A forgalomból végleges kivonásra szánt járművek - közismert kifejezéssel autóroncsok - a hatályos hazai jogszabályok értelmében - éppen úgy, mint az Európai Unió országaiban - veszélyes hulladékok, további kezelésüket is ennek megfelelően kell végezni. A veszélyes hulladékok kezelése Magyarországon 1981. óta szabályozott. A hulladékká vált járművek kezelését kormányrendelet szabályozza, száma 267/2004. (IX. 23. ) Korm. rendelet.

A kormányrendelet mind az autótulajdonosokra, mind a járműgyártókra, mind a járműbontókra (hulladékkezelők) ró feladatokat, amelyek célja, hogy elősegítsék az elhasználódott, leselejtezésre szánt járművek szervezett begyűjtését, engedélyekkel rendelkező bontóhoz juttatását, majd megfelelő, hatékony hasznosítását. Mindezt úgy kell megoldani, hogy az elhasznált járművek elhagyását, széthagyását és a roncsból kibontott veszélyes anyagok (főleg folyadékok, nehézfém-tartalmú anyagok) természetbe, talajra jutását megakadályozzák.

A járműgyártók és forgalmazók legfontosabb hulladékgazdálkodási feladata:

  • úgy tervezzék meg és gyártsák járműveiket, hogy azok szerkezete könnyen bontható legyen, az anyagok alkalmazása segítse a hasznosítást,
  • szervezzenek begyűjtő hálózatot, az elhasználódott járműveket vegyék vissza és biztosítsák, hogy a járművekből kibontott anyagok és alkatrészek legalább 85%-ban hasznosuljanak (ebből 5 % energetikai hasznosítás megengedett),
  • tájékoztassák a bontókat és a vásárlókat a járművek jellemzőiről, és a hasznosítási lehetőségekről, a hasznosításban elért eredményekről, fejlesztésekről.

Az autóbontók csak abban az esetben végezhetik a jármű szétszedését, amely a hulladék hasznosításának, részbeni újrahasználatának első lépése, ha rendelkeznek a környezetvédelmi hatóság hulladékkezelésre vonatkozó engedélyével és a közlekedési felügyeletnél is regisztráltatták a járműbontást mint gépjárműfenntartó tevékenységet. A hulladékkezelési engedélykérelem elbírálásakor a hatóság megvizsgálja, hogy megvannak-e a bontó telephelyén azok a műszaki berendezések és működési feltételek, melyek a bontás előtti tároláshoz megfelelőek, a bontás elvégzéséhez és a kibontott anyagok és alkatrészek tárolásához szükségesek. A hulladékkezelési engedély kérelemének rendjét a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a közlekedési hatóság regisztrációjának rendjét pedig az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet tartalmazza. Az ilyen „kettős jogosultsággal” rendelkező autóbontó tevékenységét és az onnan kikerülő alkatrészek újrahasználatát, illetve a kibontott hulladékanyagok további feldolgozását mind a környezetvédelmi, mind a közlekedési hatóság rendszeresen ellenőrzi és szükség esetén bírságot vet ki.

A szakszerűen végzett és környezetvédelmi szempontoknak megfelelő bontás sem tudja azonban az elhagyott járművekből, illegális járműbontásból következő környezetszennyezést megakadályozni, ha a járműtulajdonosok nem juttatják el elhasznált autójukat a bontóhoz vagy átvevőhöz. A hulladékká vált járművekről szóló kormányrendelet szerint a jármű tulajdonosa köteles a forgalomból végleges kivonásra szánt és a biztosítók által jelentésre kötelezett hulladékká vált gépjárművet a bontónak, a gyártónak, vagy az átvevőnek átadni, ezt bontási átvételi igazolás aláírásával igazolni, mert csak így van lehetőség a jármű forgalomból való végleges kivonására.

Azoknak a bontóknak és átvevőknek a jegyzékét, akik a forgalomból való végleges kivonáshoz elengedhetetlenül szükséges bontási átvételi igazolás kiadása mellett veszik át a roncs járművet, a Közlekedési Főfelügyelet honlapján lehet megtalálni a www.kff.hu honlapon „Regisztrált bontók” címszó alatt. A legtöbb bontó - a roncs állapotától függően - még fizet is a tulajdonosnak a roncsért, ezért érdemes előzetesen tájékozódni az átvételi feltételekről.

Az elhagyott járművek összeszedéséért a leghatékonyabban az önkormányzatok tudnak intézkedni. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdése szerint a közterületen elhagyott jármű elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az önkormányzatnak tehát érdeke, hogy megakadályozza a roncsok közterületen történő elhagyását, így erre vonatkozóan több település önkormányzati rendeletet adott ki. Az ingatlanon elhagyott járműhulladékok tekintetében pedig a jegyző mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság intézkedhet, kötelezve az ingatlan tulajdonosát a hulladék elszállítására és engedéllyel rendelkező bontóban történő megfelelő kezelésre.

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok mellett a járműhulladékok begyűjtését, bontását, hasznosítását végző vállalkozásoknak sok más - a telepítésre, működésre vonatkozó - előírást is figyelembe kell venniük.

A 2004. évben megjelent legfontosabb jogszabályok ismertetését a Kézikönyv a hulladékká vált járművekről című kiadványunk tartalmazza.

További információk kaphatók a www.kff.hu honlapon, illetve érdeklődni lehet a Zöld-Pont Szolgálat 06 80 401111, vagy a 4573300 telefonszámán.

Bejelentés a hulladékká vált gépjárművekről

Módosult a hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet. A módosítás a 286/2006. (XII. 23.) Korm rendelet kihirdetésével jelent meg. A módosító rendelet 1., 2. és 3. melléklete a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos bejelentési formanyomtatványokat tartalmazza.

Bejelentésre kötelezettek: Az N1 és M1 kategóriába tartozó gépjárművek hazai gyártói, illetve forgalmazói, akik a gépjárműveket Magyarországon elsőként piacra helyezik, illetőleg a kötelezettségeiket átvállaló kezelő szervezetek vagy koordináló szervezetek.

Beküldendő: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek.

Határidő: A 2006. évi adatokról 2007. március 31.

 

f7. Kiselejtezett gépjárművek

Módosulás a jogszabályokban!!!