Az UV sugárzás jelentősége

Az UV-B sugárzási index rendszeres mérésével, adatainak közzétételével, frissítésével szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy nyaralásukat minél kellemesebben és előrelátóbban tudják eltölteni.

Érezhetően, évről-évre egyre inkább éget a nap, és a napozás is fokozott odafigyelést igényel. A káros hatásokért a Nap erős ultraibolya sugarai a felelősek, ezért nyáron 11-15 óra között, ha tehetjük, ne tartózkodjunk napon.

A tengerszint feletti magasság növekedésével jelentősen erősödik az UV-sugárzás, 1000 m-ként 7 %-kal nő a sugárzás ereje. Hazánkban az UV-sugárzás átlagos nyári értéke 5-6,9 közötti , ami közepesnek számít, de előfordulnak 7-8,9 közötti erősségűek is.

Az UV tartomány biológiai szempontból 3 részre osztható:

    A - tartomány (UV - A): A pigmentképződés szempontjából előnyös. A gyors, ill. azonnali lebarnulást okozzák, a gyógyászatban is alkalmazzák pl.: kvarc-lámpa.

    B - tartomány (UV - B): A D - vitaminképzés szempontjából előnyös és csökkenti a magas vérnyomást. Leégést, bőrrákot idézhet elő.

    C - tartomány (UV - C): Az UV - C sugarakat az ózonréteg rendszerint kiszűri, tehát a Föld felszínét általában nem érik el.

Az ózonréteg vékonyodása miatt nő az UV-B sugárzás, amely bőrrákot, szembetegségeket és az immunrendszer gyengülését okozza.

A Földünket körülvevő légkört öt rétegre lehet bontani. Az UV-sugárzás szempontjából a sztratoszféra a legjelentősebb, amely 10-50 km magasságban található. Ebben a szférában helyezkedik el az ózonréteg, mely kiszűri az élőlényekre ártalmas UV-sugárzást. A magaslégköri (sztratoszférikus) ózonréteg védelméről az ipari nagyhatalmak 1985. márciusában Montreálban egy nemzetközi egyezményt írtak alá, amely Montreáli Jegyzőkönyv néven vált ismertté. Magyarország 1989-ben írta alá a Montreáli Jegyzőkönyvet, egyben vállalva az aláírással járó kötelezettségeket. Az aláíró országok azt vállalták, hogy az ózonréteget károsító anyagok kibocsátását csökkentik. A csökkentést anyagcsoporttól függően 10-15 év alatt - a kibocsátás teljes megszüntetéséig - megadott ütemezés szerint végzik el. Az ózon az átlagosan kétatomos formában megjelenő oxigén háromatomos formája. A környezeti levegő ózontartalma időjárástól, magasságtól, vulkánkitöréstől és földrajzi szélességtől függő ingadozást mutat, koncentrációját a napsugárzás erősen befolyásolja.

Az ózon jelenlétének hasznos és káros hatása is van. Egyrészt a magaslégköri ózonréteg hasznos, mert védi az élőlényeket a napsugárzás negatív hatásaitól, másrészt a talajközeli (troposzférikus) ózon jelenléte káros, mert erősen oxidatív jellegével közvetlenül is károsíthatja az élő szervezeteket.

A napsugarakkal szembeni védelmet biztosító magaslégköri ózonréteg elvékonyodását, bomlását a CFC (klór-fluór-karbon) vegyületek okozzák. Ebbe a vegyület csoportba tartoznak a műanyagok habosítására, oldószerként, orvosi sterilizálásra, hűtõközegként használt anyagok, ill. a spray-k és repülőgépek hajtógázai.