NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
A levegőtisztaság-védelem fő célkitűzése az egészséges környezet érdekében a jó levegőminőség biztosítása, az emberi egészséget és a természetes környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése a jogszabályokban előírt levegővédelmi követelmények betartatásával.

A levegőtisztaság-védelem kereteit a környezetvédelmi törvény alapelveire épülő, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A Kormányrendelet végrehajtásának részletes előírásait miniszteri rendeletek tartalmazzák. A határokon átnyúló hatások miatt a levegő minőségének hatékony védelme megköveteli az együttműködést az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel. (Európai Unió Clean Air for Europe (CAFE) program, ENSZ EGB Egyezmények stb.)

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működtetése és fejlesztése teszi lehetővé  , a jó minőségű légszennyezettségi adatok biztosítását a hazai és nemzetközi szervezetek részére, valamint a lakossági tájékoztatást. Igen fontos feladat a légszennyezettségi határértékek folyamatos felülvizsgálata, az Európai Unió vonatkozó irányelveinek átültetése a magyarországi szabályozásba.
A kibocsátások csökkentése a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának szabályozásán keresztül valósul meg., A szabályozás legfontosabb eleme az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásának előírása. A legjelentősebb légszennyezéssel járó technológiák,  a nagy tüzelőberendezések és a hulladékégetők üzemeltetésére vonatkozó levegővédelmi követelményeket külön miniszteri rendeletek  tartalmazzák. . Az emisszió szabályozás látványos eredményeket hozott az elmúlt 15 évben. Jelentősen csökkent az országos kén-dioxid és a szilárd anyag kibocsátás, a nitrogén-oxid emissziót, a növekvő gépjárműforgalom ellenére is sikerült szinten tartani.

A légszennyezés elleni küzdelem globális szinten nemzetközi egyezmények keretében történik. Magyarország részese az összes vonatkozó nemzetközi egyezménynek (pl. a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés mérséklésére irányuló Genfi Egyezmény és Jegyzőkönyvei; a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, az u.n. POP-ok korlátozását célzó Stockholmi Egyezmény; valamint a magaslégköri ózonréteg védelmére irányuló Bécsi Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Montreáli Jegyzőkönyv).

Zaj- és rezgésvédelem

A környezetvédelmi törvény értelmében a környezeti zaj és rezgésvédelem azokra mesterségesen keltett energia kibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

A tárca feladata azoknak a jogszabályoknak a megalkotása, amelyek a termelő és szolgáltató létesítményektől, építkezésektől, közutaktól, vasutaktól származó, munkahelyen kívül elszenvedett zajok és mechanikai rezgések megelőzését és a már kialakult kedvezőtlen állapot javítását szolgálják. Környezetvédelmi szabályozás határozza meg az egyes szabadban használt berendezések és háztartási gépek zajvédelmi szempontú piacra bocsátásának feltételeit is. A repülőterekre vonatkozó zajvédelmi szabályok megalkotása a környezetvédelemért és a közlekedésért felelős tárcák közös feladata.   

A környezeti zajhelyzet javítását a környezetvédelmi tárca jogszabálya alapján készített stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek biztosítják. Az intézkedési tervekben rögzített feladatok ellenőrzésében, a szükséges EU adatszolgáltatások előkészítésében nagy feladat hárul a zöldhatóságokra.  


 
Publikációk

Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezések nyilvántartása, szivárgásvizsgálata, hűtőközegek felhasználása, valamint a közreműködő személyek és vállalkozások képesítése
2009.12.23

A magaslégköri ózonréteg védelme és a légköri üvegházhatás csökkentése érdekében hozott nemzetközi és hazai jogszabályok a legalább 3 kg hűtőközeg töltetű berendezések (ipari, kereskedelmi és komfort hűtőgépek, klímaberendezések, hőszivattyúk) üzemeltetőitől rendszeres intézkedéseket követelnek meg. Az ózonkárosító anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke (2010. január 1-től az 1005/2009/EK rendelet), a 310/2008. (XII. 20.) kormányrendelet 9. §-a, valamint az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 824/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (F-gáz rendelet) 3. cikke a helyhez kötött berendezések kötelező évenkénti, nagyobb rendszereknél ennél gyakoribb szivárgásvizsgálatot ír elő, melyet csak arra kiképzett és képesített személyek és vállalkozások végezhetnek. Az üzemeltetők felelőssége a berendezéseik (hűtőköreik) címkézése, a szivárgásvizsgálatok, a hűtőközeg felhasználás, a hűtőköri beavatkozások, valamint a szolgáltatást végző képesített személy vagy vállalkozás jogosultságának dokumentálása és ezekről adatszolgáltatás biztosítása.

 
 

Bizottsági döntés a mentességi kérelmekről
2009.07.16

 
 

A BESTUFS Gyakorlati Útmutatója
2007.09.18

A BESTUFS Gyakorlati Útmutatója a BESTUFS korábbi Útmutató Kézikönyvei alapján készült és azok számára nyújt tájékoztatást, akik érdekeltek a városi teherszállításban vagy érdekli őket a kérdés és olyan megoldásokon gondolkodnak, melyek javíthatják a városokban a termékáramlást és csökkenthetik a teherszállítás környezeti hatásait. Az Útmutató innen letölthető.

 
 

A helyhez kötött légszennyező források levegőtisztaság-védelmi alapbejelentése (LAL)
2007.07.22

Minden adatlapot két példányban töltöttünk fel, az elektronikusan is kitölthető változatnál zárójelben feltüntettük ezt a lehetőséget, egyéb jelzés hiányában nyomtatás után kézzel lehet kitölteni a lapot.

 
 

A helyhez kötött légszennyező források levegőtisztaság-védelmi éves adatainak bejelentése (LM)
2007.07.22

Az adatlapokat két példányban is feltöltöttük. Az elektronikusan kitölthető változatnál ezt zárójelben jelöltük, egyéb jelzés hiányában nyomtatás után kézzel lehet kitölteni a dokuentumot.

 
 

A hazai közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés emissziókatasztere a 2004. évre
2007.01.12

A közlekedési kataszter célja a hazai közlekedés legfontosabb alágazataiban üzemeltetett mozgó forrásokból, azaz közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés járműveitől származó légszennyező anyag kibocsátás meghatározása. A számítást a korábbi években kidolgozott 20 x 20 km méretű raszterekre, az ország összes megyéjére, megye-székhelyére, és az ország egész területére végrehajtották.

 
 

A levegőtisztaság-védelmi adatok számítógépes adathordozón történő bevallása
2006.06.19

A részleteket a kapcsolódó oldalon találja meg.

 
 

A Globális Környezetvédelmi Alap támogatásával megvalósuló „a metil-bromid felhasználás teljes megszüntetése az átmeneti gazdaságú országokban” projekt
2006.05.09

A publikáció anyaga a csatolt dokumentumban olvasható.

 
 

The PEP Clearing House honlapja
2006.01.05

The PEP Clearing House (Transport, Health and Environment Pan-European Programme) honlapja

 
 

Levegőminőségi Intézkedési Programok
2005.12.20

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, az Európai Unió jogszabályaival harmonizált 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 7§. (7) bekezdése előírja, hogy azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket, az illetékes környezetvédelmi hatóságnak intézkedési programo(ka)t kell készítenie. A levegőtisztaság-védelmi intézkedési programot a környezetvédelmi hatóság az érdekelt közegészségügyi és közlekedési hatóságok, valamint a települési önkormányzatok jegyzőjének szakhatósági közreműködésével készíti el és hozza nyilvánosságra. A program végrehajtását a környezetvédelmi hatóság irányítja.