NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) álláspontja a Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető mű környezeti hatásairól
2008-11-06 17:50:44

Előzmények

Először 2006 tavaszán az osztrák, majd a magyar sajtóból lehetett értesülni arról, hogy a BEGAS nevű osztrák cég közvetlenül a magyar határ mellett, Szentgotthárdnál egy hulladékégető mű létesítését tervezi. A KvVM az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményére, az Espooi egyezményre hivatkozva már az első hírek megjelenésekor megtette a szükséges diplomáciai lépéseket. Először informális tájékoztatást kért az egyezmény osztrák kapcsolattartójától, majd hivatalos levélben is megkereste az osztrák környezetvédelmi minisztert jelezve, hogy Magyarország részt kíván venni a hulladékégető mű környezeti hatásvizsgálati eljárásában.

A Heiligenkreuzba tervezett 325 000 t/év kapacitású, nem veszélyes hulladék termikus kezelésére alkalmas hulladékégető nemzetközi környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárásában Magyarország 2007. májusától mint hatásviselő fél vesz részt.

A tervezett heiligenkreuzi hulladékégető mű környezeti hatástanulmányának koncepciójára vonatkozó hivatalos álláspontját a KvVM 2007. július 16-án küldte meg az illetékes osztrák hatóságnak. Ebben arra tett javaslatot, hogy milyen egyéb (a koncepcióban nem szereplő) környezetvédelmi kérdések vizsgálatára terjedjen még ki az elkészítendő környezeti hatástanulmány.

A tervezett beruházás környezeti hatástanulmányára vonatkozó - az Espooi egyezmény szerint összeállított észrevételeit, valamint a megkeresett magyar hatóságok véleményét tartalmazó - hivatalos magyar álláspontot, továbbá az érintett önkormányzatok és társadalmi szervezetek észrevételeit a KvVM 2008. március 26-án küldte meg a burgenlandi környezeti hatásvizsgálati hatóságnak, valamint az osztrák társminisztériumnak.

2008. május 14-én Szentgotthárdon nyilvános fórumra került sor a KvVM szervezésében, ahol a lakosság és a társadalmi szervezetek képviselői kifejthették észrevételeiket, és kérdéseket tehettek fel a beruházónak a hulladékégető környezeti hatásaival kapcsolatban. A nyilvános fórumról készült hangfelvételt DVD formájában 2008. május 19-én továbbítottuk a burgenlandi környezeti hatásvizsgálati hatóságnak.

A Burgenlandi Tartományi Kormányhivatal 2008. július 23-án küldte meg azokat a szakvéleményeket, amelyben felkért szakértők részletesen értékelték a tervezett hulladékégető környezeti hatástanulmányát.

2008. június 10-én szakértői, szeptember 18-án pedig hatósági szintű konzultációkra került sor a magyar és az osztrák fél között, az Espooi egyezmény szerint.

 

 

Összefoglaló megállapítások

A Burgenlandi tartományi kormány által felkért szakértők szakvéleményei és a konzultációk során több kérdés tisztázódott, a KvVM álláspontja azonban továbra is az, hogy a Szentgotthárd térségében megvalósuló fejlesztések esetén kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy a terület meglévő ökológiai, gazdasági és turisztikai potenciálja ne sérüljön, az ipari termelésre és természeti, környezeti értékeire alapozott célkitűzések békés egymás mellett élését biztosítani kell. Az eddigi tárgyalási és észrevételezési folyamatokban a KvVM már többször is részletesen kifejtette a tervezett beruházással kapcsolatos véleményét. A következőkben a legfontosabb megállapításokat összegezzük.

A környezeti hatástanulmány a hulladékégető mű telepítési alternatíváit nem vizsgálja, arra hivatkozva, hogy az égetőmű a szomszédos Lenzing Fibers Gmbh rosttermelő üzemének energiaellátását biztosítja. A dokumentáció ezáltal a létesítményt nem hulladékégetőnek, hanem erőműnek tekinti, ahol a felhasználás helyszínéhez köthető a tevékenység. A hulladék égetéssel történő ártalmatlanítását, illetve hasznosítását végző létesítmények telepítési helyszínének kiválasztásakor alapvető szempont a begyűjtési körzet elhelyezkedése, a kapcsolódó szállítási műveletek okozta környezetterhelés minimalizálása. A dokumentáció alapján Magyarország területéről nem történik hulladék beszállítás, ezért a telepítés határ közeli, azaz a gyűjtőkörzet szélső pontjában tervezett helye nem fogadható el.

Kétséges a hulladékégető által termelt teljes hőmennyiség gyártási folyamatokban történő felhasználása. A hatástanulmányból kitűnik, hogy e követelménynek nincsenek meg a feltételei, hiszen a hőfelesleg hasznosításához új üzemek betelepülése, vagy a magyar üzemek szerepvállalása szükséges. E mellett a Lenzing Fibers Gmbh nagymértékű kapacitásbővítésének, a tervezett rosttermelés mennyiségi felfutásának a bizonytalansága is rontja a gőztermelésben való hasznosításának az esélyeit. Ez ugyancsak megkérdőjelezi a hulladékégető telepítési helyének létjogosultságát, illetve a kapacitás nagyságát.

A „Levegő és Klíma, Immisszió” szakvélemény megállapítja, hogy a légszennyező anyagok maximális koncentrációi a kibocsátó forrástól kb. 500 m távolságra jelentkeznek. Ezáltal a kibocsátott légszennyező anyagok hatásterülete Ausztria területén belül marad. Magyar szakértői ellenőrző számítások (háromdimenziós Gauss féle terjedési modell segítségével) viszont azt mutatták, hogy a légszennyező anyagok maximális koncentrációi - átlagos meteorológiai viszonyok között - a kibocsátó forrástól jóval távolabb, kb. 3700 m távolságban alakulnak ki. Ezek alapján kijelenthető, hogy a hatásterület magyar területre is kiterjed.

Szentgotthárd város alap légszennyezettségének megítélése céljából, 2007-2008. év során végzett mérés eredményei alapján megállapítható, hogy a város szálló por (PM10) terhelése magas (17 esetben határértéket meghaladó mértékű), melyet a hulladékégetési tevékenység tovább fokozna. Ez különösen aggályos azért, mert a szentgotthárdi kistérség férfi népességének légzőszervi megbetegedések miatt bekövetkezett halálozása az országos szintnél jóval magasabb, csakúgy mint az aktív korú nők daganatos megbetegedések miatti halálozási aránya.

 
A hatástanulmány rögzíti, hogy a létesítmény kibocsátása csupán kis mértékben, az ún. elhanyagolhatósági kritériumon belül növeli a szálló por terheltséget. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az energiahatékonyság növelése újabb és újabb üzemek létesítését generálja. Így az új üzemek által kibocsátott szálló por (valamint komponensei) kibocsátásainak összegződése a város PM10 terhelésének fokozódásához, a határérték túllépések számának növekedéséhez vezet.

Az összesített szakvélemény „Táj és pihenés” fejezetének adott alapvető megállapításai, valamint a hatástanulmányt kiegészítő vizsgálati módszerei és eredményei (láthatósági elemzés, fotomontázsok) a kérdéskört az osztrák területen megfelelően értékelik. A magyar területek értékelése azonban hiányos a szakvéleményben, hiszen a magyar területről mindössze 1 db fotomontázs készült, holott a láthatósági elemzés alapján a „hatásterület” legalább fele Magyarországra esik. A szakértő által javasolt intézkedések (látványkendőző gát és fásítás) összességében csak részben (főként osztrák területen) hatásosak, és nem tudják általánosan javítani a létesítmény látványát, illetve csökkenteni a vizuális kapcsolatokat zavaró hatását. A szakértői következtetéssel ellentétben a tájra gyakorolt hatás, a hiányos értékelés ellenére is, a magyar területen egyértelműen jelentősnek és hátrányosnak ítélhető, a táj üdülőértékének tekintetében szintén hátrányos hatásról beszélhetünk.

Magyarország ezért továbbra is azt javasolja az osztrák engedélyező hatóságnak, hogy a tervezett formában ne fogadja el a beruházást. Amennyiben a tervezett beruházás elsődleges célja a Lenzing Fibers GmbH energiával való ellátása, akkor kérjük, vizsgálja felül az alkalmazni kívánt technológiát, az energiaigény szükségességét, a kapacitás mértékét, a máshonnan történő energia ellátás lehetőségét.  Amennyiben a tervezett beruházás fő céljának a hulladék ártalmatlanítását tekintik, akkor a tervezett hulladékégető mű telepítési helyének felülvizsgálatát, és a létesítmény egy környezetvédelmi szempontból optimális, a feldolgozásra szánt hulladék keletkezési helyéhez közelebbi telepítési helyen történő megvalósítását javasoljuk.