NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
A hulladékgazdálkodás új dimenziói
2003-08-14 15:44:00
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2003. augusztus 14-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormány augusztus 6-án elfogadta a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletet. A hulladékgazdálkodási törvény az önkormányzatok hatáskörébe utalja a hulladékgazdálkodási feladatok ellátását, a közszolgáltatás megszervezését, melynek egyik pillére a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése. Szólt arról is, hogy uj, regionális lerakó vagy égető beruházásának támogatása csak a komplex begyűjtést megvalósító rendszerekhez kapcsolva, a begyűjtő-körzetben lévő régi lerakók bezárásával és rekultiválásával lesz lehetséges.
A hulladékgazdálkodási törvény alapján a környezetvédelmi felügyelőségek elkészítették a 7 statisztikai tervezési régióra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási terveket. A regionális tervek miniszteri rendelettel történő kihirdetése szeptember első felében várható. A kihirdetésüket követő 270 napon belül kell kidolgozniuk a települési önkormányzatoknak a helyi hulladékgazdálkodási tervüket.

A különböző szintű tervek rendszert alkotnak, melyek a hulladékgazdálkodási tevékenység összehangolását szolgálják. Mivel a tervezés során a településeken fel kell mérni a hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetét, így hamarosan átfogó, részletes képet kapunk az elvégzendő feladatokról, valamint azok megoldásának fontossági sorrendjéről.

A települési szilárd hulladék kezelésére az Országos Hulladékgazdálkodási Terv az EU- követelményekkel összhangban az alábbi főbb célokat tűzi ki:


  • a rendszeres, szervezett hulladékgyűjtés megvalósulását Magyarország minden településén;

  • a települési hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetését minél több településen;

  • a lerakással ártalmatlanított, biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiség 35 százalékra csökkentését 2014-ig;

  • regionális gyűjtő-szállító körzetek és a kapcsolódó hasznosító, illetve ártalmatlanító létesítmények kiépítését az ország egész területén, melyek megvalósítását komplex gyűjtő-kezelő rendszerek kialakításával lehet - és kell - megoldani. A komplex létesítményeket az EU a csatlakozás előtt az ISPA-alapból, a csatlakozás után a Kohéziós Alapból támogatja.


A komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek
A települési hulladékban található hasznosítható anyagok (papír, fém, üveg, műanyag, stb.), továbbá a lerakóban nem elhelyezhető hulladékok (csomagolóanyagok, biológiailag bomló szerves anyagok, gumi stb.) hasznosítása, valamint a szelektív gyűjtés utáni maradék hulladék műszakilag megfelelő, ellenőrzött körülmények között történő lerakása komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítását igényli.

A 2000. évi adatok szerint az országban keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 4,6 millió tonna, amelynek 2/3-a származik a háztartásokból. Ebből a szervezetten begyűjtött és kezelt hulladék mennyisége 4,1 millió tonna/év (90 %), ami jelentős javulás. Ezzel együtt a települési szilárd hulladék jellemző kezelési módja ma is a lerakás, a begyűjtött mennyiség 85 százaléka kerül a lerakókba.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint el kell érni, hogy az országban legfeljebb 100 lerakó, illetve maximum 6, az egyes régiók nagyvárosai körzetében megvalósuló égető köré szerveződött komplex kezelő rendszerek jöjjenek létre.
Új, regionális lerakó vagy égető beruházásának támogatása csak a komplex begyűjtést megvalósító rendszerekhez kapcsolva, a begyűjtő-körzetben lévő régi lerakók bezárásával és rekultiválásával lesz lehetséges.

A komplex regionális kezelő rendszer legfőbb létesítményei a szelektív gyűjtéshez kapcsolódó utóválogató-művek, a szállítási költségeket csökkentő átrakóállomások, a biohulladék kezelését szolgáló komposztáló telepek és végül a maradék hulladék biztonságos ártalmatlanítását szolgáló lerakóhelyek vagy égetőművek.
A rendszerek létrehozásával az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének jelentős mértékű csökkenése várható. Hosszú távú cél, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön a lerakókba.
Az ISPA program keretében tervezett komplex rendszerek ma már az ország több mint egyharmadát lefedik. Lehetőség szerintl kell érni, hogy 2009. végéig az ISPA, illetve a belépést követően a Kohéziós Alap és a Strukturális Alap által finanszírozott programokkal való lefedettség 100 százalékos legyen.

A helyzet ma
Egy 2001-től 2003. január végéig tartó, Phare-felmérés adatai szerint egy évvel ezelőtt 1367 lerakó üzemelt Magyarországon, amelyek legnagyobb része egyáltalán nem rendelkezik műszaki védelemmel, 1300 bezárt, elhagyott lerakót találtak.

A jelenleg is üzemelő lerakók közül 42 rendelkezik megfelelő kapacitással és kiépítettséggel is ahhoz, hogy 2009-et követően is működhessen. 1189 lerakó üzemeltetetését legkésőbb 2009-ben be kell szüntetni. A 2667 felmért lerakóból 620-at illegálisan használtak. A bezárt és nem kellően rekultivált lerakóhelyek száma eléri az 1250-et, melyek 10 millió tonna felhalmozott hulladékkal veszélyeztetik a környezetet.

EU források önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataihoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közeledtével egyre több szó esik azokról az uniós támogatási forrásokról, melyek a kelet-közép-európai országoknak az EU csatlakozáshoz történő felkészülését támogatják.
Az Európai Unió működésében a kohéziós céloknak kitüntetett jelentőségük van, a kohéziós politika az integráció regionális és szociális különbségeinek mérséklését szolgálja. Ma a közösségi kiadások több mint egyharmadát fordítják e célokra a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásain keresztül.

A regionális különbségek mérséklésére az Európai Unió a 2000-től kezdődően három előcsatlakozási alappal támogatja a tagjelölt közép-kelet európai országok felkészülését az Unióhoz való csatlakozásra, illetve a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap fogadására. Az 1990-ben indult Phare program továbbra is az intézményfejlesztés fő eszköze marad, kibővülve a gazdasági és szociális kohézió megteremtését célzó területfejlesztési projektek támogatásával. Új eszközként jelent meg a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogató ISPA valamint a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést szolgáló SAPARD. Az ISPA támogatást Magyarország csak a csatlakozás időpontjáig veheti igénybe, utána szerepét - nagyobb támogatási összeggel - a Kohéziós Alap veszi át.
A 2000-2006 közötti időszakra előirányzott környezetvédelmi ISPA támogatást, Magyarország - a 2003 áprilisában jóváhagyásra benyújtott szennyvízkezelési projektek jóváhagyását követően - teljes mértékben le fogja kötni.

Eredmények az ISPA területén
Az ISPA program indulása óta az Európai Bizottság eddig 23 hazai projekt támogatását hagyta jóvá. 2003 októberéig további 3 szennyvízkezelési projekt jóváhagyása várható, a 26 projekt a 2000 és a 2006 közötti 44 millió euró/év támogatáshoz jut.
Az EU csak komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszereket finanszíroz, amelyek a hulladéklerakón kívül magukban foglalják a szelektív gyűjtéshez szükséges létesítményeket, így a válogatóművek, komposztálók, átrakóállomások, hulladékudvarok, hulladékszigetek felállítását és a régi lerakók rekultivációját is
Az elmúlt években 12 hulladékgazdálkodási projekt kapott zöld jelzést, melyhez 176 millió euró (46 milliárd forint) EU támogatás érkezik. A projektek teljes beruházási költsége 294,5 millió euró (76,5 milliárd forint).
A 12 hulladékgazdálkodási projekt 1228 településen, 3,6 millió lakos számára biztosítja majd a hulladék korszerű elhelyezésének.

A Kohéziós Alap
A csatlakozást követően 2004-2006 között a Kohéziós Alapból hazánk hozzávetőleg 348 millió euróval (116 millió euró/év) számolhat. 2007-től, az Unió új költségvetésében Magyarország a Kohéziós Alapból előreláthatóan évi 38 euró/fő/év támogatásban részesülhet.
A Kohéziós Alap keretében a Közösség által nyújtott támogatás vissza nem térítendő segítségnyújtás formájában történik. A támogatás mértéke a költségek 80-85 százalékáig terjedhet. A társfinanszírozás a központi költségvetésből, önkormányzati hozzájárulásból és egyéb forrásokból biztosítható. Az önkormányzati hozzájárulás kötelező mértéke a költségek 10 százaléka.
A Kohéziós Alapból támogatható projektek minimális költségének el kell érniük a 10 millió eurót, a Strukturális Alapokból azonban a kisebb, regionális szemléletű projektek is finanszírozhatók.
A Kohéziós Alap keretében benyújtandó projektek kormányzati projektek, tehát a projektek benyújtásáért és végrehajtásáért a magyar állam vállal kötelezettséget, ugyanakkor a programokra elsősorban önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások pályázhatnak, végső kedvezményezettjei is e szervezetek.
A jelenlegi kohéziós stratégiában szereplő projektek becsült összköltsége 1,4 milliárd euró (364 milliárd forint), ebből az 5 hulladékgazdálkodási projekt 382 millió eurót (99,5 milliárd forintot) tesz ki.
A 12 ISPA- és az 5 Kohéziós Alap-projekt megvalósulásával 2214 település, 6 millió lakos hulladékának elhelyezése oldódik meg biztonságosan. Mindezt az a hozzávetőleg 680 millió eurónyi (177 milliárd forint) beruházás teszi lehetővé, amelynek több mint 50 százalékát várhatóan az uniós források fedezik.