NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
Az Európai Bizottság Munkacsoportja - Zajnak való kitettség vizsgálat (WG-AEN)
2004-06-14 10:17:22
2003 decemberében az Európai Bizottság zajnak való kitettséget vizsgáló Munkacsoportja elkészítette a „Gyakorlati Útmutató a Zajtérkép Készítéshez és a Zajnak Való Kitettség Vizsgálatához” (Útmutató) c. anyagot. Az Útmutató az a célja, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak és illetékes hatóságaiknak ahhoz, hogy elkezdjék a zajtérkép készítést, és előállítsák azokat az adatokat, amelyeket az Irányelv előír. Az Útmutató főleg az Irányelv azokat a követelményeit ismerteti, amelyeket a zajtérkép készítéséhez első körben, azaz 2007. június 30-ig szükséges teljesíteni.
Jelentős kihívást jelentette a Munkacsoport számára az Útmutatót készítésnél, hogy milyen mélységű iránymutatást adjon. A Munkacsoport megpróbálta megtalálni az egyensúlyt a konzisztens közösségi megközelítés iránti igény és a tagállamoknak az arra vonatkozó igénye között, hogy a zajtérképezésben a hazai sajátosságok érvényre jussanak.

Az Útmutató azokról az általános kérdésekről és speciális műszaki kihívásokról tartalmaz értekezést, amelyekkel a tagállamok az első körben elkészítendő zajtérképek megvalósításánál szembesülhetnek és ajánlásokat tartalmaz az ilyen témákkal és feladatokkal kapcsolatban. Számos technikai feladatra tartalmaz ajánlásokat eszközsorozatokat bemutatva.

Ez az Útmutató a dokumentum legelső verziója. A Munkacsoport felülvizsgált és bővített változatokat is kíván készíteni.

Ennek a cikknek három célja van. Először, felhívni a figyelmet az Útmutató létezésére, másodszor listát adni a tartalmáról, és harmadszor és egyben legfontosabbként véleményt kérni az Útmutatóban felmerült problémákról.

2. Az Útmutató tartalma

A 2. fejezetben a következő témák találhatók:

2.1. Stratégiai zajtérképek (és zajtérképezés)
2.2. Vizsgálati módszerek
2.3. A legmagasabb zajterhelésű homlokzatok
2.4. Vizsgálati pontok (rács felosztás, kontúrvonalak és visszaverődés)
2.5. A zajszintek lakóépületekhez való hozzárendelése
2.6. A lakosság lakóépületekhez való hozzárendelése
2.7. A zajszintek lakossághoz való hozzárendelése
2.8. Lakások
2.9. Lakásszám/lakóépület és lakosszám/lakás meghatározása
2.10. Agglomerációk
2.11. Térképezendő terület
2.12. Térképezendő területen kívüli terület
2.13. Főbb utak, vasutak, repülőterek melletti területek
2.14. Agglomeráción belüli háborítatlan területek és háborítatlan vidéki (nem beépített) térségek
2.15. Csendes homlokzatok
2.16. A zajkibocsátás szempontjából meghatározó év
2.17. Meteorológiai szempontból átlagos év
2.18. A zajtérkép felülvizsgálata
2.19. Zaj elleni speciális szigetelés
2.20. Intézkedési tervek

Az Útmutató harmadik fejezetében segédeszközök találhatók az Irányelv követelményei szerinti speciális feladatokhoz

Segédeszköz a zajforráshoz köthető bemenő adatokhoz
1. eszköz Közúti közlekedés forgalma
2. eszköz Átlagos forgalmi sebesség
3. eszköz A közúti forgalom összetétele
4. eszköz Vonatsebesség
5. eszköz Ipari zajforrások zajszintje

Segédeszköz a térképi bemenő adatokhoz
6. eszköz Épületmagasságok
7. eszköz Akadályok
8. eszköz Határok és gátak a telek modellen
9. eszköz Épületek és akadályok hangelnyelési tényezői

Segédeszköz a meteorológiai bemenő adatokhoz
10. eszköz A kedvező hangterjedési körülmények előfordulása
11. eszköz Páratartalom és hőmérséklet

Segédeszköz a demográfiai bemenő adatokhoz
12. eszköz A lakosszám hozzárendelése a lakóépületekhez
13. eszköz Lakásszám/lakóépület és lakosszám/lakás meghatározása

Segédeszköz egyéb témákhoz
14. eszköz Az agglomeráció meghatározása
15. eszköz Térképezendő terület
16. eszköz A térképezendő területen kívüli terület

3. Problémás témák azonosítása és megvitatása

Az Útmutató 2. fejezete ajánlásokat tartalmaz az Irányelv követelményeinek megfelelő zajtérképezés gyakorlati megvalósítására. Így sok problémás téma merült fel, ahol nehéz volt a választás a pontosság és a gyakorlatiasság között. Az Útmutatóra szívesen látunk észrevételeket mindenféle szempontból. A Munkacsoportot különösen érdekelnék azok a vélemények, amelyek a legnehezebb választásokra vonatkozó javaslatokkal és az Útmutató ajánlásaival kapcsolatosak.
A Munkacsoport véleménye szerint a legnehezebb kérdéseket az Útmutató következő részei tartalmazzák:

2.3. A legmagasabb zajterhelésű homlokzatok
2.4. Vizsgálati pontok
2.7. A zajszintek lakossághoz való hozzárendelése
2.14. Az agglomeráción belüli háborítatlan területek és háborítatlan vidéki (nem beépített) térségek

Az ezekkel kapcsolatos kérdések részletes magyarázatát az Útmutató fenti részei tartalmazzák, ami tömören az alábbiak szerint foglalható össze.

2.3. A legmagasabb zajterhelésű homlokzatok

Az Irányelv 1. sz. melléklete szerint, a legmagasabb zajterhelésű homlokzat az épületnek az adott zajforrással szemközti és ahhoz legközelebb elhelyezkedő külső falfelülete. Ez a definíció nem akusztikai megközelítésű, hanem a térbeli elhelyezkedést veszi alapul. Például ott, ahol egy épületet több út zajkibocsátása is terhel, előfordulhat, hogy a legmagasabb zajszint egy olyan homlokzatnál alakul ki, ami a szóban forgó utak közül egyikhez sem a legközelebb helyezkedik el és egyikkel sem szemközti. Ennek tisztázására az Útmutató akusztikai megközelítésű definició bevezetését javasolja, azaz: „a legterheltebb homlokzat: az a homlokzat, ami a vizsgált zajforrás típus (közúti zaj) által a legnagyobb zajterhelésnek van kitéve.”

2.4. Vizsgálati pontok

Ebben az esetben a nehézséget az okozza, hogy az Irányelv a vizsgálati pontra több különböző megfogalmazást ad. Az Útmutató ezeknek a megfogalmazásoknak mindegyikét felsorolja, ami a következőképpen foglalható össze:

(i) az 1. számú melléklet 1. pontja „a zajhatásnak leginkább kitett homlokzat felületnél”, a 6. sz. melléklet 1.5. pontja a „a zajhatásnak leginkább kitett homlokzaton” kifejezést használja,
(ii) ugyanakkor az Irányelv a 6. melléklet ugyanezen pontjában és a 2.5 pontban a csendes homlokzat vizsgálati pontjaként a „homlokzat előtt 2 m távolságban” helyet jelöli meg,
(iii) végül a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a rácspontokra a zajszintet azzal a céllal kell kiszámítani, hogy aztán zaj izovonalakat ezekből lehessen képezni.

Ehhez a problémához szorosan kapcsolódik a homlokzatról való visszaverődés kérdése. Amennyiben vizsgálati pont a zajhatásnak leginkább kitett homlokzaton van (i), akkor a homlokzat saját visszaverését nem kell figyelembe venni. A csendes homlokzat előtt 2 m-re lévő vizsgálati pont (ii) esetén nem egyértelmű, hogy a homlokzat visszaverő hatását figyelembe kell-e venni, vagy sem. A rácspontokra végzett számításnál (iii) – ami a jellegéből fakadóan nem köthető homlokzathoz – vagy az összes (a számítási módszer által lehetővé tett) visszaverődést, vagy a semmilyen visszaverődést (egyszerűsített számítási módszer) nem kellene figyelembe venni.

Ezeknek a problémának a megoldása az lehet, hogy háromféle számítási csomagot kell bevezetni, külön az (i), az (ii) és a (iii) estekre.

A háromféle számítási csomag bevezetéséből származó komplikációk és félreértések (ilyen helyzet különösen akkor állhat elő, amikor az eredményeket, amik néhány esetben ugyanannál a homlokzatnál különbözőek lehetnek, nem hozzáértők részre mutatják be) elkerülésére az Útmutató azt ajánlja, hogy a rácspontokra elvégzett számításnál az összes homlokzat visszaverődését vegyük figyelembe, de a lakásokban elő emberek kitettségének értékelésénél és a csendes homlokzatok meghatározásánál a zajterhelés mértékének megállapítására 3 dB-t vonjunk le a rácspontra számított zajszintből. Mindezzel együtt, az Útmutató csak akkor javasolja a bonyolultabb, különböző számítási csomag alapján készülő térképek bevezetését, ha ezeket minden egyes esetben alkalmazzuk.

2.7 A lakosságot érő zajterhelés mértkének megállapítása

Az épületek homlokzataira számított zajszintek a tömblakások esetében különböző értékeket mutathatnak az egyes homlokzatoknál. Amennyiben nem áll rendelkezésre pontos információ a lakások épületen belüli elhelyezkedéséről, akkor minden egyes zajszint sávra becsléssel kell meghatározni, hogy az épületen belül ezeknek hány ember van kitéve. Ha az előbbi helyzet fennáll, akkor, az Útmutató azt ajánlja, hogy minden egyes zajsávra becsüljük meg, hogy az épület felültének mekkora hányada (az épület homlokzatai felületének összegét) van az adott zajsávnak kitéve, és ezt követően feltételezzük azt, hogy a lakók ugyanolyan arányban vannak kitéve az adott zajterhelésnek, mint az épület felületének hányada. (Például, ha az épület felületének 40 %-a van kitéve egy adott sávba tartozó zajszintnek, akkor az feltételezhető, hogy a lakóknak is 40 %-a van kitéve ugyanennek a zajsávnak.)

2.14 Az agglomeráción belüli háborítatlan terület, háborítatlan vidéki térség

Egy másik téma, ami még mindig nagy problémát jelent, a háborítatlan vidéki térség és az agglomeráción belüli háborítatlan terület meghatározása. A Munkacsoport úgy véli, hogy további kutatásokra van szükség, mielőtt az ajánlásukat ezen a téren kialakítják (az Útmutató későbbi verziójában jelenik meg). Mindazonáltal a Munkacsoport szívesen vesz minden észrevételt, különösen azokkal az agglomeráción belüli csendes területekkel kapcsolatosan, amelyekre az Irányelv értelmében első körben, 2008-ig kell cselekvési tervet készíteni.

Felhívás

A Munkacsoport felhívást intéz mindenkihez, aki a témában érintett, hogy az Útmutató továbbfejlesztése érdekében, tegyen észrevételt az első változatra, különösen a cikk 3. pontjában tárgyalt problematikus kérdésekre. A zajtérképező szoftver fejlesztésével foglakozó szakemberektől leginkább az elérhető technikai megoldásokra – különös tekintettel a 2.4 pontban szereplő kérdésekkel kapcsolatosan – várjuk az észrevételeket.

Kérjük, hogy az észrevételeket az alábbi postacímre küldjék:

John Hinton
Environmental Protection Unit
Birmingham City Council
581 Tyburn Road
PO Box 5248
Birmingham B24 9RF
UK
Vagy elektronikusan a goodpracticeguide@dsl.pipex.com e-mail címre

A véleményezek megtételének határideje: 2004. szeptember 30.

Az idei évben kerül harmonizálásra a környezeti zaj kezelésről és értékeléséről szóló 49/2002/EK irányelv. Ez a közösségi joganyag zajtérképek és intézkedési tervek készítését írja elő bizonyos kritériumok szerinti nagyvárosi agglomerációkra és közlekedési létesítményekre. Az irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs feladatokat a tárca látja el.

Az EU tagállamaiban az irányelv átvétele érdekében eddig tett jogharmonizációs lépéseknél számos olyan kérdés került a felszínre, ami arra ösztönözte az Európai Unió Bizottságát, hogy egy útmutató kidolgozásával segítse a tagállamok munkáját. A Bizottság az útmutató első változatát „Good Practice Guide for Strategic Noise Mapping and the Production of Associated Data on Noise Exposure” címmel ez év májusában hozta nyilvánosságra. A dokumentum anyaga az alábbi web-oldalon érhető el: www.europa.eu.int/comm/environment/noise/home.