A hulladék gyűjtése, illetőleg begyűjtése és a szelektív gyűjtés is azt a célt szolgálja, hogy a hulladék további kezelése a legjobb módon megvalósítható legyen. Ennek megfelelően az elkülönített gyűjtés annak kötelessége, akinél az keletkezik (a hulladék termelőjénél vagy birtokosánál).

A hulladékgazdálkodás fogalmai szerint a gyűjtés a termelő telephelyén történik, míg a begyűjtés az a tevékenység, amikor a hulladékkezelő a hulladékot a termelőktől vagy más birtokosoktól rendszeresen összeszedi és elszállítja a begyűjtőhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére, illetőleg a hulladékot átveszi a hulladék birtokosaitól a begyűjtőhelyeken, gyűjtőpontokon.

A hulladékkereskedő (gazdálkodó szervezet) ugyancsak begyűjtési tevékenységet végez, és az átvett (megvásárolt) hulladékot változatlan formában értékesíti. Ha a hulladékot valamilyen módon fizikai, kémiai módszer segítségével átalakítja, ez már kezelésnek minősül. A hulladékkereskedő csak nem veszélyes hulladékot forgalmazhat és csak a kereskedelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően.

Az egyes hulladékfajtákra vonatkozó speciális gyűjtési, begyűjtési szabályok a vonatkozó jogszabályokban kerültek megfogalmazásra. ( 98/2001. (VI. 15.) Korm.r .és 213/2001. (XI. 14.) Korm.r. valamint az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet .

A hulladékgazdálkodási törvény a hulladék termelőjének, majd minden további birtokosának alapvető kötelezettségévé teszi a hulladékok további kezelésnek, illetve tárolásnak megfelelően elkülönített gyűjtését. Ez a kötelezettség nem csak azt jelenti, hogy a későbbiekben azonos helyen és azonos eljárással kezelendő hulladékokat nem szükséges fajtánként külön gyűjteni (pl. az égetéses ártalmatlanításra szánt olajos hulladékokat, ha egyébként azokat egyéb biztonsági okok miatt nem kell elkülöníteni). Azt is jelenti, hogy az egyébként keverten képződő, eltérő kezelést igénylő hulladékokat – különösen hasznosítási szempontból – szét kell választani (pl. a kiselejtezett gépjárműnél külön kell választani a veszélyes folyadékokat, az akkumulátort, a légkondicionáló berendezést). Már a gyűjtésnél tekintettel kell arra lenni, hogy a törvény megtiltja a különböző típusú - veszélyes és nem veszélyes - hulladékok összekeverését, más anyagokkal történő hígítását, illetőleg csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével engedi meg, amennyiben a szállítás vagy az adott kezelési eljárás biztonsága azt megköveteli.

 

1. Veszélyes hulladék gyűjtése, begyűjtése, szelektív gyűjtése és tárolása

A törvényi szabályozás kiegészítéseként írja elő a rendelet, hogy a veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenysége végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

A 98/2001. (VI. 15.) Korm.rendelet a gyűjtés folyamatán belül megkülönbözteti a képződés helyén, a képződés telephelyén, a kezelés telephelyén történő gyűjtést, illetve a több telephelyen keletkező, azonos jellegű veszélyes hulladékok összegyűjtését (a begyűjtést). Ennek megfelelően a gyűjtés lehet többlépcsős rendszerű is; a képződés helyén erre a célra kialakított gyűjtőedényben összegyűjtött hulladékot (munkahelyi gyűjtés) további gyűjtésre a telephelyen kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen (üzemi gyűjtés) lehet a további kezelésre történő elszállításig tárolni, illetve a több telephelyen összegyűjtött, azonos vagy együtt kezelhető hulladékokat egy közös gyűjtőhelyen (közös üzemi gyűjtés), esetleg önálló begyűjtőtelepen is tárolhatók az ártalmatlanításra, hasznosításra vagy tárolásra történő elszállításig.

Ez utóbbi eset már a begyűjtés kategóriába tartozik, amelynek végzéséhez a begyűjtőhely helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség, míg a több telephelyről történő összegyűjtéshez és a begyűjtőhelyre szállításhoz az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség engedélye szükséges. Nem engedélyköteles az üzemi gyűjtőhelyen történő gyűjtés, amely nem egy telephely összes hulladékát gyűjti, hanem közvetlenül a keletkezési helyhez kötődik. A termelő veszélyes hulladékát a képződés helyén kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben és időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben. Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve, a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani és üzemeltetni. Amennyiben a veszélyes hulladék termelőjének több telephelyén keletkezik veszélyes hulladéka, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyűjthetők (üzemi gyűjtőhelyen), feltéve, hogy a keletkezési helyhez közelebb van a közös üzemi gyűjtőhely, mint a veszélyes hulladékot kezelésre átvevő kezelő létesítmény. Üzemi gyűjtőhelynek minősül a hulladékot előkezelésre, hasznosításra vagy ártalmatlanításra átvevő kezelő azon tárolóhelye is, ahol a hulladékot a kezelést megelőzően – mintegy alapanyag raktárként – tárolják. Üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladék legfeljebb egy évig tartható.

A különböző forrásokból származó, kis mennyiségben keletkező hulladékok gyűjtésének speciális formája a begyűjtés. A begyűjtés a több termelőnél, illetve birtokosnál lévő, alkalmanként 2000 kg-ot meg nem haladó mennyiségű veszélyes hulladék begyűjtő járattal történő összegyűjtése és a kezelőhöz történő szállítása. A begyűjtésnek minősül a kis mennyiségben keletkező - elsősorban, de nem kizárólag lakossági forrásból származó - veszélyes hulladékok számára hulladékgyűjtő udvarok kialakítása, ahova a termelő vagy a birtokos maga szállítja el a veszélyes hulladékot. Az ilyen, veszélyes hulladékot átvevő hulladékgyűjtő udvar az üzemi gyűjtőhelyre vonatkozó előírások szerint működtethető.

Környezetvédelmi hatósági engedély nélkül gyűjthető a külön jogszabályi előírások alapján az elárusítóhelyeken visszavehető, hulladékká vált termékek visszavétele (speciális gyűjtőhely pl. lejárt gyógyszerek, kimerült akkumulátorok visszagyűjtésére). Ezeknél a munkahelyi gyűjtőhelyre vonatkozó, illetve a külön jogszabályokban meghatározott biztonsági feltételeket kell biztosítani. A speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyes hulladéknak a kezelőhöz történő elszállításához azonban már begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtési tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére.

Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot, illetve a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül begyűjtő járattal szállíthatók a következő darabos veszélyes hulladékok:

gépjárműroncsok, amennyiben azok háztartásokból (vagyis nem vállalkozási tevékenységből pl. gépjármű javítóból) származnak;

hulladékká vált berendezések, ha klórozott és fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak (hulladékká vált hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltókészülékek stb.)

Ha a begyűjtő a veszélyes hulladékokat nem közvetlenül a kezelőnek szállítja, akkor saját, üzemi gyűjtőhelynek tekintett telephelyére viheti és ott legfeljebb négy hétig tarthatja. A begyűjtő felelőssége – az átvett veszélyes hulladék birtokosaként - a kezelőnek történő átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie.

A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető. A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik.

A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.

Az üzemi gyűjtést követően – beleértve a hulladékgyűjtő udvart is – a veszélyes hulladék legfeljebb 3 évig tároló telepen tárolható, amennyiben az összegyűjtött veszélyes hulladék további kezelésére megfelelő kezelő, illetve kezelési kapacitás nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben a veszélyes hulladékot a gyűjtőhelyeknél megkövetelt biztonságnál szigorúbb feltételeket kielégítő, elkülönítetten működő tárolótelepet kell kialakítani. A három év alatt a hulladék tulajdonosa köteles a hulladék ártalmatlanításának vagy hasznosításának megoldásáról gondoskodni; az alkalmas szállító és kezelő szolgáltatókkal a szükséges szerződéseket megkötni, az ezek igényelte előkezelést elvégez(tet)ni, illetőleg a hasznosító vagy ártalmatlanító eljárást maga bevezetni. A három év alatt tervezett intézkedéseket bele kell foglalnia a hulladékgazdálkodási tervbe. Önálló veszélyes hulladék tárolótelep létesítése előtt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásainak megfelelő környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, majd az ennek alapján lefolytatott, a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás szerint kiadott környezetvédelmi engedély birtokában kezdhető meg a megvalósítás.

A telephelyen belüli gyűjtés, illetve a begyűjtőhelyek, hulladékgyűjtő udvarok, tároló-telepek kialakításának műszaki feltételeit a rendelet 3. melléklete határozza meg. A melléklet szerinti szabályzat előírásait kell alkalmazni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban üzemi gyűjtőhelyeken, valamint hulladékgyűjtő udvarokon, a tárolótelepeken végzendő tevékenységekre és létesítményekre, a létesítmények berendezéseinek tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére.

A gyűjtőhelyeken a veszélyes hulladékot minden esetben a hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtő-edényzetben kell gyűjteni. Illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése esetében meg kell akadályozni, hogy ezek a komponensek a környezetbe kerüljenek. Az "A" tűzveszélyességi osztályba sorolt, önmagukban vagy egymással reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) összetevőket tartalmazó hulladékokat csak a környezetvédelmi hatóság, valamint a közegészségügyi és tűzvédelmi szakhatóság által jóváhagyott mennyiségben és módon lehet gyűjteni.

Üzemi gyűjtőhely kialakítható nyílt téri vagy fedett módon. Hulladékgyűjtő udvar az üzemi gyűjtőhelynek megfelelő módon alakítható ki, azonban a szivárgó-rendszer elhagyható, ha a gyűjtőudvart összefolyóval, nyílt téri megoldásnál övárokkal alakítják ki. A hulladékgyűjtő udvaron a különböző anyagi minőségű veszélyes hulladékokat szállítható, ütésálló, bélelt vagy kettős falú, illetve kármentővel felszerelt gyűjtő-edényzetben vagy gyűjtő-konténerekben kell gyűjteni, amelyek kialakítása összhangban van a bennük gyűjtendő veszélyes hulladék fizikai és kémiai tulajdonságaival. Az üzemi gyűjtőhely és a hulladékgyűjtő udvar működési szabályzatának egy példányát - az üzembe helyezési eljárást megelőzően - jóváhagyás végett meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak.

A gyűjtőhely kialakítása és működtetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet. Ennek érdekében a gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakított közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni és a gyűjtőhelyet az illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni. A veszélyes hulladék tárolását a hulladékok kémiai hatásainak ellenálló, teherbíró és folyadékzáró aljzaton és ugyanilyan csomagolással kell megoldani, és meg kell akadályozni a külső csapadékvíznek a gyűjtőhelyre jutását, illetőleg a veszélyes hulladék csapadékkal történő érintkezését. A gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a gyűjtés időtartama során esetleg megsérülő csomagolóeszközből, gyűjtő-edényzetből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést. A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek üzemeltetési szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzat végrehajtására felelős személyt kell kijelölni. A csomagolóeszközök, a gyűjtő-edényzet és a tárolóterek (utak, térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni, és szükség szerint javítani kell. A gyűjtés során esetleg bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar, illetve baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására intézkedési tervet kell készíteni.

A gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az ott gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségére és összetételére vonatkozó adatokat, a gyűjtőhelyre került és a gyűjtőhelyről kezelésre átadott veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét, a kezelők adatait, továbbá az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, a hatósági ellenőrzések megállapításait és ezek hatására tett intézkedéseket.

Az üzemi gyűjtőhely szigetelési rendszerét a rendelet melléklete tartalmazza

A gyűjtendő veszélyes hulladékok a térburkolat anyagával való esetleges kémiai kölcsönhatásait a térburkolat anyagának (felületi kezelésével) megtervezésekor figyelembe kell venni.

A tárolótelepen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint "A" tűzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) anyagokat tartalmazó veszélyes, valamint fertőző hulladékok nem tárolhatók.

A tárolótelepen az egyes veszélyes hulladékok elkülönített tárolását abban az esetben kell biztosítani, ha a veszélyes hulladékot hasznosítani kívánják, illetve ha a keveredés következtében az eredetinél nagyobb környezeti veszélyességgel rendelkező hulladék keletkezne. A tárolótelepen a működési engedélynek megfelelően végezhető előkezelés. Az esetleg bekövetkező baleset környezetszennyező hatásainak kivédésére megelőzési-kárelhárítási tervet kell készíteni.

A tárolótelepen ellenőrző laboratóriumot kell létesíteni a beszállított hulladékok összetételének, az alkalmazott kezelési technológiák, valamint az esetleg szennyeződött környezeti elemek állapotának ellenőrzése céljából.

A veszélyes hulladék tárolása történhet nyílt téri vagy fedett formában. Mindkét esetben biztosítani kell, hogy környezeti és egészségügyi veszélyhelyzetben a tárolóterek a lehető legrövidebb időn belül kiüríthetők legyenek.

A tárolótelep üzemeltetése során gondoskodni kell a tárolótelep őrzéséről (illetéktelenek behatolása elleni védelemről), valamint üzembiztos távközlési kapcsolat kialakításáról és fenntartásáról. A telepen veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényzetben lehet tárolni. Nyílt téri tárolás esetén gondoskodni kell a veszélyes hulladék vízzáró takarásáról. Az alkalmazott csomagoló- és takaróeszközök épségét rendszeresen ellenőrizni kell, a sérült csomagoló- és takaróeszközt épre kell cserélni.

A tárolótelepen tárolt veszélyes hulladékkal, továbbá annak csomagoló- és takaróeszközeivel érintkező, illetve a veszélyes hulladék szállítására, tárolására szolgáló felületekről származó csapadékvizet és a tisztítási műveletekből származó szennyezett vizet össze kell gyűjteni, és azt - összetételének ellenőrzése után - csak abban az esetben szabad a befogadóba juttatni, ha megfelel a befogadóra megállapított vízminőségi követelményeknek. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a vizet az üzemzavarok elhárítására vonatkozó terv előírásai szerint kell kezelni.

A tárolótelep biztonságos működésének ellenőrzéséhez monitoring rendszert kell kiépíteni és üzemeltetni. A telepre beszállított, illetve az onnan kivitt veszélyes hulladék mennyiségének meghatározására hídmérleget kell telepíteni és használni. A telepen végzett kezelési eljárásokról, a kezelt veszélyes hulladékokról és a kezeléshez felhasznált anyagokról nyilvántartást kell vezetni, amely nem selejtezhető.

A tároló-előkezelő telep szigetelési rendszerét a rendelet melléklete tartalmazza.

Térburkolat: kialakításának szempontjai azonosak az gyűjtőhelyre vonatkozó részben ismertetettekkel.

Szivárgórendszer: szivárgópaplan min. 10-es átmérőjű perforált dréncsővel.

A gyűjtőcsöveket zárt, vízzáró minőségű betonaknába kell bekötni. Az aknák belső felületét - szükség szerint - vegyszerálló felületi bevonattal kell elkészíteni. A szivárgórendszer a térburkolat teljes felülete alatt készítendő el.

A fedett tárolók funkcionális, épületszerkezeti és épületgépészeti kialakítására vonatkozó követelményeket - a helyi körülmények és a hulladék környezeti veszélyességét mérlegelve - az engedélyben szükséges rögzíteni.

 

2. Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése, szelektív gyűjtése

A Hgt. felhatalmazást adott arra, hogy a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm.r. előírásain túl miniszteri rendelet szintjén szabályozásra kerüljenek a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályai. A felhatalmazás alapján lépett hatályba az 5/2002. (X. 29.). KvVM rendelet.

A hulladékkezelő létesítmények a következők: a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget), a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar), az átrakóállomás, valamint a válogatómű.

Nem foglalkozik a rendelet a lerakók és égetők esetében alkalmazandó szabályokkal, mivel ezekre külön szabályozások vannak hatályban. Ugyancsak nem terjed ki a jogszabály a biológiailag lebomló anyagot tartalmazó hulladékokra, mert ezekre a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet külön szabályozást vezetett be.

A rendelet meghatározza a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítményekre vonatkozó közös szabályokat, majd ezt követően kitér az egyes létesítményekre vonatkozó speciális szabályokra.

A legfontosabb közös szabályok a következők:

A hulladékgyűjtő udvar és a gyűjtősziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethető úgy, hogy közben a maradék hulladékot egyidejűleg begyűjtik. A maradék hulladék a háztartásokban keletkező hulladék azon része, amely nem kerül szelektív gyűjtésre, hiszen a szelektivitást nem lehet olyan mértékben megvalósítani, hogy maradék ne maradjon. Ezt a maradékot gyűjtik be a közszolgáltatás részeként az ingatlanoktól, kukában. A hulladékok jegyzékéről szóló miniszteri rendelet ezt a maradék hulladékot „kevert hulladék”-nak nevezi és EWC 20 03 01 számon sorolja be a jegyzékbe.

Fontos előírása a rendeletnek, hogy rendelkezik a kezelő létesítmények létesítésének hatósági engedélyeztetéséről. Kimondja, hogy a hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítése (külön jogszabály alapján) telepengedély-köteles tevékenység, ami azt jelenti, hogy az engedélyező hatóság a jegyző, aki szakhatóságként a környezetvédelmi hatóságot (a felügyelőséget is) bevonja az eljárásba. (A hulladékgyűjtő sziget működési helyszíne nem számít telephelynek, vagyis nem kell beszerezni a telepengedélyt!) A telepengedély kiadása természetesen egyben azt is jelenti, hogy a – jogszabályokban meghatározott - vonatkozó szakmai szabályoknak megfelel a telep kialakítása, mert különben a környezetvédelmi hatóság nem járul hozzá a telepengedély kiadásához.

Amennyiben a telephely létesítése érdekében építési kivitelezésre kerül sor, hogy a technológia folytatható legyen, a telepengedély megkérése előtt a szükséges építési beruházásokat (építési eljárás keretében) engedélyeztetni kell. Ebben az eljárásban az első fokú hatóság a jegyző, szakhatóságként a környezetvédelmi hatóság közreműködik.

A rendelet egyben azt is előírja, hogy a hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról.

A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű működését üzemeltetési szabályzatban kell rögzítni, amely tartalmazza különösen:

  • az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rögzítésére, a hulladékfajták mennyiségi és minőségi nyilvántartására,
  • a hulladékkezelés rendjére,
  • a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire,
  • a tűzvédelmi szabályok betartására,
  • a nyitvatartásra

vonatkozó előírásokat.

A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni és adatszolgáltatást kell teljesíteni. A nyilvántartás és az adatszolgáltatás szabályait külön jogszabály írja elő (ez a külön jogszabály kormányrendelet szintű és várhatóan 2003-ban lép hatályba.)

Miután a hulladékgyűjtő udvar(ok) és gyűjtősziget(ek) a közszolgáltatás részeként működő létesítmények, ezért ezek működési rendjéről az önkormányzatnak, illetőleg az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell (célszerű) a lakosságot. A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

  • a háztartásokban keletkező hulladékok átlagos mennyisége és összetétele (mi az adott településen az egy lakos életvitele során keletkező hulladék „szokásos” mennyisége, ebben mennyi az az arány, aminek szelektív gyűjtésére a hulladékgyűjtő udvaron és a szigeteken lehetőség van, mennyi a komposztálható mennyiség stb.),
  • a hulladékgyűjtő udvarban leadható, illetőleg a gyűjtőszigeten elhelyezhető hulladék fajtái, mennyisége (a gyűjtőszigeteken csak hasznosítható hulladékok helyezhetők el, a hulladékgyűjtő udvarban ezen túl a komposztálható és a lakossági veszélyes hulladék is leadható, természetesen akkor, a ennek feltételeit megteremtették),
  • a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitvatartás, ingyenesség stb.) (a beszállítás lehetőségének ismertetése, pl. gépkocsival, kerékpárral, gyalogosan minden esetben, a nyitvatartás igazodjék a lakosság elfoglaltságaihoz, a leadás pedig minden esetben ingyenes),
  • a létesítmények használatának előnyei (a leadott mennyiséggel csökken a ház elől elszállítandó mennyiség, a hasznosítható hulladékok szelektálása lehetővé teszi a környezet kisebb mértékű kizsákmányolását),
  • a káros környezeti hatások megelőzésének módjai (a környezetbe nem kerülhet veszélyes hulladék, kevesebb nyersanyagot kell kitermelni, kisebb lesz a lerakandó vagy égetendő hulladék mennyisége, így költsége),
  • a hasznosítás lehetőségei, azok várható gazdasági hatásai (tájékoztatás arról, hogy a begyűjtött hulladék hova kerül, melyik összetevőből milyen új terméket készítenek).

A hulladékgyűjtő szigetre vonatkozó speciális előírások

A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor a következő követelményeknek kell eleget tenni:

  • Szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladékösszetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni. A speciális kialakítás célja az, hogy a közterületen elhelyezett edények az adott összetevő begyűjtésére a legalkalmasabb legyenek, ugyanakkor az edény kialakítása ne tegye lehetővé az illegális „kirablását”. A kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott legyen. A kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen.
  • A gyűjtősziget elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre. Fontos szempont a telepítésnél, hogy nagy forgalmú, könnyen megközelíthető legyen, teremtsen kedvet a használatához.

Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető. A közterület-használati engedélyt a települési önkormányzat adja ki, az eljárásba nem vonják be a szakhatóságokat (hiszen nincsenek építési, illetőleg telepengedélyezési feladatok).

Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított.

A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen ki kell ürítenie vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint (a külön jogszabály előírásai szerint) nyilvántartásba kell venni.

A hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének gondoskodnia kell.

A hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó speciális előírások

Hulladékgyűjtő udvar létesíthető a következő feladatok ellátására:

  • az elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére,
  • a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására, és további kezelésre történő átadására.

A „külön jogszabály" a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet .

Hulladékgyűjtő udvar létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl további szempontokat kell figyelembe venni, amelyek a következők.

  • Fontos a településszerkezet, ezen belül: a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye. Ezek a szempontok a hulladékgyűjtő udvar lakosság általi igénybevételét befolyásolják, (vagyis az egy udvarral kapcsolatos igénybevétel mértékét ezek alapján becsülni szükséges az udvar tervezése, kialakítása során).
  • A lakosság által elfogadható ráhordási távolság azt jelenti, hogy minél távolabb kell vinni a hulladékot, annál kevesebben veszik igénybe a létesítményt.
  • A begyűjtendő hulladékok köre olyan módon befolyásoló tényező, hogy a több összetevő egy udvarban történő gyűjtése a kihasználtságot növeli, ugyanakkor abban dönteni, hogy mely összetevők begyűjtésére alakítják ki az udvart, az adott helyszíntől függ, hiszen több összetevő gyűjtése nagyobb edénymennyiséget, így nagyobb udvarterületet jelent.
  • A begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint azért befolyásoló tényező, mivel az elhelyezendő edényzet méretét és mennyiségét, illetőleg az ürítési gyakoriságot befolyásolja.
  • A kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei összefüggenek, egymáshoz illeszkedniük kell. Az udvarba szállított hulladékmennyiség csökkenti a kukába kerülő mennyiséget, vagyis vagy ritkábban kell a kukákat üríteni, vagy kisebb kukák kellenek.
  • A begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága lényeges, hiszen ha nincs a szelektíven gyűjtött hulladéknak átvevője, akkor az udvar működésének nincs értelme. Vagyis csak azokat az összetevőket szabad begyűjteni az udvarban, amelyet átvesznek az üzemeltetőtől például hasznosításra.
  • Fontos a hulladékgyűjtő udvarnak az ártalmatlanító hellyel való kapcsolata, hiszen a távolabb lévő ártalmatlanító telep (pl. a regionális lerakó) indokolja azt, hogy a hulladékgyűjtő udvarban átvegyenek inert hulladékot vagy lomot is, természetesen mennyiségi korlátokkal.
  • A hulladékgyűjtő udvar létesítését a gazdaságossági szempontok befolyásolják, hiszen az udvarban leadott hulladékért díjat nem lehet felszámolni a lakosság számára, viszont az udvar létesítésének és működtetésének költségeit fedezni kell valahonnan. A fedezetet jelentheti
    • a lakosság által a hulladékkezelési közszolgáltatásért fizetett díj vagy
    • a gyártók, forgalmazók által létesített koordináló szervezetnek a szelektíven gyűjtött hulladékért fizetett díja (költségtérítése) és a szelektív gyűjtés többletköltségéhez történő hozzájárulás összege, illetőleg
    • az önkormányzat más forrásokból fedezett összege,
    • vagy az előbbiek kombinációja.

Lényeges kérdés a hulladékgyűjtő udvarok településen belüli számának meghatározása, amelyet a közszolgáltatással ellátott lakosszám függvényében lehet számolni.

A hulladékgyűjtő udvarban gyűjthető hulladékok

A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők:

  • a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői,
  • nagydarabos hulladék (lom),
  • a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék,
  • nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, valamint
  • a lakosságnál keletkező 1 m 3 -t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

A hulladékudvarban ténylegesen begyűjthető hulladékok fajtáját és mennyiségét a településen keletkező hulladék vizsgálati elemzéséből kell meghatározni. A vizsgálat azt célozza, hogy az adott település lakosainak fogyasztói szokásai és életvitele mellett a keletkező hulladék milyen összetevőkből áll és azok milyen arányban vannak jelen. Amennyiben nem állnak rendelkezésre helyben végzett vizsgálati eredmények, a települési szilárd hulladék átlagos összetételét és fajlagos mennyiségét az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben közölt adatok alapján kell figyelembe venni.

Veszélyes hulladék esetén egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék gyűjthető be, illetve vehető át.

Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként a következő korlátozás mellett gyűjthető be (vehető át) hulladék, minden esetben azon hulladékok közül, amelyek a mellékeltben szerepelnek:

  • mennyiségi korlát nélkül a 15 és 20 főcsoport hulladékai,
  • 200 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 02, 03, 07, 08, 09, 13, 16 főcsoport hulladékai,
  • 1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17 főcsoport hulladékai

esetében.

Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő begyűjtése esetén a biohulladékok kezeléséről és a komposztálásról szóló jogszabály előírásait is figyelembe kell venni.

A hulladékgyűjtő udvar kialakításának, műszaki felszerelésének szabályai

A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni és őrizni kell.

A begyűjtött hulladékok az e célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát, célszerűen felirattal, piktogrammal.

Az udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2. Ekkora méretű terület belvárosi foghíjtelek esetében is rendelkezésre áll.

Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m2, konténer esetén 12 m2.

Gyógyszerhulladék (EWC kódja: 20 01 31 és 20 01 32) zárt építményben vagy konténerben elhelyezett, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be.

A hasznosítható hulladékok fedett területen gyűjthetők.

A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról.

A nyílt téri tárolónak minden esetben egységesen és összefüggően burkolattal ellátottnak kell lennie.

A begyűjtött hulladékot az elszállításáig elkülönített módon kell tárolni. A tárolóhelyet gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthető módon kell kialakítani.

A hulladékgyűjtő udvar nyitvatartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembe vételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel az üzletek (kereskedelmi egységek) nyitvatartásáról szóló rendeletben előírtakra is.

Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani.

A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. Míg a lakostól történő átvétel műveletére nem érvényesek a nyilvántartási és adatszolgáltatási rendeletben (164/2003. (X. 18.) Korm.r.) előírtak, a hulladékgyűjtő udvart üzemeltető tevékenysége már a rendelet hatálya alá tartozik és az átvett hulladék tulajdonosaként kell tevékenységéről nyilvántartást vezetnie és adatszolgáltatást teljesítenie.

A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel kell rendelkeznie, ami az Országos Képzési Jegyzék szerint a 21 7898 01 számon „települési hulladék-gyűjtő és –szállító" megnevezéssel szerepel.

A veszélyes hulladék átvételét legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti.

A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani.

A begyűjtött hulladék – a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani.

Az átrakóállomásra vonatkozó speciális előírások

Az átrakóállomás a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből (a kukáskocsiból zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják. Tehát az átrakóállomást a hulladékkezelés gazdasági szempontból előnyös megvalósítása érdekében célszerű létesíteni, hiszen az nem más, mint a hulladék begyűjtésének két ütemben történő végzése olyan eszközökkel, amelyek a szállítást olcsóbbá teszik.

Az átrakóállomás működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges.

Az átrakóállomás létesítése

Az átrakóállomás létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:

  • az ellátott körzet nagysága (lakosszám, ingatlanszám, hulladéktermelők stb.),
  • a begyűjtött hulladék összetétele, mennyisége,
  • az átrakóállomás közlekedési kapcsolata, közműigénye,
  • a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményekkel való kapcsolat (közlekedési, forgalomtechnikai stb.),
  • gazdaságossági szempontok.

Az átrakóállomás legalább a következő technológiai felszerelést, berendezéseket tartalmazza:

  • ürítőhely garattal,
  • tömörítőberendezés,
  • tárolókonténer.
Gyűjtés, begyűjtés, szelektív gyűjtés, tárolás