Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina területének nagy része hegyvidék (700 m és a fölötti).

Az elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek ésszerűtlen használata a talajfelszín tartós károsodását eredményezte. A földek lepusztulását szennyezés, a termőképesség csökkenése és rombolás idézte elő.

Közelítő adatok szerint 3000 km ² terület szennyezett és 10 000 km ² -t érint a termőképesség csökkenése. A fizikai rombolás kb. 500 km ² -re tehető. A termőterület éves vesztesége kb. 30 km ² , ami elsősorban a települések és külszíni fejtések területeinek növekedésének tudható be. A négyéves háború idején közel 60 km ² terület károsodott és a háború befejeztével 12.000 km ² aknamezőnek minősíthető.

Az összterületre vonatkozó adat az ENSZ/EGB, 1998 kiadványából származik.

Adatok az ENSZ/EGB, 1998 és POPIN, 1999 szerint.

Külön definíció nem létezik

A talajjal és felszín alatti vízzel kapcsolatos kérdéseket a következő törvények szabályozzák:

A területrendezési törvény

A környezetvédelmi törvény (előkészületben)

A mezőgazdasági földtörvény

A vízügyi törvény

Az erdészeti törvény

A geológiai törvény

A természetvédelmi törvény

A határértékek alkalmazása jelentéktelen.

A talaj- és felszín alatti vízszennyezés kezelése a következő intézmények hatáskörébe tartozik:

A Területrendezés és Környezetvédelem Szövetségi Minisztériuma

A Mezőgazdaság, Vízgazdálkodás és Erdészet Szövetségi Minisztériuma

Az Agrotalajtani Intézet

A Szarajevói Egyetem (Erdészeti Kar és Mezőgazdasági Kar)

Az ipari övezetekhez közel eső területekről a szennyezett talajokat feltüntető térképek készültek. A háború előtt végzett vizsgálatokat azonban folytatni kell.

A talajeróziót feltüntető térképeket is pontosítani kell, mert a háborús cselekmények a talajeróziót felgyorsították. Ezeken a területeken sürgős kármentesítésre van szükség, mert veszélyeztetik a lakosokat és termőföldeket.

A sérült területek (aknamezők, ipari hulladéktárolók, katonai létesítmények, stb.) rehabilitációjára programokat kell beindítani.

A talajszennyezés egyes ipari és városi területeket érint (pl. Zenica, Tuzla, Kakanj, Szarajevo, stb.), ahol a talajt nehézfémek szennyezik (pl. Pb, Zn, Mn, Co, Cu, Mb és Cd), magas kéntartalmak figyelhetők meg elsősorban erőművek környezetében (pl. Kakanj és Lukavac).

Jelentős problémát jelentenek Bosznia-Hercegovinában az erőművi hamu- és salaklerakók, valamint az aluminiumipar hulladékai (vörös iszap). A hamu súlyos ökológiai problémát okoz.

A fentieken kívül talajszennyezés forrásai a mezőgazdaság és az erdészet is. A műtrágyák használata azonban nem jelentős, átlagosan 55 kg/ha.

A jellemző talajszennyező anyagok a nehézfémek, kénvegyületek, szerves szennyező anyagok, savas eső, műtrágyák, növényvédő szerek, hamulerakók és a vörös iszap.

A szennyezésen kívül a földek fizikai rombolása is jelentős károkat okozott, melynek okai két csoportba (átmeneti és végleges) és három időszakba sorolhatók:

A háború előtti időszak 1992-ig.

A háborús évek 1992-1995.

A háború utáni időszak 1995 után.

A földek átmeneti fizikai rombolását a háború előtti időszakban külszíni fejtések, kavicsgödrök, agyagbányák, ipari hulladéklerakók és az erózió okozták. Az okok közé sorolhatók a lakóterületek, ipar, közutak és repülőterek is. A termőterület éves veszteségét 3000 hektárra becsülték.

A lakosság szenvedésein és a gazdaság tönkremenetelén túlmenően a négyéves háború a földek rombolásával is járt; okai az aknák és lövedékek robbanása, árkok és töltések, beton erődítmények, ideiglenes utak, ideiglenes települések, aknamezők, felgyorsult erózió, csapatok mozgása mezőgazdasági területeken és mérges gázok. A termőterület háború okozta nagyrészt átmeneti vesztesége 6000 hektárra tehető. Különösen súlyos volt a veszteség az erdőirtások területén, ahol felgyorsult a talajerózió.

A termőterület rombolását a háborút követő időszakban ugyanazok az okok idézik elő, mint a háború előtt, valamint a települések gyorsütemű építése, fakivágás és a megmaradó aknamezők. A lejtős területek mezőgazdasági hasznosítása is intenzívvé vált, ami hozzájárult az erózió felgyorsulásához. Az aknamentesítési műveletek csak lassan haladnak. A meglévő aknák súlyosan veszélyeztetik a lakosságot és korlátozzák a területek mezőgazdasági hasznosítását.

Eddig hat szennyezett létesítményt vettek nyilvántartásba.

A potenciálisan szennyezett létesítmények és területek azonosítása elsősorban a főközlekedési útvonalak mentén található területekre korlátozódik, pl.: Szarajevóban.

Az azonosítás városi övezetekben is folyik, nevezetesen Szarajevóban és Tuzlában, továbbá Tuzla és Zenica ipari övezeteire is kiterjed.

A talajok szennyezettségét egyes ipari és városi övezetekben (Szarajevó) vizsgálták.

Talajvizsgálatokat végeztek szántóföldeken, mezőkön és legelőkön is. Általában két mélységből vettek mintákat, a felületi és felszín alatti rétegből.

Szennyezett talajok tisztítására, vagy megfelelő elhelyezésére szolgáló létesítmények nem léteznek

Szennyezett talajok és felszín alatti víz kármentesítésére eddig nem került sor.

Egyébként a kármentesítés meghatározott ajánlásokon alapul, pl. savanyú talajok esetén meszezés és a szennyezett talajokon is termelhető növényfajták megválasztása.

Jogszabályok kötelezik a szennyezőt az általa a talajban okozott károsodás mentesítési költségeinek fedezésére. Ezt külön törvények és rendeletek írják elő, de ezeket csak ritkán érvényesítették.

A legnagyobb költségek károsodott talajok rekultivációja során merülnek fel.

Az elpusztított területeknek eddig csak igen kis részét (mintegy 10 %-át) sikerült rekultiválni.

Információt szolgáltatott Mladen Rudez (Bosznia-Hercegovina Területrendezési és Környezetvédelmi Szövetségi Minisztériuma), 1999. április 18.

Szennyezett Talajok Nemzetközi Ad Hoc Munkacsoport (1998), Ad Hoc KKE Fórum a Szennyezett Talajokról, A Varsói Ülés Beszámolója, 1998. szept. 18., A Svájci Környezet-, Erdő- és Tájvédelmi Hivatal beszámolója

POPIN (Népességi Információs Hálózat) (1999), Gazdasági rendszerváltás országainak néprajzi adatai,

Gopher://gopher.undp.org./00/ungophers/popin/wdtrends

UN/ECE Statistical Division (1998), Trendek Európában és Észak-Amerikában, Az ENSZ/EGB statisztikai évkönyve, 1998, http://www.unece.org./stats/
(1994-1997 évi adatok)