • Kalocsán az „A” jelű területen 2008-ban megkezdődött a környezetvédelmi hatóság által előírt utóellenőrzés.
  • Kunmadarason 2008-ban megkezdődött „A”, „B”, „C”, „E”, „F”, „H”, „I” területeken a műszaki beavatkozás.
  • Mezőkövesd „Klementina részterület”-en folytatódott a 2006-ban megkezdett utóellenőrzés.
    A „Központi üzemanyagbázis és Leszállópálya” területén 2008. év őszén a kármentesítés műszaki beavatkozási szakasza a környezetvédelmi hatóság jogerős határozatával lezárult. Jelenleg a terület utóellenőrzése zajlik.
  • Berettyóújfalu, volt szovjet ingatlan területén, folytatódott a 2006. I. negyedévében megkezdett utóellenőrzés.


Az Alprogram keretében teljesített feladtok pénzügyi adatait a 12. sz. melléklet mutatja be.

4.8.2 Társasági Privatizációs Alprogram


Az Alprogram keretében zajlik az MNV Zrt. és jogelődei, az ÁPV Zrt. portfoliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, és finanszírozása. Ennek keretében a támogatott feladatokat közvetlenül ellátó társaságok által készített feladattervek, és támogatási igények elbírálása, előterjesztése, a munkák megvalósításának ellenőrzése a szerződésekben meghatározottak szerint, a közvetlenül az MNV Zrt. által ellátandó feladatok esetén vállalkozó, és műszaki ellenőr kiválasztása pályázat során, és a munkavégzés kontrollálása.


Az MNV Zrt. vagyonkezelő szervezetként az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos kármentesítési, és egyéb környezetvédelmi tevékenységet végez, a Társasági Privatizációs Alprogram keretében.


Fentiek keretében az Igazgatóság a 2008. évben a következő feladatokat látta el.


1. A Nitrokémia Zrt. vonatkozásában aktuális feladat volt a 2008. évi környezeti kármentesítési terv teljesítésének ellenőrzése és a 2009. évi környezeti kármentesítési terv és támogatás meghatározása. A hatékony ellenőrzés kétszintű műszaki ellenőrzéssel –Nitrokémia Zrt. és MNV Zrt. műszaki ellenőre, valamint tulajdonosi ellenőrzéssel – környezetvédelmi menedzserek- valósul meg. A kármentesítési feladatok nagy része áthúzódó.

A Nitrokémia Zrt környezeti kármentesítési feladatai 2008. évben két kiemelt feladatcsoport körül koncentrálódtak:

  • A kármentesítési programterv II. ütemében megépült kármentesítő rendszerek üzemeltetései. (és kiegészítései)

  • A Nitrokémia 2000 Rt fa.-tól „visszaörökölt” területek és a Séd-Nádor vízfolyás kármentesítése. (E két feladat a 2003-ban kidolgozott és elfogadott programtervnek nem volt része.)


A 2008. évi környezeti kármentesítési feladatok végrehajtása érdemben a volt Központi 2. telephely (Klórlogisztika és növényvédőszer területek) kármentesítésének végrehajtására koncentrálódott. A Séd-Nádor vízfolyás kármentesítésének kivitelezési munkái 2008-ban nem kezdődtek meg.

A megépült kármentesítési rendszerek (talajvizek tisztítása) egész évben zavartalanul üzemeltek.


A kármentesítés során elvégzett műszaki feladatok bemutatása:

A Központi 1. telephely (Kísérleti üzem) területén, a 2007 évben megkezdett kármentesítés kivitelezési munkái 2008-ban befejeződtek.

A Központi 2. telephely területén a kivitelezési munka szeptember hónapban kezdődött meg a klórlogisztika és növényvédőszer (intermedier) üzemrészeken lévő épületek és építmények elbontásával. A hulladék ártalmatlanítása döntő részben a „Külső égető” területén egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező „C” kategóriájú hulladéklerakón történt.

A 2008. évben az üzemeltetési és monitoring vizsgálatokat a műszaki beavatkozási tervekben, illetve a vízjogi üzemeltetési engedélyekben rögzített módon látták el. A szennyezett talajvizű területeken a beavatkozások eredményei már egyértelműen jelentkeznek. (A korábbi szennyezések mind területben, mind koncentrációban jelentősen (felére, harmadára) csökkentek. A Papkeszi telephelyen a műszaki beavatkozási terv módosításával egyidejűleg intézkedtek a „tartós környezeti kár” ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

Veszprémi Séd-Nádor vízfolyás kármentesítése során, a műszakilag és engedélyeztetési szempontból újszerű feladat a vártnál lényegesen több időt igénylő előkészítő munkát tett szükségessé. Az előkészítő munka során elkészültek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához nélkülözhetetlen dokumentumok.


2. A Mecsek-Öko Zrt. vonatkozásában aktuális feladat a társaság környezetvédelmi kötelezettségeinek támogatása és ellenőrzése. Az ÁPV Zrt. Igazgatósága határozatával elfogadta a 2007. évi kármentesítési tervről szóló beszámolót és a 2008. évi Környezetvédelmi Kármentesítési Tervet.


A gyöngyösoroszi és a recski bányák szüneteltetéséből eredő feladatok teljesítése kapcsán megállapítható, hogy a tervezett műszaki tartalom (a recski üzem esetében a monitoring rendszer működtetése és a vagyonhasznosítás, a gyöngyösoroszi üzem esetében a bányavíz kezelése, a bányafenntartás és a monitoring tevékenység) megvalósult.



A Gyöngyösoroszi Ércbánya végleges bezárásával és teljes körű rekultivációjával kapcsolatos feladatok teljesítése

Bányabeli munkálatok

A feladatok végrehajtása során közel került a befejezéshez a mátraszentimrei aknanyitás, a munkát a felszíntől mért 329. m-ben (az aknatalptól 11 méterre) az öregségi vizek megjelenése miatt kellett leállítani. Az ÁBBSz-ben előírt ellenőrzéseken és a szükséges karbantartásokon túlmenően csak a tömedékelési kísérlet előkészítő vizsgálatai, valamint az akna környezetének vízföldtani állapotát felmérő kísérletek folytak.

Az Altáró újranyitási munkáival a 2380. m-ig (a V-2 gátig) jutottak a kivitelezők. A Károly-aknában elkezdődött − és jelenleg is tart − a vízszint süllyesztése. Az eddigiek során jelentős többletmunkát okozott az előre nem látott, nagy mennyiségű iszap, és a bányatérségek vártnál nagyobb tönkremenetele. Részben ezen okok miatt szükségessé vált a kivitelezővel megkötött szerződés módosítása, illetve egy újabb szerződés megkötése, ami a közbeszerzési jogszabályok figyelembe vételével meg is történt.

A Vízkezelő Üzem területén átadásra kerültek a mintegy 20 ezer m3 bányavíz tárolására alkalmas puffertározók, melyek a vízkezelő rendszer üzemzavara, illetve a szokásosnál nagyobb mennyiségben kiáramló bányavíz esetén biztosítják a víz átmeneti tárolását.


Meddőhányók tájrendezése, rekultivációja

A meddőhányók tájrendezése az Új-Károly tárói és a Péter-Pál aknai meddőhányók anyagának elszállításával, valamint a Péter-Pál aknai meddőhányó közelében lévő felszínre nyíló üregek tömedékelésével folytatódott. Emellett elkezdődtek az egyéb meddőhányókkal kapcsolatos − az erdőterületek igénybevételére vonatkozó − engedélyeztetések.


Vízfolyások, víztározók kármentesítése

A vízfolyások és víztározók kármentesítése területén a hordalékfogó kármentesítésének első szakasza a szennyezett talaj elszállításával befejeződött; ennek keretében összesen 16.157 m3 szennyezett talaj került kitermelésre és elszállításra a Száraz-völgyi zagytározóra.

Az Ipari-tározó ún. „wetland” területéről is megtörtént a szennyezett talaj kitermelése és elszállítása a Száraz-völgyi zagytározón előkészített I/A kazettába. Az eddig felszállított mennyiség 13.036 m3.

A Mezőgazdasági-tározó kármentesítse keretében a Toka-patakot elvezető elkerülő meder kialakítását követően megkezdődött a tározótérben lévő szennyezett iszap víztelenítése összesen mintegy 6,5 ha-os területen.

Kiegészítő vízjogi tervek elkészítésével folytatódott a Toka-patak felső szakaszán a 2009-ben megkezdődő kármentesítési munkálatok előkészítése.


Zagytározók tájrendezése, felszámolása

A Bence-völgyi zagytározó felszámolása során 26.593 tonna iszapot szállított el a kivitelező. Az elszállított iszap szárazanyag-tartalma az elvégzett mintavételezések és laborvizsgálatok alapján 12.050.090 kg volt. Emellett 230 tonna szennyezett talaj elszállítására is sor került.

A Száraz-völgyi zagytározó szennyezett talajok, iszapok fogadására kijelölt területén a drének és a mélyszivárgó rendszer, valamint a gyűjtőaknák és a 900 m3-es medence kialakításával, a szivattyúk bekötésével befejeződött a tervezett víztelenítő rendszer megépítése


Monitoring rendszer üzemeltetése, fejlesztése

A monitoring rendszer kiépítése terén folytatódott a hatóság által előírt monitoring-rendszer fejlesztése. Megtörtént a vízjogi üzemeltetési engedélyekhez szükséges vízföldtani adatszolgáltatás. Emellett az éves monitoring tervek alapján folytatódott a monitoring-rendszer működtetése.


A Gyöngyösoroszi Ércbánya végleges bezárásának és teljes körű rekultivációjának 2008. évi ütemére készített Intézkedési Tervben felsorolt feladatokról összességében megállapítható, hogy azok végrehajtása során környezetszennyezést okozó rendkívüli esemény nem történt, a tényköltségek a tervezett érték szintjén maradtak.


3. Az Erdőgazdaságok részére a 2008. évben 200 millió Ft került odaítélésre környezetvédelmi kármentesítési, és beruházási célokra. A támogatott feladatokat a társaságok folyamatosan végzik.


4. A Volán Társaságok részére a 2008. évben 796 094 millió Ft környezetvédelmi támogatás került megítélésre, a kidolgozott és jóváhagyott szempontrendszernek megfelelően, a támogatáshoz 20% önrészt adnak a Társaságok.


5. A Tisza Cipő Rt. 12 millió Ft környezetvédelmi támogatást kapott az MNV Zrt-től, utófinanszírozási konstrukcióban, a 2008. évi környezetvédelmi program megvalósítására.


A Társasági Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatok legfontosabb pénzügyi adatait a 13. sz. melléklet foglalja össze.


4.8.3 Az MNV Zrt. és jogelődei, a Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogramja


Az Alprogram keretében elvégzett faladatok:


  • Kállósemjénben nehézfém szennyezés kármentesítése vált szükságessé a Felső Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 264-5./2007. sz. határozata alapján. A konkrét műszaki feladatokat a Kiving Kft. végeztette el, ellenőrizte és a költségeket is a Kft. fizette.

  • A 2005. évben a Tihany, Park Hotel ingatlan területén talált 2 db, egyenként 50 m3-es olajtartály megszüntetését kezdeményezte a jogelőd KVI Veszprémi Kirendeltsége a Területi Műszaki Biztonsági Felügyeletnél. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai szerint a tényfeltárási dokumentáció benyújtásra került, melyet a felügyelőség elfogadott, egyben kármentesítési monitoringot rendelt el – 4 db állandósított, engedéllyel rendelkező figyelőkút kialakítását, negyedévenkénti mintavétellel,laboratóriumi vizsgálattal és félévenkénti vizsgálati jelentésekkel - 2007. július 31.-től 2010. október 31.-ig terjedő időszakra.

Az Alprogram keretében teljesített feladatok pénzügyi adatait a 14. sz. melléklet tartalmazza.



Mellékletek

1. melléklet [pdf] A KvVM Természetvédelmi Alprogram keretében a Nemzeti Park Igazgatóságok által indított projektek bemutatása
2/a. melléklet [pdf] A KvVM Vízügyi Alprogram keretében a Vízügyi Igazgatóságok által indított projektek pénzügyi bemutatása
2/b. melléklet [pdf] A KvVM Vízügyi Alprogram keretében a Vízügyi Igazgatóságok által indított projektek műszaki bemutatása
3/a. melléklet [pdf] Területi monitoring kutak szerves mikroszennyező komponenseinek mérése észlelése, értékelése
3/b. melléklet [zip] Monitoring eredmények rövid összefoglalása az archív adatok és mérések alapján (67 Mb!)
3/c. melléklet [pdf] Expedíciós felmérés Vízügyi Alprogram előkészítéséhez
4. melléklet [pdf] FVM – Intézményi Alprogram 2008. évi pénzügyi adatai
5. melléklet [pdf] HM – Honvédelmi Alprogram 2008. évi pénzügyi adatai
6. melléklet [pdf] IRM – Büntetés-végrehajtási Alprogram 2008. évi pénzügyi adatai
7. melléklet [pdf] KHEM – az uránbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok 2008. évi pénzügyi adatai
8. melléklet [pdf] KHEM – a szénbányák megszüntetéséhez és a meddő CH kutakhoz kapcsolódó feladatok 2008. évi pénzügyi adatai
9. melléklet [pdf] KHEM – Vasúti Alprogram 2008. évi pénzügyi adatai
10. melléklet [pdf] KHEM – Közúti Alprogram 2008. évi pénzügyi adatai
11. melléklet [pdf] OKM – Alprogramok 2008. évi pénzügyi adatai
12. melléklet [pdf] PM/MNV Zrt. – Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram 2008. évi pénzügyi adatai
13. melléklet [pdf] PM/MNV Zrt. – Társasági Alprogram 2008. évi pénzügyi adatai
14. melléklet [pdf] PM/MNV Zrt. – Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogram 2008. évi pénzügyi adatai
mellékletek jegyzéke [pdf] A mellékletek jegyzéke
1-14[zip] Az összes melléklet egy tömörített állományban (71 Mb!)