Tartalom Részletezés Alcímek

71/2003. (VI. 27.) FVM RENDELET

AZ ÁLLATI HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK ÉS A HASZNOSÍTÁSUKKAL KÉSZÜLT TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYAIRÓL

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áet.) 45. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem el:

Fogalommeghatározások

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. állat: bármely gerinces vagy gerinctelen állat (beleértve a halakat, hüllőket és kétéltűeket is);

2. mezőgazdasági haszonállat: bármely állat, amelyet élelmiszer (hús, tej, tojás, méz), gyapjú, toll, bőr, vagy más állati eredetű termék termelésére tenyésztenek, tartanak vagy hizlalnak, az igásállatok, valamint a hátasló;

3. vadon élő állat: az ember által nem tartott állatok, a halakat kivéve;

4. kedvtelésből tartott állat: az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, melynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra;

5. termelő: bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, akinek a tevékenysége során állati hulladék keletkeznek;

6. meghatározott veszélyes anyagok (SRM - specified risk material): kérődzőktől származó külön jogszabályban meghatározott a fertőző spongiform encephalopathia átvitelére transmissible spongiform encephalopathies (a továbbiakban: TSE) alkalmas anyagok;

7. élelmiszer-hulladék: emberi fogyasztásra szánt, hulladékká vált élelmiszerek, melyek éttermekben, közkonyhákban, és egyéb vendéglátó-ipari egységekben keletkeznek;

8. zselatin: az állatok csontjaiból, irháiból és bőreiből, inaiból gyártott fehérjék részleges hidrolízisével kapott gélesedő vagy nem gélesedő természetes, oldható fehérje;

9. hidrolizált fehérjék: a fehérjék hidrolízisével kapott polipeptidek, peptidek és aminosavak keverékei;

10. irhák és bőrök: valamennyi házi és vadon élő állat bőre és bőr alatti kötőszövete;

11. cserzés: az irhák keményítése, növényi cserzőanyagokat, króm-sókat vagy más anyagokat, mint pl. alumíniumsókat, vas(III)-sókat, szilícium-sókat, aldehideket és kinonokat, vagy más szintetikus keményítőanyagokat használva;

12. feldolgozott állateledel: a nyers állateledeltől különböző állateledel, amelyet olyan kezelésnek vetettek alá, amely stabilitását biztosítja;

13. dobozos állateledel: egy hermetikusan lezárt tartályban lévő hőkezelt állateledel;

14. hermetikusan lezárt tartály: olyan tartály, amelyet úgy terveznek és gyártanak, hogy megakadályozza a mikroorganizmusokkal való fertőződést;

15. halliszt: halakból vagy vízi gerinctelen állatokból származó fehérjetartalmú takarmány-alapanyag;

16. vér: friss, teljes vér;

17. vértermékek: vérből vagy vérfrakciókból származó termékek, a vérliszt kivételével;

18. vérliszt: a vérnek az 4. számú melléklet III. Fejezetének megfelelően történő hőkezeléséből származó állati fogyasztásra vagy trágyázásra szánt vértermékek;

19. laboratóriumi reagensek: laboratóriumi felhasználásra kész vérterméket tartalmazó csomagolt termék, melyet önállóan vagy kombinációban reagensként használnak;

20. feldolgozatlan gyapjú, szőr, sörte: birkagyapjú, kérődző állatok szőre, disznó sörték, amelyek nem mentek át gyári mosáson vagy azokat cserzésből nyerték;

21. feldolgozatlan tollak és tollrészek: tollak és tollrészek, amelyeket nem kezeltek gőzzel vagy más ártalmatlanítási módszerrel;

22. méhészeti termékek: méz, méhviasz, méhpempő, propolis vagy virágpor, amelyet nem szánnak emberi fogyasztásra, vagy gyári felhasználásra;

23. az 1. osztályba sorolt állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem: olyan üzem, amelyben az 1. osztályba sorolt állati hulladékot kezelik, illetve feldolgozzák annak végső ártalmatlanítása előtt;

24. a 2. osztályba sorolt állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem: olyan üzem, amelyben a 2. osztályba sorolt állati hulladékot kezelik, illetve dolgozzák fel annak végső ártalmatlanítása vagy tovább alakítása, hasznosítása előtt;

25. a 3. osztályba sorolt állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem: olyan üzem, amelyben a 3. osztályba sorolt állati hulladékot kezelik, illetve takarmány-alapanyaggá dolgozzák fel;

26. zsírfeldolgozó üzem: a 6. számú melléklet IV. fejezetben meghatározott feltételek mellett a 2. vagy a 3. osztályba sorolt állati hulladékokból kiolvasztott zsírokat feldolgozó üzem;

27. égetés: az állati hulladékok vagy azokból származó termékek ártalmatlanítása égető üzemben;

28. együttégetés: állati hulladékok vagy azokból származó termékek ártalmatlanítása más eredetű anyaggal együtt, együttégető üzemben;

29. égető üzem: a hulladék égetésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzem;

30. együttégető üzem: a hulladék égetésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzem;

31. gyűjtő-átrakó telep: olyan telephely, ahol egy nagyobb körzet állati hulladékait gyűjtik össze, átmenetileg tárolják végső felhasználásukig vagy az ártalmatlanításuk helyére történő szállításig;

32. feldolgozatlan állati hulladék: állati hulladékok, amelyeket csak hűtésnek vagy olyan más kezelésnek vetettek alá, amely nem eredményezi a kórokozók megsemmisítését;

33. feldolgozott állati hulladék: az az állati hulladék, amely e rendelet szerint engedélyezett állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzemben, az e rendeletben foglaltak szerint dolgoztak fel;

34. műszaki termékeket gyártó üzem: minden olyan létesítmény, amelyben állati hulladékból készítenek műszaki termékeket;

35. feldolgozott állati fehérje: kizárólag a 3. osztály anyagából származó állati fehérjék, amelyeket úgy kezeltek, hogy azokat alkalmassá tegyék közvetlen felhasználásra takarmány-alapanyagként, szerves trágyaként, talajjavítóként, vagy állatok számára készült tápanyagokban, vagy kedvtelésből tartott állatok eledeleként (állateledelekben), magában foglalja a hallisztet, húslisztet, csontlisztet, hús- és csontlisztet, vérlisztet, száraz töpörtyűket, toll-lisztet, patalisztet, szarulisztet és egyéb hasonló termékeket, beleértve ezek keverékét, vagy ezeket a termékeket tartalmazó termékeket is;

36. takarmány-alapanyag: állati eredetű takarmány állatok számára, mely magában foglalja az állati fehérjéket, kiolvasztott zsírokat, halolajat, zselatint és hidrolizált fehérjéket, dikalcium-foszfátot, tejet és tejtermékeket;

37. állateledel: a 3. osztályba sorolt állati hulladékot tartalmazó nyers vagy hőkezelt eledel, kedvtelésből tartott állatok számára;

38. gyártási tétel: (sarzs) gyakorlatilag azonos feltételek mellett termelt, előállított vagy csomagolt termék mennyiség;

39. szerves trágyák és talajjavítók: állati eredetű anyagok, amelyeket a növények táplálása, a talajok kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására használnak, ezek magukban foglalhatják a komposztot vagy a biogáz termeléséből származó rothadási maradékot;

40. kiolvasztott zsírok: a 2. vagy 3. osztályba sorolt állati hulladékokból származó zsírok;

41. töpörtyűk: zsír és víz részleges elvonása után fehérjét tartalmazó kiolvasztási maradék;

42. nyers állateledel: hús- és baromfiiparban keletkező emberi fogyasztásra alkalmas, de nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termék, amelyet hűtésen, fagyasztáson, gyorsfagyasztáson, szárításon, vagy ezekkel egyenértékű eljárásokon túlmenően más tartósítási eljárással nem kezeltek, kizárólag fogyasztói csomagolásban, erre engedéllyel rendelkező állateledel boltban értékesítenek;

43. kutyarágók: patásállatok irhájából és bőréből vagy más állati anyagokból előállított cserzetlen termékek a kedvtelésből tartott állatok számára;

44. állateledel-üzem: állateledelt, állateledel-összetevőket vagy kutyarágókat gyártó üzem;

45. állati hulladéktemető: e rendelet hatálybalépéséig létesített minden olyan létesítmény, amelyben állati hulladék ártalmatlanítása lerakással, elföldeléssel történik (pl. dögtér, állati hulladék emésztő verem (dögkút), állati hulladékkezelő üzemi lerakója);

46. kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője: minden olyan létesítménye, melyben kizárólag kedvtelésből tartott állatok tetemei kerülnek kegyeleti okok miatt elföldelésre;

47. kolosztrum (föcstej): emlős állatok ellés, fialás utáni első - sárgásbarna színű, sűrű, sós, kesernyés ízű - teje, mely az ellés, fialás után 5 napig emberi fogyasztásra nem hozható forgalomba.

Állati hulladékok osztályba sorolása

2. § Az 1. osztályba sorolt állati hulladékok a következők:

a) a TSE-ben beteg vagy betegségre gyanús állatok hullái, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket a TSE-ben beteg vagy TSE-re gyanús állatok ártalmatlanítására vonatkozó intézkedésekkel összefüggésben levágták;

b) a mezőgazdasági haszonállatoktól és a vadon élő állatoktól különböző állatok hullái, különösen a kedvtelésből tartott állatok, állatkerti állatok és a cirkuszi állatok hullái;

c) kísérleti állatok hullái;

d) az emberre vagy állatokra átvihető betegségekkel fertőzött, vagy fertőzésre gyanús vadon élő állatok hulláinak minden testrésze, beleértve a bőröket és irhákat is;

e) meghatározott veszélyes anyagok (SRM), ideértve az ilyen anyagokat tartalmazó elhullott állatokat is;

f) olyan állati eredetű termékek, amelyek a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagokat külön jogszabály szerinti határérték feletti mennyiségben tartalmazzák;

g) ((Hatályba lép: az Európai Unióhoz történénő csatlakozást követően, lásd: e redelet 27. § (2).)) az 1. osztályba sorolt állati hulladékokat kezelő és feldolgozó üzemek, valamint a szarvasmarha és juh vágóhidak szennyvizének kezelésekor összegyűjtött valamennyi állati eredetű anyag, beleértve a rácsszemetet, a zsír és az olaj keverékét, a szennyvíziszapot, valamint csatornaiszapot, feltéve ha a nevezett anyagok nem tartalmaznak meghatározott veszélyt jelentő anyagot, vagy ilyen anyag elemeit;

h) nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer-hulladékok;

i) az 1. osztályba sorolt állati hulladéknak 2. osztályba vagy a 3. osztályba sorolt állati hulladékkal, illetve mindkettővel alkotott keveréke.


3. § A 2. osztályba sorolt állati hulladékok a következők:

a) trágya, hígtrágya;

b) valamennyi állatfajtól származó bendő és béltartalom;

c) ((Hatályba lép: az Európai Unióhoz történénő csatlakozást követően, lásd: e redelet 27. § (2).)) a 2. § g) pontjában foglalt vágóhidaktól eltérő vágóhidakról vagy a 2. osztályba sorolt állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzemekből származó szennyvíz kezelésekor összegyűjtött valamennyi állati hulladék, beleértve a rácsszemetet, a homoktalanításból származó anyagot, a zsír és az olaj keverékét, a szennyvíziszapot, valamint csatornaiszapot;

d) elhullott, leölt, halva született - az 1. osztályba sorolt állati hulladékoktól különböző - állat, vetélt magzat, magzatburok vagy bármilyen okból meg nem született állat;

e) normál vágással levágott kérődzők vére;

f) más jogszabályokban meghatározott vegyi szennyezettségek vagy állatgyógyászati készítmények maradványait határérték feletti mennyiségben tartalmazó élelmiszerek;

g) horgászcsali gyártási maradék;

h) a lámpázás után ki nem kelt tojás;

i) tejipari szennyvizek tisztításából származó zsíros iszap;

j) állatklinikákon, állatkórházakban, állatorvosi rendelőkben keletkező 1. osztályba nem tartozó állati hulladékok;

k) a 2. osztályba sorolt állati hulladéknak a 3. osztályba sorolt állati hulladékkal alkotott keverékei;

l) az 1. osztályba sorolt állati hulladéktól vagy a 3. osztályba sorolt állati hulladéktól különböző (vágóhidakon, húsfeldolgozókban, a szállításban, fuvarozásban, az állati alapanyagot felhasználó konzervgyárak, hűtőházak területén és kereskedelemben keletkező) állati eredetű hulladékok.


4. § A 3. osztályba sorolt állati hulladékok a következők:

a) a rendes vágásból származó hús, emberi fogyasztásra egyébként alkalmas állati termék, melyeket kereskedelmi okból nem emberi fogyasztásra szánnak;

b) vágóhídon levágott egészséges állatoknak valamennyi része, amelyeket a hatósági állatorvos emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített, de emberre vagy állatokra átvihető fertőzési kockázatot nem jelentenek;

c) a levágás előtt (ante-mortem) végzett hatósági állatorvosi vizsgálat alapján levágásra alkalmasnak minősített állatok irhája, bőre, patája, szarva, tolla, a sertés sörtéje, valamint a nem kérődző állatok vére;

d) emberi fogyasztásra szánt termékek gyártásából származó állati hulladékok, amely magában foglalja a zsírtalanított csontokat és töpörtyűket;

e) állati eredetű élelmiszerek vagy állati eredetű termékeket tartalmazó élelmiszerek, amelyeket eredetileg emberi fogyasztásra szántak, de kereskedelmi okokból gyártási problémák, csomagolási hibák vagy más hibák következtében, nem hoztak kereskedelmi forgalomba, amelyek nem jelentenek kockázatot az emberek vagy az állatok számára;

f) kolosztrum (föcstej) és fogyasztásra alkalmatlannak minősített tej és tejeredetű termék, amely nem jelent fertőzési kockázatot emberek vagy állatok számára;

g) az emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermék, amely bármely okból nem kerülhet emberi fogyasztásra;

h) emberi fogyasztásra szánt haltermékeket gyártó üzemből származó friss halhulladék;

i) a lámpázáskor kiselejtezett keltetői tojás és a tojáshéj, amely nem jelent fertőzési kockázatot emberek vagy állatok számára;

j) élelmiszer-hulladék, kivéve a nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer-hulladékot.

Az 1. osztályba sorolt állati hulladék kezelése

5. § (1) ((Hatályba lép: az Európai Unióhoz történénő csatlakozást követően, lásd: e redelet 27. § (2).)) Az 1. osztályba sorolt állati hulladékot külön jogszabály szerint égetőműben történő égetéssel, vagy - az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemben történt - hőkezelést követően, külön jogszabály szerint égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani.

(2) Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A kedvtelésből tartott, elhullott állatot a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében is eltemetheti a tulajdonos.

A 2. osztályba sorolt állati hulladék kezelése

6. § (1) ((Hatályba lép: az Európai Unióhoz történénő csatlakozást követően, lásd: e redelet 27. § (2).)) A 2. osztályba sorolt, a 3. § c)-l) pontjaiban felsorolt állati hulladékokat - az állomás által engedélyezett - kezelő és feldolgozó üzemben kell kezelni, a 4. számú melléklet III. fejezetében foglalt 1. módszert követve, és a keletkező fehérjetartamú hulladékot szerves trágyaként vagy talajjavítóként a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet felhasználni, illetve a keletkező hulladékot biogáz vagy komposztáló telepen lehet felhasználni.

(2) A trágyát, hígtrágyát külön jogszabály szerint kell kezelni.

(3) Bármely állatból származó bendő, gyomor és béltartalom nyersanyagként felhasználható komposztáló vagy biogáztelepen, vagy külön jogszabály szerint kell kezelni.

(4) Amennyiben a 2. osztályba sorolt állati hulladékoknak az (1)-(3) bekezdés szerinti kezelése nem oldható meg, azokat ártalmatlanítani kell közvetlen, vagy a feldolgozást követő (közvetett) égetéssel, vagy 2005. december 31-ig ártalmatlaníthatóak állati hulladéktemetőben is.


7. § (1) Az elhullott baromfit, továbbá 3 hetesnél fiatalabb malac hulláját, az állattartó saját telkén - évente legfeljebb 50 kg össztömegig - elföldelheti, ha fennállnak az 5. § (2) bekezdésében foglalt feltételek. A felsoroltnál nagyobb mennyiségű, illetve a nagyobb egyedi testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó telepre vagy kezelő üzembe kell szállítani.

(2) Azon állati hulladékokat, melynek szállítása jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár el kell földelni, erről az állomás, a körülmények, illetve a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével dönt.

A 3. osztályba sorolt állati hulladék kezelése

8. § A 3. osztályba sorolt állati hulladékok ártalmatlaníthatóak égetőműben, továbbá hasznosíthatóak kezelő és feldolgozó üzemben a 4. számú melléklet III. fejezetében foglalt 1-5 feldolgozási módszerek valamelyikének alkalmazásával, vagy állateledelt és műszaki terméket gyártó üzemben, illetve átalakíthatóak biogáz vagy komposztáló üzemben.

Állati hulladékok begyűjtése és szállítása

9. § (1) Az állati hulladékokat keletkezésüket követő 24 órán belül össze kell gyűjteni, és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, állateledelt, műszaki terméket gyártó üzembe, biogáz- és komposztáló telepre, állati hulladéktemetőbe vagy az e rendelet szerint engedélyezett egyéb létesítménybe. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokra, az elhullott baromfira, továbbá 3 hetesnél fiatalabb elhullott malacra, szopósbárányra, kecskegidára, borjúra, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékokra, melyek szállítása jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár, ha azokat elföldelik.

(2) Az állati hulladékok begyűjtési és szállítási tevékenysége az állomás által kiadott engedéllyel végezhető, melyhez környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni.

(3) A szállítójármű megfelelőségét a hatósági állatorvos negyedévente köteles ellenőrzi.

(4) Az állati hulladék termelőjének, birtokosának, szállítójának, kezelőjének be kell tartania az 1. számú melléklet állati hulladékok gyűjtésére, szállítására vonatkozó követelményeit.

(5) Az 1. és 2. osztályba sorolt feldolgozatlan állati hulladékokat csak ártalmatlanítás (feldolgozás) céljából lehet az országból kivinni, a Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség engedélyével. Az engedélykérelemhez csatolni kell a fogadó ország engedélyező nyilatkozatát. A szállítmányt a fogadó ország által meghatározott szempontok alapján kiállított, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

(6) A 3. osztályba sorolt feldolgozatlan állati hulladék az országból a szállítmányt a fogadó ország által meghatározott tartalommal kiállított és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott állat-egészségügyi bizonyítvánnyal vihető ki.

Feldolgozott állati hulladékok szállítása égetőbe, együttégetőbe vagy végleges lerakóba

10. § (1) A feldolgozott állati hulladékokat állomás engedélyének birtokában lehet szállítani, a járműveken egyértelműen jelezni kell a szállított anyag jellegét a következő felirat feltüntetésével: "nem állati fogyasztásra - csak égetésre (együttégetésre), állati hulladéktemetőbe".

(2) A rendeltetési hely szerint illetékes állomásnak ellenőriznie kell, hogy a kijelölt üzem a szállítmányt csak az engedélyezett célokra használja, és erről nyilvántartást kell vezetni.


11. § (1) Az feldolgozott állati hulladékokat égetéssel, együttégetéssel vagy lerakással történő ártalmatlanításra határon túlra szállítani csak a Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség engedélyével a (2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén lehet, kivéve, ha a külön jogszabály másként rendelkezik.

(2) Az engedélykérelemhez csatolni kell a fogadó ország engedélyező nyilatkozatát. A feldolgozott állati hulladékot a 3. számú melléklet szerinti állatorvosi igazolással lehet szállítani. A járművön egyértelműen jelezni kell a szállított anyag jellegét a származási, a rendeltetési és a tranzit ország nyelvén is, a következő felirat feltüntetésével: "nem állati fogyasztásra - csak égetésre (együttégetésre), állati hulladéktemetőbe".

(3) A feldolgozott állati hulladékot közvetlenül az égető, együttégető üzemnek vagy lerakó telepnek kell átadni.

Állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem, valamint a biogáz és komposztáló telep létesítésének és működésének engedélyezése, feltételei

12. § (1) Az állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem, valamint a biogáz és komposztáló telep létesítését - az állat-egészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével - az építésügyi hatóság engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti üzemek működését a közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével az állomás engedélyezi. Ha az üzem a működési engedélyben előírt feltételeket nem teljesíti, az állomás a működési engedélyét a hiányosságok pótlásáig felfüggeszti.


13. § (1) Mindhárom osztályba sorolt állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep létesítésének és működésének feltételei:

(2) Az 1. vagy 2. osztályba sorolt állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem, valamint a 3. osztályba sorolt állati hulladékokból takarmány-alapanyagot gyártó üzem létesítésének és működésének feltételei:


14. § Az állateledelt és a műszaki terméket gyártó üzem létesítésének és működésének feltételei:

(1) Meg kell felelnie a 7. számú mellékletben foglalt az állateledel, kutyarágó és műszaki termékek előállításának engedélyezésére, valamint forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeknek.

(2) Meg kell határozni a kritikus ellenőrzési pontokat, azok határértékeit, mérési módszereit, adatok rögzítésének módját, az intézkedésre kötelezettek körét. A gyártott termékekből mintát kell venni és a mintát az FVM Értesítőben közzétett laboratóriumok valamelyikében meg kell vizsgáltatni, és a vizsgálati eredményeket az ellenőrző hatóságnak be kell mutatni.

(3) Nyilvántartást kell vezetni a kritikus ellenőrzési pontokon mért értékekről, és azokat az illetékes hatóságok kérésére be kell mutatni. Az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit legalább öt évig meg kell őrizni.

(4) Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat eredménye a 7. számú melléklet II. fejezetében foglalt, az állateledelre és kutyarágókra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, értesíteni kell az üzem felügyeletével megbízott hatósági állatorvost, és a hatósági állatorvos intézkedése szerint kell eljárni.


15. § A zsírfeldolgozó üzem létesítésének és működésének feltételei:

(1) A kiolvasztott zsírokat az 5. számú melléklet, III. fejezetében foglalt kezelési követelményeknek megfelelően kell feldolgozni.

(2) Meg kell határozni a kritikus ellenőrzési pontok határértékeit, mérési módszereit, az adatok rögzítésének módját és az intézkedésre kötelezettek körét.

(3) Nyilvántartást kell vezetni a kritikus ellenőrzési pontokon mért értékekről, és azokat az illetékes hatóságok kérésére be kell mutatni. Az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit legalább öt évig meg kell őrizni.


16. § A biogáz- és komposztáló telepnek - a létesítés és működés engedélyezése feltételeként -:

a) meg kell felelnie a külön jogszabály előírásainak;

b) meg kell felelnie az 5. számú melléklet II. fejezet A) pontjába foglalt engedélyezésre vonatkozó követelményeknek;

c) az állati hulladékokat az 5. számú melléklet II. fejezete B) pontjába foglalt speciális állat-egészségügyi feltételeknek és C) pontjába foglalt hőkezelési feltételeknek megfelelően kell kezelnie;

d) meg kell határoznia a kezelés kritikus ellenőrzési pontjait, azok határértékeit, mérési módszerét, az adatok rögzítési módját, az intézkedésre kötelezettek körét;

e) biztosítania kell, hogy a szilárd anaerob lebontási maradékok megfeleljenek az 5. számú melléklet II. fejezete D) pontjában lefektetett mikrobiológiai feltételeknek.

Kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője

17. § (1) Kegyeleti temető létesítését állat-egészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével az építési hatóság engedélyezi a 2. számú melléklet III. fejezet feltételei szerint.

(2) Kegyeleti temető működését közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével az állomás engedélyezi, és a működési engedélyben meghatározza az elföldelhető állatok körét.

(3) A kegyeleti temető csak a kerületi főállatorvos engedélyével bontható meg.

(4) A temetőt csak a lezárást követő 30 év elteltével lehet más célra hasznosítani.

Jelenlegi létesítmények felülvizsgálata

18. § (1) Valamennyi jelenleg működő állati hulladéktemető működését környezetvédelmi szempontból 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni. A környezetvédelmi hatóság jelen rendelet előírásainak teljesítésére - a felülvizsgálati dokumentáció alapján - kötelezi az üzemeltetőt.

(2) Állati hulladék - a felülvizsgálatot követően és a szakhatóságok által meghatározott módon - 2005. december 31-ig helyezhető el állati hulladéktemetőben.

(3) 2006. január 1. után elföldelni csak az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokat, az elhullott baromfit, a 3 hetesnél fiatalabb malacot, szopósbárányt, kecskegidát, borjút, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékot lehet, melynek szállítása jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár.

(4) Új állati hulladéktemető létesítése a jelen rendelet hatálybalépését követően nem engedélyezhető.

(5) Az állati hulladéktemetőket csak a kerületi főállatorvos engedélyével lehet megbontani.

(6) A felhagyott állati hulladéktemető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni. Ezt a tilalmat e rendelet alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie a földrészlet tulajdonosának.

A feldolgozott állati hulladékok és egyéb takarmány-alapanyagok forgalomba hozatala

19. § (1) A feldolgozott állati hulladék, vagy más takarmányalapanyag csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha

(2) A termék forgalomba hozatalát a hatósági állatorvos engedélyezi.

(3) A feldolgozott állati hulladékok alábbi felhasználása tilos:

Az állateledel, kutyarágók és állati hulladékból készült műszaki termékek forgalomba hozatala

20. § Az állomás az állateledel, kutyarágók és műszaki termékek forgalomba hozatalát csak akkor engedélyezi, ha:

a) engedélyezett állateledel-üzemben és műszaki terméket gyártó üzemben készítették;

b) kizárólag a 3. osztályba sorolt hulladékokból készítették;

c) kezelése, feldolgozása, szállítása megfelel a 7. számú mellékletben foglalt előírásoknak és mikrobiológiai követelményeknek;

d) az üzem rendelkezik a termelésre vonatkozó gyártmánylapokkal.

Engedélyezett eltérések

21. § (1) Az állomás engedélyezheti:

(2) Az állomás engedélyezheti kizárólag a 4. § a)-g) pontokban felsorolt 3. osztályba sorolt kezeletlen állati hulladék takarmányozási célú felhasználását

(3) Az élelmiszer-hulladék, kivéve a nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer-hulladékot, 90 °C-on, 20 perces hőntartás után állatmenhelyeken, prémes állattelepeken, gazdasági haszonállatot nem tartó ebtenyészetekben takarmányozási célra felhasználható.


22. § (1) Azon állati hulladékokat, melyek szállítása külön jogszabályban meghatározott jelentős köz-, illetve állat-egészségügyi kockázattal jár, el kell földelni az állomás készenléti tervében helyrajzi szám szerint megjelölt helyen.

(2) A környezetvédelmi hatóság az állomás készenléti tervének elföldelési helyszíneit véleményezi. A környezetvédelmi hatóságnak a helyszínre vonatkozó szakvéleményét a készenléti tervhez csatolni kell.

(3) Az állomás készenléti tervbe foglalt elföldelési helyszíneit a környezetvédelmi hatósággal a jelen rendelet hatálybalépését követően 6 hónapon belül véleményeztetni kell.

Állati hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó, kezelő és feldolgozó üzemek működésének belső ellenőrzési rendszere

23. § (1) Állati hulladékgyűjtő helyek, gyűjtő-átrakó telepek, kezelő és feldolgozó üzemek üzemeltetőinek belső ellenőrzési rendszert kell létre hozni, melynek során az üzem technológiájáról technológiai folyamatábrát kell készíteni, melyben meg kell határozni a kritikus ellenőrzési pontokat (részecske nagyság, hőmérséklet, nyomás, kezelési idő, ezek monitorozása stb.), az adatok rögzítésének módját és az intézkedésre kötelezettek körét.

(2) Gyártási tételenként reprezentatív mintákat kell venni, és azokat az FVM Értesítőben közzétett laboratóriumok valamelyikében meg kell vizsgáltatni, hogy ellenőrizzék e rendelet által a termékekre megállapított mikrobiológiai értékek és a fizikai-kémiai maradékok megengedett szintjeinek a betartását.

(3) Nyilvántartást kell vezetni az (1) és (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról, mely nyilvántartásokat az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatni, az ellenőrzések és vizsgálatok eredményét legalább két évig meg kell őrizni. Az üzemeltetőnek olyan nyilvántartási- és jelzési rendszert kell kialakítani, mely biztosítja, hogy az adott termék az alapanyagig visszavezethető legyen.

(4) Amennyiben az (2) bekezdés szerint vett mintákra vonatkozó vizsgálat eredményei nem felelnek meg e rendelet rendelkezéseinek, akkor a kezelő és feldolgozó üzem üzemeltetőjének azonnal értesítenie kell az üzem felügyeletével megbízott hatósági állatorvost, meg kell állapítania a teljesítési hibák okait, és azok megszüntetéséről haladéktalanul intézkednie kell, és a kifogás alá eső terméket hatósági állatorvos felügyelete mellett újra fel kell dolgozni. A termék csak kedvező eredményű laboratóriumi vizsgálat után szállítható ki az üzemből.

Hatósági állatorvosi ellenőrzés

24. § (1) Az állati hulladékgyűjtő helyek, gyűjtő-átrakó telepek, kezelő és feldolgozó üzemek felügyeletét a hatósági állatorvos végzi. Az ellenőrzés kiterjed

(2) A készterméket kiszállítása során hatósági állatorvosi igazolásnak kell kísérnie.

Az állomás feladatai

25. § (1) A más jogszabályban felsorolt állatbetegségek megelőzése és leküzdése során - az előzetes közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás figyelembevételével - az illetékes állomás határoz a következőkről:

(2) Az állomás a más jogszabályban leírt fertőző állatbetegségek megelőzése és leküzdése során keletkezett állati hulladékok kezelésével és ártalmatlanításával, a célra engedéllyel rendelkező vállalkozót bíz meg.

(3) Az állati hulladék kezelésére jogosító működési engedélyben megjelölt terület (a továbbiakban: begyűjtési terület) egy önkormányzat közigazgatási területénél kisebb nem lehet. Az állati hulladékokat kezelő és feldolgozó üzemek a működési engedélyben megjelölt területen kötelesek vállalni az állomás által előírt eseti intézkedések végrehajtását is.


26. § (1) A működési engedélyt az üzem helye szerint illetékes állomás öt évre adja ki. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a működési engedélyben meghatározott feltételeket a vállalkozó nem teljesíti, az állomás a működési engedélyt visszavonja.

(2) A működési engedélyt kiállító állomás a hatósági állatorvos útján köteles a kezelő üzemet folyamatosan felügyelni.

(3) A vállalkozó a begyűjtési területen működő, önkormányzati állati hulladékgyűjtő helyekről, gyűjtő-átrakó telepekről, élelmiszer-feldolgozó üzemekből, állattartó telepekről, határállomásokról megállapodás alapján vagy bejelentésre köteles az állati hulladékot elszállítani. A vállalkozó a begyűjtési körzetet és a begyűjtések tervezett gyakoriságát köteles a kérelemmel együtt az állomásnak bemutatni, továbbá annak a helyben szokásos módon történő közzétételéről gondoskodni.

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Állat-egészségügyi Szabályzat III. fejezet fejezetcíme, alcíme és a 38-52. §-a, valamint a Szabályzat 3., 4. és 6. számú függeléke, valamint az 5. számú függelék 1. és 2. pontja.

(2) A 2. § g) pontjában és a 3. § c) pontjában foglalt állati hulladékok, az 5. § (1) bekezdése, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti kezelése az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően lép hatályba.

(3) Állati hulladékok kezelésére, feldolgozására engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak e rendelet engedélyezésre vonatkozó előírásait engedélyük lejártát követően, annak megújításáig, de legkésőbb az EU-csatlakozás napjáig kell teljesíteniük.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

Tartalom Részletezés Alcímek Következő