A kormány mai ülésén elfogadta a Fodor Gábor vezette zöldtárca 2008-2025-re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáját. A stratégia legfontosabb elemei közé tartozik a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, a kibocsátás-csökkentés és az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A következő öt évben több mint 100 milliárd Ft áll rendelkezésre klímavédelemmel kapcsolatos beruházásokra

„Magyarországot különösen érzékenyen érinti az éghajlatváltozás, bennünket ugyanis kétszeresen sújt a hőmérséklet emelkedése. Ami világviszonyalatban 1 fokos emelkedés, nálunk 1,5-2. Itt a Kárpát-medencében tehát nagyon komolyan kell vennünk az éghajlatváltozást.“ – jelentette ki Fodor Gábor a sajtótájékoztatón.

Energiahatékonyság az iparban

A stratágia egyik kulcsfontosságú megállapítása, hogy a gazdaság növekedésének el kell válnia az energiafelhasználás növekedésétől. Az energiahatékony és megújuló energiaforrásokon alapuló technológiákra való átállás a versenyképességet is növeli, és a zöld  technológiák új munkahelyeket teremtenek.
Magyarországnak az uniós elvárások alapján 2020-ig - az összes ágazatra együttesen – 18%-kal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A megújuló energiaforrások arányát pedig a jelenlegi 4,5 százalékról 13 szézalékra kell növelni.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 75 százaléka az energia szektorhoz köthető, így ennek az ágazatnak döntő szerepet kell játszania a klímaváltozás hatásainak csökkentésében. Ezért a stratégia elsősorban az alacsony energiaintenzitású, magas hozzáadott értékkel rendelkező technológiák, ágazatok támogatását helyezi előtérbe. Ezt az is indokolja, hogy az EU úgynevezett energiaszolgáltatási irányelve szerint Magyarországnak 2008-tól 2016-ig évente legalább egy százalékkal kell csökkentenie fajlagos energiafelhasználását.

A lakossági energiatakarékosság ösztönzése

A lakossági energiatakarékosságot adókedvezményekkel kell ösztönözni, ilyen lehet például az ún. ökocímkézés, azaz a jelenleg a hűtőszekrényeknél, mosógépeknél használatos címkék elhelyezése irodai gépeken, járműveken is. A lakossági gépek cseréjekor adókedvezménnyel ösztönöznék az energiatakarékos háztartási berendezések vásárlását.
Az energia árában a lakossági árkompenzáció egy részét az érintett lakosság energiafelhasználásának hatékonyabbá tételébe kell fektetni. Ezzel az energiaköltségek hosszú távú csökkentése érhető el.

Klímavédelmet segítő források

A stratégia elemeinek megvalósításához számos forrás áll rendelkezésre. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) összesen mintegy 110 Mrd forintot tartalmaz zöld energetikai jellegű fejlesztésekre. Átlagosan 25 százalék támogatási igénynél 440 Mrd Ft teljes beruházási összeggel lehet számolni csak a KEOP által finanszírozott területeken 2013-ig.
A környezetvédelmi minisztérium által létrehozott Zöld Beruházási Rendszerből (ZBR) – azaz a fel nem használt kibocsátási kvóták értékesítéséből származó bevételekből – elsősorban a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését célzó programokat, beruházásokat finanszíroznak. A 2008−2012 közötti működése alatt a ZBR várható éves bevétele elérheti az évi 7,5 Mrd Ft-ot. Ehhez adódhat hozzá az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében térítés ellenében kiosztott egységekből származó bevétel, mely évente várhatóan 3,3-3,7 Mrd Ft.

A stratégia várható hatása

A NÉS megvalósításának eredményeképpen jelentősen csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, és 2050-ig alapvetően átalakulhat a tömeg- és magánközlekedés. Az ipar által okozott üvegházhatású gáz kibocsátás az újrafelhasználás, az alacsonyabb energiaigények, valamint a fajlagosan kisebb nyersanyag felhasználás következtében csökkenhet jelentősen. A lakások közel 40 százaléka már üvegházhatású gáz kibocsátás nélkül működhet, és a nem passzív technológiával készült házak kibocsátása is 75 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználás csökkentése érdekében végzendő átalakítások eredményeképp. A mezőgazdaságban alacsony vegyszerhasználatú integrált, illetve biogazdálkodás válhat uralkodóvá, a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósításával pedig az ország erdőterülete 27,4 százalékra emelkedhet.
   
A kormány a NÉS elfogadását követően két évvel, majd ezt követően ötévente végez felülvizsgálatot. A kormány a NÉS végrehajtása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el, amely két évre érvényes.