NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
Összefoglaló a V4 országok árvízvédelmi szakértőinek munkatalálkozójáról
2009-12-11 09:21:29

In English


Helyszín: Budapest – KvVM, és VKKI

Időpont: 2009. november 16-17.

Előzmény:

A munkatalálkozóra a magyar V4 elnökségi program keretében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság meghívása alapján került sor. Az elnökségi program egyik kiemelt témája a térség környezeti biztonságának elősegítése az árvízvédelem területén. Ehhez kapcsolódóan a szakértők az árvízi kockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelv végrehajtásának aktuális helyzetét, az árvízi veszély- és az árvízi kockázati térképezés metodikáját és eddigi eredményeit vitatták meg. A témában eddig még nem került sor V4 szakértői szintű munkatalálkozóra. Az EU rendelet előírja az előzetes kockázatbecslés, az árvízi veszély- és kockázati térképek, valamint az árvízi kockázatkezelési tervek készítését. A nemzeti jogrendekbe történő átültetési határidő 2009. november 26. Az előzetes kockázatbecslés határideje 2011. december 22. A veszély- és kockázati térképek elkészítésének határideje 2013. december 22. A kockázatkezelési tervek elkészítésének határideje 2015. december 22. A résztvevők listáját az összefoglaló melléklete tartalmazza.

A tanácskozás:

Az első napon az árvízi veszélytérképezés metodikáját és eredményeit vitatták meg a felek, a második napon a kockázati térképezés metodikája és eredményei kerültek megvitatásra.
Magyarország a tervek készítése metodikai megalapozásának véglegesítésénél tart. A magyar előadók által összehasonlításra kerültek az EU irányelv előírásai, valamint a magyar előírások. Bemutatásra került a magyar megközelítés a nagy vízfolyások, kis vízfolyások és belvizek esetén, valamint a különböző árvízi modellek (egydimenziós (1D) hidrodinamikai modell, kétdimenziós (2D) hidrodinamikai modell), a különböző térképezési szintek, azok tartalma, és kiterjedése is. Szintén ismertetésre került a metodikai projekt kapcsolatrendszere. A Cseh Köztársaság előadói áttekintést nyújtottak az irányelv végrehajtásának aktuális helyzetéről, a jogi háttérről, a módszertani lépésekről, valamint a nemzetközi együttműködési lehetőségekről. A cseh előadás központi elemeként az Árvízi Irányelv – az Előzetes Árvízkockázati Értékelés (PFRA) végrehajtásának első lépései, a cseh módszertan került bemutatásra, valamint a cseh fél javaslatokat tett a jelentős árvízi kockázat határértékeinek meghatározására. A cseh fél emelett ismertette a térképezés technikai paramétereit, a vízgyűjtő gazdálkodási tervek felépítését. Bemutatásra került továbbá a 2009 nyarán fellépő hirtelen áradás és hatása is. A lengyel előadó ismertette a lengyel vízgazdálkodás főbb jellemzőit, a lengyel vízgyűjtő kerületek elhelyezkedését, a központi és regionális hatóságok szerepét az EU irányelv végrehajtásának folyamatában. Kitért a lengyel árvíz megelőzési tanulmányokra, valamint azok különbözőségeire. A veszély-és kockázattérképezés kapcsán igényként jelentkezik a határon átívelő vízgyűjtő gazdálkodás összehangolása, a Víz Keret Irányelv kapcsán az egyezetés, valamint a társadalmi részvétel a tervezési folyamatban. Típus, alkalmazási terület és módszertan szerint került bemutatásra a várható mértékadó vízhozam az ellenőrzött és a nem ellenőrzött vízgyűjtő területeken. Ismertetésre kerültek a különböző elemzési modellek (numerikus terep modell, nemzeti adatbázisok elemzése stb.) valamint a különböző térkép struktúrák.

A Szlovák Köztársaság előadói a Hernád folyó kísérleti projekthez kapcsolódó térképezést, Besztecebánya veszélytérképezését, a VESNA projektet, Domanižanka projektet, a Hernád folyó vízgyűjtő területének szlovák szakaszon történő árvíz kezelési terveit, ezeken keresztül 1D és 2D modellek alkalmazását mutatták be.
A szlovák előadó kitért a V4-ek nemzetközi együttműködési lehetőségeire is, valamint a nemzetközi projektek közül bemutatta a lengyel-szlovák együttműködésben működő  PLUSK információs rendszert, a Határon Átívelő Dél-Kelet-Európai Együttműködési Program keretében zajló együttműködést, A Közép-Európai Transznacionális Program keretében zajló együttműködést, a Magyarország-Szlovákia Határon Átívelő Európai Területi Együttműködési Program keretében zajló együttműködést az Ipoly és a Sajó folyók kapcsán.

Az előadásokat követő témavita során az alábbi kérdések merültek fel az árvízi veszélytérképezés kapcsán:

  • Hol lehet meghúzni a határt a különböző veszélyzónák esetén;
  • Hogyan vehető figyelembe az ármentesített területeken a gátak hatása a veszély térképek esetében;
  • Hogyan jeleníthetőek meg a veszélytérképek;
  • Hogyan ábrázolhatóak a részletek (kiterjedés, mélység, sebesség) - Külön térkép, vagy közös térkép alkalmazása
  • Hogyan értékelhető a jelentős árvízi kockázat a határmenti folyók esetében (a PFRA alkalmazása – előzetes árvízkockázati értékelés)
  • Mi alapján dönthető el, hogy melyik ország felelős az árvízi veszély-, ill. kockázati térképek elkészítéséért adott határvizi folyószakasz esetében (függjön-e ez az érintett államok árvízi kockázati szintjétől?)
  • Mi a legegyszerűbb módja az információ és adatcserének a V4 tagállamok között a térképek elkészítésének érdekében. (földmérési, hidrológiai, aktuális és jövőbeli földhasználati térképek stb.)
  • Hogyan készíthető árvízi veszély-, ill. kockázati térkép a határvizek esetében (államonként különböző lehetséges forgatókönyvek, különböző hidrológiai adatok, különböző megjelenítési formák a térképeken stb.)

Az előadásokat követő témavita során az alábbi kérdések merültek fel az árvízi kockázattérképezés kapcsán:

  • Hogyan vehető figyelembe az ármentesített területeken a gátak hatása a kockázati térképek esetében;
  • Hogyan vehető figyelembe az árvíz védekezési tevékenység;
  • Mik az árvízkockázat kezelési tervek és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összefüggései;
  • Mekkora mértékben lehet figyelembe venni az ökológiai szempontokat;
  • Hogyan lehet együttműködni a különböző szervezetek között az adatgyűjtés során.

Az előadásokat követő témavita során az alábbi általános kérdések merültek fel az Árvízi Irányelvvel kapcsolatban:

  • Hogyan valósul meg az Árvízi Irányelv jogszabályba ültetése;
  • Törvényi vagy rendeleti szinten történik a szabályozás.

A szakértők által javasolt lehetséges együttműködési irányvonalak:

  1. A szakértői munkatalálkozók folytatása félévente egyszer felváltva a V4 tagállamokban. Cél: bemutatni, hogy melyik ország hol tart (HU)
  2. Javasolt a struktúrák pontosabb meghatározása a jövőbeli szakértői találkozókra: milyen kérdésekre keresik a választ a szakértők, hol van lehetőség összehangolt cselekvésre, hol van lehetőség V4 szintű együttműködésre stb.(HU)
  3. Szorosabb együttműködés kialakítása és gyakorlati együttműködés erősítése, esetlegesen munkalátogatások bevezetése szakértői szinten (HU)
  4. Esetlegesen közös, egyeztetett V4-es kritériumrendszer kidolgozása, illetve a V4 tagállamok eddig elért eredményeinek összehangolása. (HU)


A munkatalálkozón elhangzott prezentációk a index.php?pid=10&sid=56&hid=2488 és index.php?pid=10&sid=56&hid=2489 oldalról letölthetőek.