OKKP - Alprogramok



PDF formátumban letölthető változat





ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM
ALPROGRAMOK

TÁJÉKOZTATÓ ÖSSZEFOGLALÁS
AZ 1997. ÉS 2004. KÖZÖTT VÉGREHAJTOTT FELADATOKRÓL

 

Készítette:

VITUKI Kht.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság
Állapotértékelési és Kármentesítési Szakágazat
Kármentesítési Koordinációs Központ

2005. március 24.

VITUKI
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS
VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET
KHT.

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

Bevezetés

Az 1990-es évek elején az országosan nagyléptékű környezeti szennyezések kezelése kiemelt egyedi feladatként kezdődött meg (pl. szovjet laktanyák környezeti állapotfelmérése és a szennyezett területek megtisztítása, vállalati privatizációk során a hátrahagyott környezeti károk rendezése). A hazai és nemzetközi tapasztalatok összegzéseként a környezetvédelmi törvényben már megjelent a környezeti károk problémakörének általános megfogalmazása is. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján készült el a Nemzeti Környezetvédelmi Program, amelynek része a hátrahagyott tartós környezetkárosodások, szennyezett területek kármentesítéséről szóló Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP).

Az OKKP célja az elmúlt évszázad(ok)ban a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítése, a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése; a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése; valamint a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
Az OKKP keretében történik a szennyezőforrások, szennyezett területek felderítése, felelősségi körtől független országos számbavétele, majd ennek alapján az egyedi kármentesítési feladatokat megalapozó Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista összeállítása, az alprogramok előkészítése.

Az állami felelősségi körbe tartozó hátrahagyott környezeti károknak a felszámolása a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszter irányítása alá tartozó ALPROGRAMOK keretében történik.

1997-ben az Országos Számbavételhez kapcsolódóan az OKKP költségkeretéből támogatva megkezdődött az alprogramok kidolgozása, a tárcák felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladatok felmérése, idő és költségütemezésének kimunkálása. Ezek az alapozó szakanyagok segítették a tárcák kármentesítési feladataira vonatkozó döntések előkészítését.

1997. és 2004. között szinte valamennyi tárca felmérte a kezelésébe tartozó területeken a kármentesítési feladatokat és ennek alapján több tárca sikeren megkezdte az egyedi kármentesítési projektek végrehajtását.

Jelen tájékoztató célja, hogy az alprogramok keretében 1997. és 2004. között a tárcák által elvégzett munka eredményéről átfogó képet adjon. Az anyag összeállítására a tárcákkal kötött feladatátadási megállapodások alapján készített záródokumentációk felhasználásával került sor.

 

I. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM BEMUTATÁSA

 

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program

Magyarországon ivóvízellátásunk 97%-ban felszín alatti vizekből történik. A felszín alatti vizeket ipari célokra és mezőgazdasági területek öntözésére is használják, a felszín alatti vizek jelentősége ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy.

Az elmúlt évtizedben a társadalmi-gazdasági-politikai változások kedvező folyamatai mellett egyes környezeti és természeti értékeket veszélyeztető hatások felerősödtek. A felszínen, vagy a talajban a szennyezettséget okozó anyag rendkívüli károkat okozhat a felszín alatti vizekben, de veszélyeztetheti a felszíni vizeket, továbbá a szárazföldi és a vízi ökoszisztémát. A gazdasági és ipari tevékenység következtében a felszín alatti víz, földtani közeg károsodása gyakran már bizonyítottan közvetlenül veszélyezteti magát az embert is.

Az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek, az anyag- és hulladéktárolások (beleértve a kommunális hulladéklerakókat, a motorhajtó és fűtőanyag tárolókat, stb.), egyéb emberi tevékenység következtében az országban több tízezerre becsült azon területek száma, ahol már bekövetkezett kisebb-nagyobb mértékű szennyezés. A szennyezettség néhány négyzetmétertől több hektárig érintheti a felszínt, illetve ennek megfelelően a talajt, vagy a talajvizet. Különösen nagy területekre kiterjedő károsodás tapasztalható a korábbi nagy, egybefüggő ipartelepeken.

A kármentesítésben is elfogadott alapelv a fenntartható fejlődés elve, amely egyenlő élet- és környezetminőséget, valamint környezethasználati esélyeket hivatott biztosítani a jövő nemzedék számára is. A felszín alatti vizeket több európai állam stratégiai fontosságú készletnek tekinti, amelynek védelme élen jár a prioritások között. A Víz-Keretirányelv értelmében hazánkban 2015-ig el kell végezni a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területre eső kármentesítési feladatokat.

A felszín alatti víz és a földtani közeg országos minőségi védelmének részletes jogi szabályozását a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet (Kr.) tartalmazza. A Kr. biztosítja az 1996-ban indult Országos Környezeti Kármentesítési Program magas szintű jogszabályi hátterét.

A Kr. alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter az OKKP általános és országos feladatait az érintett miniszterekkel együttműködésben látja el. Az OKKP általános feladatai közül kiemelkedő jelentőségű a kármentesítést megalapozó jogalkotói munka, kutatási és műszaki fejlesztési feladatok támogatása, a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése, a hazai és nemzetközi fórumokon a program eredményeinek bemutatása, magas színvonalú kármentesítési szakmai kiadványok megjelentetése, nyomtatott valamint elektronikus (CD) formában, valamint a KvVM honlapján internetes elérhetőséggel is, az EU-s támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása.

Az OKKP-országos feladatok keretében meghatározó a két nagy országos térinformatikai rendszer, a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Környezetvédelmi Nyilvántartási Rendszer (FAVI) és ennek részét képező KÁRmentesítési INFOrmációs Rendszer, a KÁRINFO működtetése, fejlesztése, a szennyezett területek számbavétele, a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (NKPL) készítése, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás ellátása; Alprogramok koordinálása.

 

Az OKKP kapcsolódása más programokhoz

Nemzeti Környezetvédelmi Program

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján készült a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), amelynek része az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP).
Az NKP első ütemét (1996-2000.) követően a 2003-2008. közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program az első hat év tapasztalatait figyelembe véve kiteljesítette Magyarország környezetpolitikáját, hangsúlyosan foglalkozik az ivóvízellátásunk 97%-át adó felszín alatti vizek védelmével, az azt veszélyeztető szennyezett területek kármentesítésével.
Az NKP-II tervezése és megvalósítása épít a már meglévő ágazati szakpolitikákra és szakterületi tervekre, programokra. A második Nemzeti Környezetvédelmi Programot és ennek részeként az OKKP célkitűzéseit csak úgy lehet megvalósítani, ha a környezeti szempontok a különböző ágazatok, a gazdálkodó szervezetek, az önkormányzatok, a lakosság és a civil szervezetek döntéseiben érvényesülnek, a kiemelt feladatok a hazai költségvetési források mellett részesülnek az Európai Unió támogatási forrásaiból.

Nemzeti Fejlesztési Terv

Magyarország EU tagországgá válásához kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tartalmazza a Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló fejlesztéseit. A Környezetvédelmi Kohéziós Alapok Stratégia a Kohéziós Alapból igénybe vehető támogatások felhasználását készíti elő a környezetvédelem területén.
A kármentesítés témaköre markánsan az NFT következő Operatív Programjaiban jelenik meg:

  • Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP),
  • Regionális Fejlesztés Operatív Program (RFOP).

Az NFT más hazai programokkal, politikákkal, jogi szabályozással együttesen fejti ki hatását. Így az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) eredményes működtetése az NFT megvalósításának is eszköze.

 

OKKP - országos számbavétel

Az OKKP keretében a felszín alatti vizek, földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése a szennyezőforrások, szennyezett területek felmérésével, az országos számbavétellel történik. Az országos számbavétel célja a tartós környezetkárosodást okozó hátrahagyott szennyezőforrások felelősségi körtől független teljes körű országos számbavétele, a számbavétel eredményeinek nyilvántartásba vétele.

Az országos kiterjedésű felmérés során olyan alapadatbázis létrehozása volt a cél, amelynek alapján az adatok folyamatos feldolgozásával, elemzésével a kármentesítési feladatok meghatározhatók, sorolhatók.

Az országos koordináció eredménye a szennyezett területek országos szintű feltárása, számbavétele, majd a kármentesítési beruházások prioritási rangsorának felállítása a felszín alatti vizekre, földtani közegre és az egyéb hatásviselőkre (más környezeti elemek, lakosság, ökoszisztéma stb.) vonatkozó kockázatok vizsgálatával.

Az OKKP adatbázisának tematikus vizsgálata alapján a szennyezett területek felmérése során a területen folytatott tevékenységre 7 főcsoportban 208 tevékenység adatai gyűjthetők, illetve 46 szennyező anyag kategóriában 407 féle szennyező anyag nevezhető meg.

Az OKKP országos számbavételi adatbázisa analízise alapján a szennyezett területek megoszlását a szennyező anyag csoportok szerint az 1. ábra szemlélteti.

(A 906 x 1092 pont méretű változat megtekintéshez kattintson a képre)

1. ábra
Szennyezett területek megoszlása anyagcsoportok szerint

Az adatfelvétel logikájában egymásra épülő, egyre bővülő, részletesebb és célirányosabb információkat tartalmazó adatlap rendszerben folyik.
Az ASZF bejelentő adatlapon történik a szennyezett területek, szennyező források azonosítása, a szennyező tevékenység és szennyező anyag meghatározása, a szennyezett környezeti elem(ek) jellemzése, a terület technikai jellegű információinak rögzítése. Az adatgyűjtés ezen fázisában az archív adatok felkutatása, hatósági és egyéb dokumentációk, műszaki technológiai leírások, már végzett vizsgálatok, mérések, dokumentációi, eseményleírások, valamint interjúk alapján folyik, az adatok valódiságának helyszíni ellenőrzésével, azonban feltárások nélkül.
A B adatlap rendszer a szennyezés pontosabb meghatározását, lehatárolását, a szennyezés mértékét, a szennyezés műszaki adatait, a terület geológiai, hidrogeológiai felépítését, a környezeti elemek feltártságát és a hatásviselők érintettségét tartalmazza:

  • B1 - tényfeltárás előtti műszaki adatok adatlapja, kitöltése a tényfeltárás előtt álló szennyezett területekről, háttéradatbázisok és egyéb információk alapján történik.
  • B2 - tényfeltárás utáni műszaki és költség adatok adatlapja, kitöltése a tényfeltárási záródokumentáció alapján, mérésekkel alátámasztott információk alapján történik.
  • B3 - műszaki beavatkozás utáni műszaki és költség adatok adatlapja. A B3 adatlap kitöltése a műszaki beavatkozás befejezését követően a műszaki beavatkozás után készített műszaki záródokumentáció alapján mérésekkel alátámasztott információk, illetve egyéb információk feldolgozásával történik.

 

A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák

A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák felelősségi körtől függetlenül, az ország egész területére kiterjedően, a földtani közeg, a felszín alatti víz minőségét veszélyeztető szennyező források, szennyezett területek szennyezettségének ismertségi állapotától függően különböző szintű adatokra támaszkodva, a kármentesítés különböző szakaszaira előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslésre támaszkodó prioritási számok alapján összeállított különböző prioritási listákat jelentik.
Az NKPL-I. a tényfeltárás előtt álló területek prioritási listája. A terület listában elfoglalt helye a tényfeltárás sürgősségének mutatója. A prioritási szám kimunkálása a B1-tényfeltárás előtti műszaki adatok adatlapja információin alapuló prioritási számítási módszertan segítségével történik.
Az NKPL-II. a kármentesítési folyamat tényfeltárást követő szakaszában állítható fel. A terület listában elfoglalt helye a műszaki beavatkozás sürgősségének mutatója. A prioritási szám kimunkálása a B2-tényfeltárás utáni műszaki és költségadatok adatlapja információin alapuló prioritási számítási módszertan segítségével történik.
Az NKPL-III. felállítása a B3-műszaki beavatkozás utáni műszaki és költség adatok adatlapja információin alapuló prioritási számítási módszertan segítségével történik. A műszaki beavatkozás eredményességétől függően két sávra osztható az NKPL III. lista. Az első sáv kezeli a műszaki beavatkozás után továbbra is a "D" kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett területeket, prioritási sorrendet állítva fel közöttük a további műszaki beavatkozás sürgősségére vonatkozóan. A második sáv azokat a területeket kezeli, ahol a műszaki beavatkozás eredményeként a szennyeződés a "D" kármentesítési célállapot határérték alá csökken.

 

Az országos számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO térinformatikai rendszer

Az OKKP számbavételi adatbázisát a FAVI részét képező Kármentesítési Információs Rendszer, a KÁRINFO térinformatikai rendszer kezeli.
Adattartalmát a KvVM, az FI, a VITUKI-KKK és a környezetvédelmi felügyelőségek on-line vizsgálhatják. A környezetvédelmi felügyelőségek szerepe egyedi, áttekinthetik az adatbázis tartalmát, valamint feladatuk az adatbázis frissítése.

Az OKKP működésének elmúlt 8 éve alatt az adatbázis feltöltése a KvVM iránymutatása alapján folyamatos. A hátrahagyott környezetkárosodások, szennyezőforrások, szennyezett területek felmérése folyamatos munka, így a KÁRINFO programrendszer adatbázisa dinamikus, állandóan bővülő és a friss információknak megfelelően folyamatosan módosuló, aktualizálódó adatokkal rendelkezik.
Az ASZF adatlapokat tartalmazó adatbázis a kármentesítés szakterületébe illeszkedő környezeti problémák felmérésével és bemutatásával széles körű hazai és nemzetközi adatszolgáltatásnak lett eszköze, hatékony döntéstámogató szakmai munkák megalapozást szolgálta, jelentős tájékoztató, ismeretterjesztő funkciót látott el az adattartalom specifikus analízisével, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban az OKKP ismertségének növelését segítette, más tematikus adatbázisok felállítását támogatta.

A KÁRINFO térinformatikai rendszer által kezelt adatbázis a KvVM által indított országos számbavétel (a különböző szervezetek nyilvántartásában levő adatok átvételével, egy nagyszabású helyszíneléssel is pontosított aktualizálási munkával, majd újabb szennyezett területek számbavételével), a kormányzati munkamegosztás szerint az érintett tárcák kármentesítési Alprogramjai során végzett adatgyűjtési munka eredményeként
2005. március 1-i állapotnak megfelelően:
 14.866 ASZF adatlap,
 565 B1 adatlap,
 428 B2 adatlap és
 96 B3 adatlap található az adatbázisban.

A Víz Keretirányelv által előírt országjelentés összeállításához a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenységekre, pontszerű szennyezőforrásokra vonatkozó adatok lekérdezése és előkészítése jelentős részben a FAVI és a KÁRINFO által kezelt adatbázisokból történik. Ezen kívül a közérdekű környezetvédelmi adatok alapján rendszeres a KÁRINFO-ból hazai és egyéb EU-s adatszolgáltatás is.

 

Adatszolgáltatás a jogszabályi változásokhoz igazodóan

A felszín alatti vizek védelmét szabályozó 33/2000. (III. 17.) sz. Kormányrendeletet felváltó 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet által meghatározott jogszabályi változásokhoz igazodóan az adatszolgáltatás rendjéről szóló miniszteri rendelet előkészítés alatt áll.
Az adatszolgáltatás rendjének változása érinti mind a FAVI, mind a KÁRINFO rendszer működtetését.

 

A FAVI részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer adatlapjainak fejlesztése

A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegű adatokon túlmenően a felszín alatti víz, a földtani közeg

  • a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre (így például: az elhelyezésre, bevezetésre),
  • b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére,
  • c) állapotára,
  • d) állapotával kapcsolatos követelményekre,
  • e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre
vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer.

A FAVI adatlapok módosításának javaslata alapján az új struktúrát és logikai rendszert a megváltozott jogszabályi környezet, az eddigi gyakorlati tapasztalatok és más szakrendszerekhez történő kapcsolódási pontok kialakítása motiválta, a struktúra kialakításánál cél volt a környezetvédelmi adatlapok felépítéséhez való igazodás, az átláthatóság biztosítása.

 

A FAVI részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer adatlapjainak fejlesztése

A hátrahagyott tartós környezetkárosodások, a felszín alatti vizeket, felszín alatti közeget veszélyeztető szennyező források, a már elszennyezett területek megismerését, felmérését, rendszerezését az OKKP működésének elmúlt 8 éve alatt az országos számbavétel részeként az ASZF bejelentő adatlap támogatta. A kármentesítés fázisait leképező adatlapfejlesztés eredményeként megkezdődött a tényfeltárás előtt, illetve a tényfeltárást és a műszaki beavatkozást követően a műszaki és költség adatok B adatlapjainak felvétele is.

Az OKKP országos feladatainak működtetésében a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet életbelépésével a 2004-es év fordulópontot jelent. A Kr. iránymutatása szerint átstrukturálódik az országos számbavételhez kötődő adatszolgáltatás:
A Kr. 19. § (12) bekezdése szerint "A felügyelőség a 21. § (9) bekezdés alapján elrendelheti, a külön jogszabály szerinti adatlap kitöltését és benyújtását."
21. § (9) bekezdése szerint "a felelős köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyelőségnek megküldeni."
A Kr. 21§ (2) bekezdésének értelmében "A kármentesítésre az köteles, aki

  • a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta, vagy folytatja, illetve annak jogutódja,
  • b) a környezeti kárért fennálló felelősséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint
  • c) a Kvt. 101-102. §-a szerint felelősségre vonható."

A KÁRINFO adatlapok kitöltése tehát a szennyezett területen a szennyező tevékenységet folytató, vagy a tulajdonos, illetve a kármentesítést vállaló jogszabályi kötelezettségébe tartozik.

A KÁRINFO adatlapok módosítását a jogszabályi változások mellett a szakrendszeri (Országos Környezeti Irányítási rendszer (OKIR) változásokhoz való igazodás indokolta. Az OKIR-ba való integrálódás kapcsán az új környezetvédelmi azonosítók (KÜJ-Környezetvédelmi Ügyfél Jel, KTJ-Környezetvédelmi Területi Jel, KAJ-Környezetvédelmi Anyagazonosító Jel) kizárólagos használata kötelező a jövőben. Ezek az azonosítók egyrészt kiváltják a KÁRINFO rendszerben használt hivatkozási számot és anyagkódot, másrészt lehetővé teszik a kapcsolódást más szakági rendszerek felé.

 

Az OKKP Alprogramjai

Jogszabályi háttér

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján készült el a Nemzeti Környezetvédelmi Program.

Az Országgyűlés 83/1997. (IX. 26.) OGY határozata által elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program „F” függeléke határozta meg az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) céljait, a program alapelveit, struktúráját, a végrehajtás prioritásait, ütemezését (rövid, közép- és hosszú távú szakasz), valamint eszközrendszerét.

A 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat az OKKP rövid távú szakaszáról (1996-1997), valamint a középtávú szakasz kidolgozásáról rendelkezett.

A 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat az OKKP középtávú feladatait (1998-2002) határozta meg: az alprogramok végrehajtását, az országos számbavétel lebonyolítását, az állami felelősségi körbe kerülés megakadályozására eszközrendszer kidolgozását.

A 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat az OKKP 2003-2008. évi feladatait határozza meg átfogóan.

A felszín alatti víz és a földtani közeg védelmét szabályozó 33/2000. (III. 17.) sz. Kormányrendeletet felváltó 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet biztosítja az 1996-ban indult Országos Környezeti Kármentesítési Program magas szintű jogszabályi hátterét.

10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről rendelkezik.

Az alábbiakban röviden kiemeljük a jogszabályok azon részeit, amelyek az alprogramok végrehajtásával függnek össze.

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program rövid távú szakaszának feladatait meghatározó, az állami felelősségi körbe tartozó hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 3. pontja rendelkezik arról, hogy a kármentesítési program rövidtávú fedezeti forrásainak terhére, az érintett kormányzati szervek bevonásával és részvételével készüljenek alprogramok.

Az OKKP középtávú szakaszáról a 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat rendelkezik.
A 3. pont kimondja, hogy a miniszterek a tárcák költségvetésében tervezzék a feladatok ellátásához biztosítandó pénzeszközöket - a prioritási sorrend figyelembevételével.

 

Kiemelések a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletből

20. §

(2) Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik.

(3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttműködve - a miniszter gondoskodik.

(4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni.

(5) A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi.

(6) Ha a 21. § (3) bekezdés alapján az állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a felügyelőség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a (4) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is.

(7) A települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a Kvt. 46. §-a szerinti környezetvédelmi program keretében:

  • a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít elő;
  • b) belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglévő rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti.

 

21. §

(2) A kármentesítésre az köteles, aki

  • a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja;
  • b) a környezeti kárért fennálló felelősséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint
  • c) a Kvt. 101-102. §-a szerint felelősségre vonható.

(3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. § (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával.

(9) A (2) bekezdés szerinti felelős köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyelőségnek megküldeni.

 

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program alprogramjai

MINISZTÉRIUMALPROGRAM
Belügyminisztérium (BM)Rendvédelmi Alprogram
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM)Egészségügyi Intézményi Alprogram
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM)Intézményi Alprogram
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM)Szilárd ásványbányászati Alprogram
A magyarországi uránércbányászat megszüntetésének rekultivációs programja
Volt állami szénbányák bányabezárása
Társasági Alprogram
MÁV Alprogram
Honvédelmi Minisztérium (HM)Honvédelmi Alprogram
Igazságügyi Minisztérium (IM)Büntetés-végrehajtási Alprogram
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)Vízügyi Alprogram
Természetvédelmi Alprogram
Környezetvédelmi Alprogram
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM)Intézményi Alprogram
Oktatási Minisztérium (OM)Oktatási Intézményi Alprogram
Pénzügyminisztérium (PM)"ÁPV Rt. Társasági Alprogram
ÁPV Rt. Volt Szovjet Ingatlan Alprogram
Kincstári Vagyoni Igazgatóság Alprogram
 Önkormányzati Alprogram

 

Az alprogramok működtetése

Az OKKP országos feladatai közé tartozik az állami felelősségi körű, különböző tárcákhoz tartozó kármentesítésekkel, alprogramokkal kapcsolatos feladatok kidolgozásának támogatása, koordinálása. A tárcák által kidolgozott alprogramok, és a hozzájuk kapcsolódó számbavételi munka az Országos Számbavétel adatbázisának bővítését, az egyes tárcák kármentesítési feladatainak tervezését, költség-idő ütemezését segítik elő. Az OKKP által támogatva a kidolgozott alprogramok biztosítják a tárcák kármentesítési feladat-végrehajtásának hátterét.

A környezetvédelmi miniszter a Kr. alapján az OKKP általános és országos feladatait az érintett miniszterekkel együttműködésben látja el.
A Kr. 20. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátását, az alprogramok koordinálását Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segíti. A Tárcaközi Munkacsoport elnöke a KvVM környezetvédelmi helyettes államtitkára vagy az általa megbízott személy.
A Tárcaközi Munkacsoport

  • a) titkára: a koordinációs egység vezetője,
  • b) külső tagjai: a Pénzügyminisztérium és ezen belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az ÁPV Rt., az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, továbbá a tárca-alprogramok irányítóinak kijelölt képviselői;
  • c) belső tagjai: a Minisztérium témában érintett főosztályainak, továbbá a beruházási egység és a koordinációs egység meghívott képviselői,
  • d) tanácskozási jogú tagok: az érintett szakértői szervezetek képviselői.

A Tárcaközi Munkacsoport 1997-től folyamatosan segíti az OKKP célkitűzéseinek megvalósítását. Évente ülésezik. Az üléseken megvitatásra kerül az OKKP előző évi tevékenységéről a Kormány részére készítendő jelentés alprogram fejezete, a tárgyévben indítandó, illetve a folyamatban levő alprogramok ismertetése, a tapasztalatok áttekintése, valamint az OKKP működtetését érintő aktuális jogszabályi háttér alkalmazásának, egyéb problémáknak a megvitatása.

A kormányzati munkamegosztás szerinti tárca Alprogramok koordinációja, szükség esetén külső szakértők bevonásával, a VITUKI Kht. Kármentesítési Koordinációs Központjának (KKK) feladata, amely tevékenység a 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 3. pontja, illetve a 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat 2. és 3. pontjaira is figyelemmel magába foglalja:

  • a) a tárca-Alprogramok készítéséhez módszertani segítség nyújtását,
  • b) az alprogramok koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátását,
  • c) a különböző tárca-Alprogramokra vonatkozó Korm. határozatok szerinti, Minisztériumra háruló feladatok végrehajtását, amennyiben arra külön rendelkezés, „szokásjog” nincs.

 

Az alprogramok kidolgozása, eredmények

Az OKKP országos feladatcsoportjában az alprogramok kidolgozására és ennek keretében a szennyezett területek, szennyező források számbavételére a KvVM (illetve a jogelődjei) valamint a tárcák, illetve a tárcák által megbízott szervezetek között létrejött Megállapodások szerint az OKKP költségkeretéből támogatva került sor.
Az egyes Alprogramokat külön-külön a II. fejezet mutatja be.

Az alprogramok kidolgozásának első meghatározó feladateleme az adott tárca kezelésébe tartozó szennyező források, szennyezett területek felmérése, az A, majd az ezt felváltó ASZF bejelentő adatlapok kitöltése, az adatlapok informatikai rögzítése, majd átadása az OKKP országos számbavételi adatbázisába.
A szennyezett területek felmérése során szerzett információk alapján a következő ütemben került sor a kármentesítési feladatok meghatározására, azok költségbecslésére és a projekt indítás valószínűsíthető idejének, illetve a kármentesítés időigényének becslésére.

A munkát minden esetben zárójelentésben foglalták össze, amely a kármentesítési feladatok tervezéséhez, végrehajtásához szükséges döntések előkészítését, megalapozását segítette.

Az országos számbavétel eredményeként 1997. óta több ezer szennyezőforrás felmérése történt meg ASZF bejelentő adatlap felvételével.
Az alprogramok keretében az országos számbavétel adatbázisában levő állami felelősségi körben felmért szennyező források, szennyezett területek aránya 19 %.

Az egyeztetett területlisták alapján az ASZF bejelentő adatlapok felvételére műszaki vizsgálatok nélkül, a fellelhető dokumentációk, helyszíni bejárások során megszerzett információk, interjúk (stb.) alapján került sor. Az EOV koordináták meghatározása jellemzően GPS alkalmazásával történt.
2001-2002-ben kialakult az a munkamódszer, mely szerint az adatlapokat kitöltő szakértők és a KKK témafelelőse között már az adatlap felvétel időszakában szoros együttműködés alakult ki, a munka megkezdésétől a befejezéséig. A KKK közreműködésével közös helyszíni bejárással egybekötött adatlap felvételre is sor került. Az ismételt szakmai ellenőrzésekkel, egyeztetésekkel véglegesítődött Megállapodásonként az átadott ASZF adatlapok halmaza.

Az alprogramok keretében végzett számbavétel eredményeként az adatlapok a tárcáknál telepített, az un. PRIOLIST programban kerültek rögzítésre. Ebből a programból kerültek szakmai ellenőrzés, az ismétlődések elkerülése céljából végzett felülvizsgálat után a KARINFO éles rendszerébe a felmért területek adatai.

2003-ig néhány tárcánál a bejelentő adatlap felvételén kívül a program indításakor kidolgozott B adalap felvétele is megtörtént. A 2003-ban tovább fejlesztett új típusú B1, tényfeltárás előtti, illetve B2, tényfeltárás utáni adatlapok felvételére sor került az alprogramokhoz kapcsolódóan is, a GKM-MÁV, a NKÖM-Intézményi, az IM-Büntetés-végrehajtási és az FVM-Intézményi Alprogram keretében.

A 2003-ban, illetve 2004-ben folyó alprogram kidolgozáshoz kapcsolódó feladat végrehajtás részeként a KvVM-Természetvédelmi, a GKM-Ipari Park, GKM-MÁV, a NKÖM-Intézményi, az IM-Büntetés-végrehajtási és az FVM-Intézményi Alprogram keretében a szennyezett terület, illetve a kármentesítési probléma rövid szöveges leírására és térképi, foto dokumentációkkal történő kiegészítésére is sor került, gazdagítva a begyűjtött információkat, segítve a döntések magalapozását.

Jelentős eredmény, hogy az első intézkedési tervek, programjavaslatok alapján több tárcánál elkezdődött az egyedi kármentesítési beruházások végrehajtása. A Honvédelmi Alprogram, a GKM Szilárdásványbányászati Alprogram „A magyarországi uránércbányászat megszüntetésének rekultivációs programja” és a MÁV Alprogram, a PM - ÁPV Rt. Volt Szovjet Ingatlan Alporgram és Társasági Alprogram, ESzCsM Intézményi Alprogram, Oktatási Intézményi Alprogram keretében folynak kármentesítési beruházások.

Az állami felelősségű körbe tartozó kötelezettség vállalás eredményeként a KvVM beruházásában és az Alprogramok keretében mintegy 190 területen közel 65 milliárd Ft-t fordítottak kármentesítési beruházások végrehajtására.

A tárcák intézményi szervezetében létrejött a környezetvédelmi feladatok részeként a kármentesítések szervezésének szervezeti, személyi háttere. A feladatok számának és nagyságrendjének figyelembevételével jelölték ki a kármentesítés irányításával megbízott szervezetet, és alakították ki a munkacsoportokat. Az 1997-2004. közötti időszakban a tárcák lehetőségeikhez mérten nagy felelősséggel végezték és végzik az alprogramok keretébe tartozó feladataikat.

 

Alpogramok finanszírozása

A Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése és a 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozatban foglaltak szerint az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat, a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően kell végrehajtaniuk a tárcáknak Alprogramjaik keretében.

A PM/ÁPV Rt. két Alprogramja, a GKM Szilárdásványbányászati Alprogram és a Mecseki uránbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok a költségvetési törvényben önálló sorokon jelennek meg, a többi Alprogram önálló költségvetési sorral nem rendelkezik. A Korm. rendelet és az Országos Környezeti Kármentesítési Program középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Kormányhatározat 3. pontja értelmében az érintett miniszterek költségvetési tervezési kötelezettsége évente a tárcájuk felelősségi körébe tartozó OKKP-Alprogramok végrehajtásához szükséges pénzeszközök tervezése.

Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy egy-egy egyedi beruházás esetén jelentős előkészítési, tervezési és műszaki beavatkozási költséggel kell számolni, mely hazai forrásból csak több évtized alatt biztosítható, ugyanakkor számos helyen a szennyezettség következtében fellépő hatások (pl. vízbázis veszélyeztetés) miatt a beavatkozás sürgős.

Az OKKP feladata az állami felelősségi körbe tartozó feladatok végrehajtásához szükséges költségvetési támogatás növelése mellett, az EU strukturális és kohéziós alapjaiból támogatási lehetőségek igénybevétele. E cél elérésére több lehetőség is kidolgozásra került az EU 2001/C37/03 Irányelv, illetve a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet figyelembe vételével.

 

II. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM ALPROGRAMJAINAK BEMUTATÁSA

 

BELÜGYMINISZTÉRIUM
RENDVÉDELMI ALPROGRAM

A Belügyminisztérium (továbbiakban BM) Rendvédelmi Alprogramja keretében megtörtént a Rendőrség, a Határőrség, a Tűzoltóság a BM Polgári Védelem körébe tartozó objektumok, valamint a BM Központi Kórház felmérése, elvégezték a szennyezett területek, szennyező források vizsgálatát, az adatlapok felvételét és az adatok átadását az országos számbavétel adatbázisába.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

A felmérés során megtörtént a szervezeti egységek saját bejelentésén alapuló adatok feldolgozása, helyszíni szemlék alapján megtörtént a szennyezőforrások és szennyezett területek csoportosítása szervezetenként.

Annak érdekében, hogy a vizsgálat teljes körű legyen, a helyszíni szemléken bejárandó szennyező források kiválasztásánál a következő szempontok játszottak szerepet:

  • Az összes rendvédelmi szervnél minimálisan egy objektum megtekintésre került,
  • Az ország különböző régióiból kerületek ki a szemlézendő területek,
  • Egy régión belül a lehető legtöbb objektum helyszíni szemléje megtörtént,
  • Olyan területek bejárása történt meg, melyek előzetes információi alapján feltételezhető volt környezetszennyezés.

A BM az alprogram kidolgozásához kapcsolódóan rendkívül szerteágazó felmérést végzett, ennek során 276 db terület felmérése történt meg. A vizsgálatok nem csak a kármentesítés szakterületébe tartozó szennyezett területekre terjedtek ki. Rögzítésre kerültek más környezetvédelmi szakágazati, pl. a hulladékgazdálkodás problémakörébe tartozó feladatok is.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

A Rendőrség (Országos Rendőr Főkapitányság, Megyei Rendőr Főkapitányságok, Készenléti Rendőrség) a Határőr Igazgatóságok, továbbá a Tűzoltóság tevékenységi körébe tartozó jellemző szennyező tevékenységek és szennyező anyagok az alábbiak:

  • Üzemanyag, fűtőanyag tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos tevékenységekből származó ásványolaj termékek és származékai. Az objektumok döntő többségében átálltak gázfűtésre, viszont a tüzelőanyag tartályok és a vezetékek a földben maradtak, állandó veszélyt jelentve a környezetre.
  • A gépjárműmosókban keletkező szennyvíz, szennyvíziszap kezelése nem minden esetben megfelelő. Van olyan terület, ahol szigetelés nélküli földmedence szolgál ún. szikkasztóként, veszélyt jelentve a talajra, illetve a felszín alatti vízre.
  • Az objektumokban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása általában megoldott, azonban több helyen az olajos hordók tárolása potenciális szennyezőforrást jelent.

A BM Polgári Védelem raktáraiban veszélyes hulladék és egyéb hulladék is halmozódott fel az évek során, melyek szintén bekerültek ebbe a felmérési feladatba.
A felmérés során számbavett veszélyes hulladékok:

  • akkumulátor,
  • száraz elem,
  • lejárt szavatosságú vegyszerek, gyógyszerek.

A felmérés során számbavett egyéb hulladékok:

  • gázálarc szűrőbetét
  • lejárt szavatosságú védőruha,
  • védőköpeny,
  • védőharisnya,
  • védőcsizma, gázálarc
  • celluloid film

A BM Központi Kórház tevékenységéből következően, a szennyező anyagok elsősorban veszélyes hulladékok, lejárt szavatosságú gyógyszerek.

A BM alprogramja keretében felmért szennyezett területek potenciális veszélyes anyagainak minőség szerint megoszlását az 1. számú ábra mutatja be.

(Az 1000 x 617 pont méretű változat megtekintéshez kattintson a képre)

1. ábra

 

Összefoglalás

A feladat kapcsán megtörtént a BM felügyelete alá tartozó szennyezőforrások, szennyezett területek felmérése.
A Belügyminisztérium intézményeinél levő környezetszennyezésekről a vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével 50 db területre vonatkozóan saját prioritási listát állítottak fel, a vizsgálatba vont objektumokat 5 különböző csoportba sorolva:

  • I. Az első csoportba tartoznak azok a helyszínek, ahol már meglévő és feltárt környezetszennyezés van, azaz mielőbb kármentesítési beavatkozás szükséges. Ide sorolandók még az emberre közvetlen veszélyt jelentő szennyezések.

  • II. A második kategóriába kerültek besorolásra azok a helyszínek, objektumok, ahol a környezetszennyezés ténye fennáll, de felmérése nem történt meg, ill. a szennyezés tényként nem kezelhető, de a környezetben élővíz, természetvédelmi terület, (tájvédelmi körzet, stb.) található. Ezeken a helyszíneken a felderítés azonnali beindítása elengedhetetlen.
  • III. A harmadik csoportba tartoznak azok a helyszínek vagy objektumok, ahol közvetlen környezetszennyezés veszélye nem áll fenn, de az eddigiek során felgyülemlett (veszélyes) hulladékok ártalmatlanításáról gondoskodni kell.
  • IV. A negyedik kategória azokat a helyszíneket, objektumokat tartalmazza, ahol a potenciális környezetszennyezés veszélye fennáll, mielőbbi feltárást igényel.
  • V. Az ötödik csoport tartalmazza azokat a helyszíneket, ill. objektumokat, amelyeknél a környezet potenciális veszélyezettsége kicsi, a felmérés, ill. feltárás nem tekinthető sürgősnek, a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni.

A létrejött adatbázis alkalmas az elemzésre és a további szempontok meghatározására, melyek alapján a kármentesítési feladatok meghatározásához célirányos vizsgálatokat lehet indítani. Az BM Alprogramjának következő stratégiai lépése a femért területek felülvizsgálata, a kármentesítési beruházások indításával kapcsolatos feladatok meghatározása, elvégzése.
Az Alprogram keretében felállított prioritási listát az 1. számú táblázat mutatja be.

 

II. fejezet, 1. táblázat

A Belügyminisztérium szerveinél lévő környezetszennyezésekről készült prioritási lista és költségbecslés
(a lista készítése és a költségbecslés időpontja 1997)

Objektum neve,
helyszín
Prioritási
besorolás
Becsült
költség
(eFt)
I. RENDŐRSÉG
Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK - Nyíregyháza, kutyatelepI.1000
Baranya MRFK - PécsI.1000
Készenléti Rendőrség - BudapestI.2500
Rendőrség - veszélyes hull. II. o. - 37,80 t, III.3500
Rendőrség - hulladék.: 107,76,tIII.540
Zala MRFK - ZalaegerszegIV.600
Bács-Kiskun MRFK - KecskemétIV.700
Készenléti Rendőrség - Siófok - KilitiIV.600
Békés MRFK - BékéscsabaIV.700
Békés MRFK - SzeghalomIV.600
Békés MRFK - GyomaendrődIV.400
ORFK GF - Híradástechnikai Szolgálat - MátraszentimreIV.300
ORFK GF - Híradástechnikai Szolgálat - NagyvázsonyV.400
ORFK GF - Híradástechnikai Szolgálat - BudapestV.400
Készenléti Rendőrség - MiskolcV.400
Készenléti Rendőrség - Miskolc RepülőtérV.400
B.A.Z. MRFK - Miskolc, Zsolca kapuV.400
B.A.Z. MRFK - Miskolc, Fábián kapuV.600
ÖSSZESEN:15040
 
II. HATÁRŐRSÉG
Győri Határőr Igazgatóság - FertőrákosII.600
Győri Határőr Igazgatóság - GyőrII.1000
Győri Határőr Igazgatóság - MosonmagyaróvárII.600
Győri Határőr Igazgatóság - ZsiraII.600
Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság - KiskunhalasII.1000
Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság - TompaII.600
Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság - HercegszántóII.400
Szombathelyi Határőr Igazgatóság - Kőszeg- HétforrásII.600
Szombathelyi Határőr Igazgatóság - Hörman forrásII.600
Nyírbátor Határőrség Igazgatóság - NyírbátorIV.500
Nyírbátor Határőrség Igazgatóság - BarabásIV.400
Nyírbátor Határőrség Igazgatóság - BeregsurányIV.400
Nyírbátor Határőrség Igazgatóság -NyírábrányIV.400
Nyírbátor Határőrség Igazgatóság - LétavértesIV.400
Orosházi Határőr Igazgatóság - LökösházaIV.500
Pécsi Határőr Igazgatóság - MagyarbólyIV.400
Szombathelyi Határőr Igazgatóság - PornóapátiIV.400
Szombathelyi Határőr Igazgatóság - CsákánydoroszlóIV.400
Szombathelyi Határőr Igazgatóság - OlmódIV.300
Szombathelyi Határőr Igazgatóság - SzentpéterfaIV,400
Szombathelyi Határőr Igazgatóság - BucsuIV.400
Szombathelyi Határőr Igazgatóság - SzombathelyIV.600
Budapesti Határőr Igazgatóság IV.600
Szent László Határrendészképző - KörmendIV.400
Győri Határőr Igazgatóság - Újrónafő lőtérV.300
Orosházi Határőr Igazgatóság - OrosházaV.300
ÖSSZESEN:13100
 
III. BM POLGÁRI VÉDELEM
PVOP - veszélyes hulladék II. o. - 103,86 tIII.10000
PVOP - veszélyes hulladék I. o. - 8,74 tIII.2000
PVOP - veszélyes hulladék - 578 tIII.3000
ÖSSZESEN:15000
 
IV. BM TŰZOLTÓSÁG
Tűzvédelmi Kiképző Intézet, Tűzkísérleti Telep - SzigetszentmiklósI.10000
Tűzvédelmi Kiképző Intézet – TaksonyII.1000
BM TOP Központi Javító Üzem – BudapestV.300
ÖSSZESEN:11300
 
V. BM KÖZPONTI KÓRHÁZ
BM Kórház, veszélyes hulladék – 0,63 tIII.60
ÖSSZESEN:60
MINDÖSSZESEN:54 500

 

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM
EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYI ALPROGRAM

Az Egészségügyi Intézményi Alprogram a Népjóléti Minisztérium (továbbiakban NM) alprogramjaként indult, majd a minisztérium átalakulását követően az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (továbbiakban ESzCsM) alprogramjaként folytatódott.
Az Egészségügyi Intézményi Alprogram keretében a NM felügyeleti jogkörébe tartozó intézmények szennyező forrásainak és szennyezett területeinek felmérése, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása, költség- és időütemezése történt meg.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

Az alprogram első lépésében az NM felügyeleti jogkörébe tartozó intézmények jegyzéke alapján összeállításra került az érintett tárca országos intézeteinek listája, melyre 43 db országos intézet került föl.
A vizsgálat második lépésében a minisztérium 320 db szociális intézetének vizsgálata történt meg, továbbá az alprogram megvalósításához szükséges pénzügyi és feladat ütemterv kidolgozása.
A feladat kapcsán megtörtént valamennyi intézet vezetőjének levélben, valamint telefonon történő megkeresése, a program céljának ismertetése. A számbavételhez, a szennyezett területek felméréséhez szükséges adatokat, az intézetek vezetői illetve kijelölt felelősök valamint az ÁNTSZ-ek szolgáltatták.

A területek felmérése során 284 db ASZF bejelentő adatlap felvétele és adatbázisba való rögzítése valósult meg.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

A vizsgált területeken a jellemző szennyező tevékenységek és szennyező anyagok az alábbiak:

  • kórházi és laboratóriumi tevékenységek során keletkező vegyszer maradékok,
  • a kórházi égető üzemeltetéséből származó salak,
  • gépjármű karbantartás, mosás során keletkezett olajos szennyező anyagok,
  • üzemanyag, fűtőanyag tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos tevékenységekből származó ásványolajok és származékai.

Az Országos Mentőszolgálatnak, melynek az országban 160 db telephelye van, kitüntetett szerepe van kármentesítési szempontból. Ennek okai az alábbiak:

  • Elsősorban a régebbi telephelyeken jelentős a fáradt olajszennyezés.
  • A mentő gépjárművek karbantartásából és üzemeltetéséből származó, a telephelyek nagy számát érintő olajos jellegű talajszennyezés jellemző.
  • Az állomások területén a veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtését felszámolták, de a korábbi, szabálytalan tárolásból, kezelésből származó talajszennyezések fennállhatnak.
  • A Mentőszolgálat saját üzemanyag tartályokkal is rendelkezett, a tartályhibákból adódó talajszennyezettség jellemző a telephelyeken.

A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem területe korábban szovjet katonai objektum volt. Ebből eredően hátrahagyott nyomdai, vegyi és bizonytalan összetételű olajszerű anyagok találhatók a területen.

Az Állami Szívkórház a Balatontól 150 m-re fekszik. A gépjármű garázs és karbantartó részleg területein olajos szennyezés található.

A Mátrai Állami Gyógyintézet területén kb. 70 m3 kórházi égetőből származó salak található. A szennyezőforrás régi keletű, mivel a kórházi égetőt már nem üzemeltetik.

 

Összefoglalás

A feladat kapcsán megtörtént az NM kezelésében lévő országos intézetek és szociális intézetek teljes körének felmérése. Kijelölésre került az alprogram felelős szervezeteként az Országos Mentőszolgálat.
Az Országos Mentőszolgálat 8 db telephelyén megtörtént a tényfeltárás. A műszaki beavatkozás támogatására KÖVICE pályázatot nyújtottak be, eredménnyel.

Az alprogram keretében felállították a legjelentősebbnek ítélt kármentesítési problémák listáját. Az alprogram keretében felmért területek prioritási listáját a 2. számú táblázat mutatja be.

 

II. fejezet, 2. táblázat

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Prioritási listája

(Az 1998-ban készített zárójelentés alapján)

Prioritás/
intézet
Szennyező forrás/
szennyezett terület
Becsült
mennyiség
Felt. szint Feladat
1.
Haynal Imre
Egészségtudományi Egyetem
3 db „A” adatlap
olajos aljzatbeton
fáradt olaj
vegyszer maradék
nyomdafesték
10 m3
1000 l
100 kg+50 l
300 l hordóban
IV gyorsintézkedés

tényfeltárás

kármentesítés
2.
Mátrai Állami Gyógyintézet
Mátraháza
1 db „A” adatlap
kórházi égetőből
származó salak
kb. 70 m3 IV gyorsintézkedés
tényfeltárás
kármentesítés
3.
Országos Mentőszolgálat I.
üzemanyag tartályból
kikerülő anyag
nem ismert IV tényfeltárás
kármentesítés
4.
Országos Mentőszolgálat II.
fáradt olaj,
NaCl
etilénglikol
akkumulátor sav okozta talajszennyezés
Az ország területén
elszórtan kb.
2000 m2 terület,
ezért a kármentesítést
regionálisan és
több lépcsőben
kell elvégezni
IV tényfeltárás 1.

tényfeltárás 2.

kármentesítés 1.

kármentesítés 2.
5.
Állami Szívkórház Balatonfüred
műszaki udvar
olajszennyezett
betonfelülete
300 m2
betonfelület
IV tényfeltárás
kármentesítés
6.
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Nehéz tüzelőolaj
okozta talajszennyezés
4 db olajtartály
kiemelése szükséges
315 m2 IV gyorsintézkedés

kármentesítés
7. Károlyi István
Gyermekközpont,
Fót
A kertben eltemetett
kommunális hulladék
ismeretlen IV gyorsintézkedés
tényfeltárás
kármentesítés
8.
Reménysugár
Habilitációs
Intézet
Olajtüzelésből
származó
talajszennyezés
200 m2
szennyezett terület
IV tényfeltárás
kármentesítés
I. tényfeltárás és megvalósíthatósági tanulmány készült
II. tényfeltárás készült
III. részben feltárt
IV. teljes vizsgálat szükséges

 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
INTÉZMÉNYI ALPROGRAM

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban FVM) Intézményi Alprogramja keretében az FVM kezelésében levő intézmények és gazdálkodó szervezetek szennyezőforrásainak és szennyezett területeinek felmérése, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása, költség- és időütemezése történt meg.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

Az alprogram kidolgozásának első ütemében a tárca tulajdonosi, kezelői felelősségi körébe tartozó intézmények, gazdálkodó szervezetek környezeti kárfelmérésének előkészítését indította el az FVM. Az előkészítés során a szennyezett területek, szennyező források felmérése, majd az alprogram keretébe tartozó kármentesítések feladat- költség- és időütemezésének elkészítése történt meg.

Az FVM intézmény-jegyzéke alapján megtörtént az FVM tulajdonában, illetve felügyelete alá tartozó intézmények, szervezetek listájának összeállítása, amely 116 társaságot, illetve telephelyet tartalmazott. A feladat kapcsán az FVM felügyelete alá tartozó, állami tulajdonú társaságok teljes körének vizsgálata megtörtént.
Ezt követően az intézmények, szervezetek körét szűkítették abból a szempontból, hogy mely területen van felszín alatti vizet, földtani közeget veszélyeztető kármentesítési probléma.
Ezen szennyezett területeken minden esetben megtörtént a helyszíni bejárással, személyes interjúval egybekötött adatfelvétel. A munka elvégzésének eredményeként 31 db területről történt ASZF bejelentő adatlap kitöltése.

Minden szennyezőforrással/szennyezett területtel rendelkező objektumról rövid szöveges leírás is készült, mely az adatlapon szereplő információk kiegészítéseként, indoklásaként a kármentesítés szempontjából rövid értékelést tartalmaz. A szöveges információ a szennyező-forrás /szennyezett terület és az érintett környezeti elem bemutatásával, a tevékenység a szennyezőanyag(ok) leírásával, a környezeti problémát és az elvégzendő feladatokat ismerteti.

Az FVM Intézményi Alprogramjának második ütemében az első ütemben felmért területek közül, az ASZF bejelentő adatlapok tartalma alapján kerületek kiválasztásra azok a területek, ahol B1 tényfeltárás előtti műszaki adatok adatlap valamint B2 tényfeltárás utáni műszaki és költség adatok adatlap felvétele indokolt személyes megbeszélések, telefonos egyeztetések, továbbá helyszíni szemlék lebonyolításával. A munka során 12 db szennyezett terület műszaki adatlapos felmérése történt meg 11db B1 tényfeltárás előtti műszaki adatlappal, illetve 1 db B2 tényfeltárás utáni műszaki és költség adatlap kitöltésével.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

116 FVM kezelésben levő intézményt és gazdálkodó szervezetet vizsgáltak az Alprogram keretében, melyek jellemzően az alábbiak:

  • ATEV telephelyek, fehérje-feldolgozók,
  • Oktatási intézmények,
  • Növény és Talajvédelmi Állomások,
  • Kutató és fejlesztő intézmények.

Ezen intézmények és gazdálkodó szervezetek közül kármentesítési problémák elsősorban az ATEV telephelyeken, fehérje feldolgozók területén, illetve a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet területén valószínűsíthetőek.

A vizsgált területeken a jellemző szennyező tevékenységek és szennyező anyagok az alábbiak:

  • fehérje-feldolgozásból származó növényi, állati eredetű zsír, szerves anyagok,
  • növényvédőszer raktározásból származó növényvédőszer hulladék, maradék,
  • műtrágya tárolás során keletkező műtrágya hulladék, műtrágya maradék,
  • kutatás és laboratóriumi tevékenységek során keletkező technológiai szennyvíz, vegyszer maradékok,
  • gépjármű karbantartás, mosás során keletkezett olajos szennyező anyagok,
  • üzemanyag, fűtőanyag tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos tevékenységekből származó ásványolajok és származékai.

Az adatlappal felmért területeken a szennyező anyagok megoszlását a 2. számú ábra mutatja be.

2. ábra

 

Összefoglalás

A feladat kapcsán az FVM felügyelete alá tartozó, állami tulajdonú társaságok körének felmérésére került sor.
Az FVM kezelésében lévő szennyezett területek közül 6 db területen tényfeltárás történt, 7 db területen műszaki beavatkozás, 2 db területen monitoring történt meg 2004-ig. A kármentesítésre fordított összeg 96 millió Ft.

Az adatlappal felmért területeket az alábbi térkép mutatja be.

 

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – Intézményi Alprogram
ASZF adatlappal felmért területek

(A 962 x 619 pont méretű változat megtekintéshez kattintson a képre)

 

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM
SZILÁRD ÁSVÁNYBÁNYÁSZATI ALPROGRAM

A szilárd ásványbányászat után visszamaradt környezeti károk számbavételét az OKKP keretében 1997-ben folytatták, jóllehet számos szennyező forrás felmérése és a kármentesítés a bányászat több területén már korábban megkezdődött.

A szilárd ásványbányászati alprogram három részprogramra tagolódik.

1. Szénbányászat

A Kormány a 3329/1990. számú határozatában intézkedett a szénbányászat szerkezetátalakításáról, ezen belül a bányabezárások során visszahagyott környezeti károk felszámolásáról, valamint a szükséges pénzforrás biztosításáról. A teljes bányászat területére részletes „környezeti kár-kataszter” készült. A környezeti károk felszámolása a részletes felmérés alapján évről évre a szükséges költségvetési forrás igénybevételével tervszerűen történt.
A kármentesítést a SZÉSZEK tulajdonában lévő és általa irányított három regionális szervezet (a Bányavagyon-Hasznosító Rt.-k, röviden BVH Rt.-k) végzi. A Mecseki BVH Rt. a volt Mecseki Szénbányák; az Észak-Dunántúli BVH Rt. a volt veszprémi, oroszlányi, tatabányai és dorogi szénbánya vállalat, a Borsodi BVH Rt. pedig a volt nógrádi; borsodi és mátraaljai szénbánya vállalat területén tevékenykedik.

2. Uránbányászat

A 2385/1997. (XI. 26.) számú határozatával (amelyet a 2006/2001. (II. 17.) Kormányhatározat, illetve 2193/2004. (VII. 29.) Kormányhatározat módosított) a Kormány kiemelt jelentőségű beruházásként jóváhagyta a magyarországi uránérc bányászat megszüntetésének rekultivációs feladatairól készített beruházási javaslatot. A döntést környezeti hatástanulmány, valamint az ennek alapján elkészült beruházási program alapozta meg, amely a magyar uránérc bányászat és ércfeldolgozás működéséből származó környezeti károk teljes körű felszámolását irányozta elő.

A magyarországi uránipar megszűntetésének rekultivációs feladatait az alábbi létesítménysorokra bontva hajtották, illetve hajtják végre:

  • 1. A földalatti létesítmények felhagyása. A munkák 2000-ben befejeződtek, a zárójelentés 2001-ben elkészült.
  • 2. Külszíni létesítmények és területek rekultivációja. Feladat még a lokálisan előforduló szennyezettségek, valamint a még hátralevő tájrendezéssel összefüggő szállítás által igénybevett területek kármentesítése, a záródokumentáció összeállítása.
  • 3. Meddőhányók és környezetük rekultivációja. Az I.sz. meddőhányóra kb. 50.000 (tömör) m3 föld beszállításával a jelenlegi 10 cm-es takaróréteget 60 cm-re kell növelni. El kell végezni talajtakarás hatékonyságának minősítését gammadózis-teljesítmény felméréssel. Kb. 10 ha területet növényesíteni kell. El kell készíteni a záródokumentációt.
  • 4. Perkolációs dombok és környezetük rekultivációja. A beruházási tevékenységet befejezték.
  • 5. Zagytározók és környezetük rekultivációja. Az II. zagytározó munkái befejeződtek. Az I. zagytározó területén a végleges morfológia kialakítása befejeződik 2005-ben kb. 60 ha-on folytatódik a fedési rétegsor beépítése, a füvesítés és fásítás.
  • 6. Bányavíz kezelés. A munkák már a hosszútávú tevékenységek között szerepelnek.
  • 7. Villamos energia hálózat rekonstrukciója. A tervezett munkák és a zárójelentés elkészültek.
  • 8. Víz és csatornahálózat rekonstrukciója. A tervezett munkák és a zárójelentés elkészültek.
  • 9. Egyéb infrastrukturális szolgáltatás. A hosszú távú tevékenységek között szerepel az ebbe a szakterületbe tartozó munka.
  • 10. Egyéb tevékenység.

2003-ban megjelent a Kármentesítési Füzetek 9. OKKP kiadvány - Szilárd ásványbányászati Alprogram, Uránbányászat – amely részletesen ismerteti az uránbányászat megszüntetésének körülményeit, a kármentesítési feladatok végrehajtását, valamint a beruházás befejezését követő monitoringot.

3. Szilárd ásványbányászat

A SZÉSZEK közreműködésével a színesfém-, kő-, kavics- homok és egyéb bányászatra vonatkozóan készült összesítés.

 

Szennyezőforrások, szennyező anyagok

A bányászati sajátosságok figyelembevételével az alprogram kidolgozása során elkülönítésre kerületek a különféle bányászati természetű szennyezőforrások, valamint azok szennyező anyagai:

  • Öregségben tárolódó víz, mely szennyező anyag tartalma állhat a gépek működtetéséből származó szénhidrogén származékokból, a felszín alatti trafóállomások savanyagából, a biztosító berendezések emulziós anyagából, a fejtésekben esetleg kialakuló tüzek haboltó anyagából, a villamosvezetékek műanyag szigeteléséből, gumiszalagok kopásából származó gumiporból, valamint a szállítópályák és biztosító berendezések vasanyagából, és nem utolsó sorban a nyersanyagot kísérő kőzetekből (pirites anyagokból, szulfidos ércmaradékokból, stb.).
  • Külfejtésű bányák szennyező anyagai között elsősorban a külfejtési gépek olajszennyezése, másodsorban a külfejtési hányóba kerülő hulladék anyagok (gumiszalagok, gépalkatrészek, stb.) említendők.
  • Meddőhányók szennyező anyaga lehet maga a nyersanyag egy bizonyos része, valamint a meddőhányók építése során végzett gépi tevékenységből származó üzem-, és kenőanyagok.
  • Előkészítő művek az ércelőkészítő művek esetében a flotálás során számos környezetre veszélyes adalék és segédanyagot használnak, amelyek a környezetbe kerülve szennyeződést jelentenek, az ércelőkészítő művek közül is kiemelendők a szulfidos érceket flotáló művek, amelyek az előkészítés során használt segédanyagokon túlmenően önmagukban is szennyező hatást fejtenek ki.
  • Zagytározók, az érc- és ásványelőkészítés természetéből következően gyakorolnak szennyező hatást a környezetre.
  • Felszíni üzemi területek, ahol a tartós működésű gépüzemek üzem- és kenőanyag veszteségei szennyezhetik a talaj- és esetleg rétegvizet is.

Összefoglalóan a szilárd ásványbányászat potenciális szennyezőforrásainak adatait a nyersanyag fajtája, ill. a szennyezőforrás jellege szerint az alábbi táblázat mutatja be:

Nyers-
anyag
Mélymű-
velés
KülfejtésMeddő-
hányó
Előkészítő
osztályozó
Zagytá-
rozó
Felszíni
üzemi
terület
Perko-
lációs
domb
Összesen
Szén30731144171910591
Bauxit374810000095
Vasérc11112105030
Szulfidos ércek770862470176
Uránérc507120116
Mangán-érc314322015
184160010102
Homok01714201034
Vegyes-ásvány4832663160156
Összesen:489214359291011311215

 

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM
TÁRSASÁGI ALPROGRAM

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (továbbiakban GKM) Társasági Alprogramja keretében a GKM kezelésében lévő intézmények szennyező forrásainak és szennyezett területeinek felmérése, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása, költség- és időütemezése történt meg.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

A feladat az OKKP szempontjából a vizsgálatba bevonható társaságok meghatározására történt meg. Az adatgyűjtésre a GKM társaságok telefonon és levélben történő megkeresését és egyeztetést követően került sor, mely során a társaságok megadták a kezelésükben lévő objektumok listáját.
Az adatgyűjtés a GKM társaságokon kívül az MGSZ Információs Központjában, a Területi Hivatalainál fellelhető adatok, dokumentumok, vizsgálati anyagok, fejlesztési tervek, stb. körére is kiterjedt.

A feltárt helyzetet általánosságban a következők jellemezték a vizsgálat befejezésekor (2001-ben):

  • A vizsgált területek tulajdonviszonyai tisztázottak.
  • A GKM gazdasági társaságok zöme környezetvédelmi szempontból „tiszta“, ugyanakkor a vizsgált társaságok objektumai területének környezetvédelmi célú feltártsági-szintje rendkívül változó, a kifejezetten általános alapinformációktól a konkrét kármentesítés végrehajtásáig szinte minden kapcsolódó munkafázis előfordul. A vizsgált területek igen kis hányadánál történt részleges tényfeltárás és csak elvétve (VEIKI Rt. Zuglói Alállomás) fordul elő a kárelhárítás módszerét, ráfordításigényét megalapozó megvalósíthatósági tanulmány, valamint a kapcsolódó műszaki beavatkozási terv.

Az alprogram keretében 13 db társaság, 61 db területének vizsgálata történt meg, a 13 db társaság 20 db területére történt ASZF bejelentő adatlap felvétel.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

Az alprogram keretében vizsgált társaságok objektumai jellemzően az alábbiak:

  • iroda
  • műhely
  • laboratórium
  • minőségellenőrző állomás
  • üdülő
  • ipari park

A felmérések alapján a következő szennyező anyagok fordulnak elő leggyakrabban a vizsgált társaságok területein:

  • oldószerek
  • ásványolaj és származékai (benzin, fűtőolaj)
  • építési törmelék
  • erőműi salak
  • pernye

 

Összefoglalás

A feladat kapcsán megtörtént a GKM kezelésében lévő intézmények szennyezőforrásainak és szennyezett területeinek felmérése.
A létrejött adatbázis alkalmas az elemzésre és a további szempontok meghatározására, melyek alapján a kármentesítési feladatok meghatározásához célirányos vizsgálatokat lehet indítani.
Az GKM Társasági Alprogramjának következő stratégiai lépése a konkrét kármentesítési munkák indításával kapcsolatos feladatok meghatározása, elvégzése.

A 2001-ben elvégzett vizsgálatok szerint az alábbi 7 db telephelyen szükséges, kármentesítési munka végrehajtása.

1. INFORPARK Északi terület
Építési törmelékkel és nehézfémtartalmú erőművi salakkal, pernyével feltöltött (kb. 89000 m3 szennyezett talaj) terület. A területen nem lokalizálható szénhidrogén – szennyezés is regisztrált.

2. INFOPARK Déli terület
Jellemzők az előzővel azonosak, kivételt képez a kezelendő szennyezett talaj mennyisége, amely ez esetben kb. 45000 m3.

3. ÉMI Rt. Tűzállósági Laboratórium
A területen felhagyott földalatti fűtőolaj-tároló található. Ennek potenciális talaj-talajvízszennyező hatása valószínűsíthető.

4. ÉMI RT. Szentendre Ipari Park
A területen felhagyott földalatti fűtőolaj-tároló található. Itt talaj- és talajvíz szennyezettség valószínűsíthető.

5. VEIKI Rt. Hőtechnikai Kísérleti Állomás
A cég tevékenysége alapján szénhidrogének okozta talaj- és talajvíz szennyezettség feltételezhető.

6. VEIKI Rt. Tüzeléstechnikai Kísérleti Állomás
A cég tevékenysége alapján szénhidrogének okozta talaj- és talajvíz szennyezettség feltételezhető.

7. VEIKI Rt. Zuglói Alállomás
A területen kb. 14500 m3 szénhidrogénekkel szennyezett talaj és kb. 28000 m3 szennyezett talajvíz kezelése szükséges.

 

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM
IPARI PARKOK FELMÉRÉSE

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (továbbiakban GKM) elvégezte az OKKP által támogatva az egykor ipari, szolgáltató tevékenységeket folytató, un. barna mezős területeken alakult Ipari Parkok területén, a hátramaradt, tartós környezetkárosodások vizsgálatát.

Az ipari parkok fejlesztése Magyarországon az 1990-es évek elején indult helyi önkormányzatok és vállalkozások kezdeményezései alapján. Motiváló tényező volt a leépült ipari üzemek hasznosítása, a munkahelyteremtés, a térségi felzárkózás elősegítése és a területek hasznosítása. A magyar kormány 1996 végén döntött az Ipari Park Program indításáról. A program alapvetően arra irányul, hogy a gazdaságpolitika és regionális politika összehangolásával, az ipari parkok által biztosított kedvező infrastruktúrával és szolgáltatásokkal nyújtsunk kedvező kínálati piacot a működő tőke beáramlás intenzitásának megtartásához, a hazai kis- és középvállalkozások beruházásaihoz, segítve ezzel az ipar szerkezeti átalakítását és az egyes régiók foglalkoztatási problémáinak megoldását.
2003-ig 165 pályázó nyerte el az ’Ipari Park’ címet (1997-ben 28, 1998-ban 47, 1999-ben 37, 2000-ben 21, 2001-ben 13, 2002-ben 14 és 2003-ban 5).

A 165 Ipari Parkhoz, mintegy 9050 ha-os terület és kb. 2450 vállalkozás tartozik. Ott foglalkoztatják az ipari alkalmazottak 17,3 %-át, és ők adják az ország ipari export árbevételének kb. 28 %-át.

 

A felmérés módszere

Az Ipari Parkok vizsgálata két lépcsőben történt meg. Első ütemben az 1997-98-ban címet nyert Ipari parkok felmérését, második ütemben pedig az 1999-2000-ben címet nyert Ipari Parkok felmérését végezték el.

Az 1997-98-ban Ipari Park címet nyert 75 db iparterület, valamint az 1999-2000-ben Ipari Park címet nyert 58 db iparterület – pályázati dokumentációk anyagának értékelésén alapuló előzetes minősítésével – barna-, vegyes- és zöldmezős kategóriákba került besorolásra.

A GKM a két felmérési ütemben 90 db barna- és vegyes mezős telepítésű Ipari Park környezeti állapot, környezetszennyezettség és szennyezőforrásokra vonatkozó információit és adatait gyűjtötte össze
A két ütemben végzett felmérés eredményeként 35 esetben nem találtak szennyezésre utaló információt, a többi 55 db Ipari Parkra vonatkozó információkat adatlapok felvételével rögzítették.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

A vizsgált ipari parkok területén a jellemző szennyező anyagok és szennyező tevékenységek az alábbiak:

  • Vegyipari tevékenységekből eredő veszélyes szénhidrogén hulladékok, lúgok, savak, különböző oldószerek.
  • Laktanyákban, repülőtereken az üzemanyag, fűtőanyag tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos tevékenységekből eredő szénhidrogén szennyezés.
  • Erőművi tevékenységből származó nehézfémtartalmú erőművi salak, pernye.
  • Elektronikai ipari tevékenységből származó fémhulladék.
  • Timföldgyártás során keletkező szénhidrogének, lúgok, lúgkeverékek, vörösiszap, nehézfémtartalmú iszapok, salakok és leválasztói porok, fémhulladékok.

A barna- és vegyes mezős telepítésű Ipari Parkok területén végzett vizsgálatok eredménye:

  • 35 db Ipari Parknál a szennyezettségről nincs információ.
  • 13 db Ipari Park esetében kármentesítési célú beavatkozás nem indokolt.
  • 16 db Ipari Park területén eredményes kármentesítés volt, további intézkedésre nincs szükség.
  • 4 db Ipari Park esetében csak tényfeltárásra került sor.
  • 22 db Ipari Park további tényfeltárást és megvalósíthatósági tanulmányon alapuló műszaki beavatkozást igényel.

 

Összefoglalás

A feladat kapcsán megtörtént a barna mezős Ipari Parkok területén a hátrahagyott tartós környezetkárosodások vizsgálata.
A létrejött adatbázis alkalmas az elemzésre és a további szempontok meghatározására, melyek alapján a kármentesítési feladatok meghatározásához célirányos vizsgálatokat lehet indítani.

Az 1997-1998 között címet nyert Ipari Parkokat a zárójelentés alapján az 1. számú térkép és Ipari Park lista mutatja be.
Az 1999-2000 között címet nyert Ipari Parkokat a zárójelentés alapján a 2. számú térkép és Ipari Park lista mutatja be.

(A 864 x 551 pont méretű változat megtekintéshez kattintson a képre)

(A 864 x 551 pont méretű változat megtekintéshez kattintson a képre)

 

Az Ipari Parkok számozása az I. számú térképen (1997 – 1998)

 

Az Ipari Parkok számozása a II. számú térképen (1999 – 2000)

1. Mosonmagyaróvár30. Rétság
2. Kapuvár31. Bátonyterenye
3. Celldömölk32. Gyöngyös
4. Zalaegerszeg – GANZ33. Abasár
5. Pacsa – Térségi I.P.34. Mezőkövesd
6. Zalalövő35. Miskolc – Alsózsolca
7. Nagykanizsa36. Szikszó
8. Letenye – Mura I.P.37. Encs
9. Csurgó38. Szolnok
10. Barcs39. T.sztmiklós – VIDEOTON
11. Mohács40. Kunszentmárton
12. Komló41. Mezőtúr
13. Dombóvár/Kaposszekcső42. Karcag
14. Simontornya43. Polgár
15. Tapolca44. Debrecen – Agrár I.P.
16. Veszprém – AIR Park45. Debrecen – Log., Szolg. I.P.
17. Várpalota46. Debrecen – Nyugati I.P.
18. Székesfehérvár – Déli I.P.47. Kecskemét – Technik-Port
19. Bicske – M1 I.P.48. Kiskunhalas
20. Nyergesújfalu49. Kiskunmajsa
21. Dorog50. Szeged – Heavytex
22. Budaörs51. Szeged – Kálvária
23. Százhalombatta52. Szarvas
24. Dabas53. Gyomaendrőd
25. Bugyi – OBO O.P.54. Békéscsaba – Almáskert
26. Újhartyán – M5 I.P.55. Sarkad
27. Dunavarsány56. Orosháza
28. Szigetszentmiklós – Leshegy57. Mezőhegyes
29. Vác58. Nagylak

 

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM
MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ALPROGRAM

A Magyar Államvasutak Alprogram a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium alprogramjaként indult, majd a minisztérium átalakulását követően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alprogramjaként folytatódott.
A MÁV Alprogram célja a MÁV Rt. felelősségi körébe tartozó, illetve kezelésében lévő területeken található idegen és saját szennyezések felmérése, felszámolásuk programjának kidolgozása, valamint a tartós környezetkárosodások teljes körű országos számbavétele volt.

 

Előzmények

A MÁV Rt. – jogelődje az állami nagyvállalat MÁV – törvényben foglalt átalakulásához kötötten 1993-94 években környezeti audit keretében feltárta a szennyezett területeket - amely országos viszonylatban a MÁV Rt. telephelyeinek több mint 80%-át tartalmazta, - és azokat nyilvántartási rendszerbe foglalta. A szennyezett területek országos nyilvántartásba vételekor ezek a területek kerültek rögzítésre az országos kataszterben.

A MÁV Rt. a hátrahagyott és a folyamatos szennyező anyag utánpótlással rendelkező területek környezeti kárainak felszámolását 1995-ben kezdte meg. A 10 éves időtartamra vonatkozó feladattervet a 2197/1995. (VII. 13.) sz. és a 2194/1997. (VII. 9.) sz. Kormányhatározatok határozták meg.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

Az alprogram kidolgozásának első ütemében megtörtént a vasúti pályák, továbbá a vasút üzemeltetési létesítmények és területük vizsgálata is, több ütemben. Az első szakaszban megtörtént a felmérésben résztvevők kiválasztása, a korábbi információk összegyűjtése, a felderítés földrajzi határainak kijelölése, helyszíni bejárások elvégzése (igénybe véve a mozdonyról való megfigyelés lehetőségét), az adatok feldolgozásához szükséges informatikai háttér megteremtése, az adatok rögzítése. Az adatlapok két alközpontban kerültek feldolgozásra. A vasúti pálya és létesítményeihez kapcsolódó adatokat a MÁV Rt. Pályagazdálkodási Központban, a kereskedő vasút tekintetében összegyűjtött adatokat a MÁV Rt. Gépészeti Központ Környezetvédelmi Osztályán dolgozták fel.
A munka eredményeként 819 db szennyezett terület került regisztrálásra.
A bejelentő adatlapok alapján kiválasztásra kerültek azok a területek, melyeknél B típusú adatlapok felvétele volt indokolt. 127 db régi típusú B adatlap került felvételre az alprogram keretében. Az alprogram kidolgozói, munkájuk során értékelték a régi típusú A és B adatlapok felvételének eredményeit, ezzel nagy segítséget nyújtva az adatlapok továbbfejlesztéséhez.
A felmérés második ütemében a MÁV Rt. 67 db telephelyén lévő szennyezett terület adatainak aktualizálása történt meg. Az adatgyűjtés során a tényfeltárás adatai ellenőrzésre, pontosításra, illetve kiegészítésre kerültek, továbbá megtörtént valamennyi terület helyszíni bejárása. A feladat eredményeként elkészült 7 db ASZ bejelentő adatlap, 10 db B1 tényfeltárás előtti műszaki adatlap, valamint 57 db B2 tényfeltárás utáni műszaki és költség adatlap kitöltése illetve adatainak aktualizálása.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

A MÁV Alprogram vizsgálatai alapján a jellemző szennyező tevékenységek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

  • A vasúti szerelvények üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységek:
    • dízelvontatás,
    • szerelvények karbantartása, javítása,
    • szerelvények mosása, tisztása
  • A vasúti kereskedelemhez kapcsolódó tevékenységek:
    • tárolás,
    • átrakás

Az alprogram keretében vizsgált területeken a jellemző szennyező anyagok a következők:

  • szénhidrogén származékok
  • ipari szennyvíziszap
  • mosószerek
  • szerves hulladék
  • kommunális hulladék
  • erőmű salak
  • füstgáztisztítási maradék
  • építőanyag hulladék
  • fém hulladékok, nehézfémek
  • bőrkikészítési vegyszerek, cserzőanyagok
  • savak, lúgok
  • homokfogó maradék
  • tartálytisztításból származó iszap
  • bitumen, aszfalt
  • mosóbenzin, petroléter

 

Összefoglalás

A Magyar Államvasutak Alprogram keretében megtörtént a MÁV Rt. felelősségi körébe tartozó, illetve kezelésében lévő szennyezett területek teljes körének felmérése, illetve megkezdődött a kármentesítési munkák végrehajtása.
Az 1995-től 2004. év végéig terjedő időszakban a talaj és talajvíz szennyezések felszámolására, közel 8,6 milliárd forint került felhasználásra.

A MÁV Rt. kármentesítési munkákat nagyberuházásokhoz (pl. európai vasúti közlekedési folyosók magyar szakaszainak rekonstrukciója) vagy programokhoz (pl. üzemanyag ellátó rendszer korszerűsítése, fűtéskorszerűsítés) kötötten végzi. Eközben egy kb. 500 megfigyelő kútból álló monitoring rendszert működtetve tud soron kívül ott beavatkozni, ahol az eredmények alapján ez indokolt.

A vasút környezeti kárainak túlnyomó hányada a dízel üzemanyag és kenőanyagok szállításához, készletezéséhez és kiszolgálásához köthető. A felülvizsgálat során fennmaradó 49 db ilyen állomás korszerűsítését a MÁV Rt. három ütemben végzi el. A kármentesítési munkákat elsősorban e programhoz kapcsoltan tervezik, így a korszerűsítés mellett párhuzamosan végzett kármentesítés után a környezeti kockázat gyakorlatilag minimálisra csökken.

 

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
HONVÉDELMI ALPROGRAM

A Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban HM) Honvédelmi Alprogramja illeszkedve az OKKP-ban megfogalmazott célokhoz, potenciális és tényleges szennyezőforrások, szennyezett területek felmérését, a szennyezett területek kármentesítésének különböző szakaszait és a szennyezések megelőzését, illetve a műszaki intézkedések körébe sorolt azonnali beavatkozásokat, továbbá a kiegészítő műszaki megoldások feladatsort foglal magába.
A HM – Honvédelmi Alprogram saját keretein belül kiépítette az adatfelvétel és -feldolgozás technikai hátterét.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

Alprogram végrehajtása érdekében a HM elvégezte:

  • A programjának végrehajtáshoz szükséges személyi, pénzügyi, tárgyi feltételek meghatározását,
  • A felvett adatok kezeléséhez nélkülözhetetlen informatikai háttér megalapozását,
  • a szennyezett területeken helyszíni szemlék elvégzését és az adatok felvételét a jogszabályban előírt adatlapok használatával,
  • a prioritási sorrend felállítását, figyelembe véve a környezetterhelést, a terület érzékenységét, a környezeti veszélyeztetést, az ökológiai kockázatot, a beavatkozás szükségességét,
  • a hosszú távon használatra tervezett, illetve hasznosításra kerülő objektumok elválasztó felmérését, az ezzel kapcsolatos költségek becslését,
  • a kármentesítések megkezdését: diagnosztikai, illetve részletes tényfeltárás, műszaki beavatkozás indítását a gazdaságosság és ezzel szoros összefüggésben a megvalósíthatóság figyelembevételével.

A HM prioritása szerint a kármentesítési munkába elsődlegesen bevont működő objektumok kiválasztása egyben szavatolja, hogy a működő létesítmények kármentesítési feladatait végrehajtva egy olyan környezetbarát katonai tevékenység bontakozhat ki, amely a működés során már a környezeti kármegelőzés elvét is kielégíti és a nemzetközi normákkal összevethető eredményt ad.

 

Összefoglalás

A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő szennyezett területek közül 2004-ig 137 db területen történt tényfeltárás, 101 db területen történt műszaki beavatkozás 81 db területen utóellenőrzés. A kármentesítési költségráfordítás 2004-ig összesen több mint 7 milliárd Ft volt.

 

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ALPROGRAM

Az Igazságügyi Minisztérium (továbbiakban IM) Büntetés-végrehajtási Alprogramja keretében a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kezelésében lévő intézmények és gazdálkodó szervezetek szennyező forrásainak és szennyezett területeinek felmérése, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása, költség- és időütemezése történt meg.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

A feladat első ütemében az OKKP szempontjából a vizsgálatba bevonható intézménykör meghatározására, az intézménylista összeállítására került sor.
Az IM Alprogramja keretében a büntetés végrehajtási intézetek 50 szervezetének (országos intézet, megyei intézet, intézmény, gazdasági társaság) 85 telephelyén, összesen 91 területen vizsgálták a felszín alatti vizek, földtani közeg veszélyeztetése szempontjából a létesítményeket. Szakértő bevonásával a BVOP elvégezte a helyszíni szemlét.
A feladat végrehajtása során kiszűrték az OKKP szempontjából nem releváns területeket, melynek eredményeként 43 db objektumon folytatódott tovább az adatgyűjtés. A munka során 59 db ASZF bejelentő adatlap kitöltésére került sor. Az országos intézeteknél összesen 22 db, megyei intézeteknél 1 db, intézményeknél 2 db, gazdasági társaságoknál összesen 34 db potenciálisan szennyezett területen került sor ASZF adatlap kitöltésére.

A második ütemében az első ütemben felmért területek közül, az ASZF bejelentő adatlapok tartalma alapján kerületek kiválasztásra azok a területek, ahol B1 tényfeltárás előtti műszaki adatok adatlap felvétele szükséges személyes megbeszélések, telefonos egyeztetések, továbbá helyszíni szemlék lebonyolításával. A munka során 19 db szennyezett terület felmérése történt meg B1 tényfeltárás előtti műszaki adatlap kitöltésével.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

Az Alprogram keretében felmért területek szennyező tevékenységei, valamint a szennyező anyagok, objektum típusonként az alábbiak:

1.Költségvetési gazdálkodó szervezetek

Országos Intézetek
  • szennyvízkezelésből eredő szennyvíziszap,
  • fűtésrendszerek üzemeltetés során a fűtőolaj tároló tartályokból származó fűtőolaj,
  • üzemanyag tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos tevékenységekből származó ásványolajok és származékai,
  • gépjármű karbantartás, mosás során keletkezett olajos szennyező anyagok,
  • hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységekből eredően, nem megfelelően tárolt kommunális hulladék,
  • állattartó tevékenység során felhalmozódott trágya.
Megyei Intézetek
  • fűtésrendszerek üzemeltetése során a fűtőolaj tároló tartályokból származó fűtőolaj.
Intézmények
  • fűtésrendszerek üzemeltetése során a fűtőolaj tároló tartályokból származó fűtőolaj

2.Gazdasági társaságok

A BVOP kezelésében lévő gazdasági társaságok mezőgazdasági, ipari és szolgáltató tevékenységet egyaránt végeznek.

  • jellemző mezőgazdasági tevékenységek és szennyező anyagok:
    • állattartó tevékenység során felhalmozódott trágya,
    • növényvédőszer raktározásból származó növényvédőszer hulladék, maradék,
  • jellemző ipari tevékenységek és szennyező anyagok:
    • galvanizáló üzem tevékenysége során keletkezett galvániszap,
    • fafeldolgozás során keletkező lakkiszap,
  • szennyvízkezelésből eredő szennyvíziszap,
  • fűtésrendszerek üzemeltetés során a fűtőolaj tároló tartályokból származó fűtőolaj,
  • üzemanyag tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos tevékenységekből származó ásványolajok és származékai,
  • hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységekből eredően, nem megfelelően tárolt, vagy gyűjtött fáradt olaj.
Az adatlappal felmért szennyezőforrások megoszlását a 3. számú ábra mutatja be.

3. ábra

 

Összefoglalás

A feladat kapcsán megtörtént a BVOP kezelésében lévő intézmények és gazdálkodó szervezetek felmérése.
A létrejött adatbázis alkalmas az elemzésre és a további szempontok meghatározására, melyek alapján a kármentesítési feladatok meghatározásához célirányos vizsgálatokat lehet indítani.
Az IM Alprogramjának következő stratégiai lépése a konkrét kármentesítési beruházások indításával kapcsolatos feladatok meghatározása, elvégzése.

 

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
VÍZÜGYI ALPROGRAM

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérim (továbbiakban KvVM) Vízügyi Alprogramja 1997-ben indult. Az alprogram keretében a Vízügyi Igazgatóságok területeinek felmérése kezdődött meg, a 12 Vízügyi Igazgatóság közül 4 területén történt meg a szennyezett területek, szennyező források vizsgálata.
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az alprogram keretében összesen 18 db terület felmérését végezte el.

A vizsgált területeken a jellemző szennyező anyagok az alábbiak:

  • szénhidrogének,
  • nehézfémek,
  • szennyvíz iszapok.

A vizsgált szennyezett területek kármentesítésére tervezett költség az 1997-es adatok alapján 30 millió Ft volt.

A Vízügyi Igazgatóságok 1997. évi felmérése alapján javasolt intézkedéseket az alábbi táblázat mutatja be.

A szennyezett területet bejelentő intézménySzennyezett területJellemző szennyezőanyagJavasolt intézkedés
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrHajózási Üzem, üzemanyagkert Ásványráró, DunapartkőolajtermékFelhagyott zárt tartály eltávolítása, talajcsere
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrÁsványráró, SzivattyútelepgázolajFelhagyott zárt tartály eltávolítása, talajcsere
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrVámosszabadi-Szúnyogháza Üzemanyag tárológázolajTartály eltávolítása, talajcsere
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrGyőr-Révfalui SzivattyútelepgázolajTartály eltávolítása, talajcsere
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrPatkányosi Szivattyútelep gázolajFelszín alatti tartály eltávolítása, talajcsere, szennyezett talaj eltávolítása
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrÁsványráró, Dunapart kavicsdepó területeradioaktív hulladékRészletes tényfeltárás, humusz takarás, növény telepítés
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrFertő-tavi Hidromet. Állomás Fertőrákos15O kg lejárt szavatosságú vegyszerVeszélyes hulladékégetőbe szállítása, ártalmatlanítása
A szennyezett területet bejelentő intézménySzennyezett területJellemző szennyező anyagJavasolt intézkedés
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrGönyű Akkumulátortöltő és tárolóólom, savTényfeltárás, zárt tároló helységben levő anyag elszállítása
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrGyőr Gépészeti telephelyásványolaj ipari termék Kármentesítési terv készítése
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrGönyű volt üzemanyag tárolóásványolaj ipari termék Tényfeltárás
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság GyőrFertő-tó parti üzemanyagkert FertőrákosüzemanyagTényfeltárás
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság MiskolcSzartos-pataki Vízminőségvédelmi tározó II. sz. medence TornyosnémetifémhulladékokKármentesítési terv készítése
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság MiskolcGyöngyös-Nagyrédei tározó GyöngyösnehézfémekKármentesítési terv készítése
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság MiskolcEger-patak városi szennyvíztisztító telep alatti mederszakasz EgerszennyvíziszapKármentesítési terv készítése
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság MiskolcGyöngyös-patak városi szennyvíztisztító telep alatti mederszakaszszennyvíziszapKármentesítési terv készítése
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécs Pécsi víz teljes hosszábankrómKármentesítési terv készítése
Tiszántúli Vízügyi igazgatóság DebrecenTócó és Kösely csatornák medre Debrecen-NádudvarszennyvíziszapKármentesítési terv készítése
Észak-dunántúli Vízmű Rt. TatabányaSzentkirály vízbázis Esztergomhalogéntartalmú szerves oldószerKármentesítési terv készítése

 

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
TERMÉSZETVÉDELMI ALPROGRAM

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban KvVM) Természetvédelmi Alprogramjának keretében a Nemzeti Park Igazgatóságok kezelésébe tartozó szennyezett területek, szennyező források számbavétele, a kármentesítési feladatok meghatározása, költség- és időütemezése történt meg.
A Természetvédelmi Alprogram kidolgozásában közreműködő Nemzeti Park Igazgatóságok:
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

Az Alprogram kidolgozásának első szakaszában a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területeinek felmérését végezték el 2001. évben, majd 2003-ban a további kilenc Nemzeti Park Igazgatóság (NPIg) területének teljes körű felmérése történt meg.

A Nemzeti Park Igazgatóságok őrszolgálatainak információi, a fellelhető dokumentációk, az önkormányzatok információinak megszerzésével felmérés készült a védett területen található potenciális szennyezőforrásokról, szennyezett területekről.
Egyeztetés, helyszíni bejárások után ezen listák szűkültek, a védett területeken található, a program szempontjából releváns területeket megtartva.
Az egyeztetett területlista alapján az ASZF bejelentő adatlapok felvételére helyszíni bejárások során megszerzett információk, illetve a fellelhető dokumentációk, vagy interjúk alapján került sor. A tulajdoni viszonyok áttekintésével körvonalazódott, hogy az alprogram keretébe a védett területen található, NPIg-ok kezelésébe tartozó szennyezőforrásokat, szennyezett területeket kell bevonni. Ezekre a területekre költség- és időütemezés készült, részletes környezetvédelmi probléma leírására, a becsült kármentesítési feladatok meghatározására került sor.
A vizsgálatba bevont területek száma: 483 db. Az ASZF adatlapok száma: 251 db. A Nemzeti Park Igazgatóságok kezelésébe tartozó szennyezett területek, szennyezőforrások száma: 85 db.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

A Természetvédelmi Alprogram keretében a Nemzeti Park Igazgatóságok közreműködésével végzett vizsgálatok rendkívül széles körben történtek. Számos esetben a NPIg-oknak nagy gondot jelentő, de nem a kármentesítés szakterületéhez tartozó szennyezőforrásról is történt adatfelvétel.

A vizsgált területeken a jellemző szennyező tevékenységek és szennyező anyagok az alábbiak:

  • üzemanyag, fűtőanyag tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos tevékenységekből származó ásványolajok és származékai,
  • gépjármű karbantartás, mosás során keletkezett olajos szennyező anyagok,
  • növényvédőszer raktározásból származó növényvédőszer hulladék, maradék,
  • szennyvízkezelésből eredő szennyvíziszap,
  • állattartó tevékenység során felhalmozódott trágya,
  • hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységekből eredően, nem megfelelően tárolt, vagy gyűjtött kommunális hulladék.

A NPIg-ok kezelésébe tarozó területeken a leggyakoribb szennyezőanyagok megoszlását a 4. számú ábra mutatja be.

4. ábra

 

Összefoglalás

A tíz Nemzeti Park Igazgatóság területén a KvVM Természetvédelmi Alprogram keretében a védett területen található szennyezőforrások felmérése, és a NPIg-ok kezelésébe tartozó kármentesítendő területek felmérése 2003-ban befejeződött.

A létrejött adatbázis alkalmas az elemzésre és a további szempontok meghatározására, melyek alapján a kármentesítési feladatok meghatározásához célirányos vizsgálatokat lehet indítani.
Az Alprogram következő stratégiai lépése a konkrét kármentesítési beruházások indításával kapcsolatos feladatok meghatározása, elvégzése.

A kármentesítési feladatok végrehajtása a KvVM beruházásában – a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó – Sarród, László major területén található növényvédőszer- és szénhidrogén szennyezés tényfeltárásával kezdődött el.

Az adatlappal felmért területeket az alábbi térkép tartalmazza.

(A 991 x 635 pont méretű változat megtekintéshez kattintson a képre)

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Természetvédelmi Alprogram
ASZF adatlappal felmért területek

 

NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA
INTÉZMÉNYI ALPROGRAM

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (továbbiakban NKÖM) Intézményi Alprogramja keretében megtörtént a NKÖM szakterületéhez tartozóan a kulturális ágazatban a végrehajtásba bevonható intézménykör feltérképezése, szennyezőforrásainak, szennyezett területeinek felmérése, az adatok felvétele, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása, költség- és időütemezése.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

Az alprogram kidolgozásának első ütemében sor került az OKKP szempontjából a vizsgálatba bevonandó objektumkör meghatározására, az objektumlista összeállítására. A NKÖM szakmai főosztályai által több ezer művészeti-, közgyűjteményi-, közművelődési-, műemléki és régészeti szakterülethez tartozó intézmény értékelése történt meg kármentesítési szempontból.
Szakértő bevonásával a NKÖM elvégezte a felszín alatti vizet, földtani közeget veszélyeztető problémákra vonatkozóan a helyszíni szemléket, melyek tapasztalatai alapján döntöttek az ASZF bejelentő adatlapok kitöltésének szükségességéről. A NKÖM Alprogramja keretében, szakértők bevonásával 41 db helyszínen vizsgálták azokat az intézményeket, amelyeknél környezeti kár volt vélelmezhető.
Ezt követően szűkítették az intézmények körét abból a szempontból, hogy mely területen van felszín alatti vizet, földtani közeget veszélyeztető kármentesítési probléma, illetve egyéb környezetvédelmi probléma.
A bejárások, személyes egyeztetés, telefonos megbeszélések és egyéb adatgyűjtések információira alapozva 28 db szennyezett területen került sor az ASZF bejelentő adatlap kitöltésére.

Minden szennyezőforrással/szennyezett területtel rendelkező objektumról rövid szöveges leírás is készült, mely az adatlapon szereplő információk kiegészítéseként, indoklásaként szolgál, és a kármentesítés szempontjából rövid értékelést tartalmaz. A szöveges információ a szennyező-forrás/szennyezett terület és az érintett környezeti elem bemutatását, a tevékenység a szennyezőanyag(ok) leírását, a környezeti probléma és az elvégzendő feladatokat ismerteti.

Az Alprogram második ütemében az első ütemben felmért területek közül, az ASZF bejelentő adatlapok tartalma alapján kerületek kiválasztásra azok a területek, ahol B1 tényfeltárás előtti műszaki adatok adatlap felvétele indokolt. A munka során 28 db szennyezett terület felmérése történt meg B1 tényfeltárás előtti műszaki adatlap kitöltésével.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

A NKÖM kezelésébe tartozó intézmények az alábbiak:

  • közgyűjtemények (múzeumok, könyvtárak, levéltárak)
  • művészeti intézmények
  • művészeti-gazdasági társaságok
  • örökségvédelmi intézmények
  • kulturális kutató és szolgáltató intézmények
  • közalapítványok.

A vizsgált területeken a jellemző szennyező tevékenységek és szennyező anyagok az alábbiak:

  • üzemanyag, fűtőanyag tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos tevékenységekből származó ásványolajok és származékai,
  • gépjármű karbantartás, mosás során keletkezett olajos szennyező anyagok,
  • akkumulátortöltéssel, javítással kapcsolatos tevékenységekből származó akkumulátorsav.

 

Összefoglalás

A feladat kapcsán megtörtént a NKÖM felügyelete alá tartozó intézményekben a szennyezőforrások, szennyezett területek felmérése, a kármentesítési feladatok meghatározása pénzügyi és időütemezése. A létrejött adatbázis alkalmas az elemzésre és a további szempontok meghatározására, melyek alapján a kármentesítési feladatok végrehajtásához célirányos vizsgálatokat lehet indítani.
Az NKÖM Alprogramjának következő stratégiai lépése a kármentesítési beruházások indításával kapcsolatos feladatok meghatározása, elvégzése.

Az adatlappal felmért területeket az alábbi táblázat mutatja be.

(A 912 x 559 pont méretű változat megtekintéshez kattintson a képre)

NKÖM Alprogram
ASZF és B1 adatlappal felmért területek

 

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
OKTATÁSI INTÉZMÉNYI ALPORGRAM

 

Az Oktatási Minisztérium (továbbiakban OM) Oktatási Intézményi Alprogramja keretében az OM által felügyelt intézmények vagyonkezelésében lévő szennyezett területek felmérése, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása, költség- és időütemezése történt meg.

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program számbavételi feladataink részeként, az alprogram keretében 4 egyetem területén történt felmérés. Az előzetes adatgyűjtést követően helyszíni bejárására és a területek vagyonkezelőjével folytatott megbeszélésekre került sor.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

A vizsgálatba bevont területek az alábbiak:

  • 1. Budapest – Lágymányos, hrsz. 4082/5. ingatlan
    A korábbi Duna meder feltöltése és a Ganz Acélszerkezetek Rt. több évtizeden keresztül folyó ipari használata szennyezhette a területet. A vizsgált területtel szomszédos területeken esetenként jelentős mennyiségű Cd, Cu, Zn, As és ammónium-ion, valamint szénhidrogén és különösen poliaromás szénhidrogén (PAH) szennyezettség volt kimutatható.
    A feltöltés anyagának enyhe radioaktív sugárzását szintén kimutatták.

  • 2. A Debreceni Egyetemi Szövetség, Debrecen, Kassai út 26. sz. alatti ingatlan
    A terület a Magyar Honvédség Tüzér laktanyája volt, majd évtizedeken keresztül a szovjet hadsereg használta, feltételezések szerint hadtáp feladatok ellátására.
    A szovjet hadsereg kivonulása után a közel 16 ha-os terület a Debreceni Universitás Egyesülés tagintézményeinek használatába került. A területen elsősorban a kommunális szemét lerakásából, valamint a gépkocsik javításából, illetve az üzemanyagok tárolásából keletkezhetett a szennyezés.

  • 3. A Szeged, Öthalom Budapesti úton, a 01392 hrsz.-on található volt szovjet katonai objektum
    A volt szovjet laktanya Szeged belterületén foglal helyet, tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Oktatási Minisztérium. Az 1020/1994. (III. 8.) Korm. rendelet alapján az objektum átadásra került a Szegedi Universitás részére.

    A területen az 1991-ben megkezdett és több lépcsőben lezajlott vizsgálatok során különböző vegyi anyagokat, lőszereket, robbanótesteket, festékes és oldószeres hordókban tárolt festék és oldószerhulladékot, zsírhulladékot, az üzemanyagbázis földbe süllyesztett tároló-tartályaiban visszahagyott üzemanyag hulladékot, a harckocsi mosó olajfogójában olajos iszaphulladékot találtak, melyek elszállítatását és ártalmatlanítását elvégezték.
    A laktanya, a műszaki bázis és az üzemanyag – lőszerraktárak területén a szennyezettség döntően szénhidrogénektől származik.

    Az észlelt szénhidrogén szennyezés a következő tevékenységekből ered:

    • üzemanyag tárolása
    • gépkocsimosás

  • 4. A Veszprémi Egyetem szennyezett területei
    A vizsgált, volt katonai területeken legjellemzőbb szennyezőanyag az olaj, amely onnan ered, hogy a területen lévő kocsimosónál annak idején nemcsak a gépjárművek mosását végezték, hanem olajcseréket is végrehajtottak. Így a mosással eltávolítható olajszennyezésen kívül az olajcserénél fellépő csöpögés szennyezése is a mosó alsó részén lévő betonteknőbe kerülhetett. Innen a mosóvíz vagy a csatornába szállította az olajszennyezést vagy a betonteknő résein az a talajba szivárgott.

 

Összefoglalás

Az Oktatási Intézményi Alprogram keretében felmérésre kerültek az OM által felügyelt intézmények vagyonkezelésében levő szennyezett területek. Részletes tényfeltárás a Szegedi Egyetem tulajdonában lévő Szeged-Öthalom területen történt. Az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség határozata alapján végrehajtott tényfeltárás dokumentációja és a műszaki beavatkozási terv jóváhagyásra, benyújtásra került 2003. év végén.

 

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM - ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT.
TÁRSASÁGI ALPROGRAM

Az Állami Privatizációs Rt. (továbbiakban ÁPV Rt.) tevékenységi körébe tartozik a vagyonkezelő szervezet és jogelődjeinek portfoliójába tartozó cégekkel, ingatlanokkal, kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, valamint a privatizációs szerződésekben rögzített környezetvédelmi kötelezettségek rendezése. Az ÁPV Rt. a feladatok finanszírozását a mindenkori költségvetési törvény által a környezetvédelmi tevékenységre meghatározott előirányzatból, valamint a privatizációs bevételekből erre a célra elkülönített pénzkeretből biztosítja.

Az ÁPV Rt. portfoliójához tartozó társasságok saját környezeti kárfelelősséggel rendelkeznek és ennek megfelelően a környezetre veszélyes ill. káros tevékenységükért saját maguknak kell helyt állniuk. Ha a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos költségek meghaladják a társaság teherbíró képességét, akkor a Ktv. 56. § (1) bekezdés b) szakasza szerint a központi költségvetés – többek között – hozzájárulhat a környezeti károk felszámolásához. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az adott társaságnál a károkozásért való felelősség a kár nagysága miatt nem vagy korlátozottan érvényesíthető.

Azokban az esetekben, amikor a környezeti károk okozóját az ÁPV Rt., mint tulajdonos nem tudja megnevezni, akkor jelentkező környezeti kárfelelősség a Ktv. és a polgári jog szabályai szerint tulajdonosi szempontból teljes körűnek tekintendő, viszont a teherviselés mértékét a mindenkor hatályos költségvetési törvény szabályozza le. Azokban az esetekben, amikor a környezeti károk okozója nyilvánvalóan megnevezhető, de a károkozó teherviselő-képessége valamely ok miatt korlátos, akkor az ÁPV Rt.-nek mérlegelésre van lehetősége. A tulajdonosi döntések, a költséghatékonyság, valamint üzletpolitikai szempontok alapján dönthet a tehervállalásról ill. annak mértékéről.

A felszámolási eljárás alatt álló társaságok esetében a környezeti károk rendezésével kapcsolatban az alábbi problémák merülnek fel:
A cégek többségére igaz, hogy a környezeti károk mentesítésére nincsen fedezetük. Egyes felszámolások esetében a felszámolók nem tartják fontosnak a környezetvédelmi kérdéseket az ÁPV Rt.-vel, mint a tulajdonosi jogok korábbi gyakorlójával megosztani, más esetekben a felszámoló még a felszámolás ideje alatt a társaság vagyona mellett pótlólagos forrásokat kíván bevonni a felszámolás nem egyszerűsített eljárás keretében történő lezárása érdekében. Az ÁPV Rt. ezekben az esetekben lehetőségeihez mérten pótlólagos forrásokat bocsáthat – nem jogi kötelezettségként – a felszámolás alatt álló cég rendelkezésére.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

Az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó társaságok környezetvédelmi problémáinak jelentős hányada a Társasági Alprogramba illeszthető, valamint ide tartoznak a felszámolás vagy végelszámolás alatti társaságoknál található kármentesítési munkák is.

Az alprogram keretében kiválasztásra kerültek azok a gazdasági társaságok, amelyeknél a privatizációs, vagy a vagyonkezelési folyamat során kármentesítés várható. Az ÁPV Rt. az átalakulási és privatizációs folyamat tapasztalataira alapozva 1995-96. években meghatározta azon gazdasági társaságok jegyzékét, amelyeknél környezeti probléma a korábbiakban felmerült, vagy felmerülése valószínűsíthető. Az alprogram során az adatgyűjtésbe bevont gazdasági társaságok körét ezen jegyzékben szereplő 249 db gazdasági társaság képezte melyek között felszámolás alatt álló társaságok is találhatók.

Az alprogram keretében vizsgált, az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó társaságok főbb tevékenységei az alábbiak:

  • Vegyipari, tevékenységek (pl. Nitrokémia Rt.),
  • Bányavízkezelés és ezzel kapcsolatos üzemeltetési tevékenységek (Gyöngyösoroszi ércbányák területén),
  • Mezőgazdasági tevékenységek (Agrár társaságok),
  • Gépjárművek üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos tevékenységek (Volán társaságok),
  • Bőripari tevékenységek.

 

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM - ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT.
VOLT SZOVJET INGATLAN ALPROGRAM

A volt Szovjet Déli Hadseregcsoport az 1990. március 10-i magyar-szovjet kormányközi egyezmény alapján 1991. közepéig fokozatosan vonult ki a Magyarország területén lévő katonai objektumokból. A kivonuló szovjet csapatok által hátrahagyott környezeti károk felmérése és a környezeti károk becslése még a szovjet csapatok teljes kivonulása előtt megtörtént. A nyilvántartott elhagyott objektumok száma 171 volt. Kormányhatározatok rendelkeztek az érintett objektumok környezeti kárainak felméréséről, az azonnali beavatkozást igénylő létesítmények megjelöléséről, és a kárelhárítás rendelkezésre álló keretéből történő elvégzéséről.

A volt szovjet ingatlanokról 1990-óta több felmérés és környezeti állapot vizsgálat is készült, melyben közreműködött a Környezetgazdálkodási Intézet, valamennyi környezetvédelmi felügyelőség, valamint külső szakértők. Az időközben elvégzett kárfelszámolási munkák és a tervezett monitoring rendszerek kiépítésével a tulajdonviszonyok figyelembe vételével készült az ÁPV Rt. felelősségi körébe tartozó ingatlanokon a kármentesítési kötelezettségek összeállítása.

Az eredetileg 171 volt szovjet objektum egy része már a 90-es évek elején magántulajdonba került, 145 objektum került az ÁPV Rt. vagyoni körébe. Ezeknek a területeknek, amennyiben környezeti kárral terheltek voltak, az ÁPV Rt. volt a kötelezettje a kármentesítésre. A területek jelentős része értékesítés vagy térítés nélküli átadás formájában elkerült az ÁPV Rt. kezeléséből.

Kormányhatározatok alapján a volt szovjet objektumok környezeti állapotfelmérését állami finanszírozással oldották meg. A volt szovjet csapatok által okozott környezeti károk felszámolásának középtávú programja keretében a legjelentősebb károk felszámolása megtörtént.
Az ÁPV Rt. felelősségi körébe tartozó volt szovjet laktanyák közül, néhány kivételével az ingatlanok teljes körére elkészült a környezeti állapotfelvétel.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

A volt szovjet katonai létesítmények területén a jellemző szennyező anyagok és szennyező tevékenységek az alábbiak:

  • a szénhidrogén származékok (döntően kerozin, gázolaj és fűtőolaj) a repülőterek, üzemanyag tárolók, javítóműhelyek területén okoztak talaj- és talajvíz szennyezettséget. Így 2,7-3,0 millió m3 talaj és 1,0-1,2 millió m3 felszín alatti vízkészlet szennyeződött el és ezeken a területeken 5500-6000 m3 szabadfázisú szénhidrogén volt kimutatható,
  • a szennyvizek, iszapok kezelés nélküli elszikkasztása és a rossz hatásfokú szennyvíztisztítás talaj és talajvízszennyezést okozott,
  • nehézfém szennyezések (Cu, Pb, Cd, Cr, As) a lőtereken, a gépkocsijavító műhelyeknél és a raktártelepeken maradtak,
  • a kommunális és veszélyes hulladékok mennyisége 200-220 ezer m3-re tehető, összetétele a következő:
    • építési hulladék 70-80 %,
    • kommunális hulladék 20-30 %,
    • veszélyes hulladék 1-5 %
  • nagyarányú volt a védett természeti értékek pusztulása,
  • tájrombolást okoztak (taposás, bombagödrök)

A volt szovjet csapatok által használt területeken, a főbb szennyező anyag típusok területi megoszlását az 5. számú ábra mutatja be.

5. ábra

 

Összefoglalás

Az ÁPV Rt. Volt Szovjet Ingatlan Alprogramja eredményeként 2004-ig, a felmért területek közül 9 területen történt tényfeltárás, 25 területen műszaki beavatkozás, 3 területen monitoring.

 

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
KINCSTÁRI VAGYONI IGAZGATÓSÁG ALPROGRAM

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program országos számbavételi feladatainak részeként megtörtént a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felelősségi körébe, vagyonkezelésébe tartozó szennyező források és szennyezett területek felmérése, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása.

 

Az alprogram keretében végzett felmérés módszere

A vizsgálat során megtörtént a kincstár vagyoni körbe tartozó területek kezelőinek megkeresése, és az ő közreműködésükkel, adat és információ szolgáltatásukkal a szennyező források, szennyezett területek számbavétele.
A vizsgálatok nem csak a kármentesítés szakterületébe tartozó szennyezett területekre terjedtek ki. Rögzítésre kerültek más környezetvédelmi szakágazati, pl. a hulladékgazdálkodás problémakörébe tartozó feladatok is.

A felmérés kiterjedt a KVI vagyonkezelésében lévő

  • az erdőművelési ágba tartozó területekre,
  • csődeljárás, végelszámolási eljárás során, továbbá APEH, VPOP, TB végrehajtási eljárásai során kincstári vagyoni körbe került területekre,
  • kincstári vagyoni körbe tartozó települési szilárd és folyékony hulladéklerakókra,
  • védett természeti területekre.

Az alprogram célja volt, hogy a kincstári vagyoni körbe tartozó területek számbavétele eredményeként kialakult általánosítható helyzetkép és a megállapított jellemző szennyezettségi csoportok alapján a szennyezőforrásokat, szennyezett területeket becsült környezeti kockázatuk, méretük, alapján az intézkedés vagy beavatkozás szükségessége, s ezen belül a prioritási szempontok szerint osztályozza.

Az Alprogram I. fázisában 113 db terület felmérése történt meg.

 

Szennyező tevékenységek, szennyező anyagok

A számbavételi munka eredményeként kirajzolódik a kincstári vagyoni körbe tartozó területek környezetvédelmi helyzetképe. Elkülöníthetők a szennyezett területeknek, szennyező-forrásoknak az ingatlankörre jellemző csoportjai, amelyeket az alábbiakban ismertetünk:

  • Illegális hulladéklerakók
    Számszerűleg a szennyezett területek nagy részét az illegális hulladéklerakók adják.

  • Építési törmelék, háztartási lom
    A kistelepülések esetében nem minden esetben megoldott a szervezett lomtalanítás, amely révén a lakosság megszabadulhat a fölöslegessé vált háztartási gépeitől, bútoraitól. Ebből származik az illegális hulladéklerakók egy része. Vannak lerakók, amelyekbe építési törmeléket hordanak. A két hulladéktípus gyakran együtt található meg a lerakókban.

  • Felhagyott katonai objektumok
    Területi kiterjedésben az esetek jelentős részét képviselik a felhagyott katonai objektumok, ahol az eddig elvégzett környezeti átvilágítások alapján robbanóanyag, lőszer és különféle vegyszer maradványok, eltemetett hulladékok találhatók.

  • Felhagyott üzemanyag- és fűtőolaj tárolók
    Felhagyott üzemanyag- és fűtőolaj tárolók kis számban szintén megjelennek a számbavett területeken. Ezeket valamikor a mezőgazdaság, az erdészet vagy a honvédség használta.

  • Dögkút
    A féllegális szemétlerakóhoz hasonlóan üzemel nagyon sok dögkút, amelyeknek kiképzése a hagyományos téglából rakott vagy beton gyűrűs kutakhoz hasonló. Egy részüknél, viszonylagos rendszerességgel mésztejjel fertőtlenítik a kutakat.

  • Illegális szennyvízszikkasztás
    A hulladéklerakáshoz hasonlóan gyakori az illegális szennyvízszikkasztás, amikor a magánvállalkozók által begyűjtött folyékony szennyvizet olcsó megoldásként az erdőben ürítik le.

  • Anyagdepóniák és meddőhányók
    A volt ipari és bányászati központok mellet gyakoriak a különböző anyagdepóniák és meddőhányók, amelyeket általában műszaki védelem nélkül helyeztek el.

 

Összefoglalás

A vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével saját prioritási szempontok szerint egy lista felállítása történt meg, melyben a vizsgálatba vont objektumokat 3 különböző kategóriába sorolták:

  • I. kategóriába tartozik minden olyan terület, ahol már valamilyen feltáró tanulmány szennyezettséget mutatott ki, vagy pontos információk vannak a veszélyeztető anyagról és/vagy tevékenységről, amely valószínűsíti az intézkedést igénylő környezet szennyezettséget.
  • II. kategória - még nem készült szennyezettség feltárás, de az észlelt hulladék jellegéből és mennyiségéből, vagy a korábbi területhasználatból valamely környezeti elem károsodása vélelmezhető, továbbá a jelenlegi területhasználat, és a természeti adottságok sürgőssé teszik a további vizsgálatokat.
  • III. kategória - az észlelt szennyező anyag minősége és mennyisége, ill. a tevékenység nem jelent számottevő környezeti kockázatot, vagy a területen elfogadható rekultiváció történt. Ide sorolták azokat a potenciális szennyező forrásokat, amelyeknek kezelése, műszaki védelme tudomásuk szerint az előírásoknak megfelelő.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2001-2003. években a KVI váratlan veszélyhelyzetek (havária) megszüntetésére előirányzott keretéből történt finanszírozással 3 területen összesen 4 kármentesítési műszaki beavatkozást végzett el. Ezek költsége összesen 39,56 millió Ft-ot tett ki.
A KVI 2004. évben 2 területen Kállósemjénben és a komáromi erőd területén készült kármentesítési műszaki beavatkozási terv. Ezek költségei összesen 7,687 millió Ft-ot tettek ki.

 

ÖNKORMÁNYZATI ALPROGRAM

Az állami felelősségi körbe tartozó szennyezőforrások/szennyezett területek kármentesítési programjának az önkormányzatok által kidolgozandó alprogramja elkészítését az Államigazgatási Főiskola 1997-ben kezdte meg. Külön együttműködési megállapodás keretében a munkába bevonásra került az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa. (ÖSZT)

 

A települési önkormányzatok kármentesítési problematikájának jellemzői

A felszíni vizeket és a felszín alatti vizeket, földtani közeget egyaránt veszélyeztető hátrahagyott szennyező források, szennyezett területek jelentős része van Magyarországon települési önkormányzati felelősségi körben.
Eredetük kettős: a települési önkormányzatok felelősségi körébe (pl. mint tulajdonos, használó, bérlő, a felelőstől a kötelezettség átvállalója) tartozó szennyezett területek legnagyobb hányada egyrészt a települési szilárd hulladék elhelyezéséből fakad, másrészt a települések működtetéséhez kapcsolódó egyéb (szolgáltató, ipari, mezőgazdasági) jellegű tevékenységek területe, illetve a rendszerváltás során önkormányzati felelősségi körbe került szennyezett területek és létesítmények (pl. volt katonai létesítmények).

A települési szilárd hulladék mennyisége és minősége Magyarországon az 1970-es évektől kezdődően környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen irányba változott. Kevesebb lett a biológiailag könnyen lebomló, több lett a le nem bomló hulladékok aránya (műanyagok és gumi), és megjelentek a felszín alatti környezeti elemeket fokozottan veszélyeztető szerves és szervetlen anyagok, melyek minőségileg rendkívül sokfélék.

A háztartási szilárd hulladék lerakók gyakran a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny, vagy érzékeny területeken helyezkednek el, a tárolásnak, elhelyezésnek nem ismert, nincs vagy nem megfelelő a műszaki védelme, a szennyezettség már észlelhető a felszín alatti környezeti elemekben.
Gyakori példa a mély fekvésű területeken, felhagyott bányákban egykori vízfolyások, kiszáradt tavak helyén a hulladéklerakás. A mély fekvésű területeken, még ha a természetes védelem meg is van (agyagos összlet pl. vályogvető gödrök földtani közegében) a talajvízjárás zónájának maximuma álladóan, vagy időszakosan magasabb, mint a hulladéktest alsó szintje, ezért a hulladéktestben meglévő oldható szennyezőanyagok a talajvíz nyugalmi vízszintjének magas állása esetén kioldódnak, és így a talajvíztestbe kerülnek.
A jó szivárgáshidraulikai paraméterekkel rendelkező földtani közegben létesített lerakók esetében (pl. murvabánya, homokbánya gödrök) a hulladéktesten keresztül jutó csapadékvíz a vízben oldható szennyező anyagok oldószereként szennyezett csurgalékvizet hoz létre. A lerakó alatti beszivárgási zónán keresztül a szennyezett csurgalékvíz elszennyezheti a talajvizet. A szennyezett beszivárgási zóna, illetve a szennyezett talajvíztest potenciális veszélyt jelen a mélyebb rétegvizekre.

A települések életéhez kapcsolódó, a település alapellátását és az életminőség javítását biztosító ipari és szolgáltató tevékenységekből (pl. szippantott szennyvíz leürítés, szennyvízelhelyezés, dögkutak), a települések ipari-mezőgazdasági övezeteiből, valamint az önkormányzati területekre betelepült honvédségi és szovjet katonai működésből származó szennyezőanyagok által okozott szennyezettséggel terhelt területek tartoznak a települések felelősségi körébe, ezen szennyezett területek kármentesítési szempontból kiemelt jelentőségűek.

A felszínen, vagy a talajban a szennyezettséget okozó anyag rendkívüli károkat okozhat a felszín alatti vizekben, de veszélyeztetheti a felszíni vizeket, továbbá a szárazföldi és a vízi ökoszisztémát is.

 

A szennyezett területek kármentesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatok

Az Önkormányzati Alprogram keretében az önkormányzatok kezelésében lévő területek szennyezőforrásainak/szennyezett területeinek számbavétele céljából 1997-ben

  • 205 db városi önkormányzatnak
  • 23 db budapesti kerületi önkormányzatnak
  • 20 db megyei, ill. fővárosi területfejlesztési tanácsnak kerültek kiküldésre bejelentő adatlapok:
    Az adatlapok visszaküldési aránya 60 %-os volt. A felmérések alapján 17 objektumot emeltek ki, melyek kármentesítése szükséges, 14 belterületen és 3 külterületen.

    Az Alprogramhoz kapcsolódóan Komárom-Esztergom és Veszprém megye községeiben az önkormányzatok tulajdonában, kezelésében, használatában lévő 291 szennyezett terület/szennyezőforrás ASZF bejelentő adatlapjainak aktualizálására került sor az OKKP-ból támogatva.

    A tapasztalatok alapján az önkormányzatok munkájának támogatása céljából „Az önkormányzati kármentesítési alprogram jogi eljárási folyamatai és gazdasági feltételei” című – OKKP kiadvány, Kármentesítési Füzetek – 8. számát 2003. év elején valamennyi önkormányzat részére eljuttatta a Belügyminisztérium.

     

    Összefoglalás

    A feladatok célja az önkormányzatok kötelezettségébe tartozó szennyezett területek megismerése, számbavétele, a szennyezettség felszámolása, a kapcsolódó adatszolgáltatási feladatok teljesítése.
    A települések környezetvédelmi programjaiban figyelembe kell venni a kármentesítés szakterületét érintő feladatokat is, hogy tervezetten legyen mód azok ütemezésére, végrehajtására.



  •