NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
Washingtoni egyezmény
2004-06-10 12:39:54
A világ legnagyobb természetvédelmi megállapodásának teljes neve Egyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, azaz CITES). A CITES 1973-ban jött létre 26 ország aláírásával. Előírásait azóta 137 állam fogadta el és hirdette ki, így ma már a világ 192 országa közül 163 Részes Fele az egyezménynek. Magyarország a megállapodáshoz 1985-ben csatlakozott.

Már az egyezmény nevéből is látható, hogy azoknak a fajoknak a védelmét tűzte ki céljául, melyeket a nemzetközi kereskedelem súlyosan veszélyeztet. A CITES a szokásosnál szélesebb körben értelmezi a “kereskedelem” fogalmát. Kereskedelemnek számít minden export, import, re-export illetve tengerről történő behozatal.

A vadon élő állat- és növényfajok fennmaradása szempontjából élőhelyük elvesztése után a velük folytatott nemzetközi kereskedelem jelenti a legnagyobb veszélyt. Ennek nagyságát jól érzékelteti az évente kereskedelmi forgalomba kerülő egyedek száma, ami eléri a 350 milliót és az „üzletágból” származó éves világpiaci bevétel nagysága (beleértve a legális és illegális kereskedelmet is), ami meghaladja a 159 milliárd USD-t.

Az illegális állat- és növénykereskedelem sajnálatos jövedelmezőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kábítószer kereskedelem mögött a második helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor a kábítószer kereskedelemmel ellentétben a büntetés általában jelentősen kisebb. Emiatt az állatok és növények illegális kereskedelme hatalmas üzletággá fejlődött és sokszor a kábítószer kereskedők szervezett hálózatán keresztül, vagy ahhoz hasonló csatornákon bonyolódik.

A nemzetközi kereskedelemben mind az élő állatok és növények, mind pedig azok részei, származékai (pl. elefántcsont, pézsmaszarvas pézsmamirigy váladéka, kaviár, hüllőbőrből készült táskák, faanyag) előfordulnak, ezért a CITES a hatálya alá tartozó fajok vonatkozásában azok – néhány speciális kivételtől eltekintve - minden felismerhető részére és származékára is kiterjesztette a védelmet. Erre azért volt szükség, mert a legtöbb esetben a fajokat nemcsak élő példányaik befogása, begyűjtése, hanem részeikkel, illetve a belőlük készített termékekkel folytatott világméretű kereskedelem is fenyegeti.

Az egyezmény hatálya alá közel 35.000 állat és növényfaj tartozik, melyeket veszélyeztetettségük alapján az alábbi 3 függelékbe sorolták be:

I. függelék

Ezen a függeléken azok a fajok szerepelnek, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt már a kipusztulás szélére kerültek. Közülük több fajnak már csak néhány tíz, vagy száz egyede él szabadon.
Ezek a legszigorúbban védettek, ezért az egyezmény kategorikusan tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet.
Így csak természetvédelmi célból engedélyezhető befogásuk, vadászatuk, az élő állatok, részeik, származékaik és a belőlük készített termékek, preparátumok exportja, importja és re-exportja is.

II. függelék

Ezen a listán felsorolt fajok szintén veszélyeztetettek a nagymértékű kereskedelem miatt, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben. Ahhoz, hogy vadon élő állományuk hosszú távon fennmaradjon, az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet. Ezek a fajok egy tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség (export kvóta) erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

III. függelék

Ezen a függeléken olyan fajok szerepelnek, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért a védelemhez nemzetközi segítséget igényel.

Tenyészetből származó egyedek

A CITES alapvető célja az egyes fajok természetben élő állományainak megőrzése. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy állatok esetében tenyészetekből, növények esetében mesterséges szaporításból származó egyedekkel történő kereskedelmet nem tiltja, csak ellenőrzi. Az egyezmény alapján fogságban szaporított állatnak kizárólag a legalább második generációs (F2) fogságban, tehát ellenőrzött körülmények között született egyedek tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy tenyésztettnek csak akkor lehet egy állatot tekinteni, ha annak már a szülei is fogságban születtek. Azt azonban, hogy egy adott egyed valóban ellenőrzött körülmények között született vagy jött létre, és valóban képes második generációs fogságban szaporított egyedek létrehozására, hitelt érdemlően bizonyítani kell. Ennek első lépése a tenyészetek nyilvántartásba vétele.

A fogságban szaporított példányok kereskedelmére az egyezmény bizonyos fokú mentességet biztosít. Az egyezmény kimondja, hogy az első függelékbe tartozó fajok igazoltan tenyészetből származó, második generációs egyedeivel kapcsolatban úgy kell eljárni, mintha azok a II. függelékbe tartoznának. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ezek a példányok forgalomba hozhatóak. I. függelékes fajok elsődlegesen kereskedelmi céllal azonban az erre a célra létrehozott, a CITES Nemzetközi Titkársága által nyilvántartásba vett és rendszeresen ellenőrzött tenyészetekből kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.