267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet

a hulladékká vált gépjárművekről

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 8. § (2) bekezdésében, 59. §-ának (1) bekezdés b) és g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 12. és 36. §-ára - a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a gépjárművekre, valamint azok alkatrészeire és anyagaira, függetlenül attól, hogy ez utóbbiakat a gépjárművek karbantartása, javítása során építették be a gépjárműbe, és hogy ezek az eredeti vagy más gyártótól származnak-e,

b) a hulladékká vált gépjárművekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott:

a) különleges felépítményű,

b) a környezet veszélyeztetése nélkül tartott muzeális jellegű,

c) a 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjai, és a 7. § kivételével a háromkerekű

gépjárművekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) gépjármű: a külön jogszabályban meghatározott M1 és N1 járműkategóriájú, továbbá a motoros tricikli kivételével a háromkerekű gépjármű,

b) gyártó: aki gazdasági tevékenysége keretében járművet állít elő, vagy hoz be,

c) behozatal: gépjárműnek a Magyar Köztársaság területére történő magán vagy kereskedelmi célú bejuttatása,

d) bontás: a külön jogszabály szerinti képesítéssel és feljogosítással végezhető hulladékkezelési tevékenység,

e) zúzógép: az a berendezés, amely a hulladékká vált gépjárművet a hasznosítható összetevők visszanyerése céljából darabolja (így pl. tépi, aprítja vagy szétszedi),

f) érintett gazdasági szereplők: a gépjármű és alkatrészei, anyagai gyártója, forgalmazója, a gépjármű-biztosító szervezet, valamint azok a hulladékkezelők, akik a hulladékká vált gépjármű, illetve a gépjármű karbantartása, javítása során keletkezett hulladék kezelését végzik [így pl. átvevő, begyűjtő, regisztrált bontó-hulladékkezelő (a továbbiakban: bontó), zúzó, hasznosító, ártalmatlanító],

g) visszavétel: begyűjtésnek minősülő tevékenység, amelynek során a tulajdonostól, a birtokostól, illetve az üzemeltetőtől (a továbbiakban: tulajdonos) a gyártó - vagy a nevében eljáró hulladékkezelő - a hulladékká vált gépjárművet a hulladék kezelése céljából visszaveszi.

A hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

A gyártó kötelezettségei

3. § (1) A gyártó - az anyag- és alkatrész-beszállítóival együttműködve a leghatékonyabb megoldással (Kvt. 4. §) - köteles

a) a gépjárművet úgy kialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az anyag- és energiafelhasználásnál a veszélyes összetevők csökkentésével jár, továbbá elősegíti a gépjármű karbantartása, javítása, valamint a hulladékká vált gépjármű bontása során keletkező alkatrészek, anyagok újrahasználatát, a hulladék hasznosítását, illetőleg környezetkímélő ártalmatlanítását;

b) az anyag- és energiafelhasználás érdekében újrafeldolgozott anyagok alkalmazása arányának növelésére törekedni és erre anyag- és alkatrész-beszállítóit ösztönözni;

c) a külön jogszabályokban meghatározottaknak megfelelően biztosítani a veszélyes összetevőkre, az alkatrészek jelölésére és a bontási információkra vonatkozó forgalmazási feltételeket.

(2) A gyártó - az érintett gazdasági szereplőkkel együttműködve - köteles

a) a forgalomból kivont vagy kivonni szándékozott hulladékká vált gépjárművet az utolsó tulajdonostól visszavenni;

b) az elérhető legjobb technika [Kvt. 4. § vb)] alkalmazásával olyan begyűjtőhálózatot szervezni, kialakítani és üzemeltetni, amely a hulladékká vált gépjárművek visszavételét - közúton legfeljebb 50 km-en belül - biztosítja;

c) a visszavett hulladéknak a külön jogszabály szerinti bontóhoz történő eljuttatásáról, kezeléséről, ezen belül legalább az e rendeletben előírt arányok szerinti hasznosítás teljesítéséről gondoskodni;

d) tájékoztatást adni a következőkről:

da) a gépjárművek és összetevőik hasznosíthatóságáról,

db) a hulladékká vált gépjárművek környezetkímélő kezeléséről, különös tekintettel a folyadékok eltávolítására és a bontásra,

dc) a hulladékká vált gépjárművek és alkatrészeik újrahasználatának, újrafeldolgozásának és általában hasznosításának a leghatékonyabb megoldással történő fejlesztéséről,

dd) az ártalmatlanítani szükséges hulladék mennyiségének csökkentése, a hasznosítás, az anyagában történő hasznosítás, és a hasznosítási arányok növelése terén elért eredményekről;

e) a d) pont szerinti tájékoztatást a gépjármű lehetséges vásárlói számára elérhetővé tenni, és az új járművek forgalmazásánál alkalmazott termékismertetőben szerepeltetni;

f) a hulladékkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek mellett az 1. számú melléklet szerinti adatszolgáltatást a környezetvédelmi hatóság részére teljesíteni.

(3) A gépjármű karbantartása, javítása során keletkező hulladékalkatrészek és anyagok kezelése az általános hulladékkezelési szabályok szerint történik, ha a gyártó, illetve a gépjárműalkatrész-gyártó a visszavételről és a további kezelésről másképp nem gondoskodik.

4. § (1) A 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti visszavételi kötelezettséget a gyártó teljesítheti:

a) saját telephelyén;

b) szerződés alapján

ba) a forgalmazónál,

bb) a bontónál,

bc) a bontó nevében eljáró gazdálkodó szervezetnél (a továbbiakban: átvevő), illetve begyűjtőnél.

(2) Az (1) bekezdés alapján - a bb) pont kivételével - visszavett, hulladékká vált gépjárművet az átvevő szerződés alapján köteles a bontónak az átvételt követő 90 napon belül átadni.

(3) A hulladékká vált gépjármű visszavételét a bontó az átvett gépjármű tulajdonosának a külön jogszabályban meghatározott bontási átvételi igazolás kiállításával igazolja.

(4) A (2) bekezdés szerinti visszavétel esetén az átvevő is kiadhatja a vele szerződésben álló bontó bontási átvételi igazolását.

(5) Az átvételért és az átvételt igazoló bontási átvételi igazolásért a tulajdonosnak érték nélküli hulladékká vált gépjármű esetében sem számítható fel díj, kivéve, ha a gépjármű valamely alapvető összetevője [a motor, az alváz, a karosszéria, a váltómű, valamint a katalizátor (ha az típustartozék)] hiányzik, vagy abban a gépjárműhöz utólag hozzáadott hulladék van.

(6) A hulladékká vált gépjárművet az átvevőnek vagy a gyártónak legalább ingyenesen át kell vennie a 14. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően.

5. § (1) A gyártó köteles az általa létrehozott és működtetett, illetve szerződésekkel kialakított visszavételi és kezelési rendszer meglétét és megfelelőségét a Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: Főfelügyelőség) bejelenteni és a következőket igazolni:

a) a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti begyűjtőhálózat megléte (átvevőhelyek címe, üzemeltetője),

b) a 4. § (5) és (6) bekezdése szerinti díjmentes visszavétel feltételeinek megléte,

c) a visszavételi és kezelési kötelezettségek teljesítését szerződés alapján biztosító átvevők és bontók listája és hulladékkezelési engedélyének adatai.

(2) Amennyiben a gyártó a Hgt.-ben meghatározott kötelezettségátruházási lehetőségek valamelyikét alkalmazza, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a kötelezettséget átvállalónak kell megtennie. Ez esetben a gyártónak a más gyártókkal vagy a koordináló szervezettel, illetve a forgalmazókkal, illetőleg a kezelőkkel kötött megállapodásának hiteles másolatát kell a Főfelügyelőségnek jóváhagyásra megküldeni.

(3) A gyártó a megállapodás módosítását, illetve az (1) és (2) bekezdés szerinti átvevőhálózatban bekövetkezett változásokat köteles 8 napon belül bejelenteni a Főfelügyelőségnek.

(4) A Főfelügyelőség a bejelentések alapján nyilvántartásba veszi a gyártókat, illetve a gyártó kötelezettségeit átvállalókat, a velük szerződésben álló átvevőket és bontókat. A nyilvántartás alapján a Főfelügyelőség az átvevők névjegyzékének közzétételéről gondoskodik.

(5) A gyártó és a forgalmazó a gépjármű értékesítésekor köteles a vásárlót tájékoztatni arról, hogy a gépjármű hulladékká válása esetén hol és milyen feltételekkel biztosítja annak visszavételét. Ezen információkat a lehetséges vásárlók számára is nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

6. § A gyártónak - az érintett gazdasági szereplőkkel együttműködve - az átvevőhálózatban átvett hulladékká vált gépjármű kezelését, ezen belül kiemelten a hasznosítását úgy kell végeznie, hogy az újrahasználat, a hasznosítás, az anyagában történő hasznosítás (visszanyerés és újrafeldolgozás együttesen) mértéke:

a) 2006. január 1. napjától az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve - újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 85 tömeg%-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább az évi 80 tömeg%-ot,

b) az 1980. január 1. napja előtt gyártott gépjárművek esetében az a) pont szerinti arányok legalább a 75, illetőleg a 70 tömeg%-ot,

c) 2015. január 1. napjától az a) pont szerint arányok legalább a 95, illetőleg a 85 tömeg%-ot

elérje.

A hulladékká vált gépjármű kezelése

7. § (1) A hulladékká vált gépjármű bontását és az abból származó bontott alkatrészek és anyagok újrahasználatra, hasznosításra, illetőleg ártalmatlanításra történő továbbadását bontó végezheti.

(2) A bontó köteles minden, a gyártókkal, forgalmazókkal, átvevőkkel, koordináló szervezetekkel kötött szerződése alá tartozó, illetve minden más, a nyilvántartásba vételekor megjelölt típusú hulladékká vált gépjármű tulajdonostól történő átvételére, az átadó számára a bontási átvételi igazolás kiadására, majd a hulladékká vált gépjármű e jogszabály szerinti szétbontására és kezelésére.

(3) A bontó telephelyének és az ott történő tevékenységeknek - a külön jogszabályokban meghatározottakon túl - meg kell felelnie a 2. számú melléklet szerinti környezetvédelmi követelményeknek. Az átvevőtől a bontóhoz történő szállítás során a hulladékká vált gépjárművet nem kell veszélyes hulladékként szállítani.

(4) A hulladékká vált gépjármű további kezelését megelőzően a gépjárművet szét kell bontani, amelynek során el kell választani és külön kell gyűjteni a külön megjelölt, vagy más módon azonosíthatóvá tett összetevőket és anyagokat, a folyadékokat és a veszélyes összetevőket, valamint az újrahasználható alkatrészeket és azokat a hasznosítható anyagokat, amelyeket a későbbi zúzógéppel történő darabolás (a továbbiakban: zúzás) során már nem különítenek el, hogy ezek ne szennyezzék be a roncs járműből azután keletkező zúzási hulladékot.

(5) A zúzást megelőzően - ha ezeket az anyagokat a zúzási eljárás során nem választják szét - legalább az alábbi alkatrészeket kell eltávolítani (így például kivágni vagy kibontani): katalizátorokat, rezet vagy alumíniumot vagy magnéziumot tartalmazó fém alkatrészeket, gumiabroncsokat, nagyobb méretű műanyag alkatrészeket, üvegeket.

(6) A bontás során kinyert, elkülönített anyagok és alkatrészek a vonatkozó előírásoknak megfelelően, a 6. § szerinti gyártói kötelezettségek és a hasznosítási arányok teljesítése érdekében az arra külön jogszabály szerinti jogosultnak adhatók át újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra.

(7) A bontó vagy a nevében eljáró hulladékkezelő a hulladékká vált járművek átvételéről, bontásáról és további kezelésre történő átadásáról köteles a vele szerződésben állókat, valamint a Közlekedési Felügyeletet és a környezetvédelmi hatóságokat a szerződésben foglaltaknak, illetve a külön jogszabályoknak és e rendelet 1. számú mellékletének megfelelően tájékoztatni.

A tulajdonos kötelezettségei

8. § (1) A gépjármű tulajdonosa köteles a forgalomból véglegesen kivonásra szánt, továbbá - amennyiben nem kívánja megjavíttatni - a biztosítók által külön jogszabályban meghatározott módon jelentésre kötelezett hulladékká vált gépjárművet a bontónak, a gyártónak vagy az átvevőnek átadni.

(2) Az átadás tényét igazoló bontási átvételi igazolás mindkét fél általi aláírását követően történhet meg a gépjármű forgalomból történő végleges kivonása tényének a járműnyilvántartásokba történő bevezetése. A bontási átvételi igazolással és forgalomból történő kivonással kapcsolatos kötelezettségeket külön jogszabályok határozzák meg.

(3) A bontási átvételi igazolást a külön jogszabály szerint kell selejtezni.

Koordináló szervezet

9. § (1) A gyártók és a forgalmazók a 3-6. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítésére a Hgt. 11. §-a alapján koordináló szervezetet hozhatnak létre, amely a szervezethez csatlakozott tagok kötelezettségeit megállapodás alapján átvállalja és együttesen teljesíti, illetve szerződéseken keresztül gondoskodik teljesítésükről.

(2) A koordináló szervezet alakítását a Főfelügyelőségnek nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az alapító okirat másolatát, a szervezet tagjainak azonosító adatait, valamint a 5. § (1) bekezdése szerinti információkat. A szervezet működésének, tagjainak változását a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni a Főfelügyelőségnek.

(3) Az a koordináló szervezet vehető nyilvántartásba,

a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályban vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén,

b) amely alkalmas a visszavételi, újrahasználati és hasznosítási kötelezettségek teljesítésére, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó adatok kezelésére,

c) az alaptevékenységhez szükséges mértékű - legalább 150 millió Ft értékű - alaptőkével, illetve induló vagyonnal rendelkezik, valamint

d) csatolja üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket.

(4) A koordináló szervezet a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatok kezelésére akkor alkalmas, ha

a) vállalja minden csatlakozott gyártó visszavételi, újrahasználati, hasznosítási kötelezettségéhez kapcsolódó adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének teljesítését, és

b) biztosítani tudja az érintett gyártók, valamint a hulladékkezelés, újrahasználat, illetve a hulladék hasznosításának olyan nyilvántartását, amely alapján megállapítható a hasznosítási arányok teljesítése.

(5) A koordináló szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.

Ellenőrzés, jogkövetkezmények

10. § (1) E rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését a környezetvédelmi hatóság a Közlekedési Felügyelet bevonásával évente ellenőrzi.

(2) E rendeletben előírt kötelezettségek megsértése esetén a környezetvédelmi hatóság - a külön jogszabály szerint - hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.

(3) Azon gyártók esetében, amelyek a visszavételi kötelezettség teljesítését biztosító begyűjtőhálózat megszervezését 2005. június 30-ig nem tudják igazolni, a Főfelügyelőség kezdeményezi az illetékes közlekedési hatóságnál a forgalmazási engedély felfüggesztését.

(4) Az elhagyott, nem azonosítható tulajdonosú hulladék gépjármű esetében a tulajdonosi kötelezettségek - összhangban a Hgt. 30. §-ával - a települési önkormányzatokat terhelik.

Vegyes, záró és átmeneti rendelkezések

11. § A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a hulladékká vált gépjármű visszavételére, kezelésére engedéllyel rendelkezők listáját, az engedéllyel rendelkező telephelyek címét, valamint az engedély érvényességének időpontját évente március 31. napjáig hivatalos lapjában és saját honlapján közzéteszi. A változásokat azok jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Minisztérium ugyanott közzéteszi. A regisztrált bontó-hulladékkezelők jegyzékének a közzététele külön jogszabály szerint történik.

12. § A 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról az Európai Bizottság felé történő háromévenkénti jelentéstételről - a tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről szóló 2001/753/EK bizottsági határozatnak megfelelően - a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

13. §

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 3-8. §, a 10. § és a 13. § rendelkezéseit 2005. január 1. napjától kell alkalmazni.

(3) Az érték nélküli hulladékká vált gépjármű legalább térítésmentes visszavételi kötelezettsége 2007. január 1. napjáig csak a 2002. július 1. után gyártott gépjárművekre vonatkozik.

(4) A 2002. július 1. előtt gyártott, illetve a már nem létező gyártó által előállított, érték nélküli hulladékká vált gépjárművek esetében 2007. január 1-jéig a tulajdonosnak a hulladékkezelés költségével arányos átvételi-kezelési díj számítható fel.

(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően létrehozott koordináló szervezetet a rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül kell nyilvántartásba venni.

15. § Ez a rendelet az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1)-(3), (10), (12), (13) bekezdéseinek, a 3. cikk (1), (4), (5) bekezdéseinek, 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk (1) és (2), valamint (4) bekezdéseinek, 6. cikk (1)-(4) bekezdéseinek, 7. cikk (1) és (2) bekezdéseinek, a 9. cikk (1) és (2) bekezdéseinek, továbbá a 12. cikknek, valamint az 1. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

Adatszolgáltatás

Gyártók és importálók a telephelyeik szerint illetékes környezetvédelmi hatóságok részére:

1. Tárgyév január 31. napjáig az előző évben Magyarországon forgalomba hozott járművek száma és tömege gyártmányonként és típusonként.

2. Tárgyév március 31. napjáig tárgyévi hulladékgazdálkodási kötelezettségei ellátásának módjáról.

3. Tárgyév március 31. napjáig az előző évi gyártmányonkénti anyagmérleg a gyártó által kezelt hulladék gépjárművekről, hulladék alkatrészekről.

4. Tárgyév március 31-ig az előző évi átruházott visszavételi és kezelési kötelezettség teljesítéséről.

5. Tárgyév március 31-ig az előző évi visszavett érték nélküli gépjárművek számáról gyártmányonként és típusonként, és azok kezelési költségeiről.

Hulladékkezelők a telephelyeik szerint illetékes környezetvédelmi hatóságok részére:

1. Tárgyév március 31. napjáig az előző évi a telephelyen kezelt hulladék gépjárművekről gyártmányonként, valamint hulladék alkatrészekről a 1601 szerinti EWC kódszámoknak megfelelő részletességgel.

2. Tárgyév március 31. napjáig az előző évi kezelt érték nélküli gépjárművek számáról gyártmányonként és típusonként.

2. számú melléklet a 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

1. A hulladékká vált járművek kezelés előtti tárolására vonatkozó minimális műszaki követelmények:

- közegészségügyi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő vízzáró felülettel ellátott tárolótér, mely kiömlést és csapadékvizet felfogó berendezéssel, dekantáló és olajlefölöző berendezéssel ellátott,

- közegészségügyi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő víztisztító, csapadékvíz-tisztító berendezés.

2. A hulladékká vált járművek kezelését végző telephely minimális műszaki követelményei:

- közegészségügyi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő vízzáró felület, mely kiömlést felfogó kármentővel, dekantáló és olajlefölöző berendezéssel ellátott,

- üzemi gyűjtőhely és megfelelő tárolótartályok a folyadékmentesítés és bontás során kinyert vagy kiszerelt bontott anyagok, alkatrészek és hulladékok fajtánkénti gyűjtésére, raktározására, tárolására az alábbiak szerint:

a) olajjal szennyezett alkatrészek,

b) akkumulátorok,

c) szűrők,

d) PCB/PCT tartalmú kondenzátorok,

e) üzemanyagok, olajok (motorolaj, hajtómű olaj, sebességváltó olaj, hidraulika olaj), hűtőfolyadék, fagyálló folyadék, fékfolyadék, akkumulátorsav, klímaberendezés folyadéka, minden egyéb, a kiselejtezett járműben található folyadék,

f) használt gumiabroncsok tűzvédelmi követelményeknek megfelelő tárolása.

3. A hulladékká vált járművek kezelését végző telephelyen a hulladékjárműből a veszélyes alkotók eltávolítására szolgáló kezelési műveletek:

a) akkumulátorok és folyadék állapotú gázt tároló tartályok eltávolítása,

b) övfeszítők és légzsákok robbanó patronjainak eltávolítása vagy hatástalanítása,

c) üzemanyagok, olajok (motorolaj, hajtómű olaj, sebességváltó olaj, hidraulika olaj), hűtőfolyadék, fagyálló folyadék, fékfolyadék, klímaberendezés folyadéka, minden egyéb, a hulladékká vált járműben található folyadék eltávolítás, külön gyűjtése és raktározása, kivéve, ha arra az érintett alkatrész újrahasználatához szükség van,

d) higany tartalmú alkatrészek lehető legalaposabb eltávolítása.

4. A hulladékká vált járművek kezelését végző telephelyen végezhető az újrafeldolgozást elősegítő kezelési műveletek:

a) katalizátorok eltávolítása,

b) réz, alumínium és magnézium tartalmú fém alkatrészek eltávolítása, amennyiben ezeket a fémeket a zúzás során nem választják külön,

c) gumiabroncsok és nagyobb méretű műanyagok (lökhárító, műszerfal, folyadéktárolók stb.) eltávolítása, amennyiben a zúzás során azokat nem választják külön úgy, hogy anyagként hatékonyan újra fel lehessen dolgozni azokat,

d) üvegek eltávolítása.

5. A hulladékká vált járművek kezelését végző telephelyen történő raktározás:

A hulladékkezelést végző telephelyen a hulladék kezelését megelőző és a kezelést követő raktározási műveleteket úgy kell végezni, hogy az újrahasználatra alkalmas kibontott alkatrészek és a folyadékokat tartalmazó alkatrészek ne sérüljenek.