NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
Miniszteri megállapodás a Duna vízgyűjtő terület megóvását célzó környezetvédelmi intézkedésekről
2010-02-16 14:57:02
Bécs, február 16. – A Duna-medence országainak (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Montenegró, Moldovai Köztársaság, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) vízügyi miniszterei és az Európai Bizottság a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (Commission for the Protection of the Danube River [ICPDR]) által Bécsben, Ausztriában rendezett mai találkozón jóváhagyták a Duna Deklarációt.

“A Duna mindannyiunk folyója, ezért az érte való felelősséget is közösen kell viselnünk” – mondta Mitja Bricelj, az ICPDR elnöke. “Ez a találkozó azért jött létre, hogy biztosítsuk a Duna-medence erőforrásainak környezetvédelmi szempontból fenntartható kezelését.”

A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a 2015-ös évre végre kell hajtani a Duna és mellékfolyói környezetvédelmi állapotának javítása érdekében. Ezek közé tartozik a települési és mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentése, a folyó mesterséges, ember általi módosítása miatt felmerülő negatív hatások kiküszöbölése, a foszfátmentes mosószerek bevezetése és a vizes élőhelyek és a folyó kapcsolatának helyreállítása. A terv tartalmazza az Európai Unió Víz Keretirányelve kulcsfontosságú követelményeit.

“A világ ‘legnemzetközibb’ vízgyűjtője vízminőségének javítását célzó koordinált intézkedésekről szóló megállapodás létrejötte rendkívül figyelemre méltó eredmény” – fejtette ki Philip Weller, az ICPDR főtitkára.

Elfogadásra került a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó 17 rész-vízgyűjtő árvízvédelmi cselekvési terve is. A rész-vízgyűjtőkre vonatkozó tervek, melyek kidolgozására az ICPDR Árvízvédelmi Cselekvési Programjának keretében került sor, több száz konkrét intézkedést fogalmaznak meg, köztük a vizes élőhelyek, vízvisszatartó területek helyreállítását, a gátak megerősítését és felújítását, és az árvízi riasztó- és előrejelző rendszerek fejlesztését. A Duna-menti országok ezeket az intézkedéseket az árvizek, mint például a 2002., 2005. és 2006. évi árvizek okozta károk mérséklése céljából hajtják végre.

“Tevékenységünk sikerét azokon az eredményeken lehet majd lemérni, amelyeket a 80 millió embernek otthont adó Duna-medence lakosai helyzetének javítása terén elérünk” – zárta szavait Bricelj úr. “A Duna és mellékfolyói, például a Száva és a Tisza biztosítják az emberek és a természet számára az életet jelentő vizet. A vizeink védelmét szolgáló intézkedések most már kidolgozásra kerültek – a következő lépés ezeknek az intézkedéseknek a közös végrehajtása lesz.”