Kormányzati intézkedések 
a Balaton vízminősége javítása, megóvása érdekében

A Balaton természeti és idegenforgalmi értékét valamint szerepét a tó vízminősége határozta, illetve határozza meg.

Az üdülés és az idegenforgalom rohamos fejlődése, a mezőgazdaság hatása, valamint a tóparti települések fejlődése az elmúlt évtizedekben meggyorsította a tó egyébként természetes viszonyok között is bekövetkező elöregedését és kedvezőtlenül befolyásolta a tó vízminőségét.

E kedvezőtlen folyamat leállítását, visszafordítását célozta meg az először 1971. évben készített Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program (BVFP).

A Balaton vízminősége 1994-ben rendkívül kedvezőtlen képet mutatott. A Keszthelyi öbölben évekkel előbb megindult eutrofizáció fokozatosan átterjedt  a teljes víztestre, az algák mennyiségére jellemző a-klorofill értékének maximuma mindenütt meghaladta a 75 µg/l értéket (OECD által javasolt határértéket), amely alapján a tó hipertrófnak minősült.

A Kormány 1994-ben újra határozatban szabályozta a tó megmentése érdekében szükséges elsődleges feladatokat. Határidőhöz kötve ténylegesen meghatározták az egyes tárcák és önkormányzatok feladatait a Balatoni Intézkedési Tervként (BIT) ismert programcsomagban.

Az intézkedési terv célkitűzései a következőkben foglaltható össze: 

Az eddigi intézkedések folytonosságát biztosító egységes szemléletet tükröző az érintett tárcák és az önkormányzati feladatokat részletező munkaterv kialakítása, amely biztosítja a Balaton vízminőségének olyan mértékű javítását, hogy a természeti értékek, az üdülés, a fürdőzés és az ivóvízszennyezés veszélyeztetése semmilyen körülmények között ne következzék be.

A kitűzött célokat az 1049/1994. (VI.29.) Kormányhatározat az intézkedési program folyamatos megvalósításával 2010-re tervezte elérni.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény előírásaival összhangban az Országgyűlés a 83/1997. (IX. 20.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP), amely kiemelten kezeli a Balatonnal kapcsolatos feladatokat.

A már említett Balatoni Intézkedési Tervet megalapozó és az azt módosító 1068/1996. számú Kormányhatározat szerint:

· El kell érni, hogy a strandok vize közegészségügyi szempontból folyamatosan megfelelő legyen.

· Alapvető jelentőségű a tó külső és belső terhelésének csökkentése, ennek kapcsán a Kis-Balaton II. ütemének befejezése, a Keszthelyi-öböl vízminőség-javító vékony réteg kotrása, a szennyvíztisztítási és csatornázási program végrehajtása, a lakossági rákötések arányának növelése, különösen a nyugati medencében, valamint ott, ahol a szennyvíztisztítók és főművi szennyvízcsatornák teljesen hiányoznak, valamint az új környezetvédelmi és természetvédelmi feltételeknek megfelelő vízrendezések, melioráció és erdősítés végrehajtása.

· A szennyezés- és tápanyag-kibocsátást a speciális balatoni kritériumoknak megfelelő műszaki irányelvekbe kell foglalni, és javaslatokat kell kidolgozni ezek bevezethetőségére.

· Folytatni kell a további vízminőség-védelmi kotrási stratégiát megalapozó, komplex kutatási és a hatékonyságát ellenőrző programot kiterjesztve a Szigligeti-öbölre is.

· Meg kell vizsgálni, hogy a balatoni halászat és horgásztevékenység milyen további szabályozást igényel az ökológiai és vízminőség-védelmi elvek érvényesítése érdekében.

· Ki kell dolgozni a nádas-rehabilitációs programot a Balaton parti sávjában, és javaslatot kell készíteni a program végrehajtására.

· A Balaton vízgyűjtőjére elkészült környezetvédelmi állapotfelmérést aktualizálni kell, valamint el kell készíteni azt a vízminőség-védelmi akcióprogramot, amely prioritások meghatározásával végrehajtási sorrendet állapít meg az elvégzendő feladatokra.

· Gondoskodni kell arról, hogy a közvélemény és az idegenforgalom szakszerű és hiteles tájékoztatást és előrejelzést kapjon a Balaton állapotáról. Ennek érdekében ki kell dolgozni a Balaton és vízgyűjtőjének monitoring adatait befogadó, a szakmai köröket és a lakosságot az aktuális és jellemző állapotról tájékoztató  balatoni információs rendszer koncepcióját, és meg kell kezdeni a rendszer kísérleti üzemeltetését.

A Környezetvédelmi Minisztérium a tárcára háruló kormányzati feladatok végrehajtására kidolgozta a „Balatoni Intézkedési Terv és nagy tavaink védelme program” -ot.

A Balaton és Velencei-tó Információs és Tájékoztató Rendszere is a program részeként került kialakításra.

A program keretében elért eredményekről, a folyamatban lévő feladatokról a továbbiakban rendszeresen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.

A Víz Keretirányelvnek az a célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelmének, amely:

a) megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és – tekintettel azok vízszükségletére – a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát;

b) elősegíti a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot;

c) a vízi környezet fokozott védelmére és javítására irányul, többek között specifikus intézkedéseken keresztül a veszélyes anyagok bevezetésének, kibocsátásának és veszteségeinek fokozatos csökkentésére, továbbá a különösen veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos kivonására;

d) biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését, és magakadályozza további szennyezésüket; és

e) hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez,

és ezzel hozzájárul:
- a fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználathoz elegendő, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához
- a felszín alatti víz szennyezettségének jelentős csökkentéséhez,
- az elsőbbségi veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos csökkentéséhez.

Kivonat a 200/60/EK irányelv 1. cikkéből.