Macedonia Jugoszláv Szövetségi Köztársaság

Macedonia J.SZ.K.-ban a szennyezett földek csak részben ismertek, ezért ilyen irányú kutatás nem folyik.

A szennyezett földekkel kapcsolatos jogszabály előkészületi állapotban van, meghozatala 1999. végére várható.

Az összterületre vonatkozó adat az ENSZ/EGB, 1998 kiadványából származik.

Adatok az ENSZ/EGB, 1998 és POPIN, 1999 szerint.

Szennyezettnek minősülnek azok a létesítmények és területek, amelyeken egy, vagy több káros anyag koncentrációja meghaladja a tudományosan megállapított és jogszabályban rögzített megengedhető legnagyobb értéket (MCP= Maximum Acceptable Concentration).

Káros anyagokkal szennyezett területekre vonatkozóan, a Macedon Köztársaságban nem létezik külön jogszabály, amely az egyes káros anyagok MCP-értékét meghatározná. A tudomány az MCP-re rendelkezésre álló nemzetközi információt alkalmazza, ami nincs európai és/vagy tágabb szinten egyeztetve.

A fenti pontban említett okok miatt, a Macedon Köztársaságban a káros anyagokkal szennyezett területek vizsgálatának és szabályozásának céljaira nem alkalmaznak határértékeket. Tudományos célokkal folytatott kutatási témák és munkák keretében egyedi eredmények keletkeztek egyes szennyezett létesítmények és szennyező anyagok tekintetében, melyeket egybevetjük a nemzetközi tudomány eredményeivel.

A témában felelős hatóságok az érintett minisztériumok (a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, továbbá tudományos intézetek, mint a Mezőgazdasági Kar és más szakintézetek).

Jelenlegi ismereteink szerint a témakörben felelős, fentiekben felsorolt intézmények nyilvántartásba vétele ez ideig nem történt meg.

A talajokat és felszín alatti vizeket szennyező káros anyagok különféle forrásokból származhatnak. Macedóniában a legjelentősebbek:

1. Agrokemikáliák (szervetlen műtrágyák és növényvédő szerek), amennyiben azokat szakszerűtlenül alkalmazzák.
2. Szennyezést okozó iparok által kibocsátott tisztítatlan szennyvizek használata öntözési célokra.
3. Védelem nélküli bányalétesítmények, elsősorban veszélyes, mérgező anyagok és ipari hulladékok lerakóhelyei.
4. Állattenyésztő telepek, amennyiben nem rendelkeznek kiegészítő (szilárd hulladékok tárolására és szennyvizek gyűjtésére szolgáló) létesítményekkel.
5. Szén-, vagy hasonló tüzelőanyaggal működő hőerőművek.
6. Ipar által okozott légszennyezés és hulladéklerakók eróziója és csurgalékvize.

A Macedon Köztársaságban eddig végzett vizsgálatok szerint, amelyek nem fedték le az ország teljes területét, a szennyezett létesítmények száma 4 és 6 között van. Elméleti megfontolások alapján számuk 10 körülire tehető.

A Macedon Köztársaságban eddig végzett vizsgálatok szennyezett létesítményeket tártak fel Veles, Kriva Palanka, Probistip területén, a Bregalnica, Zletovska, Kumanovska és Vardar folyók mentén, valamint állattartó telepeken.

A fentiekben említett területeken végzett vizsgálatok kimutattak káros anyagokat, elsősorban nehézfémeket és egyes szerves szennyező anyagokat. A vizsgálati módszerek a fejlett országokban kialakított technológiákat alkalmazzák, mint atomabszorpciós spektrometriát és kromatográfiát.

Szennyezett talajok tisztítását célzó beavatkozásokra különféle okok miatt eddig nem került sor. Közülük a legfontosabbak az anyagi eszközök korlátozott volta és - megfelelő tanulmányok hiányában - a szennyezett területek nagyságának nem kellő ismerete.

Talajok és felszín alatti víz kármentesítését célzó, létesítmények teljes területét érintő tervszerű beavatkozások nem történtek. Kísérleti jelleggel kis parcellákat rekultiváltak füvesítéssel és a talaj tiszta vízzel történő átöblítésével. Egyéb kisléptékű vizsgálatok is folytak.

Az elmúlt 20-30 év folyamán talajszennyezéssel kapcsolatos tudományos-műszaki vizsgálatokat a Macedon Köztársaságban 12-15 kutató végzett. Az eredmények többségét szakfolyóiratokban és egyéb kiadványokban tették közzé. Kisléptékű kármentesítési tevékenységre 2-3 helyen került sor.

Ismereteink szerint egyetlen talajszennyezéssel kapcsolatos per folyt, amelyben Kriva Palanka közelében több tulajdonos kért jogi védelmet a Torinca Bánya meddőhányója által okozott talajszennyezés ellen. A bíróság a felpereseknek az elszenvedett károkért kártérítést ítélt meg.

A talajszennyezéssel kapcsolatos probléma nagyságrendjét valamennyi létesítmény területére egyedileg célszerű megállapítani. Ezzel a céllal a Skopje-i Mezőgazdasági Kar Agrokémiai Intézete javaslatot dolgozott ki a Macedon Köztársaságban 10 létesítményt érintő kutatási témára “Káros anyagokkal szennyezett talajok, öntözővizek és termények agrokémiai, fiziológiai és közegészségügyi szempontjai, és egészséget nem károsító élelmiszerek előállítását célzó beavatkozások” címmel. A téma felelőseként a javaslat a Skopje-i Mezőgazdasági Kart, míg közreműködőkként a Köztársasági Egészségvédelmi Intézetet, továbbá a Tudományos és Matematikai Kart jelölte meg. A javaslatot a Tudományok Minisztériumának bírálói pozitívan értékelték, de végrehajtását az anyagi eszközök helytelen jóváhagyása megakadályozta.

A fenti javaslat elsőrendű prioritást érdemel, mert egy esetben (Kriva Palanka közeléből) a lakosságot tartós talajszennyezés miatt át kellett telepíteni.

Az előző “Egyéb társadalmi problémákhoz viszonyított prioritás” c. pontban említett eset jellemző. Hasonlókra egyéb területeken, pl. Veles, Probistip, stb. is számítani kell.

Információt szolgáltattak Kirik Kalkasliev és Ljupco Avramovski (Környezet és természetvédelmi és fejlesztési alap, Környezetvédelmi Minisztérium, Macedon J.Sz.K., 1999. május 5.

Jekic, M. és Dzekova, M. (1985), Agrokémia, I. és II. kötet, “Kiril és Metodij” Egyetem, Mezőgazdasági Kar, Szopje

Mitriceski, J. és Mitkova, T. (1994), A Kocani rizsföldek nehézfémtartalma, XIX. Növényvédelmi Konzultáció, Ohrid

Mulev, M., Melovski, Lj. és Deralieva, L. (1993), Egyes nehézfémek előfordulása Skopje talajában, lucfenyő (Abies sp.) leveleiben és kérgében, Ökológia és Környezetvédelem, I. kötet, 1-2 sz. 52-62. old., Skopje

Petkovski, D. (1995), Egyes nemillékony nehézfémek (Mn, Fe, Cu, Zn, Co és Pb) előfordulása Ovce Olje-ban. Ökológia és Környezetvédelem, 1-2. sz., Skopje

Trpeski, V. (1995), A talajban lévő biogén elemek és nehézfémek hatása növénytermékek minőségére, Környezet, 1. sz., 1995.+ 31-43. old., Skopje

Trpeski, V. (1996), A NEAP hatásai a mezőgazdasági területek kezelésére és a környezetvédelemre, Környezet, 1. sz., 43-45. old., Skopje

Hristovski, V. (1980), A Bregalnica folyó nehézfém-szennyezésének hatása a rizsföldekre és a rizsre, Az eltávolítás lehetőségei, Mester-fokozati disszertáció, kézirat, Technológiai kar, Skopje

Dzekova, M., Trpeski, V., Tanevski, B. és Spasovski, K. (1988), Talajok és egyes mezőgazdasági termények ólom- és cinktartalma a szennyező forrás távolságának függvényében, Zárójelentés, kézirat. Mezőgazdasági Kar, OOZT Talajvizsgálati Intézet, Skopje

Trpeski, V., Prendzov, S. és Stojanova M. (1988), A talajok ólom- és cinktartalma a Toranica-bánya környezetében, Kriva Palanka közelében, Tanulmánygyűjtemény, Közgazdasági Kar, Skopje

Trpeski, V., Stojovska A., Spirovski, J. és Prendzov, S. (1998), Almaültetvények füvesítésének agroökológiai szempontjai, Macedon Ökológusok I. Nemzetközi Kongresszusa, 1998. szeptember 20-24., Ohrid, Macedon Köztársaság.

Trpeski, V., Dzekova, M., Spasovski, K. és Avramovski, T. (1998), Talajok és egyes mezőgazdasági termények ólom- és cinktartalma a szennyező forrás, a Veles-i “Zletovo” kohó, közelében, Macedon Ökológusok I. Nemzetközi Kongresszusa, 1998. szeptember 20-24., Ohrid, Macedon Köztársaság.

POPIN (Népességi Információs Hálózat) (1999). Gazdasági rendszerváltás országainak néprajzi adatai,

Gopher://gopher.undp.org./00/ungophers/popin/wdtrends

UN/ECE Statistical Division (1998), Trendek Európában és Észak-Amerikában, Az ENSZ/EGB statisztikai évkönyve, 1998, http://www.unece.org./stats/
(1994-1997 évi adatok)