Kármentesítési Konferencia - 2003. május 21.


Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) rövid- és középtávú szakasza (1996-2002)
Rakics Róbert
környezetvédelmi helyettes államtitkár, KvVM

Az OKKP előzményének tekinthető, 1991-ben a volt szovjet objektumok környezetvédelmi kárainak felmérése.

Ez a tevékenység azonban nem programszerű keretek között került végrehajtásra.

Az ennek hiányából adódó negatív tapasztalatok, továbbá a nemzetközi gyakorlat (pl. Superfund, Altlasten) áttekintése is arra mutatott, hogy egy ilyen jelentős idő és költségigényű, szerteágazó ismereteket igénylő tevékenység eredményesen csak országos program keretében végezhető.

A nemzetközi tapasztalatok alapján az is világossá vált, hogy szükséges az országos program egyre hosszabb időtávot átfogó szakaszolása, az évről évre gyarapodó ismeretekhez igazodóan.

Az 1996- 1997. közötti rövid távú szakasz t a Kormány 2205/1996. (VII.24.), az 1998-2002. közötti közép távú szakasz t a 2304/1997. (X.8.) határozatával fogadta el.

A 2002-2030 . közötti hosszú távú szakasz on belül a feladatok hat évenkénti ütemezéssel a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz igazodnak.

Az 1996-1997 . közötti rövid távú szakasz , a program indításakor minden érv azt erősítette, hogy a rendelkezésre álló költségvetési forrás (1,0 Mrd Ft) nagy hányadát megalapozó, előkészítő feladatokra fordítódjon.

Ugyanakkor viszont a hazai közvélemény jogos és sürgető elvárása volt a média által is ismertetett szennyezett területek mielőbbi kármentesítése.

Ezért az OKKP indításakor az a döntés született, hogy az első években, a környezetvédelmi tárca részére biztosított források legalább 70 %-át kell az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési beruházásokra fordítani.(A környezet védelméért felelős minisztérium beruházásában 32 területen került sor a kármentesítés indítására)

A beruházások végzésével párhuzamosan a programot megalapozó munkák is megkezdődtek. Ezek keretében készült el többek között:

  • az OKKP koncepció-, illetve stratégia terve, a fő feladatcsoportok, továbbá a program fázisainak meghatározásával;
  • a kármentesítés állami feladat- és felelősségi körét tisztázó problémafelvető anyag, az állami felelősségi kör kormányzati munkamegosztás szerinti megosztásának elvei, az Alprogramok indítása;
  • felelősségi körtől független a szennyező-források, szennyezett területek országos számbavételének koncepció terve, illetve erre támaszkodóan a munka indítása;
  • térinformatika információs rendszer, a KÁRINFO koncepció tervére támaszkodóan a fejlesztés indítása és ehhez kapcsolódóan a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista összeállításának elméleti megalapozása;
  • a program K+F, szabályozási feladatainak koncepció és ütemterve és erre támaszkodóan a munkák megkezdése;
  • a PR tevékenység koncepció- és stratégia terve;
  • a kármentesítés fogalom-rendszerének rögzítése széleskörű szakmai grémium bevonásával;
  • a felszín alatti vizek és talaj határértékrendszerének szakmai megalapozása;
  • a program működtetésének szervezeti-, intézményi hátterének kialakítása;
  • nemzetközi támogatások, együttműködések keretében tapasztalatcserék;
  • a program állami támogatásának közgazdasági megalapozása;
  • a tartós környezetkárosodások megelőzésének jogi- és gazdasági szabályozó rendszernek megalapozása.

A 1998-2002 . közötti közép távú szakasz keretében:

  • Az OKKP koordinációjában elindultak a kormányzati munkamegosztás szerinti tárca Alprogramok, amelyek száma jelenleg 17.
  • 2002. év végéig különböző állami forrásokból összességében 230 területen, mintegy 56 milliárd Ft, ezen belül a KvVM beruházásában (1996-2002 között) 47 területen 4,1 Mrd Ft ráfordítással kezdődött kármentesítés.

  • Évtizedest hiányt pótolva, hatályba lépett a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet, továbbá a felszín alatti vizet és a talaj (földtani közeg) szennyezettségi határértékrendszerét rögzítő 10/2000. (VI.2) együttes miniszteri rendelet.

  • A felszín alatti vizek és a talaj minőségi vizsgálataira vonatkozó szabványok igen nagymértékű hiányának pótlása ütemezetten folyik.

  • A KÁRINFO – kiépítésével szinkronban – folytatódott a tartós környezetkárosodások, szennyezett területek, illetve a szennyező-források Országos Számbavétele.
  • Az EU 2001/C 37/03 számú, a környezet védelmét szolgáló állami segítségnyújtásról szóló Közösségi iránymutatás figyelembe vételével megteremtődött a fedezethiányos felelősök részére a KAC támogatás igénybevételi lehetősége is pályázati úton.

  • Megkezdődött az EU által nyújtható strukturális, kohéziós támogatási lehetőségek feltárása.

A 2002-2030. közötti hosszú távú szakasz első hat évét felölelő, a 2003-2008 . közötti szakasz keretében végzendő fő feladatcsoportok a következők:

  • Gyorsítani kell a szennyezett területek országos számbavételét, a történeti kutatásokra is kiterjedően.
  • A KÁRINFO fejlesztésével azt is el kell érni, hogy szoros kapcsolatba kerüljön az ingatlan-nyilvántartással.
  • A felszín alatti víz, a földtani közeg károsodásával kapcsolatos felelősség egyértelműbbé tétele érdekében, a kérdéssel összefüggő jogszabályok módosítása, illetve a hiányok pótlása, különös tekintettel a felszámolási- és csődeljárásba került társaságok esetére.
  • A kormányzati munkamegosztás szerinti Alprogramok keretében folytatni kell az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési beruházásokat.

  • Fel kell tárni, hogy milyen módon és mely OKKP tevékenységekre lehet kiegészítő forrásokhoz hozzájutni.

  • A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területeken a kötelezettnek legkésőbb 2010. december 31-ig kell megszüntetnie a felszín alatti víz, földtani közeg károsodását.