NYITÓLAP
A MINISZTÉRIUM
AKTUÁLIS
ELÉRHETŐSÉGEK
ZÖLD-PONT SZOLGÁLAT
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
SZAKMAI HONLAPOK
 
A VKI-val kapcsolatos rendeletek módosítása
2009-01-09 10:56:49
A Víz Keretirányelv hazai jogrendbe ültetése (2004) óta jelentős mértékben felgyorsult a VKI hazai végrehajtása. Elkészült több vízgyűjtő-gazdálkodási mintaterv, és megkezdődött a Keretirányelvnek megfelelő, minden tervezési alegységre kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási terv összeállítása. Megjelent a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelv, és az általa támasztott követelmények miatt is szükséges a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmának további részletezése. Az eddigi feladatok teljesítése, valamint az azok során folytatott társadalmi konzultációk folyamán szerzett tapasztalatok segítik a folyamatban lévő tervezést, és ezen keresztül az Európai Unió által előírt kötelezettségeink teljesítését. Fentiek figyelembe vételével a Víz Keretirányelvhez kapcsolódóan módosult két kormányrendelet és két miniszteri rendelet. Az alábbiakban ezekről található összefoglaló.

Jelentősek a módosulások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést illetően. Az új előírások – a kormányrendeleti szintet tekintve – részben a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben, részben a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben jelentek meg.

(A módosításokat a 314/2008. (XII. 22.) Korm. rendelet és a 302/2008.(XII.17.) Korm. rendelet hirdette ki.) Fontos, új előírások – a teljesség igénye nélkül – a következők:

221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet:

• A kormányrendelet kiegészült további definíciókkal, amelyek megteremtik a magyar vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és a VKI által használt fogalmak között az összhangot.
• A korábbi 17 részegység helyett, azok felosztásával 42 tervezési alegység jött létre. A tervezési alegységek közvetlenül integrálódnak a magyarországi négy részvízgyűjtőbe, így a Duna közvetlen részvízgyűjtő 16 alegységre, a Tisza részvízgyűjtő 21 alegységre, a Dráva részvízgyűjtő 3 alegységre és a Balaton részvízgyűjtő 2 alegységre tagozódik.
• A módosított kormányrendelet kijelöli a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésért felelős környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat, hozzárendelve a megfelelő tervezési szinteket (alegység, részvízgyűjtő, ország).
• A módosítás hozzájárul a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt célok teljesítéséhez is.
• A módosított kormányrendelet utal a külön jogszabály (a közeljövőben megjelenő KvVM rendelet) szerinti területi, részvízgyűjtő és országos szintű vízgazdálkodási tanácsokra, melyek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés társadalmi kontrolljának megteremtésére jönnek létre.
• A felszíni vizek tipológiájával foglalkozó melléklet átkerül a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló, módosított 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendeletbe (ld. lentebb).

219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet:

• A terv részét képező állapotértékeléshez meg kell határozni mindazon szennyező anyagra vonatkozó küszöbértéket, amely miatt a víztest jelenleg gyenge állapotú, vagy fennáll a veszélye annak, hogy 2015-ben nem lesz jó állapotban. Minimum a következő paraméterekre kell küszöbértéket meghatározni: As, Cd, Pb, Hg, NH4, Cl, SO4, TOC, triklóretilén, tetraklóretilén és AOX. Célszerű küszöbértéket a vezetőképességre is megállapítani. Amennyiben olyan anyagokról van szó, melyek természetes okokból is előfordulnak, akkor meg kell határozni az un. természetes háttér koncentrációkat is.
• Vizsgálni kell, felismerhetőek-e romló tendenciák mint pl. szennyezőanyagok koncentrációjának tartós és jelentős emelkedése. Ha ilyen mutatkozik, meg kell határozni a megfordítási pontot. A rendelet a szennyezőanyagokra vonatkozóan különbséget tesz a talajvíztest és az egyéb víztestek között: talajvíztest szennyeződése esetén a megfordítási pont a küszöbérték 75 %-a, más víztestek esetében ez szigorúbb, a küszöbérték 30 %-a. Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy a nagy szennyező források és szennyezett területek, az azokról kiinduló szennyezőanyag csóvák mekkora veszélyt jelentenek a víztestek állapotára, elsősorban az ivóvízbázisokra és a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémákra.
• A módosítások eredményeképpen – hazai kezdeményezésre, a geotermikus energia használatára irányuló növekvő igény miatt - a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott a víztestek hőmérsékleti állapota. (Ezt megalapozta már a környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása, amely kimondta, hogy a vizek minőségének védelme kiterjed a hőmérsékleti viszonyok védelmére is.)
• A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben mindezekkel foglalkozni kell, illetve már a terv első változatának tartalmaznia kell a küszöbértékeket és a háttérértékeket.


Az említett előírásokhoz kapcsolódóan módosult a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet is. (A módosítást a 33/2008. (XII.31.) KvVM rendelet tartalmazza.) Ez – többek között – előírja azokat a teszteket, melyeket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéshez kapcsolódó állapotértékelés készítése során el kell végezni. Kimondja, hogy a vizsgálatok során alapszintnek (referencia időszaknak) a 2007-2008-as éveket kell tekinteni, de lehetőség van ennél hosszabb időszak figyelembe vételére is, ha a korábbi adatok azt lehetővé teszik.

A felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosítása annak érdekében történt, hogy az részletesen tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeket a környezeti célkitűzések meghatározásához, és a vizek állapotának megfigyeléséhez szükséges monitorozó rendszerek megtervezése és működtetése során figyelembe kell venni. (A módosítást a 34/2008. (XII.31.) KvVM rendelet tartalmazza.)

A jogszabály:

• rendelkezik a mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályozásához használt minőségi elemek kiválasztásának szempontjairól,
• pontosítja a feltáró monitorozó programokban vizsgált mintavételi helyek és minőségi elemek kiválasztásának részletes szempontjait,
• pontosítja az operatív monitorozó programokban vizsgált mintavételi helyek és minőségi elemek kiválasztásának részletes szempontjait,
• pontosítja a vizsgálati monitorozó programok tervezésének szempontjait,
• rendelkezik a biológiai és hidro-morfológiai minőségi elemekre irányuló megfigyelések minimálisan előírt gyakoriságáról,
• intézkedik a minőségi elemek megfigyelésénél figyelembe veendő szabványosított mérési módszerek felsorolásáról,
• pontosítja a biológiai megfigyelések eredményeinek összehasonlíthatóságára vonatkozó szabályokat.

A rendelet a módosítás során kiegészült a felszíni vizek tipológiáját tartalmazó 5. számú melléklettel, mely melléklet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletből került át, tekintettel arra, hogy annak tartalma nem indokolja a kormányrendeleti szintű szabályozást. A folyók és az állóvizek tipológiájára vonatkozó melléklet a 2004. év óta eltelt időszakban a gyakorlati tapasztalatok alapján korszerűsített, és jelenleg folyamatban lévő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során alkalmazott tipológiai rendszert tartalmazza.
A monitorozó programok kialakítása a Víz Keretirányelv által meghatározott határidőre (2006. december 22.) a VKI által elvárt részletes szempontok teljes körű figyelembe vételével történt meg Magyarországon is. A módosított rendelet újabb mellékletekkel egészült ki, amelyek részletezik a Magyarországon kialakított új monitorozó program alrendszereit, a mintavételi gyakoriságokat és vizsgálandó paramétereket, valamint a feltáró monitorozó program keretében vizsgált mintavételi helyek felsorolását.