A környezeti adatok gyűjtése elsőrendű fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából - ez teszi lehetővé, hogy megfelelő szakma-politikai döntések születhessenek és a szennyezés-csökkentési programok kellően megalapozottak legyenek, hogy az állam megfelelő beavatkozásokat tegyen és hatékonyan használja fel a rendelkezésre álló természeti erőforrásait.

Az állampolgár ma arra kíváncsi, hogy milyen minőségű környezetben él, milyen egészségügyi hatásoknak és kockázatoknak van kitéve. Az 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi Törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a környezet állapotának, a környezetszennyezés mértékének, a környezeti tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére.

A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a környezetvédelemért felelős miniszter, a Környezetvédelmi Törvényben előírt állami feladatként, mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és működtet. A Törvény ugyanakkor a környezethasználót is kötelezi a környezetterhelés, a környezet igénybevételének mérésére, ill. számítással történő megállapítására, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra a hatóságok fele.
Az évek óta végzett rendszeres mérések adatait a környezetvédelemért felelős tárca folyamatosan gyűjti, értékeli és a szakmai honlapokon valamint kiadványok formájában rendszeresen megjelenteti. A részletesebb adatok egyre szélesebb körben a KvVM informatikai rendszereiben és a méréseket, adatgyűjtéseket végző szervezetek adatbázisaiban érhetők el.

Célunk, hogy a környezeti állapotát ezen honlap keretein belül a legfontosabb hatótényezőkkel való összefüggésében szemléletesen bemutassuk.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. Azon tevékenységek esetén, amelyek hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési kötelezettség alá egyaránt tartoznak, csak az egységes környezethasználati engedélyt kell beszerezni.
A tevékenység engedélyezéséről rendelkező felügyelőség a környezethasználó kérelmére induló előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, továbbá döntésében szükség szerint meghatározza az előzetes vizsgálati eljárást követően benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. Az előzetes vizsgálati, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a 314/2005 (XII. 25.) kormányrendelet szabályozza.

Az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról

Az országhatáron várhatóan átterjedő, jelentős környezeti hatású létesítmények engedélyezéséről való döntés befolyásolásának alapvető nemzetközi környezetvédelmi jogi eszközei az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezmény, az Espoo-i egyezmény, valamint az Európai Unió környezeti hatásvizsgálati irányelve és az integrált szennyezés megelőzésről szóló irányelve.
A szomszédos országok területén, de a magyar határ közelében tervezett beruházások esetében is ezeknek a jogi eszközöknek az alkalmazása ad elsősorban lehetőséget arra, hogy Magyarország a szóban forgó létesítmény terveit megismerhesse, arról véleményét kialakíthassa, majd álláspontját a döntéshozókkal megvitathassa. A beruházás engedélyezéséről rendelkező külföldi hatóságoknak az Espooi egyezmény szerinti eljárás során mérlegelniük kell a magyar lakosság véleményét és a magyar hatóságok álláspontját, azonban ez az eljárás nem jelent vétójogot Magyarország számára.

INSPIRE (Infrastructure for Spatial Information in Europe)

Az Európai térbeli adatok általános helyzete az adatforrások, illetve adatbázisok széttagoltságával, hozzáférhetőségi lyukakkal jellemezhető. A tagállamok adatbázisai semmilyen módon nincsenek összehangolva. Számos esetben duplikált adatgyűjtés folyik. Mindezek nehézkessé teszik a meglévő adatok elérését, felhasználását illetve újra használatát.

Tájékoztató - A szlovákiai Tőketerebesen tervezett szénerőmű környezeti hatásvizsgálati eljárás jelenlegi állásáról II. rész

A szlovákiai Tőketerebesre tervezett széntüzelésű erőmű környezeti hatástanulmányához november 5-én a szlovák fél újabb kiegészítő dokumentumokat juttatott el a környezetvédelmi tárcának.

Tájékoztató - A szlovákiai Tőketerebesen tervezett szénerőmű környezeti hatásvizsgálati eljárás jelenlegi állásáról I. rész

Tájékoztató - a Heiligenkreuzban tervezett termikus hulladékégető engedélyezési eljárásában való magyar részvételről

Közlemény - Ausztria jelezte, hogy az Espoo-i egyezmény értelmében hatásviselő félként részt kíván venni a Bezenyére tervezett Eurovegas szabadidő és szórakoztató központ nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásában.

CORINE (Coordinaton of Information on the Environment) program