Az INSPIRE irányelv elsődlegesen a környezet állapotával szoros összefüggésben lévő adatok elérhetőségét, felhasználhatóságát hivatott biztosítani, ezért a tagállamok téradat-infrastruktúrájának összehangolását, összekapcsolását és szabványosítását tűzték ki célul.

Általánosságban elmondható, hogy az EU-ban a tagállamok által kezelt téradatok, még tagállamon belül is egymástól szeparáltak, számtalan esetben redundánsak, eltérő vetületi rendszerben készültek, ráadásul a metaadatok hiánya miatt nem is kereshetőek. Ezekből adódóan nehezen használhatóak és így sokszor előállítási költségük nem térül meg, értékük elvész.

Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2007. május 15-én lépett életbe. Az INSPIRE irányelv hazai jogrendbe való átültetése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításával, valamint ahhoz kapcsolódóan, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről szóló 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelettel és a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról szóló 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat módosításával történt meg.

A keretirányelv főbb alapelvei a következők:

• az adatokat egyszer kell gyűjteni és azon a szinten kell tárolni, ahol a tárolás a leghatékonyabban megoldható. (Ezzel elkerülhető lenne a redundancia és valamennyi felhasználó a hiteles adatokkal dolgozhatna. Továbbá a hatékony adattárolás miatt az adatok frissessége is garantálható lenne.)
• A térbeli adatokat a kormányzat egy szintjén kell gyűjteni és az összes szinttel meg kell osztani azokat. (Ezzel elősegítenék a kormányzati munka hatékonyságának javulását. Figyelembe kell vanni, hogy ez nem csak tagállami szintre, hanem a teljes EU-ra vonatkozó célkitűzés, tehát az EU-s kormányzati szervekkel ugyan úgy meg kell osztani az adatokat, mint a hazai intézményekkel.)
• A térbeli adatokanak olyan módon kell rendelkezésre állniuk, hogy azok ne hátráltassák a széleskörű felhasználhatóságot. (Itt elsősorban kereshetőséget, elérhetőséget, a formátumokat, vetületi rendszereket stb. kell figyelembe venni)
• biztosítani kell, hogy egyszerű legyen:
• megtalálni, hogy mely térbeli adatok állnak rendelkezésre,
• ellenőrizni, hogy valóban arra az adatra van-e szükség,
• megismerni, hogy milyen feltételekkel lehet azokat felhasználni.

Az INSPIRE több komponensből épül fel és több lépésben kerül bevezetésre, melyek az alábbiak:

I.   Metaadat
II.  Téradat készletek és szolgáltatások interoperabilitása
III. Hálózati szolgáltatások (keresés, betekintés, letöltés, transzformáció, lehívás)
IV. Adat és szolgáltatás megosztás (politika)
V.  Monitoringgal és jelentéssel kapcsolatos koordinációk és lépések

A keretirányelvben a különböző érintett téradat témákat is külön részekre bontották és különböző életbe lépési határidőt szabtak azoknak (a téradat témák felsorolását az irányelv I.-III. Melléklete tartalmazza).

I. melléklet: koordináta rendszerek; földrajzi rácsrendszerek; földrajzi nevek; közigazgatási határok; címek; földrészlet határok; közlekedési hálózatok; vízrajz; védett helyek.
II. melléklet: magasságmodellek; felszínborítás; ortofotók; földtan
III. melléklet: statisztikai egységek; épületek; talaj; földhasználat; emberi egészség és biztonság; közüzemi és közszolgáltatások; környezetvédelmi monitoring létesítmények; termelő és ipari létesítmények; mezőgazdasági és akvakultúra; népességeloszlás; területi zónák szabályozása; természeti kockázati zónák; légköri viszonyok; meteorológiai földrajzi jellemzők; oceanográfiai földrajzi jellemzők; tengeri régiók; bio-geográfiai régiók; élőhelyek és biotópok; a fajok eloszlása; energiaforrások; ásványi nyersanyagok.

Bővebb információt a http://inspire.jrc.ec.europa.eu/index.cfm címen talál.

Az első, 2010. évre vonatkozó országjelentést a csatolt dokumentumok tartalmazzák.