Környezetgazdálkodási Intézet

		Összefoglaló értékelés a talajok, a felszíni és a felszín alatti vizek peszticid tartalmáról. Javaslat az átfogó, egységes vizsgálati program végrehajtásához, Budapest, 1999., 68 p.

A tanulmány az első magyarországi összefoglaló feldolgozás, amely teljes körű ismeretanyagra támaszkodva mutatja be a legjelentősebb környezeti elemek (felszíni vizek, talajok, felszín alatti vizek) peszticid szennyezettségét. A tudományos igényű helyzetértékelés alapján a vizsgált környezeti elemekre vonatkozóan egységes vizsgálati programot és monitoring rendszer kialakítását javasolják.

Az országos szintű vizsgálatba vont hatóanyagok körének megállapításánál a növényvédelemben folyó monitoring vizsgálatok és környezetvédelmi kutatások eredményeiből indultak ki. Összesen 71 növényvédő szer vizsgálatra került sor. Ezek hat csoportra tagolhatók: triazinok, fenoxi-karbonsavak, urea származékok, foszforsav-észterek, klórozott CH-ek, egyéb.

A talaj peszticid koncentrációjára vonatkozó vizsgálatok (1996-1997) alapján megállapították, hogy a 130 mintán végzett 7150 mérési eredmény 4,6 %-ában mutattak ki szermaradványt. A tervezett szigorú EU határérték felett csak 5 esetben detektáltak szermaradványt, ami az összes vizsgálatnak elenyésző (0,07 %) része. Megállapították, hogy a mezőgazdasági felhasználásból eredő növényvédőszer-szennyezések – a havária esetek kivételével – alapvetően nem okoznak problémát.

Az új generációs peszticidek engedélyezése és alkalmazása esetében a kis dózis és az alacsony határérték miatt szükség van a mérési módszerek és műszerek fejlesztésére.

A felszín alatti vízre vonatkozó vizsgálatok eredményei alapján megállapították, hogy a lindánra vonatkozóan szigorú EU követelmény figyelembevételével egyetlen vízminta esetében sem történt határérték-túllépés. Atrazin esetében viszont igen magas (7 %) azoknak a mintáknak a száma, ahol a koncentráció meghaladja az EU irányelvben rögzített határértékeket, de nem éri el a magyar szabvány határértékét. A magas atrazin-tartalom a felszín közeli vízadókra, nevezetesen a parti szűrésű vízre, valamint a talajvízre telepített kutakból származó mintákra jellemző. A felszín alatti vizek, illetve az ivóvízellátásra szolgáló felszíni vizek peszticid tartalmának az országos szinten összehangolt felmérése csak az 1990-es években kezdődött. Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy az ivóvízellátás alapjául szolgáló felszín alatti és felszíni vizek peszticid szennyezettsége nem jelentős.

A felszíni vizekben leggyakrabban a kukorica gyomirtó szer atrazin hatóanyaga fordul elő. Ennek a hatóanyagnak a vízoldhatósága nagyságrendekkel nagyobb az általában felhasználásra kerülő gyomirtó szerekénél, így előfordulási gyakorisága is nagyobb a vizekben. Az elmúlt 20 év során végzett 3400 felszíni vízmintára vonatkozó vizsgálat eredményei alapján kimutatták, hogy az esetek 6,68 %-ában volt detektálható mennyiségű növényvédőszer-maradvány.

A tanulmány eredményeinek összefoglalásaként megállapítható, hogy az eddigi ismeretek szerint Magyarországon a talajok, valamint a felszín alatti és a felszíni vizek peszticid tartalma nem ad okot sürgős beavatkozásra, de a rendelkezésre álló adatok alapján nem készíthető el a talajok, a felszín alatti vizek és a felszíni vizek peszticid szennyezettségét jellemző alapállapot bemutatása.

Az alapállapot megfelelő leírásához szükséges volt meghatározni:

• részletesen a vizsgálandó peszticidek körét,
• elvi szinten a monitoring rendszerek fejlesztését, a mintavételek gyakoriságát és
• az alapállapot-felvétel költségének nagyságrendjét.

A monitoring rendszer kialakításának elvei:

• alapállapot-felvétel kibővített hatóanyag-listával azokon a helyeken, ahol ez még nem történt meg,
• az alapállapot-felvételt követően célirányos monitoring vizsgálati program kialakítása ritkított mintavételi helyek kijelölésével,
• a monitoring rendszert a jelenleg is működő talaj- és víz-figyelő rendszerek mintavételi pontjainak a felhasználásával célszerű kialakítani az alapállapot eredményeinek figyelembevételével végzett fejlesztésekkel,
• meg kell teremteni a monitoring rendszer működtetésének pénzügyi, szervezeti hátterét, amely a későbbiekben az EU követelmények teljesítéséhez is szükséges lesz, nevezetesen a kis dózisban alkalmazott újgenerációs növényvédő szerek kimutatásához.

A tanulmány vázlatos áttekintést ad a monitoring-rendszer megvalósításának tudományos, műszaki és gazdasági feltételeiről a vizsgált három környezeti elem (talaj, felszíni víz, felszín alatti víz) vonatkozásában.

Kulcsszavak: vízminőség, talaj, peszticid