A keletkező hulladék mennyisége és összetétele
ijesztő tendencia...

Nagyszüleink idejében kevesebb hulladék keletkezett a családok
mindennapi élete során mint ma,és az a környezet számára sem jelentett
veszélyt.
Ma minden állampolgár élete évente 1 m hulladék keletkezésével jár,
és sok olyan összetevőt tartalmaz,amely vagy nem bomlik le a természet-
ben,vagy veszélyes arra.Ezért a hulladékot kezelni kell.Begyűjtik,
elszállítják és hasznosítják,vagy ilyen lehetőség hiányában ártalmat-
lanítják a hulladékot.A lakosságnál keletkezőhulladék sokszorosa
származik az iparból és mezőgazdaságból.Az országban keletkező
hulladék több mint fele hasznosítható.Bár a szerkezetváltás következ-
tében az összes keletkezőhulladék mennyisége folyamatosan csökken,
nem elhanyagolható a keletkező veszélyes hulladék mennyisége,
amelynek fokozott biztonság mellett történőkezeléséről
kell gondoskodni.

A hulladék hasznosításának lehetőségei
amit az egyén tehet: elkülönítve gyűjt...

A háztartásban szétválogatott hulladékból az ipar ismét terméket tud
gyártani és a közszolgáltatónak kevesebb hulladékot kell elszállítania a
kukából.
A hasznosítható hulladékok -papír,üveg,műanyag,fémek,textil
-ipari feldolgozása révén az ország ásványi kincsei tovább tartanak és a
hulladéklerakók és égetők kapacitását sem terheli ez a mennyiség.
A zöldhulladékból a talaj javításához használható komposzt keletkezik.
A háztartásban keletkező hasznosítható hulladékok részaránya az összes
háztartási hulladékon belül:
kb.16%-a papír,
5%-a műanyag,
3%-a üveg,
3%-a fém
és 35%-a zöldhulladék.
Mindenkinek ki kell vennie a részét a hulladék kezeléséből.
A hulladékgyűjtőudvarba magunknak kell elvinnünk a hasznosítható
vagy veszélyes hulladékainkat.A gyűjtőpont vagy gyűjtősziget a
lakóhelyek közelében elhelyezett gyűjtőedények csoportja,és mivel nem
zárt terület,csak hasznosítható hulladékokat fogad.

A hulladék hasznosításának lehetőségei
hasznosítás......kevesebb kitermelés

A különböző anyagú,összekevert hulladékból hasznos terméket
előállítani nehezen lehet,pedig a célunk az,hogy a hulladékok nagy
mennyiségét az ipar ismét feldolgozza,így elkerülhetőaz amúgy is
szűkös nyersanyagkészletek további kitermelése és a hulladék ártalmat-
lanításáról sem kell gondoskodni.A hulladék anyagának hasznosítása
gyakran jóval kisebb költséggel lehetséges mint a primer nyersanyagból
történőelő állítás.Ilyen eljárás például az alumíniumhulladék újra-
olvasztása,amely 90%-kal kerül kevesebbe mint bauxitból fémet
előállítani.A kábelhulladékból réz nyerhető ugyancsak gazdaságosan.
Egyes hulladékok esetében azok energiatartalmának hasznosítása is
lehetséges,pl.fa-,műanyag-vagy gumihulladék égetése.
A biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmú hulladék
(ilyen a háztartási zöldhulladék,a szennyvíztisztítók iszapja stb.)
hasznosításának legelterjedtebb megoldása a komposztálás.
A talajerő-utánpótlás leginkább természetes megoldása a komposzt
kihordása a termőföldre.

A hulladékkeletkezés megelőzésének lehetséges módja
kevesebb hulladék......jobb környezet

Vásárlási szokásainktól függően a háztartásunkban keletkező hulladék
mennyisége megduplázódhat,ha az előrecsomagolt,nem betétdíjas
termékeket részesítjük előnyben.

Az ipari termelésből (salakok,iszapok,vegyipari maradékok),a mező-
gazdasági termesztésből (vágóhídi maradékok,állati alom,növényi
maradékok)és a szolgáltatásból (bőrhulladék,vegytisztítási maradvány,
vendéglátási hulladék)is nagy mennyiségű hulladék származik,
de az ipar képes a hulladékból új terméket is előállítani.
A hulladék elszállítását,elhelyezését annak kell megfizetnie
(szemétdíj),aki “termeli ”azt,míg új termék gyártásához
a természetből kell új alapanyagot (fémet,papírt stb.)kinyerni.
Mindkét költség jelentősen csökkenthető,ha a hulladékot feldolgozzák.
Körültekintő,felelős vásárlással,az ipari technológiák gondos meg-
választásával gazdaságosabb a hulladék keletkezését megelőzni,
mint a hulladék elhelyezésének gondjával és költségével kínlódni.

A komposztálás
a zöldhulladék komposztálása nem ördöngősség...

A háztartási hulladék kb.30%-a ún.zöldhulladék,amely szelektíven gyűjtve
biológiai lebomlási folyamat eredményeként talajjavító anyaggá válik.
A folyamat befolyásolható és kellőnedvesség és oxigén biztosítása mellett
-hőtermelődés közben -alakul át a hulladék humusszá.A hulladékot
prizmába rakják,időszakonként locsolják,átforgatják.Néhány hónap múlva
átrostálják és értékesítik vagy saját célra felhasználják.Ha családi házban
élünk,a kertben és a konyhában keletkezőzöldhulladékunkat magunk is
komposztálhatjuk.A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint a
települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát csak
korlátozottan lehet lerakni.
2004 júliusáig 25%-kal
2007 júliusáig 50%-kal
2014 júliusáig 65%-kal kevesebbet lehet lerakóra vinni mint jelenleg.

A régi lerakók rekultiválása
tájba illesztés,terület előkészítése más célra...

A korábbi évtizedekben használt hulladéklerakók általában felhagyott
bányák üregeiben,horhosok feltöltésre szánt mélyedéseiben üzemeltek
mindenfajta védelem nélkül,folyamatos környezeti veszélyt jelentve,
hiszen a csapadék a hulladékból veszélyes anyagokat mos ki és a talajon
keresztül a talajvizet,ivóvizet veszélyezteti.Miután egy lerakó megtelt,a
hulladékra több rétegben takaróanyagokat -inert hulladékot,műanyag
szigetelőlemezt és kb.1 m vastag talajt -helyeznek és növényzettel telepítik
be.A rekultivált lerakó alkalmas arra,hogy valamilyen hulladékkezelő
tevékenységet pl.válogatást,komposztálást végezzenek a területén.
A rekultiválás során és azt követően gondoskodni kell a lerakó 30 évig
történő megfigyeléséről /monitorozásáról/a csapadékvíz elvezetéséről
és a lerakóban folyó bomlási folyamatokból származó biogáz összegyűj-
téséről,hasznosításáról.Az országban -becslések szerint -2000
hulladéklerakó vár rekultiválásra.Ezek között vannak folyékony hulladék
leürítésére használt létesítmények is.

A hulladékkezelés megoldásai
a hulladék hosszú útja...

A háztartásunkban keletkező –szelektált –hulladékot elvihetjük a
hulladékgyűjtőudvarba vagy a gyűjtőpontra,a maradék hulladékot pedig a
kukáskocsi szállítja el.A zöldhulladékot leadhatjuk komposztáló telepen,vagy
saját magunk komposztálhatjuk,ha családi házban élünk.
Kisebb lakosszámú települések esetében -amelyek távolabb lévőregionális
hulladéklerakót használnak a hulladék ártalmatlanítására -akukáskocsi által
összegyűjtött hulladékot átrakóállomásokon ürítik ki,majd onnan
konténerekben szállítják a lerakóra.
A lakásban szelektált hulladékot.az ipar csak akkor tudja hasznosítani,ha
válogató soron kiszedik a hulladékban maradt idegen anyagokat.Igy jó
minőségű termékek állíthatók elő hulladékból is.
A szelektált hulladék kezelése gazdaságosan megoldható.Gumihulladékból
játszóterek burkolótéglái készíthetők,de energiatartalmuk a
cementgyártásnál is hasznosítható.Az autóroncs a kohászat alapanyagául
szolgál,az akkumulátorokból újból ólmot olvasztanak,működésképtelen
elektronikai eszközeink egy részét szétszerelés után ugyancsak alapanyagként
használják fel.

* Begyűjtött mennyiség
** A biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülő
mező-és erdőgazdasági maradványok
Adatforrás:KvVM,OHT-2002

A nem hasznosítható hulladék
biztonságos ártalmatlanítása

A keletkezőhulladék egy része –mai technikai fejlettségünk mellett –
nem hasznosítható.Ez a maradék hulladék,amit hulladéklerakóban
vagy égetőműben kell ártalmatlanítani.A korszerű lerakók nem azonosak a
települések határában látható szemétdombokkal.Ezek többszörös
szigetelőrendszerrel ellátott,szigorú feltételek mellett működtetett
telephelyek,amelyek segítségével kizárható a környezetszennyezés.
A beépített szigetelőanyagok miatt az ilyen lerakók építése költséges,ezért is
megfontolandó mivel töltjük fel azokat.Ami hasznosítható,az ne foglalja a
helyet a lerakóban!A korszerű égetőművek képesek több százezer ember
hulladékának kezelésére úgy,hogy a környezet nem szennyeződik és közben
energiát is előállítanak.
Nagyvárosok sűrűn lakott övezeteiben égetőmű nélkül már nem valósítható
meg a biztonságos hulladékkezelés,mert a lerakókhoz szükséges
földterületek nem állnak rendelkezésre.Az égetőművek biztonságát a
beépített leválasztó rendszerek garantálják,így a környezetbe káros
légszennyezőanyagok sem távoznak.

A csomagolóeszközök hulladékai
a csomagolás hulladékai...

A megváltozott fogyasztási szokások következtében évek óta
erőteljesen növekszik a csomagolásból származó hulladék
mennyisége.Gyakran vásárolunk egyszer használatos palackokat,
a kereskedelem előnyeit szolgáló többszörös csomagolású
terméket.Helytelen döntéseinket többször is megfizetjük:
több hulladék keletkezik a háztartásban,ennek elszállítási
költsége magasabb és a csomagolás sokszor nem is a termék
v é d e l m ét c é l o z z a,s o kkal i n k á bb r e k l á m h o r d o z ó.
2005-re,amikorra a számítások szerint 865 ezer tonna anyagot
használnak fel csomagolásra,ezeknek a hulladékoknak 50%-át
hasznosítani kell.Ez csak úgy érhetőel,ha legalább 4 millió lakos
résztvevője lesz a szelektív gyűjtési rendszernek.
A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint a visszavételi
kötelezettség alapján 2005.július 1.napjáig el kell érni,hogy a
hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-a hasznosításra
kerüljön:ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön
hasznosításra úgy,hogy ez az arány minden anyagtípusnál
legalább 15%legyen.

Az építési hulladék kezelése
az építésnek is vannak hulladékai...

A gazdaság fejlődésének eredményeként a növekvő mértékű beruházások
a bontások számának növekedését és az építési hulladék mennyiségének
halmozódását is jelentik.Az építési hulladék legnagyobb része föld,tégla,
cserép,beton -és aszfalttörmelék.Ezek a hulladékok -elkülönített gyűjtést
követően -feldolgozhatóak (törés,osztályozás alkalmazásával),aminek
eredményeként építési,útépítési alapanyagok nyerhetők.
Az építkezések,bontások során kitermelt föld teljes mennyiségben
hasznosítható.A tégla,cserép,beton feldolgozás után az építőiparban
használható.Egyes veszélyes hulladékok (azbeszt,ólom,aszfalt stb.)
különleges kezelést igényelnek.
A nem hasznosítható részt inerthulladék-lerakóra kell szállítani.

A veszélyes hulladékok biztonságos kezelése
a különleges kezelést igénylők...

A háztartásban keletkezőkülönbözőveszélyes hulladékokat eltérő
módon kell kezelni ahhoz,hogy a környezetben kárt ne okozzanak.
A fel nem használt,feleslegessé vált gyógyszereket égetéssel ártalmat-
lanítják.A használaton kívüli,működésképtelen hűtőszekrényekből
kivonják a hűtést biztosító gázt (freonokat),amelyet újból felhasználnak.
Más háztartási készülékeinket főleg a kohászat hasznosítja.
Az elhasználódott sütőzsiradékot állati takarmánnyá dolgozzák fel,
illetőleg elégetik.A szárazelemek,kisebb méretű akkumulátorok
veszélyeshulladék-lerakóban kerülnek lerakásra.Az autóakkumulátorokat
jelenleg külföldön hasznosítják.Festékek,növényvédőszerek maradékai
és csomagolóeszközei égetéssel ártalmatlaníthatók.A háztartási
vegyszerek /savak,lúgok/-hatóanyagaiktól függően -eltérő
kezelést igényelnek.