NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
Magyarország természeti értékei, környezetvédelme és az Európai Unió
2003-12-02 14:30:51
Természeti környezetünk és a hazai környezetvédelem szempontjából óriási jelentőségű az Európai Unióhoz való csatlakozás. Az ezzel járó hatások kétirányúak. Az ország komoly természeti örökséggel, egyes tájain a természeti értékekkel való hagyományos gazdálkodási formákkal rendelkezik és ezek megőrzése, megismertetése az Európai Unió tagjaként is fontos feladat. A belépés egyúttal a környezetvédelem területén is egy rendkívül sokrétű közösségi szabályrendszer alkalmazását jelenti, hiszen enélkül elképzelhetetlen lenne ennyi ország hatékony együttműködése, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek egyöntetű megteremtése és érvényesítése. A szigorú szabályok alkalmazása azonban mindenekelőtt saját érdekünk, hiszen a bennünket körülvevő levegőkörnyezet állapotáról, vizeink és talajaink minőségéről, a hazai élővilág sokszínűségéről, az árukra, szolgáltatásokra vonatkozó olyan előírásokról van szó, amelyekkel a lehető legkisebbre csökkenthetők a környezetünket, egészségünket érő káros hatások
A természeti értékek megőrzése, a környezet védelme és az európai uniós tagság ezekkel kapcsolatos feltételeinek biztosítása azonban nem tekinthető egyszerűen az egyik sajátos ágazati tevékenységnek. Minden társadalmi-gazdasági folyamat valamilyen módon hatással van környezetünkre és minden környezeti szabályozás, környezetvédelmi intézkedés érinti – elősegíti vagy éppenséggel korlátozza – a különböző gazdasági tevékenységeket. Ennek megfelelően az Európai Unióhoz való csatlakozás környezetvédelmi vetületei is csak az összes többi területtel, feladatkörrel összefüggésben vizsgálhatók és kezelhetők. Mindezekre való tekintettel környezetünk állapotának javítása, természeti értékeink megőrzése, az egészséges környezeti feltételek biztosítása szempontjából az európai uniós tagság, a közösségi normarendszer átvétele és érvényesítése feltételezi a legteljesebb mértékű egyeztetést és együttműködést minden szinten az ágazatok, a különböző társadalmi érdekcsoportok között.

E sajátosságok jellemzik az Európai Unióban is az elmúlt évtizedekben a környezetpolitika fejlődését, a környezetvédelmi intézmény- és jogrendszer kiteljesedését. Egyértelművé vált, hogy a megfelelő és a minden más szakterületet is átható környezetvédelmi szabályozás nélkül a közösségi együttműködés gazdasági és szociális pillérei nem lehetnek szilárdak, az integráció nem mélyíthető el. Az áruk, szolgáltatások, beruházásokat teremtő tőke szabad mozgása miatt az uniós polgárok életminőségének megőrzése, javítása érdekében kialakított és mind jobban szigorodó előírások mellett figyelembe kellett venni az országhatárokon átterjedő környezeti hatások korlátozásának, megszüntetésének követelményét is. Mindezek eredményeképpen napjainkra az Európai Unió környezetvédelmi jogrendje, intézményrendszere és gyakorlata, valamint a más szakterületeken bevezetett és a környezetvédelmet közvetve érintő normarendszere rendkívül sokoldalúvá, részletessé és az új belépők számára a egyik legátfogóbb és nehezen teljesíthető követelményrendszerré fejlődött. Mindezt lényeges mértékben kiegészítik a közös belső célkitűzések, szakpolitikák mellett az azokkal szorosan összefüggő, a nemzetközi együttműködésben érvényesítendő közösségi külső politikák a környezetvédelem területén.