271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet

a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (1) bekezdése g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A bírság mértéke

1. § (1) A bírság mértéke - a 2. § (4)-(7) és a 3. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - az e rendeletben meghatározott alapbírságok és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként, a mellékletben foglaltak szerint kiszámított összeg.

(2) A bírság megállapítása során figyelembe kell venni:

a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását;

b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását;

c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.

(3) A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke:

a) a hulladékok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt besorolási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a rendelkezések egyéb megsértése esetén kilencezer forint;

b)

c) a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint;

d) hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint;

e) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti

ea) környezetveszélyeztetés esetén huszonnégyezer forint,

eb) környezetkárosítás esetén negyvennyolcezer forint;

f) nem veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén kétszázezer forint;

g) veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén egymillió forint;

h)-i)

(4) A (3) bekezdés alá nem sorolható, környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés esetén az alapbírság hatezer forint.

(5) Az alapbírság összege az e § (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg - az e § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével -, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.

2. § (1) A bírság kiszabására az e § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, illetve a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogosult.

(2) A bírság kiszabására a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) jogosult, amennyiben

a) az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy

b) a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezése történik, vagy

c) a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el, vagy

d) az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy

e) az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f) a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi, vagy

g) a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

(3) Az alapbírság összegét a (2) bekezdés szerinti esetekben - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - az 1. § rendelkezései szerint kell megállapítani.

(4) Az e § (2) bekezdésének eseteiben alapbírság, szorzószám megállapítása és az 1. § (5) bekezdés szerinti mérlegelés nélkül a jegyző a bírságot, a jogsértés súlyát figyelembe véve 1500 és 50 000 Ft között állapítja meg, az alábbiak együttes teljesülése esetén:

a) a jogsértés nem jár környezetveszélyeztetéssel, környezetszennyezéssel vagy környezetkárosítással,

b) ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése nem áll fenn,

c) a jogsértés nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos,

d) a jogsértéssel érintett hulladék mennyisége nem haladja meg az adott településen a háztartásokban keletkező települési hulladék átlagos havi mennyiségét.

(5) A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve nyilvántartásba vételi (bejelentkezési) kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot 200 000 Ft-ban állapítja meg. A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve nyilvántartásba vételi (bejelentkezési) kötelezettségeknek a jogszabályokban meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot az illetékes környezetvédelmi hatóság legfeljebb 200 000 Ft-ban állapíthatja meg.

(6) Az elektromos és elektronikus berendezések (a továbbiakban: elektromos berendezés) forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények, illetve az ilyen berendezések hulladékainak visszavételére vonatkozó jogszabályi előírások nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot:

a) ha a gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti: 350 000 forintban,

b) ha a gyártó a visszavételi, vagy a kereskedő az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 25 000 forintban,

c) ha a gyártó a hasznosítási, valamint az ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, vagy az elektromos berendezésben a veszélyes anyagok alkalmazásának külön jogszabályban meghatározott határértékét túllépi 300 000 forintban állapítja meg.

(7) Az elemek és akkumulátorok forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények, illetve az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételére vonatkozó jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot:

a) ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti: a kötelezettségszegés mértékével arányos összeg, azonban legfeljebb 350 000 forintban,

b) ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a visszavételi kötelezettségét nem teljesíti: 450 000 forintban,

c) ha a kereskedő az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 50 000 forintban - mely ismételt kötelezettségszegés esetén 100 000 forintig terjedhet - állapítja meg.

A bírság megállapításának módja

3. § (1) A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.

(2) A legmagasabb mértékben kell megállapítani az alapbírságot, ha

a) visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy

b) ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése, vagy

c) a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása

valósult meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján megállapított alapbírságot - a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - e rendelet mellékletében meghatározottak szerint figyelembe veendő módosító tényezővel kell megszorozni.

(4) Hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása (behozatala, kivitele vagy az ország területén való átszállítása) esetén a fizetendő bírság mértékét, az 1. § (3) bekezdése f)-g) pontjaiban meghatározott alapbírság és a hulladék tömegét mutató szám szorzata alapján kell megállapítani. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett tömegtartomány középértékével kell számolni.

(5) A bírság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módon kiszámított összegét, valamint a 2. § (4)-(7) bekezdésben meghatározott összegét

a) ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén kétszeres,

b) ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése esetén háromszoros,

c) amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen - beleértve a védett természeti területet is -, jogszabály vagy felhatalmazása alapján védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy külön jogszabály szerint kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el, ötszörös

szorzóval emelt összegben kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a bírság kiszabására e rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni.

Eljárási szabályok

4. § (1) Ha a bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti a környezetvédelmi hatóság - a 3. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a bírságot kérelemre az 1. § (5) bekezdése szerint csökkentheti. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető.

(2) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.

(3) A Kt. 58. § (2) bekezdése alapján a jegyző által jogerősen kiszabott bírság teljes összege, illetve a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt bírság összegének 30%-a, az illetékes települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatot illeti meg.

(4) Az érdemi határozatban rendelkezni kell arról, hogy milyen számlaszámra kell a befizetést teljesíteni. A környezetvédelmi felügyelőség, a befizetett bírságból a (3) bekezdésben meghatározott bírságrészt, a befizetést követő 15 napon belül az érintett önkormányzatnak átutalja.

5. § (1) A bírság megfizetésére az eljáró környezetvédelmi hatóság - kérelemre - legfeljebb 2 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet. Részletfizetés engedélyezése esetén a bírság összege a részletfizetést engedélyező határozat napján érvényes jegybanki alapkamat időarányosan meghatározott összegével nő. A kamatot, a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg azonnal esedékessé válik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a környezetvédelmi hatóság 30 napon belül köteles elbírálni.

(3) A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően a környezetvédelmi hatóság a behajtás végett megkeresi az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerinti hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.

(4) Az eljáró környezetvédelmi hatóság a bírságot kiszabó, módosító és részletfizetést engedélyező határozatait tájékoztatásul megküldi az érintett települési önkormányzatnak.

Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet 2002. január 1. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

7. § (1)

(2)

Melléklet a 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A bírság kiszámításának módja

1. A bírság összegének kiszámításakor - amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - a következő képletet kell alkalmazni:

B = A x M x S

2. Az 1. pont szerinti képletben:

B: a bírság forintban fizetendő összege

A: az alapbírság forintban

M: a jogsértés jellegét, súlyát, volumenét figyelembe vevő - a Hgt. 3. § a) pontja szerint meghatározott hulladék környezeti jellemzőitől (veszélyességétől, hasznosíthatóságától, ártalmatlaníthatóságától stb.) és mennyiségétől (tömegétől) függő - módosító tényező.

S: a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó. A rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában az S értéke 1.

3. Az M módosító tényező számítása:

Az M módosító tényező meghatározására a hulladék mennyisége (tömege), fizikai, kémiai, biológiai jellemzői (veszélyessége, hasznosíthatósága, ártalmatlaníthatósága stb.) figyelembevételével kerül sor.

M = V x M t

A hulladék tömegének meghatározása méréssel, műszaki becsléssel, valamint számítással történhet.

A hulladék tömegének számítással történő meghatározása esetén - amennyiben a jogsértő nem kötelezett adatszolgáltatásra, és a keletkezett hulladék mennyisége egyéb módon sem határozható vagy becsülhető meg (települési szilárd hulladék esetén) - a hulladék tömegét az évente kiadásra kerülő, az önkormányzati hulladékgazdálkodási címzett támogatások műszaki követelményeiről és a fajlagos költségekről szóló KöM közleményében megadott fajlagos adatokkal kell kiszámítani. Az itt megadott adatokkal becsülhető a háztartásokban keletkező szilárd hulladék mennyisége is. A települési folyékony hulladék átlagos (4 fős) háztartásban keletkező mennyisége az adott településtípusra jellemző vízfogyasztás alapján, műszaki becsléssel vagy a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokhoz készített műszaki segédletben megadott fajlagos adatokkal határozható meg.

Hulladék elhagyás tettenérése esetén - amennyiben a jogsértő által elhagyott hulladék mennyisége a körülmények miatt (pl. illegális, szállítólevéllel nem dokumentált szennyvízleeresztés történt, vagy az adott közterületen bizonyíthatóan mástól származó korábban elhagyott hulladék is található) nem határozható meg - a hulladék tömegének becsléséhez a szállításához igénybe vett jármű (egyéb szállítóeszköz) műszaki adatait (raksúly, rakfelület, térfogat, űrtartalom stb.) kell felhasználni.

Azokban az esetekben, amikor a jogsértő tevékenységhez hulladékmennyiség közvetlenül nem rendelhető (pl. hulladékkezelő technológia engedély vagy alkalmassági vizsgálat, illetőleg minősítés nélküli forgalmazása, hulladékártalmatlanító mű jogellenes létesítése stb.), a jogellenesen kezelt (ártalmatlanított) hulladék mennyiségét a hatóság rendelkezésére álló adatok (anyagmérleg, hulladék nyilvántartási bizonylatok stb.), az üzembe helyezés és a felderítés között eltelt időtartam, valamint a létesítmény (technológia) kapacitása alapján kell megbecsülni.

A bírság meghatározása során a hulladék tonnában kifejezett tömegével kell számolni. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel (számítással) meghatározott tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni.

A hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező V szorzószám értékét a következő táblázat alapján kell meghatározni:

V értéke:

Veszélyes hulladékok esetén

10

Külön jogszabály szerint visszavételre, meghatározott arányban hasznosításra kötelezett nem veszélyes hulladékok, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény hatálya alá tartozó, hulladékként nem veszélyes hulladéknak minősülő termékek hulladékai, az elektromos és elektronikus berendezések forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények nem megfelelő teljesítése esetén, valamint egyéb jogszabályban meghatározott, különleges kezelést igénylő (pl. lerakóban nem ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok, nem veszélyes egészségügyi hulladékok) nem veszélyes hulladékkategóriák esetén

2,5

Települési hulladékok esetén

1,5

Egyéb nem veszélyes hulladékok esetén

1

a) Az 1. § (4) és a 2. § (3) bekezdéseiben felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:

M = V x M a,t

Az M a,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével a következő táblázat szerint történik:

A hulladék tömegtartománya

Súlytényező
(m a,i )

M a,t

0-1 tonnáig

1,00

1,0xt

1-10 tonnáig

0,85

1,0+(t-1)x0,85

10-100 tonnáig

0,70

8,65+(t-10)x0,70

100-1000 tonnáig

0,55

71,65+(t-100)x0,55

1000 tonna fölött

0,40

566,65+(t-1000)x0,40

b) az 1. § (3) bekezdésének a) , b) és c) pontjaiban felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:

M = V x M b,t

Az M b,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével a következő táblázat szerint történik:

A hulladék tömegtartománya

Súlytényező
(m b,i )

M b,t

0-1 tonnáig

1,4

1,4xt

1-10 tonnáig

1,2

1,4+(t-1)x1,2

10-100 tonnáig

1,0

12,2+(t-10)x1,0

100-1000 tonnáig

0,8

102,2+(t-100)x0,8

1000 tonna fölött

0,6

822,2+(t-1000)x0,6

c) Az 1. § (3) bekezdésének d) pontjában felsorolt esetekben a hulladék (termék, használt termék) jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:

M = V x M c,t

Az M c,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével az alábbi táblázat szerint történik:

A hulladék tömegtartománya

Súlytényező
(m c,i )

M c,t

0-1 tonnáig

1,80

1,8xt

1-10 tonnáig

1,55

1,8+(t-1)x1,55

10-100 tonnáig

1,30

15,75+(t-10)x1,30

100-1000 tonnáig

1,05

132,75+(t-100)x1,05

1000 tonna fölött

0,80

1077,75+(t-1000)x0,80

d) Az 1. § (3) bekezdésének e) pontjában foglalt esetben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:

M = V x M d,t

Az M d,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével az alábbi táblázat szerint történik:

A hulladék tömegtartománya

Súlytényező
(m d,i )

M d,t

0-1 tonnáig

2,2

2,2xt

1-10 tonnáig

1,9

2,2+(t-1)x1,9

10-100 tonnáig

1,6

19,3+(t-10)x1,6

100-1000 tonnáig

1,3

163,3+(t-100)x1,3

1000 tonna fölött

1,0

1333,3+(t-1000)x1,0

e) Az 1. § (3) bekezdésének h) pontjában foglalt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:

M = V x Me,t

ha) és hc) esetekben az Me,t értéke egyenlő az elektromos berendezés, illetve a hulladék tonnában kifejezett tömegével;

hb) esetben az Me,t értéke egyenlő a berendezések számával;

hd) esetben az Me,t értéke 1.