ANNOTÁCIÓ

Baltikum

Közép- és
Kelet- Európa

Balkán

FÁK országok

Észtország

Bulgária

Albánia

Oroszország

Lettország

Lengyelország

Bosznia-Hercegovina

Örményország

Litvánia

Románia

Horvátország

Azerbajdzsán

 

Szlovákia

Macedónia

Fehéroroszország

 

Cseh Köztársaság

Szlovénia

Grúzia

  Magyarország  

Moldávia

     

Ukrajna



Cseh Köztársaság

Országismertetés

Háttérinformáció

A független Cseh Köztársaság 1993. januárjában alakult meg, miután a korábbi Csehszlovákia kettévált a Cseh Köztársaságra és Szlovákiára.

Az ipari és mezőgazdasági tevékenységek következtében a földtani közeg és a talajvíz számos helyen elszennyeződött. Jelentős szennyezést okoztak a vegyipari, petrokémiai és fémkohászati üzemek, továbbá a kokszolók, valamint a barnaszén és uránbányák a feldolgozó üzemekkel. Kisebb szennyezést okozott sok helyen a szénhidrogének gondatlan kezelése és a hulladékok tárolása.

A múltból örökölt környezeti károk problémájának kezelése a környezetvédelmi politika elvein alapul. Az alapelvek egyike a környezeti és egészségügyi kockázat társadalmilag elfogadható szintjének megtalálása. Az alapelv azon a tényen alapul, hogy a "zérus kockázat" megvalósítása (vagyis a szennyezés tökéletes megszüntetése) a környezet szempontjából nem mindig szükséges és rendszerint aránytalanul nagy költségekkel jár. A környezet terheléséből származó kockázat tényleges nagysága csak részletes elemzéssel állapítható meg. Az egész folyamat további fontos alapelve a károk és a kármentesítés értékelése a terület várható későbbi használatának figyelembe vételével.

Megjegyzendő, hogy az ivóvíz fő forrása a talajvíz. A hulladékok elhelyezésének legáltalánosabb módja a lerakás.

Összterület

Mezőgazdaság

Erdő

Védett

Egyéb

km 2

km 2

%

km 2

%

km 2

%

km 2

%

78.866

43.000

55

26.600

33

 

 

 

 

Az összterületre vonatkozó adat az ENSZ/EGB, 1998 kiadványából származik.

Népesség

Népsűrűség

Éves növekedés

Születéskor várható életkor

1990 - 1995

férfiak

nők

1000

km 2 - ként

%

évek

10.304

131

-0.02

70

77

Adatok az ENSZ/EGB, 1998 és POPIN, 1999 szerint.

Jogi és államigazgatási alapok

Szennyezett létesítmények és területek meghatározása

Szennyezés alatt értendő a természet azon állapota, amikor a környezet egyes elemei (talaj, talajvíz, geológiai közeg, stb.) antropogén szennyezést tartalmaznak az adott környezetben idegen vegyi anyagok formájában, azok összetételével, koncentrációjával, vagy mennyiségével.

Jogszabályok

Az új Cseh Alkotmányt 1992. december 16-án fogadták el. A Környezetvédelmi Törvényt (1992. évi 17. Törvény) számos egyéb jogszabályhoz hasonlóan a Szövetségi Jogrendszerből vették át. Az új környezetvédelmi politikát 1995. augusztusában hagyták jóvá.

A Cseh Köztársaságban nem vonatkozik külön törvény a szennyezett területekre. Az ezekkel kapcsolatos rendelkezések a következő jogszabályokban találhatók:

  • Az 1973. évi 138. Törvény a Vízgazdálkodásról
  • Az 1997. évi 125. Törvény a Hulladékgazdálkodásról (a korábbi 1991. évi 238. Szövetségi Hulladéktörvény helyére lép)
  • Az 1992. évi 92. Törvény a Privatizációról
  • Az 1992. évi új Vízminőségi Rendelet
  • Az 1995. évi új Környezetvédelmi Politika

A mezőgazdasági földalap (ALF) védelméről az 1992. évi 334. Törvény és a Környezetvédelmi Minisztérium 13/1994. sz. rendelete rendelkezik.

A környezetvédelmi felmérések (öko-audit) igényét a köztulajdon privatizációja váltotta ki, amely a követelményt az 1992. évi Privatizációs Törvény fogalmazza meg. Több a törvényhez csatlakozó rendelet írja elő az öko-audit eljárási szabályait, a kárfelelősség és a kármentesítés követelményeit.

A jelenlegi helyzet nem teljesen kielégítő, ezért a Környezetvédelmi Minisztérium új talajvédelmi törvényt készít elő.

Határértékek alkalmazása

A privatizálandó vállalatok környezeti felmérésének követelményét az 1991. évi 92. Törvény írja elő. A törvény végrehajtási utasításaként az Állami Vagyonkezelései és Privatizációs Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium közös módszertani rendeletet bocsátott ki. A 393/94. sz. rendelet rögzíti a talajra, talajlevegőre és talajvízre vonatkozó cseh ABC határértékeket, amelyek a háttér-, beavatkozási- és sürgős beavatkozási értékeknek felelnek meg. A rendelet két részből áll:

  • az ökológiai auditálás a szennyezés értékelésére összpontosító követelményei (öko-audit),
  • a talaj- és talajvízszennyezéssel kapcsolatos követelmények (tájékoztató határértékek talajra, talajlevegőre és talajvízre)

Felelős hatóságok

A Cseh Köztársaságban a legfelsőbb környezetvédelmi hatóság a Környezetvédelmi Minisztérium, melynek hatáskörébe tartozik a szennyezett létesítmények azonosítása, értékelése és kármentesítése. A minisztérium elsőrendű feladata a szövetségi környezetvédelmi politika, a jogi eszközök és a teljes folyamat irányelveinek kidolgozása.

A minisztérium regionális osztályai az illetékességi területükön felmerülő környezetvédelemmel kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátására hatósági jogkörrel rendelkeznek és azért felelősek.

A Környezet Műszaki Védelmi Főosztálya és annak alárendelt osztályai (Környezeti Károk Osztálya, a Környezeti Hatástanulmányok (EIA) Osztálya, valamint a Hulladékgazdálkodási Osztály) foglalkoznak a környezet műszaki védelmének irányításával, a kármentesítési programok tervezésével és felügyeletével, valamint a szennyezett létesítményeken a kármentesítési beavatkozások ellenőrzésével.

A katonai létesítmények kármentesítése a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik.

A Cseh Környezetvédelmi Felügyelet (CIZP) összesen 42 hivatallal gondoskodik a környezetvédelmi törvények végrehajtásáról.

A Környezeti Kárértékelő Bizottság összehangolja a korábbi szovjet katonai létesítmények vizsgálatát. A bizottságban képviselve van:

  • A Környezetvédelmi Minisztérium
  • A Pénzügyminisztérium
  • A Mezőgazdasági Minisztérium
  • Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium
  • A Honvédelmi Minisztérium
  • Az érintett tervezővállalatok szakemberei.

Az Állami Vagyonalap feladatkörébe tartozik

  • a privatizáció, és
  • a regionális hatóságokkal együtt a környezetvédelmi felmérések (audit) elkészítése, továbbá
  • a kármentesítési beavatkozások értékelése. A kármentesítéssel foglalkozó vállalatok tendereztetéséről gondoskodnak.

Nyilvántartás

A szennyezett létesítmények teljes nyilvántartása még nem készült el. A cseh hadsereg szennyezett létesítményeit a Honvédelmi Minisztérium tartja nyilván. A legális és illegális hulladéklerakók nyilvántartásba vételét az egyik Körzeti CIZP Hivatal 1995-ben kérdőívek segítségével megkezdte. A szennyezett létesítmények nyilvántartásba vételét (hulladéklerakókét is) a Környezetvédelmi Minisztérium kutatási feladatként kezdte szervezni. A munka első fázisában tíz körzetet választottak ki és vontak be.

Az Állami Vagyonalap (NFP) saját nyilvántartással rendelkezik azokról a szennyezett létesítményekről, amelyeken a kármentesítés költségeit az NFP fedezi és amelyeket a 92/1991. Törvény alapján privatizáltak.

A Cseh Köztársaság GEOFOND intézménye felelős a nemzeti parkokra, természetvédelmi területekre, felhagyott bányákra, ásványi anyagok leltárára kiterjedő információs rendszerért, a tartalékok és felhasználásuk értékeléséért, az ásványi készletek védett területeiért, stb.

A talaj és talajvízszennyezés jellemzése

A talaj és talajvízszennyezés forrásai

A szennyezett létesítmények a következő csoportokba sorolhatók:

  • a szennyező anyag(ok) koncentrációja meghaladja a Holland-lista “C” határértékét, vagy a Cseh Ivóvíz-szabvány követelményeit,
  • a volt szovjet hadsereg 1991-ben kiürített létesítményei,
  • a bányászat és ércelőkészítés által szennyezett létesítmények és területek (az Észak-Cseh barnaszénmedence, az Észak-Morva szénmedence, az uránbányászat és ércelőkészítés által érintett területek, meddőhányók, zagytavak, stb.),
  • egyéb szennyezett területek, ahol a szennyező anyagok koncentrációja a talajban, kőzetekben, hulladékokban, talajgázban és épületekben a Cseh Környezetvédelmi Felügyelet értékelése szerint kockázatot jelent.

A tapasztalatok szerint az alábbi anyagok tekinthetők a fő szennyezőknek:

ásványolaj származékok, klórozott szénhidrogének, PCB-k, növényvédő szerek, nehézfémek, radioaktív anyagok és egyéb mérgező anyagok.

A nyilvántartott létesítmények és területek száma

Vizsgálati módszerek

Azonosítás és vizsgálat a kockázatértékelés alapjai

Tapasztalatok szerint a leggyakrabban jelentkező probléma a környezetvédelmi felmérések (audit) és kockázatelemzések gyenge minősége, amelyek így nem képesek megfelelő adatokat szolgáltatni a kármentesítési beavatkozásokra vonatkozó megalapozott döntésekhez. A hiányosságok kiküszöbölésére a Környezetvédelmi Minisztérium a következő útmutatásokat dolgozta ki:

  • Környezetvédelmi felmérés. Az útmutató a felmérés részletes tartalmi és alaki követelményeit írja elő a vizsgálati módszerekkel és az eredmények értékelésének módjával együtt. A felmérések két lépcsőben készülnek. Az I. lépcső az adatgyűjtés, a meglevő információ beszerzése az érintett vállalattól, a szövetségi hatóságoktól, irat- és tervtárakból, valamint tudományos intézményektől. A II. lépcső feladata a hiányzó adatok beszerzése, beleértve pl. a szennyezett talaj és talajvíz vizsgálatát. Az így kapott adatok kiegészítik a kockázatelemzést.
  • Szennyezett területek kockázatanalízise. A kockázatanalízis fogalma első ízben a 393/94. sz. Kormány rendeletben jelent meg, amely azonban részletes követelményeket nem írt elő. Az útmutató célja a kockázatelemzés tartalmi és alaki követelményeinek meghatározása, mely két alapelvet érvényesít. Az első szerint az értékelés során figyelembe kell venni a terület tényleges, vagy várható használatát (amennyiben az egyáltalán alkalmas arra). A második szerint az értékelés során figyelembe kell venni
  • a terület többcélú (multifunkcionális) használatát. Az útmutató előírja a kockázatértékelési eljárást, amely négy lépésből áll (a veszély azonosítása, a veszélyeztetettség értékelése, a dózis-hatás összefüggés tisztázása és a kockázat jellemzése). Minden egyes lépésre előírja a szükséges adatok minimális mennyiségét és minőségi követelményeit.
  • A szennyezett talaj és talajvíz kármentesítési követelményei. Az útmutató célja egyrészt a követelmények alkalmazási feltételeinek meghatározása, másrészt a követelmények behatárolása a rendelkezésre álló tudományos ismeretek és helyszínre jellemző természeti viszonyok figyelembevételével a következők szerint:
  • “A”: közelítsék az adott anyag természetes koncentrációját a természetes állapotú talajban.
  • “B”: a szennyezés káros hatású lehet az emberi egészségre és a környezetre. A követelmények B szintjei a beavatkozási szintek.
  • “C”: megfelel a sürgős beavatkozási szintnek. További vizsgálatokat és kockázatelemzést kell végezni azokban az esetekben, amelyekben fennáll az emberi egészség és a környezet súlyos veszélyeztetése.
  • Ellenőrzés.

Megkezdődött a következő útmutatók kidolgozása is:

  • Az értékelési lépcső. Az útmutató foglalkozik a költség/haszon elemzéssel, a megvalósíthatósági tanulmánnyal, a mintavétellel és a geofizikai felméréssel.
  • Kármentesítési lépcső. Az útmutató foglalkozik a beavatkozások tervezésével és kivitelezésével, az újabb ismereteket figyelembe vevő módosított kockázatelemzéssel, végül a monitoring kérdésével.

Szennyezett talajok ártalmatlanítási lehetőségei

Kitermelt szennyezett talajok tisztítása

Szennyezett talajt elhelyeztek rendezett módon lerakókon. Ezen kívül különféle helyben és egyéb létesítményben történő kármentesítési módszert alkalmaztak (l. az alábbiakban).

Talaj- és talajvízszennyezések kármentesítésének módszerei

A 60 szennyezett szovjet katonai bázis többségének kármentesítése várhatóan 2000-re befejeződik. A legnagyobbak - Mladá-Milovice és Ralsko Hradeany - kármentesítése valószínűleg 2006-2008-ig fog tartani.

A polgári használatra visszajuttatandó nyolc legnagyobb szennyezett cseh katonai létesítmény kárrendezésének tervezett befejezési ideje 2000-2005. A cseh hadsereg használatában maradó további öt nagy, szennyezett katonai létesítmény kármentesítése ezzel párhuzamosan halad.

Több kármentesítési módszerrel szereztünk tapasztalatot:

  • Szénhidrogénekkel szennyezett talaj biológiai tisztítása helyben, vagy kitermelve.
  • Nehézfémekkel szennyezett talaj tisztítása mosással helyben, vagy kitermelve.
  • Szénhidrogénekkel szennyezett talaj égetéses tisztítása helyben, vagy kitermelve.
  • Szénhidrogénekkel és klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talaj tisztítása kiszellőztetéssel helyben, vagy kitermelve.
  • Szénhidrogénekkel és klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajból párakivonás helyben.
  • Különféle anyagokkal szennyezett talajok lokalizációja (helyben).
  • Különféle anyagokkal szennyezett talajvíz szivattyúzása és tisztítása.
  • Szénhidrogénekkel és klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajvíz buborékoltatásos tisztítása helyben.
  • A helyben történő tisztítás kiegészítő módszerei: pneumatikus és hidraulikus talajlazítás, robbantás, felületaktív anyaggal történő öblítés.

Talajok kármentesítésének leggyakrabban alkalmazott módszere a kitermelt talaj helyben történő tisztítása.

Talajvizek kármentesítésének leggyakrabban alkalmazott módszere a talajvíz kiszivattyúzása, VOC (illékony szerves vegyület) szennyezés esetén sztripping, szénhidrogén-szennyezés esetén olajleválasztás.

A kármentesítés módszerének megválasztását több tényező befolyásolja, így a hidrogeológiai adottságok, a talaj fizikai tulajdonságai, a szennyezők kémiai/fizikai tulajdonságai, a kármentesítés cél-koncentrációja, a szennyezett talaj mennyisége, a szennyezett területen épületek, utak jelenléte, a kármentesítés ideje és költsége.

A kialakult vélemények szerint a szénhidrogénekkel szennyezett talajok kármentesítésének legmegbízhatóbb és leggazdaságosabb módszere a helyben, vagy kitermelés után végzett biológiai tisztítás. A közönséges és klórozott szénhidrogénekkel szennyezett létesítmények esetén a leghatékonyabb módszernek a talajgőz eltávolítása bizonyult. A kiszivattyúzás-tisztítási módszerek megbízhatók és sokoldalúak, de gazdaságosságuk a szennyezőanyag koncentrációjának csökkenése miatt idővel romlik. A szennyezett talaj helyben, vagy égetőműben történő égetése költséges, ezért eddig csak a nagymértékben káros anyagok esetén alkalmazták.

A Környezetvédelmi Minisztérium támogatja a környezetvédelmi értékeléssel és kármentesítési módszerekkel kapcsolatos kutató, fejlesztő és demonstrációs munkákat.

Finanszírozás és kárfelelősség

Vizsgálatok és kármentesítés

A 455/92 Coll., 123/93 Coll, 393/94 Coll. és 810/97 Coll. sz. Kormány rendeletek

részletesen szabályozzák a korábbi szennyezések feltárásával, értékelésével és kármentesítésével kapcsolatos felelősség és finanszírozás témakörét.

A Cseh Köztársaságban környezetvédelmi feladatok három állami forrásból fedezhetők:

- a központi költségvetés,

- a környezetvédelmi alap (szennyezési bírságok, pl. emissziók, hulladék elhelyezés)

- a tulajdonalap (privatizációs bevételekből)

A korábbi csehszlovák hadsereg katonai létesítményeinek kármentesítési költségeit a Honvédelmi Minisztérium fedezi.

Öröklött környezeti károk

Az állami tulajdon magánkézbe juttatásának feltételeiről szóló fentiekben említett 92/192. Coll. sz. Törvény fontos előre lépés az öröklött környezeti károk felszámolására. A privatizációs eljárás részeként a törvény 6. paragrafusa megköveteli a környezeti felmérés (audit) elkészítését. Amennyiben a felmérés súlyos szennyezést mutat ki, a privatizált tulajdon új tulajdonosa, akire a kármentesítés felelőssége hárul, a kármentesítés fedezetének megteremtésére környezetvédelmi szerződés megkötését kezdeményezheti. A Környezetvédelmi Minisztériumon belül a Környezeti Károk Főosztálya (a továbbiakban DED) értékeli a kérelem indokoltságát, hogy a károsodás ténye megfelelően bizonyított-e és, hogy kár jelentős kockázatot jelent-e az emberi egészség és a környezet számára. A fenti követelmények kielégítése a kedvező állásfoglalás kiadásának előfeltétele. A DED kedvező állásfoglalása a környezeti felmérésről tehát előfeltétele annak, hogy az Állami Vagyonalap javasolja a kormánynak a szerződés megkötését. A Vagyonalap ajánlásán kívül további feltételek is értékelésre kerülnek, pl. többek között az, hogy a szerződéskötés iránti kérelmet a privatizációs döntés meghozatala előtt nyújtották-e be. Ha a kormány egyetért a szerződés megkötésével, úgy az az Állami Vagyonalap, vagy a Földalap és az új tulajdonos között jön létre.

A vállalatok környezetvédelmi kötelezettségeinek azonos értékelésének biztosítása érdekében Környezetvédelmi Minisztérium és az Állami Tulajdonkezelő és Privatizációs Minisztérium közös rendeletben módszertani utasítást tett közzé 1992-ben. Az Utasítás egy része a Környezetvédelmi Minisztérium álláspontját tartalmazza a szennyezett talajokra és talajvízre vonatkozó mutatók és követelmények tekintetében, melyet a KVM Közlemény 1996. évf. 3. kötet módosította.

A szerződésben az Állami Vagyonalap kötelezettséget vállal, hogy megtéríti a tulajdonosnak a környezetvédelmi követelmények kielégítése érdekében felmerült költségeit. Ebből a célból "környezetvédelmi kötelezettségek" alatt értendők egy, az illetékes államigazgatási szerv külön rendelkezés alapján meghozott hatósági döntéséből eredő követelmények. A jelen esetben a 138/1973. Coll. sz. Vízügyi Törvény 27. §-a alapján a végrehajtási utasításokban előírt kármentesítési beavatkozások. Ez utóbbiakat a Cseh Környezetvédelmi Felügyelet illetékes Területi Felügyelősége írja elő.

A probléma nagyságrendje

Az örökölt környezeti károk

A 92/192. Coll. sz., a tulajdonok privatizálásáról szóló törvény alapján közel 5500 környezetvédelmi felülvizsgálat és 200 kockázatelemzés készült, amelyek súlyos károkat mutattak ki a privatizált vállalatok kb. 10 %-a esetén. A becsült kárösszeg mintegy 50 esetben meghaladta az 500 millió koronát (13 millió euró) és 10 esetben az 1 milliárd koronát (126 millió euró). Az új tulajdonosok és az Állami Vagyonalap, vagy Földalap között eddig összesen 270 környezetvédelmi kármentesítési szerződés jött létre. Jelenleg kb. 70 kármentesítési munka van folyamatban, a többi pedig előkészítési stádiumban van. A kármentesítés becsült költsége mintegy 35 milliárd koronára rúgnak (920 millió euró). Az Állami Vagyonalap környezeti kármentesítési költségek térítése fejében 1997-ben 3 milliárd koronát (79 millió euró), 1998-ban 2 milliárd koronát (53 millió euró) fizetett ki, melyek a környezet állapotának javítását célzó legnagyobb beruházások voltak a Cseh Köztársaságban.

Kémiai uránbányászat

Az urán kémiai módszerekkel történő bányászata összesen 260 millió m 3 talajvizet szennyezett el. A PCB-vel 50 ppm fölötti koncentrációban szennyezett hulladék becsült össztömege 15 000 tonna, míg az 50 ppm alatti PCB tartalmú használt olajé 50 000 tonna.

Jellemző példák

Uránbányászat és feldolgozás

A nemzetközi statisztikai adatok szerint a Cseh Köztársaság mind európai, mind világviszonylatban az ásványi nyersanyagok kitermelése által legnagyobb mértékben károsított területek közé tartozik. Az ásványi kincsek extenzív és sok esetben megfontolatlan kitermelése, a nagy népsűrűség, valamint a kiterjedt ipari tevékenység miatt az elmúlt 50 év során a Cseh Köztársaság számos régiójában az ökológiai egyensúly nagymértékben megbomlott.

A múlt és jelenlegi ásványbányászat egyik káros hatása az urán in-situ kilúgozása Straz pod Ralskem-nél. A bányát magában foglaló krétakori homokkő összlet, amely az Észak-Csehországi Fennsíkot alkotja, egyben a Cseh Köztársaság ivóvízbázisa.

Az elmúlt 25 év során mintegy 4 millió tonna savat és egyéb vegyszert injektáltak a Straz pod Ralskem előfordulás lúgozó ágyaiba, ami 28 km 2 területen 188 millió m 3 talajvizet szennyezett el. Az in-situ kilúgozás módszerét vízszintes és függőleges irányban nemcsak az uránércet tartalmazó cenomán szintben használták, hanem az kiterjedt a nem kellőképpen szigetelt termelőkutak és tektonikai törésvonalak mentén az ivóvizet szolgáltató turoni tárolókőzetre is.

A probléma megoldására a következő kormányrendeletek születtek:

  • 366/1992. sz.: Az észak-csehországi kémiai bányászat komplex értékelése. Program az ISL bezárására és az uránbányák kármentesítésére.
  • 429/1993. sz.: A Hamr mélyművelésű bánya leállítási és "száraz" konzerválási programjának koncepciója.
  • 244/1995. sz.: Az uránbányászat és feldolgozás korlátozásának megvalósítása a Cseh Köztársaságban.
  • 170/1996. sz.: Megjelent a Straz pod Ralskem-i hidrometallurgiás uránkitermelés kármentesítéséről szóló zárójelentés nyomán. Leállította 1996. április 1. hatállyal az urán kémiai kinyerését és az érintett minisztériumokat kötelezte a kármentesítési program előrehaladásának éves jelentésekben történő rögzítésére.

A helyreállítási programot a központi költségvetés és nemzetközi támogatás (EK, PHARE, holland és dán kormányok, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) finanszírozta. A vizsgálat a probléma méretét és időléptékét tekintve egyedülálló Európában.

A Straz pod Ralskem-ben 1992-ben beindított kármentesítési program az urán-előállító DIAMO vállalat és az államigazgatási szervek közötti együttműködés kiváló példája, amely az urán ISL problémát és a kármentesítés szükségességét európai jelentőségű környezetvédelmi kérdésnek tekinti. Az EU és IAEA szakemberek a problémák vizsgálata során nagysegítséget nyújtottak.

Katonai létesítmények

A szovjet hadsereg 50 éves jelenléte a Cseh Köztársaság területén jelentős környezeti károkat idézett elő. A kármentesítés teljes költségét a központi költségvetés fedezi, ahhoz a volt Szovjetunió tagállamai nem járulnak hozzá. 1991-ben az ilyen tevékenységek irányítását egy külön csehszlovák hivatalra bízták, amely a szovjet hadsereg jelenlétének következményeivel foglalkozott, majd Csehszlovákia kettéválása után ezt a feladatot a Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma vette át. Hőkezeléses kármentesítést a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt végeznek.

A Cseh Köztársaságban összesen 73, korábban a szovjet hadsereg által elfoglalt katonai létesítmény található. Először az ezekben keletkezett károkat vizsgálták, de csak 12 bizonyult mentesnek. A további vizsgálatok elsősorban a potenciálisan kockázatot (talajvízszennyezés, a szennyezés terjedése) jelentő létesítményekre irányultak. Számos esetben a geológiai közeg és a felszín alatti víz súlyos szennyezését állapították meg. A szennyező anyagok elsősorban kőolajszármazékok (jármű üzemanyagok - benzin, dízelolaj, repülőgép-kerozin), klórozott szénhidrogének és lőszerek voltak. A legnagyobb koncentrációk repülőterek környezetében, olajgazdálkodási központok, műszaki védelem nélküli hulladéklerakók és vegytisztító telepek területén jelentkeztek.

A környezeti károk felszámolására eddig közel 900 millió CSK-t (24 millió eurót) fordítottak, de becslések szerint a kármentesítés befejezéséhez további 500 millió CSK-ra lesz szükség. A korábbi szovjet katonai létesítmények kármentesítésére a központi költségvetés évente jelenleg 90-100 millió CSK-t (2,4-2,6 millió eurót) irányoz elő. Ez az összeg nem fedezi a kármentesítés teljes igényét, és csak a legnagyobb kockázatot jelentő károk felszámolását teszi lehetővé. Kármentesítés jelenleg 14 helyen folyik.

Az egyik legsúlyosabban érintett térség a Ralsko terület Észak-Csehországban, a korábbi Hradcany repülőtér környéke, ahol a kármentesítés 2008-ig tart. A térség kiemelt érzékenységű, mivel az észak-cseh kréta összlet védett vízgyűjtő területén helyezkedik el.

Források

Szennyezett Talajok Nemzetközi Ad Hoc Munkacsoport (1998), A “Talajok kármentesítése és az emberi tevékenységek által előidézett kockázatok” (Bécs, 1998. nov. 16-18.), Nemzetközi munkaértekezlet tanulmányai

A Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma (1997), A környezet állapota a Cseh Köztársaságban 1996-ban, Jelentés, ISBN 80-7212-026-3

A Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma (1997), A környezet állapota a Cseh Köztársaságban 1996-ban, Jelentés, ISBN 80-7212-026-3

NATO/CCMS Előtanulmány (1998), Szennyezett talajok és talajvíz tisztítására alkalmazott és kialakuló technológiák értékelése (III. fázis), Éves jelentés, 1998.

POPIN (Népességi Információs Hálózat) (1999), Gazdasági rendszerváltás országainak néprajzi adatai,

Gopher://gopher.undp.org./00/ungophers/popin/wdtrends

www.un.org/popin/wdtrends.htm

Schaefer, K.W., Bieren, F., et al. (1997) Nemzetközi tapasztalatok szennyezett katonai területek feltárása, értékelése és ártalmatlanítása terén (német eredeti: Internationale Erfahrungen der Herangehensweise an die Erfassung, Erkundung, Bewertung und sanierung Militarischer Altlasten), Umweltbundesamt (Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal), 1-2., Berlin, Németország

Tomas, J. (1994), A Cseh Köztársaság Észak-Cseh kréta területen folyó urántermelés csökkentésének programja, Az IAEA Műszaki Bizottságának ülése uránbányák és feldolgozó üzemek bezárásának tervezése és lebonyolítása tárgyában. Bécs, 1994.

Tomas, J. (1995), Az urán helyben történő kilúgozása által okozott károk és a környezeti kármentesítés programja az Észak-Cseh régióban, Az IAEA Műszaki Bizottság Ülésének kiadványai, Bécs, (1994), Környezeti kármentesítési program az észak-cseh uránvidéken, IAEA Tervezési ülés, közbenső jelentés, 1995. Szófia, 1995.

Tylová, E. (1997). Talajtisztítás a Cseh Köztársaságban. Környezetvédelmi Minisztérium, Szennyezett Területek Főosztálya, Prága, Cseh Köztársaság

UN/ECE Statistical Division (1998), Trendek Európában és Észak-Amerikában, Az ENSZ/EGB statisztikai évkönyve, 1998, http://www.unece.org./stats/
, (1994-1997. évi adatok)