213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya

a) a települési hulladékra (Hgt. 3. §-ának c) pontja és e rendelet 3. §-ának a) és b) pontja együtt),

b) a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységre, szolgáltatásra (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül

a) a települési hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása (a továbbiakban együtt: hulladékkezelés);

b) a települési hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése.

Fogalmak

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Települési szilárd hulladék:

aa) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

ab) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,

ac) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott -

veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

b) Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

ba) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

bb) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint

bc) a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből

származik.

c) Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

d) Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

e) Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

f) Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.

g) Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.

h) Átrakóállomás: a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják.

i) Települési szilárdhulladék lerakó telep (a továbbiakban: hulladéklerakó): műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a szilárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége.

j) Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel.

k) Települési folyékonyhulladék leürítő hely (a továbbiakban: leürítő hely): közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya.

l) Fajlagos hulladékmennyiség: a háztartásokban lakosonként évente átlagosan keletkező települési szilárd hulladék mennyisége (mértékegysége: kg/fő/év).

m) Térségi hulladéklerakó: több településen keletkező, lerakható települési szilárd hulladékból legalább 100 000 lakos fajlagos hulladékmennyiségének megfelelő mennyiség befogadására szolgáló létesítmény.

n) Térségi célú hulladékkezelő telep: több településen keletkező települési szilárd hulladékból legalább 100 000 lakos fajlagos hulladékmennyiségének megfelelő mennyiség kezelésére szolgáló létesítmény.

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének általános előírásai

4. § (1) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

(2) A hulladékkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységéről a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály előírásai szerint.

(3) A hulladékkezelő tevékenység eszközeit - kivéve a szilárd hulladék gyűjtő, tároló edényzetet - kizárólag az engedélyezett telephelyen szabad tárolni.

(4) Települési hulladék - folyékony hulladék esetében ártalmatlanító telepen, szilárd hulladék esetében hulladéklerakón történő - jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő lerakására akkor kerülhet sor, ha a hulladékot kezelték fizikai, termikus, kémiai vagy biológiai eljárásokkal, tulajdonságainak olyan megváltozása érdekében, amely a hulladék mennyiségének vagy környezetre gyakorolt hatásának csökkenését eredményezi.

(5) A biogáz keletkezéssel járó hulladékkezelési eljárások során gondoskodni kell a keletkező gázok összegyűjtéséről és a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak megfelelő kezeléséről.

(6) A települési szilárd és folyékony hulladék kezelésének közegészségügyi feltételeit külön jogszabály határozza meg.

(7) A települési hulladékkezelés végzéséhez szükséges egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

A települési szilárd hulladékra vonatkozó szabályok

A települési szilárd hulladék gyűjtése, begyűjtése

5. § Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

6. § (1) Az elkülönített (szelektív) hulladék begyűjtését az erre feljogosított szervezetnek úgy kell megszerveznie, hogy az elősegítse a hulladékösszetevők

a) újrafeldolgozását vagy visszanyerését, illetőleg energetikai hasznosítását, vagy

b) ártalmatlanítását.

(2) Az elkülönített hulladék begyűjtése feltételeinek biztosítása érdekében

a) házhoz menő begyűjtőjáratot,

b) hulladékgyűjtő udvart,

c) gyűjtőszigetet

vagy ezek kombinációját úgy kell kialakítani, hogy a létesítmények olyan rendszert alkossanak, amely a hulladék birtokosai számára kedvező feltételeket teremt azok igénybevételére.

7. § (1) A hulladékgyűjtő udvarban - a létesítésére kiadott engedélyben foglaltak szerint - begyűjthetők a települési szilárd hulladék hasznosítható, valamint veszélyes hulladék összetevői.

(2) A hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási műveleteket nem szabad végezni.

(3) A hulladékgyűjtő szigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek begyűjtése történhet.

(4) A begyűjtőjárat eszközeinek alkalmasnak kell lennie a tervezett hasznosítható, illetőleg veszélyes hulladékösszetevők begyűjtésére. A begyűjtőjárat működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság begyűjtésre és szállításra vonatkozó hulladékkezelési engedélye szükséges.

(5) Elkülönített hulladékgyűjtés bevezetése esetén a begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt - jelöléssel (piktogrammal, más színnel, felirattal stb.) vagy speciális kialakítással (más alakú, színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(6) A hulladékgyűjtő udvar, illetve gyűjtősziget használatáért a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos számára - amennyiben a Hgt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint veszi igénybe a közszolgáltatást - a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel.

8. § (1) A forgalmazó - az általa forgalmazott termékből származó települési szilárd hulladék átvételére - a forgalmazás helyén elkülönített hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedényt a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül helyezhet el.

(2) A forgalmazó az elkülönített gyűjtés céljából általa kihelyezett gyűjtőedény igénybevételéért a hulladék birtokosának díjat nem számíthat fel.

(3) A hulladékkereskedő telephelyére és tevékenységére vonatkozóan a begyűjtőhelyre, illetőleg a begyűjtést végzőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A települési szilárd hulladék szállítása

9. § A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

A települési szilárd hulladék előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása

10. § A begyűjtött települési szilárd hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának elősegítése érdekében - a hulladék környezeti kockázatát csökkentő - kezelést csak engedéllyel rendelkező telephelyen szabad végezni.

11. § (1) A hasznosítási engedély megadásához különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a kérelmező hasznosítási technológiájának értékelését a hasznosításra javasolt települési szilárd hulladék összetétele függvényében, különös tekintettel a kezelendő összetevők anyagi minőségére, mennyiségére és koncentrációjára;

b) a hasznosítás során keletkező új hulladékot, illetve a nem hasznosítható, megmaradó hulladék mennyiségét és kezelését;

c) a hasznosítással előállítani kívánt termék, illetve alapanyag minőségét és környezeti jellemzőit;

d) a bemutatott technológia anyag- és energiahatékonyságát, valamint a hasznosítás során a környezeti elemeket érő terheléseket.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értékelés során a hasznosítási technológia kisebb környezetterhelése, hatékonyabb anyag- és energiafelhasználása egyértelműen nem igazolható a rendelkezésre álló hulladékártalmatlanítási megoldásokhoz viszonyítva, a hasznosítási engedély nem adható meg.

(3) A hasznosítás során keletkező hulladék mennyisége - kivéve, ha az adott, alkalmazott technológia jellege indokolja - nem lehet több, mint a kiindulási hulladék mennyisége.

(4) Bármely, külföldről behozni tervezett települési szilárd hulladék hasznosítása akkor engedélyezhető, ha

a) a hasznosító létesítmény a hulladék teljes mennyiségének hasznosításához szükséges időtartamot meghaladó érvényességű működési engedéllyel rendelkezik,

b) a hasznosítás környezetvédelmi és közegészségügyi érdeket nem sért,

c) a hasznosítás az ország területén keletkező, illetőleg tárolt azonos, az adott létesítményben kezelhető hulladék hasznosítását nem veszélyezteti, és

d) a hulladékimportra alapozott hasznosítás - az importált hulladék összetételének figyelembevételével - környezeti és hulladékgazdálkodási szempontból az ország számára bizonyíthatóan legalább egyenértékű az elsődleges nyersanyag azonos célú felhasználásával.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti hasznosítás során olyan hulladék keletkezik, amelynek ártalmatlanítása az országban nem megoldott, akkor a települési szilárd hulladéknak az országba történő beszállítása és hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha a keletkező hulladéknak az exportálóhoz való visszaszállítására az exportáló rendelkezik a küldő állam illetékes hatóságától megfelelő engedéllyel.

(6) Külföldről nem hozható be települési szilárd hulladék kísérlet, illetve próbaüzem céljára.

(7) A települési szilárd hulladék energetikai hasznosítása - a levegőtisztaság-védelmi előírások betartása mellett - hulladékégetőben vagy más létesítményben egyéb anyaggal együtt adagolva, az égetési maradékok megfelelő kezelésével, ártalmatlanításával engedélyezhető.

12. § (1) Az elkülönítetten begyűjtött szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése, hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető.

(2) Fizikai előkezelésnek (Hgt. 3. § p) pont) minősül az elkülönítetten begyűjtött szilárd hulladék olyan további válogatása, szétválasztása, osztályozása (aprítás, tömörítés, bálázás), amelynek segítségével a hasznosítás vagy ártalmatlanítás könnyebben megvalósítható.

13. § A szilárd hulladék ártalmatlanítására szolgáló hulladéklerakó létesítése a külön jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén engedélyezhető.

14. § Települési hulladék termikus eljárással történő kezelésére szolgáló létesítményben

a) veszélyes hulladék,

b) egészségügyi ellátásból származó fertőző (kórházi, állat-egészségügyi) hulladék

nem kezelhető.

Települési folyékony hulladékra vonatkozó szabályok

15. § Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, illetve az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.

16. § (1) Települési folyékony hulladék termőföldön történő hasznosítására külön jogszabályban foglaltak irányadók.

(2) A leürítő helyen elhelyezhető települési folyékony hulladék mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a jegyző a közcsatorna üzemeltetőjével történt egyeztetés alapján határozza meg.

(3) Az illetékes vízügyi hatóság - a szakhatóságok véleményének figyelembevételével a jegyző véleményének kikérésével, valamint az üzemeltetővel történt egyeztetés lefolytatását követően - határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére, az üzemeltető rendelkezésére álló szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe.

Települési hulladékkezelési tevékenység végzésének feltételei

17. § (1) Települési hulladékkezelést a hulladékkezelő akkor végezhet, ha

a) érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik;

b) tevékenységi körében szerepel a hulladékkezelés (TEÁOR számmal);

c) biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;

d) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel;

e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja.

(2) A termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot annak termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti előkezelést végezheti.

18. § (1) A közszolgáltatást ellátó, regionális célokat szolgáló hulladékkezelő létesítmény felelős vezetőjének felsőfokú műszaki vagy természettudományi végzettséggel kell rendelkeznie.

(2) Közszolgáltatás keretében elkülönített hulladékgyűjtést végző gyűjtőjáraton munkát végzők legalább egyik jelenlévőjének hulladékgyűjtő szakirányú képesítéssel kell rendelkeznie.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott minden más hulladékkezelői tevékenységet végző vállalkozás felelős és a kezelési műveleteket közvetlenül irányító vezetőjének külön jogszabály előírásai szerinti környezetvédelmi szakirányú középfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

(4) A települési folyékony hulladék kezelésére jogosult gazdálkodó szervezet gépjárművezetőjének a külön jogszabály előírásai szerinti feltételeket teljesítenie kell.

A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásra vonatkozó sajátos követelmények

19. § (1) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltatónak az ingatlantulajdonostól, a gyűjtés helyéről

a) a települési szilárd hulladékot a környezetvédelmi és a közegészségügyi követelményeknek megfelelően, rendszeresen, az önkormányzat rendeletében meghatározott gyakorisággal,

b) a települési folyékony hulladékot az ingatlantulajdonos előzetes bejelentése alapján, az ideiglenes tárolásra szolgáló létesítmény kapacitásától függően

kell elszállítani.

(2) A települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatára vonatkozó hatósági engedély alapján szabad elhelyezni.

(3) A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról a közszolgáltatás keretében évente legalább egy alkalommal a közszolgáltatónak kell gondoskodni.

(4) Elkülönített gyűjtés esetén az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag lebontható hulladék szervezett begyűjtésének és elszállításának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza.

Engedélyezés és ellenőrzés

20. § (1) A környezetvédelmi hatóság - az e rendelet mellékletében meghatározott szakhatóságok bevonásával - engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos:

a) begyűjtést;

b) üzletszerű szállítást, kivéve az országba történő behozatalnak, kivitelnek, átszállításnak minősülő szállítást;

c) előkezelést, kivéve a 17. § (2) bekezdésében szereplő hulladék fizikai előkezelését;

d) tárolást;

e) hasznosítást;

f) ártalmatlanítást.

(2) A háztartásban keletkező települési szilárd hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) külön engedély nélkül a 9. §-ban meghatározott feltételekkel maga is elszállíthatja.

(3) Az ártalmatlanításra (égetés, lerakás) vonatkozó engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóságnak a külön jogszabály előírásait is alkalmazni kell.

21. § A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a) az engedélyt kérő nevét, KSH azonosító kódját;

b) a tervezett kezelési tevékenység megnevezését;

c) a kezelni kívánt települési hulladék

ca) megnevezését, tervezett összetételét,

cb) tervezett mennyiségét,

cc) kezelési technológiáját, annak műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;

d) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információkat;

e) a tervezett tevékenységgel érintett település megnevezését;

f) a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó terveket;

g) az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeit, személyi feltételeit.

22. § (1) A hulladékkezelési engedélynek - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43. §-ában foglaltakra is figyelemmel - tartalmaznia kell a következőket:

a) az engedélyes nevét, KSH azonosító kódját;

b) az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését;

c) a kezelhető települési hulladék - más jogszabályban közzétett hulladéklista szerinti - megnevezését, tervezett összetételét, mennyiségét;

d) az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;

e) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információkat;

f) a hulladékkezelő telephely bezárásának feltételeit;

g) az engedélyezett tevékenység végzésének helyszínét település(ek) szerint;

h) az engedélyes hulladékkezelést szolgáló eszközeit, személyi feltételeit;

i) az engedély érvényességi idejét és területi behatárolását.

(2) A környezetvédelmi hatóság hulladékkezelési engedélyben meghatározza az egyes engedélyezett hulladékkezelési tevékenységek, létesítmények körét, valamint az üzemeltetés feltételeit.

(3) A települési hulladék kezelésével kapcsolatos tevékenységekre szóló engedélyt határozott időre, de a felülvizsgálati időtartamnál hosszabb időre kell megadni, kivéve, ha külön jogszabály ettől eltérő időtartamot ír elő, vagy ha a kérelem kifejezetten rövidebb időtartamra irányul.

23. § A rendelet 20. § (1) bekezdés a), valamint c)-e) pontjai szerinti tevékenységet végző hulladékkezelő telep bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a telep működése következtében a környezetet ért hatások becslését, amely alapján a 26. §-ban meghatározott környezetvédelmi hatóság a kockázatok mérlegelésével megállapítja az üzemeltető által elvégzendő további vizsgálatokat, illetőleg az utógondozás, tájrendezés feltételeit.

24. § (1) A környezetvédelmi hatóságnak a hulladékkezelési engedélyt vissza kell vonnia, ha

a) megállapítja, hogy az engedélyt kérő a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett,

b) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn,

c) az engedélyes az engedélyezett tevékenységet megszünteti,

d) az engedélyes a tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja.

(2) A környezetvédelmi hatóság a hulladékkezelési engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes nem tesz eleget a más jogszabályok szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, továbbá abban az esetben is, ha az engedélyes akadályozza a hatóságnak a hulladékkezelési ellenőrzésével kapcsolatos eljárását.

25. § (1) A hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelőket a környezetvédelmi hatóság az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba bárki szabadon betekinthet és a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.

Eljáró hatóságok

26. § A hulladékkezelési tevékenységek engedélyezése során az elsőfokú hatósági jogkört a felügyelőség, illetve a Hgt. 41. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a Főfelügyelőség gyakorolja.

27. § (1) A hulladékgazdálkodás ellenőrzésére jogosult környezetvédelmi hatóság képviselője jogosult:

a) belépni olyan területre, létesítménybe, ahol hulladékkezelés folyik;

b) hulladékszállítmányt feltartóztatni a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével;

c) a hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt, göngyöleget felnyitni;

d) a hulladékból az ellenőrzés érdekében anyagmintákat venni.

(2) A környezetvédelmi hatóság által lezárt és lebélyegzett, azonosítható kontrollmintát a hulladékkezelőnek változatlanul meg kell őriznie.

(3) Az ellenőrzés során tapasztaltakról a környezetvédelmi hatóság a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet az érintett - vagy annak az ellenőrzés során a helyszínen tartózkodó képviselője, alkalmazottja - aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát a környezetvédelmi hatóság az ellenőrzöttnek a helyszínen átadja.

Meglévő hulladékártalmatlanítók további üzemeltetésének felülvizsgálata

28. § (1) Az üzemeltető - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a rendelet hatálybalépésekor meglévő, engedéllyel rendelkező vagy üzemelő hulladéklerakót, illetve leürítő helyet köteles a rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül az illetékes felügyelőségnek bejelenteni.

(2) Leürítő hely esetében felülvizsgálatot a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendelő határozata esetében le kell folytatnia.

(3) A felülvizsgálati dokumentációt, beleértve a környezetvédelmi és közegészségügyi körülményeket elemző intézkedési tervet, 2002. december 31-ig az üzemeltető köteles a környezetvédelmi hatóságnak benyújtani.

29. § A környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentációjának a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvt.) a meghatározott követelményeken túl az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) annak bemutatása, rendelkezik-e a telephely a Kvt. 71. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti környezetvédelmi engedéllyel, illetve a Kvt. 72/A. §-a szerinti egységes környezethasználati engedéllyel, valamint a Kvt. 79. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti működési engedéllyel;

b) a létesítmény műszaki kialakításának, szigetelési rendszerének részletes ismertetése;

c) a névleges kapacitás és hulladéklerakó esetében a beteltség ismertetése;

d) a lerakott, elhelyezett hulladék mennyisége és minősége;

e) a keletkező biogáz mennyisége, kinyerésének módja, hasznosításának megoldása;

f) a telephely üzemeltetésére rendelkezésre álló erőforrások bemutatása (humán, anyagi és pénzügyi stb.);

g) a telephely létesítményeinek (válogató, bálázó, komposztáló, mérleg, kerítés stb.) bemutatása;

h) a hulladék nyilvántartási rendszerének bemutatása;

i) a létesítmény monitoring rendszere és a vizsgálati eredmények értékelése;

j) a környezetvédelmi és közegészségügyi körülményeket elemző intézkedési tervet, a létesítmény hatályos jogszabályoknak megfelelő működéséhez szükséges feladatokat, a fokozatosság elvének megfelelően a feladatok megvalósításának lépéseit, illetve azok időbeli ütemezését.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2002. január 1-jén lép hatályba, előírásait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 18. § (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit 2004. július 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésekor hulladékkezelési tevékenységet végzőknek a rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül a tevékenység folytatására engedélyt kell kérni.

31. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló 16/1996. (VII. 15.) BM-KTM együttes rendelet;

b) a települési folyékony hulladék tárolásának, ártalmatlanításának és hasznosításának közegészségügyi szabályairól szóló 2/1985. (II. 16.) EüM-ÉVM együttes rendelet 2-3. §-ai, a 4. § (3) bekezdése;

c) a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról szóló 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet 2. §-a, 3. § (1) bekezdése, valamint a 4-9. §-ok;

d) a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 2. § (2) bekezdése, 3. § b), d), e), f), i), j) és k) pontjai; a 9. § (4)-(5) bekezdései.

(2)

Melléklet a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelethez

A települési hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

1. Az eljárásba mindig bevonandó

a) a közegészségügyi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi, kerületi) intézete

másodfokon: ÁNTSZ megyei, fővárosi intézet;

b) a begyűjtési és a szállítási tevékenység engedélyezési eljárásába

első fokon: az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet

másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet.

2. Az eljárásba a hatáskörét érintő esetben bevonandó

a) természet- és tájvédelmi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: az illetékes nemzeti park igazgatóság

másodfokon: Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség;

b) polgári védelmi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: a területi katasztrófavédelmi igazgatóság

másodfokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;

c) helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: érintett települési önkormányzat jegyzője

másodfokon: illetékes megyei közigazgatási hivatal;

d) termőföld minőségvédelmi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: az illetékes megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás

másodfokon: a Budapest Fővárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a főváros területén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

e) vízgazdálkodási érdekekre vonatkozó szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság

másodfokon: Országos Vízügyi Főigazgatóság;

f) bányászati szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: a területi bányakapitányságok

másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal;

g) területhasználati szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: a körzeti földhivatalok

másodfokon: a megyei földhivatalok.