NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
Persányi Miklós az EU környezetvédelmi miniszterek találkozóján
2004-07-19 14:36:56
Az Európai Uniónak közös akcióprogramot kell kidolgoznia az összehangolt és eredményes árvízvédelem érdekében – javasolta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügy miniszter a hollandiai Maastrichtban, az EU környezetvédelmi minisztereinek hét végi informális találkozóján.
A holland EU Elnökség által rendezett eszmecserén az egyik fő téma az elmúlt években számos európai államot, köztük hazánkat sújtott áradások elleni hatékonyabb védekezés stratégiája volt.

Persányi Miklós vitaindító felszólalásában emlékeztetett arra,, hogy a pusztító árvizek az elmúlt évek tapasztalatai alapján szinte valamennyi országban emberéleteket és anyagi javakat fenyegettek. A szolidalítás és a kohézió uniós alapelvei egyaránt megkövetelik, hogy valamennyi uniós polgár egyaránt élvezhesse az élethez, az egészséghez és az anyagi biztonsághoz fűződő jogait. Ezért mielőbb szükséges a nagy európai folyók vízgyűjtő területeire kiterjedő közös, összehangolt árvízvédelmi programok kidolgozása és megvalósítása – mutatott rá.

E munkába a közösségen kívüli országokat is be kell vonni. Erre jó példa a Magyarország, valamint Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia-Montenegró részvételével 2001-ben létrehozott Tisza-fórum, amely a folyó vízgyűjtő területén lévő országok közös árvízvédelmi tervezőmunkájához ad keretet. Hasonló együttműködéssel lehetne megteremteni a Duna vízgyűjtő területét érintő programot – hangsúlyozta Persányi Miklós.

A miniszter beszámolt a Vásárhelyi tervről is, kiemelve, hogy a nagyszabású projekt újszerű módon, az árhullámok tározókba vezetésével teremti meg az árvízi biztonságot a Tisza mentén élők számára, s komplex módon, az infrastruktúra és az ökogazdálkodási feltételek javításával segíti az érintett lakosság hosszú távú megélhetését.

A miniszteri találkozó másik fő témájaként a résztvevők azt vitatták meg, hogy a környezetvédelmi ipar miként járulhat hozzá az EU versenyképességének javításához, új munkahelyek teremtéséhez a tagállamokban. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a környezetvédelem húzóágazattá válhat a kontinensen, elsősorban az anyag- és energiafelhasználás tekintetében hatékonyabb, korszerű technológiák bevetetésével, másrészt pedig a csekélyebb hulladék-mennyiséget „termelő” és a környezetet kevésbé szennyező kibocsátású üzemek fejlesztésével, elterjesztésével.

Ehhez nem csupán a kutatási és fejlesztési tevékenységet kell támogatni, hanem a már meglévő technológiák piaci bevezetéséhez szükséges a jelenleginél jobb feltételeket teremteni – állapították meg a tanácskozáson.

Persányi Miklós a magyar álláspontot kifejtve elengedhetetlennek minősítette az adórendszer olyan irányú fokozatos átalakítását, hogy az a természeti erőforrásokból többet használó, a környezetet jobban terhelő gazdasági tevékenység társadalmi költségeit fokozottabban fizettesse meg, a humán erőforrások javára.

Rámutatott, hogy az állam más módon is segítheti a környezetbarát technológiák elterjedését, például úgy, hogy a közbeszerzési eljárások során előnyben részesíti az ökológiailag előremutató, a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő pályázatokat.