ANNOTÁCIÓ

Baltikum

Közép- és
Kelet- Európa

Balkán

FÁK országok

Észtország

Bulgária

Albánia

Oroszország

Lettország

Lengyelország

Bosznia-Hercegovina

Örményország

Litvánia

Románia

Horvátország

Azerbajdzsán

 

Szlovákia

Macedónia

Fehéroroszország

 

Cseh Köztársaság

Szlovénia

Grúzia

  Magyarország  

Moldávia

     

Ukrajna



Örményország

Országismertetés

Háttérinformáció

A talajszennyezés Örményország fő talajgazdálkodási problémáinak egyike, valamint a problémát jelent a talajerózió az ipari és kommunális hulladékok tisztítása és elhelyezése, és a biológiai erőforrások kimerülése.

A környezetszennyezés általános szintje Örményországban a közelmúltban ugyan csökkent, de ez elsősorban az ipari termelés 1988 évi földrengést és a Szovjetunió összeomlását követő csökkenésének és számos társadalmi-gazdasági problémának tulajdonítható. A gazdaság fejlődése megindult és ezért a szennyezés okozta problémák fokozódó jelentkezése várható.

Összterület

Mezőgazdaság

Erdő

Országosan védett

Egyéb

km 2

km 2

%

km 2

%

km 2

%

km 2

%

29.800

14.000

47

3.341

11

3.035

10

   

Az összterületre vonatkozó adat az ENSZ/EGB, 1998 kiadványából származik.

Népesség

Népsűrűség

Éves növekedés

Születéskor várható életkor

1990 - 1995

férfiak

nők

1000

km 2 - ként

%

évek

3.787

127

1.27

69

76

Adatok forrása: ENSZ/EGB, 1998 és POPIN, 1999

Jogi és államigazgatási alapok

Szennyezett létesítmények és területek meghatározása

A szennyezett létesítmények és területek külön definíciója nem létezik.

Jogszabályok

A környezetszennyezés ökológiai szempontból biztonságos és költség hatékony kezelése érdekében a következő törvények és rendeletek születtek:

  • a Természetvédelmi Jogalkotás Elvei (1991)
  • Törvény a Környezeti Hatásokról (1995)
  • Törvény a Levegő Védelméről (1994)
  • Kódex a Vizekről (1992)
  • Kódex a Földekről (1991)
  • A 448. sz. Kormányhatározat (1993. szeptember 8.), mely adókat és díjakat vezet be a következő tevékenységek után: levegő- és vízszennyezés, ipari hulladékok elhelyezése lerakókon, felszíni-, felszín alatti - és ásványvíz használata, ipari szennyvizek bevezetése. Az adók és díjak befizetésére kötelezettek az ipar- és közlekedési vállalatok üzemeltetői, tekintet nélkül a tulajdonviszonyokra.

Határértékek alkalmazása

A vízben, levegőben és talajban lévő szennyezők jellemzésére MPC (legnagyobb megengedhető koncentráció) és RC (maradék-koncentráció) értékeket vezettek be.

Felelős hatóságok

A Természetvédelmi Minisztériumon belül a Földvédelmi Osztály és a közelmúltban felállított Veszélyes Anyagok Osztálya felelősek a szennyezett létesítmények kezeléséért.

Nyilvántartás

Az Országos Tudományos Akadémia Ökológiai és Neoszféra Tanulmányok Központjának munkatársai dolgozták ki és alkalmazták a nehézfémekkel szennyezett létesítmények térképi megjelenítésének módszerét, ami hozzájárul a közvélemény tájékoztatásához az eredmények felől.

Talaj- és felszín alatti vízszennyezés jellemzése

A talaj- és felszín alatti vízszennyezés forrásai

Örményországban a következő szennyezett létesítmények és területek a szennyezés főbb forrásai:

  • Ipari létesítmények: Az ipari szennyezés fő forrásai a bányászat, fémkohászat, a vegyipar és építőipar. A kibocsátott emissziók változatos összetételben tartalmaznak nehézfémeket (arzént, ólmot, kadmiumot, nikkelt, stb.), fluor- és klórvegyületeket (dioxinokat is), cián- és nitrogénvegyületeket, továbbá egyéb, a talajt és felszín alatti vizet szennyező anyagokat.
  • Hulladéklerakók: Területszennyezést elsősorban az ipari és kommunális hulladékok okoznak. Az 1985-1990 közötti időszakban mintegy 36,7 tonna ipari hulladék, melyből 20 ezer tonna mérgező. A jelenleg keletkező ipari hulladékok mennyisége nehezen becsülhető.
  • Termőföldek szennyezése: Az ipari létesítményekkel kapcsolatban a fentiekben említett probléma hatása érinti a létesítmények közelében lévő termőföldeket is. Különösen az Ararát-völgy térségében növényvédő szerekkel és műtrágyákkal is szennyezettek. Bár a legártalmasabb szerves klór növényvédő szerek (DDT, DDE és heptaklór) használatát az 1970-es években betiltották, az 1995-96 évi vizsgálatok egyes talajokban ezek maradványait nagy koncentrációban mutatták ki. A termőföldek 1992. évi privatizációja és a korábbi központosított növényvédőszer-elosztási rendszer összeomlása nyomán a növényvédő szerek jelenlegi használata nehezen ellenőrizhető.
  • Bányalétesítmények: A bányászati tevékenységek által szennyezet talajokról jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű adatok. A meddőhányók, salak- és egyéb lerakók nagy koncentrációban tartalmaznak szennyező anyagokat.
  • Ólommal szennyezett létesítmények: A gazdasági viszonyok következtében Jerevánban egyes gazdálkodók ólmot nagy koncentrációban tartalmazó földeket művelnek. Az ólom forrásai az ipari emissziók és az ólmozott benzin.

Nem léteznek az ipari és kommunális hulladékok ártalmatlanítására, vagy az újrahasznosítható rész visszanyerésére alkalmas berendezések. Az ipari hulladékok jelentős részét előzetes tisztítás nélkül kommunális hulladéklerakókon helyezik el.

Örményországban 45 városi és 429 vidéki lerakóra kerül a szilárd kommunális hulladék; összterületük kb. 1500 ha. A lerakókat tervezési engedély, vagy környezeti hatástanulmány nélkül létesítették. A talajréteggel történő lezárásukat általában elmulasztják. A vizsgálatok a lerakókban talaj- és felszín alatti vízszennyezést eredményező nagy nehézfémtartalmat mutattak ki.

A nyilvántartott szennyezett létesítmények/területek száma

A szennyezett létesítmények számbavétele nem történt meg.

A potenciálisan szennyezett létesítmények közül megemlíthetők:

  • A Kadjaran-i réz- és molibdén üzem. A telephely egyes részein jelentős réz- és molibdén-szennyezés tapasztalható.
  • Az Ararat-i aranyüzem környezetében a nehézfémekkel szennyezett terület nagysága 20 km 2 -re becsülhető. Az arzénkoncentráció a legnagyobb megengedhető értéket (MCP-t) több százszorosan túllépi.
  • Vegyipari üzemek Vanadzorban és Jerevánban.

Vizsgálati módszerek

A potenciálisan szennyezett létesítmények és területek azonosítása

A vonatkozó adatok nem léteznek.

Szennyezett létesítmények és területek vizsgálata

A talajokat szennyező nehézfémek kimutatása atomabszorpciós a spektrográfiai módszerekkel történik.

Szennyezett talajok ártalmatlanítási lehetőségei

Kitermelt szennyezett talaj ártalmatlanítása

Szennyezett talajok ártalmatlanítására alkalmas berendezések nincsenek, bár örmény kutatók dolgoznak a technológia kifejlesztésén.

Szennyezett talaj- és felszín alatti víz kármentesítése

Az Országos Tudományos Akadémia Ökológiai és Neoszféra Tanulmányok Központjának munkatársai nehézfémekkel, cián- és nitrogénvegyületekkel, továbbá növényvédő szerekkel szennyezett létesítmények kármentesítési technológiájának kifejlesztésén dolgoznak A technológia alkalmazásával a különféle szennyezett létesítmények, pl. a fentiekben említett Ararat-i aranykinyerő üzemi terület kármentesíthető lesz.

Finanszírozás és kárfelelősség

Vizsgálat és kármentesítés

Örményország jelenlegi gazdasági helyzetében szennyezett létesítmények és területek vizsgálatára és kármentesítési beavatkozásokra központi források gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre. Örményország szennyezett talajaival kapcsolatos problémák feltételezhetően hasonlóak a volt Szovjetunió és az EGB országaiban felmerülőkkel. Együttműködés ezekkel az országokkal ezért elengedhetetlen az ökológiai problémák megfelelő és elégséges megoldásához.

A szennyezőkre és tulajdonosokra vonatkozó jogi követelmények

A jogi követelményeket az Örmény Köztársaság természetvédelmi és környezetgazdálkodási díjakról és bírságokról közelmúltban elfogadott törvénye (1998. 12. 28.) és a megfelelő Kormányhatározat (1998. 12. 31.) tartalmazza.

A probléma nagyságrendje

Anyagi vonzatok

A szükséges anyagi eszközök hiányában a szennyezett létesítmények számbavétele nem történt meg.

Egyéb társadalmi problémákhoz viszonyított prioritások

A termőföldek szennyezése az élelmiszerekhez kapcsolódik.

Jellemző példák

Lásd a “Nyilvántartott szennyezett területek száma” c. fejezetet.

Források

Információt szolgáltatott Arevik Poghosyan (az Örmény Köztársaság Természetvédelmi Minisztériuma), 1999. április 13.

Poghosyan, A. (1998), Adatlap Örményország szennyezett területeiről, A KKE országok ad-hoc ülésére beterjesztett jelentés, Varsó, 1998. szeptember.

Szennyezett Talajok Nemzetközi Ad Hoc Munkacsoport (1998), Ad Hoc KKE Fórum a Szennyezett Talajokról, A Varsói Ülés Beszámolója, 1998. szept. 18., A Svájci Környezet-, Erdő- és Tájvédelmi Hivatal beszámolója

POPIN (Népességi Információs Hálózat) (1999). Gazdasági rendszerváltás országainak néprajzi adatai,

Gopher://gopher.undp.org./00/ungophers/popin/wdtrends

www.un.org/popin/wdtrends.htm

UN/ECE Statistical Division (1998), Trendek Európában és Észak-Amerikában, Az ENSZ/EGB statisztikai évkönyve, 1998, http://www.unece.org./stats/
(1994-1997 évi adatok)