NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
Tárgyalás a Novo Virjénél tervezett vízierőműről
2004-03-18 08:54:35
2004. február 9-én Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Stanko Nickkel, Horvátország Magyarországon akkreditált nagykövetével a Dráván, Novo Virjénél tervezett vízierőmű létesítéséről folyatott megbeszélést. A találkozót követő sajtótájékoztatón Persányi Miklós megerősítette az 1999-ben született, az erőmű megépítését ellenző magyar álláspontot. Stanco Nick elmondta, hogy jelen pillanatban Zágráb a környezeti hatásvizsgálatot készíti, amelyre néhány évet még várni kell. Szólt arról is, hogy hét-tíz éven belül biztosan nem kezdődik meg a mű építése.
A NOVO VIRJÉNÉL TERVEZETT VÍZIERŐMŰ LÉTESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS MAGYAR ÁLLÁSPONT

A magyar-horvát vízügyi kapcsolatokat egyrészről az 1988-ban Magyarország és Jugoszlávia között a Dráva folyó közös érdekű szakaszának hasznosításáról aláírt Dráva Egyezmény, másrészről az 1994-ben a magyar és a horvát kormány között létrejött a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseit szabályozó Határvízi Egyezmény rendezi.


A Dráva Egyezmény

A Dráva Egyezmény a közös vízlépcső-létesítmények létrehozási kereteinek megállapítására jött létre. Sarokpontja, hogy valamennyi létesítmény megvalósítását külön egyezmények aláírásához köti. A tervezett beruházás a Dráva Egyezmény hatálya alá esik (az egyezmény folyamkilométertől folyamkilométerig terjedően határozza meg a közös érdekeltségű szakaszt), Magyarország pedig a Dráva Egyezmény alapján külön megállapodást sem Jugoszláviával, sem a belőle kivált független Horvátországgal nem kötött.
A Dráva Egyezményt a jugoszláv-horvát jogutódlás nem érinti, mivel a két ország által 1996-ban aláírt Jogutódlási Jegyzőkönyv rögzítette az Egyezmény érvényességét.

A Határvízi Egyezmény

A Határvízi Egyezmény előírja a felek „egyetértését” új vízi létesítmények megvalósításához, a „vizek ésszerű, méltányos és környezetileg helytálló használatának” elősegítését, valamint a széleskörű konzultációt.
A 13. cikk megállapítja továbbá a mindkét ország által ratifikált, „a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló” Helsinki Egyezmény szerint felállított döntőbizottság illetékességét a határvizi egyezménnyel kapcsolatos viták eldöntésére.
Az egyezmény tehát feltételezi Magyarország hivatalos beleegyezését, melyet a magyar fél értelemszerűen nem tett meg. A beruházás egyoldalú megvalósítása megsértené a Határvízi Egyezményt, így a jogsértés megállapítására Magyarország végső soron a Helsinki Egyezmény szerinti döntőbizottsághoz fordulhat.

Európai közösségi jogi korlátok

Horvátország 2003-ban beterjesztett csatlakozási kérelmével kötelezettséget vállalt az európai közösségi jog fokozatos átvételére, így nem maradhat közömbös a közösségi jognak a tagállamok vízvédelmi, vízgazdálkodási és természetvédelmi kapcsolatát szabályozó normáival kapcsolatban sem.
A közösségi jog mind vízvédelmi, mind természetvédelmi szempontból korlátozza a tagállamok döntési szabadságát. A Víz Keretirányelv a felszíni vizek jó ökológiai állapotának fenntartását, illetve helyreállítását tartja szem előtt. A környezetvédelmi célokat az Élőhely Irányelv jelöli ki.

A Dráva magyarországi szakaszát övező térség szerepel a magyar Natura 2000 területek listáján és tartalmaz ún. kiemelt jelentőségű élőhelyeket is. Tekintettel a terület természeti értékeire, a Dráva-mente várhatóan szerepelni fog Horvátország nemzetközi preferenciák alapján elkészítendő listáján is. Másrészt a Natura 2000 területek védelme valamennyi tagállam közös felelőssége, mely Horvátország, mint leendő tagállam számára is kötelezettségekkel jár.

Az irányelv a természetformáló beruházásokra konkrét korlátozásokat is megállapít: védendő élőhelyeket megváltoztató projekteket csak kiemelkedő közérdek esetén, és csak megfelelő kompenzációs intézkedések mellett lehet megvalósítani. Kiemelt jelentőségű fajokat vagy élőhelyeket érintő beruházásokat – mint pl. a Dráva esetében – kizárólag polgári védelmi vagy közegészségügyi céllal, vagy az Európai Bizottság egyedi jóváhagyása mellett lehet megvalósítani.


Nemzetközi egyezmények, nemzetközi szokásjog

A nemzetközi jog egyéb, általános érvényű korlátokat is tartalmaz a határon átterjedő beruházásokkal kapcsolatban. A természeti erőforrások kiaknázásával kapcsolatos legfontosabb korlátozás, hogy az nem sértheti egyetlen más állam jogait sem, az ettől való eltérés maga után vonja a jogsértő állam nemzetközi jogi felelősségét. A Helsinki Egyezmény által lefektetett kötelezettség, hogy annak valamennyi érintett számára ésszerűnek és méltányosnak kell lennie. Egy folyó vízkészletének elvonása a Nemzetközi Bíróság gyakorlata szerint nem minősül ésszerű és méltányos használatnak. Mindebből ugyan nem vezethető le ab ovo tilalom, a beruházónak azonban külön megállapodás híján is figyelembe kell vennie a hatásviselő államnak az ésszerű és méltányos vízhasználathoz fűződő érdekét.

Az államokat a nemzetközi folyóvizek használata során szoros együttműködési és tájékoztatási kötelezettség is terheli. E beruházás kapcsán ez például az Espooi Egyezmény szerinti nemzetközi hatásvizsgálati eljárás lefolytatását jelenti. A hatásvizsgálati eljárás a magyar fél kezdeményezésére 2001. januárja óta van folyamatban. Megjegyzendő, hogy a horvát fél a magyar részvételi kérelmet késéssel, csak akkor fogadta be, amikor a horvát Környezeti Hatásvizsgálati Bizottság már elfogadásra javasolta a beruházást, ugyanakkor a magyar értesítést követően az engedélyezési eljárást felfüggesztették.

Összegzésül: a magyar álláspont szerint a kétoldalú megállapodások és a közösségi jog alapján Horvátország a Dráván vízierőművet jogszerűen csak Magyarország beleegyezése mellett építhet. Amennyiben Horvátország erre tekintet nélkül engedélyezi a beruházást, Magyarország a konzultációk sikertelensége esetén a Helsinki Egyezmény szerinti döntőbizottsághoz fordulhat.

Idézett irányelvek, egyezmények

Víz Keretirányelv - Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról.

Élőhely Irányelv - A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek valamint a vadon élő állatok és növények védelméről.

Helsinki Egyezmény - Egyezmény a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról, Helsinki, 1992. Horvátország ratifikálta: 1996. július 8.

Espooi Egyezmény - Egyezmény az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról, Espoo, 1991.