NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
Magyarország részt vehet a verespataki bányanyitás engedélyezési eljárásában
2005-02-02 14:54:33
A Rosia Montana Gold Corporation képviselője az augusztus 28-i szegedi közmeghallgatáson átadta a környezeti hatástanulmány 9. fejezetének magyar fordítását, amely nyomtatott formában a Zöld Pont Szolgálatról korlátozott példányszámban elvihető. A közönségszolgálati irodában a teljes környezeti hatástanulmány nyomtatott, angol nyelvű változata megtekinthető. A fordítás itt olvasható! A környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban továbbra is észrevételek tehetők, melyeket elektronikusan legkésőbb szeptember 28-ig, levélben legkésőbb szeptember 25-én történő postára adással kérünk eljuttatni a minisztérium címére. 2006. szeptember 11.
---------------------------------------------------------------------Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium továbbra is úgy véli, hogy a tervezett aranybánya projekt komoly környezeti kockázatot jelent

Közlemény

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja nem változott: továbbra is határozottan ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását és úgy véli, hogy az elkészült hatástanulmány alábecsüli a projekt komoly környezeti kockázatait.

Nagyra értékeli viszont, hogy a román környezetvédelmi hatóságok a nemzetközi szabályokat betartva biztosítják a nyilvánosság és a magyar fél részvételét a verespataki beruházás környezeti hatásainak vizsgálatában.
A KvVM szakértői szerint ugyanakkor a beruházó által készített hatástanulmány ellentmondásokat és bizonytalanságokat tartalmaz, nem kellően tárja fel a lehetséges problémákat. Az 5000 oldalnyi dokumentum gazdag ugyan technikai részletekben, de a kockázatokat alábecsüli, azokra valószínűtlen meghatározásokat alkalmaz, melyek alig adnak alapot a tudományos igényű elemzésnek.

A Verespatakon megvalósítani szándékozott hatalmas felszíni aranybányászati tevékenység során a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú zagyot felszíni tározókba vezetnék. Az országhatáron átterjedő káros környezeti hatás csak havária esetén érheti Magyarországot, ahogy 2000-ben a tiszai ciánszennyezésnél történt egy felhőszakadás után a töltésszakadásnál. Hasonló katasztrófa esetén a szennyezés román területen okozna hatalmas szennyezést a vizekben, és kb. 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen kb. 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza magyarországi szakaszát.

Mivel a verespataki bányanyitás országhatáron átterjedő környezeti kockázatokat hordoz, az u.n. Espooi egyezmény lehetővé teszi a szomszédos országok részvételét az engedélyezési eljárásban. Így a magyar lakosság is tájékozódhat és kifejtheti véleményét a beruházással, illetve annak környezeti hatásaival kapcsolatban. A román hatóságoknak figyelembe kell venni ezt a véleményt is a tevékenység engedélyezéséről való döntésben.

A nyilvános lakossági fórum célja, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció és szóbeli kiegészítés alapján az érdeklődők tájékozódni tudjanak a tervezett beruházásról, annak magyar területre átterjedő esetleges hatásairól, ezzel kapcsolatban a román szakértőknek kérdéseket tehessenek fel, illetve hangot adjanak véleményüknek. Ennek elősegítésére a KvVM magyarra fordíttatta a dokumentáció határon átterjedő környezeti kockázatokról szóló fejezetét és a jogi előírásoknak megfelelően elérhetővé tette román és angol nyelven az átadott teljes anyagot bárki számára.

A magyar hatásvizsgálati szabályozásnak megfelelően a KvVM a nyilvános magyarországi fórumon (közmeghallgatáson) való részvételre felkérte a román fél képviselőit, majd a civil zöld szervezetek igénye alapján egy második fórumon való részvételüket is kérte. A román fél vállalta ezt is, így augusztus 28-án Szegeden, augusztus 29-én pedig Budapesten lesz meghallgatás. (Szegeden 16 órakor az egyetem Tanulmányi és Információs Központjában, Budapesten pedig másnap szintén 16 órakor a Műegyetemen.)

A két magyarországi és a 14 romániai közmeghallgatás tapasztalatait valamint a magyar fél által átadott szakértői véleményt is figyelembe véve a román fél dönthet majd, hogy elegendő-e ez a végső döntése meghozatalához, vagy visszaküldi a beruházónak a hatástanulmányt további kiegészítés céljából.

Előzetes magyar észrevételek a tervezett verespataki bányanyitás környezeti hatástanulmányával (KHT) kapcsolatban

1.Általánosságban:
- A jelentős terjedelmű anyag nem ad objektív képet a tervezett beruházás környezeti hatásairól. A beruházó részére átadott ún. „scoping list”-ben feltett kérdésekre sem ad kielégítő választ, pl. hiányzik az alapállapot felmérés, hiányzik a „zéró alternatíva”, azaz annak vizsgálata, hogy a beruházás elmaradása esetén milyen következmények várhatók, stb.
- A dokumentáció véleményünk szerint elfogult és gyakorlatilag csak pozitív hangvételű értékelés, ugyanakkor ellentmondásokat, bizonytalanságokat tartalmaz, nem kellő mértékben tárja fel a lehetséges problémákat, negatív következményeket.
- Az egész anyagra jellemző, hogy a kockázatokra „igen alacsony valószínűségű” vagy a „nagyon valószínűtlen” meghatározásokat alkalmaz, ami nem felel meg semmilyen tudományos szemléletnek, különösen akkor, ha arra alapozva vonják le a legfontosabb végkövetkeztetéseket. Ezeket az állításokat konkrét értékekkel, modellezéssel, valószínűségi számításokkal kell alátámasztani.
- A részünkre átadott angol nyelvű anyag fordításának minősége kifogásolható, hiányos sok esetben a táblázatok, térképek és ábrák jelmagyarázata az angol változatban is román nyelvű. Egyes táblázatokban, illetve diagrammokban nincsenek feltüntetve a dimenziók, így értelmezhetetlenek.
- A kockázatokkal és lehetséges károkkal kapcsolatos definíciók is hiányosak, illetve életszerűtlenek, ami megnehezíti a projekt reális körülményeire való alkalmazhatóságukat.
- Néhány fejezet szerzője nincs feltüntetve. A megnevezetteknél kérdéses, hogy rendelkeznek-e megfelelő referenciákkal, jogosultak-e környezeti hatástanulmány elkészítésére, mivel nem szerepelnek a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jegyzékében.
- A KHT egyes megállapításait alátámasztó, illetve megerősítő mérési adatok mennyisége nem elegendő, elavult, hiányos vagy nem tekinthető reprezentatívnak, pl. a biodiverzitásra vonatkozó mintavételezési időszakok.
- Nem kielégítő a bezárást követő környezeti rehabilitációra vonatkozó terv.
- A KHT-ban szereplő adatok nagy része pontatlan (pl. a Maros magyarországi szakaszát 20 km-nek adja meg).
- A cianid-használat alternatívái nem kerültek vizsgálatra.

2.Meteorológiai vizsgálat:
- Az extrém időjárási jelenségek vizsgálata nem kielégítő, hiányzik a rendkívüli intenzitású lokális csapadékok lehetséges hatásainak felmérése.
- A várható hőmérsékleti viszonyok nincsenek megfelelően figyelembe véve (pl. havi átlaghőmérsékletek jelentősége a cianid bomlási folyamat során, felszíni csővezetékek fagyás-veszélye).

3. Monitoring rendszer:
- A KHT-ból hiányzik egy olyan monitoring rendszer kiépítésének szükségessége, amely átfogó és folyamatos adatokat szolgáltat, illetve esetleges havária, vagy határérték túllépés esetén azonnal jelez egy központi állomásnak.
- A Vészhelyzet Készültségi és Szennyezőanyag Kiömlés-Baleset Kárelhárítási Tervnek (Emergency Preparedness and Spill Contingency Plan) tartalmaznia kellene egy szennyezőanyag terjedés előrejelző-riasztó rendszert a felszíni vizekben történő terjedés útvonalaira.
- További vizsgálatok szükségesek az üledékben esetlegesen felhalmozódó szennyező/mérgező anyagokkal kapcsolatban, bővíteni kell a Víz Keretirányelv szempontrendszerének megfelelő ökológiai vizsgálatok körét.

4. Környezeti hatások
- Kiegészítendő a technológia során felhasznált vegyi anyagok, üzemanyagok, robbanóanyagok listája, azok pontos anyagmérlege stb.
- A cianid mérleg kétséges, nincs adekvát módon meghatározva a levegőbe disszociált, a zagyba kerülő és a kibocsátott mennyiség a beérkezőhöz viszonyítva.
- A toxikus aeroszolok terjedésének és a „cianidos eső” kialakulásának veszélye nincs kellőképpen figyelembe véve.
- Ez a KHT nem adott, mert nem is adhatott a megfelelő vízminőségi folyó modellek hiányában, megfelelő választ a vizekben potenciálisan okozható környezeti hatásról és így vízi-környezetet érő hatások értékelése csak nagyon erős kritikával fogadható el.
- A teljes érintett vízfolyás-rendszerre vonatkozóan részletes (hitelesített és igazolt) szennyezőanyag terjedési modell vizsgálatot kell végezni bármilyen kicsi valószínűségű esemény bekövezését feltételezve, ami közrejátszhat abban, hogy a zagytározóban üzemi körülmények között lévő anyag egy része a felszíni vízbe jut. Továbbá el kell végezni a baleseti valószínűségek részletes elemzését, szoros kapcsolatban az éghajlat változási szcenáriókkal, mindezek összefoglaló táblázatos értékelésével.

5. Vészhelyzetek:
- Szükséges lenne kidolgozni egy részletes, elsősorban a felszíni vizek védelmét szolgáló havária-tervet.
- Vizsgálni kell a határon átterjedő szennyezés védett természeti értékekre gyakorolt hatását (elsősorban a Körös-Maros N.P.).
- Nem kielégítő és nincs megbízhatóan alátámasztva a természeti katasztrófákból eredő vészhelyzetek kialakulásával foglalkozó fejezet.
- Veszély-tényezők (hazard) ismertetésénél fel kell tüntetni a nagyságrendeket érzékeltető mutatókat (a vízépítési gyakorlatban, ill. a földrengések esetében ezt az előfordulási valószínűség és a vele arányban álló magnitúdó jellemzi).
- A mértékadó terhelések becslésénél abból kell kiindulni, hogy a mintegy 20 (felszámolással együtt 30) éves építési/üzemeltetési időszak során milyen ritkább előfordulási valószínűségű extrém terhelések (csapadék, földrengés) veendők figyelembe és azok milyen baleseti szcenáriókkal társítva hozhatnak létre valós kockázatokat.
- Más módon veendők figyelembe a vegyi-anyagok kezelésével összefüggő technológiai kockázatok, amikor a veszélyhelyzeteket nem természeti események, hanem emberi hiba, gondatlanság, vagy tervezési/kivitelezési/anyagminőségi elégtelenség okozza.
- Nincs bemutatva a közúton/vasúton történő cianid szállítás biztonsága (nem megfelelő minőségű utak – főleg a téli és tavaszi időszakban.
- A dokumentáció nem tartalmaz adatokat olyan szállítójárművel kapcsolatos baleseti kockázatok azonosítására, illetve kiküszöbölésére, amikor a szállítójármű közvetlenül vízfolyásba esik és esetleg több órán keresztül még csak információ sincs a történtekről (ld. Kumtor incidens, Kirgizisztán).
- A határokon átterjedő hatásokat vizsgáló 10. fejezetben több helyen hibásan helyi hatásként értékelnek olyan eseményeket, amelyeknek potenciálisan tovább terjedő hatása van. Például a zagytározó gátján átszivárgó vízzel a felszíni vízbe esetleg kijutó cianid hatását helyi hatásként értékeli.

6. Zagytározókkal (TMF) kapcsolatos kérdések:
- A TMF területére vonatkozóan nem áll rendelkezésre geológiai - geotechnikai keresztszelvény.
- Hitelt érdemlően igazolni kell, hogy a talaj megfelelően, a vízzáróság eléréséig tömöríthető, indokolni kell miért nem szükséges műszaki védelem kialakítása a zagytározó területén.
- A szeizmikus veszélyt nem elegendő 17 évre vizsgálni, a TMF a bánya bezárása után is fennmarad.
- A Corna völgybe tervezett tározótér mellett nincs előirányozva tartalék tározótér létesítése, ahová üzemzavar vagy veszélyhelyzet esetén a folyamatosan érkező zagymennyiség átirányítható lenne , indokolni szükséges, hogy miért.
- Hiányzik egy megfelelő köbtartalmú alvízi vésztározó is arra az esetre, ha a gát meghibásodása (túlfolyás, földrengés, vagy egyéb állékonysági probléma okán) következne be.
- A zagy fajsúlyára vonatkozó adatok hipotetikusak, a táblázatban eltérő értékek szerepelnek.
- Csak a 45%-os víztartalmú zagy átszivattyúzását vették figyelembe, hiányzik a magasabb koncentrációjú – biztonságosabb – alternatívára vonatkozó számítás.
- A Corna völgy egy vetődés zónájában helyezkedik el, amely nem lett kellőképpen megkutatva a gát hosszú távú állékonysága, a talaj jellegzetes kondíciója és a TMF aljzatának vízzáró képessége szempontjából.
- A multifunkciós gát építése indokolttá teszi annak bizonyítását, hogy a gát agyagmagját olyan anyagból készítik, amely nem ázhat át, nem duzzad, nem csúszik meg és a nyomás semmilyen változását nem idézi elő. A gát extrém magasságára és a tárolt anyag mennyiségére való tekintettel legalább modellkísérlettel, illetve számítással igazolni kell az állékonyságot.
- A gát fenntartására és monitoringjára vonatkozó tervet pótolni szükséges.
- Vizsgálni szükséges, hogy kritikus csapadék-terhelés esetén – amikor az övcsatornák által felfogott „külvizek” betörésével is számolni kell (amiatt, hogy az övcsatornákat nem a lehetséges maximális csapadék elvezetésére méretezik) – nem keletkezhet-e mégis túlfolyás, ami a gát meghibásodását idézheti elő.

7. Pénzügyi biztosítékok:
- A bányabezárásra előirányzott költségek irreálisan alacsonyak.
- A 2004/35/EK irányelv szerinti felelősségvállalásra nem képesek – a tanulmány alapján.
- A TMF működének anyagi garanciái nem biztosítottak.
- Hiányzik a javasolt tevékenységre vonatkozó felelősség-biztosítás lehetőségének leírása.
- A revitalizáció lehetőségét a tanulmány szerint a legjobb rendelkezésre álló technika (BAT) alapú külszíni bányaművelés teremtheti meg, „de a hatóságok döntésétől függ annak megvalósíthatósága”. Ez a beruházó által a román hatóságoknak címzett üzenet azt sugalmazza, mintha a rehabilitációs költségek nem a projekt költségvetését terhelnék.
- Nincs megfelelő anyagi biztosíték vészhelyzetekre.
- A KHT nem tesz javaslatot az esetleg előforduló legnagyobb baleset következményeinek elhárítására, az eredeti állapot visszaállítására szolgáló anyagi bázis letétbe helyezése.

8. Egyéb észrevételek:
- Az Európai Unió „Habitat” irányelve (92/43/EK irányelv) alapján szigorúan védett fajok találhatók a területen.
- A biodiverzitással foglalkozó fejezetben nincsenek felsorolva a növényfajok.
- A felsorolt fajok esetében hiányzik azok elterjedési területére, egyedszámára és eloszlására vonatkozó információ.
- Szükséges a környezetbe kerülő szennyeződés egészségkárosító hatásának vizsgálata és értékelése.
- Az 1993/31/EK irányelv több előírását sem tartják be, pl. nincs biztosíték a környezeti és egészségügyi problémák kezelésére.


2006. augusztus 28.

---------------------------------------------------------------------MEGHÍVÓ

A ROMÁNIAI VERESPATAKION TERVEZETT ARANYBÁNYA BERUHÁZÁSRÓL SZÓLÓ,
A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLTAL SZERVEZETT NYILVÁNOS KÖZMEGHALLGATÁSOKRA

Az Országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ egyezmény (Espooi egyezmény) biztosította lehetőség alapján Magyarország élni kíván azzal a jogával, hogy részt vesz a román fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában és véleményt ad a tervezett beruházásról. A Verespatakon megvalósítani szándékozott hatalmas felszíni aranybányászati tevékenység során a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú meddőt felszíni tározókba vezetnék. Az országhatáron átterjedő káros környezeti hatás csak havária esetén érheti Magyarországot, amely akár hasonló is lehet ahhoz a ciánszennyezéshez, amit a Nagybányán 2000-ben történt gátszakadás okozott a Tiszán. Katasztrófa esetén a szennyezés román területen kb. 400 kilométert haladva a Maros folyón éri el a magyar határt, amelytől számítva összesen kb. 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza magyarországi szakaszát.
Mivel a verespataki bányanyitás magában hordozza mindazokat a környezeti kockázatokat, amelyek a nagybányai katasztrófát okozták, az Espooi egyezmény lehetővé teszi az érintett magyar hatóságok és nyilvánosság részvételét a román környezeti hatásvizsgálati eljárásban: tájékozódhatnak és kifejthetik véleményüket a beruházással, illetve annak környezeti hatásaival kapcsolatban. A román hatóságoknak figyelembe kell venni ezt a véleményt a tevékenység engedélyezéséről való döntésben.
A nyilvános lakossági fórum célja, hogy a román környezeti hatásvizsgálat alapján minden érdeklődő tájékozódni tudjon a tervezett beruházásról, annak magyar területre átterjedő esetleges hatásairól, ezzel kapcsolatban a román szakértőknek kérdéseket tehessen fel, illetve hangot adjon véleményének.

A Közmeghallgatások időpontjai:
2006. augusztus 28., hétfő 16.00 óra, Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ, 6722 Szeged, Ady tér 10.

2006. augusztus 29., kedd 16.00 óra, BME Informatikai Épület, Kozma László, IB 028-as terem), 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 2.



2006. augusztus 15.

---------------------------------------------------------------------

Tisztelt érdeklődők!

A verespataki bányaberuházással kapcsolatos nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében augusztus 28-án Szegeden nyilvános fórum kerül megrendezésre.

2006. augusztus 1.

---------------------------------------------------------------------

A Rosia Montana Gold Corporation által beadott tanulmány 10. fejezetének (Országhatáron Átterjedő Környezeti Hatások) magyar nyelvű fordítása itt olvasható.

2006. július 13.

---------------------------------------------------------------------

A verespataki bánya ügyében a Rosia Montana Gold Corporation által beadott tanulmány az alábbi linkre kattintva tölthető le.

2006. július 3.

---------------------------------------------------------------------

Tisztelt olvasóink!

Hétfőtől honlapunkon is olvasható a Rosia Montana Gold Corporation által benyújtott tanulmány angol változata.

2006. június 30.

-----------------------------------------------------------------

Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter levélben tájékoztatta Persányi Miklóst arról, hogy a Rosia Montana Gold Corporation beadta tanulmányát a verespataki bányaberuházással kapcsolatban. A dokumentumot a román fél CD-n is elküldte Magyarországnak, ennek fordítása körülbelül két hét múlva várható. A tanulmány magyar fordítását honlapunkon is közzétesszük.

A KvVM a közeljövőben lakossági fórumot kíván szervezni az ügy kapcsán.

A román környezetvédelmi minisztérium 2006. augusztus 30-ig várja az észrevételeket.

2006. június 15.
---------------------------------------------------------------------

A román Környezet- és Vízügyi Minisztérium arról szóló értesítését, hogy Magyarország részt vehet az Espooi egyezménynek megfelelően a verespataki (Rosia Montana) bányanyitás engedélyezési eljárásában, a román Külügyminisztérium diplomáciai jegyzék formájában adta át a bukaresti magyar nagykövetségnek 2005. január 11-én.

Az értesítés szerint a romániai eljárásban a kérelmezőnek egy, a beruházást bemutató jelentést kell benyújtani az illetékes hatóságnak, ami ez alapján meghatározza a környezeti hatásvizsgálati jelentés tartalmi követelményeit. A tartalmi követelményeket a román hatóság megküldi Magyarországnak, ha a magyar fél részt kíván venni az eljárásban. A tartalmi követelmények alapján a kérelmező lefolytatja a környezeti hatásvizsgálatot és elkészíti a környezeti hatásvizsgálati jelentést. Az esetlegesen országhatáron átterjedő hatásokkal, a hatások megelőzését, csökkentését szolgáló részletes intézkedésekkel is e jelentésnek kell foglalkoznia. A kérelmező a hatásvizsgálati jelentést benyújtja az illetékes hatóságnak.

A beruházást leíró jelentés szerint a magyar szempontból különösen fontos környezetbiztonsági kérdésekre is a környezeti hatásvizsgálati jelentésben fognak részletesen kitérni. Így a vészhelyzetek és a zagytároló létesítmény kezelésére külön tervek készülnek, amit független szakértői csoportokkal kívánnak véleményeztetni.
Az illetékes hatóság a környezeti hatásvizsgálati jelentést áttekinti, konzultációkat folytat a nyilvánossággal, az Espooi egyezmény szerint résztvevő más országokkal, kiegészítéseket, változtatásokat kérhet, majd - a kapott észrevételeket is mérlegelve - dönt. A végső döntéshozó ez esetben a román kormány.
Az eljárást a román hatóságok mintegy másfél évre - ezen belül a környezeti hatásvizsgálati jelentés nyilvános megvitatását 2005 májusára, a hatásvizsgálaton alapuló döntés meghozatalát 2006 júniusára - tervezik.

Románia az értesítéssel hivatalosan megadta a lehetőséget Magyarországnak, hogy az országhatáron esetelegesen átterjedő környezeti hatások elkerülésére az Espooi egyezmény szerint részt vehessen az eljárásban. Az értesítésre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium készíti a hivatalos választ, ami a már korábban is többször jelzett magyar részvételi szándékot erősíti meg, s evvel megkezdődhet az eljárásban való magyar részvétel.

Az egyezmény szerinti eljárás lefolytatása általánosan azt biztosítja Magyarország számára, hogy észrevételeket tehessen a tervezett tevékenységre, megkapja a román eljárás szerinti környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, amelyre szintén észrevételeket tehet, majd konzultációkba bocsátkozhat a román féllel a környezeti hatásokról, azok csökkentéséről vagy kiküszöböléséről, illetve a monitorozásról. A tevékenységről való döntésnél az illetékes hatóságnak az észrevételeket és a konzultációk kimenetét is számításba kell vennie. Döntéséről az indokokkal együtt tájékoztatnia kell az érintett országokat.

További részletek a kapcsolódó anyagok között olvashatóak.

A csatolt fájlok listáját folyamatosan frissítjük.

Csatlakozó dokumentumok