NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
A cigándi árapasztó tározó előzetes környezeti tanulmánya (Közérthető összefoglaló)
2004-06-22 10:19:59
Az 1998-2002 közötti időszakban egy viszonylag szárazabb évtized után egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több szelvényben évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. november és 2001. márciusa között alig 28 hónap alatt négy, egyes jellemzőiben joggal rendkívülinek minősíthető árhullám vonult le a Tisza völgyében. A magas tiszai árvizek jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával párosultak. 2001 márciusában mikor a jobbparti töltés Tarpa és Tivadar között átszakadt a beregi öblözet szinte minden településéről ki kellett a lakosságot menteni. A sorozatos tiszai árvizek rámutattak arra, hogy árvízvédelmi rendszerünk nem rendelkezik a kor elvárásának elegendő tartalékokkal, miközben az árvízcsúcsok ugrásszerű emelkedése megkérdőjelezi a jelenleg érvényben lévő árvízi biztonságra történő kiépítés mértékét. A probléma megoldására indult meg az a tervezési folyamat, melynek eredménye a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (továbbiakban VTT) elnevezésű program. A VTT első ütemének egyik fejlesztése a Cigándi tározó megvalósítása.
A természeti rendszer felborulását, a meteorológiai viszonyok megváltozását természeti csapások sorozataként (árvíz, aszály, belvíz, szikesedés, éghajlati szélsőségek) érzékeljük, holott csak arról van szó, hogy a természet leigázására irányuló beavatkozásaink figyelmen kívül hagyták a a folyó rendszerműködését. A fentiek alapján a VTT, mint beavatkozás a Tisza-völgy komplex vízgazdálkodási problémáinak kezelésére kell, hogy irányuljon, és a vizekkel kapcsolatos fő célja nem a víz elvezetése, hanem az egyenletesebben eloszló vízjárás elősegítése kell legyen.

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése című dokumentum - az eredeti célkitűzések szerint - a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának megteremtését szolgálta. A tervezés előrehaladtával az eredeti cél mellett olyan új törekvések jelentek meg, hogy a fejlesztések járuljanak hozzá egyúttal a Tisza-mente komplex fejlesztésének igényeinek megvalósításához. Legalább is olyan mértékben, hogy a tervezett beruházások vegyék figyelembe és a térség természetvédelmi, tájgazdálkodási törekvéseit. Ezt a törekvést jól jelzik a VTT céljai:

Fő célkitűzés: az árvízvédelem tervezése és működtetése a természeti rendszerek fejlesztésével és megőrzésével összehangoltan történjen. Tisza völgy árvízvédelmének fejlesztését előirányzó munka célja az emberek és javak védelme az árvizekkel szemben, miközben a Tisza, mellékfolyói és árterületeik ökológiai fejlesztése is megvalósul. A VTT-nek mindemellett a tiszai Alföld tekintetében új lehetőségeket kell biztosítania a vidékfejlesztés számára.

A fejlesztés árvízvédelmi szempontból a következő célt tűzte ki: a Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1,0 m-rel magasabban levonuló jégmentes árvíz szintje legalább 1,0 m-rel csökkenjen, vagyis a mértékadó árvízszinteknél magasabb vízszintek kialakulása a Tiszán ne jöjjön létre. Az 1 m-rel magasabban levonuló árvízszint a tiszai viszonyok között hozzávetőlegesen megfelel a korábbi vízjárásból becsülhető, átlagosan 1000 éves visszatérési idejű vízszintnek.

Az árvízi tározók a fentieknek megfelelően a Tisza árvízi vízszintjének csökkentését végeznék el rendkívüli árvizek esetén. (A rendkívüli árvíz a mértékadó árvízszintet meghaladó esemény, mely árvízkatasztrófával, töltésszakadással fenyeget.) A tervezett tározók e mellett megfelelő vízkormányzással, rendszeres vízbevezetéssel alkalmassá tehetők az adottságoknak jobban megfelelő gazdálkodás kialakítására. (A tájhasználatok ártéri jellegű átformálására.)

A rendszeres vízkivezetést lehetővé tevő árvízi tározás - széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés után - Kormányhatározat fogadta el. A kormányhatározat után készült tanulmánytervek már ezt a koncepciót dolgozták ki részletesen. Az I. ütemben a nagyvízi meder vízszállító képességét szolgáló beavatkozások mellett hat tározó megvalósítását irányozták elő.

"A környezet védelmének általános szabályairól" szóló, 1995 évi LIII. törvény 67. §-a a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében "a környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálat” elvégzését írja elő. A Cigándi-tározó területén tervezett beavatkozások kiterjedt területet érintenének, a táj szerkezetét jelentősen átalakítanák, ezzel egyidőben a környezet szinte minden elemében kisebb-nagyobb kedvező és kedvezőtlen változásokat indítanak el. Így a környezeti hatások elemzésének szükségessége tagadhatatlan.

Az Előzetes Környezeti Tanulmány, melyet az OKTVF (korábban OVF) megbízásából az ÖKO Környezeti, gazdasági, technológiai, kereskedelmi szolgáltató és fejlesztési Részvénytársaság (1013. Budapest, Attila út 16.) készített a Cigándi tározó tervezett beavatkozásainak várható környezeti hatásait tárta fel.

Csatlakozó dokumentumok