Jelentés a Kormány részére az OKKP 2004. évi feladatteljesítéséről

ELŐTERJESZTŐ:
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER

Jelentés

A Kormány részére

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 2004. évi feladatteljesítéséről

Budapest, 2005. július


KvVM/TJF/252/2005.
TARTALOMJEGYZÉK
  • Vezetői összefoglaló
  • 1. Háttér
  • 2. Előzmények
  • 3. Források
  • 4. A KvVM 2004. évi OKKP feladatai
    • 4.1. Általános feladatok
      • 4.1.1. Irányítás, szakmai koordináció, ellenőrzés
      • 4.1.2. Működtetés
      • 4.1.3. K+F, szabályozási és tájékoztatási (PR) feladatok
      • 4.1.4. Hazai és nemzetközi kapcsolatok építése
      • 4.1.5. Hazai és EU támogatások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok
    • 4.2. Országos feladatok
      • 4.2.1. A FAVI információs rendszer működtetése és fejlesztése
      • 4.2.2. A KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetése és fejlesztése
      • 4.2.3. Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele, adatszolgáltatás
      • 4.2.4. Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista
      • 4.2.5. Az alprogramok előkészítése, koordinációja
    • 4.3. Egyedi projektek
      • 4.3.1. A KvVM beruházásában 2004. évben folytatott kármentesítési beruházási projektek
      • 4.3.2. Területkezelés, területvásárlás, barnamező, kisajátítás
  • 5. Az Alprogramok keretében végzett kármentesítések
    • 5.1. Belügyminisztérium - Rendvédelmi Alprogram
    • 5.2. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
      • 5.2.1. Szilárdásvány-bányászati Alprogram
        • 5.2.1.1. A magyarországi uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő feladatok
        • 5.2.1.2. Hosszú távú feladatok 2004. évi összefoglalója
        • 5.2.1.3. A volt állami szénbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok
      • 5.2.2. GKM - Szennyezett ipari területek, Ipari Park Alprogram
      • 5.2.3. GKM - MÁV Alprogram
    • 5.3. Pénzügyminisztérium
      • 5.3.1. PM-ÁPV Rt. Alprogramjai
        • 5.3.1.1. ÁPV Rt. - Társasági Alprogram
        • 5.3.1.2. ÁPV Rt. - Volt szovjet ingatlan Alprogram
      • 5.3.2. PM-Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) Alprogramja
    • 5.4. Honvédelmi Minisztérium - Honvédelmi Alprogram
    • 5.5. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium - Egészségügyi Intézményi Alprogram
    • 5.6. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - Intézményi Alprogram
    • 5.7. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Alprogram
    • 5.8. Oktatási Minisztérium - Oktatási Intézményi Alprogramja
    • 5.9. Igazságügyi Minisztérium - Büntetés-végrehajtási Alprogram
    • 5.10. A nem költségvetési szervezetek kezelésében lévő kármenetesítések
  • Az OKKP jövőbeni feladatai


  • Mellékletek

Vezetői összefoglaló
I. Tartalmi összefoglaló

Az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja szerint a környezet védelméért felelős miniszter az érdekelt tárcák bevonásával, a tárgyévet követő első félév végéig jelentést készít a Kormány részére a kármentesítési feladatok teljesítéséről. Jelen beszámoló ennek a feladatnak tesz eleget.

A fejlett országokban évtizedekkel korábban megkezdett programok tapasztalataira támaszkodó Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP), az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozattal indult. Ennek 5. pontja szerint a környezet védelméért felelős miniszter az érdekelt tárcák bevonásával minden évben jelentést készít a Kormány részére az OKKP feladat-teljesítéséről.

Az OKKP, a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmén belül - felelősségi köröktől függetlenül - a múltból visszamaradt környezeti károk és veszélyek mérséklését, megszüntetését célzó állami feladatokat is magába foglaló környezetvédelmi program. Célja a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátra maradt szennyeződések felderítése, a szennyeződések mértékének feltárása, valamint mérséklése, vagy felszámolása.

Az OKKP 2004. évi feladatteljesítéséről szóló Jelentés, illetve annak mellékletei részletesen mutatják be a költségvetési források 2004. évi OKKP keretében történt felhasználását, az állami beruházások indításának előkészítetését továbbá tartalmazza a kormányzati munkamegosztás szerinti OKKP tárca alprogramok keretében végzett munkák összefoglaló bemutatását.

Az OKKP keretébe tartozó szennyezett területek, szennyezőforrások száma mintegy 30-40 ezer, amelyek mérséklésének, felszámolásának költségigénye összességében több, mint 1 000 milliárd Ft-ra, időtartama pedig mintegy 30-40 évre becsülhető.

A Program 1996. évi kezdete óta OKKP feladatokra 2004. év végéig különböző állami forrásokból az alprogramok keretében összességében közel 200 területen, több mint 82 Mrd Ft került felhasználásra. Ezen belül a KvVM beruházásában folyó kármentesítésekre 60 területen, 11,15 Mrd Ft biztosítódott.

A jelentés részletezi az OKKP feladataira 2004. évben rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. E szerint a tárca alprogramokra és a KvVM beruházásban indított kármentesítési beruházási projektek végrehajtására összesen 14 380,1 millió Ft előirányzat állt rendelkezésre. Emellett a program KvVM feladatkörébe tartozó általános irányítási és országos feladataira 219 millió Ft előirányzat biztosítódott.

2004. évben a KvVM beruházásában 17 projekt keretében folyt kármentesítés, emellett

  • további 9 projekt közbeszerzési eljárása kezdődött meg és
  • 39 területen folyt monitoringozás.

A jelentés bemutatja az egyes tárcák alprogramjainak 2004. évi teljesítését is.

II. A kormányprogramhoz való viszony

A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) fogja össze a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek feladata. Az érintett tárcák kármentesítési beruházásaikat OKKP tárca-alprogramok kertében valósítják meg.

III. Előzmények

Az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja szerint a környezet védelméért felelős miniszter, az érdekelt tárcák bevonásával minden év első félév végéig jelentést készít a Kormány részére a kármentesítési feladatok állásáról. Ez tehát sorrendben a 9. OKKP jelentés az elvégzett feladatokról, amely 2003 óta a KvVM honlapra is felkerül.

IV. Várható szakmai hatások

A Jelentés célja a tájékoztatás mellett, a tapasztalatok minél szélesebb közzététele. Fel kell arra készülni, hogy a társadalom kiemelt figyelemmel kíséri a program végrehajtásának minden mozzanatát, több évtizedes időtartama, valamint igen jelentős költségei miatt. Az OKKP kiemelt célja ezért, hogy

  • a program keretében végzett tevékenységek előkészítettek, szakszerűek, valamint takarékosan eredményesek és hatékonyak legyenek,
  • a környezetvédelmi felügyelőségek megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkezzenek az engedélyezési feladataik ellátásához,
  • célirányos PR tevékenység keretében készüljenek kiadványok a program minden szakaszáról,
  • minden publikus információ jelenjen meg a KvVM OKKP honlapján.

V. Várható gazdasági hatások
VI. Várható társadalmi hatások
VII. Kapcsolódások
VIII. Fennmaradt vitás kérdés
IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására
Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem
Javasolt-e a kommunikáció X  
Kormányülést követő kommunikáció   X
Tárcaközlemény X  
Tárca által szervezett sajtótájékoztató   X
További szakmai programok szervezése   X
Részletezve:
a zöld hatóságok tájékoztatása
További lakossági tájékoztatás: X  
Részletezve (célcsoport-bontásban)
KvVM OKKP honlapján (www.kvvm.hu/szakmai/karmentes) közzétételre kerül.

A kommunikáció tartalma:

Magyarországon az 1990-es évek elején került a közvélemény figyelmének középpontjába a múlt örökségét képező, hátrahagyott tartós környezetkárosodások ténye. 1996-ban a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodóan a Kormány új, országos programot indított be a szennyezett területek kármentesítésére.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) fogja össze a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek feladata. Az érintett tárcák kármentesítési beruházásaikat OKKP tárca-alprogramok kertében valósítják meg.

Az egyes tárcák alprogramjai közül, 2004-ben kiemelendő:

  • A GKM Szilárdásvány-bányászati Alprogramja keretében, a Mecseki Uránércbánya rekultivációja.
  • A GKM MÁV Alprogramja keretében 49 területen folyt kármentesítés.
  • A HM Honvédelmi Alprogram.
  • A PM-ÁPV Rt. a Volt Szovjet Laktanyák Alprogram keretében 10 objektum területén folyt kármentesítés.
  • A PM-ÁPV Rt. Társasági Alaprogram.

Az 1996. évi, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló kormányhatározat szerint a környezet védelméért felelős miniszter, az érdekelt tárcák bevonásával minden év első félév végéig jelentést készít a Kormány részére a kármentesítési feladatok állásáról és a költségvetési források felhasználásáról. Ez tehát sorrendben a 9. OKKP jelentés az elvégzett feladatokról, amely 2003 óta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjára is felkerül.

I.

A hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) kormányhatározat 5. pontja szerint a környezet védelméért felelős miniszter, az érdekelt tárcák bevonásával minden év első félév végéig jelentést készít a Kormány részére a kármentesítési feladatok állásáról. Az OKKP 2004. évi részletes értékelését a „Jelentés a kormány részére az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) feladatok 2004. évi teljesítéséről” című melléklet tartalmazza. Alábbiakban röviden bemutatásra kerül a jelentés lényegi tartalma.

Magyarországon az 1990-es évek elején került a közvélemény figyelmének középpontjába a múlt örökségét képező, hátrahagyott tartós környezetkárosodások ténye. 1996-ban a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodóan a Kormány új, országos programot indított be a szennyezett területek kármentesítésére. A 2000. évben a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet, illetve az azt felváltó 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, továbbá a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüMFVM-KHVM együttes miniszteri rendelet kiadásával a kármentesítés korszerű, jogszabályi háttere is megteremtődött.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) fogja össze a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek feladata. Az érintett tárcák kármentesítési beruházásaikat OKKP tárca-alprogramok kertében valósítják meg.

Az OKKP keretébe tartozó szennyezett területek, szennyezőforrások száma - felelősségi körtől függetlenül - mintegy 30-40 ezer, amelyek mérséklésének, felszámolásának költségigénye összességében több, mint 1 000 milliárd Ft-ra, időtartama pedig mintegy 30-40 évre becsülhető.

A jelentés részletezi az OKKP feladataira 2004. évben rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. E szerint a tárca alprogramokra és a KvVM beruházásban indított kármentesítési beruházási projektek végrehajtására összesen 14 380,1 millió Ft előirányzat állt rendelkezésre. Emellett a program KvVM feladatkörébe tartozó általános irányítási és országos feladataira 219 millió Ft előirányzat biztosítódott. A források részletezését az 1. és a 3. táblázat, valamint a 2-4. mellékletek tartalmazzák. Az OKKP Alprogramok keretében folyó kármentesítési projektek területi elhelyezkedését a 25. ábra mutatja be.

A 4.1. pont és a kapcsolódó 5. és 6. mellékletek bemutatják az OKKP általános feladatainak teljesítését. Ez a feladatcsoport tartalmazza az OKKP irányításának, szakmai koordinációjának, ellenőrzésének és működtetésének feladatait. Ide tartoznak a K+F feladatok, a szabályozási feladatok, a tájékoztatás, a hazai és a nemzetközi kapcsolattartás. Ebben a körben a 2004. év legfőbb eredményei a következők voltak:

  • Az OKKP K+F tevékenységének fontosabb eredményei, a közvetlen hasznosítás biztosításának érdekében folyamatosan közzétételre került. Eddig közel 40 db - ebből 2004-ben 2 db - kiadvány jelent meg.

  • 2004. májusában nagy számú bel- és külföldi szakember részvételével került megrendezésre a 2004. évi Kármentesítési Konferencia, majd a budapesti ÖKOTECH Környezetvédelmi Vásár keretében az ICSS - International Centre for Soil and contaminated Sites / Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal 2004. október 27-én workshopot rendezett „Kármentesítések németországi tapasztalatai“ témakörben.

  • 2004-ben folytatódott az előkészítése az EU Strukturális Alapok és Kohéziós Alap támogatások OKKP-ban történő felhasználásának.

A jelentés 4.2. pontja és a 8. melléklete tartalmazzák az OKKP országos feladatok teljesítését. Az országos feladatok közé tartozik a szennyezett területek és szennyezőforrások országos számbavétele, KÁRINFO rendszerének működtetése és fejlesztése a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista elkészítése és karbantartása, valamint az alprogramok és a kormányhatározattal kiemelt projektek koordinálása. 2004-ban ebben a feladatcsoportban a következő eredmények születtek:

  • A nagyobb átláthatóság érdekében a működtetés során megtörtént a FAVI rendszerben szereplő objektum-megnevezések központi adattisztítása, ami az EU adatszolgáltatás teljesítéséhez a FAVI rendszerbe EU-releváns engedélyek és helyek teljeskörű feltöltését és a feltöltött adatok folyamatos ellenőrzését foglalja magában.

  • Megtörtént a FAVI adatlapoknak egy új logikai rendszeren alapuló struktúrájának kidolgozása. A cél, a más szakrendszerekhez történő kapcsolódás, az átláthatóság biztosítása, és az ügyfélbarát adatszolgáltatás kialakítása volt.

  • Folytatódott a tényfeltárás előtti és utáni adatlapfelvétel. 2004-ben a felügyelőségek közreműködésével az alprogramok keretében 790 területen, míg a tárcák részéről 150 területen folytatódott a tényfeltárás előtti műszaki adatok ill. a tényfeltárás utáni műszaki és költség adatok felvétele.

A jövőben, az Országos Környezeti Irányítási Rendszer (OKIR) részét képező FAVI-KÁRINFO fejlesztése a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről szóló, 44/2005. (III. 11.) Korm. rendeletben rögzítettek szerint történik.

A jelentés 4.3. pontja és a 9-12. mellékletei mutatják be a KvVM beruházásában indított egyedi kármentesítési projektek jellemzőit. 2004. évben a KvVM beruházásában 17 projekt keretében folyt kármentesítés, ennek keretében:

  • folytatódott a kiemelt jelentőségű Üröm-Csókavár gáztisztító massza ártalmatlanítás projekt előkészítése az EU Kohéziós Alapból történő támogatás pályázatához szükséges dokumentációk elkészítésével,
  • elkezdődött:
    • a 12 milliárd Ft költségű Melallochemia gyárterület és környékének kármentesítése,
    • a közel 2,5 milliárd Ft költségű, Budafok barlanglakások kármentesítési műszaki beavatkozása.

További 9 projekt közbeszerzési eljárása kezdődött meg és 39 területen folyt utóellenőrzési monitoring.

Az M6 autópálya építéséhez kapcsolódóan a Metallochemia és környezete kármentesítésének végrehajtásáról szóló 1024/2004. (III. 31.) kormányhatározat megteremtette a jogi hátterét a Metallochemia gyártelep kármentesítési program elindításának, amelyhez a pénzügyi fedezetet a kormányhatározat végrehajtásáról szóló 1063/2004. (VI. 28.) kormányhatározat biztosította.

A Korm. határozat 12,015 milliárd Ft beruházási keretet biztosított a feladat megvalósítására 2004-2008 közötti négy éves időtartamra, 55%-ban a gazdasági, 45%-ban a környezetvédelmi tárca keretéből úgy, hogy 2005-től e források a KvVM fejezeti költségvetésében összevonva kerülnek feltüntetésre.

Budapest, XXII. ker. Budafok-barlanglakások térségében, az óbudai Gázgyárból származó, 1967-69. között lerakott gáztisztító massza ártalmatlanítását, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség KF 50454-17/2001. határozata rendelte el. A környezeti kockázatot az okozza, hogy a massza nagy koncentrációban tartalmaz toxikus anyagokat, ennél fogva veszélyes hulladékminősítést kapott. A műszaki beavatkozás során a budafoki barlanglakások térségében a szennyezett területekről 36.645 tonna gázmassza hulladék kerül elszállításra és anyagában történő hasznosítással ártalmatlanításra 2005. december 31-ig.

A jelentés 5. pontja és 13-25. mellékletei az egyes tárcák alprogramjainak teljesítését mutatják be. Ezek közül kiemelendő:

  • A GKM Szilárdásvány-bányászati Alprogramja keretében a Mecseki Uránércbánya rekultivációja. Ez a beruházás a műszaki beavatkozás fázisában tart, 2004-ben 260 millió Ft-os költségráfordítás valósult meg.
  • A GKM MÁV Alprogramja keretében 49 területen folyt kármentesítés 1.623 millió Ft költségráfordítással, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó kármentesítések.
  • A HM Honvédelmi Alprogram éves feladatterve alapján, 1.624 millió Ft összegű kármentesítési munka szerződéskötésére került sor 2004. évben.
  • A PM-ÁPV Rt. a Volt Szovjet Laktanyák Alprogram keretében 10 objektum területén folyt kármentesítés 480,5 millió Ft költséggel,
  • A PM-ÁPV Rt. Társasági Alprogram keretében 6550 millió Ft költségráfordítással volt kármentesítés.

II.

A Jelentés közigazgatási egyeztetése megtörtént, vitás kérdés nem maradt fenn.

Kérem a Kormány egyetértését, hogy az Országos Környezeti Kármentesítési Program 2004. évi feladatteljesítéséről készült Jelentéshez.



Budapest, 2005. július

Dr. Persányi Miklós

III.

Határozati javaslat

A Kormány megtárgyalta és egyetért az Országos Környezeti Kármentesítési Program 2004. évi feladatteljesítéséről szóló Jelentéssel.


1. Háttér

Az OKKP keretében 2004-ben elvégzett feladatok jogszabályi hátterét és a program végrehajtását a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet, illetve az azt felváltó 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet (továbbiakban Kr.) és a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet biztosítja.

E jogszabályok rögzítik:

  • a felszín alatti vizek, illetve a földtani közeg (talaj) szennyezettségének megelőzésére vonatkozó előírásokat és a szennyezettségi határértékeket;
  • a tevékenységek engedélyezési rendjét és az adatszolgáltatást, a kármentesítéssel, és a kármentesítés egyes fázisainak elvégzésével összefüggő rendelkezéseket;
  • az OKKP célját, az érintett tárcák kormányzati munkamegosztás szerinti feladatait, a tárcákhoz tartozó kármentesítési Alprogramokat, valamint az Alprogramok keretében megvalósuló kármentesítési beruházások végrehajtásának rendjét;
  • a földtani közegben és felszín alatti vízben hátrahagyott szennyezettség megszüntetésének felelősségi kérdéseit.

A Kr. értelmében a környezet védelméért felelős miniszter gondoskodik az országos program működtetéséről, az ehhez kapcsolódó jogi szabályozásokról, a tárcák kármentesítési alprogramjainak koordinációjáról, a szakmai irányításáról, a tájékoztatásról, a szennyezett területek számbavételéről és az ehhez kapcsoló informatikai rendszer fejlesztéséről, működtetéséről.

Minden évben miniszteri utasítás szabályozza az OKKP végrehajtását, és a program működtetésében résztvevő szervezetek feladatait.
2004. április 19-én lépett hatályba a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat működtetésének szabályairól szóló 11/2004. (K. Ért. 6.) KvVM utasítás (továbbiakban Utasítás):

  • 2. számú melléklete magába foglalja az OKKP végrehajtásának szabályait,
  • 3. számú melléklete tartalmazza az OKKP megelőlegezési projektjeinek végrehajtásával kapcsolatos szabályokat,
  • 4. számú melléklete rögzíti a rendelkezésre álló forrásokat, feladatcsoportonként.

Az Utasítás részletesen rögzíti a KvVM majd minden szervezetét érintő OKKP feladat végrehajtást, a feladatok felelőseit, illetve a közreműködőket, megteremtve a lehetőségét az áttekinthető és az ellenőrzött körülmények között végzett munkának.

Az OKKP általános és országos feladatai mellett a környezetvédelmi miniszter feladata az állami felelősségi körű kármentesítési beruházások végrehajtása (egyedi projektek) a kormányzati munkamegosztás szerint más tárca felelősségi körébe nem tartozó szennyezett területeken (1. melléklet).
Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítések elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek feladata, amelyet az érintett tárcák az OKKP tárca-alprogramok keretében hajtanak végre. Az egyes tárcák felelősségébe tartozó kármentesítések esetében a Kr. 20.§ (4) bekezdése szerinti felelős miniszter által kijelölt szervezet az adott kármentesítés kötelezettje.

2. Előzmények

1995-ben az OKKP indítását megelőzően, áttekintésre kerültek a szennyezett területek rehabilitációjával kapcsolatos hazai (volt szovjet laktanyák) és a több évtizedes nemzetközi (Superfund, Altlasten) gyakorlatok, a kedvező eredmények átvétele és a negatívumok elkerülése érdekében. Ennek legfontosabb tapasztalatai:

a) Az elszennyeződött területek rehabilitációja, a szennyezőforrások károsító hatásának megszüntetése igen hosszú időt vesz igénybe. Ennek során pedig a feladatok és azok költségigényei nem csökkennek, hanem folyamatosan nőnek. (Az OKKP becsült időtartama 30-40 év.)

b) A programok tervezése során az első lépés egy olyan mindenre kiterjedő felmérés, ami lehetővé teszi az összehasonlításokat. A szennyezőforrások országos számbavétele, továbbá térinformatikai rendszerbe történő nyilvántartására támaszkodóan készült országos prioritási listák hiányában, az emberi szem elöl rejtett környezeti károk diagnosztikai vizsgálatára, felszámolására fordítható összegek nem hasznosulnak hatékonyan, helyenként pazarlás, másutt pénzhiány lép fel.

 (Sok országban a kármentesítési programok első éveiben a munka csupán a talajt és a felszín alatti vizeket veszélyeztető, károsító szennyező források felmérésére, az emisszió kataszter összeállítására korlátozódott. Ezeknek a több évtizedes kármentesítési (Superfund, Altlasten) programoknak a kezdetén valamennyi országban, a költségtakarékos, hatékony és eredményes feladat végrehajtás érdekében jelentős összeget biztosítottak az alapkutatásra, a felmérésekre és az előkészítési munkákra.

Más országokban, és így Magyarországon is az országos számbavétel mellett egyidejűleg megkezdődött az akut problémák kármentesítése is, miközben a program végrehajtása során többszörösére nőtt a felmért, hátrahagyott szennyezések száma.

Magyarországon jelenleg a KÁRINFO rendszerben közel 15 000 szennyezőforrás, szennyezett terület került nyilvántartásba, az adatlapokon több, mint 1 millió adattal, amely 7 csoportban, 208 jellemző tevékenységre és 407 jellemző szennyező anyagra terjed ki.)

c) Kitüntetett figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek és a talaj szennyezettség mértékének és súlyosságának, valamint a károsodás által veszélyeztetett értékek pontos és részletes felmérésére, illetve a kockázatelemzésekre.

(Ez vonatkozik a területek kockázatbecslési eljárás keretében történő prioritási rangsorának, a kármentesítés során elérendő célállapot mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodó meghatározására és a beavatkozások ütemezett megvalósítására egyaránt.

Magyarországon mindkét típusú kockázatelemzési eljárás kidolgozásra került, elismerést váltva ki a külföldi szakemberek részéről is.)

d) A költségek tekintetében - milliárdos - eltérések lehetnek a tisztítási célállapotban az érvényesítendő határérték rendszertől függően, ezért alapozó és alkalmazott kutatásokat kell végezni a kármentesítési határértékek megállapítására, szükség szerinti módosítására.

(Magyarországon évtizedes hiányokat pótolva, 2000. évben hatályba lépett a 10/2000. (VI. 2.) együttes miniszteri rendelet, amely a földtani közeg és a felszín alatti vizek egymásra támaszkodó szennyezettségi határértékrendszerét tartalmazza, nemzetközi szinten is példaértékű módon.)

e) Szükséges a kármentesítési feladat-végrehajtás és esetenként az országos program minél magasabb szintű jogi szabályozása a kármentesítési beruházások szakmai megalapozottsága, illetve a kármentesítési pénzeszközök szabályozott módon történő felhasználása érdekében.

(Magyarországon 2000. évben megteremtődött a kármentesítés végrehajtásának jogi alapja, a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet hatályba lépésével, amelyet a Víz Keretirányelv szempontrendszerét is figyelembevevő 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet váltott fel. Ezek a rendeletek a kármentesítési tevékenység eljárásjogi szabályozása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a szennyezettség kialakulásának megelőzésére is.)

A KvVM költségvetésébe tartozó pénzfelhasználást, illetve az OKKP működtetésének részletes szabályait 1996 óta, minden évben miniszteri utasítás szabályozza.)

f)  A kármentesítési feladatok elvégzéséhez szükséges az állami támogatás és ehhez kapcsolódóan az állami felelősség egyértelmű meghatározása.

(A nemzetközi gyakorlatban az állami finanszírozást illetően dominál az állami költségvetési keret. Az eltérés abban van, hogy ennek fedezetét milyen bevételi konstrukció hozza létre: termékdíj, hulladék-, környezetvédelmi jellegű járulék, bírság, vagy a költségvetésen keresztül a teljes közteherviselés. A környezetvédelemben általánosan elfogadott „szennyező fizet” elv alkalmazható ugyanis a legkevésbé, mert az okozói felelősség az évtizedekkel korábban bekövetkezett károsodások esetében sokszor nem érvényesíthető.

A OKKP-ra az utóbbi években - az ország egész területére kiterjedően minden kármentesítéssel kapcsolatos alapozó, előkészítő tevékenység végrehajtására (Általános és Országos feladatok), továbbá a KvVM kötelezettségébe tartozó egyedi projektekre - évi 1,0-1,5 Mrd Ft fordítódott. Ezzel párhuzamosan az érintett tárcák fejezetében - az OKKP kutatási, szabályozási feladataira támaszkodóan - az Alprogramokra összességében több, mint 10 Mrd Ft/év biztosítódott.

A KvVM kiemelt figyelmet fordít - a kormányzati munkamegosztás szerint más tárcák kötelezettségébe tartozó Alprogramok keretében futó kármentesítések mellett - az EU források biztosítására, a nem állami felelősségi körű beruházások végrehajtásának előmozdítására.

Összességében elmondható, hogy az OKKP-ra biztosított források az eddiginek többszörösére növekednek azáltal, hogy az EU-val elfogadtattuk bizonyos kármentesítési projektek beillesztését a Kohéziós Alap, illetve a Strukturális Alap Operatív Programjaiba.)

g) Fel kell arra készülni, hogy a társadalom kiemelt figyelemmel kíséri a program végrehajtásának minden mozzanatát, több évtizedes időtartama, valamint igen jelentős költségei miatt.

(Ezért az OKKP kiemelt célja, hogy

  • a program keretében végzett tevékenységek előkészítettek, szakszerűek, valamint takarékosan eredményesek és hatékonyak legyenek,
  • a környezetvédelmi felügyelőségek megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkezzenek (pl. szennyeződés terjedési modellezés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítottsága) az engedélyezési feladataik ellátásához,
  • célirányos PR tevékenység keretében készüljenek kiadványok a program minden szakaszáról (közel 40 kiadvány jelent meg, amelyeket többek között az egyetemi oktatás is hasznosít),
  • minden információ jelenjen meg a KvVM OKKP honlapján (www.kvvm.hu/szakmai/karmentes), beleértve a Kormány részére minden évben készített jelentést is.

3. Források

A KvVM feladat- és felelősségi körébe tartozó OKKP feladatok:

A KvVM felelősségi körébe tartozó, 2004. évi OKKP feladatok forrásait az Utasítás 1. számú melléklete (2. melléklet), részletes költségvetését az Utasítás 4. számú melléklete tartalmazza (3. melléklet).

A KvVM által végrehajtandó OKKP feladatok 2004. évi költségvetési tervének főösszege a 2003. évi 300 millió Ft áthúzódó kötelezettségvállalással együtt 1 000 millió Ft volt. (2. és 3. melléklet). Ebből az egyedi kármentesítési projektekre (a KvVM beruházásában 2004. évben indított prioritási listás kármentesítési projektek, valamint a területkezelés témakörébe tartozó projektek költségeire) 700 millió Ft került elkülönítésre.

Az Általános- és Országos feladatokra fordított 300 millió Ft nem csak a KvVM beruházásában indított kármentesítések megalapozását szolgálja, hanem ez képezi alapját felelősségi körtől függetlenül minden kármentesítési beruházásnak.

A 2. és 3. melléklet szerinti keretszámok ismeretében összeállításra, majd a KvVM felső vezetése által jóváhagyásra került a KvVM OKKP 2004. évi részletes költségterve, és a 2004. évi OKKP általános feladatok részletes terve (3/a. és 3/b. mellékletek). Az OKKP országos feladatainak részletes tervét a 3/c. melléklet, illetve az egyedi feladatok részletes tervét a 3/d-f. mellékletek tartalmazzák.

2004. szeptember 30-án módosításra került az Utasítás 4. számú melléklete és ezzel párhuzamosan az OKKP fő feladatcsoportjainak résztáblázatai (4/a-c. mellékletek) (Az Utasítás 4. mellékletének módosítása technikai okok miatt nem került közzétételre a Környezetvédelmi Értesítőben).

Az OKKP 2004. évi eredeti és módosított előirányzatait, valamint a 2004. évi tényleges kifizetéseket a 4/d. melléklet mutatja be.

A környezet védelméért felelős miniszter OKKP feladatainak 1996-2004. évi megvalósult és a 2005. évi tervezett költségvetési sarokszámait az alábbi, 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

Feladat

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

1996
-2004

2005. évi
tervezett
A   B
variáció

 

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

%

Mrd
Ft

Mrd
Ft

Általános és
Országos
feladatok

0,19

23

0,19

23

0,27

35

0,45

35

0,54

36

0,57

39

0,37

16

0,30

30

0,22

22

3,1

27

0,5

0,22

Egyedi
beruházási
projektek

0,64

77

0,65

77

0,51

65

0,95

65

0,96

64

0,88

61

1,98

84

0,7

70

0,78

78

8,05

73

4,0

3,77

Összesen

0,83

 

0,84

 

0,78

 

1,4

 

1,5

 

1,45

 

2,35

 

1,0

 

1,0

 

11,15

 

4,5

3,99 *

* zárolással csökkentett összeg (zárolt keret: 509,9 millió Ft)

4. A KvVM 2004. évi OKKP feladatai
4.1. Általános feladatok

Az OKKP általános irányítása magában foglalja az OKKP működtetésének irányítási feladatait, koordináló szervezetek létrehozását és működtetését, az OKKP szakmai fejlődése és az ellenőrzés eredményei alapján az OKKP működésének fejlesztését. Az OKKP irányítása keretében gondoskodni kell a minisztériumra háruló kormányzati feladatok ellátásáról, a tárcaközi kapcsolattartásról is.

4.1.1. Irányítás, szakmai koordináció, ellenőrzés

Az OKKP szakmai irányítását Kármentesítési Programcsoport segíti, melynek tagjai:

  • az OKKP végrehajtásában érintett minisztériumi egységek és szervezetek, illetve
  • az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, továbbá
  • a KvVM Fejlesztési Igazgatóság kijelölt képviselői,
  • a felügyelőségek programkoordinátorai, valamint
  • az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi Vízügyi Főigazgatóság Hulladékgazdálkodási és Kármentesítési Főosztályának képviselői és
  • a VITUKI Kht. - Kármentesítési Koordinációs Központja képviselői.

A Kármentesítési Programcsoport 2004. május 20-án tartotta meg éves ülését, ahol az OKKP keretében elért eredmények, valamint a további feladatok ismertetésére került sor.

A környezetvédelmi miniszter az OKKP általános és országos feladatait az érintett miniszterekkel együttműködésben látja el, mely munkát Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segíti. A Munkacsoport 2004. március 18-án tartott ülésén többek között a 2003-2004. évi alprogramokról szóló tájékoztató dokumentum is átadásra került a tárcák képviselői számára.

Az ellenőrzési feladat kiterjed az OKKP keretében folyó, a Minisztérium felelőségi körébe tartozó tevékenységek átfogó, illetőleg részletes pénzügyi és szakmai ellenőrzésére. A szakmai ellenőrzést a környezetvédelmi helyettes államtitkár koordinálja külső szakértők, illetve a koordinációs egység bevonásával.

4.1.2. Működtetés

Az OKKP egyes általános és országos feladatcsoportba tartozó feladatainak ellátása a Környezetgazdálkodási Intézet Kármentesítési Koordinációs Központ (KGI-KKK), majd az ágazati reformhoz kapcsolódóan 2004. április 01-től a VITUKI Rt., illetve jogutódja a VITUKI Kht. Kármentesítési Koordinációs Központ (VITUKI Kht. - KKK) feladata.

A VITUKI Kht. - KKK (továbbiakban: koordinációs egység) feladatköre az OKKP-t érintő koordinációs feladatok ellátása mellett magába foglalja az országos számbavétel keretében a kármentesítési feladatok felmérését, a szennyezett területek prioritási számának meghatározását felelősségi körtől függetlenül, szakmai alapozó munkák elkészítését, a KÁRINFO adatbázis szakmai rendszergazdai feladatokat, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás feladatainak ellátását, az adatok analitikus elemzését, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerinti Alprogramok előkészítésének koordinálását.

A koordinációs egység feladatkörébe tartozik a magyarországi uránérc bányászat megszüntetésének rekultivációs feladataira készített beruházási programról szóló 2385/1997. (XI. 26.) sz. Kormányhatározatban megjelölt feladatok helyszíni ellenőrzése.

A koordinációs egység a környezetvédelmi felügyelőségek javaslataira támaszkodva a 2004. évben is összeállította a 2004. évi KvVM beruházásában indítandó kármentesítési projektek felterjesztését, amelynek alapján miniszteri döntést követően indult a projektek végrehajtása.

A Környezetvédelmi Értesítő 6/2000. számában közzétett KöM miniszteri Közlemény 4. §. (3) bekezdés b) pontja szerinti, KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítések kötelezettje a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI). A KGI megszűnését követően a lebonyolítói feladatokat, mint jogutód, az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Hulladékgazdálkodási és Kármentesítési Főosztálya végzi (továbbiakban: beruházási egység), a környezetvédelmi felügyelőségek határozatainak megfelelően. A főosztály ehhez kapcsolódó feladata a közbeszerzési eljárás lefolytatása a Minisztérium nevében, továbbá a kármentesítési beruházások műszaki ellenőrzése.

A KvVM beruházásában indított egyedi projektek pályáztatása értékhatártól függetlenül a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerint, nyílt közbeszerzési eljárással történt a korábbi évek gyakorlatával megegyezően, 2004. évben is. A közbeszerzési eljárást a KvVM nevében, annak megbízása alapján a beruházási egység folytatta le. Ez magába foglalta a részvételi, illetve ajánlati felhívás, és a kapcsolódó részvételi/ajánlati dokumentációk elkészítését, az ajánlatbontás megszervezését és végrehajtását, az ajánlatok elbírálásához szükséges szervezési munkákat, a Szakmai Értékelő Bizottság munkájának megszervezését, a Bíráló Bizottságban való részvételt, az eredményhirdetések lebonyolítását, majd a szerződéskötések előkészítését. Az eljárás során a döntést megalapozó szakanyag összeállításában a KvVM és a környezetvédelmi felügyelőségek szakembereiből, valamint független szakértőkből álló Szakértői Értékelő Bizottság segítette a KvVM döntéshozó munkáját.

A kármentesítések végrehajtása során a beruházási egység projekt-felelősei és műszaki ellenőrei folyamatosan ellenőrzik az elvégzett munkát, a feladattól függően helyi képviselő, illetve speciális szakmai feladatok esetén megbízott szakértők bevonásával. A végrehajtott egyedi és megelőlegezési projektek záró dokumentációjának értékelését, és a munkák teljesítésének elfogadását a beruházási egység külső szakértők segítségével opponáltatja, ezzel biztosítva azt, hogy a zárójelentés a Kr-nek megfelelően kerüljön összeállításra.

A KvVM beruházásában indított kármentesítési projekteket lebonyolító egység átalakítására a KvVM közép szintű szervezeteinek átszervezésével egyidejűleg 2004. év elején került sor. Ezzel új, korszerűbb projektirányítás valósulhat meg.

A környezetvédelmi felügyelőségek a kármentesítésekre vonatkozó elsőfokú hatósági tevékenységük mellett kármentesítési programkoordinátoraik közreműködésével részt vesznek az OKKP stratégiai fejlesztésében. Emellett a koordinációs egység irányításával végzik a szennyezett területek-, szennyező források számbavételével létrejött adatbázis frissítését, bővítését, valamint ellátják a KÁRINFO rendszer területi adatgazdai feladatait. Az illetékességi területükre vonatkozóan összeállítják a KvVM beruházásában indítandó kármentesítések éves javaslati anyagát.

4.1.3. K+F, szabályozási és tájékoztatási (PR) feladatok

A 2004. év meghatározó szabályozási feladata volt a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletet felváltó, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet életbe léptetése, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szakmai előkészítése és kibocsátása.

2004-ben a Kr. 34. §-ban szabályozott nyilvántartási rendszer részeként elkészült a monitoring nyilvántartás szakmai alapozó dokumentációja. A monitoring rendszer kialakításának célja a felszín alatti víz, valamint talaj megfigyelését szolgáló mérési, észlelési, értékelési eredmények közös adatbázisban történő felvétele úgy, hogy a mérési eredmények térinformatikai eszközökkel megjeleníthetők legyenek, és a rendszer illeszkedjen a kialakított Országos Környezeti Információs Rendszerhez, különösképpen a FAVI és KÁRINFO rendszerekhez.

Elkészült a Kr. 22. § (1) b) bekezdésében előírt szűrővizsgálat szabályozásának alapozó dokumentációja. A szűrővizsgálat alapvető célja annak megállapítása, hogy milyen típusú szennyező anyagok találhatók a szennyezett területen. A szűrővizsgálattal pontosítani lehet a további vizsgálatok irányát, ezáltal a tényfeltárások elvégzésének időtartama, a költségek optimalizálása válik lehetővé.

A PR feladatok keretében - a Minisztérium kommunikációs tevékenységével összehangoltan - az OKKP jelentősebb eredményei kerültek közreadásra kiadványok, CD-k formájában. Az 1997. és 2004. között az OKKP keretében közreadott kiadványokat az 5. melléklet mutatja be. Folyamatosan fejlesztjük a KvVM honlapján található OKKP internetes elérhetőséget is (www.kvvm.hu/szakmai/karmentes).

4.1.4. Hazai és nemzetközi kapcsolatok építése

A hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatépítés keretében végrehajtott feladatok:

  • a nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos tárcaszintű feladatok ellátása,
  • a hazai kármentesítési feladatok előkészítését, információs rendszerét, végrehajtását bemutató konferenciák, szimpóziumok szervezése,
  • az OKKP eredményeinek bemutatása a kármentesítés szakmai témakörét érintő konferenciákon,
  • a programhoz kapcsolódó továbbképzési, oktatási feladatok szakmai irányítása.

A Magyar-Szlovák Környezet és Természetvédelmi Együttműködési Vegyes Bizottság 2004. évben, a szlovák fél kezdeményezésére a Környezeti Elemek Védelme és Informatika Munkacsoport keretében döntést hozott a Kármentesítési Konzultációs Fórum megalakításáról, melynek első ülésére 2004. június 16-án, Szlovákiában került sor.

A nemzetközi együttműködési feladatok végrehajtásában kiemelkedő szerepet töltött be a Magyar-Szlovák Kármentesítési Konzultációs Fórum II. ülésének megszervezése és lebonyolítása 2004. októberében Magyarországon, amelynek keretében a magyar fél átadta tapasztalatait a Szlovákiában még csak koncepcionális szinten lévő program kidolgozói részére.

2004. március 31-én nagyszámú szakember és érdeklődő részvételével került megrendezésre a 2004. évi Kármentesítési Konferencia. A konferencián főképp az egyes kármentesítések műszaki megvalósításáról hangzottak el előadások. Az előadások jegyzéke a 6. mellékletben található, az előadások tartalmi összefoglalója a KvVM honlapján olvasható.

A budapesti ÖKOTECH Környezetvédelmi Vásár keretében az ICSS - International Centre for Soil and con­taminated Sites / Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal 2004. október 27-én workshopot rendezett „Kármentesítések németországi tapasztalatai“ témakörben.

A rendezvény a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma és a Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium közös támogatásával valósult meg, német és szlovák szakemberek részvételével.

Megszólításra kerültek elsősorban a magyarországi engedélyezési- és felügyeleti hatóságok, de az érdekelt cégek, szakmai szövetségek és vásárlátogatók számára is lehetőség nyílt a részvételre. 

A magyarországi és németországi jogi keretfeltételek felvázolása után a németországi kármentesítés metodológiája az egyes tartományok tapasztalatai, valamint cégek gyakorlati példái és esettanulmányok alapján került bemutatásra. Az előadások jegyzéke a 7. mellékletben található, az előadások a KvVM honlapján olvashatók.

 

4.1.5. Hazai és EU támogatások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok

A 2004. év meghatározó feladata volt az EU támogatásra alkalmas potenciális projektjavaslatokra vonatkozó információk összegyűjtése, az EU Kohéziós, valamint a Strukturális Alap pályázatok előkészítéséhez kármentesítési projektjavaslatok összeállítása.

A Strukturális Alap esetében a kármentesítési projektek támogatásához benyújtható pályázatok:

  • a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programon (KIOP) belül a „Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására” fejezet szerinti forrásokra lehet pályázni. Az igényelhető támogatás összege a pályázati feltételek szerint, 200-3000 millió Ft pályázatonként. (KIOP - 2004. - 1.4.0; www.kvvm.hu)
  • a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP), Városi területek rehabilitációján belül a 2. komponens, a „Barnamezős területek újrahasznosítása” fejezet szerinti forrásokra lehet pályázni. Nem pályázhatnak azok a szervezetek vagy jogutódaik, akik a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatták, vagy folytatják. Pályázhatnak viszont azok, akik a környezeti károkért fennálló felelősséget a szennyezett terület megvételénél, vagy egyéb módon átvállalja. A támogatás kedvezményezettje kizárólag a kármentesítés kötelezettje lehet, de támogatható az önkormányzati ingatlanvásárlás is. (1/2004/ROP 2.2; www.nth.hu)

A fentiekben ismertetett támogatási lehetőségek az OKKP 2004. évi feladatai között rögzítésre kerültek. A VITUKI-nál kialakításra került a pályázatok szakmai értékelésének intézményrendszere. A koordinációs egység az a szakértői gárda, amely a KvVM Fejlesztési Igazgatósággal szoros együttműködésben az Irányító Hatóságok megelégedésével végezte, végzi az EU Strukturális Alapokhoz beérkező kármentesítési pályázatok szakmai értékelését.

A tapasztalatok alapján megteremtődött annak is a lehetősége, hogy átdolgozásra kerüljön a KIOP-2004.-1.4.0. pályázati kiírás. Így 2005. február 1-től az alábbi jelentősebb változások történtek a pályázati rendszerben:

  • az ország egész területén lehet pályázni,
  • pályázhatnak kármentesítési kötelezettséggel rendelkező költségvetési szervek, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok és társulásaik, gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat is.

A szakmai értékelés a KIOP pályázatok kapcsán értékelő adatlap kitöltésével és a KvVM Fejlesztési Igazgatóság részére történő megküldéssel, a ROP pályázatok kapcsán egy szakértői vélemény összeállításával és a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság számára történő megküldésével történik.

A KvVM kijelölte a koordinációs egységet a KIOP és a ROP pályázatok értékelésére. A 2004. decemberéig 3 db KIOP és 2 db ROP pályázat érkezett be, értékelésük folyamatos.

Előkészítés alatt állnak ún. PHARE - Pályázat Előkészítő Alap (PEA) program keretén belül ROP-ra előkészített részben barnamezős területet érintő projektek (Győr, Székesfehérvár, Bp. XVI. kerület, Orosháza, Tolna, Nyíregyháza), melyek várhatóan 2005. tavasz végén, illetve nyáron kerülnek befogadásra, értékelésre.

2004. év második félévében, az II. Európa Terv keretében, a VÁTI és a VITUKI Kht. érintett munkatársainak bevonásával, három horizontális programtanulmány is összeállításra került. Ezek célja az un. ernyőprogram kidolgozása a 2007-2013. év közötti EU támogatási rendszerek igénybevételi lehetőségének megalapozására. Ezek:

  • A magyarországi barnamezős területek kezelésével kapcsolatos politika és stratégiai terv kidolgozása, mintaprojekt elkészítésével.
  • Gazdálkodó szervezetek kármentesítési beruházási projektjeit előkészítő program.
  • Települési önkormányzati felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok előkészítésének programja.

2004. évben is lehetett pályázni a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzatból (Kövice) az egyedi kármentesítési beruházásaik mindhárom szakaszának végrehajtására.

2004. évi „Zöld Forrás” pályázati felhívásának 5.1. - Barnamezős beruházások előkészítése, szennyezett területek kármentesítése - céljára benyújtott pályázatokat és a megítélt támogatást az alábbi, 2. táblázat mutatja be:

2. táblázat

Pályázó neve Projekt megnevezése Teljes költség (Ft) Igényelt támogatás (Ft) Elfogadott teljes költség (Ft) Megítélt támogatás (Ft) Megítélt támogatás részletezése (Ft)
      2004 2005 2006
Magyar Járműtechnikai Rt.A Magyar Járműtechnikai Rt. Debrecen Balmazújvárosi út 14. szám alatti telephelyén műszaki beavatkozás végrehajtása, szénhidrogén termékekkel szennyezett talajvíz és talaj kármentesítése39 500 0009 875 00039 500 0009 875 000800 0006 510 0002 565 000
Szegedi Tudománye-gyetemA Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő Szeged-Öthalom volt szovjet laktanya környezeti kármentesítése - I. ütem34 568 00020 000 00034 568 00020 000 000017 186 0002 814 000
Humán-Jövő 2000 Kht.Humán Jövő 2000 KHT. által Tihany Hotel Garda területén kármentesítés elvégzése19 298 1804 684 02519 298 1804 684 0253 231 5251 452 5000
NOGRÁD VOLÁN autóbusz-közlekedési Rt.A Nógrád Volán Rt. központi telephelyén feltárt környezetszennyezés kármentése31 700 0007 925 00031 700 0000000
Püspökladány Város ÖnkormányzataPüspökladány Önkormányzat területén található fűtőolaj tároló környezetében végzendő műszaki beavatkozás18 200 00010 920 00018 200 0000000
 Összesen:143 266 18053 404 025143 266 18034 559 0254 031 52525 148 5005 379 000
4.2. Országos feladatok

Az OKKP országos feladatcsoportja magába foglalja:

  • A felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavételét a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése céljából
    • a felszín alatti vízre vonatkozó adatokat tartalmazó információs rendszerek (a FAVI - Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Környezetvédelmi Nyilvántartási Rendszer és a KÁRINFO, az OKKP országos számbavétel adatbázisát kezelő térinformatikai rendszer) működtetését, fejlesztését;
    • a szennyezettség ismertségi állapotától függő különböző szintű adatokra támaszkodó Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (NKPL) módszertani fejlesztését.
  • A kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó tárca Alprogramok (részletesen az 5. fejezetben),valamint a kormányhatározattal kiemelt projektek koordinálását.

4.2.1. A FAVI információs rendszer működtetése és fejlesztése

A FAVI működtetése

A Kr. szerint a felszín alatti vizeket érintő tevékenységekkel összefüggő feladatok végrehajtása érdekében Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Környezetvédelmi Nyilvántartási Rendszert (továbbiakban: FAVI) működtet. A FAVI adatbázisának működtetésével hatékonyan és naprakészen nyomon követhetők a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével járó különböző tevékenységek is.

A nagyobb átláthatóság érdekében a működtetés során megtörtént a FAVI rendszerben szereplő objektum-megnevezések központi adattisztítása, ami az EU adatszolgáltatás teljesítéséhez a FAVI rendszerbe EU-releváns engedélyek és helyek teljeskörű feltöltését és a feltöltött adatok folyamatos ellenőrzését foglalja magában. Az adatbázis bővítése az állattartó telepek, valamint a felszín alatti vizekbe történő közvetlen és közvetett bevezetésekhez tartozó adatok rögzítésével folytatódott. A FAVI információs rendszer objektum és ügyfelei számának időbeli alakulását a 8. melléklet tartalmazza.

A FAVI fejlesztése

A FAVI stratégiai fejlesztésének irányvonalai 2004-ben:

  • A FAVI rendszer összekapcsolása a Landfill adatbázissal:
    A FAVI „Interaktív lekérdezések” moduljában új nézetek kapcsolják össze a FAVI-t a Hulladéklerakó Információs Rendszer (Landfill) adatbázisával, ezáltal a Landfillben tárolt hulladéklerakók mindenkori adatainak FAVI-ból történő - a FAVI-ban tárolt hulladéklerakókkal egyeztetett - lekérdezése biztosított.
  • A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályi változásokhoz igazodóan a jogalkotói munka támogatásához, a készülő, adatszolgáltatást elrendelő miniszteri rendelethez kapcsolódóan felülvizsgáltuk a FAVI rendszerben használatos adatlap rendszer alap- és részletes adatlapjait (CLP, EH1, EH2, EH3, EH5, R1, R2) és a kitöltési útmutatókat. Kidolgoztuk a FAVI adatlapoknak egy új logikai rendszeren alapuló struktúráját. Célunk volt más szakrendszerekhez történő kapcsolódás, az átláthatóság biztosítása, és az ügyfélbarát adatszolgáltatás kialakítása.
  • Környezetvédelmi Anyagazonosító Jel (KAJ) bővítés:
    A feladat célja a FAVI anyaglistából hiányzó anyagok KAJ listára történő felvételének koncepcionális és operatív részleteinek, valamint a biológiai és egyéb paraméterek kezelésének tisztázása. A felülvizsgálatban és a bővítésben figyelembe vettük a FAVI állattartókról vezetett nyilvántartás szempontjából még hiányzó anyagokat, a PRTR anyaglistát, valamint a Víz Keretirányelv szempontjából elsőbbséginek számító anyagokat.

4.2.2. A KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetése és fejlesztése

A KÁRINFO működtetése

A hátrahagyott, tartós környezetkárosodást okozó szennyezőforrások, szennyezett területek országos számbavétele során az eredmények nyilvántartásba vétele a KÁRmentesítési INFOrmációs Rendszer-ben (KÁRINFO) történik. A KÁRINFO működtetésével történik a környezeti károk felszámolásával bekövetkezett állapotváltozásról keletkező adatok gyűjtésének, rögzítésének megszervezése, az adatok, a térképi, fototechnikai információk felvétele az országos számbavételi adatbázisba.

A KÁRINFO adatain alapuló OKKP - Országos Számbavételi Lekérdező Rendszerben avezetői tájékoztatást szolgáló VKKT jelű adatlappal gyűjtött adatok, szöveges, képi és térképi információk áttekintést adnak Magyarország legmeghatározóbb kármentesítési problémáiról hatósági, szakértői tájékoztatás, döntések alátámasztása céljából.

A rendszer 2004. évi fejlesztése során az objektumkör meghatározására elsősorban a környezeti kockázat nagysága, a hatósági javaslatok, a lakosság és a média által preferált szennyezett területek, az Alprogramok, illetve az EU-s pályázatok (KIOP, ROP) figyelembevételével került sor. A rendszerbe illesztett területek adattartalmának aktualizálása és további területekre vonatkozó információk felvétele a felügyelőségek és a beruházási egység bevonásával történő folyamatos munka.

A KÁRINFO fejlesztése

A KÁRINFO stratégiai fejlesztésének irányvonalai 2004-ben:

  • A rendszerben rögzített információk körének bővítése, a kármentesítés fázisait leképező adatlap rendszer fejlesztési munkájának befejezése,
  • az NKPL-k kimunkálását szolgáló módszertanok fejlesztése,
  • a jogszabályi környezet változásához igazodó rendszerfejlesztés.

A B3, műszaki beavatkozás utáni műszaki és költségadatok adatlapjának, valamint az adatlapon alapuló prioritási szám számítás módszertannak a kidolgozása befejeződött, a módszertantesztelése, a szoftver KÁRINFO rendszerbe való beillesztése folyamatban van.
A jogszabályi és szakrendszeri változások miatt a ciklikus fejlesztési követelményrendszernek megfelelően az adatszolgáltatás rendjéről készülő miniszteri rendelethez kapcsolódóan felülvizsgálatra kerültek a KÁRINFO rendszerben használatos (ASZF, B1, B2, B3) adatlapok és megtörtént az új adatlap struktúra kidolgozása. A KÁRINFO adatlapok módosítása megfelel az Országos Környezeti Irányítási Rendszerbe (OKIR) való integrálódás követelmény-rendszerének.

A jövőben, az OKIR részét képező FAVI-KÁRINFO fejlesztése a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről szóló, 44/2005. (III. 11.) Korm. rendeletben rögzítettek szerint történik.

4.2.3. Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele, adatszolgáltatás

Szennyezett területek számbavétele

Az OKKP országos számbavételi adatbázisa közel 14 800 objektum adatait tartalmazza. 2004-ben a szennyezett területekről a bejelentő adatok mellett jelentős számban kerültek rögzítésre tényfeltárás előtti műszaki adatok, tényfeltárás és műszaki beavatkozás utáni műszaki és költségadatok.
Egy kijelölt mintaterületen befejeződött a történeti kutatás módszertanának tesztelése, a területen korábban folytatott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatói tevékenységre vonatkozó információk a központi és ágazati adatbázisok, térképek és légifotók áttanulmányozásával, szakmai szervezetek, könyv és levéltárak, önkormányzati hivatalok képi, térképi valamint írásos információinak feldolgozásával. A kutatás eredményeként 74 db tényleges, ill. potenciális szennyezőforrás adatait vették fel.

Folytatódott a tényfeltárás előtti és utáni adatlapfelvétel. 2004-ben a felügyelőségek közreműködésével az alprogramok keretében 790 területen, míg a tárcák részéről 150 területen folytatódott a tényfeltárás előtti műszaki adatok ill. a tényfeltárás utáni műszaki és költség adatok felvétele. A műszaki beavatkozási záródokumentációk alapján 100 területre valósult meg a műszaki beavatkozás utáni műszaki és költség adatok adatlapjának a kitöltése és rögzítése a KÁRINFO rendszerbe.

Az adatbázis hatalmas információ mennyiséget tartalmaz mind az állami felelősségi körben megoldandó kármentesítésekről, mind az ismert felelősségi körben felszámolandó károkról. A kármentesítés szakterületébe illeszkedő környezeti problémák felmérésével és bemutatásával széles körű hazai és nemzetközi adatszolgáltatásnak lett eszköze, hatékony döntéstámogató szakmai munkák megalapozását szolgálta, jelentős tájékoztató, ismeretterjesztő funkciót látott el az adattartalom specifikus analízisével.

Adatszolgáltatás

A hazai adatszolgáltatási kérelmek alapján átadott információk a települési környezetvédelmi programok összeállítását, azok kármentesítési fejezetrészének kimunkálását segítették.
Az EU tagállami státusból adódó kiemelkedő fontosságú adatszolgáltatási feladat voltaz EU Víz Keretirányelv (VKI) célkitűzéseinek megfelelő országjelentés összeállítását elősegítő, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyező pontforrásaira vonatkozó szakanyag elkészítése. A felszín alatti víztestek jellemzésére a FAVI és KÁRINFO szakrendszerekből a pontszerű szennyező források adatainak célirányos statisztikai legyűjtésével, tematikus csoportosításával és az adatok szakmai értékelésével, elemzésével került sor.
A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó adatszolgáltatás 2004. utolsó negyedévében egészült ki a közvetlen bevezetésekre és vízdúsításokra vonatkozó adatok felülvizsgálatával. A felszín alatti vizekbe történő közvetlen bevezetések összegyűjtésére a FAVI adatbázis felhasználásával került sor.

4.2.4. Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista

A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) felelősségi körtől függetlenül, az ország egész területére kiterjedően, a földtani közeg, a felszín alatti víz minőségét veszélyeztető pontszerű szennyező források, szennyezett területek szennyezettségének ismertségi állapotától függően, különböző szintű adatokra támaszkodva, a kármentesítés különböző szakaszaira (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, utóellenőrzés) előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslésre támaszkodó prioritási számok alapján összeállított különböző prioritási listákat jelenti. A prioritási szám kifejezi a szennyezett, károsodott terület környezeti kockázatát, a kármentesítés sürgősségét.

Az NKPL célja és feladata a hazai, illetve a nemzetközi pályázatok értékelése során, a prioritások megállapításának támogatása.

  • Az NKPL-I. a tényfeltárás előtt álló területek prioritási listája. A terület listában elfoglalt helye a tényfeltárás sürgősségének mutatója.
  • Az NKPL-II. a kármentesítési folyamat tényfeltárást követő szakaszában állítható fel, a tényfeltárási záródokumentáció adatain alapul. A terület listában elfoglalt helye a műszaki beavatkozás sürgősségének mutatója.
  • Az NKPL-III. felállítása aB3-műszaki beavatkozási záródokumentáció adatain alapul. A terület listában elfoglalt helye a műszaki beavatkozást követő kármentesítési monitoring, illetve további műszaki beavatkozási szakasz szükségességének a mutatója.

Az NKPL bővítése a logikailag hozzájuk kapcsolódó megfelelő B műszaki adatlapok kitöltésével, KÁRINFO adatbázisban történő rögzítésével, és az adatlapok adattartalma alapján generált prioritási számok megfelelő Prioritási Listába történő sorba rendezésével történik, melyet a környezetvédelmi felügyelőségek és a tárca-alprogramok koordinátorainak bevonásával, a koordinációs egység végez.

4.2.5. Az alprogramok előkészítése, koordinációja

Az OKKP a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 4.§ (3) bekezdés b. pontja, valamint az annak helyébe lépő 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21.§ (3) bekezdése alapján a KvVM támogatja és koordinálja a különböző tárcákhoz tartozó Tárca-Alprogramok kidolgozását. Az OKKP finanszírozásában végzett Alprogram előkészítési és számbavételi munka az egyes tárcáknál meglévő kármentesítési feladatok felmérését, a kármentesítési munka tervezését foglalja magába.

Az OKKP finanszírozásában az Alprogramok keretébe tartozó kármentesítési feladatok előkészítése a 2004. évben öt tárcánál folytatódott. 150 állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területről készült a tényfeltárás előtti műszaki adatokról, illetve a tényfeltárási záródokumentáció alapján adatlap, szöveges leírás, térképi és fotódokumentáció, amelyek rögzítésre kerültek a KÁRINFO-ba.

Kormányhatározatban előírt alprogram koordináció

A GKM Szilárd-ásványbányászati alprogram keretében folyó magyarországi uránérc bányászat megszüntetése kapcsán, a 2385/1997 (XI. 26.) Korm. határozat szerint a KvVM feladatai a következők:

  • a közbeszerzési eljárásokban való közreműködés,
  • a rekultivációs feladatokról, valamint a hosszú távú monitoring üzemeltetési, fenntartási feladatokról szóló éves intézkedési tervek, illetve beszámolók értékelése,
  • a végrehajtás helyszíni ellenőrzése.

Az alprogramok keretében 2004. évben teljesített kármentesítési feladatokat az 5. fejezet mutatja be részletesen.

4.3. Egyedi projektek

Az egyedi feladatok célja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium beruházásába tartozó kármentesítési projektek végrehajtása. A Felügyelőségektől beérkező információkra támaszkodva minden évben összeállításra kerül az aktuális éves egyedi projektek beruházási javaslata. A javaslat a környezetvédelmi, egészségvédelmi szempontrendszerek, a szennyezés súlyossága, az intézkedés sürgőssége, a megoldás társadalmi elvártsága, az állami felelősségi körbe tartozás és a szennyezés feltártságának figyelembe vételével készül. A kármentesítési projektek kiválasztását a rendelkezésre álló pénzügyi keret is befolyásolja.

4.3.1. A KvVM beruházásában 2004. évben folytatott kármentesítési beruházási projektek

Az OKKP keretében, a KvVM beruházásában indított kármentesítések aktuális helyzetét a 9. melléklet, míg a 2004. évben folyamatban lévő, a KvVM beruházásában indított prioritási listás kármentesítési projekteket a 10. melléklet mutatja be.
A KvVM beruházásában 2004 folyamán indított kármentesítési projektek térképi ábrázolását a 11. melléklet tartalmazza.

A jelentősebb beruházások területenkénti rövid ismertetése:

Metallochemia (kármentesítési műszaki beavatkozás):

Másfél évtizedes vajúdás után a Kormány 1024/2004. (III. 31.) határozata teremtette meg a jogi hátterét a Metallochemia gyártelep kármentesítési program elindításának, amelyhez a pénzügyi fedezetet a Kormány 1063/2004. (VI. 28.) határozata biztosította azzal, hogy az M6-os autópálya Metallochemia telephelyen áthaladó szakaszán a földművet 2005. november 31.-ig át kell adni az NA Rt. részére.
A Korm. határozat 12,015 milliárd Ft beruházási keretet biztosított a feladat megvalósítására 2004-2008 közötti négy éves időtartamra, 55%-ban a gazdasági, 45%-ban a környezetvédelmi tárca keretéből úgy, hogy 2005-től e források a KvVM fejezeti költségvetésében összevonva kerülnek feltüntetésre.

Kormány 1063/2004. (VI. 28.) határozata rögzíti, hogy az M6 autópálya építéséhez kapcsolódóan a gyár és környezetének a PM-KVI kötelezettségébe tartozó kármentesítése központi költségvetés forrásból, a KvVM lebonyolításában valósuljon meg. A beruházás 2004. augusztusában kezdődött és előreláthatólag 2008-ig tart, összes költsége 12 Mrd Ft. A közbeszerzési pályázaton nyertes vállalkozó a területen található több százezer tonna veszélyes hulladékot megfelelő védelem mellett az autópálya nyomvonalába építi be.

A Kormány 1063/2004. (VI. 28.) határozatában elfogadott pénzügyi ütemezés a következő:

 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen
 Becsült bruttó költség (millió Ft)
KvVM 365 1250 1625 3032,5 375 6 647,5
GKM (NA Rt.) 1500 2255 1612,5 0 0 5 367,5
Összesen 1865 3505 3237,5 3032,5 375 12 015,0

A Metallochemia volt gyártelepének kármentesítését a jelentős mértékű környezetkárosodás és a lakosság veszélyeztetettsége mellett az is sürgette, hogy a környezeti károk felszámolása összekapcsolódik a térségben tervezett M6-os autópályával.

A kármentesítés során, speciális műszaki védelmi rendszer (ún. szarkofág) kialakításával, részben a készülő autópálya töltésébe, részben az autópálya mentén kialakított dombba építik be a telephelyen található salakhulladékot, valamint mintegy 1400 ingatlannál talajcserét követően az elszennyezett területekről kiemelt talajt.

A környezetet szennyező forrás megszűnését (a gyár bezárását) követően a kárfelszámolásra vonatkozó hatósági lépések már az 1990-es években elkezdődtek, jogorvoslati kérelmek miatt azonban nem kezdődött el a kármentesítés.

Előzmények:

A Korm. határozatokat megelőzően a környezetvédelmi felügyelőség 1992-ben kötelezte az akkori tulajdonos Metalloglobus Rt.-t, hogy szüntesse be a környezetkárosítást a Metallochemia telephelyén, és dolgoztasson ki javaslatot a környezeti kár felszámolására. A Metalloglobus Rt. felmérette a szennyezés kiterjedését, illetve kidolgoztatta a műszaki beavatkozási javaslatokat. Több alternatíva közül végül is a helyi lakosság, civil szervezetek rendkívül aktív részvétele mellett a környezetvédelmi felügyelőség határozatai szabták meg részletesen a benyújtott tervek alapján az „un.” szarkofág kialakításával a kármentesítés módját.

A Metalloglobus Rt. leállította a termelést, egyúttal keresetet nyújtott be a kötelezés rá hárítható mértékének megállapítására az illetékes bírósághoz. Emiatt a kármentesítés nem indult el. A patt helyzetnek a kormányhatározatok vetettek véget.

2004. évi feladatteljesítés:

  • A 1063/2004. (VI. 28.) Korm. határozatot követően a Metalloglobus Rt. és a Magyar Államot képviselő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) között létrejött szerződés alapján a Metallochemia telephely állami tulajdonba került. Ezzel egyidejűleg a Metalloglobus Rt. átadta a kármentesítéssel kapcsolatos tervanyagot, és a Metalloglobus Rt. által már megkötött szerződéseket is.
  • A Korm. határozat a program főfelelőseként a KvVM-et jelölte ki. A KvVM az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságot (OKTVF) bízta meg a beruházói feladatok ellátásával.
  • Az autópálya földmű tekintetében NA Rt.-vel közös vállalkozás sikeres megvalósítása érdekében a Korm. határozatát követően azonnal kapcsolatfelvétel történt az NA Rt-t képviselő UNITEF Rt.-vel annak érdekében, hogy az UNITEF Rt. alvállalkozóként felelősséggel vegyen részt az autópálya földmű építés közbeni folyamatos műszaki ellenőrzésében.
  • Kormányhatározat kiadását követő két hónapon belül az engedélyezések megtörténtek, rendezett szerződéses háttér mellett megkezdődhettek a munkálatok. Ezek:
    • Kialakításra került az együttműködés a XXII. kerületi önkormányzattal, civil szervezetekkel.
    • Tájékoztató iroda létesült, ahol a hét minden napján szakemberek válaszolnak a lakosságot érintő kérdésekre, folyamatosan rögzítik, továbbítják kéréseiket, észrevételeiket a kármentesítő team felé, illetve a helyi Városházi Híradóban a lebonyolító rendszeres tájékoztatást ad a munkálatok előre haladásáról.
    • 2004. augusztus 5-én a munkaterület átadásra került.
    • 2004. augusztus 26-án megnyílt a beruházás finanszírozási kerete.
    • 2004. október 6-án az OKTVF megkötötte a kármentesítésre vonatkozó vállalkozási szerződést a közbeszerzési eljárás győztesével, a VEGYÉPSZER Rt.-vel.
    • 2004. év végéig befejeződött a műtárgyak és az épületek bontása.
    Megépült továbbá a törőüzem; 31 db gyárépületből 35 000 m3 bontási törmelék keletkezett, a kinyert 300 t betonvas újrahasznosításra a MÉH-be került; a visszamaradt tartályban tárolt mintegy 80 m3 pakurát és az összegyűjtött 330 t különböző veszélyes hulladékot az előírásoknak megfelelően veszélyes hulladéklerakóba szállították; elbontottak 930 fm hosszú belső iparvágányt, folyamatban van a sínek átadása a MÁV részére; sor került 4 db kémény és egy víztorony robbantásos bontására.

A 2004. évre ütemezett feladatokat a kármentesítés résztvevői maradéktalanul teljesítették.

Az ilyen módon előkészített területen 3,5 év áll rendelkezésre a szennyezett föld és salak műszaki bevédésére, a megtisztított területek rekultiválására.
A Korm. határozat részhatáridőként az autópálya földmű 2005. november 30-i átadását szabta meg. Ezért a munkálatok feszítetten folynak. A törőgép három műszakban őrli a salakot, a kitermelés, bedolgozás két műszakban folyik, miközben a gyűjtés, szállítás minden fázisa bizonylatokkal igazolt és folyamatosan ellenőrizik a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartását.

2005 - 2008. évi feladatok:

  • Az NA Rt. által előírt útpálya alaptestnek való megfelelés folyamatos ellenőrzése.
  • A mentesítés első lépéseként, a gyártelep déli felén a termett agyagrétegbe 2 m mélyen beágyazódó bentonit anyagú résfal építése, változó 4,5-22 m mélységben, 1280 m hosszban. A résfallal körbezárt, bevédett területen belül lesz elhelyezve a kármentesítés során a gyártelep területén korábban felhalmozott 400 000 m3 fémkohászati salak, és a külső területekről beszállított szennyezett talajok egy része, mintegy 250.000m3. A salakot előírt szemszerkezetűre történő őrlés után az autópálya földművébe kell beépíteni.
  • A külső területekről származó kevésbé szennyezett talajnak csak egy része kerül a résfallal körbezárt térbe. Mivel ez nem alkalmas autópálya töltés építésére, ezért az út nyomvonalán kívül kerül elhelyezésre a bevédett területen a salakkitermelés időszakában.
  • A telepi szennyezett talajvizet a víznyerő kutakból a mentesítés időtartamára épített tisztítóműbe termelik ki, tisztítás után bevezetik a közcsatornába.

A beruházás megvalósulásával az egészségkárosító tényezők megszűnésén túlmenően Nagytétény az M6-os mellett új szerviz úttal, közösségi célokra felhasználható parkosított zöld területtel, és korlátlanul hasznosítható, megnövekedett értékű területekkel gazdagodik.

Budapest, XXII. ker., Budafok-barlanglakások kármentesítése (műszaki beavatkozás):

Budapest, XXII. ker. Budafok-barlanglakások térségében, az óbudai Gázgyárból származó, 1967-69. között lerakott gáztisztító massza ártalmatlanítását, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség KF 50454-17/2001. határozata rendelte el. A környezeti kockázatot az okozza, hogy a massza nagy koncentrációban tartalmaz toxikus anyagokat, ennél fogva veszélyes hulladékminősítést kapott. A műszaki beavatkozás során a budafoki barlanglakások térségében a szennyezett területekről 36.645 tonna gázmassza hulladék kerül elszállításra és anyagában történő hasznosítással ártalmatlanításra 2005. december 31-ig. A beruházás összköltsége, amely magába foglalja a terület teljes rehabilitációját is, közel 2,5 Mrd Ft. Ennek fedezetét az OKKP-ra a korábbi években elkülönített források biztosítják. A terület kármentesítésének lebonyolítása, a szükséges forrás biztosítását és a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően, 2004 őszén elkezdődött el a munkaterület átadásával.

A szerződés 2004. július 17-i aláírását és a munkaterület átadását követően, a műszaki beavatkozást végző kivitelező megkezdte a feladatok teljesítését:

  • a műszaki beavatkozással érintett ingatlanok tulajdonosaival történő megállapodások elkészítését,
  • a kivitelezés alá bevont és a kivitelezés során érintett közművek, közutak, épületek, ingatlanok, telepített zöld növényzet, kerítések, épületek állapotfelvételét, geodéziai bemérését, épületek ellenőrző süllyedésmérését, gázmassza hulladékdombok kijelölését,
  • környezetvédelmi kiviteli, és építési, engedélyes és kiviteli, bontási, valamint hat szakági közmű (elektromos, gáz, víz, csatorna, telefon, Tv kábel) tervek elkészítését, engedélyeztetését,
  • területrendezés, terület előkészítés, közműmegszüntetés, közmű kiváltás, zöldnövényzet irtás, belső kerítésbontás, a területre lerakott kommunális hulladék elszállítását,
  • iroda, fekete-fehér öltöző rendszerű szociális blokk, pihenő helyiség-étkező, őrzéshez szükséges létesítmények, információs iroda, mérlegház, hitelesített hídmérleg, gépkocsi mosók, belső közlekedési utak, kocsitárolók, csurgalék-, technológiai és szociális vízelvezető-gyűjtő rendszer, ideiglenes kerítés, térvilágítás kivitelezését,
  • a műszaki beavatkozás részét képező alábbi környezeti alapállapot vizsgálatok elvégzését:
    • zajmérés, forgalomszámlálás, akusztikai szakvélemény készítés,
    • levegőtisztasági alapállapot mérés,
    • talaj-, hulladék-, réteg- és összetétel vizsgálat,
    • zöld növényzet vizsgálat,
    • iroda, szociális blokk vízminőség vizsgálat,
    • terepalakításhoz beszállított föld vizsgálat,
    • bontási hulladék vizsgálat.

Az aktív műszaki beavatkozás 2004. október 14-én kezdődött, amely során markolásos kisgépi és nagygépi technológiával, valamint manuálisan kitermelésre kerül a lerakott gáztisztító massza, amelyet zárt, fedett járműre raknak. A helyszínre telepített hídmérlegelést követően ADR előírásoknak megfelelően a gázmassza elszállításra kerül a Borsodi Érc- Ásvány- és Hulladékhasznosító Műbe (BÉM). A BÉM a hulladékot a nagy vas tartalma miatt, mint másodlagos nyersanyagot hasznosítja. A technológia során a gázmasszát technológiai alapanyaggal (vastartalmú anyagok), kokszporral és egyéb adalékanyaggal keverik, majd a kemencében 1200 ± 50 0C-on kiégetik és a redukciós folyamatok eredményeképp a jelenlévő vasoxid alapú porok jelentős része vassá redukálódik. A redukált szemcsék összeolvadnak és ún. zsugorítvány keletkezik. A BÉM a gázmassza felhasználásával magas vastartalmú zsugorítványokat állít elő, amelyet építőipari alapanyag gyártásánál, cementgyárakban lehet felhasználni.

Budafok - barlanglakások térségéből 2004. december 31-ig kitermelésre és elszállításra került 14.586 tonna gázmassza, amelyből hasznosításra került 10.548.tonna. A hasznosítás során keletkezett zsugorítvány 16.109 tonna.

Üröm, Csókavár (műszaki beavatkozási terv készítése és a csurgalékvíz ártalmatlanítása):

1. Az Óbudai Gázgyár 1967-1976. között az Üröm község külterületén elhelyezkedő Csókavár hegy felhagyott mészkőbányájába 34.000 m3(61 000 t) gáztisztító masszát szállított.
A savas közegű (pH=1-2) massza veszélyessége elsősorban abban áll, hogy abból a csapadékvíz hatására toxikus anyagok (nehézfémek, arzén, cianidok, mérgező szerves anyagok) oldódnak ki, a szennyezett csurgalékvíz pedig beszivároghat a karsztrendszerbe. Észak-Budai karsztvíz-rendszerben lévő potenciálisan veszélyeztetett karsztvíz-kivételek: Csillaghegy-Árpádfürdő, Római fürdő, Békásmegyer, Bründl forrás, Budakalász, Dolina völgyi K-22 jelű kút (Munkaterápiás Intézet), továbbá a Pilisborosjenő Vízmű kútjai.

Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség több ízben - először 1994-ben - kötelezte a Fővárosi Gázművek Rt-t a környezetszennyezés felszámolására. A határozatokat a Gázművek rendre megfellebbezte, de emellett az Rt. számos környezetvédelmi intézkedést is tett:

  • előzetes tényfeltárást és kockázatfelmérést végeztetett,
  • a veszélyes hulladék ártalmatlanítására vonatkozóan a laboratóriumi vizsgálatokat követően félüzemi kísérleteket végeztetett,
  • megkezdte a felügyelőség által azonnali intézkedésként elrendelt sürgősségi munkákat, a lerakott veszélyes hulladék alsó részében felgyülemlett szennyezett csurgalékvíz szivattyúzását, majd elszállítását a DUNAFERR szennyvíztisztítójára. (Az azonnali intézkedések elrendelését az indokolta, hogy a gázgyári hulladék alján felgyülemlő csurgalékvíz szintjének (nyomásának) emelkedésével napról-napra nőtt az É-budai karsztvíz-rendszer elszennyeződésének veszélye).

A jogorvoslati eljárás a Legfelsőbb Bíróság ítéletével zárult, amikor is az LB 2001. 03. 08-i dátummal kihirdetett ítélete a Gázművek felelősségére vonatkozó közigazgatási kötelezéseket jogszabálysértőnek találta és azt állapította meg, hogy a Gázművek kötelezettsége nem áll fenn. Ennek ismeretében a Gázművek minden kármentesítésre vonatkozó tevékenységét azonnal leállította.

Az LB ítéletealapján a tárgyi területek kármentesítése állami feladat, és mivel ez a feladat a kormányzati munkamegosztás szerint más tárca felelősségi körébe nem sorolható, ezért ezek a kármentesítések a környezet védelméért felelős miniszter felelősségébe kerültek. Ezekben az esetekben pedig - a jelenlegi jogi szabályozások értelmében - a kármentesítés kötelezettje az OKTVF.

A műszaki beavatkozási terv 2002-2003. között elkészült és benyújtásra került a Felügyelőségre. A Felügyelőség 2004. augusztus 17-én megküldött KF: 21379-2/2004 sz. határozatában „Üröm-Csókavár gáztisztító massza mentesítésének műszaki beavatkozási tervét” elfogadta, és a benyújtott tervek alapján egyben kötelezte az OKTVF-et a műszaki beavatkozás elvégzésére, 2007. december 31-ig.

A gáztisztító massza kitermelése, elszállítása és anyagában történő hasznosítása 2005-ben kezdődhet meg. A kármentesítés lebonyolításához a KvVM az EU Kohéziós Alapból származó pályázati pénzt is igénybe kíván venni. A pályázati anyagok jelenleg előkészítés alatt állnak, a beruházás tervezett összköltsége 4-6 Mrd Ft.

A Kohéziós Alap Támogatási Kérelem benyújtása 2005. júniusában, míg a brüsszeli döntés a támogatás megadásáról 2005. novemberében várható.

2. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség a KF: 50454-6/2001 sz. határozatában előírta az Üröm-Csókavár mészkőbánya területén található, gáztisztító masszából származó pince, illetve csurgalékvíz kezelését, ártalmatlanítását.

Üröm-Csókavár mészkőbánya területén az OKKP keretében a csurgalékvíz kitermelésére 2002-ben létesült 4 db csápos szivárgóval kiegészített aknás kút. Az 1 m-es átmérőjű aknás kutak 10.4, 7.6, 13.4 és11.3 m talpmélységűek, alsó szakaszán perforált kútgyűrűk vannak, amelyből 2 m hosszú perforált csápok lettek beépítve. A kutakban összegyűlt csurgalékvizet automatikus ki-be kapcsolásos szivattyúk, a felső platón lévő 4 db 25 m3-es tároló tartályokba nyomták. Ezekben a tartályokban összegyűlt csurgalékvíz került ártalmatlanításra.

Az elszállított csurgalékvíz mennyisége évekre lebontva:

év200220032004Összesen
csurgalékvíz (m3)19012589062354

Szekszárd, Lőtéri vízbázis (műszaki beavatkozás):

Szekszárd, Lőtéri vízbázis területén 1993-ban észlelték először a klórozott szénhidrogén jelenlétét a talajvízben.
A vízbázist 1955 óta vették igénybe vízellátásra. A térségben több olyan ipari üzem is található, amely tevékenysége során klórozott szénhidrogént használt fel, így a BHG szekszárdi üzeme, a MEZŐGÉP Vállalat, Patyolat Vállalat és itt volt a Magyar Néphadsereg vegyvédelmi alakulatának gyakorló tere is, a mai Szekszárd Vízitársulat telephelyén. A vizsgálatok során a térségben kimutatott szennyező anyagok: diklór-etilén, triklór-etilén, tetraklór-etilén, valamint toluol, etil-benzol és xilol.

Az OKKP keretében a területen 1997-1998. között végzett részletes tényfeltárási munka vizsgálata megállapította, hogy a Lőtéri vízbázis Ny-DNy-i irányú utánpótlási területét öt gócpontban jelentős kiterjedésű és koncentrációjú diklór-etilén szennyeződés érte. A mélységtől függően a mért koncentrációértékek 13 µg/l és 5078 µg/l között változtak.

A tényfeltárási munkák eredménye alapján, 1999-ben a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a klórozott szénhidrogénnel szennyezett talajvíz tisztítását rendelte el 2004. augusztus 30-ig, amelynek célja a szennyezett gócokból, valamint a másodlagosan szennyezett, emiatt az üzemelésből kivont vízműkutak térségében kitermelt vízmennyiség megtisztítása.

A műszaki beavatkozás, a kiépített mentesítő rendszer üzemeltetése 2002. áprilisában kezdődött, amelynek szakaszai a 6 hónapig tartó próbaüzem, az aktív kármentesítési szakasz, valamint a stabilizációs szakasz. Próbaüzemi időszaka alatt a kitermelt víz mennyisége 2400 m3/nap és 1200 m3/nap között változott. Általánosan tendenciaként megállapítást nyert, hogy a talajvízbe került eredeti szennyezőanyag (tetraklór-etilén, triklór-etilén) bomlási folyamat során a diklór-etilén tovább haladt a vinil-klorid fázisig. 2002-2003. között a kitermelt és megtisztított vízmennyiség 1.008.000 m3 volt, 2004. decemberéig pedig 3.500.000 m3.

A hidraulikus gát kiépítésével sikerült megakadályozni, hogy a szennyeződés elérje a vízmű ivóvíztermelő kutjait, a szennyezés jelentős mértékben csökkent, de vannak még úgy nevezett gócpontok, ahol a szennyezés még határérték feletti.

Szerződésmódosítás keretében a műszaki beavatkozás 2005. december 31.-ig tart, 2005. január végéig további 1.580.000 m3 szennyezett víz került tisztításra.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 53.228-2/2002. sz. határozata szerint, a műszaki beavatkozás első üteme 2005. december 31.-ig tart, elsődleges célja a szennyezett talajvízből a klórozott szénhidrogének eltávolítása, valamint a vízbázis védelme (azaz a szennyezett területekről a vízbázis felé ne áramoljon a szennyező anyag). El kell végezni a legszennyezettebb víztömeg eltávolítását a határozatban előírt kármentesítési határértékek elérésével.

A második ütem végéig, 2009. december 31-ig, további folyamatos üzemeltetésre van szükség.

A KvVM beruházásába tartozó kármentesítési projektek monitoring feladatai:

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter kijelölése alapján a KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítési projektek végrehajtásakor létesített monitoring rendszerrel kapcsolatos feladatok kötelezettje az OKTVF. A tényfeltárást illetve műszaki beavatkozást követő kármentesítési monitoring vizsgálatokat a VITUKI Kht. végezte, valamint elkészítette az értékelő jelentéseket. A jelentéskészítés során értékelésre került a Kr. rendelet szerinti monitoring engedély, a vízjogi engedély és a kutak telekkönyvi bejegyzésének a helyzete, valamint a projekt helye az OKKP Alprogramokban.

Az OKKP keretében a környezetvédelmi tárca kármentesítési beruházási munkái során 1996-2001. között 30 területen létesült figyelőkutak utóellenőrzési feladatainak ellátására 2002-ben közbeszerzési eljárást kezdeményezett, amely négy régiót ölel fel: az Észak-Nyugat-Magyarországi régió, a Kelet-Magyarországi régió, a Dél-Magyarországi régió és az Észak-Magyarországi régió. A feladat magába foglalja valamennyi létesített figyelőkút tekintetében az alábbiakat:

  • környezeti állapot rögzítése az adott területekre vonatkozó vizsgálat sorozat alapján,
  • üzemeltetési engedélyezési terv készítése területenként,
  • a létesítmények üzemszerű állapotának biztosítása a mintavételekhez,
  • a létesítmények jogi helyzetének feltárása,
  • a létesítmények üzemeltetési engedélyének a megszerzése,
  • utóellenőrzési terv és zárójelentés készítése a létesítmények vagyonleltárával.

Régiónként és kármentesítési területenként a záródokumentációk 2004. év során elkészültek és benyújtásra kerültek az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségekre. A záródokumentációban foglaltak alapján az utóellenőrzési munkák során az OKTVF számára, mint engedélyesnek 30 területen 201 figyelőkútra vízjogi üzemeltetési engedély került kiadásra, továbbá 9 területen 29 figyelőkút eltömedékelése, valamint három kármentesítési területen 8 db új figyelőkút létesítése javasolt.

A Felügyelőségek a záródokumentációkat határozattal elfogadták és egyben kötelezték az OKTVF-t a monitoring folytatására.

A KvVM beruházásában 1996-2004. között indított és a beruházási egység által lebonyolított egyedi és megelőlegezési projektek pénzügyi táblázatát a 12. melléklet tartalmazza.

4.3.2. Területkezelés, területvásárlás, barnamező, kisajátítás

Az OKKP működtetése, valamint az ismert fedezethiányos kármentesítések támogatása során szükségessé vált:

  • A kedvező területek megvétele, kisajátítása, illetve a terület kezelői jogai átvételének lebonyolítása.
  • Adott területeken a jövőbeni területhasználat megnevezése, az adott térség területrendezési-, területfejlesztési terveivel összhangban, szükség esetén a tervek módosításának kezdeményezése, az érintett hatóságokkal, szervezetekkel és jövőbeni hasznosítókkal folyamatos. Iterációs egyeztetések lebonyolítása, az ehhez kapcsolódó tervezési, szervezési, koordinációs feladatok ellátása.
  • A terület hasznosítása, értékesítése.

2004-ben, az e célra elkülönített 100 millió Ft-ból többek között a következő feladatok valósultak meg:

  • Kiskőrös, Izsáki út terület őrzése, a helyi képviselet és a szennyezőanyagok ideiglenes lerakásának biztosítása, az ajánlattételi szakaszban levő projektre vonatkozó kivitelezői szerződés megkötéséig.
  • Üröm, Csókavár terület őrzése, a helyi képviselet biztosítása a szennyezőanyag letakarás műszaki állapotának ellenőrzése, csapadékvíz és csurgalékvíz ártalmatlanítása a kivitelezői szerződés megkötéséig.
  • Kármentesítés helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség által meghozott határozat alapján a kármentesítési projektekkel kapcsolatos területkezelési feladatok ellátása, a KvVM-mel történt előzetes egyeztetést követően.

5. Az Alprogramok keretében végzett kármentesítések

(A fejezet, az egyes tárcák által készített jelentések alapján került megfogalmazásra, ezért a tárcák által leírtakat követve, nem azonos tematikai sorrend alapján történt a tényadatok felsorolása, kiértékelése.)

A 11/2004. (K. Ért. 6.) KvVM utasítás 2. számú melléklete és az OKKP középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozatban, a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 4. § (3) b) pontjában, és annak a helyébe lépő 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint, az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat, a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően kell végrehajtaniuk a tárcáknak Alprogramjaik keretében. E jogszabályok értelmében az érintett miniszterek költségvetési tervezési kötelezettsége évente, a tárcájuk felelősségi körébe tartozó OKKP-Alprogramok végrehajtásához szükséges pénzeszközök tervezése.

Több tárcánál - általában a KvVM szakmai támogatásával - a korábbi években elkezdődött az egyedi kármentesítési beruházások végrehajtása. Elsősorban finanszírozási okokból más tárcák egyelőre csak a feladatok megfogalmazásáig jutottak, illetve az alprogramba bevonandó területek számbavétele történt meg.

A 2004. év végéig, állami forrásokból indított jelentősebb kármentesítési beruházások - köztük a jelentősebb alprogramok - költségeit a 13. melléklet tartalmazza, míg a 2004. évi lekötött előirányzatok a 3. táblázatban láthatóak. Az előirányzat „0” értéke azt jelzi, hogy nem indult be az adott alprogram, illetve előkészítése jelenleg még az országos feladatok keretében folyik.

3. táblázat

Minisztérium / Alprogram2004. évi lekötött előirányzat
millió Ft
GKM- Szilárdásványbányászati Alprogram:
  • Mecseki uránbányászat környezeti kárai
  • Volt állami szénbányák bányabezárási összes költség
 

840,0000
900,0000
GKM - MÁV alprogram1 622,5860
MeH/PM – ÁPV Rt - társasági alprogram*6 550,0000
MeH/PM – ÁPV Rt - volt szovjet ingatlan alprogram480,5025
MeH/PM – Kincstári Vagyon Igazgatóság alprogramja7,6870
FVM – intézményi alprogram*1,0000
BM - rendvédelmi alprogram0
KvVM - vízügyi alprogram0
KvVM – természetvédelmi alprogram0
KvVM – környezetvédelmi alprogram0
ESzCsM – egészségügyi intézményi alprogram-
HM – honvédelmi alprogram1 624,4030
OM – oktatási intézményi alprogram0
IM – büntetés-végrehajtási alprogram3,6880
NKÖM– intézményi alprogram4,0000
KvVM beruházásába tartozó egyedi projektek481,0000
Metallochemia gyáregység és környezete kármentesítése
(központi költségvetés, GKM (NA Rt), KvVM)
1 865,0000
Összesen14 380,0035

* teljes előirányzat összege, „lekötött összeg” adat nem áll rendelkezésre

A 4. táblázatban, az 1994 és 2004 közötti környezeti kármentesítések költségráfordításait tüntettük fel alprogramonként.

Környezeti kármentesítések költségráfordításai 1994 és 2004 között

4. táblázat

millió Ft-ban
Minisztérium, Alprogram / Év199419951996199719981999200020012002200320041994-2004
KvVM0,00,0830,0840,0780,01400,01500,01450,02350,01000,01000,0 *11150,0
GKM - Szilárdásvány-
bányászati Alprogram –Uránércbányászat
0,00,00,00,02295,33471,33419,53122,62954,31745,4260,117263,5
GKM - Szilárdásvány-
bányászati Alprogram – Szénbányászat
1013,01502,02169,01212,01579,02103,02935,01835,01582,01394,0921,018245,0
(az összegnek kb. 10%-a fordítódott kármentesítésre)
GKM - Vasúti Alprogram1,1218,2518,0682,1888,91030,01280,8754,31041,91092,31096,38604,0
PM - ÁPV Rt. Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram 0,00,00,00,0397,0320,0307,6308,5319,0768,0912,73333,9
PM - ÁPV Rt. Társasági Alprogram10175,27042,817218,0
PM - Kincstári Vagyoni Igazgatóság Alprogram0,00,00,00,00,00,00,039,567,747,3
HM Alprogram0,00,00,00,0164,0255,0881,01600,0850,01753,01624,47127,4
FVM Alprogram 0,00,00,00,00,00,080,00,05,010,01,096,0
NÖKÖM Alprogram0,00,00,00,00,00,00,00,00,05,04,09,0
OM Alprogram0,00,00,00,00,01,00,00,00,03,10,04,1
IM Büntetés-
végrehajtasi Alprogram
0,00,00,00,00,00,00,00,00,02,847,550,3
Metallochemia gyárterület és környezete kármentesítése          1865,01865,0
(GKM: 1500,0
KvVM:240,0
központi költsévetés:125,0)
ÖSSZESEN1014,11720,23517,02734,16104,28580,310403,99070,49102,27773,65867,084773,5

* A KvVM 2004. évi OKKP költségvetéséből, 240 millió Ft összeg került felhasználásra az M6-os autópálya építéséhez kapcsolódó Metallochemia és környezete kármentesítésére. A kármentesítés 2004-2008. évi pénzügyi ütemezése a 18. oldalon található.

5.1. Belügyminisztérium -Rendvédelmi Alprogram

Az OKKP keretében az Alprogramok támogatási körében megtörtént az intézmények kötelezettségébe tartozó szennyezett területek, szennyező források felmérése, időszaki felülvizsgálata, pontosítása és az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába. A Minisztérium költségvetésén belül 2004. évben - forráshiány miatt - nem került elkülönítésre forrás a Rendvédelmi Alprogram egyedi kármentesítési feladatainak végrehajtására, így az egy későbbi időpontban realizálódhat. 

5.2. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
5.2.1. Szilárdásvány-bányászati Alprogram
5.2.1.1. A magyarországi uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő feladatok

A Kormány 2385/1997. (XI. 26.) határozata kiemelt jelentőségű beruházásként jóváhagyta a magyarországi uránérc-bányászat megszűnésének rekultivációs feladatairól készített beruházási javaslatot. A Beruházási Program 2004. évi feladataira az alábbi pénzügyi forrás állt rendelkezésre:

Költségvetési törvény340 000 000 Ft
2003. évi maradvány32 954 496 Ft

A 2005. évre áthúzódó összeg 88 879 004 Ft, mely tartalmazza a Magyar Államkincstár 2003. novemberi, a 2004. évi pénzügyi folyósítás leállításáról és 2005. évre történő átütemezéséről rendelkező döntése miatti 79 941 673 Ft-ot, illetve az elszámolás-technikai okok miatt áthúzódott összeget (8 937 331 Ft). A 2004. évi tényleges pénzügyi folyósítás, amely figyelembe veszi a 2003-ról, illetve a 2005-re áthúzódó kifizetéseket is 260 058 327 Ft-on teljesült.

A magyarországi uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő feladatok pénzügyi adatainaktáblázatos feldolgozását a 14/a., míg historikus adatait a 14/b. melléklet tartalmazza.

5.2.1.2. Hosszú távú feladatok 2004. évi összefoglalója

A 2385/1997. (XI. 26.) számú Kormányhatározatban jóváhagyott „Beruházási Program a magyarországi uránipar megszüntetésének rekultivációs feladatairól” 2002. december 31-ig tartalmazta az un. hosszú távú feladatok (víztisztítás, karbantartás, monitoring tevékenység) költségeit. A 2003. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a Kormány 2006/2001. (I. 17.) számú határozatában döntött ezen feladatok finanszírozásáról és úgy rendelkezett, hogy azt a KvVM-el egyeztetett formában a beruházás forrását biztosító GKM fejezetben kell megtervezni.

A 2004. évi Intézkedési Terv I-IV. negyedéves terve és a teljesítése az alábbiak szerint alakult:

 TervTény
1-2. Környezetellenőrzés és környezetvédelem üzemeltetés452 286 000 447 237 291
3. Vásárolt szolgáltatások47 714 000 47 644 000
4. Eszközpótlás0 5 022 574
HOSSZÚTÁVÚ TEVÉKENYSÉG ÖSSZES500 000 000 499 903 865

A környezetvédelmi tevékenység - figyelembe véve a 2003. évi CXVI. törvényben (a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről) szabályozott költségcsökkentést is - az átalakított tervnek megfelelően folyt.

A Környezetellenőrzési Monitoring üzemeltetése során a hatósági előírásoknak megfelelő számú (Környezetellenőrzési Terv szerinti) mintavételezés és különféle laboratóriumi vizsgálat történt.

Elkészült a zagytéri kármentesítő rendszer II. ütemi bővítése, melynek beüzemelését december hónapban megkezdték. Bővült a vezérlésirányítási rendszer is a kármentesítő rendszer új elemeinek beintegrálásával.

Az egységes vízkormányzás zavartalanul folyt. A bányavíz és a csurgalékvizek urán-mentesítése a tervnek megfelelően alakult. A zagytéri vízkezelő technológia vezérlésirányítása is bővítésre került a II. ütemi kármentesítő rendszer elemeivel. Az új rendszer már képes vezérelt módon a kezelendő vizek direkt fogadására, így a fogadó medence alkalmas lett üzemzavarok esetén a kármentesítés folyamatos üzemének fenntartására.
A karbantartási tevékenység a költségcsökkentés miatt a tervszerűen elvégzendő feladatok minimalizálásával csak az üzemzavaros helyzetek megoldására irányult.

Az utógondozási tevékenység a monitoring elemek megközelítésének biztosításán, karbantartásán és a mintegy 29 km-nyi vízelvezető árok rendszer folyamatos tisztításán (iszapkotrás, bozótirtás stb.) túl mintegy 80 ha-nyi terület kaszálását, eróziós javítását látta el.

Összességében megállapítható, hogy a hosszú távú tevékenység az Intézkedési Tervnek megfelelő műszaki és pénzügyi teljesítéssel valósult meg. A tevékenységet ellenőrző hatóság részéről alapvető kifogás nem merült fel, az előírt kibocsátási határértékek betartása rendben történt. A munkálatok során tartós üzemzavar nem történt.

5.2.1.3. A volt állami szénbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok

A Kormány a szénbányászat szerkezetátalakítása keretében 1991-ben kezdte meg a kármentesítési munkákat. A bezárt bányák környezetében hátra maradt környezeti károk felszámolása, az e célra elkülönített költségvetési forrásból finanszírozva tervszerűen folyik. A kármentesítést a SZÉSZEK tulajdonában lévő és általa irányított három regionális szervezet (a Bányavagyon-hasznosító Rt.-k, röviden: BVH Rt.-k) végzi. A Mecseki BVH Rt. a volt Mecseki Szénbányák, az Észak-Dunántúli BVH Rt. a volt veszprémi, oroszlányi, tatabányai és dorogi szénbánya vállat, a Borsodi BVH Rt. pedig a volt nógrádi, borsodi és mátraaljai szénbánya vállalat területén tevékenykedik.

A 2004-ben végzett kármentesítési munkák:

Mecseki BVH Rt.:376,611 MFt
É-dunántúli BVH Rt.:312,909 MFt
Borsodi BVH Rt.:231,360 MFt
Összesen:920,880 MFt

Jelentősebb műszaki beavatkozások:

BányabezárásDorog, Lencsehegy, osztályozó bontás, aknák utántömedékelése
TájrendezésPécs, Vasas D-i meddőhányó
Dorog., Lencsehegy II., meddőhányó
Kazincbarcika, Ádám-völgyi meddőhányó
Rendezett meddőhányók utógondozása
BányakárPécs, Mecsek-Szabolcs
Dudar
Rózsaszentmárton
Salgótarján és környéke
Felsőnyárád
Sajómercse

Monitoring keretében a vízszint és vízminőség megfigyelések a korábbi, szénbányászat által érintett területeken: Mecseki medence (Pécs, Komló), Borsodi medence, Salgótarján város területe.

ASzilárdásvány-bányászati Alprogram keretében indított kármentesítési feladatok pénzügyi adatainaktáblázatos feldolgozását a 15/a., míg historikus adatait a 15/b. melléklet tartalmazza, térképi ábrázolása a 16. mellékletben látható.

5.2.2. GKM - Szennyezett ipari területek, Ipari Park Alprogram

Az Ipari Parkok vizsgálata két lépcsőben történt meg. Első ütemben az 1997-98-ban címet nyert Ipari parkok felmérését, második ütemben pedig az 1999-2000-ben címet nyert Ipari Parkok felmérését végezték el.

Az 1997-98-ban Ipari Park címert nyert 75 db iparterület, valamint az 1999-2000-ben Ipari Park címet nyert 58 db iparterület - pályázati dokumentációk anyagának értékelésén alapuló előzetes minősítésével - barna-, vegyes- és zöldmezős kategóriákba került besorolásra.
A GKM a két felmérési ütemben 90 db barna- és vegyes mezős telepítésű Ipari Park környezeti állapot, környezetszennyezettség és szennyezőforrásokra vonatkozó információit és adatait gyűjtötte össze

A két ütemben végzett felmérés eredményeként 35 esetben nem találtak szennyezésre utaló információt, a többi 55 db Ipari Parkra vonatkozó információkat adatlapok felvételével rögzítették.

5.2.3. GKM - MÁV Alprogram

Az OKKP-ból támogatva a MÁV Alprogram keretében az első ütemben a MÁV felelősségi körébe tartozó szennyezett területek, szennyezőforrások felmérése került sor.
2004-ben a MÁV Alprogramba tartozó, tényfeltárás előtt, illetve tényfeltárás után álló 67 szennyezett területre vonatkozó adatlapok kitöltésére és az NKPL I., illetve NKPL II. listába történő beillesztésére került sor.

A MÁV Rt. 2004. évi környezeti kármentesítési tervében 1800 millió forintot irányzott elő az OKKP feladatok finanszírozására. A 2004. évi teljesítések két területet fognak át, egyrészt a korábbi években megkezdett munkák folytatását, másrészt a 2004. évben végzett ill. megkezdett (befejezett vagy további időszakra áthúzódó) kármentesítési beavatkozásokat.

A kármentesítési munkák szorosan kapcsolódnak az üzemanyag-ellátó rendszerek rekonstrukciós munkáihoz, amelyek késnek. A feladatok egy részét az építési tevékenység előtt kell elvégezni, tiszta területet biztosítva ezzel az új építmény számára. A mentesítési munkák zömét, a legszennyezettebb területek mentesítését és talajvíz megtisztítását azonban csak a régi kiszolgáló helyek elbontása után lehet elvégezni, biztosítva a folyamatos üzemanyag-ellátást.

Egyrészt ez az egymásrautaltság, másrészt a közbeszerzési eljárások elhúzódása és az EU-támogatásra benyújtott pályázatok elbírálásának a késedelme okozott nem várt lemaradást a források felhasználásában. Szerepet játszott a lemaradásban, hogy a több mentesítési munkát fővállalkozóként, vagy konzorciumvezetőként irányító MÁVÉPSZER Kft. gazdasági nehézségei miatt időközben felszámolásra került. A teljesítés 1 096 millió Ft, mintegy 4 millió Ft-al magasabb szinten történt, mint a - hasonló nehézségeket jelentő - 2003. évi, de a fenti okok miatt elmaradt a tervezettől. A megkezdett munkák - a MÁVÉPSZER Kft. munkáit illetően is - szerződésileg rendezettek és folytatódnak, befejezésük biztosított.

A MÁV részvénytársasággá történő átalakulását követően a 2194/1997. (VII. 9.) Kormány határozatában arra kötelezte a MÁV Rt-t, hogy 10 éven belül (2005. 12. 31-ig) számolja fel a környezeti kárait. A bekövetkezett jogszabályi változások és más körülmények hatására ez a határidő sem anyagilag, sem műszakilag nem tartható. Ezért a MÁV Rt kezdeményezni fogja, hogy a mentesítés ütemét az OKKP feladatainak teljesítésére vonatkozó 219/2004 (VII. 21.) sz. Kormányrendelet előírásaihoz igazítva, a fenti határidőt a Kormány 2010. december 31-re módosítsa. Ezen határidőig a MÁV Rt. a munkák finanszírozására 2003. évben a 2010-ig terjedő időszakra céltartalékot képzett.

A MÁV alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatok legfontosabb pénzügyi adatait és historikus listáját a 17/a, és 17/b melléklet foglalja magába. A kármentesítési feladatok térképi megjelenítését a 17/c melléklet tartalmazza.

5.3. Pénzügyminisztérium
5.3.1. PM-ÁPV Rt. Alprogramjai

Az ÁPV Rt. tevékenységi körébe tartozik a vagyonkezelő szervezet és jogelődjeinek portfóliójába tartozó cégekkel, ingatlanokkal és a volt szovjet ingatlanokkal kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, valamint a privatizációs szerződésekben rögzített környezetvédelmi kötelezettségek rendezése. Az ÁPV Rt. a feladatok finanszírozását a mindenkori költségvetési törvény által a környezetvédelmi tevékenységre meghatározott előirányzatból, valamint a privatizációs bevételekből erre a célra elkülönített pénzkeretből biztosítja. 2004-ig két nevesített alprogram a „Volt szovjet ingatlan alprogram” és aTársasági Alprogram” keretében folytak a kármentesítési munkák.

5.3.1.1. ÁPV Rt. - Társasági Alprogram

A Társasági Alprogram keretében finanszírozott környezetvédelmi feladatokat nem közvetlenül az ÁPV Rt., hanem a támogatott társaságok teljesítik, és a finanszírozás elsősorban a társaságok és feladatok, nem pedig terület szerinti bontásban történik.

Az Alprogram keretében megvalósított környezetvédelmi munkák továbbá nem kizárólag kármentesítések - melyekre vonatkozóan a tényfeltárás, műszaki beavatkozás és monitoring szakaszok érdemben elkülöníthetőek - hanem számos beruházási, bontási, tartály rekonstrukciós, illetve hulladékkezelési részelem, tevékenység is szerepel a támogatott feladatok között. Ezek a histórikus táblázatban rögzített kármentesítési kategóriákba nem - vagy csak „önkényes” csoportosítással - sorolhatók be. Ezért az Alprogram historikus adatait tartalmazó táblázat nem került összeállításra, hiszen az a fentiek alapján maradéktalanul nem értelmezhető.

Amennyiben pedig az Alprogramra vonatkozó adatok nem határozhatók meg valamennyi társaságra és feladatra vonatkozóan következetesen, a táblázatban rögzített számok nem az Alprogram valós adatait tükrözik, így esetlegesen téves következtetés levonására adhatnak okot.

A Társasági Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatok legfontosabb pénzügyi adatait a 18. melléklet foglalja össze.

5.3.1.2. ÁPV Rt. - Volt szovjet ingatlan Alprogram

A volt szovjet ingatlan alprogram keretében teljesített feladatok pénzügyi összesítését a 19/a., míghistorikus adatait a 19/b. melléklet tartalmazza.

A táblázat, a költségvetési törvényben a „volt szovjet ingatlanok környezetvédelmikárelhárítása” című soron szereplő összeg terhére történő felhasználás adatait mutatja. A költségvetési sorról kifizetett összegek a volt szovjet ingatlanokkal kapcsolatos tűzszerészeti mentesítések ellenértékét, ill. az egyéb, kárelhárításhoz, kármentesítéshez kapcsolódó feladatok - pl. műszaki ellenőrzés - költségét is tartalmazzák.

A 33/2000. (III. 17.) Korm. rend. hatályba lépését megelőzően a feladatot megvalósító vállalkozóval kötött szerződések általában az adott terület „kármentesítésére” vonatkozóan kerültek megkötésre. Ezen kármentesítési munkálatokat a táblázat „műszaki beavatkozás” oszlopában jelenítettük meg, azonban a szerződések értelemszerűen magukba foglalták a műszaki beavatkozáshoz szükséges tényfeltárási feladatokat is.

Egyes évekre vonatkozóan a kármentesítésbe bevont területek száma nem egyezik meg a tényfeltárások, műszaki beavatkozások és utóellenőrzések összesített számával; ennek oka, hogy az adott évben egyes területeken több kármentesítési szakasz is folyt, egymást követően, vagy területrészeken párhuzamosan. 

5.3.2. PM-Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) Alprogramja

Az OKKP országos számbavételi feladatainak részeként megtörtént a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felelősségi körébe, vagyonkezelésébe tartozó szennyező források és szennyezett területek felmérésének első szakasza, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása.

A KVI 2004. évben a 2 területen Kállósemjénben és a komáromi erőd területén végzett kármentesítési műszaki beavatkozást. Ezek költségei összesen 7,687 millió Ft-ot tettek ki.

5.4. Honvédelmi Minisztérium - Honvédelmi Alprogram

A HM - Honvédelmi Alprogram felépítésében - illeszkedve az OKKP-ban megfogalmazott célokhoz - potenciális és tényleges szennyezőforrások, szennyezések feltérképezését, a szennyezett területek kármentesítésének különböző szakaszait és a szennyezések megelőzését, illetve a műszaki intézkedések körébe sorolt azonnali beavatkozásokat, továbbá a kiegészítő műszaki megoldások feladatsort foglal magába. A HM - Honvédelmi Alprogram saját keretein belül kiépítette az adatfelvétel és -feldolgozás technikai hátterét.

A HM - Honvédelmi Alprogram keretében teljesített kármentesítési feladatokat és legfontosabb pénzügyi adatait a 20/a. melléklet, historikus adatait pedig a 20/b. melléklet foglalja magába.
A kármentesítési feladatok térképi megjelenítése a 20/c. melléklet.

5.5. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium - Egészségügyi Intézményi Alprogram

Az Egészségügyi Intézményi Alprogram keretében az ESZCSM felügyeleti jogkörébe tartozó intézmények szennyező forrásainak és szennyezett területeinek felmérése, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, akármentesítési alprogram feladatainak meghatározása, költség- és időütemezése történt meg.

Kijelölésre került az alprogram felelős szervezeteként az Országos Mentőszolgálat. A Mentőszolgálat 8 telephelyén megtörtént a tényfeltárás, és azt követően a műszaki beavatkozás támogatására KÖVICE pályázatot nyújtottak be, eredménnyel.

5.6. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - Intézményi Alprogram

Az FVM 2001. évben indította el a tárca tulajdonosi, kezelői felelősségi körébe tartozó intézmények, gazdálkodó szervezetek környezeti kárfelmérésének előkészítését. A feladatot az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet látja el.

2002 előtt a kármentesítések az FVM Intézményeiben egyedi projektek formájában, sürgősségi helyzetnek megfelelően működtek. Az „OKKP FVM Intézményi Alprogramja” és az ehhez kapcsolódó szervezett, irányított kármentesítési programok kidolgozása 2002. évben kezdődött. A számbavétel után 2003-ban készült el az Alprogram költség- és időütemezése. Az FVM Intézményi Alprogramja keretében első ütemben megtörtént az FVM felelősségi körébe tartozó szennyezett területek, szennyezőforrások felmérése 31 területen.

Az alprogram második ütemeként a tényfeltárás előtt álló, illetve tényfeltárás során feltárt szennyezett területre vonatkozóan 11 db B1, illetve 1 db B2 adatlap kitöltésére került sor. Az elkészült tényfeltárás alapján 2005-ben el kell kezdeni kialakítani a kiemelt szennyezők (pl. ATEV Rt.) kármentesítési és finanszírozási tervét, ütemezését.

Az FVM Alproram 2004. évi kármentesítési projektjeinek listáját és fő pénzügyi adatait a 21/a. melléklet, historikus adatait pedig a 21/b. melléklet mutatja be.

5.7. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Alprogram

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Környezeti Kármentesítési Programon belül indított NKÖM Alprogram keretében 2003-ban elkészíttette a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felügyelete alá tartozó 41 intézményben a szennyező források felmérését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal kötött megállapodás alapján. A vizsgálat eredményeként 28 objektum esetében került kitöltésre ASZF adatlap, mely segítségével történik a szennyezett terület/szennyezőforrás azonosítása, a szennyezett környezeti elem, szennyezőanyag és tevékenység, a terület technikai jellegű információinak előzetes meghatározása.

A 2003-ban készült felmérés alapján kiválasztott 28 objektumra, 2004-ben készült a tényfeltárást megalapozó állapotfelmérés, vagyis a kármentesítési munkálatokat megalapozó feladat-meghatározás és annak költségbecslése, illetve a tervezett feladatok időütemezése.

Az Alproram 2004. évi kármentesítési projektjeinek listáját és fő pénzügyi adatait a 22/a. melléklet, historikus adatait pedig a 22/b. melléklet mutatja be. 

5.8. Oktatási Minisztérium - Oktatási Intézményi Alprogramja

A Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium 1998. végén kötött megállapodása alapján, 1999-ben elkészültek az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretein belül az Országos Számbavételhez szükséges dokumentumok - az oktatási tárca alprogramjához kapcsolódó Adatlapok és Zárójelentések. Ennek költségeit a Környezetvédelmi Minisztérium 1,0 millió forinttal támogatta. Az elkészült dokumentumokat megküldésre kerültek a KvVM Fejlesztési Intézetének nyilvántartásba vétel érdekében.

Az iratok szerint a debreceni, a budapest-lágymányosi és a veszprémi - az Oktatási Minisztérium által felügyelt egyetemekvagyonkezelésében lévő - területek sürgős beavatkozást igényelnek.

A Szeged „Öthalmi Laktanya” részletes felmérését, szakvéleményezését központi forrásból 1999-ben az ELGOSCAR Int. Kft. elvégezte, a Környezetvédelmi Minisztérium BJ-1243/98. sz. pályázat nyerteseként. A terület kármentesítésével kapcsolatban 2002. február 26-án az OM egyeztetett az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséggel. A Felügyelőség 6346-5/2003. számú határozatának megfelelően 2003. év végén a terület tényfeltáró dokumentációja benyújtásra, továbbá a kárelhárítási és műszaki beavatkozási terv jóváhagyásra került. A tervek elkészíttetésére 3,125 millió Ft-ot biztosított az OM.
A Szegedi Egyetem - saját és pályázaton nyert forrásból - idén megkezdi a kármentesítést, a műszaki beavatkozási terv szerint.

2004. őszén a Debreceni Egyetem Kassai úti területén folyó diákotthon építés során talajszennyezésre bukkantak. A Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség összehívott 2004. december 9-i helyszíni szemléje alapján - előreláthatólag - 2005. végéig elkészül ennek a tényfeltáró illetve a műszaki beavatkozás tervdokumentációja. A tényfeltárás 20-25 millió Ft-ra becsült költségét az Egyetem saját költségvetéséből biztosítja. (Az esetleges kármentesítés költsége még nem ismert.)

Az öt terület kármenetesítése mintegy 300,0 millió Ft-os költségeiből - az előzetes tervek szerint - 50,0 millió Ft-ot biztosít 2006. végéig az OM. A kármentesítési költségek fennmaradó részét a Minisztérium pályázati és intézményi forrásból kívánja biztosítani.

Az OM Alproram 2004. évi kármentesítési projektjeinek listáját és fő pénzügyi adatait a 23/a. melléklet, historikus adatait pedig a 23/b. melléklet mutatja be.

5.9. Igazságügyi Minisztérium - Büntetés-végrehajtási Alprogram

A szennyező forrásokról, szennyezett területekről összegyűjtött adatok, információk alapján - az OKKP IM - Büntetés-végrehajtási Alprogramja keretében - történt meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága irányítása alá tartozó bv. szervek kármentesítési feladatainak meghatározása.
Az alprogram - 2003-ban végrehajtott - első ütemében a büntetés-végrehajtás 50 szervének 85 objektumában 91 db terület felmérése történt meg. A 2004-es évben megtörtént a felvett adatlapok pontosítása, elektronikus feldolgozása. Az ASzF adatlapok, valamint a helyszíni bejárások alapján 19 területre vettek fel B1 adatlapot, melyek segítségével a vizsgált területek rangsorolhatók.
Az alprogram végrehajtási ütemtervének kidolgozásakor ragaszkodtak a kizárólag környezetvédelmi szempontokat (feltételezhető szennyezések, környezet veszélyeztetése, kármentesítés fontossága) figyelembe vevő prioritási sorrendhez.

Az IM Alproram 2004. évi kármentesítési projektjeinek listáját és fő pénzügyi adatait a 24/a. melléklet, historikus adatait pedig a 24/b. melléklet mutatja be.

A központi költségvetési forrásból különböző tárca-alprogramok, illetve KvVM beruházásában indított kármentesítések helyszíneinek térképi megjelenítését a 25. melléklet foglalja magába.

5.10. A nem költségvetési szervezetek kezelésében lévő kármenetesítések

A nem költségvetési szervezetek kezelésében lévő kármenetesítésekről nincs pontos országos adat. Ehhez szükséges a FAVI-KÁRINFO rendszer informatikai fejlesztése, az adatlapok miniszteri rendeletben történő közzététele, a meglévő adatlapok kiegészítése, illetve konvertálása.

Egyedi, célirányos kézi adatgyűjtésre támaszkodóan az állapítható meg,hogy 2004-ben:

  • az önkormányzatok kötelezettségében 31 területen, mintegy 3 Mrd Ft értékben kezdődött meg, folytatódik, illetve kezdődik kármentesítés (26/a. és 26/b.mellékletek),
  • a gazdasági társaságok beruházásában több, mint 500 projekt keretében, több tíz milliárd forint értékben folytatódik, illetve kezdődik kármentesítés (27/a, 27/b, 27/cmellékletek).
  • A felmérés szerint, 2004-2005. év folyamán, a gazdasági társaságok beruházásában folytatódó, illetve az előkészítés alatt álló kármentesítési projektek száma meghaladja az ötszázat. Ezek közül:
    • 174 olyan település van, ahol a kármentesítések száma egy,
    • 68 db településen 2 és 5 közötti,
    • 10 db településen 6 és 10 közötti,
    • 5 db településen pedig 11 és 20 közötti a folytatódó, illetve az előkészítés alatt álló kármentesítési projekt.

Az OKKP jövőbeni feladatai
  • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szerint átstrukturálódik az OKKP országos számbavételéhez kötődő adatszolgáltatás, a FAVI-- KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetését is érintően. A rendszereket működtető, használó szervezetek (KvVM, háttérintézmények, felügyelőségek) valamint az ügyfelek felkészítése, munkájuk szakmai támogatása a közeljövő legfontosabb feladata az új eljárási rend alkalmazására történő gyors és rugalmas átállás érdekében.


  • A történeti kutatás alkalmazási feltételeinek jogi, szervezeti, szakmai feltételeinek kimunkálása a megváltozott adatszolgáltatási rend figyelembevételével az ismert felszín alatti víz és földtani közeg szennyezettségéről a kármentesítésért kötelezett ügyfél által benyújtott adatlapok mellett. Ezzel a módszerrel mindazok a jelenleg nem ismert, szennyezettség gyanús területek, potenciális szennyező források felderítésére is mód van, amelyekről a jelenlegi tulajdonos (kezelő, használó) nem bír tudomással.


  • Az ingatlan-nyilvántartás és a FAVI-KÁRINFO kapcsolati rendszerének kialakítása. A cél az, hogy egy ingatlanról minden, a tulajdonos, kezelő, eladó, vásárló számára fontos információ egyidejűleg rendelkezésre álljon. A környezeti kármentesítési kötelezettség egy ingatlanon ugyanakkora (sokszor nagyobb) teher, mint pl. a jelzálogteher és éppen úgy átszáll az új tulajdonosra is. Megléte, megszüntetésének határideje, költségei befolyásolják az ingatlan értékét és a területhasználati lehetőségeket is.


  • A kármentesítés felelősségi körére vonatkozóan több törvény módosítása szükséges, a környezeti felelősségről szóló 2004. április 21-i 2004/35/EK irányelv jogharmonizációja keretében. A felelősség viselésének szabatos jogi szabályozásával biztosítani kell, hogy különösen a hátrahagyott területszennyezések esetén egyértelmű legyen: a terület jelenlegi tulajdonosa a felelős a kármentesítésért akkor is, ha a szennyezésben ő maga vétlen. Ilyenkor lehetőség van jelentős támogatás megszerzésére, ami elérheti a szükséges költségek 100 %-át is. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a támogatást nyújtó állami szervek átvállalnák a felelősséget is a kármentesítésért.


  • Fontos stratégiai cél az EU által nyújtható támogatási lehetőségek minél hatékonyabb felhasználása a kármentesítésre, kiemelten kezelve az. un barnamezős beruházásokat.
    A használaton kívül került, vagy jelentős mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori iparterület, gazdasági terület, vasútterület, illetve felhagyott katonai területek, mint barnamező, vagy más néven rozsdaövezet gazdasági, szociális, kulturális vagy egyéb társadalmi célú komplex hasznosítása céljából a környezeti károk felszámolásával együtt kezelendő a hasznosítási beruházási tervek megvalósítása, minél szélesebb partnerkör bevonásával.
    A barnamezők felszámolására, kialakítandó a jogi és gazdasági támogatási rendszer. A barnamezős területek újrahasznosításával, egyben kármentesítésével az egységes szemléletű problémakezelés érdekében el kell indítani az országos stratégia megfogalmazását, a szabályozási feladatokat el kell végezni, az országos szintű rendszer működtetése céljából ki kell alakítani a tárca együttműködést is biztosító szervezeti hátteret.

Mellékletek


1-27[zip]Az összes melléklet egy tömörített állományban
1. [doc] OKKP Állami feladat-, felelősségi kör és finanszírozás
2. [jpg] A Kövice 2004. évi felhasználási terve
3. [jpg] Az OKKP 2004. évi költségterve, 2005 és 2006. évi kötelezettségvállalással
3/a. [jpg] Az OKKP 2004. évi általános feladatok részletes terve (3/a. melléklet)
3/b. [jpg] Az OKKP 2004. évi általános feladatok részletes terve (3/b. melléklet)
3/c. [jpg] Az OKKP 2004. évi országos feladatok részletes terve (3/c. melléklet, 1. oldal)
3/c. [jpg] Az OKKP 2004. évi országos feladatok részletes terve (3/c. melléklet, 2. oldal)
3/d. [jpg] Az OKKP 2004. évi egyedi feladatok részletes terve (3/d. melléklet)
3/e. [jpg] Az OKKP 2004. évi egyedi feladatok részletes terve (3/e. melléklet)
3/f. [jpg] Az OKKP 2004. évi egyedi feladatok részletes terve (3/f. melléklet)
4. [jpg] Az OKKP 2004. évi módosított költségterve
4/a. [jpg] Az OKKP 2004. évi általános feladatok módosított részletes terve
4/b. [jpg] Az OKKP 2004. évi országos feladatok módosított részletes terve (4/b. melléklet, 1. oldal)
4/b. [jpg] Az OKKP 2004. évi országos feladatok módosított részletes terve (4/b. melléklet, 2. oldal)
4/c. [jpg] Az OKKP 2004. évi egyedi feladatok módosított részletes terve
4/d. [doc] Az OKKP 2004. évi eredeti és módosított előirányzatai, valamint a 2004. évi tényleges kifizetések
5. [doc] Kiadványok, CD-k, honlap jegyzéke
6. [doc] Környezeti kármentesítések kivitelezése című konferencián elhangzott előadások
7. [doc] Az ÖKOTECH Környezetvédelmi Vásáron elhangzott előadások
8. [doc] A FAVI információs rendszer objektum és ügyfelei számának időbeli alakulása
9. [xls] OKKP keretében, a KvVM beruházásában indított kármentesítések aktuális helyzete (1996-2004.)
10. [doc] A 2004. évben folyamatban lévő, a KvVM beruházásában indított prioritási listás kármentesítési projektek
11. [doc] 2004-ben folyamatban lévő, a KvVM beruházásában indított kármentesítési - egyedi és megelőlegezési projektek térképe
12. [xls] A KvVM beruházásában 1996. és 2004. között indított projektek pénzügyi táblázata
13. [doc] Állami forrásokból indított kármentesítési beruházások 2004. év végéig
14/a. [doc] Az uránbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok pénzügyi adatai
14/b. [doc] Az uránbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok historikus adatai
15/a. [doc] A szénbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok pénzügyi adatai
15/b. [doc] A szénbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok historikus adatai
16. [doc] GKM, Szilárdásvány-bányászati - Alprogram térkép
17/a. [doc] MÁV Rt. - Alprogram pénzügyi adatok
17/b. [doc] MÁV Rt. – Alprogram historikus adatok
17/c. [doc] MÁV Rt. - Alprogram térkép
18. [doc] PM/ÁPV Rt. - Társasági Alprogram pénzügyi adatok
19/a. [doc] PM/ÁPV Rt. - Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram pénzügyi adatok
19/b. [doc] PM/ÁPV Rt. - Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram historikus adatok
19/c. [doc] PM/ÁPV Rt. - Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram térkép
20/a. [xls] HM - Alprogram pénzügyi adatok
20/b. [xls] HM - Alprogram historikus adatok
20/c. [doc] HM - Alprogram térkép
21/a. [doc] FVM - Alprogram pénzügyi adatok
21/b. [doc] FVM - Alprogram historikus adatok
22/a. [doc] NKÖM Alprogram pénzügyi adatok
22/b. [doc] NKÖM Alprogram historikus adatok
23/a-b. [xls] OM Alprogram pénzügyi adatok; OM Alprogram historikus adatok
24/a. [doc] IM Alprogram pénzügyi adatok
24/b. [doc] IM Alprogram historikus adatok
25. [doc] Állami forrásokból indított kármentesítési beruházások térképi bemutatása (1996-2004)
26/a. [xls] Önkormányzatok beruházásában folytatódó, illetve előkészítés alatt álló kármentesítési projektek (2004-2005)
26/b. [doc] Önkormányzatok beruházásában folytatódó, illetve előkészítés alatt álló kármentesítési projektek térképi bemutatása (2004-2005)
27/a-c.[doc] Gazdsági társaságok beruházásában folytatódó, illetve előkészítés alatt álló kármentesítési projektek térképi bemutatása (2004-2005)