1. sz. táblázat

Év   Feladat	1996		1997		1998		1999		2000		2001		2002		2003		2004		2005		2006		2007		1996-2007
	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%	Mrd Ft	%
Általános és Országos feladatok	0,19	23	0,19	23	0,27	35	0,45	35	0,54	36	0,57	39	0,37	16	0,30	30	0,22	22	0,22	4,3	0,14	5,2	0	0	3,46	14,45
Egyedi be- ruházási projektek	0,64	77	0,65	77	0,51	65	0,95	65	0,96	64	0,88	61	1,98	84	0,7	70	0,78	78	4,85*	96,7	2,58**	94,8	5,01***	100	20,49	85,55
Összesen	0,83		0,84		0,78		1,4		1,5		1,45		2,35		1,0		1,0		5,07**		2,72**		5,01		23,95

* ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése3,505 Mrd Ft előirányzatból: 4,5825 Mrd Ft

** ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 3,2375 Mrd Ft előirányzatból: 2,1583 Mrd Ft

*** ebből, a 1024/2004. (III. 31.) és a 1063/2004 (VI. 28.) Kormányhatározatok alapján, a Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése 2809,7 Mrd Ft előirányzatból: 2809,7 Mrd Ft

A 2007. évi OKKP-ra elkülönített költségvetési források, alprogramok

Az OKKP középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozatban, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint, az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat a tárcák a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően hajtják végre tárca alprogramok keretében. Több tárcánál folytatódott, egyes tárcáknál megkezdődött az egyedi kármentesítési beruházások végrehajtása. Tekintettel arra, hogy a feladatokat valamennyi tárcának a saját költségvetési forrásából kell kigazdálkodnia, elsősorban finanszírozási okokból több tárca egyelőre csak a feladatok megfogalmazásáig a feladat-leltárig, az alprogramba bevonandó területek számbavételéig jutott el.

Az egyes Alprogramok 2007-ben állami forrásokból indított jelentősebb kármentesítési beruházásainak költségeit a 2. sz. táblázat tartalmazza. Az előirányzat 0,0 értéke azt jelzi, hogy nem indult be az adott alprogram, előkészítése jelenleg még az országos feladatok keretében folyik, illetve az alprogramra az adott évben nem került forrás elkülönítésre.

2. sz. táblázat

Minisztérium / Alprogram	2007. évi lekötött előirányzat                (millió Ft)	2007. évi előirányzat felhasználás (millió Ft)
GKM- Szilárdásványbányászati Alprogram:     - Mecseki uránbányászat környezeti kárai     - Volt állami szénbányák és meddő CH kutak megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok	1 244,055 307,405	1 237,753 119,509
GKM - MÁV alprogram	1 336,502	1 147,354
GKM Közúti alprogram*	30,200	7,350
MeH/PM MNV Zrt - társasági alprogram**	7 355,000	7 355,000
MeH/PM MNV Zrt - volt szovjet ingatlan alprogram	925,000	645,227
MeH/PM MNV Zrt -Kincstári Vagyon Igazgatóság alprogramja	17,585	17,585
FVM Intézményi alprogram (az alprogramra 2007-ben nem került forrás elkülönítésre)	0,000	0,000
ÖTM Önkormányzati és területfejlesztési alprogram	0,000	0,000
EÜM Egészségügyi intézményi alprogram	0,000	0,000
HM Honvédelmi alprogram	362,730	233,481
OKM Oktatási intézményi alprogram	0,000	0,000
OKM Kulturális intézményi alprogram	0,000	0,000
IRM Büntetés-végrehajtási alprogram	4,118	0,000
KvVM beruházásába tartozó egyedi feladatok	2 199,8	2 277,882
Metallochemia gyáregység és környezete kármentesítése (központi költségvetés, GKM (NA Rt), KvVM)	2 809,7	2 809,7
Összesen	16 592,095	15 850,841

* a lekötött előirányzat a Szentlőrinci kármentesítés teljes szerződött összegét tartalmazza 2007-2008-ra

 ** ez a 2007 évi terv előirányzat, lekötött előirányzat adat nem áll rendelkezésre

A 2007. évben a KvVM által végrehajtandó OKKP feladatok költségvetési tervének eredeti főösszege a korábbi évekről áthúzódó kötelezettségvállalással együtt 5 009,5 millió Ft volt. Ebből az összegből 2007. év folyamán államháztartási tartalék címén nem történt végleges zárolás.

Az OKKP 2007. évi eredeti és módosított előirányzatait, valamint a 2007. évi tényleges kifizetéseket a 3. sz. táblázat mutatja be.

A 2007. évben az OKKP-ra elkülönített 5 Mrd Ft-ból 2 db, kormányhatározatban rögzített feladat folytatására volt lehetőség. A Budapest XXII. Budafok-Budatétény térségében lévő barlanglakások kármentesítése az év folyamán sikeresen lezárult.

A másik jelentős volumenű projekt a Metallochemia gyárterület kármentesítése, amely a tervezett ütemnek megfelelően halad, a munkák befejezése 2008. május 31-én esedékes.

A korábban megkötött szerződés áthúzódó feladataiként folytatódtak a KEOP kármentesítésre szánt projektek előkészítési munkálatai, valamint az Üröm-Csókavár bányaterület kohéziós alapból megvalósuló kármentesítésének előkészületei.

A 2107/2007. (VI. 13.) Korm. határozat melléklete szerint az OKKP végrehajtása (10/2/39) fejezeti kezelésű előirányzatra visszahagyott 73 081 727 Ft és az OKKP előirányzat saját maradványa 5 M Ft. Az év közben keletkezett maradványból 40 M Ft az Üröm-Csókavár Kohéziós Alapból megvalósuló projekt előkészítési munkáit, illetve 37,5 M Ft a Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítésével kapcsolatos feladatokat tudta fedezni.

A tervek szerint 2008-ban jelentős kármentesítési feladatok indíthatók el az uniós (KEOP) forrásból. A 2007. évi előkészítő munka eredményeként 14 db helyszínre vonatkozó pályázat beadására lehet számítani 2008-ban. Ezeknek a kármentesítési feladatoknak a végrehajtása több éven keresztül valósul meg, a becsült beruházási költségük 15-20 Mrd Ft. A KEOP 2007-2013 időszakában a további kármentesítési feladatokra mintegy 37 Mrd Ft áll rendelkezésre. A pénzügyi keretek racionális felhasználása érdekében 2008-ban folytatódik a további KEOP pályázatok előkészítése.

3. sz. táblázat

 

A KvVM 2007. évi OKKP feladatai részletesen

1          Általános feladatok

Az OKKP általános feladatcsoportja magában foglalja az OKKP működtetésének irányítási feladatait, koordináló szervezetek létrehozását és működtetését, az OKKP szakmai fejlődése és az ellenőrzés eredményei alapján az OKKP működésének fejlesztését. Az OKKP általános feladatai keretében gondoskodni kell a minisztériumra háruló kormányzati feladatok ellátásáról, a tárcaközi kapcsolattartásról, továbbá a hazai és nemzetközi kapcsolatépítés fejlesztéséről is.

1.1         Irányítás, szakmai koordináció, ellenőrzés

A 7/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás értelmében az OKKP szakmai irányítását a Kármentesítési Programcsoport és az Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segíti.

A Kármentesítési Programcsoport (KPCS) tagjai:

ˇ         az OKKP végrehajtásában érintett minisztériumi egységek és szervezetek, illetve

ˇ         az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, továbbá,

ˇ         a KvVM Fejlesztési Igazgatóság (FI) kijelölt képviselői,

ˇ         a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (KTVF), a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG), és a nemzeti park igazgatóságok (NPI) programkoordinátorai, valamint

ˇ         a VITUKI Kht. képviselői.

ˇ

A KPCS ülésre 2007. június 20-án került sor, melynek meghatározó napirendi pontja az OKKP további feladatainak megfogalmazása, a KEOP keretében Vizeink jó kezelése prioritás, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása intézkedés bemutatása és a KIOP pályázati folyamattal és beruházásokkal kapcsolatos tapasztalatok megosztása volt.

OKKP Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoport (ATKM) ülése:

A Tárcaközi Munkacsoport 1997-től folyamatosan segíti az OKKP célkitűzéseinek megvalósítását, évente ülésezik. Az üléseken megvitatásra kerül az OKKP előző évi tevékenységéről a Kormány részére készítendő jelentés alprogram fejezete, a tárgyévben indítandó, illetve a folyamatban levő alprogramok ismertetése, a tapasztalatok áttekintése, valamint az OKKP működtetését érintő aktuális jogszabályi háttér alkalmazásának, egyéb problémáknak a megvitatása.

1.2         OKKP működtetés, hatósági kivizsgálás

1.2

A KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítések kötelezettje, 2005. végéig az akkori Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság volt. A 7/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás megjelenését és a Főigazgatóság megszüntetését (2005. december 31.) követően az OKKP egyedi projektek kötelezettjei a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, míg a Budafok, barlanglakások és a Metallochemia kármentesítési projektek esetében a Vízügyi Központ és Közgyűjtemény, illetve jogutódja a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság lettek. A KvVM felelősségi körébe tartozó projektek lebonyolítását, ellenőrzését 2007-ben a VITUKI Kht. végezte.

1.3         K+F feladatok

Szekszárd, Lőtéri vízbázis klórozott szénhidrogénnel szennyezett területén jelenleg a hidraulikai gát fenntartásával folyik a kármentesítés. A területen megkezdődtek a kármentesítés hatékonyságát célzó in situ redukciós technológiával folytatott félüzemi kísérletek előkészítése.

1.4         PR feladatok

Megkezdődött az Európai Bizottság által javasolt Talajvédelmi Keretirányelv tervezetet bemutató kiadvány (Mi a célja a talajvédelem kereteit meghatározó EU irányelv tervezetnek?) tartalmának összeállítása és a kiadvány végleges kidolgozása azzal a szándékkal, hogy közérthető formában, szemléletes módon kerüljenek bemutatásra a Talajvédelmi Irányelv meghatározó céljai, alapvetően az Önkormányzatok számára.

Az OKKP K+F tevékenységének eredményeit folyamatosan közzéteszik. 2007. végéig 8 db tájékoztató, 10 db füzet, 7 db útmutató, 4 db kézikönyv és 6 db CD készült el. Minden publikus információ megtekinthető a KvVM OKKP honlapján:
http:// www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/index.htm A kiadványok listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

1.5         Szabályozás

                                                                                                                      

A 2007. évben hatályba lépett a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet, amely a 25/2007. (VII. 30.) KvVM rendelettel módosításra került. A rendelet tartalmazza a FAVI adatszolgáltatáshoz szükséges adatlapokat és azok kitöltési útmutatóit.

A környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló európai parlamenti és tanácsi 2004/35/EK irányelvének jogharmonizációja keretében új kormányrendeletek kiadásával, valamint a szükséges, már meglévő törvények, kormányrendeletek módosításával az EU követelményekkel összhangban lévő szabályokkal egészült ki a hazai joganyag, amely érinti a kármentesítéssel kapcsolatos felelősség viselésének meghatározását is.

Az Irányelv megfelelő átültetése érdekében már elkészült a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény jelenleg hatályos rendelkezéseinek módosítása.

1.6         Hazai és nemzetközi kapcsolatok építése

A KvVM munkatársa és a FAVI-KÁRINFO szakmai rendszergazda részt vett az ICCL és a Common Forum közös ülésén, amely jelentősen segítette a Talajvédelmi Irányelvvel kapcsolatos álláspont kialakítását.

Az ICCL a szennyezett területek kármentesítésén tevékenykedő kormányzati szervek nemzetközi fóruma, amelyben közel 50 ország képviselteti magát, alapvetően Európából. Az ülésen több ország bemutatta azokat a változásokat, melyeket végrehajtottak a szennyezett területek kezelésének kérdéskörében. Megvitatásra került a Talajvédelmi Keretirányelv tervezete is.

1.7         Hazai és EU támogatások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok

A korábbi KIOP Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására tárgyú pályázati forrásra beérkezett pályázatok alapján az alábbi (4. sz. táblázat) öt területen került sor a beruházások megkezdésére.

4. sz. táblázat

Projekt helye	Pályázó neve	Projekt megnevezése	Megítélt támogatás (Ft)
Pétfürdő	Petrotár Kőolajterméktároló és Kereskedelmi Kft	Petrotár Kft. pétfürdői telepén található környezeti szennyezettség kármentesítése	1 022 741 500
Kazincbarcika	BorsodChem Részvénytársaság	Talajvíz diklór-etán kármentesítése a BorsodChem Rt. területén	452 281 000
Debrecen	Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	A Debreceni Repülőtér területén a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítése	868 186 000
Dunaújváros	Dunaferr Dunai Vasmű Részvénytársaság	Környezeti kármentesítés a DUNAFERR kokszolómű területén	1 180 217 000
Budapest, Illatos út 19-23.	Budapesti Vegyiművek Részvénytársaság	Illatos úti telephely szennyezett felszín alatti vizének kitermelése és tisztítása	1 689 050 000

A Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program (KEOP) Vizeink jó kezelése prioritás, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása intézkedés, Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése műveletben a 2007- 2013. időszakban közel 37 Mrd Ft keretet biztosított a felszín alatti vizet, földtani közeget érintő kármentesítési feladatok műszaki beavatkozás szakaszának végrehajtására 100 %-ban EU társfinanszírozás és hazai finanszírozás által biztosított keretből.

A KEOP első három évében állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe és állami és/vagy önkormányzati tulajdonú területen kerülhet sor kármentesítési műszaki beavatkozási projektek végrehajtására. 2007. egyik alapvető feladata volt a projektgenerálás és a beruházási tartalék képzése az állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe tartozó területekre vonatkozóan.

A KEOP első körében meghívásra javasolt projektek listáját az 5. sz. táblázat, területi megoszlását az 1. sz. ábra mutatja be.

5. sz. táblázat

Település neve	Cím/Hrsz.	Terület megnevezése	Szennyezőanyag megnevezése
Felcsút	Külterület HRSZ.: 0262	2. számú üzemanyagbázis	Ásványolaj és származékai (kerozin, benzin  stb.) Oldószerek és azok hulladékai
Székesfehérvár	HRSZ.: 3906	Alba Regia laktanya üzemanyagtöltő állomás	Ásványolaj és származékai ( benzin, gázolaj)
Szolnok	Külterület HRSZ.:0785/1	Szolnok, MH 89. Vegyes Szállítórepülő Ezred Kilián György úti Laktanya (központi üzemanyag telep)	Ásványolaj és származékai (kerozin, fűtőolaj)
Ócsa	Külterület HRSZ.: 0278/1	Üzemanyagraktár	Ásványolaj  és származékai (benzin, gázolaj, kenőanyagok)
Hajdúhadház	Külterület HRSZ.: 08/1	Hajdúhadházi Kiképzőbázis üzemanyagtelep	Ásványolaj  és származékai (kerozin, benzin, gázolaj, fűtőolaj)
Tarnaszentmária	Külterület HRSZ.: 0781/1, 085/2, 086, 089	Üzemanyagraktár	Ásványolaj és származékai (benzin, gázolaj, motorolaj, kenőanyagok)
Berhida	Peremarton gyártelep; Peremarton, volt Vegyipari vállalat 06/36 hrsz-ú terület	volt Peremartoni Vegyipari Vállalat telephelye "Karsztos" terület!	Nehézfém szennyezettség
Berettyóújfalu	HRSZ.: 0490/3	HDM repülőtér volt katonai objektum tartálypark	szénhidrogén
Sármellék	HRSZ.: 8391 Repülőtér	volt szovjet repülőtér, üzemanyag tároló és átfejtő területe	Ásványolaj és származékai (benzin, mosóbenzin, kerozin, diesel olaj, fűtőolaj, stb.)
Simontornya	Gyár u. 1-5.	volt bőrgyár	Lerakott bőrhulladék, nehézfém-szennyezettség, TPH, PAH BTEX
Algyő	Farki rét 8.	volt Fémszelekt Kisszövetkezet telephelye	Toxikus nehézfémek
Sarród	HRSZ.: 0167/5-0167/6	László major	TPH, növényvédőszer
Szeged-Öthalom	HRSZ.: 01392	OM kezelésében lévő volt szovjet laktanya	klór-benzol, diklór-benzol, diklór-etán

A KEOP első körében meghívásra javasolt projektek területi megoszlása

1. sz. ábra

2          Országos feladatok

Az OKKP országos feladatcsoportja magába foglalja:

ˇ         A felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavételét a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése céljából

o   a felszín alatti vízre vonatkozó adatokat tartalmazó információs rendszerek (a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer és alrendszerei, FAVI-KÁRINFO, FAVI-ENG, FAVI-MIR) működtetését, fejlesztését;

o   a szennyezettség ismertségi állapotától függő különböző szintű adatokra támaszkodó Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (NKPL) módszertani fejlesztését.

ˇ         A kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó tárca alprogramok, valamint a kormányhatározattal kiemelt projektek koordinálását.

 

2.1         A FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO és a FAVI-MIR informatikai rendszerfejlesztési feladatok

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése elrendeli: A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. § szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. § (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI).

A FAVI alrendszerei közül a FAVI-ENG alrendszer az engedélyköteles helyeket, engedélyköteles tevékenységet tartja nyilván, a FAVI-KÁRINFO a szennyezett területeket, illetve a kármentesítés különböző fázisait követi nyomon, a FAVI-MIR mindkét alrendszerhez kapcsolódó monitoring eredményeket gyűjti.

2.1.1        A FAVI-ENG térinformatikai szakrendszer működtetése és fejlesztése

A FAVI-ENG adatbázis 2001. évtől működik, bővítése folyamatosan zajlik. A szakrendszerben a 2007. évben több mint 22 000 db objektum és több mint 9200 db ügyfél adatai szerepeltek.

A FAVI-ENG adatbázisban szereplő objektumok és ügyfelek számának időbeli alakulását a
2. sz. diagramm mutatja be.

2. sz. diagramm

A FAVI-ENG-ben szereplő ügyfelek és objektumok számának megoszlását, felügyelőségenkénti bontásban a 3. sz. diagramm mutatja be.

3. sz. diagramm

A 2007. év során megtörtént az adatlapok, a kitöltési útmutatók és a függelékek véglegesítése.

Javaslat készült a Hatósági Nyilvántartási Rendszer (HNYR) kiegészítéshez, a kármentesítéssel összefüggő határozatok helyes felvitelének elősegítése érdekében. Az alrendszerben rögzített adatlapok szakmai helyességének vizsgálata keretében az elhelyezésekről, közvetlen bevezetésekről készült szakmai elemzés. Folytatódott a FAVI-ENG szakrendszer adatainak összevetése, összehangolása más szakterületek, tárcák hasonló jellegű adataival, különös tekintettel az állattartó telepekre vonatkozóan. Módszertani útmutató, eljárásrend került összeállításra a szakrendszer használatához a környezetvédelmi hatóságok munkatársai számára, a hatósági munkatársak adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatainak támogatására, a jogszabályok és a kitöltési útmutatók által nem taglalt eljárásbeli kérdések megválaszolására.

2.1.2        A FAVI-KÁRINFO térinformatikai szakrendszer működtetése és fejlesztése

A FAVI-KÁRINFO rendszerben történik a hátrahagyott, tartós környezetkárosodást okozó szennyezőforrások, szennyezett területek nyilvántartása. A FAVI-KÁRINFO rendszer jelenleg 15 000 db objektum alapadatait tartalmazza. Az összes szennyezett terület/szennyezőforrás megyénkénti megoszlását a 4. sz. diagramm mutatja be.

4. sz. diagramm

Összes szennyezett terület/szennyező forrás megyénként 2006-ban, (db)

A szennyezőforások szennyező tevékenységek szerinti megoszlását az 5. sz. diagramm mutatja be.

5. sz. diagramm

A szennyezőanyagok földtani közegben és felszín alatti vízben tapasztalt megoszlását a 6. sz. diagramm tartalmazza.

6. sz. diagramm

A FAVI-KÁRINFO fejlesztése keretében 2007. év során megtörtént:

• az adatlapok, a kitöltési útmutatók és a függelékek véglegesítése,
• a FAVI-KÁRINFO program által kezelt adatok adatszolgáltatók által történő elektronikus feltöltését lehetővé tevő KVADATSZOLG program kifejlesztése és a KvVM honlapjáról való letöltésének biztosítása,
• a FAVI-KÁRINFO rendszerben rögzített adatok leválogatását segítő KAR-tér rendszer kialakítása.

Módszertani útmutató, eljárásrend készült a szakrendszer használatához a hatósági munkatársak számára, a hatósági munkatársak adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatainak támogatására, a jogszabályok és a kitöltési útmutatók által nem taglalt eljárásbeli kérdések megválaszolására.

2.1.3        FAVI-MIR információs rendszer

A 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet hatálybalépését követően a monitoring adatszolgáltatást a FAVI-MIR adatlapokon kell teljesíteni. A rendeletben előírtak alapján a rendelet hatályba lépését követően környezethasználathoz kötődő monitoring jelentés adatokat (mérőpont műszaki kialakítása, mintavételi, mérési eredmények) tartalmazó részét kizárólag adatlapon lehet teljesíteni. A korábbi monitoring jelentéseknél megszokott formát a továbbiakban nem lehet adatok, mérési eredmények megküldésére alkalmazni.

A 2007. év során megtörtént az adatlapok, a kitöltési útmutatók és a függelékek véglegesítése, a FAVI-MIR rendszer fejlesztésével kapcsolatban leadott rendszertervek jóváhagyása.

Módszertani útmutató, eljárásrend készült a szakrendszer használatához a hatósági munkatársak számára, a hatósági munkatársak adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatainak támogatására, a jogszabályok és a kitöltési útmutatók által nem taglalt eljárásbeli kérdések megválaszolására.

2.2         Szakértői támogatás

A FAVI rendszerek működtetésével kapcsolatos úgynevezett support tevékenység a FAVI felhasználók zökkenőmentes munkavégzését támogatja alapvetően informatikai oldalról. A felügyelőségek átszervezése jelentősen érintette az információs rendszereket, így a FAVI-t is. 2007-ben a teljes FAVI átdolgozása vált szükségessé úgy, hogy a korábbi adatszolgáltatások adatai a későbbiekben is használhatók legyenek.

A 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet hatályba lépésével a korábbi adatlapoktól lényegesen különböző, és nagyon nagy számú (összesen 35) új adatlap jelent meg, amelyek kezelése a korábbi FAVI és alrendszerei teljes újratervezését és fejlesztését követelte meg.

A 35 új adatlapnak megfelelően elkészült a FAVI új verziója, amely tartalmazza mindhárom  (ENG, MIR és KÁRINFO) FAVI modult. Elkészültek az ezekhez kapcsolódó, adatszolgáltatást támogató (KVADATSZOLG) program-modulok, amelyek a vonalkóddal ellátott FAVI adatlapokat képesek előállítani. Az adatszolgáltató által vonalkóddal kinyomtatható adatlapokat a felügyelőségi munkatárs vonalkód leolvasóval tudja felvinni az adatbázisba, így az adatrögzítés gyors és kevesebb rögzítési hibával terhelt. Az adatok programozott ellenőrzési szempontrendszer és a hatósági munkatárs szakmai ellenőrzését követően az úgynevezett rögzítési adatbázisból a végleges adatbázisba kerülnek áthelyezésre.

A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista II., tényfeltárás utáni területek prioritási számának felállítását célzó prioritási szám generálási módszertan tesztelési céllal beépült a KAR-tér rendszerbe, a fejlesztési szerveren hozzáférhetővé, használhatóvá vált.

2.3         Hazai és nemzetközi adatszolgáltatások

A hazai adatszolgáltatás keretében elkészült a román és magyar fél együttműködésében készülő, Magyar-Román határtérség környezeti állapota című tanulmány Talaj című fejezetének átdolgozása, aktualizálása, a KvVM iránymutatása alapján.

Adatszolgáltatásra került sor a Ráckevei-Soroksári Dunaágba torkolló gyáli vízgyűjtő mentén lévő települések (25 db település) illetve a Csepel sziget 15 db bal parti és 11 db jobb parti településének vonatkozásában, a települések közigazgatási területére eső FAVI-ENG térinformatikai rendszerekben tárolt engedélyköteles tevékenységek, valamint a FAVI-KÁRINFO rendszerben tárolt, a települések közigazgatási területére eső szennyező, vagy potenciális szennyezőforrások tekintetében. Az adatok a Ráckevei (Soroksári)- Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása Előzetes Megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kerültek felhasználásra.

Leválogatás készült az egykori Csepel Művek területén található a FAVI-KÁRINFO rendszerbe bejelentett objektumok adatairól.

Nemzetközi adatszolgáltatásra került sor az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) részére a szennyezett területek kezelésének menetéről, költségéről, továbbá a szennyezett területek kármentesítésén tevékenykedő kormányzati szervek nemzetközi fóruma (ICCL) részére,  a tagországok szennyezett területekkel kapcsolatos politikájával kapcsolatban.

2.4         Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL I, II, III) készítése

Az NKPL listák felelősségi körtől függetlenül, az ország egész területére kiterjedően, a földtani közeg, a felszín alatti víz minőségét veszélyeztető pontszerű szennyező források, szennyezett területek szennyezettségének ismertségi állapotától függően, különböző szintű adatokra támaszkodva, a kármentesítés különböző szakaszaira előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslésre támaszkodó prioritási számok alapján összeállított különböző (I. II. és III.) prioritási listákat jelenti. A prioritási szám kifejezi a szennyezett, károsodott terület környezeti kockázatát, a kármentesítés sürgősségét.

A KÁRINFO folyamatosan bővülő adattartalmának megfelelően a rendszerbe rögzített tényfeltárás előtti műszaki adatok adatlapja (B1), a tényfeltárás utáni műszaki és költség adatok adatlapja (B2), és a műszaki beavatkozás utáni műszaki és költség adatok adatlapja (B3) alapján igény és szükség szerint futtahatók le a prioritási számítások.

A 2007. év folyamán megjelenő 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet az adatgyűjtés és szolgáltatás szabályozásán túl, már tartalmazza az új B jelű adatlapokat is. A rendeletben valamennyi B jelű adatlap módosításra került, így valamennyi módszertan (NKPL I. II. III.) felülvizsgálatra és módosításra szorul. Tekintettel arra, hogy a listák közül alapvető jelentősége az NKPL II. listáknak van, a B2 adatlapokon alapuló NKPL II. módszertanok új adatlaphoz való igazítása vált a legsürgetőbb feladattá.

A fejlesztési munka során elkészült az új B2 tényfeltárás utáni műszaki és költség adatok adatlapja és az adatlaphoz tartozó korábbi prioritási számítási módszertan egymáshoz való igazítása, melynek eredményeként prioritási szám generálására alkalmas Excel fájl készült.

A KÁRINFO adatbázis 2007-ben 490 terület esetében tartalmazott B1 adatlapot. A B1 módszer 440 esetben számolt ki prioritási értéket tényfeltárás előtt álló területeknél, azaz az NKPL I lista 440 területet tartalmaz.

A KÁRINFO adatbázis 2007-ben 474 terület esetében tartalmazott B2 adatlapot. A B2 módszer 409 esetben számolt ki prioritási értéket tényfeltárás után álló területeknél, azaz az NKPL II lista 409 területet tartalmaz.

A KÁRINFO adatbázis 2007-ben 97 terület esetében tartalmazott B3 adatlapot. A területek közül 10 teljesítette azt a fontos kritériumot, mely szerint a műszaki beavatkozás nem volt eredményes. A prioritási számok generálására csak ezeken a területeken kerülhet sor és csak ezek a területek szerepelhetnek az NKPL III listában. A 10 terület közül a B3 módszer 6 esetben számolt ki prioritási értéket, azaz az NKPL III lista 6 területet tartalmaz.

Az adatgyűjtés, az adatlapok és a prioritási listák logikai kapcsolódását a 2. sz. ábra mutatja be.

2. sz. ábra

2.5         Az alprogramok előkészítése, koordinációja

2.5.1        A Természetvédelmi Alprogram KEOP támogatásra való előkészítése

A KvVM Természetvédelmi Alprogramjának keretében megtörtént a nemzeti park igazgatóságok szennyezett területeinek felmérése, a kármentesítési feladatok meghatározása, pénzügyi és időütemezése.

A Nemzeti Park Igazgatóságok által visszaküldött új információk alapján helyszíni bejárások történtek a kármentesítés szempontból relevánsnak ítélt területeken. A terepi munka során a vizsgált területekről kitöltésre került a FAVI-KÁRINFO B1 Tényfeltárás előtti adatok adatlapja, GPS-szel megtörtént a szennyezőforrás EOV koordinátáinak meghatározása, valamint fotódokumentációk is készültek.

A Nemzeti Park Igazgatóságok igazgatói értekezletén a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság részéről a Sopronkőhidai (Fertőrákosi) szennyvízleürítő hely és Sarród, a volt László major terület kármentesítési feladatainak elvégzése megerősítést nyert.

A VITUKI Kht. a Nemzeti Parkkal és a hatósággal való egyeztetés, valamint a helyszíni bejárás tapasztalatai, és a két terület vonatkozásában összegyűjtött dokumentációk alapján elvégezte a fertőrákosi terület részletes tényfeltárását, valamint ismételt mintavételekre került sor a sarródi területen.

 

Fertőrákosi szennyvízleürítő hely

A Nemzeti Parkokat érintő KEOP releváns területek felmérésére további felderítő tényfeltárás végrehajtása történt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csornapuszta, volt magyar laktanya és lőtér, valamint a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Esztergom, Strázsa hegy, felhagyott szovjet katonai bázis területeken, valamint megtörtént a Bugacpusztaháza, felhagyott szovjet laktanya és lőtér tényfeltárásának előkészítése.

A tényfeltárás eredményeire alapozva kerülhet sor a jövőben a szükséges beavatkozások végrehajtására.

 

Csornapuszta, volt magyar laktanya és lőtér

 

Esztergom, Strázsa hegy, felhagyott szovjet katonai bázis környezete

 

Bugacpusztaháza, felhagyott szovjet laktanya és lőtér

3          Egyedi projektek

Az OKKP általános és országos feladatai mellett a környezetvédelmi miniszter feladata a KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítési beruházások végrehajtása (egyedi projektek) a kormányzati munkamegosztás szerint más tárca felelősségi körébe nem tartozó szennyezett területeken.

A KvVM beruházásába tartozó kármentesítési projektek

Az OKKP keretében, a KvVM beruházásában a korábbi években indított és 2007. évben folyamatban lévő kármentesítési munkákat a 6. sz. táblázat mutatja be.

6. sz. táblázat

Projekt neve	Kármentesítés szakasza	Végrehajtandó feladat	Szerződés összege (Ft)	Teljesítési határidő
Gyomaendrőd-Nagylapos	Műszaki beavatkozás	Növényvédőszerrel szennyezett talajvíz tisztítás	15.414.600,-	2007. 08. 24.
Békéscsaba, Fényes tanya	Kísérleti jellegű műszaki beavatkozás	Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajvíz tisztítása	24.581.825,-	2007. 10. 15.
Budafok, barlanglakások	Műszaki beavatkozás	A barlanglakások területén lerakott 77 ezer tonna gáztisztító massza ártalmatlanítása hasznosítással	5.530.098.315,-	2007. 07. 30.
Üröm-Csókavár	Műszaki beavatkozás	529 m3 csurgalékvíz kezelése, ártalmatlanítása	15.737.733,-	2007. 12. 31.
Szekszárd Lőtéri vízbázis	Műszaki beavatkozás	Klórozott szénhidrogénnel szennyezett felszínalatti víz tisztítása	77.997.000,-	2008. 06. 23.

 

A KvVM beruházásában 2004. decemberében indított, 2007. évben folyamatban lévő kármentesítési projektek részletes leírása a 2. sz. mellékletben található.

A 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet, illetve a 7/2006. (K.V.Ért. 3.) KvVM utasításnak megfelelően az OKKP feladatok egy része átadásra került a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságokhoz, más része a VITUKI Kht. szakmai irányításával folytatódott.

 

OKKP keretében, a KvVM beruházásában 1996-2006. között indított kármentesítési projektek aktuális helyzetét a 3. sz. melléklet mutatja be.

A 4. sz. melléklet tartalmazza a KvVM beruházásában 1996.-2006. között indított kármentesítési projektek pénzügyi táblázatát, 52 kármentesítési területen összesen 10.274.528.488,-Ft összegű szerződés jött létre.

Kormányhatározattal előírt és az EU-Kohéziós Alapból finanszírozásra tervezett nagy volumenű kármentesítési feladatok jelenlegi állása a következő fejezetekben kerül részletezésre.

3.1         Metallochemia telephely és környéke - Kormány határozattal kiemelt kármentesítési feladat ellátása 

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 1992-ben kötelezte az akkori tulajdonos Metalloglobus Rt-t, hogy szüntesse be a környezetkárosítást a Metallochemia telephelyén, és dolgoztasson ki javaslatot a környezeti kár felszámolására. Másfél évtizedes előkészítés után a 1024/2004. (III. 31.) Kormányhatározat teremtette meg a jogi hátterét a Metallochemia gyártelep kármentesítési program elindításához, melyhez a pénzügyi fedezetet a 1063/2004. (VI. 28.) Kormányhatározat biztosította. A Kormányhatározat a program főfelelőseként a KvVM-et jelölte ki.

Az 1063/2004. (VI. 28.) Kormányhatározat a feladat megvalósítására 2004-2008 közötti négy éves időtartamra, 55%-ban a gazdasági, 45%-ban a környezetvédelmi tárca keretéből az alábbi ütemezéssel biztosította a pénzügyi keretet:

2004:   1,865 milliárd Ft,

2005:   3,505 milliárd Ft,

2006:   3,2375milliárd Ft,

2007:   3,0325milliárd Ft,

2008:   375   millió Ft.

 

Gyárépületek bontása

A Kormányhatározat előírta, hogy az M6-os részére a Metallochemia telephelyen áthaladó szakaszán a földművet 2005. november 30-ig át kell adni az Nemzeti Autópálya Rt részére.

2004. év végéig az alábbi feladatok elvégzésére került sor:

• a gyárépületek, technológiai építmények lebontása, a bontási törmelékből a töltésépítés során felhasználandó őrlemény készítése,
• a telepen fellelhető, a kohászati tevékenységből visszamaradt veszélyes hulladékok összegyűjtése, veszélyes hulladéklerakóba szállítása,
• egyéb, a gyár működése során felhalmozott vegyi anyag, kőolajszármazékok begyűjtése, veszélyes hulladéklerakóba szállítása,
• kommunális hulladék összegyűjtése, elszállítása hulladéklerakóba,
• iparvágány bontása, anyagának MÁV felé történő elszámolása,
• zöld növényzet kitermelése, hasznosítása.

Az előkészített területen 3,5 év állt rendelkezésre a szennyezett salak és föld begyűjtésére, a megtisztított területek rekultiválására. Részhatáridőként az autópálya földmű 2005. november 30.-i átadását szabta meg a Kormányhatározat.

A határidőig elkészült a déli terület műszaki bevédésének részét képező résfal. A telephelyen belül 320 ezer m³ salakot fejtettek ki, majd a megfelelő szemnagyságra aprítva, alkalmasság szerint elkülönítve beépítették az autópálya földművébe és a mellette épülő dombba a szarkofágon belül. A salakból kialakított autópálya földtestre rádolgozták a felső szigetelő-záró rétegeket, és azok megfelelőségét ellenőrző szenzorhálózatot.

Az év folyamán a telephelyen 18 ezer m³ talajvíz kitermelése, megtisztítása történt meg. A telephelyen kívül számos kisingatlan, és mintegy 180 ezer m³ nagyterületű ingatlan mentesítése is elkészült. A kitermelt, szennyezett föld a bevédett terület szarkofágjában került elhelyezésre.

A beruházó 2005. november 15-én továbbépítésre átadta a földművet az NA Zrt. részére.

Míg 2005-ben a kormányhatározat által előírt részhatáridős autópálya földmű megépítése volt a súlyponti feladat, 2006. évtől kezdődően a közel 1000 db külső terület (házas ingatlanok és nagykiterjedésű ingatlanok) kármentesítése vált a legmeghatározóbb feladattá. Az év során 416 db külső ingatlan kármentesítése, teljes rehabilitációja történt meg. A telephelyen belül a 2006-os év folyamán 30 ezer m³ salak és 120 ezer m³ szennyezett föld, 10 ezer m³ bontási törmelék került a bevédett térbe. Ezzel egyidejűleg az északi részen 10 ezer m³ talajvíz megtisztítására került sor.

A 2007. évben további 326 db kiskertes ingatlan és 15 db közterület lett kármentesítve. Befejeződött a telephely északi területének talajcseréje, a szarkofág rézsűinek végleges morfológiai kialakítása, elkészült a fóliatakarás és annak töltésfölddel való lefedése. A dombot megtámasztó gabionfal, renomatrac, vízelvezetési műtárgyak 75%-os készültségi állapotot értek el. Megkezdődtek a telephely ÉNY-i részén az autópálya melletti területen a kertészeti munkák is.

2008. évben az ÁFA változásból és a 2007. évi keretcsökkenésből adódóan a beruházás teljes befejezéséhez 736, 907 millió Ft keret biztosítására van szükség.

Az elvégzendő további feladatok:

• 10 db kiskert + 13 db közterület kármentesítése (10.000 m³ földcsere), rekultiváció;
• Szarkofág lezárása, szigetelése
• Telephely rekultiválása (parkosítás)
• Záródokumentáció benyújtása, hatósággal történő elfogadtatása.

A kivitelezési munkák szerződés szerinti befejezési határideje: 2008. május 31.

3.2         Üröm-Csókavár

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott KF-21370-2/2004. számú határozata alapján Üröm-Csókavár bányaüregében lerakott gáztisztító massza műszaki beavatkozása tárgyú projekt megvalósítására a környezetvédelmi tárca európai uniós forrás igénybevétele mellet döntött, tekintettel a munka volumenére és annak költségigényeire. A pályázat elkészítésével párhuzamosan, a terület megközelíthetősége érdekében megtörténtek az odavezető és tartalékútvonalak kiépítése, ingatlanok megvásárlására és bérlésére került sor.

Az Üröm-Csókavár mészkőbányába lerakott gáztisztító massza kitermelése, elszállítása és hasznosítása projekt száma: CCI2006/HU/16/C/PE/001 (EU-Kohéziós Alap), kedvezményezettje a 7/2006-os KvVM utasítás szerint a KDV-KÖVIZIG.

A pályázati dokumentáció 2006. június 27-én került megküldésre Brüsszelbe, melyet az EU 2006. december 20-án fogadott el a megigényelt összeggel. Az Európai Uniós pályázaton nyert közel 6 Milliárd Ft-os támogatásból (15% magyar állami önrésszel) kerül sor a projekt finanszírozására.

A projekt célja, hogy a kb. 60.000 tonna, karsztvíz bázist veszélyeztető, veszélyes hulladéknak minősülő gáztisztító massza kerüljön kitermelésre, elszállításra és anyagában történő újrahasznosításra. A gázmasszából a karsztvíz felé szivárgó arzénes, cianidos szennyezés közel 1,1 millió ember ivóvízbázisát, valamint a Csillaghegyi strandfürdő és a Római fürdő forrásainak vízminőségét veszélyezteti.

 

Műszaki védelemmel (fóliatakarással) ellátott hulladékdepónia

A KDV-KÖVIZIG a bányaterület folyamatos őrzése mellett 2007. júniusában kijavíttatta a gázmasszát burkoló fólia sérüléseit, kiszivattyúztatta az összegyűlt csapadékvizet és a keletkezett mérgező csurgalékvizet, mely folyamatosan elszállításra kerül a területről semlegesítésre egy speciális szennyvíztisztítóba.

 

Csurgalékvízgyűjtő tartályok

A KDV-KÖVIZIG 2007. július 30-án Előzetes Tájékoztató Hirdetményt jelentetett meg a kivitelezői kármentesítési építési tenderről (az ürömi gáztisztító massza kitermelése, elszállítása és hasznosítása) abból a célból, hogy a potenciális ajánlattevőknek több idő jusson a tervezésre, az esetleges engedélyek beszerzésére.

Az ürömi kármentesítéshez szükséges közbeszerzési eljárásokból a Projekt Megvalósító Egységre (PIU) kiírt pályázatnak, a PR tendernek és a mérnök műszaki ellenőri tendernek a nyertese megnevezésre került.

3.3         Budapest XXII. Budafok-Budatétény barlanglakások térségében zajlott kármentesítés végrehajtása

A Budafok-Budatétényi barlanglakásokat 1966-67. években az Óbudai Gázgyárból származó elhasznált gáztisztító masszával és salakanyagokkal töltötték fel. Az elhelyezés utáni évtizedekben vált nyilvánvalóvá, hogy a lerakásnak súlyos környezetkárosító hatása van.

A budatétényi területen négy, míg a budafoki területen két önálló depóniában a kockázatos anyag két fázisban volt megtalálható: szilárd deponált gázmasszaként és folyékony fázisú csurgalékvízként. A gáztisztító massza fő tömegét a vörösbarna, vasoxidban dús mátrixanyag, ettől foltokban elkülönülő a kék színű komplex, cianidokban és a sárga kénben gazdag részek alkották. A szennyező komponensek a cianidon felül még a PAH, BTEX, fenolok, toxikus és nehézfémek voltak.

 

Szennyezett csurgalékvíz

A masszából származó csurgalékvizek mélyebb szintekre kerülését a hulladékdepók alján a vegyi reakciók folytán kialakult közel vízzáró kontaktkéreg korlátozta. Ezt igazolta a megfigyelő kutak monitoring vizsgálati eredménye.

A műszaki beavatkozási szakasz munkái a Hatóság és szakhatóságok által elfogadott környezetvédelmi kivitelezési terve alapján kezdődtek meg 2004. augusztus 1-én.

 

Mentesítési munkálatok

A potenciális szennyezőforrások hulladék-felszámolása az alábbi főbb munkaszakaszból állt:

• Csurgalékvíz, hígiszap zagyszivattyúzása az ADR előírásának megfelelő göngyölegezéssel gyűjtése a hulladéktesten belül, közúti szállítása, kezelése vízvisszanyeréssel, szárazanyag tartalmának szállítása feldolgozóhoz hasznosításra.
• A depóniák és az azok alatti pincék, az u.n. barlanglakások hulladékmentesítése az első munkaütemben kitermeléssel, hulladékdepóra átdeponálással, 70%-ban gépi, 15%-ban kisgépi és 15%-ban kézi erővel történt. A barlanglakásokból a hulladék kitermelés kisgépi és több mint 80 %-ban kézi erővel zajlott.
• A hulladék-kitermelés megtörténtével kezdődött meg a pincefalak, főték, sziklák gépi, kézi száraz és nedves tisztítása. A mélyudvarokban fellelt kutak tisztítása gépi és alpintechnikai módszerrel történt, melyet követett a kútfalaknak a gépi, illetve kézi tisztítása és a kút talp-pontjának, illetve a tárózott víznek zagy- ill. szivattyúzásával a tisztítása, majd a vízhozam-vizsgálat. A talppont- illetve vízmintavételt követő laborvizsgálattal zárult le a kútmentesítés.
• A mélyudvarok sziklafelületének az utótisztítása gépi, kisgépi, kézi erővel, száraz-, nedves tisztítással kivitelezett, végül térhálós akkreditált mintavételezéssel, végellenőrzéssel, eredményértékelés alapján a Hatóság részéről tisztává nyilvánítással zárult részterületenként a kármentesítés aktív szakasza.

 

Mentesített terület

A gázmassza, salak a Borsodi Érc, Ásvány és Hulladékhasznosító Művek ZRt. (BÉM) -nek átadásra került anyagában történő hasznosításra. A BÉM a magas vastartalmú hulladékból hőkezelés útján előredukált, magas, a vevő igényeihez igazodó vastartalmú termékeket, un. zsugorítványokat állított elő, melyeket elsősorban betétanyagként kohászati felhasználásra értékesített. A magas vastartalmú redukált zsugorítvány a hagyományos kohászati eljárásoknál a nagyolvasztó, konverteres és elektro-acélgyártási alapanyagaként került felhasználásra.

 

Zsugorítvány előállítás

A csurgalékvíz és a hígiszap a kivitelezést végző vállalkozó szolnoki kezelőtelepén került ártalmatlanításra.

A műszaki beavatkozás során összesen 77 344,39 tonna gáztisztító massza, 559,03 tonna csurgalékvíz, 3 000,8 tonna hígiszap került kitermelésre, csomagolásra, ADR szerinti közúti szállításra, és feldolgozásra.

A műszaki beavatkozást követően a kivitelezés által érintettek tiszta, egészséges környezetet, az eredeti állapotnak megfelelően helyreállított, rendezett, megújult, megnövekedett értékű ingatlant kaptak vissza használatba. A projekt 2007. júniusában befejeződött, valamennyi terület a tulajdonosának visszaadásra került.

3.4         Monitoring

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal kötött szerződés alapján a KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítései projektek végrehajtásakor létesített monitoringrendszerrel kapcsolatos mérési, észlelési és értékelési feladatokat a VITUKI Kht. látta el. A monitoring kutak vízjogi engedéllyel rendelkeznek, a kármentesítési területeken megfelelő megállapodások megkötésével a folyamatos mérési lehetőségek feltételei adottak. Az engedélyes a 7/2006. (K.v.Ért.3) KvVM utasítás alapján megváltozott, az engedélyek módosítása megkezdődött. A monitoring létesítmények KÖVIZIG-eknek történő átadása megtörtént.

A 2007. év során, 23 területen 267 monitoring kút vizsgálatára került sor, 3 területen összesen 10 db kút eltömedékelése valósult meg. A monitoring feladatok területi eloszlását a
3. sz. ábra szemlélteti.

3. sz. ábra

A vizsgálatok alapján az eddig elvégzett kármentesítések 45 %-a sikeresen befejeződött,
31 %-án műszaki beavatkozás végrehajtása szükséges, 24 %-án további utómonitoringozás szükséges (7. sz. diagramm).

7. sz. diagramm

4          Az Alprogramok keretében végzett kármentesítések

(A fejezet, az egyes tárcák által készített jelentések alapján került megfogalmazásra, ezért a tárcák által leírtakat követve, nem azonos tematikai sorrend alapján történt a tényadatok felsorolása, kiértékelése.)

Az Utasítás és az OKKP középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozatban, a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 4. § (3) b) pontjában, és annak a helyébe lépő 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint, az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat, a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően kell végrehajtaniuk a tárcáknak alprogramjaik keretében. E jogszabályok értelmében az érintett miniszterek költségvetési tervezési kötelezettsége évente, a tárcájuk felelősségi körébe tartozó OKKP-Alprogramok végrehajtásához szükséges pénzeszközök tervezése.

Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok végrehajtásának logikai kapcsolatát a 4. sz. ábra szemlélteti

4. sz. ábra

A 2007. év végéig, indított jelentősebb alprogramok, illetve ezek kármentesítési beruházásainak költségei a következők:   

Jelentősebb OKKP-Alprogramok:

PM ÁPV Rt Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram

Kármentesítési területek száma	Kármentesítés költsége 1998-2007. között (millió Ft)
9 terület (közel 40 projekt)	5 255

PM ÁPV Rt Társasági Privatizációs Alprogram

Kármentesítési területek száma	Kármentesítés költsége 1994-2007. között (millió Ft)
88 terület	41 454

GKM - MÁV Alprogram

Kármentesítési területek száma	Kármentesítés költsége 1994-2007. között (millió Ft)
Közel 100 terület	12 495

GKM Szilárdásvány-bányászati Alprogram

Mecseki Uránbánya rekultiváció 1 terület	Költsége 1998-2007. között (millió Ft) 21 791
Volt állami szénbányák Közel 30 terület	Költsége 1994-2007. között (millió Ft) 18 813

HM Honvédelmi Alprogram

Kármentesítési területek száma	Kármentesítés költsége 1998-2007. között (millió Ft)
Közel 60 terület	8 009

Az 7. sz. táblázatban az 1994. és 2007. közötti környezeti kármentesítések költségráfordításait tüntettük fel alprogramonként, millió Ft-ban

Minisztérium, Alprogram / Év	1994	1995		1996		1997		1998		1999		2000		2001		2002		2003		2004		2005		2006		2007		1994-2007 (millió Ft-ban)
KvVM (általános, országos, egyedi)	0,0	0,0		830,0		840,0		780,0		1400,0		1500,0		1450,0		2350,0		1000,0		1000,0 *		480,6		388,5		2 277,9		14 297,0
ÖTM - Önkormányzati és Területfejlesztési Alprogram volt Rendvédelmi Alprogram	0,0	0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		7,9		3,7		0,0		5,7		3,0		6,2		0,0		0,0		26,5
GKM - Szilárdásványbányászati Alprogram Uránércbányászat	0,0	0,0		0,0		0,0		2295,3		3471,3		3419,5		3122,6		2954,3		1745,4		760,1		1 709,4		1 069,5		1 244,0		21 791,4
GKM - Szilárdásványbányászati Alprogram Szénbányászat és meddő                     - CH kutak	1013,0 0,0	1502,0 0,0		2169,0 0,0		1212,0 0,0		1579,0 0,0		2103,0 0,0		2935,0 0,0		1835,0 0,0		1582,0 0,0		1394,0 0,0		921,0 0,0		463,4 31,8		81,02 73,8		24,2 283,2		18 813,6 388,8
GKM - MÁV Alprogram	1,1	218,2		518,0		682,1		888,9		1030,0		1280,8		734,3		1041,9		1092,3		1096,3		1 103,2		1 526,1		1 336,5		12 495,7
GKM Közúti Alprogram **																								4,4		30,2		34,6
PM MNV ZRt. Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram	0,0	0,0		0,0		0,0		397,0		320,0		307,6		308,5		319,0		768,0		912,7		402,4		595,6		925,0		5255,8
PM - MNV ZRt. Társasági  Alprogram	10175,2																			7042,8		10 148,2		6 733,0		7 355,0		41 454,2
PM MNV ZRt. Kincstári Vagyoni Igazgatóság Alprogram	0,0	0,0		0,0		47,3		0,0		0,0		0,0		39,56						7,7		35,9		49,586		17,5		197,6
HM Honvédelmi Alprogram	0,0	0,0		0,0		0,0		164,0		255,0		881,0		1600,0		850,0		1753,0		1624,4		354,2		165,1		362,7		8 009,4
FVM - Intézményi Alprogram	0,0	0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		80,0		0,0		5,0		10,0		1,0		0,0		0.0		0,0		96,0
OKM - Kulturális Intézményi Alprogram	0,0	0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		5,0		4,0		0,0		OM-el összevonásra került		0,0		9,0
OKM Oktatási Intézményi Alprogram	0,0	0,0		0,0		0,0		0,0		1,0		0,0		0,0		0,0		3,1		1,6		5,7		0,0		0,0		9,8
IRM Büntetésvégrehajtasi Alprogram	0,0	0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		2,8		47,5		5,5		0,0		4,118		59,9
EÜM Intézményi Alprogram	0,0	0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		0,0		31,4		84,3		0,0		115,7
Metallochemia gyárterület és környezete kármentesítése																				1866,0		4582,5		2158,3		2809,7		11417,2 (2004-ben:GKM: 1500,0 KvVM:240,0 központi költsévetés:125,0)
ÖSSZESEN																													134 472,2

Az alábbiakban rövid tartalmi ismertetést adunk az egyes alprogramokról, a 2007-ben elvégzett feladatokról. Az alprogramok pénzügyi adatait, a mellékletekben táblázatos formában foglaltuk össze.

4.1         Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium  - Önkormányzati és Területfejlesztési Alprogram, volt Belügyminisztérium - Rendvédelmi Alprogram

A 2006-ban végrehajtott közigazgatási reform szükségessé tette, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. Kormányrendelet alapján kiadásra kerülő, az OKKP Belügyminisztérium Rendvédelmi Alprogram végrehajtásáról szóló 37/2005. (BK. 17.) BM utasítás hatályon kívül helyezését és új ÖTM utasítás kiadását. Az új utasítás kidolgozása megtörtént, 2007 szeptemberében kiadásra került az OKKP Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Alprogram végrehajtásáról szóló 12/2007. (BK. 17.) ÖTM utasítás, mely megjelöli a környezetet szennyező anyagokat, tevékenységeket és szabályozza az Önkormányzati és Területfejlesztési Alprogramban érintett szervek feladatait.

Az ÖTM és szervei tulajdonában lévő objektumok területén fellelhető szennyező források, szennyezett területek felmérése a 2007-es évben ismételten megtörtént. Az aktualizálás során megállapítást nyert, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Alprogramot érintő szennyezett területek, szennyező források felszámolásra kerültek, a feladatok alapvetően nem a kármentesítés, hanem a hulladékgazdálkodás problémakörébe tartoztak. Az eredetileg
156 db objektum ismételt felmérésének eredményeként elmondható, hogy a továbbiakban az Alprogramokban 3 db objektum szerepeltetése indokolt.

A Minisztérium költségvetésében 2007-ben nem került elkülönítésre forrás az Alprogram egyedi kármentesítési feladatainak végrehajtására.

4.2         Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

4.2.1        Szilárdásvány-bányászati Alprogram

Az alprogram tartalmazza a magyarországi uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő feladatokat (bányabezárás és hosszú távú környezeti kárelhárítás), valamint a bezárt szénbányák és a meddő szén-hidrogén kutak kármentesítési feladatait. A magyarországi uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő feladatokat a Mecsek-Öko Zrt., a többit a Bányavagyon-hasznosító Kht. végzi.

Mecseki uránércbánya bezárása

A mecseki uránérc-bányászat megszüntetését követő tájrendezési tevékenység, mint kiemelt állami nagyberuházás 1998. január 1-el kezdődött és többszöri módosítást követően jelenleg a 2122/2006. (VII.11.) Kormányhatározat szerint folyik. A tájrendezési tevékenység elvégzésének a fenti Kormányhatározatban rögzített határideje 2008. december 31.

A 2006. év első felében 2007. évre készített Intézkedési Terv eredetileg 1 023 050 EFt költségfelhasználással számolt, melyet a Magyar Köztársaság 2007. évi Költségvetési Törvényében biztosított keretösszegnek megfelelően 523 100 EFt-ra kellett módosítani.

A külszíni létesítmények esetében a 2007. évre vonatkozó Intézkedési Terv már csak az előző években nem kármentesített, lokálisan még előforduló szennyeződések megszüntetésével számolt. A létesítményi soron a külszíni területek részletes radiológiai felmérésének eredményeinek ismeretében a vártnál kisebb mennyiségben volt szükség szennyezett anyag felszedésére.

A zagytározók tájrendezési munkáinak állása 2007-ben a következő:

• a II. sz. zagytározó teljes 59,3 ha területén elkészült a fedési rétegrend, a teljes terület füvesítése és terveknek megfelelő fásítása, valamint a vízrendezési műtárgyak építése befejeződött.
• Az I. sz. zagytározó teljes 100 ha felületén a fedett terület 78 ha, mely füvesítve és fásítva van.

A hosszú távú feladatok

A Környezetellenőrzési Monitoring üzemeltetése során a hatósági előírásoknak megfelelő számú (Környezetellenőrzési Terv szerinti) mintavételezés és különféle laboratóriumi vizsgálat történt. A környezetellenőrzési monitoring által feltárt folyamatok, értelmezett mérési eredmények segítségével folyamatosan történik a vízkormányzás optimalizálása, a kialakított szennyezett vízgyűjtő helyek felülvizsgálata, a szükséges beavatkozások elrendelése, a mérési programok folytatása.

A hidrogeológiai monitoring keretében a volt uránbányászati hatásterületen egészen a Dráva vonaláig 1 300 db vízmintavétel, 120 db nagymélységű vízszintmérés és egyéb helyszíni vizsgálat történt. A radiometriai és környezetföldtani állandó monitoring 445 db talaj és 30 db növényminta talajtani vizsgálatát jelentette. A terepi radiometriai monitoring keretében 6 338 db különböző talaj-, levegő- és egyéb dozimetriai mérés történt. A radiometriai monitoring keretében egész évben végeztük a 3 db telepített radiometriai mérőállomás (Pellérd, zagytározói vízkezelő, zagytározó keleti állomás), illetve a bányavízkezelő üzemben a légnemű radioaktív kibocsátás ellenőrzésére szolgáló mérőállomás üzemeltetését.

Az uránbányászat által érintett hatásterületen a vízkormányzás zavartalanul folyt, melynek során 1 137 312 m³ víz került ellenőrzött körülmények között kibocsátásra a Pécsi vízbe a hatósági előírásoknál jobb paraméterekkel.

Az utógondozási és karbantartási tevékenység a vízkezelő üzemek és az egységes vízkormányzó rendszer karbantartásán és a monitoring elemek megközelítésének biztosításán, állagmegóvásán, valamint a mintegy 32 km-nyi vízelvezető árok rendszer folyamatos tisztításán (iszapkotrás, bozótirtás stb.) túl mintegy 300 ha-nyi terület kaszálását, növénypótlási munkáit és eróziós javítását látta el.

Volt állami szénbányák bányabezárása és meddő CH kutak kármentesítési munkái

A Kormány a 3329/1990. Korm. határozatában hagyta jóvá a szénbányavállalatok szerkezeti- és szervezeti átalakításának központilag irányított és koordinált programján belül a volt állami szénbánya vállalatok kötelezettségi körében maradt kármentesítési munkák elvégzését.

A bezárt bányák környezetében hátramaradt környezeti károk felszámolása a  Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ (SZÉSZEK) irányítása mellett már 1991-ben megkezdődött az e célra évente elkülönített költségvetési forrásból finanszírozva. A korábban felmért feladatok zöme napjainkra már megvalósult. A jövőben jelentősen lecsökkent feladatkörrel a tartós kötelezettségek (monitoringok, bányakárok), valamint a még nem ismert, de várhatóan felmerülő kötelezettségek végrehajtásával kell számolni.

A 2330/2004. (XII. 21.) Korm. határozat alapján a szénbányászat terén még megmaradt állami kötelezettségeket a végelszámolás alá került Bányavagyon-hasznosító Rt-ktől a továbbiakban (2005-től) a Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Társaság vette át.

A kormányhatározat alapján a Kht. feladatköre új alprogramként kiegészült az állami tulajdonú meddő szénhidrogén kutak kezelése során felmerülő kútfelszámolási, kármentesítési, rekultivációs tevékenységek elvégzésével.

A szénbányászat következményeként a harkányi egykori bányászüdülő területén lévő, valamint az egykori Nógrádi Szénbányák bátonyterenyei vasúti rakodóján lévő olajszennyezés kárelhárítási-műszaki beavatkozási munkái, továbbá a több éve folyamatosan végzett pécsi, mecseki, borsodi, ózdvidéki, salgótarjáni felszíni és felszín alatti vizek monitoring-rendszerének üzemeltetése zajlott 2007-ben.

A meddő CH kutak vonatkozásában a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól vagyonkezelési szerződéssel átvett 2250 db kút helyszíni és dokumentációs felmérése, illetve rendszeres helyszíni ellenőrzésének megszervezése, a helyszíni ellenőrzések során tapasztalt potenciális környezetszennyezési lehetőségek megszüntetése történt több tucat meddő CH kúton. Befejeződött a vagyonkezelésbe vett teljes kútállomány műszaki, geológiai állapotértékelése. Befejeződött 8 db meddő CH kút körzetének kármentesítéssel együtt történő tájrendezése.

Az Alprogram keretében a Mecseki uránbánya bezárása és hosszú távú feladataira vonatkozó teljesített kármentesítési feladatokat és legfontosabb pénzügyi adatait az 5. sz. melléklet, a volt állami szénbányák és meddő CH kutak bezárására vonatkozó teljesített kármentesítési feladatokat és legfontosabb pénzügyi adatait a 6. sz. melléklet mutatja be.

4.2.2        MÁV Vasúti Alprogram

A MÁV Zrt. megalakulását megelőző időszakban keletkezett környezeti károk felszámolása 1994. évben kezdődtek meg. A munkák finanszírozását kezdetben a kormányhatározatban megjelölt tőketartalék terhére elkülönített keret, majd céltartalék biztosította.

Ezen idő alatt 185 részterületen végeztek környezeti mentesítési beavatkozást (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, utómonitoring), melyből 2007. évet megelőzően 81 helyszínen már eredményesen lezárult és 2007-ben további 11 munka eredményes lezárására került sor.

A jelenleg folyó kármentesítési munkák a vasúti technológiák üzemeltetése során okozott környezeti terhelések felszámolásához kapcsolódnak, ezen belül is nagy része az üzemanyag-ellátó rendszerek rekonstrukciós munkáihoz (REKO I., II. és III. program) kapcsolható. A feladatok egy részét az építési tevékenység előtt kell elvégezni, tiszta területet biztosítva ezzel az építmény számára, amely az építési engedély megadásának is előfeltétele. A mentesítési munkák zömét, a legszennyezettebb területek mentesítését és talajvíz megtisztítását azonban csak a régi kiszolgáló helyek elbontása után lehet elvégezni, mindvégig biztosítva a folyamatos üzemanyag-ellátást.

A 2007. évi munkák során továbbra is az üzemanyagellátó rendszerek korszerűsítéséhez kapcsolódó kármentesítési feladatok domináltak, most már kiegészülve a zöld kocsis üzemanyag-ellátó rendszerek erősen szennyezett területeivel is. Több esetben az ingatlangazdálkodási igényekhez igazodva (Istvántelek, Bp. Nyugati pu., Tahy út, stb.) soron kívüli feladatokat is el kellett látni.

Az Alprogram keretében 2007-ben folyamatban levő kármentesítések (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, utómonitoring) helyszíneit, az 5. sz. ábra mutatja be.

Az Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatok legfontosabb pénzügyi adatait az 7. sz. melléklet tartalmazza.

5. sz.ábra

A MÁV Vasúti Alprogram keretében, 2007-ben folyamatban lévő kármetesítések helyszínei

4.2.3        Közúti Alprogram

A 2005-ben indított Közúti Alprogram irányítására a 8005/2005. (IX. 30.) GKM tájékoztató alapján a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. (Magyar Közút Kht.), valamint az Állami Autópálya Kezelő Rt. került kijelölésre.

A Közúti Alprogram keretében 2007-ben a Magyar Közút Kht. következő üzemmérnökségein került sor kármentesítésre:

ˇ         Harkány: az üzemanyag-tároló felszámolása a 2006. évben kezdődött meg, a műszaki beavatkozások teljes köre befejeződött 2007-ben.

ˇ         Szentlőrinc: az üzemanyag-tároló területén a 2006. évi előkészítési munkákat követően 2007-ben kezdődtek meg a műszaki beavatkozások, amelyek várhatóan 2008-ban kerülnek befejezésre.

ˇ         Ajka: az üzemanyag-tároló felszámolása a 2006. évben kezdődött meg, a műszaki beavatkozások teljes köre befejeződött 2007-ben.

ˇ         Pápa: az üzemanyag-tároló felszámolása a 2006. évben kezdődött meg, a műszaki beavatkozások teljes köre befejeződött 2007-ben.

ˇ         Veszprém: az üzemanyag-tároló felszámolása a 2006. évben kezdődött meg, a műszaki beavatkozások teljes köre befejeződött 2007-ben.

Fenti helyszíneken a 2008. évben kerül sor a hatáscsökkentő intézkedések utóellenőrzésére, monitorozására.

A felsorolt beavatkozásokon kívül a Társaság elindította további, használaton kívüli üzemanyag-tartályai környezetvédelmi központú felmérését, illetve a szükséges műszaki beavatkozások tervezését szolgáló ütemterv kidolgozását is.

Az Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatok legfontosabb pénzügyi adatait a  8. sz. melléklet mutatja be.

4.3         Pénzügyminisztérium

PM-MNV Zrt. Alprogramjai

4.3.1        Volt Szovjet Ingatlan Alprogram

Az Alprogram keretében zajlik a volt szovjet használatú ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésével kapcsolatos feladatok ellátása és finanszírozása. Ide tartoznak a kármentesítési feladatokat (tényfeltárás, műszaki beavatkozási tervkészítés, műszaki beavatkozás kivitelezése, monitoring tevékenység) ellátó vállalkozók, és műszaki ellenőrök közbeszerzési, ill. a szükséges feltételek fennállása esetén egyéb pályázati keretek között történő kiválasztása, a szerződéskötés előkészítése, és a teljesítés kontrollálása.

Az Alprogram keretében elvégzett feladatok területrészenként:

ˇ         Tököl D, és C területeken az utómonitoring tevékenység 2007. évben hatósági jóváhagyással lezárult, így a kármentesítés is véglegesen befejeződött. 

ˇ         Tököl H területen 2007. évben a kármentesítés műszaki beavatkozási szakasza és a terület utómonitoringja a környezetvédelmi hatóság jogerős határozatával lezárult, így a kármentesítés is véglegesen befejeződött.

ˇ         Tököl B területen a kármentesítés műszaki beavatkozási szakasza a 2004. évben, a szerződés módosítása alapján megkezdődött, a beavatkozás aktív szakasza 2007. évben befejezésre került.

ˇ         Tököl A területen a 2005. évben folytatódott a műszaki beavatkozás, a 2007. évben befejezésre került.

ˇ         Kiskunlacházán az egykori 12 szennyezett terület közül 7 területre vonatkozóan 2004. év őszén a kármentesítés műszaki beavatkozási szakasza lezárult, a terület utómonitoringja 2007. évben hatósági jóváhagyással lezárult, így a kármentesítés véglegesen befejeződött.

ˇ         Kiskunlacházán az egykori 12 szennyezett terület közül 5 területen a műszaki beavatkozás 2007. évben befejeződött.

ˇ         Kalocsán 2007. évben a kármentesítés műszaki beavatkozási szakasza folyt, befejezése 2007. II. félévében megtörtént.

ˇ         Kunmadarason az aktualizált műszaki beavatkozási terv alapján a műszaki beavatkozás 2007. decemberében megkezdődött.

ˇ         Mezőkövesden a korábbi tényfeltárás és műszaki beavatkozási terv aktualizálását követően megkezdődött 2005 őszén a műszaki beavatkozás amely várhatóan 2008.12.31-én zárul. 

ˇ         Berettyóújfalu, volt szovjet ingatlan tényfeltárását végző SENEX Kft. a munkát a szerződésben foglaltaknak megfelelően elvégezte. A tényfeltárás során beavatkozást igénylő szennyezettség nem került kimutatásra. A tényfeltárási záródokumentációt környezetvédelmi hatóság elfogadta és utóellenőrzési kötelezettséget írt elő, amelyet a Zábrák Kft. 2006. I. negyedévben megkezdett.

Az Alprogram keretében 2007-ben folyamatban levő kármentesítések helyszíneit, a 6. sz. ábra mutatja be.

Az Alprogram keretében teljesített feladtok pénzügyi adatait a 9. sz. melléklet mutatja be.

 

6. sz. ábra

A Volt Szovjet Ingatlan Alprogram keretében, 2007-ben folyamatban lévő kármentesítések helyszínei

4.3.2        Társasági Privatizációs Alprogram

Az Alprogram keretében zajlik az MNV Zrt. és jogelődei, az ÁPV Zrt. portfoliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, és finanszírozása. Ennek keretében a támogatott feladatokat közvetlenül ellátó társaságok által készített feladattervek, és támogatási igények elbírálása, előterjesztése, a munkák megvalósításának ellenőrzése a szerződésekben meghatározottak szerint, a közvetlenül az MNV Zrt. által ellátandó feladatok esetén vállalkozó, és műszaki ellenőr kiválasztása pályázat során, és a munkavégzés kontrollálása.

Az MNV Zrt. vagyonkezelő szervezetként az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos kármentesítési, és egyéb környezetvédelmi tevékenységet végez, a Társasági Privatizációs Alprogram keretében.

Fentiek keretében az Igazgatóság a 2007. évben a következő feladatokat látta el.

1. A Nitrokémia Zrt. vonatkozásában aktuális feladat volt a 2006. évi környezeti kármentesítési terv teljesítésének ellenőrzése és a 2007. évi környezeti kármentesítési terv és támogatás meghatározása. A kármentesítési feladatok nagy része áthúzódó. A Központi I. telephelyen a 2006. évi kármenetesítés során végzett épület alapok elbontásakor jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot tártak fel, amelyek felszámolására és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadására az elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 2006. szeptember 28-án, 68243/06 iratsorszámon kötelezést adott ki. A kármentesítés egy részét (az elsődleges szennyezőforrás felszámolását) a 2006. évi rendelkezésre álló pénzforrásokból 2006-ban elvégezték, a munkálatok áthúzódtak 2007. év első félévére. Elkészült a terület tényfeltárási záródokumentációja és műszaki beavatkozási terve, amely alapján a környezetvédelmi hatóság műszaki beavatkozást rendelt el 2009. július 31-i teljesítési határidővel. A műszaki beavatkozás magában foglalja a hulladék és szennyezett föld eltávolításán kívül a talaj- és talajvíztisztító, valamint monitoring rendszer kiterjesztését az újonnan feltárt szennyezett területekre.

További részterületek:

ˇ         A leállított Klóralkáli üzem területén a kármentesítési munka befejeződött, a monitoring tevékenységet folytatni szükséges.

ˇ         A Külső Égető, a Papkeszi gyáregység, a Szennyvíztározó térség terepi munkálatai befejeződtek, azonban a szennyezett víz kezelését és monitoring tevékenységet folytatni szükséges.

ˇ         A Szentgáli hulladékdepónián a kármentesítési feladatokat elvégezték, azonban a környezetvédelmi hatóság még nem fogadta el a munkálatok lezárását.

ˇ         A víztisztítási rendszerek üzemeltetése folyamatos volt.

ˇ         Befejeződött a Központi I. gyáregység eltemetett hulladékainak kármentesítése és annak záródokumentációja elkészült

2007. évben megkezdődtek és részben befejezésre kerültek a felszámolásra került Nitrokémia 2000 Zrt. területein a tényfeltárások. A kármentesítési monitoringot azonos vállalkozó végzi valamennyi területrészen. A tevékenység egységes rendszerbe történő foglalása mind az adatok nyilvántartása, mind feldolgozásuk szempontjából kedvező.

2. A Mecsek-Öko Zrt. vonatkozásában aktuális feladat a társaság környezetvédelmi kötelezettségeinek támogatása és ellenőrzése. Az ÁPV Zrt. Igazgatósága 28/2007.(I.25.) IG sz. határozatával elfogadta a 2006. évi kármentesítési tervről szóló beszámolót és a 2007. évi Környezetvédelmi Kármentesítési Feladat Tervet.

A gyöngyösoroszi és a recski bányák szüneteltetéséből eredő feladatok teljesítése kapcsán megállapítható, hogy a tervezett műszaki tartalom (a recski üzem esetében a monitoring rendszer működtetése és a vagyonhasznosítás, a gyöngyösoroszi üzem esetében a bányavíz kezelése, a bányafenntartás és a monitoring tevékenység) megvalósult.

A Gyöngyösoroszi Ércbánya végleges bezárásával és teljes körű rekultivációjával kapcsolatos feladatok teljesítése

 

Végleges bányabezárás

2007. I. félévében befejeződött a mátraszentimrei aknanyitáshoz, a bányatérségek tömedékelése alatti üzemeltetéshez és a végleges felhagyáshoz szükséges létesítmények megépítése, illetve megtörtént a munkaterület átadása a végleges bányabezárás és a teljes körű rekultiváció munkálataira kiírt közbeszerzési eljárás nyertesének. Ezt követően a bányabeli munkák kivitelezésének részeként elkezdődött a V-3 gát bontásához szükséges előkészületi munkák végrehajtása, illetve a mátraszentimrei akna újranyitása. A III. negyedév végére a V3 gát teljesen elbontásra került.

2007. III.-IV. negyedévben a végleges bányabezárás előkészítő munkálatai közül a Mátraszentimrei akna mélyítésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt, mivel az aknatalp elérése, és az ott uralkodó hidraulikai viszonyok megismerése az Altáróban végzendő bányabezárási tevékenység biztonságát szolgálja, másrészt a kísérleti tömedékelés szempontjából a mátraszentimrei bányatérség alsóbb fejtési üregei alkalmasabbak.A tömedékelés előkészítésének felszín feletti létesítményei közül a bekeverővíz-tároló tartályok kármentő tálcája és a zagyadagoló cső fúrásos kiépítése megtörtént.

Bányavízkezelés

A puffertározók megépítésével, a vízkezelési rendszer kiegészítésével a nem haváriaszerű bányavíz-hozamok nagy biztonsággal kezelhetőek. Ezt a célt szolgálja a csorga megmagasítása is. A haváriaszerű öregségi bányavíz betörések kiküszöbölésére csak a központi bányamezőben kialakított megfelelő puffertér jelent megoldást. Ennek érdekében a cél az, hogy minél hamarabb el kell érni a Károly-telért, és meg kell kezdeni a vízszintsüllyesztést.

Meddőhányók tájrendezése, rekultivációja

A meddőhányók tájrendezése a Bányabérci- aknai és az Új-Károly tárói meddőhányók anyagának elszállításával folytatódik.

Vízfolyások, víztározók kármentesítése

A vízfolyások és víztározók kármentesítése területén a veszélyes hulladékok minősítő vizsgálatára, tulajdoni lapok és térképmásolatok beszerzésére, illetve a szükséges vízjogi engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére került sor. Elkezdődött a hordalékfogó területén a fák, bokrok kivágása, illetve az Ipari-víztározó vízszintsüllyesztése.

A Toka-patak és öntésterületeinek kármentesítése I. ütem keretében a III. negyedévben megkezdték az Ipari víztározó és a Hordalékfogó kármentesítési munkálatait.

Zagytározók tájrendezése, felszámolása

A Bence-völgyi zagytározóban tárolt veszélyes hulladék elszállításának ez évi üteme a kedvező időjárás miatt a tervezettnél korábban folytatódott. Az I. félévben elszállított iszap szárazanyag-tartalma 17.504 tonna volt (ezzel a 2007. évre tervezett mennyiség elszállításra került). Emellett elkezdődött a munkaterületről az iszappal szennyezett talaj kitermelése és elszállítása. A Bence-völgyben betárazott hidroxidos iszap kitermelése és ártalmatlanítása a vártnál nagyobb arányban volt lehetséges.

A Száraz-völgyi zagytározón megépül a teljes víztelenítő rendszer, a szennyezett talajok, iszapok fogadására alkalmas kazetták, illetve a D-i gát megerősítésének második üteme.

Elkezdődött a Mezőgazdasági-tározó elkerülő csatornájának építése.

Monitoring rendszer üzemeltetése, fejlesztése

A monitoring rendszer kiépítése terén befejeződött a hatóság által előírt monitoring-rendszer fejlesztés. Emellett az éves monitoring tervek alapján folytatódott a monitoring-rendszer működtetése.

3. Az Erdőgazdaságok részére a 2007. évben 200 millió Ft került megítélésre környezetvédelmi kármentesítési, és beruházási célokra. A támogatott feladatokat a társaságok folyamatosan végzik.

4. A Volán Társaságok részére a 2007. évben 250 millió Ft környezetvédelmi támogatás került megítélésre, a kidolgozott és jóváhagyott szempontrendszernek megfelelően, mely támogatáshoz 20 % önrészt adnak a Társaságok.

5. A Tisza Cipő Rt. 50 millió Ft környezetvédelmi támogatást kapott az ÁPV Rt-től, utófinanszírozási konstrukcióban, a 2007. évi környezetvédelmi program megvalósítására.

A Társasági Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatok legfontosabb pénzügyi adatait a 10. sz. melléklet foglalja össze.

4.3.3        Az MNV Zrt. és jogelődei, a Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogramja

Az Alprogram keretében elvégzett faladatok:

ˇ         4976/6 hrsz Ózd-Istenmezeje Dorr ülepítők - olajtároló tartályok - szennyvíziszap mentesítése, elszállítása. A hulladék az Ózdi, Hulladékgazdálkodási Kft. Gál-völgye úti szilárd települési hulladék lerakóján került elhelyezésre.

ˇ         Az Észak Magyarországi KÖTEVIFE 14734-1/2006. sz. határozatában előírta 4976/6 hrsz-on Ózd-Istenmezeje területén észlelt pakura elfolyás által okozott környezett szennyezés megszüntetését. Az első fokú határozatot az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására adott utasítást. A főhatóság a pakura tartályokból történő pakura szennyeződés elfolyásáért az Ózdterm Kft.-t tette felelőssé, tekintettel erre a költségek is a Kft.-t terhelik.

ˇ         Kállósemjénben nehézfém szennyezés kármentesítését a Felső Tisza Vidéki KÖTEVIFE 264-5./2007. sz. határozata  alapján kell elvégezni.

ˇ         A Bélapátfalvi Bél-kő hegyen lévő felhagyott mészkőbánya földalatti üregeiben észlelt  olajszennyeződés kármentesítése kapcsán az Észak-Magyarországi KÖTEVIFE határozatban kötelezte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot, mint vagyonkezelőt, a szennyező forrás megszüntetésére. A költségek korábban a bányát üzemeltető
Bélkő Kht.-t, illetve jogutódját a Duna-Dráva Cement Kft.-t terhelték.

ˇ         2005. évben a Tihany, Park Hotel ingatlan területén talált 2 db, egyenként 50 m³-es olajtartály megszüntetését kezdeményezte a jogelőd KVI Veszprémi Kirendeltsége a Területi Műszaki Biztonsági Felügyeletnél. A Közép-dunántúli  KÖTEVIFE előírásai szerint a tényfeltárási dokumentáció benyújtásra került, melyet a 70648/06. ikt. számú határozatban a hatóság elfogadott, egyben kármentesítési monitoringot rendelt el 4 db állandósított, engedéllyel rendelkező figyelőkútból negyedévenkénti mintavétellel.

Az Alprogram keretében teljesített feladatok pénzügyi adatait a 11. sz. melléklet tartalmazza.

4.4         Honvédelmi Minisztérium Honvédelmi Alprogram

A Honvédelmi Minisztérium Honvédelmi Alprogramja illeszkedve az OKKP-ban megfogalmazott célokhoz, potenciális és tényleges szennyezőforrások, szennyezett területek felmérését, a szennyezett területek kármentesítésének különböző szakaszait és a szennyezések megelőzését, illetve a műszaki intézkedések körébe sorolt azonnali beavatkozásokat, továbbá a kiegészítő műszaki megoldások feladatsort foglalja magába.

A HM prioritása szerint a kármentesítési munkába elsődlegesen bevont működő objektumok kiválasztása egyben szavatolja, hogy a működő létesítmények kármentesítési feladatait végrehajtva egy olyan környezetbarát katonai tevékenység bontakozhat ki, amely a működés során már a környezeti kármegelőzés elvét is kielégíti és a nemzetközi normákkal összevethető eredményt ad.

A HM Alprogram megőrizte és megerősítette sajátosságát, azaz a HM vagyonkezelésű területeken a szakminisztérium iránymutatásával kidolgozott metodika szerint kerülnek felvételezésre az adatok saját hatáskörben, a feldolgozás és az adatkezelés a jelenleg megújításra kerülő HM Környezetvédelmi Információs Rendszerben folyamatos. A NATO tagságból eredő szigorodó és megkövetelt nemzetbiztonsági előírások betartása és betartatása külön figyelmet igénylő feladat mind az adatok átadása és kezelése, mind a szakmai munkavégzés során, amely nagyon fegyelmezett együttműködést igényel a katonai és a civil szféra részéről egyaránt.

A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő szennyezett területek közül 2007-ig
145 db területen történt tényfeltárás, 110 db területen történt műszaki beavatkozás, 85 db területen utóellenőrzés. A kármentesítési költségráfordítás 2007-ig összesen mintegy
8,5 milliárd Ft volt.

Az Alprogram keretében 2007-ben folyamatban levő kármentesítések helyszíneit, a 7. sz. ábra mutatja be.

A Honvédelmi Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatokat és legfontosabb pénzügyi adatait a 12. sz. melléklet tartalmazza.

 

7. sz. ábra

A Honvédelmi Alprogram keretében, 2007-ben folyamatban lévő kármentesítések helyszínei

4.5         Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Intézményi Alprogram

Az FVM 2001. évben indította el a tárca tulajdonosi, kezelői felelősségi körébe tartozó intézmények, gazdálkodó szervezetek környezeti kárfelmérésének előkészítését. A feladatot az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet látja el.

Az alprogram kidolgozásának első ütemébe, az előkészítés során a szennyezett területek, szennyező források felmérése, majd az alprogram keretébe tartozó kármentesítések feladat- költség- és időütemezésének elkészítése történt meg. A munka elvégzésének eredményeként 31 db területről történt ASZF bejelentő adatlap kitöltése.

Az Alprogram második ütemében az első ütemben felmért  területek közül kerültek kiválasztásra azok a területek, ahol B1 adatlap valamint B2 adatlap felvétele indokolt személyes megbeszélések, telefonos egyeztetések, továbbá helyszíni szemlék lebonyolításával. A munka során 12 db szennyezett területen 11 db B1, illetve 1 db B2 adatlap került kitöltésre.  

Mivel az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete 2007-ben nem kapott a felettes szervétől költségvetési támogatást az OKKP feladatok elvégzésére, így az elkészült felmérések alapján a későbbiekben lehet csak elkezdeni a kiemelt szennyezők (pl. ATEV Rt.) kármentesítési és finanszírozási tervét, ütemezését.

Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatokat és legfontosabb pénzügyi adatait a 13. sz. melléklet tartalmazza.

4.6         Oktatási és Kulturális Minisztérium Alprogramjai

A Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium 1998. végén kötött Megállapodása alapján 1999-ben elkészültek az OKKP keretein belül az Országos Számbavételhez szükséges Adatlapok és Zárójelentések. (Ennek költségeit a Környezetvédelmi Minisztérium 1,0 millió forinttal támogatta.) A debreceni, a budapest-lágymányosi és a veszprémi az Oktatási Minisztérium által felügyelt egyetemek vagyonkezelésében lévő területek sürgős beavatkozást nem igényelnek.

Az alábbi területeken került sor munkavégzésre:

A Szeged, Öthalmi Laktanya részletes felmérését, szakvéleményezését központi forrásból 1999-ben végezték el. A terület kármentesítését megalapozó tényfeltáró dokumentáció és a kárelhárítási, műszaki beavatkozási terv az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségre 2003. év végén benyújtásra kerül. A tervek elkészíttetését 3,125 millió Ft-tal támogatta az OM. A terveket a Felügyelőség elfogadta, ezt követően a Szegedi Egyetem a műszaki beavatkozási tervet határidőre, 2007. június 30-ra elkészíttette. Az Egyetem saját és pályázaton nyert forrásból megkezdte a kármentesítést.

A beavatkozás eddigi eredményei: A monitoring rendszer előírt üzemeltetése 1.620.000.- Ft-ba került 2004. évben. Az Egyetem KÖVICE pályázaton állami támogatást nyert, a Támogatási szerződés 2006. január 5-én jött létre a KvVM-el, 19.571.145.- Ft összeggel. A beavatkozásokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008-ban 20,0 millió Ft-tal támogatja.

A beavatkozás 2006-ban kettéágazott, a mentesítendő terület egy részén (hordós tároló területén) mért magasabb szennyezettség miatt.

 

a) Benzinkút és Üzemanyag raktár kármentesítése: A kármentesítés befejezési határidő 2008. február 28. volt, a Záródokumentációt 2007. decemberben a Felügyelőségre benyújtásra került.

b) Hordós tároló kármentesítése: Az ATI-KÖTEVIFE a területre kiegészítő tényfeltárást rendelt el. A kiegészítő tényfeltárási dokumentáció 2007. január 31-én elkészült és határidőre benyújtásra került. A Felügyelőség 2007. szept.10-i (46.135-1-1/2007.sz.) határozatában elfogadta ezen terület kiegészítő tényfeltárását és műszaki beavatkozási terv benyújtását rendelte el. A Hordós tároló területére elkészült műszaki beavatkozási terv 2007. december 19-én benyújtásra került, a terv szerint a kármentesítés becsült összege 208 millió Ft + ÁFA, valamint a megvalósítás járulékos költségei.

2004. őszén a Debreceni Egyetem Kassai úti területén a diákotthon-építése során talaj-szennyezésre bukkantak. A Tiszántúli KÖTEVIFE felhívására 2005. végéig elkészült és jóváhagyásra került a tényfeltárási záródokumentáció. Ennek alapján az Egyetem 2006. januárban benyújtotta a Felügyelőségre a műszaki beavatkozási tervdokumentációt, jóváhagyásra. A tényfeltárásra, illetve a Diákotthon építkezésének (részleges) kármentesítésére 2005. évben 3,7+6,6 MFt-ot fordított az Egyetem, saját költségvetéséből. A kármentesítés megvalósítására 2006-ban közbeszerzési eljárás kiírására került sor, a teljes mentesítés 4 év alatt történik meg, az utómonitoring további 4 évet vesz igénybe.

Az I. ütemben a talajvíztisztító berendezések (25 db termelőkút, 4 db monitoring kút, vízkezelő és vízkiemelő berendezések stb.) telepítése és beüzemelése valósult meg. Az üzemelési engedélyt a környezetvédelmi hatóságtól az Egyetem megkapta. A vállalkozási szerződés szerint a talajvíztisztítás 2007-2010 között, az utómonitoring 2011-2015 között zajlik le. A teljes kármentesítés összege a szerződés szerint bruttó 39.480.000,- Ft, melyből az Egyetem saját költségvetéséből eddig bruttó 14.160.000,- Ft-ot biztosított.

A jogelőd NKÖM 2003-ban előzetes adatfelvételt készíttetett kulturális intézményeknél végzendő kármentesítésekről. Összesen 28 helyszínről gyűjtött adatokat, végzett méréseket. Az előzetes adatok alapján közel 180 fúrást és kapcsolódó mintavételeket, értékeléseket kellene a 28 helyszínen elkészíteni a Tényfeltáró Záródokumentációk összeállításához. A tényfeltárásra nem került sor, mert arra 2006-ban 25,0 MFt állt az NKÖM rendelkezésére, illetve a helyszínek egy részénél tisztázatlan a kármentesítési feladat és költségeinek megosztása a tulajdonos és a vagyonkezelők, használók között. Ez a forrás nem volt átcsoportosítható a felsőoktatási intézmények kármentesítési programjainak támogatására. Ezekben előrelépés 2007-ben források hiányában nem történt.

 Az Alprogram kármentesítési projektjeinek listáját és fő adatait a 14. sz. melléklet foglalja össze.

4.7         Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetés-végrehajtási Alprogram

A Büntetés-végrehajtási Alprogram keretében a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kezelésében lévő intézmények és gazdálkodó szervezetek szennyező forrásainak és szennyezett területeinek felmérése, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása, költség- és időütemezése történt meg.

A 2007es évben folytatódott a korábbi években kidolgozott alprogram végrehajtása. Ennek keretében Sátoraljaújhelyen és Miskolcon (fáradt olajtárolók) kezdődött meg a tényfeltárási záródokumentációt megelőző előzetes szennyezés felmérések végrehajtása.

Az IRM Alprogram 2007. évi kármentesítési projektjeinek listáját és fő adatait a 15. sz. melléklet mutatja be. 

4.8         Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Intézményi Alprogram

Az Egészségügyi Intézményi Alprogram keretében 2007-ig megtörtént az EüM felügyeleti jogkörébe tartozó intézmények tekintetében:

-             a szennyező forrásainak és szennyezett területeinek felmérése,

-             az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába,

-             a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása,

-             a kármentesítési alprogram feladatainak költség- és időütemezése,

-            az Országos Mentőszolgálat telephelyein lévő használaton kívüli, különböző térfogatú      benzin és tüzelőolaj tartályainak felszámolása, nyolc mentőállomás területén lezajlott a műszaki beavatkozás, a talajvíz szennyezettségi állapotának, a kármentesítés előrehaladásának vizsgálatára és az utóellenőrzés végrehajtására figyelőkutak létesültek.

A Minisztérium költségvetésében 2007-ben nem került elkülönítésre forrás az Alprogram egyedi kármentesítési feladatainak végrehajtására.

5          Az OKKP jövőbeni feladatai és céljai

ˇ         Az OKKP középtávú stratégiai feladatainak teljesítésének tapasztalatainak feldolgozását követően ki kell dolgozni a program hosszú távú stratégiáját, melyben a forrás felhasználások tervezett ütemezése mellett az intézményrendszer stabilizálásának megoldására is javaslatot kell kialakítani.

ˇ         A Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program (KEOP) Vizeink jó kezelése prioritás, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása intézkedés, Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése műveletben a 2007- 2013. időszakban 37 Mrd Ft keretet biztosított a felszín alatti vizet, földtani közeget érintő kármentesítési feladatok műszaki beavatkozás szakaszának végrehajtására. Kiemelten fontos az uniós támogatási lehetőségek minél hatékonyabb felhasználása a kármentesítési feladatok műszaki beavatkozások végrehajtása területén.

ˇ         Az uniós keret hatékony felhasználása érdelében a hajdani ipartelepek, több tulajdonos birtokában lévő, egyetemleges kötelezéssel terhelt szennyezett területek kármentesítési feladatainak végrehajtását célszerű lenne felgyorsítani és támogatni abban az esetben, ha a környezeti és humánökológiai kockázatok ezt indokolják.

ˇ         Az OKKP országos számbavételéhez kötődő, új (18/2007.(V.10.) KvVM rendelet) adatszolgáltatási rendszerre történő gyors és rugalmas átállást követően fel kell futtatni az adattartalmat a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás biztosítása érdekében. Ezzel párhuzamosan folytatni kell a FAVI adatrendszer informatikai fejlesztését is. Az új adatszolgáltatási rendszerrel együtt az új adatlap rendszer adatszolgáltatói körrel való megismertetése és elfogadtatása rendkívül fontos az adatbázisok minőségének, az adattartalom megbízhatóságának tekintetében.

ˇ         Az országos számbavételi munka folyamatában a legmeghatározóbb kármentesítést indukáló problémák azonosítása már megtörtént, azonban a számbavételi munka nem tekinthető befejezettnek és az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabály megjelenése sem biztosítja az információk teljes körű beszerzését. Éppen ezért a megváltozott adatszolgáltatási rend figyelembevétele mellett, azzal párhuzamosan az adatgyűjtés történeti kutatás módszertanával történő folytatása szükséges a korábban kimunkált jogi, szervezeti, szakmai feltételek ismeretében. Ezzel a módszerrel mindazok a jelenleg nem ismert, szennyezettség-gyanús területek, potenciális szennyező források felderítése is szükséges, amelyekről esetleg a jelenlegi tulajdonos (kezelő, használó) nem is bír tudomással.

ˇ         Az adatbázisok adattartalmát további adatgyűjtéssel is fejleszteni szükséges, alkalmassá téve a szakrendszereket a hazai és EU-s adatszolgáltatás, a Víz Keretirányelv, illetve a Talaj Keretirányelv várható új feladatainak ellátására.

ˇ         A környezetvédelmi adatok nyilvánossága tekintetében fel kell készülni a szakspecifikus adatbázisok adattartalmának részleges publikációjára, valamint az ország legmeghatározóbb kármentesítési problémáinak közérthető bemutatására az elért eredmények hangsúlyozásával.

ˇ         Meg kell kezdeni az ingatlan-nyilvántartás és a FAVI-KÁRINFO kapcsolati rendszerének kialakítását, melynek során a cél az, hogy egy ingatlanról minden, a tulajdonos, kezelő, eladó, vásárló számára fontos információ egyidejűleg rendelkezésre álljon. Az ingatlant terhelő környezeti kármentesítési kötelezettség mint pl. a jelzálogteher, átszáll az új tulajdonosra is. Megléte, megszüntetésének határideje, költségei, befolyásolják az ingatlan értékét és a területhasználati lehetőségeket is.

ˇ         A környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv jogharmonizációja keretében a kármentesítési felelősség viselésének szabatos jogi alkalmazását biztosítani kell.

ˇ         A már összegyűjtött információk mentén folytatni kell a KvVM felelősségi körébe tartozó konkrét kármentesítési feladatok, a KvVM Természetvédelmi és Vízügyi Alprogramjait, valamint továbbra is támogatni szükséges a tárcák kármentesítési törekvéseit.

---

Mellékletek és függelékek

1. melléklet	[pdf]	OKKP Kiadványok, CD-k, honlap jegyzéke
2. melléklet	[pdf]	A KvVM beruházásában 2004. decemberében indított kármentesítési projektek
3. melléklet	[pdf]	A KvVM beruházásában 1996-2006. között indított kármentesítések aktuális helyzete – összefoglaló táblázat
4. melléklet	[pdf]	A KvVM beruházásában 1996. és 2006. között indított projektek pénzügyi táblázata
5. melléklet	[pdf]	GKM - az uránbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok 2007. évi pénzügyi adatai
6. melléklet	[pdf]	GKM - a szénbányák megszüntetéséhez és a meddő CH kutakhoz kapcsolódó feladatok 2007. évi pénzügyi adatai
7. melléklet	[pdf]	GKM - Vasúti Alprogram 2007. évi pénzügyi adatai
8. melléklet	[pdf]	GKM – Közúti Alprogram 2007. évi pénzügyi adatai
9. melléklet	[pdf]	PM/MNV ZRt. - Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram 2007. évi pénzügyi adatai
10. melléklet	[pdf]	PM/MNV ZRt. - Társasági Alprogram 2007. évi pénzügyi adatai
11. melléklet	[pdf]	PM/MNV ZRt. – Kincstári Vagyoni Igazgatóság Alprogram 2007. évi pénzügyi adatai
12. melléklet	[pdf]	HM – Honvédelmi Alprogram 2007. évi pénzügyi adatai
13. melléklet	[pdf]	FVM - Intézményi Alprogram 2007. évi pénzügyi adatai
14. melléklet	[pdf]	OKM - Alprogram 2007. évi adatai
15. melléklet	[pdf]	IRM – Büntetés-végrehajtási Alprogram 2007. évi pénzügyi adatai
mellékletek jegyzéke	[pdf]	A mellékletek jegyzéke
1-15	[zip]	Az összes melléklet egy tömörített állományban