| Tartalom | Részletezés | Alcímek |
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 14. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint 59. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra,
b) azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], akiknél, illetve amelyeknél a csomagolás előállítása történik, csomagolási hulladék keletkezik, vagy akik, illetve amelyek a csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) radioaktív anyagok csomagolására és csomagolásának hulladékára,
b) közúti, vasúti, hajózási és légi szállítótartályokra.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak;
b) csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő minden csomagolás;
c) anyagában történő hasznosítás: a Hgt. 18. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott hulladékhasznosítás;
d) hasznosítási díj (licencdíj): a koordináló szervezet részére, az általa a visszavételi, hasznosítási és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség a Hgt. szerinti kötelezettől történő átvállalása fejében, az átvett csomagolási hulladék fajtája és mennyisége függvényében meghatározott díj;
e) gyártó: a csomagolt termék első forgalomba hozója, behozatal esetén importálója.
(2) A csomagolás lehet
a) a fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszer használatos, eldobható edényeket és evőeszközöket is;
b) gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná;
c) szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.
3. § (1) Nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezhető el termék olyan csomagolásban, amelyben, illetve amelynek csomagolásában, illetve annak összetevőiben - a (2) bekezdés kivételével - az ólom, kadmium, higany és króm(VI) (a továbbiakban együtt: nehézfém) összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:
a) az ólomkristályüveg csomagolásra,
b) a csomagolási célra használt üvegre, ha az anyagában hasznosított üvegcserépből származik,
c) a műanyag ládára, illetve raklapra, ha anyagában történő hasznosítás eredményeként állítják elő.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az (1) bekezdésben meghatározott tilalom akkor nem terjed ki, ha
a) csomagolási hulladéknak minősülő műanyag alapanyagú láda, raklap kerül felhasználásra,
b) az új alapanyag tömege a felhasznált hulladék tömegének 20%-át nem haladja meg,
c) nehézfém a gyártás során nem kerül felhasználásra,
d) az előállított műanyag ládák és raklapok olyan elosztó, illetve hasznosító rendszerbe kerülnek, ahol élettartamuk alatt a rendszerben maradásuk 90%-os arányban biztosított, és
e) a műanyag ládák és raklapok felhasználása egyedi nyilvántartásra kerül.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti műanyag ládákat, raklapokat a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelzéssel kell ellátni. Az azonosító jelzéssel ellátott műanyag ládák, raklapok visszagyűjtését és újrahasználatát, hasznosítását a gyártó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani.
4. § A csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható, újrahasznosítható (ideértve az anyagában történő hasznosítást is) jellegére vonatkozó általános követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. A részletes szakmai követelményeket - a Hgt. 14. § (6) bekezdésének b) pontja alapján - a tevékenység szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
5. § (1) A gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelési módjára utaló azonosító jelölést (a továbbiakban: azonosítást) alkalmazhat. Amennyiben a gyártó az azonosításról döntött, - a külön jogszabályban meghatározott egyéb jelöléseken kívül - kizárólag a 2. számú mellékletben meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat alkalmazhatja. Az ennek meg nem felelő vagy megtévesztő azonosításokat, jelöléseket - a forgalomba hozatal előtt - el kell távolítani a csomagolásról.
(2) A csomagoláson vagy a csomagoláshoz rögzített címkén - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően - az azonosításnak
a) jól láthatónak,
b) tartósnak, valamint
c) a csomagolás felnyitása után is jól olvashatónak
kell lennie.
(3) Jogszabály a csomagolás anyagára, hulladékának kezelési módjára vonatkozó azonosítás vagy más jelölés kötelező alkalmazását elrendelheti.
6. § (1) A Hgt. 56. §-ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arány teljesítése érdekében a csomagolási hulladék - más hulladéktól elkülönített - visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazónak kell biztosítania.
(2) A gyártó, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosítja. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan, más gyártókkal együtt, vagy a Hgt. 11. §-a szerinti hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban: koordináló szervezet) útján teljesíthető.
(3) A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása az éves szinten
a) műanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot,
b) papír esetén 500 kg-ot,
c) üveg esetén 800 kg-ot
nem haladja meg.
(4) A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról a csomagolást előállítóval megállapodhat, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása az éves szinten
a) műanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot,
b) papír esetén 1000 kg-ot,
c) üveg esetén 2000 kg-ot
nem haladja meg. Amennyiben a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt előállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve eszköz első megrendelőjét kell tekinteni. Megállapodásnak minősül a csomagolóanyagon, illetve eszközön nyilvántartott koordináló szervezet által előírt jelzés feltüntetése.
7. § (1) A fogyasztó kérheti a forgalmazótól, hogy részére a terméket, árut szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolás nélkül adja át, illetőleg azt a forgalmazónál hagyhatja. A fogyasztó kérelme csak abban az esetben utasítható el, ha az
a) veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését,
b) a használatának biztonságát,
c) a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy
d) jogszabály kizárja.
(2) Az a forgalmazó, akinél az általa értékesített termék szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolása az éves szinten
a) műanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot,
b) papír esetén 1000 kg-ot,
c) üveg esetén 2000 kg-ot
meghaladja, szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő (másodlagos) csomagolás visszavételét - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem tagadhatja meg.
8. § (1) A koordináló szervezetet, illetve - amennyiben nem csatlakozott koordináló szervezethez - a gyártót, valamint a külön jogszabályban meghatározott forgalmazót (a továbbiakban együtt: kötelezett) a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) nyilvántartásba veszi.
(2) A koordináló szervezethez nem csatlakozott gyártó, valamint a külön jogszabályban meghatározott forgalmazó kötelezett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet - a Hgt., valamint e rendelet szerinti kötelezettség keletkezését követő 15 napon belül - nyújt be, amelynek tartalmazza:
a) a kötelezett nevét, székhelyét, adószámát, és
b) a 3. számú mellékletében meghatározott adattartalommal a 6. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének módját.
(3) Az a koordináló szervezethez csatlakozott gyártó, amely valamely csomagolásfajta hasznosítását önállóan vagy más gyártókkal együtt teljesíti, nyilvántartásba vétel tekintetében koordináló szervezethez nem csatlakozott gyártónak minősül.
(4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a nem gazdasági társaságként működő gazdálkodó szervezet jogerős bírósági bejegyzésének megtörténtét igazoló közhiteles okmányokat;
b) gazdasági társaság, illetve egyéni cég esetén három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, továbbá a cégbíróságon iktatott, de még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát;
c) a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát;
d) a tevékenységgel összefüggő, külön jogszabályokban előírt engedély, hatósági igazolás hiteles másolatát.
(5) Az a koordináló szervezet vehető nyilvántartásba, amely a külön jogszabály ((Lásd: 1997. évi CLVI. tv.)) szerint közhasznú jogállásúnak minősül, teljesíti a (2) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésben foglaltakat, továbbá
a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályban vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén,
b) amely alkalmas a hasznosítási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó adatok kezelésére,
c) az alaptevékenységhez szükséges mértékű alaptőkével, illetve induló vagyonnal rendelkezik, valamint
d) csatolja üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is.
(6) A koordináló szervezet az (5) bekezdés b) pontja szerint adatok kezelésére akkor alkalmas, ha
a) vállalja valamennyi csatlakozott gyártó visszavételi, újrahasználati, hasznosítási kötelezettségéhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését, és
b) biztosítani tudja az érintett gyártók, valamint a csomagolás újrahasználatának, illetve a csomagolási hulladék hasznosításának olyan nyilvántartását, amely alapján megállapítható a Hgt.-ben meghatározott kötelező hasznosítási arány teljesítése.
(7) Az a koordináló szervezet rendelkezik az alaptevékenységhez szükséges mértékű alaptőkével, illetve induló vagyonnal, amelynek mértéke
a) regionális tevékenységet folytatni kívánó koordináló szervezet esetén 25 millió Ft-ot,
b) országos tevékenységet folytatni kívánó koordináló szervezet esetén 50 millió Ft-ot
eléri.
9. § (1) A nyilvántartásba vételről a Főfelügyelőség a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt.
(2) A Főfelügyelőség kötelezettet első alkalommal két évre veszi nyilvántartásba, amely a továbbiakban öt évre - több alkalommal - meghosszabbítható.
(3) A Főfelügyelőség a kérelmet elutasítja, ha a kötelezett a hiánypótlásnak felhívás ellenére sem nem tesz eleget, vagy a jogszabályi feltételeknek nem felel meg.
(4) A nyilvántartás a következőket tartalmazza:
a) a kötelezett azonosító adatait, működési területét,
b) a csomagolás újrahasználatára, illetve a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének módját,
c) a koordináló szervezet esetén - az a) és b) pontokban foglaltakon túlmenően - a csatlakozottak számára előírt jelet, amely utal a szervezethez való tartozásra.
(5) A kötelezett a nyilvántartásba vételt követően köteles a 8. § (2)-(4) bekezdésekben felsorolt adatokkal kapcsolatos minden változást a Főfelügyelőségnél a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban - a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával - bejelenteni.
(6) A koordináló szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
10. § (1) Ha a kötelezett az e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Amennyiben az ismételten kiszabott bírság nem vezet eredményre, Főfelügyelőség az eredménytelenség megállapítását követő 90. napon a kötelezettet törli a nyilvántartásból. A nyilvántartásból törlést kimondó határozat kézhezvétele és jogerőre emelkedése közötti időszakban a koordináló szervezet tevékenységével összefüggő új szerződést már nem köthet.
(3) A törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésével
a) a koordináló szervezet tevékenységét nem folytathatja tovább,
b) más kötelezett pedig olyan tevékenységet nem folytathat, amely az e rendelet szerinti kötelezettségével összefügg.
11. § (1) A koordináló szervezet a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének körében, rendszeres időközönként megállapítja a különböző csomagolásfajtákra vonatkozó hasznosítási díj mértékét és számításának módját, valamint koordináló szervezethez való csatlakozás - különbségtétel nélkül érvényesülő - feltételeit.
(2) A hasznosítási díj mértékét, számításának módját, megállapításának időpontját és a szervezethez való csatlakozás feltételeit a koordináló szervezet - az érintett gyártók, hulladékhasznosítók, az önkormányzati szövetségek és a környezetvédelmi célokra alakult társadalmi szervezetek részvételével létrehozott tanácsadó testület javaslatának figyelembevételével - a Főfelügyelőségnek bejelenti.
(3) A koordináló szervezet által megállapított hasznosítási díj egy, de legfeljebb két évre alkalmazható. A gazdasági körülmények lényeges változása miatt, a (2) bekezdés szerinti tanácsadó testület döntése alapján, a megállapított hasznosítási díj egy évnél rövidebb időszakra is alkalmazható.
(4) A hasznosítási díj mértékét és számításának módját a környezetvédelemért felelős minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(5) A (2) bekezdés szerinti, legfeljebb 15 tagú tanácsadó testületbe az érintett gyártók, forgalmazók, hulladékhasznosítók, az önkormányzati szövetségek, valamint a környezetvédelmi célokra alakult társadalmi szervezetek egyenlő arányban delegálnak képviselőt. A tanácsadó testület maga határozza meg ügyrendjét. Az ügyrendet és a hasznosítási díjra vonatkozó döntést a testület teljes ülésen hozza meg, az elfogadáshoz a tagok szavazatának 86%-a szükséges.
12. § (1) Nyilvántartást vezet
a) a gyártó a csomagolás jellegéről, a csomagoláshoz felhasznált anyagok megnevezéséről (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával), fajtájáról, mennyiségéről, valamint a csomagolás újrahasználatra, hasznosításra alkalmasságáról,
b) a kötelezett a visszavett és újrahasznált csomagolás mennyiségéről, továbbá a kötelezett és a hulladékhasznosító a visszavett csomagolási hulladék jellegéről, hasznosításáról és mennyiségéről, illetve e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről.
(2) A gyártó, valamint a kötelezett az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a Főfelügyelőségnek a tárgyévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat.
(3) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell különösen:
a) koordináló szervezet esetén a vele szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek felsorolását;
b) a felhasznált csomagolás minden anyagkategória szerinti mennyiségével, továbbá újrahasznált mennyiségével kapcsolatos adatokat;
c) a háztartási és háztartáson kívül keletkezett csomagolási hulladék esetében a közreműködésével hasznosított és ártalmatlanított mennyiségeket anyagkategóriák szerint, továbbá anyagkategória szerint a hasznosított és az anyagában hasznosított mennyiségekkel kapcsolatos adatokat.
Az adatszolgáltatást a kötelezett az e rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalommal teljesíti.
(4) Az adatszolgáltatásnak a kötelezett által vezetett nyilvántartással való egyezőségét, valamint a gyártó nyilvántartását Főfelügyelőség ellenőrzi.
(5) Az adatszolgáltatás, valamint a hatósági ellenőrzés alapján rendelkezésre álló adatokból a Főfelügyelőség, csomagolással, illetve csomagolási hulladékkal kapcsolatos nyilvános információs rendszert hoz létre.
(6) Az információs rendszer tartalmazza - anyagfajtánként és összesítve - a csomagoláshoz felhasznált anyagok mennyiségét, megnevezését (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával), hasznosíthatóságuk, anyagában történő hasznosítás vagy újrafelhasználásra való alkalmasságuk jellemzőit, valamint a hasznosításra, ártalmatlanításra kerülő csomagolási hulladék jellemzőit, illetve mennyiségét.
13. § (1) Az e rendelet
a) 3. § (4) bekezdése szerinti azonosító jelölés és 4. §-a szerinti azonosítás használatát a fogyasztóvédelmi hatóság,
b) 3. § (1) bekezdésében meghatározott határérték betartását az egészségügyi hatóság
külön jogszabály ((Lásd: 1997. évi CLVI. tv. és 1995. évi XC. tv.)) rendelkezései szerint ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a Hgt. és e rendelet szerinti egyéb kötelezettségek teljesítését a Főfelügyelőség ellenőrzi.
14. § (1) ((Megállapította: 195/2002. (IX. 6.) Korm. r. 1. §.)) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1. napján lép hatályba. A nem e rendeletnek megfelelően előállított termékeket és csomagolásokat 2004. január 1-jéig a forgalomból ki kell vonni.
(2) ((Megállapította: 195/2002. (IX. 6.) Korm. r. 1. §.)) E rendelet 8-9. §-ai és 11-12. §-ai 2002. szeptember 15-én lépnek hatályba.
(3) ((Megállapította: 195/2002. (IX. 6.) Korm. r. 1. §.)) A Hgt. 56. §-ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arányokat a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet ((Helyébe lépett: 53/2003. (IV. 11.) Korm. r.)) 1. számú mellékletében a csomagolásra vonatkozó ütemezésben kell teljesíteni.
(4) ((Újraszámozta: 195/2002. (IX. 6.) Korm. r. 1. §.)) A 3. § (2) bekezdésének meghatározott kivétel
a) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben 2006. június 30-ig,
b) 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti esetben 2009. február 9-ig
alkalmazható.
(5) ((Újraszámozta: 195/2002. (IX. 6.) Korm. r. 1. §.)) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
| Tartalom | Részletezés | Alcímek | Következő |