Az „Önkormányzati szilárdhulladék-lerakók felmérése” című Phare-projekt (projektszám: HU9911 – 01)

 

 

 

1.       Általános bevezető

 

Magyarországon jelenleg évente mintegy 23 millió m3 (4,6 millió tonna) települési szilárd hulladék keletkezik. Ennek 62%-a lakossági eredetű, a többi az intézményeknél, szolgáltató egységeknél és vállalkozásoknál keletkező, háztartási hulladékokkal együtt kezelhető hulladék. Ez a mennyiség a gazdaság fejlődésével párhuzamosan évente 2-3%-kal nő. Jelenleg a közszolgáltatás keretében begyűjtött települési szilárd hulladéknak csupán 3%-át hasznosítják. Az ártalmatlanítás jellemző formája a lerakás (83%).

 

Ahhoz, hogy el lehessen érni a hulladékok helytelen kezelésével a korábbi időszakban okozott káros hatások mérséklését, illetve tervezni lehessen az egész országot lefedő, korszerű, regionális hulladéklerakó rendszert,

 

 

 

2.       A HU9911-01 számú Phare-projekt

 

A magyarországi hulladéklerakók helyzetének pontos felméréséhez hazánk az Európai Uniótól kapott segítséget egy Phare program keretében.

 

A projekt teljes költsége 5.71 millió euró volt, melyből 4 millió eurót kapott hazánk a Phare program keretében. A 2 lépcsős pályázati rendszer – Európai Unió által jóváhagyott -, nyertese és így a meghirdetett munka kivitelezője a holland Royal Haskoning és a magyar CANOR International Kft. által alkotott konzorcium volt.

 

 

3.       A projekt céljai

 

A projekt azzal a fő célkitűzéssel került kiírásra, hogy elősegítse Magyarországon az Európa Tanács által kiadott irányelveknek, határozatoknak megfelelő hulladékgazdálkodás bevezetését. Ehhez irányadó volt a 1999/31/EK tanácsi irányelv alapján készült, a hulladéklerakásról, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001 (X. 10.) KöM rendelet.

 

A kitűzött cél elérése érdekében a következő feladatok elvégzésére volt szükség:

 

 

 

4.       A projekt során elvégzett feladatok ütemezése

 

Az elvégzendő feladatokat 3 részre osztották a projekt végrehajtói:

 

 

 

5.       A projekt eredményei, javaslatok

 

A felmérés és a rangsorolás eredményei

 

A települési szilárdhulladék-lerakók országos felmérése során 2667 térképeztek fel 2002-ben a projekt szakemberei. A meglátogatott helyszínekről gyűjtött adatok, az önkormányzatoktól, intézményektől, a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségektől és egyéb forrásokból (pl. KÁRINFO-adatbázis = az Országos Környezeti Kármentesítési Program szennyező forrásokat nyilvántartó programja) származó információkkal egybevetve, további feldolgozás és értékelés céljából bevitelre kerültek egy speciális adatbázisba, a Hulladéklerakó Információs Rendszerbe (LINSY).

 

Az összes felmért hulladéklerakót kockázatbecslési eljárás alkalmazásával, a környezet veszélyeztetése szempontjából rangsoroltak a négy fő kockázati tényező alapján, melyek a következők:

 

 

E vizsgálatokat követően a hulladéklerakók üzemeltetésére vonatkozóan az alábbi megállapítások, ill. javaslatok születettek:

 

Lerakók száma

Működési státusz

1300

2002-ben nem üzemelő

1367

2002-ben üzemelő

216

2009-ig üzemelhet

42

2009-et követően üzemelhet

 


A szelektív hulladékgyűjtés következtében csökkenő mértékű lerakási kapacitásigények kielégítéséhez 10 új lerakó és 13 nagy teljesítményű átrakóállomás kiépítését tartják szükségesnek a projekt kivitelezői, az eddig elfogadott ISPA projektekben tervezetteken túl.

(Megjegyzés: az ISPA egy olyan előcsatlakozási alap, mely keretből a közlekedési és környezetvédelmi projektek támogathatók.)

 

A javasolt beruházások a 2005-től 2020-ig terjedő időszakra:

 

·        22 új/bővített lerakó, ISPA Program (2000-2002),

 

Ennek következtében a tervezett/javasolt lerakók száma 2009 után 74 db, míg az átrakóállomások száma 2009 után 33 db lenne.

 

A jelenlegi lerakók három fő csoportba sorolhatók:

 

 

Az üzemelő lerakókból 1100-nak nincs műszaki védelme és a lehető leggyorsabban be kell zárni azokat. E lerakók utógondozásáról intézkedni szükséges.

2009-ig a regionális hulladéklerakók még nem a szükséges teljes kapacitással fognak működni, ezáltal a jelenleg meglévő, a környezetre kis kockázatot jelentő hulladéklerakók átmenetileg működhetnének. Mintegy 216 hulladéklerakó esik ebbe a kategóriába, azonban e lerakókra is meg kell tervezni az utógondozási szakaszban végzendő feladatokat.

A 2009. év után minden üzemelő lerakónak meg kell felelni az EU előírásoknak.

 

A korszerűsítés és utógondozás költségbecslése

 

A meglévő hulladéklerakók esetében szükség van a létesítmények korszerűsítésére, berendezések felszerelésére, megfelelő alsó szigetelés kialakítására, stb. E tevékenységek lerakókként változnak.

 

A meglévő hulladéklerakók korszerűsítésének becsült költségei:

 

Statisztikai terület megnevezése

Korszerűsítési költség (millió euró)

Korszerűsítési költség (millió Ft)

Közép-Magyarország

72,1

18 025

Közép-Dunántúl

15,9

3 975

Nyugat-Dunántúl

21,1

5 275

Dél-Dunántúl

19,4

4 850

Észak-Magyarország

26,4

6 600

Észak-Alföld

17,3

4 325

Dél-Alföld

37,3

9 325

Összesen

209,5

52 375

 


A lerakók bezárását követően, az utógondozási szakaszban végzendő feladatokat meg kell tervezni, a kivitelezést engedélyeznikell, és el kell végezni. (Ilyen pl. a rekultiváció és a monitoring-rendszer kiépítése.)

 

A bezárt lerakók utógondozásának becsült költségei:

 

Statisztikai terület megnevezése

Utógondozási költségek (millió euró)

Utógondozási költségek (millió Ft)

Közép-Magyarország

154,4

38 600

Nyugat-Dunántúl

130,1

32 525

Közép-Dunántúl

147,7

36 925

Dél-Dunántúl

126,4

31 600

Észak-Magyarország

190,2

47 550

Észak-Alföld

165,6

41 400

Dél-Alföld

155,3

38 825

Összesen

1069,7

267 425

 

 

6.       A LINSY - rendszer

 

A LINSY számítógépes program szolgáltatja a hulladéklerakók rangsorolásához, osztályozásához és tervezéséhez szükséges információkat. A hulladéklerakók felmérése során a LINSY elsősorban a lerakók környezeti kockázatának meghatározásához nyújtott segítséget. A projekt keretében kidolgozott egységes módszertan alapján végrehajtott felmérés keretében gyűjtött adatok ORACLE adatbázisban kerültek tárolásra.

 

Az adatbázisban egy lerakóra vonatkozóan az alábbi fő adatcsoportok kerültek rögzítésre:

 

 

Az előzőek mellett minden egyes hulladéklerakóhoz vázlatos helyszínrajz, fotók, térkép és többnyire légi fotó is tartozik.

 

A LINSY - rendszer adatokat biztosít a szakértők számára a lerakó-kapacitás jövőbeni tervezéséhez, valamint a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseihez és a környezetre ható lehetséges kockázatok becsüléséhez.

 

 

7.       További javaslatok, ajánlások a projekt kapcsán

 

Az Intézkedési terv további részletezése statisztikai területenként

 

Minden statisztikai régióra és azon belül minden megyére Intézkedési terv készült. Ez magában foglalja a meglévő lerakók korszerűsítésére, és amennyiben szükséges új hulladéklerakók létesítésére vonatkozó javaslatot.


Az Intézkedési terv a lerakók bezárásával kapcsolatos tennivalókat is tartalmazza. Ajánlatos ezt a tervet tovább részletezni, például éves tervekre, amelyek minden hulladéklerakó-bezáráshoz szükséges tevékenységet is részleteznek.

 

A hulladékkeletkezés monitorozása

 

A hulladék mennyiségének növekedése befolyásolhatja a szükséges lerakókapacitást. Javasolt a megyénkénti tényleges hulladékkeletkezés monitorozása az éves adatok alapján minden egyes lerakóra nézve. A rendelkezésre álló lerakókapacitás, valamint a hulladék keletkezésének előrejelzésével – a hasznosításra elkülönített hulladékmennyiség csökkentő hatását is figyelembe véve - lehetővé válik a vezetői döntéshozatal új lerakó kapacitás létesítéséről. Javasolt alkalmazni azt a szabályt, hogy mindig rendelkezni kell legalább hat évre elegendő lerakókapacitással és hat évvel korábban el kell kezdeni az új kapacitás tervezését, a helyszín kiválasztása, környezetvédelmi hatásvizsgálat, engedélyezési eljárások, pályáztatás és a megépítés érdekében.

 

A természetes szennyeződés-csökkenés az utógondozási szakaszban

 

A „természetes szennyeződés-csökkenés” elvének alkalmazása 50%-kal csökkentheti az utógondozási költségeket. A természetes szennyeződés-csökkenési módszeren és a klasszikus módszeren alapuló utógondozás ugyanazt a környezeti helyzetet eredményezte. Hollandiai tapasztalatok szerint az egyetlen különbség, hogy a természetes szennyeződés-csökkenés hosszabb időt igényel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csak akkor alkalmazható, ha nincs olyan sürgősségű kockázat, amely azonnali beavatkozást igényel.